Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-04 / 260. szám

1984. NOVEMBER 4.. VASÄRNAP 3 fi Második kenyerünk ^ Költséges növény-e a burgonya? Félmillió forint Megtakarítás a ffénycsőgyárban KMÁ HÉT HiRHOSa^M MOUSEION A hajdani uradalmi kúria, mely most a pilisi Aranykalász Tsz központi irodáinak ad helyet, jól állja az idők viharát. Udva­rán bársonyosan zöld a fű, mégis az ősz hangulatát idézik a fákról lehulló levelek, a betakarításban szorgoskodó emberek. Hiszen most van a vetés-előkészítcs, a termés biztonságba he­lyezésének időszaka. Ezekben a napokban dől el, miből mennyi termett, mit könyvelhet et eredményként vagy veszteségként a szövetkezet tagsága. Drága eszközökkel Egy bizonyos, a burgonyán az idén sem lesz akkora nye­reség. ami fedezné a termelési költségeket. Bánszki Mihály közgazdasá­gi osztályvezető, aki szabad idejében maga is burgonyát termel háztáji földjén, így summázza helyzetüket: ■— Termeltük és a jövőben is termelni fogjuk a növényt, bár az utóbbi két évben elsősorban az aszály miatt veszteséges az ágazat. Ha pénzünknél marad­hatnánk. már annak is örül­nénk. A számításaink szerint az idén mintegy négymillió fo­rintot fizetünk rá a boltra. Természetesen nemcsak pa­naszkodik az osztályvezető, magyaráz is: — A közösen művelt szán­tóterületünk négyezer hektár, ebből háromszázat foglal el a burgonya. Tovább szerettük volna növelni a termőterületet, most viszont a csökkenés sem elképzelhetetlen. Oka a jöve­delmezőségben keresendő. Amikor 1973—'74-ben hozzá­kezd tünk második kenyerünk termesztéséhez, a tagság ré­szesművelésben ápolta a töve­ket. A gondoskodást nyereség­gel hálálta meg a növény. Mi­vel nálunk is egyre kevesebb lett a munkáskéz, gépesíteni kéüett. amire tízmillió forintot költöttünk. A másik tízmilliót még a tároló építése vitte el. Ékkőt kezdődtek a gondok, és a drága eszközök beszerzésé­vel. a vetőgumó. a növényvédő szerek, a műtrágyaárak emel­kedésével nőttek a termelési költségek is. -------------—.— Hám ozva, sütve Milyen mértékben? — Amíg 1974-iben. a váltás idején 30 ezer forint volt az egy hektárra jutó termelési költség, most csaknem 80 ezer forint. Ez az érem egyik olda­la. A másik, hogy tíz évvel ez­előtt 250 forintot kaptunk 100 kilogramm burgonyáért, most az első-másodosztályúnak 414 forint az ára. Vagyis a felvá­sárlási áraknál gyorsabban növekedtek a költségek. Ezt a termésátlagok emelésével lehe­tett volna ellensúlyozni. Ez azonban most csak álom. Az utóbbi két év aszályos időiá- rása miatt a tíz évvel ezelőtti 17 és fél tonnáról 15 tonnára csökkent a hektáronkénti ter­més. Pedig ha sikerült volna a tervben kitűzött 20 tonna fö­lötti átlagokat elérni, most más lenne a helyzet. — Adatokat még tudnék so­rolni. többek között, hogy a földadóval növelt költség 100 kilogramm krumplira 504 fo­rint volt tavaly, és az idén sem jobb a helyzet — folytatja az osztályvezető. — Mert a 414 forintos ár. mint már említet­tem. csak akkor ..él”, ha osz­tályos az áru. — A kedvezőtlen helyzet megfordítására a termésátla­gok növelése lenne az egyik megoldás. Van-e más módja a jövedelmezőség javításának? — Természetesen, s élünk is a lehetőségekkel. Például a bu­dapesti Zöldértnek már har­madik éve hámozott burgonyát is küldünk. Ezért természete­sen többet is kapunk. Chips néven tavaly kezdtük meg a ropogósra sült, ízesített burgo­nya csehszlovákiai exportját, amj szántén sokat enyhít gond­jainkon. Pilisen tehát nem adják fel. -Riasztó- azonban, hogy folya­matosan csökken a burgonya- termő terület. A 70-es évek elején még több mint 6500 hektáron termeltek burgonyát Pest megyében, most nem éri el a 4000 hektárt sem — Rendkívül költségesen termelhető növény a krumpli —■ erősíti az osztályvezető. — Amíg például a búzára a ve­tés és a betakarítás között alia kell ügyelni, a burgonyatáblá­kat hetenkint kell ellenőrizni, permetezni, öntözni, ápolni. S ezt a pluszmunkát nem mindie fizeti vissza a növény. Sőt. a gabonánál soha sincs értékes) tési gondunk, míg a burgonyá­nál előfordul. Ráadásul na­gyobb a termelés kockázata, amit az aszályos évek is bizo­nyítanak. Több terméssel — Szerencsére a nehezedő gazdasági körülmények köze­pette is állja a sarat szövetke­zetünk. összességében a múlt évhez hasonló nyereségre szá­mítunk az idén is. Ebből iut valamennyi a burgonyater­mesztés fenntartására. Hoszú ideig azonban nem járható az út. Célunk, hogy minden tevé­kenységünk gazdaságos legyen. Bizonyos, hogy az alacsony termésátlag az egyik oka a gyenge jövedelmezőségnek. Hi­szen vannak országok, ahol 35 —40 tonna burgonya is megte­rem hektáronkint. Ez bizonyít­ja, bőven van még tennivaló­juk a hazai szakembereknek. Üj fajtákra, nagyabb termő- képességű szaporítóanyagra lenne szükség, amit a kutatók­tól várnak, a mezőgazdasági nagyüzemek. Másfelől az ágazat irányítói szerint, a jelenlegi fajtákkal és gépsorokkal is. elérhetők len­nének a hektáronkinti 25—23 tonnás termésátlagok. így szá­mottevően csökkennének az egységnyi termékre jutó költ­ségek is. Ezen az úton kíván továbbhaladni a pilisi Arany­kalász Termelőszövetkezet. Az újabb tervek is ezt bizonyít­ják. A szükséges szaporító­anyagot a gazdaság saját ma­ga állítja elő. A kiváló minő­ségű vetőgumó pedig á bizton­ságos termés egyik alapja. A másik, hogy lehetőleg öntözhe­tő területre ültetik majd a krumplit. Bóna Zoltán © Az országgyűlés kulturális bizottsága a köz­művelődés új feladatait és a pedagógusképzés tenni­valóit tekintette át- © A vasasszakszervezet központi vezetősége a művezetők helyzetét elemezte. © Kecs­kemét adott otthont az európai UNESCO-bizottsá- gok főtitkárai VI. találkozójának. @ Kiállítás nyílt a fővárosban Hogyan építkezzünk takarékosan címmel. © A hét híre az is, hogy Orosháza volt a helyszíne az országos muzeológiai tanácskozásnak. A Tungsram Rt. váci fényfor­rásgyárában az idén húszmillió forint értékben készítenek fénycsöveket. Termékeik negy­ven százalékét tőkés píherét szállítják. Az idén a gyár kol­lektívája mintegy félmillió fo­rintos anyac- és energiameg­takarítást irányzott elő. A kénen: Kovács Zsuzsa a fénycsőszereidében. M ár csak a krónikák lap­jai őrzik annak az em­lékéit hogy valaha Pest megyében ugyanolyan híres szölőskertek voltak, mint amilyen ma Tokaj, Eger, vagy éppen a nyugati határszéli Sopron környéke. Borainkat osztrák, német, sőt még fran­cia kereskedők is vásárolták. Egész szekérkaravánok vit­ték például a Börzsöny lan­káin termett drága nedűt nyu­gatra, mindaddig, míg a nagy filoxérajárvány mindent el nem pusztított. Az okos gazdák nem nyu­godtak bele, hogy elveszítsék a jó piacokat. Addig kutat­tak, kerestek, amíg valahol Itáliában találtak egy ízre, zamatra, színre, pontosan a magyar bort mintázó itókát. Ezt felvásárolták, s egyenesen elszekereztek vele a kuncsaf­tokhoz. A turpisság végül is kiderült, a filoxéra pedig az új telepítéseket is megette. Sokáig csak a ,.hétemberes” ter­mett meg ezen a környéken. Az a fajta, melyet csak úgy Szölőskertek krónikája A szigetcsépi szüret ürömé lehet meginni, ha hat ember lefogja a szomjúhozót, egy pedig egyenesen a torkába önti a szörnyű lőrét. Ma már nem ilyen bor mellett kell vigadnunk vagy szomorkodnunk. Kiváló szőlő terem az alföldi szövetkeze­tek ültetvényein, Cegléd és Nagykörös környékén, Főt és Dunakeszi környékén, s a legnemesebb fajták kúsznak fel ismét a Börzsöny és a Pi­lis déli lejtőin is. Igazi nagy szőlősgazdának vallhatja magát a Kertészeti Egyetem Tangazdasága is. A legízletesebb, legkorszerűbb fajták teremnek a négyszáz hektáron szigetcsépi szőlős­kertjükben is, ahol most jár­nak a szüret vége ['elé. Maguk nem is győznék a munkát. diákokat hívtak segítségül. Szigetszentmártoni általános iskolások és szigetszentmikló- si ipari tanulók gyűjtik az édes fürtöket. Munkájukat minden dicséret megilleti, hi­szen felnőtt módjára szorgos- kodnak. Nemcsak ízlelgetik a szemeket, hímem megértve, hogy sürgős a szüret — a párás, ködös idő nem használ a fürtöknek —, derekasan dolgoznak. S ha maguk nem is borisz- szák, az új termés fölötti öröm éppolyan jó kedvre de­ríti őket, mint egykori ősei­ket, a nagy filoxérajárvány előtt. Cs. A. Valamikor tulajdonképpen a művészeteknek, a tudomány­nak legjobb művelőit cssze- ; gyújtó heiyet — az ókori tu- I uosxiubot — illettek a go. ug 1 moaseion — jelentése múzsák- i nak szentelt liget, berek — i megjelöléssel. A fogalom mai í erteime a középkorban ala­kult ki fokozatosan, az érde- I kés, ritka, értékes tárgyakat ! őrző, bemutató gyűjlemények- . re. A napjaink felfogásának megfelelő első múzeumokat Firenzében hozták létre, anya­gukat a Medici-család gyűj- . tette, gyűjtötte, s e javakra i alapozódott a Museo Archeo- i logico, illetve az Uffizi. Jele­nünk azután már-már átte­kinthetetlen sokaságát kínálja a gyűjteményeknek, múzeu- j moknak a világ szinte vala­mennyi országában, hiszen csupán a művészeti múzeu­moknak seregnyi változata — szobor, kép, érme, ókori stb. : — áll fenn, s akkor még hol vannak a természettudomá­nyi, a történelmi, irodalmi, technikai, néprajzi értékek kincsestárai?! Mintha túlzot­tan sok mindent vélne fon­tosnak, megőrzendőnek az em­beriség, miközben valóban pó­tolhatatlan értékek mennek veszendőbe, jutnak illetéktelen kezekbe világszerte, hiszen so­ha nem volt olyan virágzó az illegális műkincskéreskede- lem, mint napjainkban. Érzékeltet valamit változó világunkból és vele változó magunkból, hogy tavaly a me­gye múzeumait több mint 1,8 millió látogató kereste fel, 1935-ben viszont országosan összesen ennek a felét sem tette ki — 792 ezer fő volt — az érdeklődők tábora. Érdeke­sebb a múlt, mint volt a tör­ténelmi tegnap? Másról van szó. Arról, hogy a múlt emlé­keinek értő befogadásához el­sősorban elviselhető jelen szükségeltetik, ahol a tegna­pot és a holnapot szoros egy­ségbe fonja nem csupán a ter­mészetes emberi kíváncsiság, hanem a honnan jöttünk, ho­vá tartunk önérzetés vállalása is. Amihez a múzeumok, a gyűjtemények rengeteg fogód­zót kínálnak, tárgyaik milliói­val, s még inkább a tárgyak segítségével megmutatható Összefü ekésekkel. Valójában minden nagy mai múzeum alapját egyházi, illet­ve főúri gyűjtemények terem­tették meg. Egy orvos gazdag hagyatéka segítette világra a British Museumot, hazánkban pedig Széchényi Ferenc 1802- ben tette meg felajánlását: magángyűjteményét átadja egy Nemzeti Múzeum létrehozása céljára. Ezt a törvényhozás lS07-ben a XXIV. törvénycik­kel vette tudomásul, 1808- ban a VIII. törvénycikk mond­ta ki a Magyar Nemzeti Mú­zeum megalapítását. Figyeljük csak a további dátumokat is- 1812-ben már öt alkalmazott­ja volt az intézménynek, 1836- ban kezdték építeni székházát, 1846-ban lett . készen ... azaz volt, amit akkoriban sem kap­kodtak el túlságosan, akár­csak manapság. Ráadásul meg­lehetősen gyakran alakították át a hazai múzeumok szerve­zetét, módosították felügyele­tüket, szinte a kezdetektől fogva, például a század húszas éveiben háromszor is, azóta ugyancsak többször át- és visszaszervezve, új módon cso­portosítva. TuIIsJJÍG a félszázat a me­gye múzeumainak száma, kö­zülük a legrégibb a Vali Boty- tyán nevét viselő váci intéz­mény, 139,5Tben alapítottál?. Első Öccse a ceglédi Kossuth Múzeum, 1017-es születési, dá­tummal a visegrádi Mátyás király Múzeum 1923-ban sze­repel először a hivatalos gyűj­temények között, s azóta új és még újabb társak, hiszen már -annak--is tizenkét esztendeje, hpga Kovács lyiargitkerámiáit csodálhatjuk Szentendrén... Az első, tudományos igényű iriúzeumi tárgyösszesítő — az eddigi ismeretek szerint — l56ő-ben készült, e világelső a bajor választófejedelem gyűjteményét leltározta fel, írta le. Az már csak a sors sok-sok fintorának egyike, hogy, szerzője nem művésze­tek, műkincsek tudora volt, hanem egy orvos, von Guiche- berg, akit joggal tekinthetünk ennek okán a muzeológia első kiemelkedő jelentőségű társa­dalmi munkásának. Naívok, lelkesek, önzetlenek, megtért harácsolok követték őt, s per­sze, á profik, akik t.udomány- nyá tették a muzeólógiát. Ta­valy az országban 18,6 millió látogató értékelhette, érzékel­hette munkájukat. Mészáros Ottó Nádudvari Erika laboráns megfelelő műszeres berendezéssel ellenőrzi az új must minőségét Műanyag láda helyettesíti a régi puttonyt, de a puttonyosnak most sem könnyebb a dolga Az összegyűjtött szőlőt ,az egyetem borászati üze­mében dolgozzák fel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom