Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

NAGYKŐRÖSI rfí ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIIL ÉVFOLYAM, 359. SZÄM 1984. NOVEMBER 3., SZOMBAT Akik álélték, nem felejtik el Új világunk négy évtizede Élni tudtunk a istenségekkel Ilyen szép volt az ősz ak­kor is, 40 évvel ezelőtt: nap­sugaras, gyümölcsérlelő, de az emberek másra figyeltek. Vas­marokkal szorította a szíveket a félelem. A háború vihara érzékelhető közelségben tom­bolt. Kelet felől ágyúzás dü­börgését hozta a szél, s alko­nyat után a torkolattüzek megvilágították az ég alját. Orosz szavakkal 1944 nyárutóján hadak járta terület lett a mi kis községünk, Kocsér is. Október 1-en sok magyar katona ér- ,, kezett. A községházán had­osztály-parancsnokság ütötte fel szállását. A front ekkor már a Tisza vonalán mozgott. Október 8—9-en a szovjet csapatok Szolnoktól délre, Tó­szeg—Vezseny térségében híd­főállásokat létesítettek a Ti­sza jobb partján. Kocsérról irányították a hídfők elleni támadásokat, azok felszámo- . lasára, illetve lokalizálása vé­geit. Nem sok sikerrel. A községen át a frontra do- . bott magyar egységek, s az onnan visszajövő töredékeik teljessé tették a háborús han­gulatot, amelyet az egészsé­ges életösztön, a túlélés re- . menyiére’ váltott-fob -A front majd csak átvonul felettünk. Azok is emberek! — biztatta magát a fasiszta propaganda ' által elijesztett nép. S éltek még akkor, sokan első világ- háborús orosz frontot és fog- . ságof megjárt katonák. Közü­lük nem egynek emlékezete még orosz szavakat is meg­őrzött. Az emberek megnyug-' ' tatásában nagy szerepük volt. A legnagyobb megpróbálta­tást a teljes kiürítési parancs ' okozta a lakosságnak, ame- 1 iyet a hadosztály-parancsnok­ság október 24-én adott ki, és egyben átvette a közigazga­tást is. Még .aznap este kido­bolták a falúban és szétvit­ték a hírt a tanyavilágba is, hogy reggel 7 órára gyülekez­zen mindenki a piactéren, holmijával, hajtható állatai­val, ha van, lovas kocsijával. A kiürítés kötelező jellegű volt. Egy időben szállt fel a hír: a németek itt próbálják ki titkos csodafegyverüket. A lakosság nagy része el­hagyta otthonát, és másnap, 25-én reggel indult Nagykő­rös felé, ki saját kocsiján, jó szomszédén vagy rokonén, ki kerékpáron, ki gyalog. A fa­lusiak nagyrészt az Űjkécske felől érkező teherautókon, au­tóbuszokon. Fájdalom s két­ségbeesés könnye és szomo­rúsága ült az arcokon, amely­nek forrása az otthon elha­gyása mellett a döbbenetes bizonytalanság. Akik átéltük, nem felejtjük el. Túl a nagykőrösi vasútál­lomáson, a Pálfája erdőben örömhír érte a kitelepítette- ket Nem lehet tovább men­ni, mert a célhelyet, Szalk- szentmártont már elfoglalta a szovjet hadsereg. A következő napokban az elmenekült la­kosság visszaindult otthona felé, senki sem gátolta a ha- za térést. Október 28-án a közben ér­kezett német és magyar egy­ségek elhagyták községünket, és csak kisszámú magyar ka­tonaság maradt a faluban, amely aztán némi ellenállást fejtett ki a felszabadítókkal szemben. Október 31-én délután 3— 4 óra között Tiszakécske fe­lől román katonaság érte él a község határát. Estefelé ak­nával lőtték a községbe veze­tő kőutat és a falut. A temp­lomot és egy-két házat ért találat. November 1-re virra­dó ejjel is volt némi fegyver­zaj, hajnalban puskaropogás. Az itt maradt kisszámú ma­gyar 'katonaság viszonozta a tüzet. November 1-én a kora reg­geli órákban átkaroló had- mozdulattal a román katona­ság délkelet felől megközelí­tette Kőcsert. A védők észak- nyugati irányban távoztak. A község felszabadulása a déli órákban történt, a határ észa­ki részen november 2-án. Erő­sebb fegyveres harc a község határának a tiszakécskei mű- úttól északra eső területein volt a VI—XI. dűlőkben, va­lamint a Petőfi Iskola körül. A XIII—XVI. dűlőben is hal­va maradt néhány magyar és román katona. A község te­metőjében nyugszanak közös sírban. Épületekben, létesítmények­ben számottevő kár a harci tevékenységek idején nem esett. Néhány becsapódott ak­na, nagyobb mennyiségű gép­fegyvergolyó nyomát őrizték sokáig a falu házai. A harci tevékenységek csendesebb változata is ele­gendő volt községünk fel- szabadulásához. Kocsér II. vi­lágháborús véráldozata mégis nagy. Idegen érdekekért tár voli frontokon esett el 93 ka­tonai szolgálatot teljesítő ko- cséri fiatal, s 19 polgári sze­mély — közöttük 6 gyermek — vesztetté életét a háború alatt. A községből a zsidótör­vény értelmében egy család­nak három tagja nem tért vissza Auschwitzból. A községbe érkező harcoló katonai hullám nem érdek­lődött a közigazgatás ügye iránt. Kapcsolatfelvétel mégjs történt, részben a magyarul is tudó román katonák, rész­ben egy eleki származású, ro­mánul is beszélő kocséri asz- szo'-v (Barta Lászlóné) tolmá­csolásával. A béke hangja A továbbvonuló román csa­patokat/ felváltó szovjet ka­tonai egységek parancsnoka érkezésük napján, november 4-én megkerestette a község itthon tartózkodó vezetőit: Ze- lenka István főjegvzőt és Utassy Miklós másodbírót. Megerősítette őket hivataluk­ban, és feladatukká tette a község polgári életének hely­reállítását: nvittassák ki a boltokat, őröljön a malom, szervezzék a tanítás megkez­dését. A kapcsolatfelvétel a szovjet parancsnok és a köz­ség között Zoller József 19-es kommunista, volt kocséri di­rektóriumi tag közreműködé­sével történt. A szovjet katonai parancs­nok nagy gondot fordított a lakosság megnyugtatására. Amikor a község plébánosa, Lesnyovszky Armand Nagy­kőrösről november 20-án szov­jet hazatérési engedéllyel megérkezett, közvetítéssel hoz­ták az itteni parancsnok tu­domására a működés megkez­dése iránti kérését. A szovjet tiszt válasza: ,.Annak semmi akadálya nincs”. S így no­vember 25-én délután, 31 na­pi szünet után, a* plébános meghúzatta a templom ha­rangjait. Rendkívül nagy ha­tása volt. Könnyes szemmel hallgatta a lakosság. Az áhí­tott béke hangja csendült fel úí-a. Másnap már istentisz­teletet is tartottak. így őrzik az egykori események emlé­keit a História Domus sár­gult laojai és az emberek em­lékezete. Kinyitottak a boltok és megkezdték a működésüket az olajütők és a malom is. Az itthon tartózkodó egyetlen ta­nító, Bender Alajos novem­ber vége felé megkezdte a tanítást. Szovjet kezdeménye­zésre megszervezték a pol­gárőrséget is, még a késő ősz folyamán, amelynek feladatai közé tartozott a rend fenn­tartása és a garázdaság meg­gátolása is. A „hogyan tovább’'? kér­désre a feleletet az önmagára utalt lakosság soraiból elő- lépőknek kellett keresniük. A kezdeményező lépést még no­vember 4-én a szovjet pa­rancsnok tette meg, a felada­tok továbbvitele a helybeliek­re várt. Reményekkel telve Zoller József 19-es kommu­nista szervezése nyomán jött létre és mondta ki pártszer­vezetté alakulását Kocséron, 1944. december végén, a szám szerint kicsi, de súlyát te­kintve jelentős csoport, az MKP helyi alapszervezete. Első titkára Zoller József, aki a Nemzeti Bizottság szervezé­sében is egyik kezdeményező. Ennek megalakulására 1945. január 17-én került sor. Községünkben 1944—45 te­lén, szovjet—román, majd is­mét szovjet csapatok állomá­soztak. Március 2-án szűnt meg a hadak vonulása Kocsér területén az utolsó egység el­távozásával. A már megindult élet, lassan visszatért megszo­kott medrébe. A parasztság a föld törvényeinek megfelelően részben a szovjet hadseregtől kapott, részben távolabbi vi­dékekről vásárolt ' lovakkal, megmaradt tehenekkel meg­kezdte a tavaszi szántás-ve­tés munkáját, és gazdaságá­nak helyreállítását. Reményekkel telve és meg­nyugodva indult lakosságunk az új úton, amelyhez a lehe­tőséget a felszabadítás ténye biztosította. Erre a sorsfordí­tó időszakra emlékeztünk a negyven éve történt esemé­nyek felelevenítésével. Antal Domokosné A legnagyobb vásátló a Szovjetunió Minőségi termelés Nagy forgalom jellemezte a közelmúltban, azt a budapesti kiállítást, amelyen napjaink legkorszerűbb csomagoló- és szállítógépeit sorakoztatták fel — emlékeznek vissza a Gép­gyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet látogatóban, s egyben mint kiállítóként ott járt szakemberei. Két termé­küket. az NGF 245-ös zsugor­fóliás palettizálót, de különö­sen az NGF 292-es, teljesen új elektromos vezérléssel ellátott palettizálót is élénk érdeklő­déssel szemlélték az ezeket használó cégek képviselői. Bár alku közvetlenül a helyszínen nem köttetett, a szövetkezet­ben bíznak, hogy e kiállítás nem volt minden eredmény nélkül a piaci kilátásokat ille­tően. A szövetkezet gépgyártási tevékenységében régóta a mi­nőségi paraméterek dominál­nak elsősorban, a folyamatos fejlesztés legutóbbi eredmé­nyeiről adtak számot az emlí­tett gépek is. Nem véletlen hogy a KGST-szakosításon be­lül a palettizálók, csomagoló­gépek, OHS-sterilezők és szál­lítószalagok gyártásában ép­pen a körösi üzeminek jutott fontos szerep. Az 1984-es évben 212 millió forint értékű gépet terveztek szocialista relációban értéke­síteni. Ennek jelentős részét a Szovjetunió vásárolja fel. a többit Csehszlovákiába, és az NDK-toa szállítják. — A harmadik negyedéves tényszámunk 137 millió forint, ebből némi lemaradásra kö­vetkeztethetünk. Sajnos, ez így is van. év közepén létszám- cső kkenésseJ kellett számol­nunk. mivel sok fiatal munka­társunk kezdte meg- katonai szolgálatát. Igaz, később jócs­kán jöttek is vissza, jelenleg úgy tűnik, ezt a kis lemaradást év végéig sikerül behoznunk, és teliesülnek kezdeti elképze­léseink — tájékoztat Bende Pi­roska főkönyvelő. — A tőkés piac mennyivel részesedik exportjukból? — Ez aránylag kevés, éves kiszállításunk 5 millió forintot fog csak elérni. Jórészt a Ni­géria részére gyártott konzerv- ipai'i alkatrészek hozzák a tő­kés piacról származó jövedel­met. . — Belföldön a Zöldért-válla­latok, konzervgyárak a legfon­tosabb vásárlóink, itt 24 mil­lió forintos értékesítést he­lyeztünk kilátásba, aminek több mint 80 százaléka az el­múlt 9 hónapban teljesült. — Szóljunk a helyi szolgál­tatásokról is... — Annak ellenére, hogy fontos lakossági igényeket elé­gítenek ki, az összes termelési értéknek aránylag kis hánya­dát — az idei terv szerint 11 millió forintot — hozzák. Az elmondottak alapján ennek megvan a magyarázata, csu­pán szemléltetésként mondom, amíg a gépgyártásban 286 fő dolgozik jelenleg, addüg az utóbbi időben történt létszám­bővítés nyomán is mindössze 40 dolgozónk van a szolgálta­tások területén. — 8 asztalosunk munkája is jobbára a .gépgyártókéhoz kapcsolódik a berendezések csomagolása formájában, de menet közben mód nyílik kül­ső vállalásokat teljesíteniük, évente 2—2,5 millió forint ér­tékben. Legutóbb a DUTÉP- pel alvállalkozói-minőségben dolgoztak Kecskeméten, itthon a művelődési otthon belső fa­ipari munkálatainak befejezé­sén dolgoznak, ezzel év végéig végezniük kell — A közelgő ünnep kapcsán alkalom most brigádjainkról is szólni. Felszabadulásunk 40 évfordulója tiszteletére vállal­ták. hogy a szövetkezet ter­melési értékét 5 millió forint­tal túlteljesítik. Kommunista szombatokon pedig tekintélyes értékű társadalmi munkával segítik a várost, a Losonci és a Váncsodi utcák korszerűsí­téséhez tették meg felajánlá­sukat. — miklay — Hétfőn délután Felszabadulási ünnepség Kocséron november 5-én, délután 3 órakor emlékeznek meg a község felszabadulásá­ról a művelődési házban. Az ünnepség szónoka Kis János községi párttitkár. Városunk szülötte Csikist-kiáSlífás A nagykőrösi Arany János múzeumban november 3-án, szombaton délután 3 órakor nyílik Csikai Márta szobrász- művész —. Nagykőrös felsza­badulásának 40. évfordulójára rendezett — kiállítása. A megnyitót dr. Egry Má­ria művészettörténész, a Mű­velődési Minisztérium múzeu­mi osztályának csoportvezető­je tartja. Városunk szülöttének kiállí­tására ezúttal is hívjuk az ér­deklődőket. . Sporthírek Honvédelmi versenyen Három helyi intézmény 9, egyenként 5 fős csapata között a tormási MHSZ-lőtéren váro­si kispályás ÖHV-t rendeztek (egy ipariskolás csapat verse­nyen kívül indult, s őket nem értékelték). Tíz kispuskás lö­vés, akadálypálya leküzdése (billenő gerenda, hármas aka­dály, kúszófolyosó, gránátdo­bás) szerepelt a megoldandó feladatok között. A szintidőért 400 pont járt, eltérésnél má­sodpercenként 5 pont levonás, illetve hozzáadás, gránátdo­básban 1 találat 5 pontot je­lentett. A szintidő az 5 fős fiúcsapatoknál 6 perc, a ve­gyes gárdáknál (3 fiú, 2 leány) 6.30 perc volt. Lövészetben egyéni sorrendet is hirdettek. Fiú csapatversenyben, egyenkénti indítással, 400 mé­teres akadálypályán (6 irt- dulój: I. Toldi II. (Zsila Ta­más. Kővári Ákos, Mócza Fe­renc, Sánta Ferenc, Szüle Sándor) 724; 2. Toldi I. 539; 3. Gimnázium II. 539 (a jobb lövészet döntött); 4. Gimná­zium I. 526; 5. Szakmunkás- képző I. 424; 6. Szakmunkás- képző II. 336 ponttal. „ Vegyes csapatban: 1. Gim­názium (Fodor Zsuzsa. Kapás Rózsa, Oláh István, Szűcs Zol­tán, Kasza Tamás) 631; 2, Toldi 575; 3. Szakmunkáskép­ző 280 ponttal. Külön figyel­met érdemel, hogy 9-ből 7 csapat teljesítménye jobb volt a szintidőnél. Összetett csapatversenyben: 1. Toldi (a fiúknál győztes 5 fő -)- Megyeri Zsolt, Molnár Tivadar, Miskolczi Sándor, Gál Dénes, Türei Ferenc. Tu- gyi Irén, Fábián Tünde, Gyár­fás István, Demeter Ottó, Gal- góczi Gábor) 1838; 2, Gimná­zium 1696; 3. Szakmunkáskép­Füilyen lesz Kocsér negyven év múlva? • * Öröm Eegyen iff élni Negyven újabb esztendő el­telt Kocsér történelméből Va­jon lakói hogyan képzelik ei szeretett községüket — mond­juk, éppen negyven év múlva? Ezt a kérdést tettük fel, leg­utóbbi kocséri Utunkon. Barhács Jánosné, Katika néni: — Én már hatvanéves va­gyok, de azért szeretném meg­érni az az újaibb negyven évet! Egy a kívánságom: béké­ben. özvegy Nagy Istvánne: — Tudja, nagy az én bána­tom, három hónapja, hogy el­temettem az uramat. Kijárok a temetőbe, gondozom a sírját, ez most teljesen kitölti az életem Gyerekünk, sajnos, nincs — így két öcsém sorsát figyelem Anyagilag jól állok, a falu is. így a negyven év? Éljek, hogy legyen, ki aondozza az uram sírját. Tóth Sándor rokkantnyugdí­jas: — Negyven év? Lehet, hogv meg sem érem! Én mos: nem panaszkodom, most költöztem új helyre, szolgálati lakásba, már kút. jó kút is van az ud­varomban. Hanem a járdák! ' Jobb járdákat szeretnék, meg sokkal, de sokkal jobb utakat! Mikor jártam ki a Petőfibe, ha ki kellett térni a szembeíorga- lomnak. hát le is kellett száll­ni a gépről. Most a téesz szé­pén rendibe hozatta, úgy hal­lom. De ami Kőrös felé megy. az — bizony, hiába dolgozták rajta — nagyon rossz. Meg se látszik rajta. hOigv csinálták. Cyaraky Jenőné Zoller Ro­zália: — Én ugyan már Nagykőrö­sön élek. de azért jó lenne lát­ni. hogy az a fejlődés, ami ta­pasztalható. nem törne meg. S hogy negyven év múlva mit kellene találni Kocséron? Gáz­vezetéket. csatornahálózatot, jó utakat, olyan áruházat, ahol mindent meg lehet vásárolni, nem kell mindenért a városba szaladni, több munkahelyet és munkaalkalmat, s virágzóbb belterjes mezőgazdaságot. Az­tán. ha lenne kultúrház, an­nak rendszeres használatát. Dobos Erika és Debreczenl Mónika (12 éves általános is­kolai tanulók): — Én emeletes házakat sze­retnék. — Én meg rendes mozik — És még azt. hogy jobban kiépüljön, legyen sokkal több lakója, maradjanak itt az em­berek. — És azt is. hogy minden házban legyen telefon. — Jó lenne egy nagy ABC- áruház is. — Az iskolához meg nagy tornatermek, és még uszoda is. Kis János községi párttitkár: — őrizze meg Kocsér azt a fejlődési dinamikát, amit az elmúlt években, évtizedekben tanúsított. Megvalósulnak majd azok a kulturális, sportigé­nyeknek megfelelő létesítmé­nyek. melyék nélkül a tartal­mas közösségi élet elképzelhe­tetlen. Negyven év múlva a község, lakosságának nagyobb hányadát teszik majd ki a fia­talok, egy természetes folya­mat következményeképpen Bővülnie kell az üzlethálózat­nak, javulnia a Kocsér—Nagy­kőrös közötti közlekedési rend­szernek. összességében, öröm legyen itt élni, meglegyen mindáz. ami szükséges a tartalmas em- béri élethez, munkához. (ballai) ző 1043 összponttal. (Az élel­miszeripariak a most elindí­tott KISZ-es vandorserleg első védői). Kispuskás . lövészet, fiú egyéniben (24 induló): 1. Cse­le László (Sz.) 63; 2. Komar- Minkoss István (Sz). 61; 3. Sinkó Zoltán (Sz.) 55 köregy­séggel. Leányoknál: I. Fodor Zsuzsa (G.) 25; 2. Fábián Tün­de (T.) 11; 3. Kapás Rózsa (G.) 7 körrel. Szombati sportműsor Asztalitenisz Sportotthon, 11 óra: Nk. Kinizsi—Mezőtúri Főiskola, NB III-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. Birkózás Cegléd keleti területi ser­dülő kötöttfogású egyéni baj­nokság. Kosárlabda Petőfi-tornacsarnok, 11 óra: Nk. Kinizsi—Mezőberényi Áfész, NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. Gimnáziumi labda­játékterem, 9.20: Nk. Gimná­zium—Ceglédi Gimnázium serdülő és diák leány megyei bajnoki, 10.20: ifjúsági női bajnoki és középiskolás kupa, 11.20: serdülő diák fiú bajno­ki, 12.20: ifjúsági férfi bajno­ki és középiskolás kupamér­kőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, Ifjúsági sporttelep és Vági lakótelepi pálya, 9 órától: városi kispá­lyás felszabadulási villámtor­na. Törtei, 11.30: T. Tsz SK ifi —Nk. Kinizsi Ifi, 13.30: T. Tsz SK—Nk. Kinizsi, összevont körzeti megyei bajnoki mér­kőzés. Teke Temetőhegyi tekecsarnok, 9 óra: Nk. Mészáros Tsz SK— Gyulai SE, NB III-as csapat­bajnoki mérkőzés. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Sportotthon, 10 óra: Nk. Kinizsi II.—Kemencei SE, me­gyei férfi csapatbajnoki mér­kőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 9 óra: Nk. Kinizsi serdülők—Ferihegy SE (Vecsés) serdülők megyei baj­noki mérkőzés. Pisil Színház!» A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban este 7 órakor. Fausius doktor boldogságom pokoljárása. A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor, Szállnak a darvak. MoZ! Pereputty. Színes, szinkroni­zált szovjet film. (14 éven alu­liaknak nem ajánlott!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Nuki majom kalandjai. Szí­nes. szinkronizált szovjet, ifjú­sági film. fél 4-kor. Pugacsov I—II. Színes, fel­iratos szovjet film. (14 éren aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörös). Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom