Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

1984. NOVEMBER 22.. CSÜTÖRTÖK 5 Óvodák, tanintézetek 1990-ig Több lesz a középiskolás diák Az MSZMP városi bizottságra az elmúlt esztendőben, majd a közelmúltban Ismét áttekintette az oktatáspolitikai határo­zat végrehajtásának tapasztalatait. A testület megjelölte a vá­ros és körzete intézményeinek időszerű tennivalóit. Előreléptek A körzet valamennyi tele­pülésén teljessé vált az óvo­dai ellátás. Szentendre és Po- máz néhány intézményében még 120 százalék felett van a kihasználtság, másutt vi­szont lehetőség nyílik a kor­szerűtlen foglalkoztatók meg­szüntetésére. A kicsinyek má­sodik otthonai jobban felsze­reltek, mint az általános és középiskolásoké, az udvarok gondozottak, s ami örvende­tes, egy részük tornaszobával is rendelkezik. Körzetünkben összesen csak tizenhárom, ké­pesítés nélküli óvónő dolgo­zik, közülük heten továbbta­nulnak. Aki a tíz évvel ez­előtti adatokat ismeri, tudja, hogy ez mekkora előrelépést jelent. A demográfiai hullám most az általános Iskolákban érzé­kelhető. A fejlesztésekre, tör­téntek erőfeszítések, de az év­tizedes lemaradást nem sike­rült behozni. Űj épületeket adtak át Szentendrén, Buda­kalászon és Pilisszentkeresz- ten, ugyanezeken a települése­ken belső átalakításokra, bő­vítésekre is sor került Sajnos, még mindig váltott műszak­ban tanítanak Budakalászon, Pomázon és Dunabogdány- ban. Zsúfoltak a termek Ta- hitótfaluban, életveszélyessé vált a visegrádi iskola és a dunabogdányi napközis fog­lalkoztató épülete. Tornate­rem csak Szentendre két, Po- máz egy intézményében ta­lálható, kész az alap ízbégen is. Pilisszántó, Pilisszentke- reszt, Dunabogdány, Tahitót- falu és Visegrád kisdiákjai­nak még tornaszoba sem jut. SOrí^fTT P. *?€ m*} “ r.‘ A taneszközellátásra kis Jó­indulattal §zt mondhatjuk, hogy szinten maradt, figye­lemre méltó azonban az, hogy bár drágábbak a cikkek, a minőségük romlik. A szaktanárok ■ száma Szentendrén kedvező.“ Szerepet játszik ebben, hogy 30 peda­gógusnak tudnak szolgálati szobát, többeknek az albérlők házába felvételt biztosítani, de adnak munkáltatói építési kölcsönt is. Több pilisi, illet­ve főváros közeli településen viszont nőtt a képesítés nél­küliek száma. (Az okokat jól mutatja a pomázi kettes szá­mú iskoláról ezen az oldalon írott cikkünk.) Ellentmondások A város és környékének sú­lyos gondja, hogy a nyolcadi­kosoknak csak harmadrészét tudják fogadni középiskoláink. Három évvel ezelőtt már négy elsős osztály kezdetit a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. A főépületen kívül még öt he­lyen tanítanak, természetesen szükségtantermekben, A szak­munkásképzőben jelenleg 143 elsős tanul. Az elhelyezésük mostoha, az épület nem bővít­hető. Fokozódik az igény a keres­kedelmi képzés iránt is. Az 1983—84-es tanévben a váci 'Kereskedelmi Szakmunkáskép­ző Intézetben biztosítottak he­lyet a szentendrei és környéki tanulóknak. A Dunán azonban télen nem könnyű átjárni, s ez év szeptemberében már csak tízen jelentkeztek az is­kolába. A tárgyi feltételek hatással vannak az oktató-nevelő mun­A megyei elemzés után Élni kell a lehetőséggel » A Pest megyei Tanács | művelődésügyi osztálya a f város vonzáskörzetéhez tar- ^ íozó, művelődési otthon jel- ^ legű intézmények munkáját ^ elemezte. Tucatnyi felada- £ tot ró ez nemcsak a közsé- ^ gek tanácsaira, hanem a ^ városi tanács művelődési í osztályának szakembereire S is. Az azonban biztos, hogy a körzetünk települései kedvező helyzetben vannak a közmű­velődést illetően. Nemcsak a sajátos szerepkörű város segít­ségét, hanem a szomszédjuk­ban működő PMKK szakmai támogatását is igénybe vehe­tik. Csak élni kell a lehetőség­gel. ka színvonalára. Az óvodák­ban az 1973-ban bevezetett új nevelési program jól be­vált. Eredményesen készítik fel a nebulókat az iskolai élet­re, hatékony az anyanyelvi, esztétikai és testi nevelés, di­cséretes a matematikai és környezetismereti képzés. A megyehatárokon is túljutott a Kis emberek dalai című soro­zat híre, Dunabogdány, Po- máz és a pilisi falvak óvodái­ban már hagyomány a nem­zetiségi anyanyelvi oktatás. Az általános iskolai tanulók 90 százaléka nyolc év alatt, nyolc százaléka 10 év alatt fe­jezi be alapfokú tanulmányait. Ez dicséretes eredmény, ma­gas azonban az első osztályban felmentettek aránya. Az isko­lai mulasztások az elmúlt tan­évben a városban 4,09, a köz­ségekben 8,2 napot tettek ki. Az intézményekben folytatott összesítő vizsgálatok azt mu­tatják, hogy az írás, olvasás, számolás, kifejezőkészség fej­lesztése nem érte el a kívánt eredményt. További gondot jelent, hogy a napközi ottho-, nos gyermekek száma alátta maradt a kívántnak. Tahitót- faluban például csak 17,6 szá­zalék. Több szakma Milyen a demográfiai prog­nózis a század utolsó évtize­dére? A körzetünkben is vár­ható, hogy kevesebb, lesz az óvodás. A tanköteles korúak száma az 1986—87-es évben tetőzik. A középiskolások 1990- ben lesznek legtöbben. Ebből az következik, hogy gondos­kodni kell a megszűnő óvodai létesítmények hasznosításáról, lépések teendők Szentendrén a Felszabadulás lakótelepi isko­la 8 tanteremmel való bővíté­sére, a Lenin úti intézmény nagyobbítására van szükség. A végleges megoldás érdeké­ben új oktatási intézményt emelnek a Vasvári lakótélé- pen. Tornatermet kap Pilis­szántó, Pilisszentkereszt, Du-. nabogdány, Tahitótfalu, Vi­segrád. A váltakozó tanítást bővítésekkel küszöbölik ki Bu- d'akalászon, Pomázon és Duna- bogdányban. Az új gimnázium átadása után növelik a szak­munkásképzőben az oktatott mesterségek számát, s a város vezetői. szorgalmazzák egy harmadik középiskola felépí­tését. Ezek tehát a várható fej­lesztések a körzetünkben a század utolsó évtizedéig. SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Ügyészségi vizsgálat Enyhén bírságolják meg a környezetszennyezőket Divatos manapság a környezetvédelemről Írni. Bírálunk, dicsérünk, üdvözöljük az eredményeket, kesergünk a hely- bentoporgájs láttán. Az biztos, hogy az eredmények nincsenek arányban az erőfeszítésekkel. Például azért sem, mert a ható­ságok ritkán veszik komolyán a természet, levegő és a víz szennyezéséért kiszabott szabálysértések behajtását. Vagy fi­gyelmeztetéssel elintézettnek tekintik az ügyet. Ezt bizonyítja a szentendrei városi ügyészség vizsgálatának anyaga is. A dr. Németh István által vezetett szakemberek Budaka­lász, Leányfalu és Szentendre tanácsainak szabálysértési ügyintézését elemezték, külö­nös tekintettel a környezet- védelemre. Az első, ami feltűnik a do­kumentumból, az, hogy a sza­bálysértési ügyeknek még 10 százalékát sem érik el a kör­nyezetvédelmi eljárásokénak. Ám még lehangolóbb a kép, ha a kiszabott bírságok össze­gét nézzük. Budakalászon pél­dául ez év első felében az át­lagbírság 1495 forint volt. Környezetvédelmi ügyekben 200 forint. Továbbmenve: a szabálysértési hatóságok hatá­rozatai gyakran hiányosak, s ha az elkövető nem fizet, nem intézkednek a végrehajtásról. Kacifántos esetek is előfor­dulnak. A szentendrei tanács szabálysértési hatóságához 1983. október 19-én érkezett feljelentés, mely szerint egy elhanyagolt kertből a gyom­növények átnőnek a szomszéd földjére. Az illetékesek a hely­színi szemlét 1984. január 30- án tartották, s ekkor jegyző-, könyvben rögzítették, hogy a gyomnövény átnövését a hó miatt nem lehetett megállapí­tani. Az eljárást bizonyítható­ság hiányában március ötödi­kén megszüntették. A környezetvédelmi szabály- sértések között szerepel a szennyvíz utcára engedése, a közterületi szeméttárolás, a parkrongálás, a köztisztaság megsértése. Tévedés volna most azt ál­lítani, hogy ejnye, de hanya­gok a hatósági osztályok dol­gozói! Nem így van, mert a környezetvédelmi szabálysér­tési ügyekben is találhatók megfelelő súllyal és időben elbírált eseték; Meg aztán, egyéb ügyekben jól fogott a ceruza. Tehát az ügyészség vizsgálata azt mutatja, hogy még mindig nem értettük meg: a kezeletlen gyümölcsfák, ker­tek, fertőzési gócok. A hanyag és felelőtlen szemetelek közös értékeinket sértik. S folytat­hatnánk a sort.... Befejezésül csak két szem­beötlő környezetrondításról szólunk. A Lenin úti iskola parktábora fölött, a Bükkös- patakban nyolc éve. gátat épí­tettek. Az elmúlt esztendők­ben hatalmas mennyiségű és mindenféle szemét halmozó­dott fel a tóvá duzzadt víz­ben. A környéken élők várják az áradást, remélve, hogy az eltakarítja .a limlomot. Más­nak úgysem tűnik fel. A másik természetcsúfítás- ról másfél esztendeje írtunk terjedelmes cikket. Kifogásol­tuk, Hogy a szentendrei Pető­fi SE autósszakosztályának versenypályáján a gumiab­roncsok ezrei heverúek sza­naszét. Közülük több már a Bükkös-patakba gurult. Ak­kor azt kértük, legalább rak­ják össze a lefutott külsőket. Talán mondani sem kell, hogy nem történt semmi! Sajnáljuk, hogy a városi ügyészségnek a környezetron­gálást vizsgáló szakemberei nem jutottak el erre a terü­letre. Hátha akkor tavasszal nem találnak csatateret a ver­senypályán, és szemétlerakót a Bükkös-patakban. Csak engedéllyel Rontják a városképet Megírtuk már, s ismételten szóvá tesszük, hogy Szentend­rén nem leltet bárhová plaká­tokat, hirdetéseket kifüggesz­teni, mert rontja a városké­pet. A város tanácsa megha­tározta, hogy hol, ípilyen mé­retű papíron lehet közszemlé­re kitenni a közlendőket. Ma­gánkereskedőknek, a szórakoz­tató ipar szolgáltatásait kí­náló személyeknek csak a rendező iroda engedélyével szabad plakátjaikat elhelyez­ni. Az ügyfél bemegy a ü ÜRJ irodájába, leadja a nyilvános­ságnak szánt közlendőjét. s választ a lehetőségek közül, hol, mettől meddig kívánja hirdetését, plakátját kifüg­geszteni. Ezért egy hónapra fizet plakát esetében 9 forint 10 fillér ragasztási, szövegnél 7 forint ötven fillér hirdetés] díjat. (Az előbbi egy plakát­ra értendő!) A magánhirdetések díjmen­tesek. Csak a kijelölt öt he­lyen — a HÉV-állomásnál. a Felszabadulás lakótelepi busz­megállónál, a Vasvári lakóte­lep óvodájánál, a Rózsak érti lakótelepnél és a Bükkös­patak hídja melletti buszmeg­állónál —, függeszthető ki! Követelmény még az is, hogy a hirdetésnek levelezőlap nagyságúnak kell lennie. Javult a minőség Megrendelték a gépet A megyei vizsgálat tapaszta­latainak összegzése után a szentendrei tanács művelődési, egészségügyi és sportosztályá- nak dolgozói összeállítottak egy realizálási programot, s azt egyeztették a községek tisztségviselőivel. Az immár közös elképzeléseket aztán is­mertetik az egyes községek közművelődési, oktatási szak­embereivel. Az elgondolások, közül a leg­fontosabbnak az integrált in­tézmények kialakítását tartják az illetékesek. Visegrádon és Tahitótfaíuban már ilyen jel­legű létesítmény építését szor­galmazzák. Pilisszentlász’ón a szervezeti keretek megvannak a művelődési területek együtt­működéséhez. a tartalmi mun­kát kell javítani. A pomázi művelődési házat és könyvtárt már az integrált feladatok el­látására alkalmasnak építet­ték. Mivel tudja még segíteni a körzet központjaiban folyó művelődési munkát a város? Azzal például, hogy a testületi ülések elé kerülő írásbeli be­számolók elkészítésében közre­működik. Korábban tapaszta­lat volt. hogy a MES-osztálv. vagy a Pest megyei Művelő­dési . Központ és - Könyvtár szakembereit csak az ülésekre hívták meg. S ott derült ki. hogy a végrehajtó bizottságok elé került anyag nem megfe­lelő. A kétoldalú kapcsolat azonban csak úgv lesz élő. ha a községekben dolgozó szak­emberek igényelni fogják a segítséget. Mert azt hangsú­lyozni kell. hogy mindennapi feladataikat ezután is önállóan kell megoldaniuk. Kávés a pedagéguslakás Keresik a lehetséges megállást Pomázon, a kettes számú Iskolában, tizennégy képesítés nélküli nevelő tanít, hallottam hivatalos helyen. Aztán hozzá­tették, hogy érdekes módon a nagyközség egyes számú iskolá­jában csak diplomások találhatók. Az ellentmondásnak látszó ténymegállapítást nem követte magyarázat, ezért hitetlenked­ve, gyanakodva útrakeltém, hogy megtudjam: milyen külön­leges oka lehet annak, hogy az 57 tanerős iskolában ilyen so­kan dolgoznak képesítés nélkül. Titton Miklósné, az oktatá­si intézmény igazgatója el­mondta, hogy Budapest (Bé­kásmegyer) szívóhatása őket nem érinti. (Ezzel szemben a főváros új lakónegyedében ta­nító szentendrei pedagógusok­ból egy közepes nagyságú tantestületet lehetne verbu­válni.) Tőlük, még ■ senki nem ment el több pénzért másho­vá dolgozni. A fluktuáció okai természetesek. Több tanárnő más településre ment férjhez, s ott él. Mások Szentendréről jártak át, s amint lehetőségük nyílt helyben munkát vállal-, ni, kaptak az alkalmon. Je­lenleg négy anya van gyesen, a helyükre vettek. fel képesí­tés nélkülieket. Ezen túl ki­lenc álláshelyet töltöttek be érettségizett fiatalokkal. Igaz, közülük hárman már tovább­tanulnak. Íme, a dolog Ilyen megkö­zelítése is valós. Mármint ab­ból a szemszögből, hogy az intézmény vezetői nem okai a kialakult helyzetnek, mint Titton Miklósné mondta, leve­lezőpartnere az egész ország. Már holnap több házaspár munkába állna, ha szolgálati lakást tudna biztosítani a nagyközség. S itt van a dolog lényege. Manapság azok a te­lepülések képesek jó pedagó­gusokat szerződtetni, letedepí- teni, amelyek otthonnal, vagy legalább olcsó bérleménnyel várják őket. Pomázon ezek­ből kevés található, pedig a fővároshoz ! közeli dinamiku­san fejlődő nagyközség igenis vonzó a fiatal diplomások számára. Amikor azonban szétnéznek, rádöbbennek, hogy pedagógusfizetésből a kör­nyéken kínált albérletek árait képtelének megfizetni. Más lehetőség pedig nincs. Kiút: a lakáshoz jutás megkönnyíté­se az idepályázók számára. Polgár Tibor tanácselnök: — Meggyőződésem, hogy nincsen szégyellnivalónk. Az utóbbi tíz évben épült álla­mi lakások felét pedagógusok kapták.- A jövőre elkészülő hat otthonból is hármat az oktatásügyben dolgozóknak utalunk ki. Azonban azt ■ . is meg kell rhondaní,, hogy mindez kevés, Egyrészt, mert több tanító és tanár él erede­tileg más funkciót betöltő he­lyiségekben, például hajdani gyermekorvosi rendelőben, vegyesboltban, raktárban. Másrészt azért, mert a gyer­mek- és pedagóguslétszám rohamos növekedése miatt, egyre több szolgálati lakásra volna szükségünk. A lehető­ségeink pedig fokozatosan szűkülnek. — Mégis próbálnak lépést tartani? — Igen, vb-határozatot hoz­tunk arra, hogy jelképes ösz- szegért telket adunk a letele­pedni kívánó házaspároknak. Napjainkban ez száz forintot jelent négyszögölenként. (A községben szabadpiacon álta­lában ennek a tízszeresébe kerül a házhely.) Pomáz nem panaszkodhat a fejlesztési alapjára, hiszen eb­ben áz esztendőben is 16 mil­lióval gazdálkodhatott. Ennek felét költötték tantermekre, óvodai esoportbővítésre. Csak­hogy a lélekszám hosszú idő óta tizenkét havonként ezerrel növekszik. A népességet te­kintve város, rangja szerint nagyközség. Íme az ellent­mondás alapja... S befejezésül: az iskola­igazgató és a tanácselnök' is megemlítette: a képesítés nél­kül dolgozó pedagógusok dön­tő része elhivatottsággal és jól dolgozik. g Legutóbb szeptember vé­g gén írtunk a szentendrei í kenyérgyárban folyó erőfe- d szítás ékről, amelyek a szak- ^ munkás-létszám1 feltöltésé- j: re és — ebből következően ^ — a kenyér és péksütemény ^ joggal kifogásolt minőségé- ^ nek a javítására irányultak. ^ Mint a városi tanács végre- á hajtó bizottságának ülésén í hallhattuk, a testület is fo- f lyamatosan figyelemmel kí- ^ seri a munkát, s a tévé- iá kenység produktumát.! Megtudtuk, hogy jelenleg naponta 120 mázsa kenyeret sütnek, négyféle (két- és egy- kilós, vázsonyi, krumplis) vál­tozatban. Októberben már csak négy-öt segédmunkás hiányzott a létszámból. Az olvasók biztosan emlé­keznek arra. hogy Oláh And­rás, a Nyugat-Pest megyei Sü­A Mozgáskorlátozottak Pest megyei Egyesülete szentendrei csoportjának legutóbbi tagér­tekezletén Nagy Sándor tit­kár számolt be az esztendő munkájáról. Megerősítették hivatalukban a tisztségviselő­ket, megtárgyalták a jövő évi munkatervet és költségvetést, valamint döntöttek arról, hogy milyen rendezvényeket tarta­nak decemberben. Eszerint sor kerül a már hagyományos, nagy sikerű Mikulás-estre a Felszabadulás lakótelep N- épületének klubhelyiségében 7-én délután 5 órakor. Ugyan­tőipari Vállalat igazgatója szeptember végén az új gyár termékei minőségének javítá­sát ígérte. Ügy tűnik, valóban sikerült előbbre lépniük. A kenyeret például kézi feladás­sal készítik, mert az osztógóp — a rendelkezésre álló liszt minősége miatt — roncsolná a tésztát. E módszerrel, valamint a technológiai fegyelem szigo­rú betartásával elérték, hogy egyre kevesebb lakossági pa­nasszal kell foglalkozniuk, ■A fogyasztók nyilván észre­vették. nogy a kenyérgyár áru­skálájából hiányzik az óriás kifli. Az ok: még nincs for­mázógépük. Jó hír, hogy meg­rendelték az Élgép-tői. A kenyérgyárral kapcsolatos mérleg tehát: javuló minőség, stabilizálódó létszám,' szélesít­hető választék. A többit meg­látjuk ... ezen a helyen és időben szil­veszteri előzetes mulatság lesz. December 1-től 16-ig lát­hatják az érdeklődőit a kézi­munka-kiállítást, az MHSZ Kőzúzó utcai új székházában, s a lakótelep klubjában. A jövő évi teendőkről január­ban döntenek. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: ErdősI Ágnea Tagértekezleten tárgyalták Decemberi mulatságok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom