Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1984. NOVEMBER 3., SZOMBAT Nehezebb böfülményck köiöft Nem lebecsülendő az eredmény A feleplilésfeflesztés céljai A hatodik ötéves terv idő­szaka településeink fejlődésé­hez szerényebb lehetőségeket kínál, mint a hetvenes évek, amikor bővebben csordogáltak a fejlesztés forrásai. Az embe­rek emlékezetében még azok az idők élnek, bár nam sza­bad elfelejteni, hogy a nehe­zülő anyagi viszonyok között sem lebecsülendő az az ered­mény, amelyet az utóbbi négy évben elértünk. Ez a nézet jel­lemezte a párt városi bizott­ságának legutóbbi ülésén a város és vonzáskörzete telepü­lésfejlesztéséről szóló beszá­molót, amely felvázolta a to­vábbfejlődés főbb irányait is. Lakásleltár Fekete Antal, a városi ta­nács elnöke a teljesség igénye nélkül vázolta fel a végbement fejlődést, mint ahogy a jövő elképzeléseit is csak főbb vo­nalaiban érintette. Elsősorban 'tendenciákról volt szó, ame­lyek — a helyi sajátossága« es a majdani pénzügyi lehető­segek függvényében — formá­lódhatnak gondosan körülha­tárolt célokká. A ceglédi emberek egyik legnagyobb gondja a lakás­hiány. A tervidőszakban 1555 új lakásnak kellene elkészül­nie, s ezekből 1983 végéig 729 épült feLi Ebben az időszak­ban 212 lakást bontottak le. A tervezett 220 darab célcsopor­tos lakás nem valósult meg. Várhatóan a tervciklus végéig 1274-re emelkedik laz új laká­sok száma, míg a megszűntéké meghaladja a 300-at. Ezek sze­rint a lakásépítési tervek hoz­závetőleg 80 százalékban tel­jesülnek. A kispénzű emberek Igényeinek kielégítésére is gondolnak a lakótelkek kiala­kításánál, . mért az alacsony jövedelmű, többgyerekes csa­ládok helyzetén csak ekképpen tud enyhíteni a tanács. A felépült és most készülő QTP-lakások közműépítését nagy nehézségek árán sikerült véghezvinni. Máshol a lakos­ság hozzájárulásával fektették le a víz- és a gázvezetékeket, építettek járdát. A tervidőszak végére várhatóan az öregszőlő központjának közművesítését sikerül megoldani. Jelentős eredmény, hogy az út- és bel- v ízcsatorna-felúj ítás f elgyor- sult. Folytatódik a köztemető ki­alakítása. A vízmű bővítésé­nek menetét lassítja a kellő anyagi fedezet hiánya. Hason- ’ó a helyzet a szennyvíztisztító telepnél is, melynek befejezé­se ugyancsak elhúzódik. Az, autóbvszpályaudvar lét­rehozása a következő tervidő­szakra áthúzódó beruházásnak ígérkezik. A termálfürdő kivi­telezésének nincs fedezeté. A Deák téri óvoda, bölcsőde el­készült. A Beloiannisz utcai toronyházakban még az időn két körzeti orvosi rendelőt ad­nak át, Tzresnszűke A ceglédiek másik súlyos gondja a tanteremhiány, amely végigkíséri a diákokat az általános iskolából a közép­iskolákba is. Ezért szerepelt kiemelt feladatként a hatodik ötéves tervben a tanteremépí­tés. Sajnos a tizenkét tanter­mes Bajcsy-Zsilinszky téri is­kola feléj*ítése eltolódik, elké­szült viszont a Malom téri nyolc tanterem és a Mészáros iskola négy terammel való bő­vítése. Ez azonban összessé­gében kevés, és nem segít a napközi otthoni ellátás körül­ményein sem. A művelődési táyca pénzén 1985 végére fel­épül á kisegitö iskolh és kollé­giuma. A szakmunkásképző lassított ütemben épül. A tíz tanterem és a konyha, meg az étterem munkálatai haladnak. A kol­légium és a tanműhely kivite­lezése nem kezdődhetett meg. A Török János szakközépisko­lában sürgetővé vált a bővítés, amelyet jövőre meg kell kez­deni, s ha majd elkészül, a meglevő épületszárny felújítá­sával kell a munkának folyta­tódnia. Öröm a városi tornacsarnok elkészülte, ugyanakkor tudo­másul kell venni, hogy a könyvtár sorsán mindeddig nem sikerült változtatni. Szükségmegoldásként 200 négyzetméteres faházat kap raktárnak. A Reggel utcában működik az ABC-áruház, az újabb toronyházak földszint­jén boltok és műhelyek nyíl­tak, nyílnak. A körzet tervezett 38 laká­sából eddig 29 valósult meg. Az abonyi tíz lakás áthúzódik a következő tervciklusra. Ed­dig 929 családi ház épült fel községeinkben. A villanyháló­zat bővítése elmarad a ter­vektől, Abonyban viszont ter­ven felül 2,5 kilométer gázve­zeték épül. Ebben a nagyköz­ségben kútcsoportbővítés'ment végbe, Ceglédbercelen, Mike- budán, Törteién, Tápiószőlősön is a vízellátás javításán mun­kálkodtak. Terven felül való­sul meg az albertirsai fürdő. A nagyközségben elkészült két orvosi rendelő, szolgálati la­kásokkal. Ceglédbercel is ren­delőt épített, továbbá létrehoz­ta az öregek napközi otthonát, akár Jászkarajenö. Abonyban óvoda, bölcsőde és konyha gyarapítja a települést. . Tervkészítés Amíg a községekben az óvo­dai bővítés maradéktalanul megvalósult, addig a tanie- remépités lényegesen elma­radt a célkitűzésektől. Har­minchét teremmel számoltak, közülük Albertirsán nyolc ré­gebbről áthúzódó készült el és folyamatban van még há­rom a tornateremmel. Hama­rosan átadják a dánszentmik- lósi művelődési és sportházat. A kereskedelem gyarapodása Törteién a piac korszerűsíté­sében, Csemőben Áfész-áru- ház építésében jelentkezett. Abonyban kilenc műhelyes kisipari szolgáltatóház létesült, Csemőben fodrászműhelyt nyi­tottak. A hetedik ötéves terv idő­szakában Ceglédnek elsősor­ban lakásokra van szüksége, továbbá tantermekre, elsősor­ban a középiskolás diákok-szá- mára. Gondoskodni kell ele­gendő telekről az építkezők számára. Abony és Albertirsa a csatornaépítés és a belvízel­vezetés lehetőségeit fontolgat­ja. A szennyvízelvezetés megol­dásra vár Cegléd déli térsé­gében, és az egész városban megoldandó a szemétszállítás. Az útfelújításoknak a jövő­ben is folytatódniuk kell. A gázvezeték-építést főleg a la­kosság hozzájárulásával lehet napirenden tartani, miként a vízvezeték-bővítést és a járda­építést is. A tanteremépítés és a nap­köziotthoni elhelyezés javítá­sa együttesen kezelt feladat. A középiskolai beruházások az alapvető igények közé tartoz­nak. A városi könyvtár tart­hatatlan helyzetén minden­képp változtatni kell. A Kos­suth Művelődési Központ ol­dalszárnyának rendbehozása sem tűrhet halasztást. Albert­irsa ABC-áruházat épít, a vá­rosban a bevásárlóközpont megépítéséhez kell összefogni az erőket. A szolgáltatás fej­lesztését decentralizáltan kell megoldani. A párt városi bizottsága azon van, hogy — amikor minden fontos ismeret birto­kában lesz — megalapozott tervet állítson össze a követ kező tervcikiusra, amelyet a munkahelyekre és a lakosság­ra egyaránt támaszkodva kö­vetkezetesen végrehajthat a város és vonzásikörzete. A tár­sadalmi munka jelentősége eddig sem lebecsülendő, hi­szen a városbeliek már túltel­jesítették, amit a tervidőszak ra Vállaltak, és tevékenyek a községbeliek is. A továbbiak ban még nagyobb mértékben szükség van a forintok kétke­zi munkával és az emberek anyagi hozzájárulásával való kiegészítésére. T. T. Dulity Tibor kiállítása Cegléden a helyőrségi mű­velődési központban új kiállí­tás nyílik november 5-én hét­főn délután 18 órakor. Dulity Tibor festőművész mutatkozik be negyvenhárom képből álló, figyelemíelkeltően szép anya­gával. A kiállítást Urbán Pál- né, a Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsa mű­velődésügyi osztályának veze­tője nyitja meg. Az érdeklődők Dulity Tibor képeit november 18-ig láthat­ják, naponta 10—18 óráig, ked­den 10—15 óráig. A ceglédi őszi tárlat kép­anyaga a Rákóczi úti pártszék­ház aulájában látható ezekben a napokban. Az érdeklődők november 10-ig szemlélhetik meg a képzőművészeti alkotá­sokat, a grafikákat, nyomato­kat, festményeket, kisplaszti­kákat. Kisboltok jelen időben Ha kisebb a nagyobbik hányad A motoros fékez, és bekur­jant az ajtón: — Van kenyér? — Van. — Tej? — Az is. — Na jó, akkor rögtön visz- szajövök. Slágereltolódás Áz iménti párbeszéd egyéb­ként annak a megállapításnak az illusztrálására szolgál, hogy a kisboltokban igencsak csa­ládias a hangulat. Nem is le hetne ez másként. Mint aho gyan eltörölihetetlen a kisbol tok fő ellentmondása is: lé­tezésük még hosszú ideig nél­külözhetetlen. ugyanakkor vásárlók teljes körű ellátására semmiképp sem vállalkozhat nak. Mire egy kurrens cikk megjelenik valamelyik apró árudában, az már rég nem is kurrens. Mire. mondjuk, az Otthon kávé a kisboltok pol­caira került, az ABC-kben már más siágeiy fütyültek. A keresett oo^tékákért va­lóságos közelharcot vívnak ezek áz üzletek, az elosztás el­vén azonban változtatni úgy­sem tudnak: nekik jut utolja ra például banán és narancs ha egyáltalán jut. Ilyehkor az­tán rögvest meg is kérdezik a környékbeliek: A mi pénzünk talán másmilyen? Mit felelhet­ne erre a boltos? A kisboltok leginkább szembetűnő jellemvonásait mindannyian ismerjük: cse­kélyke alapteriilet a vásárló­térben. szűkös raktárak, egy, legfeljebb két eladó áll a pult mögött, és többnyire udvaria­sak. Gyakorta nem kedvező az úgynevezett gyűjtőcsomagolás. mert akad. amiből nagyon ne­hezen,kei el egy kartonra való, viszont az sem öröm. ha ha­vonta csupán egyszer szállít­ják a holmit. (— Itt bizony egy embernek kell tudnia mindazt, amit a nagyobb boltban sokan csinál­nak — mondja Farkas István- ne. a Bede és a Lövész utca sarkán álló klrakatos áruda vezetőie-beosztottja, — Az ad minisztráciától az árubeszerzé­sig azzal a különbséggel, hogy telefon nélkül meglehetősen nehézkes az árut utolérni.)' ■iáiíg-iiteddig — Minden azon múlik, hogy aki a kisboltban dolgozik, ké­pes-e ennyire sokoldalú lenni — mondja Kürti András, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatója. — Okos boltvezető, jó eladó, postára járó, takarító és még sok egyéb. Az ezzel az összetettséggel járó felelősséget egyelőre még nem fejézik ki telje_s mértékben a munkabé­rek, bár a jutalmak elosztása­kor igyekszünk ezen enyhíteni. De tény. hogy a .kisboltj eladó kevesebbet keres, mint az Jubileumi bemutató Az elsőként felszabadult Pest megyei település, Jász- karajenő, valamint Cegléd vá­ros felszabadulásának 40. év­fordulója alkalmából techni­kai bemutatót rendeztek a helyőrség szovjet és magyar alakulatai a ceglédi Várko- nyi István általános iskola udvarán. Az érdekes és lát­ványos eseményre meghívták a megye úttörőcsapatainak, valamint a Magyarországon tanuló szovjet pionírok kép­viselőit és sok ifjúkommunis­tát. A katonák bemutatójához, élménybeszámolóihoz kapcso­lódva, a pedagógusok film­vetítést, valamint számítógé­pes játékokat, dal- és játék­tanulást, papírhajtogatási fog­lalkozást szerveztek a nagy­számú szovjet és magyar út­törő részére. ABC-beli pénztáros. Mert le­het. hogy teszem azt a két alapbér azonos, de minden­képp nagyobb jutalékra lehet számítani az ABG-ben. hiszen eleve tetemesebb a forgalom. Tovább folytatva a kisbol­tok jellemző tulajdonságainak felsorolását: húsáru (és ezzel együtt alkalmas hűtőberende­zés) vagy nincs, vagy pedig szegényes választékban akad. a bevételt lényegesen befolyá­solja a boltos személyes kap­csolatteremtő ereje, türelme, noha a félig-meddig önkiszol­gáló rend elterjedése ez ellen hat, erősebben függenek a szállító cégek tőd, mint teste­sebb társaik, — Mi a kenyérrel meg a péksüteménnyel vagyunk baj­ban — mondja Háfrás Gábor- né, a Sövény utca kapujában levő üzlet vezetője. — Ha idő­ben étkezik, akkor mennyisége biztosan kisebb a kellőnél, ha viszont későn, akkor bizony nem kevés megszárad. A múlt héten is sok kenyér kimaradt emiatt.) A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat élelmiszerrel foglalkozó, szám szerint 49 üzlete közül 29 kisbolt. Pénzben mért lehe­tősségük nem mondható óriá­sinak: a városban teljesített évente 420 millió forintos for­galomnak mindössze eg\(har- mada az övék. A kétharmadot pedig a boltok kisebbik hánya­da. vagyis nem a kis árudák csoportja gyűjti össze. Nem hódít Éppenséggel lehetne teljesít­ménynövekedésre számítani, ha a szerződéses üzemelési forma tért hódítana. De nem hódít. Igaz, nincs is példa nél­kül: Nagykőrösön kétszeresére tornászta fel forgalmát a szer­ződéses üzletvezető. Más kér­dés. hogy a 24-ből 14—15 órát munkával tölt. és vasárnap is kinyit. Varga Sándor Megemlékezés Kegyelet a hősöknek Kegyeleti ünnepség zajlott két ceglédi és az albertirsai temetőben. Az 1956-os ellen- forradalomban hősi halált halt Cs. Kiss Albert alhadnagyra, Mészáros István alhadnagyra és Albertirsán Katona Gyula alhadnagyra emlékeztek a cég. lédi fegyveres testületek, a te­lepülések politikai, tanácsi, társadalmi és ifjúsági szerve­zetei, a családtagokkal egye­temben. Cs. Kiss Albert alhadnagy a ceglédi Széchenyi úti teme­tőben nyugszik. 1956. október 27-én a budapesti, Köztársa­ság téri harcok során esett el. A Honvédelmi Minisztérium hősi halottja. A ceglédi Csen- gettyűs temetőben van Mészá­ros István alhadnagy sírja, aki 1956. november 4-én halt hő­si halált a budapesti, Köztár­saság téri pártszékház védel­mében. A Belügyminisztérium hősi halottja. Emlékét Csemö község is tisztelettel őrzi. Az albertirsai temetőben áll Ka­tona Gyula alhadnagy sírem­léke, ő is a Belügyminiszté­rium hősi halottja. Magasban libegett a segéd Festenek pincét, kupéiét Frissen, munkaversenyben A ceglédi Városgazdálkodá­si Vállalat igen sokrétű mun­kát végez. Ezek között is az építőipari tevékenységek van­nak túlsúlyban. A vállalat minden tőle telhetőt megtesz, hogy a folyamatos működésé­hez szükséges szakemberek rendelkezésére álljanak. Biztonságot ad Xőtb László felvétel* Oláh László 1968 óta a Vál­lalat dolgozója, ő a festőrész­leg vezetője. Munkájukról, az ifjú szakemberekkel és a ta­nulókkal kialakított kapcsola­tokról beszélgettünk vele. Csatlakozott a témához Sza­bó László, aki több mint két éve a tanulók függetlenített szakmai oktatója. Felváltva sorolták egymás után az új­ságba kívánkozó tényeket. A festőrészlegben 8 segéd és 12 tanuló dolgozik a kü­lönböző, éppen adódó munka- területeken, a pincemeszelés­től a kupolamázolásig. A har­madéves tanulók ösztöndíjat kapnak a vállalattól. A jutta­tási időt kötelesek itt ledol­gozni később, a megállapodás értelmében. A Városgazdál­kodási Vállalat más vállala­tokkal képeztet magának ta­nulókat asztalos, bádogos, víz- és gázszerelő, központi­fűtés-szerelő, villanyszerelő, szakmákban, csak az alapkép­zést kérve. Minden költség a vállalatot terheli. Ennek a képzési formának az eredménye, hogy biztonsá­gosabban rendelkeznek ele gendő szakmunkással minden szakmában. A festők oktatá­sával pedig elérik, hogy már a tanulóidőj^alatt is igen sok­rétű munkát végeznek a fia­talok, együtt vannak az idő­sebb szakemberekkel és ez a későbbi beilleszkedési gondo­kat oldja meg. A szakmunkástanulók ta­nulmányi eredményeik mel­lett szép, naponta látható gyakorlatiakat is elértek már eddig. Szabó László sorolta: a ■ városban sokan megcsodálták az MTESZ-székházat, illetve annak igen jól sikerült fes­tését. A rozettamintás díszí­tés és aranyozás nem minden­napi feladat volt. A Kossuth Múzeum belső és külső festését is ez a bri­gád csinálta. Az épület derűs hangulata besugározza a kör­nyéket. A Május 1. Ruhagyár régi megrendelőik egyike, a Magyar étterem külső festését ők végezték el. A Korzó cuk­rászda fölötti kupola festése, mázolása már szinte némi ak­robatikát is igényelt — meg­birkóztak vele. Kötélen füg- geszkedve. ég és föld között tornázva festettek. A régi szocialista brigád személycserék miatt felosz­lott — erről Oláh László tájé­koztatott —, ám rögvest új alakult helyette, a fiatalok­ból. Beneveztek a munkaver­senybe és vállalásokat tettek. Együtt, összhangban A brigád segít például egv állami gondozott fiatalnak minden apró hétköznapi gond­jában, ő is közöttük fogja a szakmát elsajátítani. Nyáron anyagilag támogatták az üdü­lést. Dani Ferenc é.s Hamza János a brigádból továbbta­nulással próbálkozik. A festők között jó a hangu­lat. A fiatalok és az időseb­bek egyaránt összetartanak, a brigád vezetőjére hallgatnak. Éjből szocialista címet akar­nak 'elérni, őrizni és erősíte­ni kívánják a kollektíva ösz- szetartását. Kiss Sándor Tösnegsposl Dicséretes, hogy a ceglédi tornacsarnok a november 10-ét és 11-ét magába foglaló napokat a helybeliek, vagyis a tömegsport rendelkezésére bocsátja. 10-én aerobik, ko­sárlabda, kézilabda és női kis­pályás foci lesz, 11-én pedig az óvodásoknak kínálják a csarnokot, és rendeznek lab­darúgó-villám tornát is. ISSN 0133—2601) (Cegléd! Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom