Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-25 / 277. szám

pavr , MECIZ) 1981. NOVEMBER 25., VASÁRNAP 3 A vétséggel arányos büntetés Interjú Császár Ferenccel, a Pest megyei EB elnökével £ Évente nyolc-tízezer ember fog tollat az országban ^ azért, hogy közérdekű bejelentést tegyen a népi ellen­ig őrzés valamelyik bizottságánál. Pest megyében a staíisz- | tikák arról tanúskodnak, hogy a bejelentések és pana- | szók az utóbbi időben megsokasodtak. Tavaly 291 köz- í érdekű bejelentéssel és 129 panasszal foglalkoztak a népi •f ellenőrzési bizottságok — a korábbi évekhez képest már ^ ezek az adatok is mintegy harmincszázalékos növekedést ^ mutattak —, idén pedig már az első félévben 183 és 73 ^ volt a bejelentések, illetve a panaszok száma. Kivált- ^ képp a megyei NEB-nél növekedett a forgalom: június ^ 30-ig pontosan annyi bejelentést küldtek az állampolgá- í rok ehhez a bizottsághoz (83-at), mint tavaly egész év- « ben. • Mi lehet a bejelentések szaporodásának az Oka’.' — ez voli az első kérdésünk Császár Ferenchez, a i'est megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöké­hez. — Az okok többfélék lehet­nek, most csak azokat emlí­tem, amelyek valódiságáról meggyőződtünk. A bejelentők között sokan vannak olyanok, akik társadalmi rendszerünk és vívmányaink féltésétől in­díttatva sürgetik a visszássá­gok, visszaélések, törvényte­lenségek megszüntetését, nehogy azok kikezdhessék a politikai stabilitásunkat. Ugyanakkor 'látnunk kell azt is, hogy az utóbbi években, amikor a társadalom egyes ré­tegeinek az életszínvonala stagnált vagy1 csökkent, az ál­lampolgárok érzékenyebben, ingerültebben reagálnak min­den olyan jelenségre, amely megítélésük szerint másokat érdemtelenül juttat valami­lyen előnyhöz. Talán nem já­rok messze az igazságtól, ha azt mondom: nem a törvény­telenségek száma növekedik ilyen arányban, hanem azoké. akik tűrhetetlennek tartják, és követelik azok megszüntetését. • Felügyeltem arra, hogy a megyei NEB-nél duzzadt fel az flgyiratforgalom, s nem a te­rületi bizottságoknál. Az ál­lampolgárok jobban bíznak a megyei testületben, mint ab­ban, amely lakóhelyükön dol­gozik? — Hadd kezdjem egy még ennél is furcsább eljárással. Vannak, akik közérdekű beje­lentésüket nem is egy, hanem rögtön nyolc példányban kül­dik el. Így aztán jut belőle a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottságnak is, s az országos politikai, államigazgatási, bűn­üldöző és igazságügyi szervek­nek egyaránt. Pedig az állam­polgárok jó, ha tudják: a sok azonos tartalmú bejelentés in­kább hátráltatja, mintsem se­gíti az ügy kivizsgálását. A té­nyek feltárása végső soron úgy is a területileg illetékes népi ellenőrzési bizottságra hárul. Igaz, az állampolgár szerez­hetett már számára kedvezőt­len tapasztalatot a helyi össze­fonódásokról s e tapasztalatot esetleg kivetíti képzeletében a lakóhelyén dolgozó népi ellen­őrzési bizottságra is. Ezért vél­heti úgy, hogy ügye annál igazságosabban lesz elintézve, mennél magasabb helyen fog­lalkoznak vele. Csakhogy a közérdekű beje­lentés nyomán indított vizsgá­latot társadalmi megbízatás­ként végző népi ellenőröket sem a bejelentő neve érdekli, sem annak a hatásköre, aki a bejelentés szerint sérelmet okozott. Őket csak a tények és dokumentumok érdeklik, azok alapján írják meg a jegy­zőkönyveket és összefoglaló je­lentésüket. Ha népi ellenőrö­ket küldünk ki például egy vállalathoz, két dologira ügye­lünk :C legyen meg az ügy ki­vizsgálásához szükséges szak­mai felkészültségük, és ne le­gyen semmilyen kötődésük ahhoz a gazdasági egységhez, ahol a vizsgálatot folytatják. Öt éve dolgozom ebben a munkakörben. és őszintén mondom, még nem akadt rá példa, hogy elfogultság miatt a vizsgálatot ki kellett volna venni valamelyik népi ellenőr kezéből. © Az állampolgár azért még érezheti úgy. hogy nem eléggé pártatlan bejelentésének a ke­zelése ... v — Igen, érkezett ilyen ész­revétel is hozzánk. Csakhogy eddig még minden ilyen állí­tás után az derült ki. ho'y' nem a területi NEB tárgyila­gosságával volt a baj. A vá­dat az váltotta ki, hogy az ál­lampolgárnak a megalapozat­lan kívánságát nem lehetett teljesíteni. De hát saját ügyé­ben nem mindenki tud objek­tív lenni. • És ha b^r elfogulatlan, »le lül lassú az ügyintézés, csodál­kozhatunk-e azon, ha az állam­polgár türelmét veszti, és fel­tételezésekbe bocsátkozik? — A közérdekű bejelentésre az állampolgárnak harminc inapon belül választ kell ad­nunk. Persze, vannak bonyo­lultabb ügyek, amelyek kivizs­gálásához és megoldásához nem elegendő harminc nap. Ilyen esetben azonban tudat­nunk kell a bejelentővel, hogy foglalkozunk az ügyével, tü­relmét kérjük. Ezt a népi el­lenőrzés meg is teszi. Amikor például bejelentették, hogy az egyik tanács által kiparcellá- zott és értékesített telkek be­szakadoznak, mert alattuk ko­rábban bányaművelés folyt, az állampolgárok kártalanításá­hoz két év kellett, mert a cse­retelkek kialakítása ennyi időt vett igénybe. Sokszor előfordult, hogy a közérdekű bejelentőnek igaza van, kívánsága mégsem telje­síthető. Például bejelenti va­laki, hogy lakóhelyén sürgősen szükség van vízvezetékre, mert az ásott kutak vize iha­tatlan. A bejelentés megalapo­zott, mégis évekig kell várni a megoldásig, mert a tanács nem rendelkezik a szükséges anya­gi eszközökkel. • A bejelentések és pana­szok egészét tekintve, vannak-e új vonások? — Igen. Felerősödött például az új gazdasági szervezetek: a vállalati, és az Önálló gazda­sági .munkaköiziösságek. a me­zőgazdasági szakcsoportok és a szerződéses üzletek körül ta­pasztalható anomáliák okozta ingerültség. Mi állapítható meg ezekből a bejelentések­ből? Például az, hogy az em­berek ezeket a vállalkozási formákat szeretnék úgy tekin­teni, mint a jövedelmüket minden körülmények között garantáló állami vállalatokat. Ha aztán a kockázatvállalás balul üt ki, akkor ráfizetésük megtérítését követelik, min­den jogalap nélkül Sokan sérelmezik azt is, hogy a vállalatoknál és szövet­kezeteknél a belső szabályozás hiányosságai miatt a vgmk- ban és a szakcsoportokban dol­gozók főmunkaidőben is elvé­geznek különféle szervezési és egyéb feladatokat, ami persze törvénytelen. Aztán az új vonások közé tartozik a földügyek számának a növekedése. Ha régebben va­laki földet örökölt, nem ren­dezte a tulajdonjog átruházá­sát, hiszen nem volt a főidnek értéke. Most már van. tehát aki korábban lemondott róla. vagy nem törődött vele, ma már birtokba alkarja venni. So­kan még jogcím nélkül is föl­det akarnak. Mi természetesen csak azoknak segíthetünk, akik hiteles ügyiratokkal bizonyíta­ni tudják, hogy joguk van va­lamely földingatlanhoz. ,• Hallottam, elég sok a ve­zetők elleni bejelentés is. — így van. Többségük név­telen. Ez emberileg talán ért­hető, még akkor is, ha igyek­szünk közhírré tenni, hogy a bejelentő nevét mi, a tör­vénynek megfelelően, titokban tartjuk, hacsak nem nyilván­való rágalmazásról van szó. A névtelen bejelentés azért okoz gondot, mert a vizsgálathoz szükséges részletesebb infor­mációt nem tudunk kérni a bejelentés küldőjétől. A vezetek ellen tett bejelen­tések között sok az olyan, amely valós tényeket rögzít, de azokból hibás következtetésre jut. Például bejelentette vala­ki, hogy az egyik állami gaz­daságban a vezető rokonai és barátai ingyen szedhették a gyümölcsöt. A vizsgálat kide­rítette: a Szedd és vidd! akciót értelmezte tévesen a bejelentő, hiszen a gyümö’csöt bárki szedhette és jutányos áron megkapta. Egy másik bejelen­tés arról szólt, hogy a tsz ve­zetői rokonaiknak osztogatják a takarmányt. Mikor kivizs­gáltuk. kitűnt, hogy a törvény és a belső szabályzat szerint mindenki kapott állati elesé- get, aki a termelőszövetkezet­be integrált háztáji gazdasága alapján arra jogosult volt. Persze, mindezzel nem aka­rom azt állítani, hogy a veze­tők elleni bejelentés csupán információhiányon alapul. Igenis vannak valódi vétségek. Az anyagi haszonszerzésnek előfordul olyan esete például, mint a fiktív nevekre kiutalt munkabérek zsebrevágása; a gépkocsi'haszmálattal való visz- szaéiés; az ismerősök, jóbará­tok előnyhöz juttatása. Ilyen esetekben természete­sen eljárunk a törvényes álla­pot helyreállítása végett, sőt bűnvádi feljelentést is teszünk. Ha azonban valaki azért je­lenti föl a vezetőt, mert az ren­det akar teremteni, akkor a kollektíva előtt kiállunk a megrágalmazott védelmében. Tudjuk mi, hogy nemcsak annyi visszaélés történik, ahányra bizonyítékunk van, bizonyíték nélkül, feltételezé­sek alapján, senkit sem lehet megbüntetni. És ez a jó. © Hogyan fogadják az ille­tékesek a népi ellenőrzés bi­zonyítékait? — Esetenként azt tapasztal­juk, hogy a személyes felelős­ségre vonásra illetékes vezető túlságosan jószívű a vétkes be­osztottjával szemben. Hirtelen felidéződik a felelősségre vont személy minden korábban szerzett érdeme, s az összessé­gében olyan súllyal esik latba, hogy gyakorlatilag a büntetés egy figyelmeztetéssé enyhül. Minekünk nincs jogunk a bün­tetés mértékének az előírásá­ra, de azt valljuk, hogy az legyen arányos a vétséggel, és tartsa vissza az illetőt a ha­sonló botlásoktól. O Az új gazdasági szabályo­zók ismeretében várható-e a népi ellenőrzés feladatkörének, tevékenységének a változása? — Természetesen alkalmaz­kodnunk kell az új szervezeti formákhoz. Jó kapcsolatokra törekszünk majd a vállalati tanácsokkal. Vizsgálati anya­gainkban még az eddigieknél is jobban törekszünk a pon­tos dokumentáltságra. Mun­kánk és módszereink új formáinak kidolgozását már megkezdtük. Érdekes egyéb­ként, hogy sorainkban is egy nemzedékváltás megy végbe, hiszen azok az egykori negy­venévesek, akik negyedszáza­da dolgoznak közöttünk, most már át akarják adni a stafé­tabotot. A jól felkészült, rá­termett fiatalok jelenthetik so­raink felfrissítését, az új kö­vetelményekhez való alkal­mazkodás erősítését. Cseri Sándor Az idén tovább bővült a versenytárgyalási és vállalko­zási rendszer alkalmazása a hazai beruházások megvalósí­tásában. Az építőiparban a kivitelezők versenyezteté­sével kötött szerződések össze­ge a múlt esztendőhöz képest hétszeresére nőtt. A kivitelező építőipari szervezetek több mint tízmilliárd forint értékű beruházásra, illetve fenntar­tási-felújítási munkákra kö­töttek versenytárgyalások alapján szerződést. Hasonlóan terjed más tárcákhoz tartozó vállalatoknál is a versenytár­gyalásos rendszer. Rövidehb határidő Az év első 10 hónapjában csaknem ezer versenyfelhívási hirdettek meg, s ezeknek több mint a fele eredményes volt. A versenyfelhívások zömét építési munkákra írták ki. Az eddigi összesítésekből megállapítható: az építtetők a versenytárgyalások 42 százalé­ka esetén a legalacsonyabb árat kínálókkal kötöttek szer­ződést. Nem minden esetben Tíz hőnap számvetése Külkereskedelem Két hónappal az év vége előtt összesítés készült a Kül­kereskedelmi Minisztérium­ban hazánk nemzetközi áru­csere-forgalmának eddigi ala­kulásáról. Az értékelésből megállapítható: annak ellené­re, hogy a szocialista or­szágokkal szembeni tartozás csökkent, a konvertibilis pia­con pedig a külkereskedelmi aktívum emelkedett, az_ éves terv-előirányzat teljesítése a hátralevő időszakban nagy erőfeszítéseket követel. Az eddigi eredmények alap­ján a kohászat bizakodóan te­kinthet az év zárása elé: ki­vitelüket növelték a rubel el­számolású piacon, a konverti­bilis exportból pedig novem­ber végéig az éves előirány­zat 91 százalékát teljesítették. Különösen az alumínium alap­anyag és a hengerelt acél ki­szállítása alakult kedvezően. Hasonlóan jó a vegyipar ex­portteljesítménye is. A szocia­lista országokba a tavalyihoz képest mintegy 40 millió ru­bellel növelte kivitelét, míg a konvertibilis piacon 9 szá­zalékos többletet ért el A konvertibilis elszámolású vegyipari exporton belül fő­ként a gyógyszertermékek, a polipropilén és a műtrágyák kivitelében mutatkozik jelen­tős többlet. A gépipar nagymértékben növelte a szocialista orszá­gokba irányuló szállításait, vi­szont a konvertibilis elszámo­lású értékesítés — azon be­lül különösen a fejlődő orszá­gok vásárlása — erősen visz- szaesett. Mindkét relációban nőtt a közúti gépjárművek, a traktorok és a mezőgazdasági gépek kivitele. Csökkent el­lenben a konvertibilis eladá­son belül a műszerek — így az orvosi berendezések — ki­szállítása. A könnyűipar exportja szintén növekedett, de a kon­vertibilis elszámolású forga­lom üteme októberben lelas­sult. A visszaesés a papír-kar­ton, a kész selyemszövet és a lábbeli eladásában követke­zett be. A mezőgazdasági termékek és termények konvertibilis valutáért történő eladása je­lentős mértékben elmaradt a múlt évi értékesítéstől. Csök­kent a gabona és a különféle vágóállatok exportja, és a rossz gyümölcstermés miatt a friss gyümölcs kiszállítása a tavalyi mennyiségnek felét sem éri el. Az élelmiszeripar egyes termékcsoportjainak ki­vitele növekedett, az árak kedvezőtlen alakulása azon­ban — például a sertés- vagy a marhahús esetében — csök­kenti az elérhető bevételt. bizonyult azonban az olcsóság döntő szempontnak; az áron kívül mindinkább azt is figye­lembe veszik, melyik vállalko­zó ajánl rövidébb határidőt, ad kedvezőbb garanciákat. Néhány versenytárgyaláson a legfontosabb tényezőnek az bizonyult, hogy melyik vállal­kozónak van jobb referenciá­ja. Az építtetők egy része az áremelkedéstől tartva nem veszi tekintetbe a versenytár­gyalási kötelezettséget. Ügy gondolják, hogy a hatósági ár­korlátok ma még nagyobb biztonságot jelentenek szá­mukra, mint az árak verse­nyeztetéssel történő megálla­pítása. Az Állami Fejlesztési Bank szakemberei összehason­lították a bank részvételével lebonyolított versenytárgya­lások áradatait a maximált áras szerződésekkel, ám lénye­ges áremelkedést nem tapasz­taltak. Az egyes esetekben előforduló magasabb árat az magyarázza, hogy míg a ma­ximált áras beruházásoknál az időközi hatósági árváltozáso­kat folyamatosan, illetve a Terjed a versenytárgyalásos rendszer Nem mindig az olcsó a legjobb Csak jogos indok alapján mellőzzék Ä HÉT HÍREHHHH FÉLGŐZZEL ü Lezajlott az V. országos minőségügyi konfe­rencia. ® A Hazafias Népfront Országos Tanácsa idős- korúakkal foglalkozó munkabizottsága a nyugdíjassá- zak építésével összefüggő feladatokat elemezte. ® Népi hangszerek kiállítása nyílt meg Szegeden. © A Tex­tilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége az ága­zat tmk-szakembereinek helyzetét tekintette át. © A hét híre az is, hogy viatülés témája volt a Közlekedés- tudományi Egyesületben a jelentősebb vasúti beruhá­zások megvalósítása. Nincsen abban semmi sze­rénytelenség, ha leírjuk: a me­gye mindig is vezető helyet ka­pott a vasútépítésben. Igen, hi­szen „megyei” beruházás volt az ország első vasútvonalának elkészítése, a Budapest—Vác vonal felavatása 1846. július 15-én. És a második avatás is megyei esemény volt, a Buda­pest—Cegléd, Cegléd—Szolnok vonalszakaszok átadása a for­galomnak 1847. szeptember el­sején. Az magyarázza az ak­kori és azóta sem változó ve­zető helyet, hogy a megye, földrajzi fekvésénél fogva, ki­es megkerülhetetlen. Vasvágányokat már a 18. században használtak az ang­liai szénbányákban, arra az egyszerű felismerésre hagyat­kozva, hogy az ún. gördülőel- lenáilás ezeken a legkisebb. Valójában ma sem más a vas­út mechanikai alapja, de per­sze ezer minden változott az évtizedek, évszázadok . folya­mán a gazdasági környezetben. A gazdasági szükségszerűség hű tükre volt, amikor Vasúton című versében Petőfi Sándor így lelkesedett, lelkesített: „Száz vasútat, ezereV. / Csinál­jatok, csináljátok! / Hadd fus­sák be a világot. / Mint a tes­tet az erek.” S bár az első teljesen gőzüzemű vasútvonal; magyar gőzmozdonyt — mert az 1830-ban Liverpool és Man- mindegyik nevet kapott — De- ehester között megnyitott sza­bnék hívták, korántsem kizá- kasz leghíresebb mozdonyát. A rólag derű lengte be a hazai mai névtelenek húzta szerel- — és a külföldi — vasútépítő- vények utasainak fele a me­sék, vasúttársaság! alakulások, gyében harminc kilométernél megszűnések, összeolvadások kisebb távolságot tesz meg, s történelmét. Kemény, olykor minden százból csak húszán gyilkos gazdasági harc .verseny vannak olyanok, akik teljesárú volt ez, győztesekkel és vesz- menetjegyet váltottak. Ami ér­tésekkel,^ amint a kezdetektől zékelteti, mekkora a szerepe napjainkig tart a vasút isteni- a vasútnak a hivatásforgalom- tése és pocskondiázása; mond- ban, amint a diákok, a dolgo- ták semmi mással nem helyet- zók ingázását a szaknj^elv je~ tesíthetőknek^ a vasutakat, s 1011 Széchenyi István 1848 ja­húzták felettük a lélekharan- nuárjában így fogalmazott: „E 6°h szerint Buda-Pestről, ezt mint Moccanni sem tudnánk ma központot tekintve, úgy kell a nélkülük, akár a személy-, akár fővonalakat vezetni, hogy azok az áruszállítást nézzük. Szere- hazánkat világkapcsolatba jut- pük döntő, bár persze változó, tassák, s e jótéteményt lehétő- A megyét a többi között olyan leg minden országrészre arasz- vasúti beruházások szolgálták, szák." Ma egyetlen országrész mint a Budapest—Bicske kö- sincs híján a világkápcsolatok- zötti vonal korszerűsítése — nak, ám ami a jótéteményt il- 1.4 milliárd forint fejében —, leti, a gyakran zsúfolt, olykor most dolgoznak a Rákos—Hat- késő vonaloik utasai bizony van közötti szakasz biztosító hümmöghetnek ... berendezéseinek fejlesztésén, Mészáros Ottó a Budapest-Nyugati—Abony vonal modernizálásán, s per­sze, el ne feledjük, a villamo­sítás tíz- és tízezrek minden­napjait tette könnyebbé, ké­nyelmesebbé. Ami természete­sen nem ajándék a vasút ré­széről, sokkal inkább gazdál­kodás! érdekeltségének érvé­nyesítése, mivel a villamosí­tásnak döntő szerepe van ab­ban, hogy 1983-ban az egy utaskilométerre számított üzemanyag-felhasználás 41,5 százaléka volt csupán az 1970. évinek. Jelentős eredmények és feszítő gondok keverednek a vasút jelenében, hiszen pél­dául egy személykocsi átlagos használati ideje tizenöt eszten­dő; jövőre az állomány tíz szá­zaléka lesz már túl ezen a koron. Ugyanakkor járművek­re 1980-ban még 4,6 milliárd, 1983-ban már csak 1,1 milliárd forintot költhetett a MÁV, az­az — tőle független okok kö­vetkeztében — igencsak fél­gőzzel futtathatja a fejlesztés, a korszerűsítés, a gyarapítás szerelvényeit. S ez a félgőz nem marad nyom - nélkül az élet más területein sem, hiszen szinte valamennyien utasok, szállíttatok vagyunk. Jupiternek hívták az első. befejezéskor érvényesítik, ad­dig a versenytárgyalásoknál már az ajánlat kialakításakor, a korábbi tapasztalatok alap­ján előre számolnak ilyen jel­legű költségnövekedéssel is. Formális alkalmazás Kedvezőtlen, hogy egyes nagy építőipari vállalatok ma­gatartása továbbra is tartóz­kodó. Ha részt vesznek is egy- egy versenytárgyaláson, több­nyire túlzottan magas áraik miatt általában nem verseny- képesek. Többségük — mert erre nem volt szükségük — nem is dolgozott ki olyan költségnormákat, amelyeket a versenyárak képzéséhez fel­használhat. A versenytár_ya- lásokat így nagyrészt a kis- és középvállalatok, illetve szö­vetkezetek nyerik. A tapaszta­latok szerint a kivitelezők esélyeit növeli, ha társvállal­kozásban pályáznak egy-egy versenytárgyaláson. A verseny kialakulását sok esetben akadályozza a ver­senytárgyalásos rendszer for­mált» alkalmazása. Előfordul, hogy a vállalkozók, a megren­delők továbbra is személyes kapcsolatok útján befolyásol­ják a vállalkozási feltételek kialakítását, a partner kivá­lasztását. Arra is akad példa, hogy a beruházók a verseny- tárgyalás meghirdetése előtt nem járnak el kellő gondos­sággal, és így a beruház'.: megvalósításának idején vál­toztatják meg elképzeléseiket. Ez többnyire a költségek nö­vekedését eredményezi. Pénzintézetek szerepe Az olyan beruházások ese­tében, amelyekre nézve a ver­seny nem kötelező, szinte ki­vétel nélkül banki kezdemé­nyezéssel írták ki a megren­delők a versenytárgyalást. Ép­pen ezért fontos, hogy a pénz­intézetek az eddiginél aktí­vabban kapcsolódjanak be a versenyeztetésbe, s erre ösz­tönözzék partnereiket. Lzt szem előtt tartva az ÁFB szakemberei folyamatosan el­lenőrzik a versenytárgyalási kötelezettség betartását. Nagy hangsúlyt helyeznek arra,’ hogy a beruházók csak jogos indok alapján mellőzzék a versenytárgyalás kiírását. Fi­gyelemmel kísérik a verseny- tárgyalás egész folyamatát, a verseny tisztaságát, hogy szer­ződéskötéskor a partnerek in­dokolatlanul ne változtathasd sák meg az elfogadott pályá­zati feltételeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom