Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-28 / 279. szám

MW < Wtlíl 1984. NOVEMBER 28., SZERDA JOGI TANÁCSOK Jobb ha megegyezik a szomszédjával # Nem utasítják el a rehabilitált dolgozó jelentkezését A következményeket a munkáltatónak kell viselnie • A tulajdonos nem bont­hatja el a szomszéd épület biztonságát szolgáló földtá­maszt vagy támfalat. Olvasónknak Szentendrén van nyaralója. A ház falától két méterre van egy kövekkel kirakott földtámasz. Ez a szomszéd ház alapjához kap­csolódik, mivel ott a telek ma­gasabban fekszik. Olvasónk a háza és a támfal között eső­víz-levezető árkot ásott a kert egész hosszában. A szomszéd tiltakozott az ároik miatt — azt mondja — megbontottam a ház statikai egyensúlyát, az alap a legutóbbi esőzés követ­keztében, a szomszéd szerint, máris láthatóan lesüllyedt — írja olvasónk. K. M. levélírónk kizártnak tartja a talaj süllyedését, a szomszéd kötözködését látja ebben. Nem hajlandó ezért a vizesárkot megszüntetni, és arra sem kíváncsi, hogy való­ban szemmel látható-e a megsüllyedés. Pedig rosszul teszi, hogy el­zárkózik a békés rendezés elől, nem kíván meggyőződni a szomszéd állításának való­ságáról vagy valótlanságáról. Ez már rosszhiszemű maga­tartás és ártalmas a jó szom­szédi viszonyra, akkor is, ha olvasónk úgy véli, neki van igaza. Jogát, olvasónk is ép­pen úgy, mint minden állam­polgár, csak jóhiszeműen és rendeltetésének megfelelően gyakorolhatja. Egyébként a Polgári Törvénykönyv rendel­kezéseit is megsértette olva­sónk. A törvény szerint a tu­lajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szük­séges földtámasztól anélkül, hogy más, megfelelő rögzítés­ről ne gondoskodjék. Olvasónk tehát, ha a peres­kedést el akarja kerülni, sür­gősen egyezkedjék szomszéd­jával, mert most még köny- nyen helyrehozható a hiba, és a költségek is kisebbek lesz­nek, mint egy hosszadalmas, szakértőt is igénylő tárgyalás- sorozat után. • A munkáltató köteles visz- ezavenni az üzemi balesetet szenvedett dolgozót. Olvasónk könyvkötészetben dolgozott, egy úgynevezett összehordó gépen. Amikor a gép leállt, olvasónk belenyúlt a szerkezetbe, hogy kiszedje a többletíveíket. Eközben a gép beindult és több ujja össze- roncsolódott. Hosszas betegál­lomány után rokkantsági nyugdíjba tették. A munkavé­delmi szabályok megszegése miatt a társadalombiztosítási szerv a munkáltató ellen pert indított a betegellátási költsé­gek, a táppénz visszafizetése iránt. A munkáltatót a bíró­ság elmarasztalta. Olvasónk egészségi állapota időközben annyira rendbe jött, hogy dol­gozni tudott, rehabilitálták, munkaképesnek nyilvánítot­ták. Jelentkezett is a régi munkahelyén. Azt gondolta, örömmel fogadják. A dolgozók igen, de nem így a munkálta­tó. Azt mondták neki, hogy nem tudják alkalmazni, mert a kötészeten nincs hely. Hasonlóképpen járt egy má­sik olvasónk is, akit szilikózis miatt százalékoltak le. Öt a munkáltatója szintén nem vette vissza. A munkáltatókat ml is fel­kerestük, sikerült orvosolni olvasóink panaszát. A törvény szerint a munkáltató köteles újból alkalmazni azt a mun­kaképessé vált dolgozóját, aki nála szenvedett üzemi balese­tet vagy foglalkozási megbete­gedés következtében megrok­kant, ha rokkantsági nyugdí­jának megállapítására tekin­tettel munkaviszonya koráb­ban megszűnt. • A meghatározott időre lé­tesített munkaviszonyt átszer­vezés címén nem lehet fel­mondani. Olvasónk szövetkezeti hús­üzletben volt vezető. Munka- viszonyát már másodszorra hosszabbították meg 6—6 hó­napra. A második hosszabbí­tás lejárta előtt 2 hónappal kétheti felmondási idővel át­szervezés címén felmondták a munkaviszonyát. Az üzlet ugyanis szerződéses üzemelte­tésű lett. Olvasónk követeli a 2 hó­napra járó munkabérét. Kér dezi, hogy jogos-e a követe­lése. Igen, jogos. A munkáltató ugyanis a dolgozó határozott időre szóló munkaviszonyát a Munka Törvénykönyve szerint akkor mondhatja fel, ha az illető nem dolgozik megfele­lően, vagy alkalmatlan mun­kakörének betöltésére. Azt vi­szont megtehette volna a munkáltató, hogy a dolgozó szerződését nem újítja meg, ha nem ő veszi át az üzletet. A dolgozó azonban a munkál­tató intézkedése miatt nem károsodhat, ezért jár neki még kéthónapi munkabér, ak­kor is, ha nem dolgozott. A munkáltató teremtette ezt a helyzetet, ennek következmé­nyeit neki kell viselnie. Dr. M. J, Csak a férjet lakoltatták ki Egy városi bérház lakói az IKV-nál többször panaszkod­tak az egyik szomszédra, aki rendszeresen szidalmazta, élet- veszélyesen megfenyegette őket, sőt tettlegességre is vete­medett. Az IKV ismételten hiába szólította fel aiz illetőt, hogy a szocialista együttélés szabályainak megszegésével hagyjon fel, eredrhény nem volt, ezért a bérleti jogviszonyt felmondta, majd amikor a bru tális ember azt nem fogadta el, a felmondás érvényességé nek kimondásáért bírósághoz fordult. A városi bíróság a kereset­nek helyt adott, és a bérlőt kö­telezte, hogy a lakást tizenöt nap alatt hagyja el. Az ítélet indoklása szerint botrányos, tűrhetetlen magatartása, ame­lyen a figyelmeztetések ellené­re sem változtatott; a felmon dást indokolttá tette. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság kimondta: a bér­lőtársak jogai és kötelezettsé- gai egyetemlegesek. A bérbe adó felmondása a bérlő házas­társára azonban csak akkor terjed ki, ha az is perben ál­lott. Ellenkező esetben — mint ebben az ügyben is — az asz- szony ellen nem indult per, csak a bérlő ellen. Tehát a la­kás elhagyására vonatkozó íté­leti rendelkezés a feleségre nem terjed ki. ■ Vizek partján _ II ORGÁSZBOTTAL Mihez és mikor kell engedély? Másodállás, mellékfoglalkozás Aki csak teheti, családja gyarapodása érdekében valami külön kereset után néz. Ennek egyik formája az, ha főállása mellett másodállást vagy mel­lékfoglalkozást vállal. Egy füst alatt A két munkavállalási forma között alapvető különbség az, hogy a másodállásnál a dolgo­zó munkaideje a főállás mun­kaidejére esik. Tehát a dol­gozó egy füst alatt teljesíti a két feladatot. A mellékfoglal­kozásban végzendő munkáját pedig csak akkor kezdi meg, ha már a főimunkájában le­tette a lantot. Érthető tehát, hogy a jog a másodállás vállalását szigo­rúbb feltételekhez köti, mint teszi azt a mellékfoglalkozás­nál. Előírja azt is. hogy mi­lyen munkakörökben lehetsé­ges másodállást vállalni. Ezek a munkakörök a kö­vetkezők: egészségügyi, tudo­mányos, oktatói, művészeti, tömegkommunikációs, sported­zői munkakör, feltéve, hogy a dolgozótól nem kívánják meg az állandó jelenlétet. Másod­állás vállalásához engedélyt kell kérni a munkáltatótól. A másodállásban a dolgozó mun­kaideje a törvényes munkaidő­nek legfeljebb egynegyede le­het. Ennek a díjazás megálla­pításánál van jelentősége. Ez a főállásban kapott személyi alapbértétei egynegyedét nem haladhatja meg. (Nem a főál­lásban kapott bér, hanem a nomenklatúra lehetőségein be­lüli bér negyedéről van szó. Ha valakinek 5500—10 500 fo­rintig terjedő fizetést lehet ad­ni, és a főállásban a minimu­mot kapja, attól még a másod­állásban megkaphatja a 10 500 forint egynegyedét.) A mellékfoglalkozás nincs engedélyhez kötve, de írásban kell jelenteni a főállás szerinti munkahelyen. A munkáltató nyolc napon belül megtilthat­ja a mellékfoglalkozás válla­lását, ha ennek teljesítése ve­szélyeztetné a munkaviszony­ból adódó kötelezettségek tel­jesítését. Ha a mellékfoglalko­zás vállalása a dolgozó mun­kájával összeférhetetlen,’ meg kell tiltania azt a munkaadó­nak. Vagy ezt, vagy azt Mellékfoglalkozásban több időt tölthet a dolgozó. A tör­vényes munkaidő egyharma- dát, fizikai munka esetén a felét töltheti mellékfoglalko­zásban. A díjazásra ugyanaz vonatkozik, mint a máso'dál- lásra, csak nem a személyi alapbér negyedét, hanem az egyharmadát kaphatja a dol­gozó. Ha másokat is veszélyeztet az alkoholista Kötelező intézeti gyógykezelés Az egészségügyi Jogszabályok lehetővé teszik az alkoholisták kö­telező gondozását. Az 1983. január 1-én hatályba lépett törvényerejű rendelet nemcsak a polgári bíróság által elrendelt intézeti gyógykeze­lésre, hanem az alkoholistával szemben a büntető eljárás során el­rendelt kényszergyógyításra is vonatkozik. Intézeti kezelésen a Nagyfán működő Munkaterápiás Alko­holelvonó Intézetben folytatott gyógykezelés értendő. Mivel ez az alkoholista személyes sza­badságának hosszabb ideig tar­tó elvonásával jár. az ügyész és a polgári biróság csak azok­ban az esetekben rendeli el, amikor más módon nem vár­ható siker a kezeléstől. A fel­tételek erre a következők: rendszeres és túlzott alkohol- fogyasztás; az alkoholista a családját, kiskorú gyermeké­nek fejlődését, a környezete biztonságát, a közrendet, mun­kahelyén a munkát súlyosan megzavarja. Ezeknek a felté­teleknek nem együttesen kell fennállniuk. További feltétel: az alkoholistával szemben két évnél nem régebben már al­kalmaztak gyógykezelést és ennek alapján az intézetett kí­vüli kezelés nem látszik célra­vezetőnek; vagy az alkoholis­ta nem veti alá magát a keze­lésnek, és az egészségügyi há­lózat által elrendelhető kötele­ző gondozástól és gyógykeze­léstől nem várható eredmény. Az intézetbe való beutalás (a végzés jogerőre emelkedése) után, ha az alkoholista nem jelenik meg, elővezetéséért meg lehet keresni a rendőrsé­get. A beutalás iránti kérelmet bármely állami szerv, szövet­kezet, társadalmi szervezet, valamint az a személy is elő­adhatja, akit az alkoholista magatartása veszélyeztet. Az alkoholista mégsem köte­lezhető erre a következő ese­tekben: ha a 18. életévét még nem töltötte be; ha olyan be­tegségben szenved, amely miatt kórházi gyógykezelésre van szüksége, vagy az intézeti kezelés nem alkalmazható; ha a bíróság már kötelezte inté­zeti kezelésre, és azt még nem szüntették meg; ha sorkatonai szolgálatot teljesít; ha hat hó­napot meghaladó szabadság- vesztésre ítélték, és a büntetést még nem töltötte le. Az intézeti kezelés tartama alatt is folyósítják a beutalt tartásra szoruló gyermekeinek a tartásdíjat. A gyermektar­tásdíjat az alkoholista keres­ményéből fedezik. Természete­sen ebből előbb levonják az ál­lammal szemben fennálló tar­tozásait. például az ellátást. A beutalt eredeti munkavi­szonya nem szűnik meg. csak szünetel az intézeti kezelés alatt. (Ez szolgálati Időnek szá­mít.) Akinek másodállása van, nem vállalhat mellékfoglalko­zást. Nem kell a munkaviszo­nyon kívüli jogviszony létesí­tését a munkál taténak előzete­sen bejelenteni: ha ez a jog­viszony havi 48 órát meg nem haladó fizikai, vagy egyszerű ügyviteli nhinkára vonatkozik (feltéve, ha azt. nem hatósági engedélyhez kötött tevékeny­ség körében létesítik); ha ösz- szesen 16 órát meg nem ha­ladó iskolai tanfolyami okta­tói munkára, vagy bizottság­ban való közreműködésre, szakvélemény elkészítésére vo­natkozik; ha újítás vagy talál­mány kivitelezésére irányuló, illetóleg szerzői jogi védelem­ben részesülő alkotó munkára létesül (lektori, szerkesztői, ki­adói munka is); ha művészeti produkcióban, tömegkommuni­kációs szervek műsorszerkesz­tésében való esetj közreműkö­désről van szó. A mellékfoglalkozásból szár- mozó jövedelmet abban az esetben lehet beszámítani a nyugdíjba, ha a dolgozót a fő­foglalkozásban a munkaköré­re megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb mun­kaidőre alkalmazták. Akkor a mellékfoglalkozásból ez idő­arányosan kiegészíthető. A másodállásból származó keresetet az öregségi nyugdíi megállapításánál figyelembe venni nem lehet. Számít a táppénznél A táppénz összegének meg­állapításánál más a helyzet. Itt mindazokat a pénzbeli és ter­mészetbeni juttatásokat figve- .lembe kell venni, amelyek után a biztosítottnak nyugdíj- járulékot vagy helyette jöve­delemadót kell fizetnie. Tehát a másodállást, mellékfoglalko­zást figyelembe veszik a táp­pénz megállapításánál. Dr. Kertész Éva Csöndes őszi hajnalok Csöndesek a hajnalok, a kora reggelek. Hosszabbak a hor­gász éjszakái, kevesen kelnek úgy, mint nyáron, nem ugrik a hal sem. A kishalak spriccelnek legfeljebb, amikor süllő, csuka csap közéjük. A legtöbb vízen nem érdemes vagy nem szabad pontyra horgászni. A telepítések jól sikerültek, a nősz- szúy enyhe ősz kedvez a „vetésnekTavaszig kell höjtölm, akkor kezdődik elölről a megszokott s várt körforgás. Nem tétlenkednek persze ilyenkor sem a horgászok. Van ahol még tart a félbema­radt tanyaépítés, másutt taka­rítanak, festenek, meszelnek. A Monori Állami Gazdaság egyesületében két hétvégen is társadalmi munkát szerveztek. A gyönyörű környezetben levő felsőfarkasdi tó partján több száz facsemetét ültettek, hogy még kellemesebben pihenhes­senek, akkor is, ha épp hal­ínség van. Csak élő hallal Időközben telepítettek is; 20 mázsa pontyot vásároltak a Tápióvölgye Tsz — közelben levő — úri halastavaiból. A vezetőség részleges tilalmat rendelt el, amelynek érteimé­ben csak rablóhalra szabad horgászni, s kizárólag élő csa­lihallal. Tilos tehát a villantó­zás is, hiszen az új helyükkel ismerkedő, a terepet fölmérő pontyok közül sokat megsért­hetne a hármashorog. Süllő, csuka bőven van a tóban, minden horgász megtalálja te­hát továbbra is a szórakozá­sát. Újabb telepítés Gombán ugyancsak telepí­tettek, az ősszel másodszor is. Ezúttal „csupán” 18 mázsa ponty került a vízbe. A veze­tőség korábbi határozatának megfelelően tart az általános tilalom, egészen január 31-ig. Hosszúnak tűnik a kötelező várakozási idő, de minden bi­zonnyal megéri... Fontos apróságok Sok a gondja mostanában a horgásznak, kinek ezért, ki­nek azért. Van, aki már cso­magol, befejezettnek tekinti a szezont. Senkit nem illik be­folyásolni, de ha már félrete­szi bárki is a felszerelést, na­gyon fontos a gondos ápolás. Minden sérülékeny részt ki kell takarítani, lemosni, s anyagától függően, zsírozni, olajozni, lakkozni stb.... Ér­demes odafigyelni az aprósá­Egy műszakos üzemi büfénkbe szakképzett élelmiszer-eladót felveszünk Állandó szabad szombat. Jelentkezni lehet személyesen vagy telefonon: Depó Vállalat Törökbálint, Tel.: 668-000, 216-os mellék. gokra is, hogy sok nagy bosz- szúságtóí megmenekülhessünk. iTíz nap rendeletéiből Az egészségügy területén a szakértő működéssel kapcso­latos egyes kérdések szabályo­zásáról megjeleht 10/1984. (XI. 16.) EüM. számú rende­letet a Magyar Közlöny 49. száma tartalmazza. Az építésrendészeti bírság­ról szóló 17/1981. (VI. 19.) ÉVM. számú rendelet kiegé­szítését a 13/1984. MXI. 16.) ÉVM-rendelet tartalmazza, amely szintén a Magyar Köz­löny 49. számában olvasható. A névadás és házasságkötés társadalmi ünnepségéről, a polgári gyászszertartásról ugyanitt jelent meg a 19/1984. (XI. 16.) PM. számú rendelet, az egyes szociális, kulturális juttatásokról pedig u 44/1984. (XI. 16.) PM. számú rendelke­zés. Az egyenruha-juttatásról a Közlekedési Értesítő 9. szá­mában olvashatják az érde­keltek a 8/1984.. számú utasí­tást, és ez a hivatalos lap tar­talmazza a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mű­szaki feltételeiről kiadott tá­jékoztatót. Tépett damil Az esedékes őszi karbantar­tást sem odázhatja el, aki to­vábbra is horgászni akar. Sőt! Hiszen ezután várhatók a leg­termetesebb krokodilpofájúak, a fogasok. Az elhanyagolt or­só, zsinór rengeteg fájdalmat okozhat. (Persze nem a hal­nak, amelyik például az elté­pett damillal úszik tovább, vidáman ...) Minden csomót, kötést vizsgáljunk át, nehogy épp akkor derüljön ki a hibá­ja, amikor az erősségét kelle­ne próbára tennünk. A zsinór- vezető gyűrűket szintén hasz­nos tüzetesen átvizsgálni: a bevágódott fém, porcelán, műanyag valósággal elrágja a zsinórt fárasztás közben. Sűrű sügér Nem minden vízben járnak seregestül a süllők, csukák. Sügér viszont olyan helyen is akadhat, ahol más rablóból kevés van. Horgászata párat­lan élvezetet nyújt, s a húsa is kiváló. Vékony zsinór, sül- lőzöhorog, giliszta, haldarab vagy nagyon apró élő hal meg kitartás, figyelem a siker zá­loga. Aki egyszer kifog egy jó napot, többet nem legyint fölényesen erre a viszonylag apró, de jóízű tüskéshátúra. Le az inggel Van, aki szerint a megtisz­títása jár túl sok gonddal. Ez nem igaz, hiszen, ha megfogá­sa után azonnal a parton vagy otthon forró vízbe mártva rántjuk le róla a páncélinget, hamarabb elbánhatunk vele, mint egy ponttyal. Sütve, főz­ve — mindenképp kiváló. Vcreszki János Két műszakos munkahelyre, présüzemi betanított gépmunkás­nőket felveszünk Érdeklődni lehet a telep vezetőjénél : Veresegyház, Sport u. 2. A Soroksári Textilgyár felvesz textilipari gépmestereket Középiskolai végzettségűek előnyben. Kiemelten jó kereseti lehetőség. Száliásró! gondoskodunk. Jelentkezés a szövödevezetönél, Budapest XX. Soroksár, Marx Károly út 294., telefon: 279-470, 178-as mellék vagy a munkaügyi osztályon, telefon: 279 470, 129-es mellék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom