Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-25 / 277. szám

% 0] íáv'atoka; nyit a szerződés Erősödő kapcsolatok A Losonczi Pál vezette ma­gyar párt- és állami küldöttség minap véget ért vietnami lá­togatása' új, jelentős szakaszt nyit a két ország együttműkö­désében — írja szombati ve­zércikkében a Nhan Dan, a Vietnami KP központi lapja. A lap emlékeztet rá, hogy a baráti, elvtársi légkörű, a köl­csönös megértés jegyében le­zajlott megbeszélések eredmé­nyeként nagy jelentőségű do­kumentum született: a két or­szág most aláírt barátsági és együttműködési szerződése áj távlatokat nyit « két ország közös munkálkodása előtt a béke és a szocializmus javára, mindkét nép érdekében. A két fél azonos nézeteket vallott a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiben is, és egyetértett abban, hogy Dél- kelet-Ázsiát a béke, a bizton­ság és az együttműködés öve­zetévé kell tenni. A vietnami párt, az állam és a nép eltökélt szándéka, hogy tovább erősíti a testvéri barátságot Magyar- országgal — szögezi le végeze­tül a VKP központi lapja. Reagan irányítja a javaslatok kidclgozását Ellentmondó értesülések Mint a Fehér Ház pénteken bejelentette, Reagan elnök személyesen irányítja majd az amerikai javaslatok kidolgo­zását a január elején megtar­tandó szovjet—amerikai - kül­ügyminiszteri találkozóra. Sajtóértesülések szerint Reagan Shultz mellé Paul Nitze nagykövetet kívánja ki­jelölni a megbeszélések foly­tatására. Nitze volt az ameri­kai küldöttség vezetője a kö­zepes hatótávolságú nukleáris eszközök korlátozásáról Géni­ben folytatott és egy évvel ezelőtt megszakadt tanácsko­zásokon. Amennyiben való­ban ő kapja meg a megbíza­tást. feladata az lesz, hogy a külügyminiszterek által jóvá­hagyott tárgyalási program technikai és politikai irányí­tását végezze, de nem önálló megbízottként, hanem Shultz munkatársaként. Az amerikai tárgyalási ja­vaslatokról egyelőre ellent­mondóak az értesülések. Bár a CBS televízió még csütörtökön azt jelentette, hogy Washing­ton esetleg hajlandó lenne há­roméves moratóriumot elren­delni a műholdelhárító fegy­verekkel folytatott kísérletek­re és egyelőre felfüggeszteni az újabb közepés hatótávolsá­gú eszközök telepítését Nyu- ^at-Európába, a Fehér Ház pénteken mindkét témává! kapcsolatban a korábbi állás­pontot erősítette meg. Az el­nök szóvivőjének közlése sp­rint „nem változott meg a kö­zepes hatótávolságú eszközök telepítésének programja”, a műholdelhárító fegyverek ki­próbálásának moratóriuma pedig Washington elképzelése szerint változatlanul a tárgya­lások témája, nem pedig azok előfeltétele. A The Washington Post szombati jelentése arra utal, hogy a kormányon belül még változatlanul nagyok a nézet- eltérések a leszerelési tárgya­lások kérdéseiben. Bár a „ke­mény vonal” hívei, akik a láp szerint a Pentagon körül cso- oortosulnak, beleegyeztek a külügyminiszteri tárgyalások folytatásába, továbbra sem hajlandóak arra, hogy az ame­rikai tárgyalási pozíció kidol­gozásánál bármiféle enged­ményt vegyenek tervbe. A lap úgy értesült, hogy Shultz külügyminiszter, McFar- lane nemzetbiztonsági tanács­adó és több leszerelési szakértő is azt javasolta: a tárgyalá­sok megkönnyítésére Washing­ton ajánlja fel az űrfegyverek kipróbálásának hároméves ön­kéntes felfüggesztését és a kö­zepes hatótávolságú amerikai nukleáris eszközök nyjugat- európai telepítésének szünetel­tetését. ★ Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár pénteki nyi­latkozatában „örömteli és bá­torító” eseménynek nevezte azt a bejelentést, hogy a szovjet és az amerikai külügy­miniszter január 7-én Genf- ben találkozik a nukleáris, fegyverzetkorlátozási kérdé­sek áttekintésére. Ma: 3. oldal: Félgőzzel 4. oldal: Óriásoknak való, szép csokor 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Vác kontra Szolnok 8. oldalt Kisebb az ellátatlan terület PEST MEGYEI más PROUTÁUAl, ESYESÍÍUEI0U- A7 MSZMP PtST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 377. SZÁM Ara: 1.40 (orilti 1984. NOVEMBER 35., VASÁRNAP A korszerű üzemekben zavartalan a termelés Növekvő készletek a téglaiparban A Tégla- és Cserépipari Tröszt 76 régi gyárában a ned­ves agyagmasszából formázott Kommunista szombat a Csepel Autóban A nagyobb közösség javára Pest megye egyik legnagyobb ipari üzemében, a Csepel Autógyár­ban a tegnapi, szombati nap a megszokottól eltért. Hiába volt szabad szombat, nem honolt csend az üzemcsarnokokban. Kendes hétközna­pi műszakra készültek az emberek. S ahogy az már náluk lenni szo­kott — az évente kétszer megrendezésre kerülő kommunista műsza­kokon —, szinte a gyár egész kollektívája munkába indult, kezdett. Csaknem ötezren szorgos­kodtak a műhely- és üzem­csarnokok mélyén. A nagyon pontos statisztika szerint a törzstelepen 3 ezer 309-en, míg a vidéki és a budapesti telephelyeken 1 ezer 633-an álltak a gépek mellé, illetve fogtak szerszámot. S hogy találtak munkát, azt az is bizonyítja: a hazai felhasználású és " exportra szánt pótalkatrészeket készí­tették. Az előzetes számítások Szintjelző műszerek Kapacitiv szintjelző. Ez a szakszó csak a szakembereknek, il­letve a Rozmaring Mgtsz műszeripari ágazatában dolgozók­nak mond valamit. Itt gyártják ugyanis ezt a kenyérgyárak­ban és vegyszeriizemokben használatos műszert, amely tulaj­donképpen a tartályokban lévő anyag szintjét jelzi. szerint mintegy tizennyolc­millió forintos értéket képvi­sel az az alkatrészmennyiség, ami a gépekről, a munkások keze alól kikerült. Értelmes, fontos munkára vállalkoztak — hét végén. Azt a munkabért pedig, ami ezen a kommunista szombaton befolyt, ugyancsak értelmes, fontos célra szánták, szánják. A dolgozók nevében s egyet­értésük alapján a szakszerve­zet és a vállalat vezetése ab­ban egyezett meg, hogy a pénzt szociálpolitikai célokra fordítják. Ahogy az év eljén tették, amikor a kommunista műszak bérét a lakásépítés, -vásárlás támogatását szolgá­ló vállalati alap összegének növelésére fordították. Hogy a fiatal szakmunkások, a Cse­pel Autógyárban dolgozók könnyebben, hamarabb juthas­sanak vállalati támogatással lakáshoz. S az sem ultosó szempont: a nyugdíjasokat is ebből az összegből támogat­ják, látják vendégül ama ren­dezvények valamelyikén, me­lyet rendszeresen nekik szer­veznek. örbottyinban, az olasz gépekkel felszerelt téglagyárban a fizikai mun­kát teljesen kiküszöbölték. téglát égetés előtt még hagyó' mányos módon: szabadtéri szárító fészerekben szikkaszt­ják. így csak az esőtől óvják a félkész terméket, a hideggel szemben védtelen a nyers tégla, s a fagy tönkreteszi, szétmál- lasztja. Ezért a fagyveszély miatt általában október máso­dik felében leállítják a tégla­préseket, de ezúttal a gyárak kockáztattak, s további két he­tet ráadva, a napokban fejez ték be a téglagyártási idényt. A szárítószínekben tárolt fél­kész téglakészlet most elegen­Emberéleteket olt ki a vibar — Tetemss károk ítéletidő Európa-szerte Viharos időjárás tombol Nyugat- és Közép-Európa több országában. Az NSZK-ban há­rom, Észak-Franciaországban négy, Nyugat-Berldnben két E lcsendesedett a határ. Olyannyira igaz ez, hogy na valahol még elkésve felbúg egy erőgép, befordul a traktor — ijed­ten rebbennek fel a varjak a porhanyós földről, a jól eldolgozott táblák széléről. Alberti rsán épp úgy igaz ez, mint Vácszentlászlón. Pedig alig hittünk benne, hogy a kalászosok időben a földbe kerülnek, s ráadásul jó minőségű lesz a ta­lajmunka. Igaz, az utób­bihoz alapvető segítsé­get jelentett a rendel- delkezésünkre álló korszerű eszközök, eljárások sora is. A búza. az őszi árpa, a rozs Pest megye gazdaságaiban optimális időben került a földbe. Igái az időjárás most. a finisben megembe­relte magát, segítőtársunkul szegődött. Nem úgy. mint az ezt megelőző hetekben, hónapokban... Sokan mondogatják, hogy a mezőgazdaság könnyű helyzetben van — ha hivat­kozási, alapot keres. Hiszen áz időiárás, az mindig köz­beszólhat, s sok mindent a rovására lehet írni. Lehet bizony, ha az ember nem ért hnz’á. s kiha^via a szá­mításból a szomszéd rét­iét. am eb' attól mé* '7é- pen zöldell. hogy mi például a ma« földbe futtatásával késlekedtünk. Am egvúttal hanyag munkánk memen­TELELŐN tója. szavaink eleven cá­folata is lehetne. Lehetne, ha ez a példa igaz lenne. Mert mi tagadás, hivatko­zási alapot bőven kínált az idén is az időjárás. Nem­hogy bőven, hanem a kel­leténél lényegesen többet. S csapásait nem mérte szűkmarkúan. Elég utalni a legsúlyosabbra, az aszályra. Pest megye a között a hat között van, volt most is, melyet nem került el. Tör­tek a gépek például a cu­korrépa betakarításának kezdetekor. Majd az eső akadályozta, hátráltatta a répa szedését. S a szürete- lőknek sem jött jól a meg­késve érkezett eső: egy szá­zalékkal csökkentette a szőlő cukortartalmát. Ám a fővetésű silókuko­ricából van. ahol tíz száza­lékot is szemesként vittek csűrbe a gazdaságok. S a magas nedvességtartalom — harminc-negyven száza­lékos! — miatt fokozottab­ban került előtérbe a szá­rítás. Akkor, amikor a sok munka fejében szinte min­den terményből — kivéve a búzát — a föld szűkmar­kúén fizetett. S nem lehet, olv sok olaiat megtakaríta­ni az idén maid. mint 1982- ben, ’83-ban. S amerre csak néz az ember, a gazda a költségek, a termelési ki­adások növekedésével talál­ja magát szembe. Nem cso­da hát, hogy a nyereség messze a tervezett mögött kullog. Mármint azé. aki­nek sikerül nyereséggel zárnia az idei évet. Igenis, nehéz, nagyon ne­héz esztendő volt a mező- gazdaság számára is az idei. Mert az a sok-sok munka, erőfeszítés nem hozta a várt eredményt. Becsapott­nak érezhette, érezheti ma­gát a mezőgazda. Most. amikor elcsendesedett a ha­tár. Az a határ, ahol nem ritkán — szinte kivétel alig akad — egész éjjel zúgtak a gépek, hogy mielőbb földbe kerüljön a mag. betakarít­sák azt. ami termett, ment­sék a fagy elől. Két-három műszak a földeken. Pest megye gazdaságait is ez jellemezte az elmúlt hetek­ben. S ehhez az erőltetett tempóhoz, utolsó erőbedo­báshoz az anyagi-műszaki feltételek adottak voltak. A gépek, az alkatrészek, az üzemanyag, a műtrágya. Az emberben pedig nem csa­lódtunk. Állta a sarat — ha kellett, szó szerint is — abban az üzemben, mely­nek nincs teteje, oldalfala, ahol szabadon jár a szél... A határ csendes, ám an­nál hangosabbak a gépmű­helyek. Megkezdődött a té­li gépjavítások korszaka, s a tempós, nagyon is alapos felkészítése a masináknak 1985 tavaszára. Mert nincs megállás. Az irodák mélyén pedig már azok a számosz­lopok öltenek testet, me­lyek a zárszámadásra ké­szülnek. Nem üres a pince, ám a pénztárca a megszo­kottnál laposabb lesz. Mondogatják a gazdák Zsámbéktól Tápiógyörgyé- ' ig. Pedig a terményszárí­tók csúcsidőben való ener­giafelhasználásáért senkire sem róttak ki büntetést. Mint ahogy a répaszelete­kért, a lédús takarmányért más megyékbe iparkodó, üres kocsikra sem. A MÉM által szerzett, jogosan élve­zett mentesítés jegyében. E gy azonban már vilá­gos: miközben a jövő évi terveket körvona­lazzák, a gazdák látják, a melléküzemág sok mindent nem old meg. S jövőre nem takarja majd el jótéko­nyan — mint ahogy má’’ az idén sem! — az egyes ága­zatok veszteségét, a ráfize­téseket. A saját zsebükre, a közösség hasznára éppen ezért még sokoldalúbban, átgondoltabban kell meg­tervezni az 1985-ös gazda­sági évet. Varga Edit halálos áldozatot követelt. A helyenként 180 kilométeres se­bességű szél fákat csavart ki, leszakította a házak tetejét. Az NSZK-ban .München kö­zelében az országutak mentén fákat csavart ki a szél, az egyik egy autóra zuhant és agyonütötte a vezetőt. Frank­furt mellett egy tűzoltó a csa­tornában vesztette életét, Nyu- gat-Berlinben pedig egy házte­tőre zuhant kémény zúzott ha­lálra két embert. Hessen tartományban a vi­har súlyos károkat okozott, az éjszaka folyamán több eső esett, mint a novemberi havi átlag. Több folyón rendeltek el árvízkészültséget, a Mosel vízszintje 3 méterrel haladta meg a normális szintet. Orkánszerű szél tombol Len­gyelország nagy részén is. A rendőrség és a tűzoltóság ál­landó készültségben van, hogy eltakarítsa az utakra zuhant fákat, megerősítse a háztető­ket. Számos helyen megszakadt az áramszolgáltatás. A helyenként 170 kilométe­res szél több közúti balesetet okozott Franciaországban. Bre- tagne-ban széltől kicsavart fa a.latt pusztult el egy motoros, egy másikat teherautó alá so­dort a vihar. A normandiai partvidéken tízen sérültek meg autóbalesetekben és jelentősek az anyagi kórok. Nyugat-Fran­ciaországban több mint 100 ezer lakás maradt villany nél­kül. miután a vezetékeket több helyen elszakították a lezuhanó fák. Belgiumban ís óriási esőzé­sek voltak az éjszaka folya­mán, Brüsszel utcáiról kité­pett fákat kellett eltakarítani. Hege-ben több, sérüléssel járó közlekedési baleset történt. dő arra, hogy a téglaégető ke­mencék még az év végéig fo­lyamatosan dolgozzanak. A le­állított üzemrészekben pedig azonnal megkezdődött a tégla­prések, agyagbányászati beren­dezések és szállítóeszközök nagyjavítása, amit később a kemencék felújításával foly­tatnak a tavaszi indulásig. A tröszt negyven korszerű gyára továbbra is zavartalanul termel. Munkáját nem befolyá­solja a hideg időjárás, mert a nedves nyers téglát fű­tött műszárítókban szikkaszt­ják égetés előtt. Az év végéig várhatóan a tröszt hagyomá­nyos és korszerű gyárai egya­ránt túlteljesítik idei előirány­zatukat és vállalásaikat. A ta­vasszal arra vállalkoztak, hogy szombat-vasárnapi munkával mintegy nyolcvanmillió téglát gyártanak terven felül. Az ed­digi eredmények alapján pedig most már azzal számolnak, hogy az év végéig felajánlásu­kat is megtetézik 40—45 millió téglával. Kedvező az is, hogy december végéig előrelátha­tóan százmillió darabra gyűlik a gyárak téglakészlete, az egy évvel ezelőttinek több műt kétszeresére, így a jövő év első negyedében biztonságos tégla- ellátással számolhatnak a ma­gánlakás-építők. Januártól Újítási adatbank öt év alatt megháromszoro­zódott a tsz-tagok, műszakiak, fizikai munkások által be­nyújtott mezőgazdasági, ipari újítások és találmányok szá­ma. A gyakorlatban beveze­tett szellemi alkotások nép- gazdasági haszna is a kétsze­resére nőtt, s 1983 végén már megközelítette a negyedmil- liárd forintot. A MÉM a hato­dik ötéves terv időszakában egymilliárd forint újítások­ból származó népgazdasági hasznot tervezett. Ezzel szem­ben már 1983 végére megkö­zelítették a másfél milliárd forintot. Örvendetes, hogy a meg­valósított újítások és találmá­nyok nagyobb része fizikai munkás alkotása. A 30 ezer benyújtott újításból 18 ezer írható a javukra. A MÉM nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy az ágazat terüle­tén született újítások, ta­lálmányok közkinccsé válja­nak, ezért 1985 januárjától újítási adatbankot hoznak létre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom