Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-27 / 278. szám

Ka késiK nem fogy el a lap Állva gyorsabb az utazás Hajnali vonatok és utasok Isaszegen LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1984. NOVEMBER 21., KEDD A Galga mente kapuja Mindennapi kultúránk tükre Három perccel négy előtt. De hajnalban! Ekkor rande­vúznak a legkorábban ébredő jsaszegiek és dányiak az első fővárosba tartó vonattal. A második fél ötkor érkezik, majd négy perccel később kö­vetkezik a harmadik, öt órá­tól fél hatig újabb három sze­mélyvonat áll meg Isaszegen. hogy felvegye az ingázókat. Amikor egy-egy szerelvény kihúz az állomásról, néhány percre elcsendesedik a kör­nyék. De valahol, valahogyan már közelednek a következő utasai. Gyalog vagy autóbu­szon. Ha egy-egy dányi vagy helyi járat megérkezik, az ál­lomásépület ajtajain egyirá­nyúvá válik a forgalom. A szembejövőnek meg kell vár­nia, míg a tömeg elmegy. Tisztán szól A menetrend ismeretében már nem is vagyok biztos ben­ne, hogy korán érkezem-e Isa- szegre. mikor fél hatot mutat az óra. Hiszen — kiszámolhat­ták — eddig már hat vonatot elengedett a forgalmista. Min­denesetre kinn még olyan sö­tét van, hogy a várakozókon nem lehet felismerni a ruhá­juk színét. A két fűtött, jól megvilágított váróteremben kevesen tartózkodnak. A leg­többen csak pár percet vesz­tegetnek el az állomáson, ha nem késik a vonat. Kedvező tapasztalat, hogy Isaszegen nem a sínek között várakoznak, míg az utastájé- koztató nem közli a vonat jöt­tét. Az állomás előtti bizton­ságos területen gyülekeznek az utazóik. A hangosbemondó tisz­tán szól. Érthető, hiszen tavaly adták át. Az 5 óra 47-es vonatra vagy kétszázan várnak. Többen mégis a hét perccel később in­duló, csupán Gödöllőről jövő szerelvényre szállnak. Azon ugyanis van elég szabad hely. Igaz. később érkezik a Keleti pályaudvarra, hiszen, ellentét­ben az előzővel, ez mindenhol megáll. A felszállás nyugodtan zajlik le. nem kell sietni, most a vonat vár. Mint arról később értesülök, a végállomáson sem volt késése. A következő pereben Buda­pestről gördül be egy szerel­vény. ez indul maid vissza fé'óra múlva. Addig szünet, felkeresem a hírlaoost. F.gv- ePV pillanatban sorban álltak nála az emberek. Odaérve meglepve látom, hogy napi­lapja nincsen. Gödöllő általános rendezési tervét öt éve fogadták el. Azóta már több területre dol­goztak ki részletes rendezési tervet. Legutóbbi ülésén a ta­nács végrehajtó bizottsága a Mátyás király út feletti tömb, a Csanak felhasználásáról, be­építéséről döntött. A terv hosszú utat tett meg, míg a testület elé került. Még 1980-ban rendelték meg a Pest megyei Tanács Tervező Vállalatánál, idei elkészülte után a gödöllői művelődési központban közszemlére tet­ték, majd fórumot is rendez­tek, amelyen az érdekeltek el­mondhatták észrevételeiket. Ott is sürgették az illetékese­ket, hogy mielőbb nyissák meg az új utcákat, jelöljék ki az építési területeket. A Csanak a Magyar—Cseh­szlovák Barátság útja, az M3-as autópálya, Vasvári Pál utca, Babati út és Arany Já­nos utca által határolt részt foglalja magába. Ez a belterü­lete. Az autópályától az Illés István útig terjedő szakaszán egy telek mélységig a külte­rület. A Présház utca vonaláig családi házakat lehet építeni. A Présház utca és a Babati út között sorházakat terveznek. A területen 485 lakás épülhet, 360 családi ház, 125 csoport­ház. A lakosság ellátására, igé­nyeinek kielégítésére százsze- rpélyes óvodát, hatvanszemé­lyes bölcsődét, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egysé­get, orvosi rendelőt és gyógy­szertárat terveznek. Megszabja a terv a különbö­— Fél hatkor kellene itt lennie a postakocsinak! S most hat óra — szomorkodik Har­mati Sándor, aki november el­seje óta dolgozik ebben a Pa­vilonban. — Ha pedig késik, nem fogy el az újság. Látja, a Pest megyei Hírlap tegnapelőt­ti számából is maradt néhány példány. Tegnap idejében jött a kocsi, egyetlen elavult naDi- lap sem árválkodik itt. Idejé­ben? Egyébként ez sem igaz. Az lenne jó, ha akár a Keleti melletti 72-es postahivatalból is vonatra adva, már négy óra­kor itt lennének a lapok. — Kérek egy Pest megyei Hírlapot — jön egy fiatalem­ber. de már a válasz előtt lát­ja, hogy hiába. Ám alig megy el, érkezik a postakocsi. Hat óra kilenc perckor. A 14 éves Szabó Sándor visszasiet, s megkapja, amit kért. — A sofőrnek viszem. Én ugyanis nem Pestre utazom, hanem busszal Dányba, ahol a téeszben dolgozom. Indulás előtt Elbúcsúzom a hírlapostól, pontosabb postát kívánok ne­ki, s a dányj busz keresésé­re indulok. De hiába, már el­ment. A helyzet itt percenként változik. Indulása előtt végig­sietek a benn álló szerelvé­nyen. A kocsik általában me­legek, egyik-másik szakaszuk hideg. Amilyen sokan száll­nak fel erre a vonatra, köny- nyen lehet, hogy valakik a hű­tött helyekre is rákényszerül­nek. Az egyik ajtóról hiány­zik a kilincs. A túlsó oldalról segítenek. Nem is tűnik fel: tiszták a vagonok. 6.22, 6.28, 6.42. Ezek az iga­zán a hivatásforgalmat szolgá­ló, utolsó reggeli vonatok. Majd egyórás csend követke­zik. Leszámítva a Budapest­ről érkező személyvonatot, s az átrobogó gyorsakat, teher- vonatokat. Ezt a halkabb idő­szakot használom ki arra. hogy gondjairól kérdezzem Belecz Józsefné állomásfőnököt. — Régóta kérjük a Volántól, egyes esetekben előbb indítsa a járatait. A Dózsa György ut­cából érkező buszon ma is csüngtek az emberek, s akkor jött meg, amikor a vonat is. Megvan a mi gondunk is. El­keserítette a helyieket, hogy megszüntették a 8 óra 25 perc­kor Budapestre induló vonatot. Igv háromnegyed nyolctól tíz óráig nincs összeköttetés a fő­várossal. Rengetegen utaznak vásárolni. Minek menjenek be ző övezetekben elhelyezhető épületek milyenségét is. A sor- és láncházak kétszintesek le­hetnek, magastetővel, eseten­ként tetőtér-beépítéssel. A csa­ládi házak homlokzatmagas­sága nem haladhatja meg a 7,5 métert. Az alpesi tető ke­rülendő. Hajnalban meglepően eny­he, majdnem meleg volt az idő. Ki gondolta volna, hogy 3—4 órával később irigyelni fogjuk a favágók cseppet sem könnyű munkáját? Márpedig ez történt, mert a levegő fa­gyosra hűlt, hideg szellő is támadt. Mindebből semmit sem vettek észre azok a fa­vágók, akik Gödöllőn a Dem- biczky utcában 8 óra tájban gyülekeztek, hogy egy élet- veszélyessé vált jegenyefát ki­vágjanak. Á Budavidéki Állami Er­dő- és Vadgazdaság gödöl­lői erdészetének vezetőjével, Pintér Istvánnal érkeztünk meg a helyszínre, ahol azon­nal észrevehető volt a szer­vezettség, a hozzáértés. Az ut­ca két végét eltorlaszolták az erdészet és az ELMÜ helyi ki- rendeltségének gépjárművei, nehogy valaki idegen a mun­katerületre tévedjen, akár gyalog, akár autóval. — Ez egy komplett munka­brigád (egyébként az arany­koszorús Petőfi szocialista bri­gád), az a feladatuk, hogy egy közterületen lévő, 28 mé­ter magas jegenyét kivágja­nak. ami lehulló korhadt ágai miatt életveszélyessé vált — negyed nyolcra? Az utolsó reg­geli vonaton nagy a zsúfoltság. — Ma a busz késésétől elte­kintve nyugodt hajnalunk volt. Berkes Sándor forgalmi szol­gálattevővel, Pap Mátyás vál­tókezelővel és Simon Gyuláné személypénz tárossal. Fogyott a fekete Állomási sétámat az Utas­ellátóban egy kávéval kezd­tem. Balázs Lajosné üzletveze­tőtől búcsúzáskor megkérdez­tem, hány fekete fogyott el fél négytől fél nyolcig. Háromszáz adag! Balázs Gusztáv Pályázat fotósoknak Temetők, emlékművek Temetők, sírj elek, szemé­lyes emlékművek címmel hir­det fotópályázatot a Népmű­velési Intézet, a gödöllői Pe­tőfi Sándor Művelődési Köz­pont, s a Mai Magazin című lap. A pályázat része a Ma­gyarországi környezetkultúra című sorozatnak. Hivatásosak és amatőrök küldhetik be szí­nes és fekete-fehér képeiket, amelyeknek alsó mérethatára 18x24. Egy-egy szerző legfel­jebb 5 fotót adhat be, a so­rozat egy képnek számít. A beküldési határidő 1985. szep­tember 30. A legjobbak részt vesznek a Gödöllői Galéria jö­vő novemberi kiállításán. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: A művelődési központ tár­sadalmi vezetőségének ülése, 14 órakor. Művelődéstörténeti játszó­ház, 15 órakor. Házimuzsika (vendégek: Raffaello Orlando, Andrea Passigli), 19 órakor. Poló-klub: Filmvetítés. önkioldó 2. ember, fotókiál­lítás, megtekinthető 15—19 óráig. Házasságkötő terem Felúiütás A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a házas­ságkötő termet felújítják, kor­szerűsítik. Figyelembe véve azt a tényt, hogy ez a terem, miként az egész épület ideig­lenesen szolgálja jelenlegi cél­ját, arra törekedtek, hogy a lehető legkevesebb anyagi rá­fordítással, csak a legszüksé­gesebbeket végezzék el. A felújításra megszavazott 10 ezer forintból, felcsiszolják és lakkozzák a padlót, szőnye­geket, függönyöket vásárol­nak, valamint kicserélik a vi­lágítótesteket. fog hozzá a felvilágosításhoz az akciót közvetlenül irányító Szabó János vágásvezető er­dész, de amikor a 28 méter­nél hitetlenkedve nézek a sze­mébe, elmosolyodik, mintha azt mondaná, hogy majd meg­látjuk, mennyi lesz méterben, ha már a földön fekszik a fa — és zavartalanul folytatja megkezdett mondókáját. — Mint látható, korábban már az útban levő kerítést el­bontották a lakatosaink. Sápi László és Tajcs István. És mint látható az is, egyeztet­tünk az ELMÜ helyi kiren­deltségével —, s ahogy mond­ja, megy is a létráskocsi a fához. A létra felkúszik, talán félmagasságban felhág rá Herceg Miklós, kezében a ho­roggal, amelyre acélsodrony van erősítve, s annak vége az LKT 80-as közelítőgép csör- lőjónél ér véget. Nyolc óra 25 perc, megfe­szül a csörlőzött drótkötél, Kecskés János bekapcsolja a Emlékeinkben a gödöllői ha­gyományőrző találkozók képei. A Galga mentéről érkezők a művelődési központ színpadán is bemutatják dalaikat, táncai­kat, színes viseletűket. Külö­nös hangulata van ezeknek az együttléteknek. Hiszen a néző­téren ott ülnek a nagyanyák és a nagyapák, akiktől eltanul­ta a következő nemzedék a szokásaikat. Sohasem érezzük mesterkéltnek ezeket az össze­jöveteleket. Hiszen a színpa­don fejcsendülő dalokat még éneklik a falvakban, otthon is, munka közben. A tárgyi emlé­keket pedig megőrizték a fa­lumúzeumokban. Kiszélesítve Ötödik alkalommal készül­nek népművészeti találkozóra a Galga mentén. A tavasszal kezdődő, több hónapos ese­ménysorozatnak elkészült a terve. Közművelődési szakem­berek, gazdasági vezetők fára­doznak azon, hogy a rendez­vény sokszínű legyen. A közös gondolkodáshoz ez alkalommal az idegenforgalom is csatlako­zott, jelezve, hogy az egyes te­rületek egymást segíthetik. Nem is olyan régen a Galga menti találkozó előkészítése­ként a területek egymással szövetkezett képviselői végig­járták a községeket. Tették ezt azzal az elhatározással, hogy a Gödöllő-centrikus rendezvényt kiszélesíthessék. Aszód — mintegy a Galga mente kapuja — lehet az ér­deklődők kiinduló pontja. A múzeum kiadványai összegzik a tudnivalókat a vidékről. A tárlókban elhelyezett tárgyak hol a Petőfi-emlékeket, hol a népművészetet idézik. Hosszú sora lenne mindent számba venni, amit dr. Asztalos Ist­ván, a múzeum igazgatója be­mutatott. Az sem véletlen, hogy a kastély dísztermében az idegenforgalom és a nép­művészet egymásra találásáról folyt a tanácskozás. — Ma már szerencsére lát­szólagos az ellentmondás a két terület között — mondta Vá­sárhelyi László koreográfus. — Évtizedekkel ezelőtt a közmű­velődés szakemberei féltették a csoportokat. Mondván: az idegenforgalom divattá alacso- nyítja a nemes egyszerűséget. Szerencsére ma már mindez másként hangzik el. Az idegenforgalom szervező motoros fűrészt és a fához lép. — Sajnos erősen oldalra húz a fa, keresztbe esne az úton, ha nem feszítené az acélsod­rony — mondja Pölcz Kálmán fahasználati műszaki vezető, s le nem veszi szemét a mun­kálatokról. Nyolc óra 44 perckor dől a fa. a csörlő magára húzza a rpppant terhet, s az óriás kissé ferdén, hosszában az útra vágódik, anélkül, hogy bármit is megsértene, össze­nyomna. A vágásvezető mo­solyogva veregeti vállon Kecskés Jánost, aki ezúttal is bizonyította szaktudását, jólesik neki a nyilvános di­cséret. Nyolc óra 52 perc, a törzs legallyazva, feldarabolva. A gyors, pontos munkában részt vettek még Kiss József, Tóth Zoltán, Erdélyi Sándor, Ben- csik Péter, Seres Gyula és Szabó Róbert. — A favágás nyoma alig egy óra múlva már nem lát­tevékenységére támaszkodva kell művészetet nyújtani a né- zőkndk. A néptáncos amatőr csoportok akkor fogadják jó szívvel az idegenforgalom hívó szavát, ha megfelelő körülmé­nyeket teremtenék fellépéseik­nek. ' Elsődleges szempont az önmagunkkal szemben támasz­tott igényesség legyen. — Lehet-e fogódzókat talál­ni az együttműködésben? — kezdte meditációját dr. Jenkey László, a Dunatours irodaveze­tője. — Minisztériumi rendelet van érlelőben, amely meghatá­rozza, egy-egy fellépésért mennyi juttatás illeti az ama­tőr együtteseket. Ez számunkra azt jelenti, hogy megfelelő ho­norárium ellenében a legjob- bakkal szövetkezhetünk. A Galga mentén elég, ha csak a bagiakat vagy a zsámbokiakat említjük. Kellemes percek — Gondosan koreografált, szép táncaikkal kellemes per­ceket szerezhetnek az erre já­róknak. A jövő esztendőtől programjainkba beillesztettük az erre a vidékre irányuló ki­rándulásokat. Mert hiszen min­dennapi kultúránk visszatük- rözője: ki milyen körülmények között tölti el a szabad idejét. Ki tagadná, az ősz és a tél nehezebben elviselhető évsza­kok, mint a napsugaras nyár. Amit eddig nem vettünk ész­re vagy nem nagyon hiányol­tunk, az most fontos kérdéssé vált. Ilyen apropókból szüle­tett olvasói észrevételeket kap­tunk szinte egy időben Galga- mácsáról és Bagról. Galgamácsán van olyan utca — írja Borna István —, mely­ben 3—4 hónapja nincsenek kicserélve az elhasználódott közvilágítási égők. Az újtelepi bekötő úton a lámpák fele több mint fél éve nem világít. A korai sötétedéssel nem fek­szenek le egy időben az embe­rek, sokan még a munkából jönnek haza ilyenkor, s csak az orrukig látnak. A2 építke­zés szép dolog, segíteni kell — szik az utcában, legfeljebb a feldarabolt rönkök, amikért rakodógépes szállítóeszköz jön, még ma. A lakatosok azonnal hozzálátnak a kerítés helyre- állításához, utána le is festik, a villanyszerelők már dolgoz­nak a vezeték összekötésén, s egy óra múlva újra lesz áram az utcában — mondja Pintér István erdészetvezető, s való­ban, a kocsilétra máris kú­szik fel a villanyoszlopon. Közben az erdészetvezető megjegyzi, hogy az a Kecskés János döntötte ki a fát, aki az országos szakmai verse­nyen legutóbb II. helyezést ért el csapatban, s a világbaj­noki együttes tartalékja. A két, talán csak mutatóba hozott hagyományos favágó­eszköznek. a fejszének nem sok dolga volt ezúttal. A bri­gád fölkerekedett, fél óra sem telt el, máris a gödöllői Város­gazdálkodási Vállalat terüle­tén találtuk őket, ahol folytat­ták a fakivágást, előkészítve az új buszpályaudvar építé­si területét. A jegenye egyébként való­ban 28 méteres volt, törzse 75 centi vastag. A. L. A. — Az amatőr csoportok hosszú esztendők ótá csakis lel­kesedésből ropják a táncot — fejtegette Polónyi Péter, a gö­döllői helytörténeti gyűjtemény vezetője. — Az a vágy hajtja mindannyiukat, hogy fölmutas­sák szülőföldjük értékeit. Zá­rójelben jegyzem meg: forin­tokban mindez nem mérhető, hiszen egyórai fóliázással töb­bet megkeresnek, mint ha fel­lépnének. örülnek, ha valahol bemutatkozhatnak. Táncaikat, énekeiket, hímzéseiket megta­nítják fiaiknak, lányaiknak. A táncházig Galgamácsa, Iklad, Bag, Tú­ra, Zsámbok, a völgyben fekvő települések már készülnek a tavaszi seregszemlére. Érdemes áttekinteni, mi mindent ter­veznek a Galga menti népmű­vészeti bemutató rendezői. Februárban országos agrár­filmszemle és borverseny vár­ja az érdeklődőket. Augusztus­ban lesz a hagyományőrző népművészek és táncegyütte­sek nyolcadik országos találko­zója. Ezen az eseményen a szakmai bemutatótól táncházig, kiállításokig sok minden lesz. A tavaszi rendezvénysorozatot helyi bemutatók előzik meg. Ily módon a szűkebb közösség is megismerkedhet a csopor­tok tevékenységével. Erdősi Katalin folytatja Borna István —, de ha valaki összetöri a járdát közben, az meg is javíthatná a saját és a köz érdekében is. A tanácstagok ilyesmire is odafigyelhetnének. Bagról a Patak utca lakói szintén útügyben keresték meg szerkesztőségünket. Az egész napos esőzések után egy hatal­mas tócsa alakul ki, valahány­szor hull az égi áldás, a Patak utca és a Honvéd utca keresz­teződése előtt. A lakók azért fájlalják különösen ezt — a falak átázási veszélyén túl —, mert a környező utcákban már megépült a kockaköves útburkolat. A Patak utcában és a szom­szédos Piac térre is odahord- ták már évekkel ezelőtt a kö­vet. Ám a kövezés késik. Pe­dig hasonlóan a többi utca la­kosságához, ők is nagy kedvvel vállalnák a társadalmi munka­végzést. Egyelőre azonban csak abban reménykedhetnek, hogy hamarosan fagyni fog, s akkor a lefolyástalan víz nem fog ártani, sőt, korcsolyázni is lehet rajta. Twist Olivér. Charles Di­ckens regényéből készült szí­nes, szinkronizált angol film. 4, 6 és 8 órakor. Isaszeg Vasutasok estje November 3Ó-ig lehet jelent­kezni arra a zenés estre Isa­szegen, amelyet a MÁV-nyug- díjasok és özvegyek részére rendeznek a nagyközség mű­velődési otthonában. A decem­ber 2-i összejövetelt a szak- szervezeti bizalmiak szervezik. Délután három órától várják k vendégeket, akiknek nem kell gondoskodniuk sem az ételről, sem az italról. issN 0133—i95T (aedauat Ktmp> Út, magán- és középület A Csanak rendezési terve A fejsze ezúttal pihent ^ Egy fakivágás története Olvasóink fóruma Vak lámpa, megálló víz

Next

/
Oldalképek
Tartalom