Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-21 / 273. szám

1984. NOVEMBER 21.. SZERDA Az agrár- és élelmiszerter­melő ágazatok jövedelemsza- báiyozásáról kiadott 45/1984. (XI. 6.) MT. sz. rendelet és 39/1984. (XI. 6.) PM. rendelet a Magyar Közlöny 48. számá­ban jelent meg. A beruházások rendjéről szóló 48/1984. (XI. 6.) MT. sz. rendelet végrehajtásáról egy­séges szerkezetben ugyanitt jelent meg a 3/1984. (XI. 6.) OT-PM. számú rendelet. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mi volt a portás táskájában ? Amikor egy Pest megyei mezőgazdasági termelőszövet­kezet portásának táskáját ki­nyitották, tíz kiló takarmányt, valamint két sörösüveget ta­láltak benne. Egyben megál­lapították, hogy a portás ittas. Fegyelmi büntetésül más mun­kakörbe osztották be. A döntés hatályon kívül he­lyezéséért a portás a tsz ellen pert indított. Az- első fokon ítélkező munkaügyi, majd fel­lebbezésre a megyei bíróság a keresetnek helyt adott. A jog­erős ítélet ellen emelt törvé­nyességi óvásra a legfelsőbb Bíróság más álláspontra he­lyezkedett. A portás magatartása nem­csak az általa másokkal szem­ben folytatott gyakorlattal, ha­nem az elnöki utasítással is el­lentétes — hangzik a határo­zat. Nincs bizonyítva, hogy a portást nem eltulajdonítási szándék vezette. Ezzel a felte­véssel nem ellentétes, hogy a táskát nem rejtette el, mert, ha az ellenőrzésnél nem nézik meg, nem derül ki, mi van benne. A Legfelsőbb Bíróság az al­sófokú ítéleteket hatályon ki­H J O GI. TANÁCSOK Kiskorúval kötött érvényes eltartási szerződést Lakhatatlanná tette a lakást a tatarozás vül helyezte, és a fegyelmi büntetést helyben hagyta. O Tartási szerződést kötött kiskorú gyermek után jár-e családi pótlék? Érdekes problémával kere­sett meg bennüket D. R. gö­döllői olvasónk. Leánya Buda­pesten jár gimnáziumba, és itt is lakott albérletben. Eközben ismerkedett meg egy idős. egyedülálló asszonnyal, aki a 16 éves leánygyermek szüleit is ismeri, és szívesen kötne a kislánnyá] eltartási szerződést, úgy, hogy a szülők a tartási kötelezettség teljesítéséért sze­mélyükben anyagilag is kezes­kednének. A szülők is hajlan­dók erre, és már a szerződés részleteiben is megegyeztek. Olvasónkat két kérdés nyug­talanítja. Köthet-e lányuk tar­tási szerződést és hatósági jó­váhagyás után nem veszítik-e e' a gyermek után járó csalá­di pótlékot. Eltartási szerződést az köt­het, aki a Ptk. és a felek kö­zötti megegyezésben előírt szerződési feltételeket teljesíte­ni tudja. Jelen esetben az el­tartó a 16 éves leánygyermek lenne, aki a szerződést a szü­lők. miint törvényes képviselő’'' jóváhagyásával! kötné meg. A jogszabálynak nincs olvan ki­záró rendelkezése, miszerint eltartási szerződést csak a fel­nőttkorú köthetne. Éppen ezért — véleményünk szerint — ha a szülők kezeskednek, és ezt a szerződésben aláírásukkal is vállalják, hogy leányuk he­lyett. ak-i odaköltözik az eltar­totthoz.' teljesítik a természet­beni közös háztartásban! tar­tást, akkor jogilan nem láfoná- solható az eltartási szerződés. Emellett szól az is, hogy az el­tartott napi kosztolását, a fő étkezést, mint eddig, a közét­keztetés keretén belül kivánja biztosítani. Az eltartónak, a reggeli és a vacsora biztosítá­sán kívül, csupán a házban, le­vő étteremből kell felhoznia a főtt ételt, amikor az iskoláiból hazajön. Az eltartott ugyanis járásában elnehezült, nem bír­ja az emeleteiket, a házban pe­dig lift nincs. A szombat-va­sárnapi főzést pedig a szülők biztosítják az eltartott lakásán; Olvasónk előadásából, a szer­ződéstervezetből azt. állapítot­tuk meg, hogy nem lehet aka­dálya a tartási szerződés taná­: J ~ rrvrA — ~ «a,1*­Ami a családi pótlékra vo­natkozó kérdését illeti, arra is kedvező választ adhatunk. Már máskor is írtuk, a családi pót­lékra jogosultság szempontjá­ból. az egyéb feltételek mel­lett, a háztartásban levő gyer­meki iigye-vmoe venni. Háztartásban levő gyermek az is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, pl. diák­otthonban, kórházban van. vagy akit térítés mellett, inté­zetben helyeztek el. Bár a jog­szabály nem említi a tartási szerződést kötött kiskorú spe­ciális esetét, de az a vélemé­nyünk — ismerve a szerződé­si feltételeket—, a kiskorú, igaz, hogy máshol fog lakni, de a szülők háztartásából nem kerül ki. A szülők biztosítják gyermekük útján az eltartott kosztolását, gondozását, ápolá­sát, őik fizetik az eltartás havi összegét, és a vállalt közüzemi díjak arányos részét. Ezekből azt a következtetést lehet le­vonni, hogy mindaddig, amíg a gyermek középfokú intáz­Kiből lehet bűnöző? Elmebetegek vagy zavaros!e jűek A KÉRDÉS mindennapos, mert a bűnelkövetés is min­dennapos: hogy tehette meg? — Az utca embere rémüldö­zik, a tudomány pedig kutat: mi lehet a bűnözés általános és végső oka? Rémüldözéshez és tudományos okkéreséshez egyaránt maguk a bűnesetek szolgálnak alapul, s ezek sora gyarapodott egy bűncselek­ménnyel és egy előtörténettel. A bűncselekmény: nyereség­vágyból, előre megfontoltan, különös kegyetlenséggel elkö­vetett emberölés. A hátakat különösen megborzongatta, hogy amikor az áldozat meg­halt, a gyilkos asszony a holttestet feldarabolta, és megkísérelte teljesen elégetni. A kutatók pedig felderítették az előtörténetet: a kegyetlen­ség előtt néhány évvel kar­jában kisgyerekével állt az utcán a későbbi gyilkos asz- szony. Közben észrevette ha­ragosát, s erre olyan düh fog­ta el, hogy mérgében fö'dhöz vágta saját kisgyerekét. A kis­lány valahogyan megúszta a dolgot, de attól kezdve tud­hatták. hogy őnála valami nincs rendben. Mégis: soha senki nem vizsgáltatta meg és — néhány év múlv-a gyilkolt. NEM LENNE egyszer szük­ség általános ideg-elmegyó­gyászati szűrésre? — ezzel a féltő kérdéssel jártam sorra ideig- és elmegyógyászokat, jo­gászokat, legfőképpen könyv­tárakat, szakirodalom végett. De kiderült: a félelem majd­nem teljesen alaptalan. Az el­mebetegek általában nem kö­vetnek el bűncselekményeket. Száz elmebeteget szembeállít­va száz nem elmebeteggel, a bűnelkövetési arány világvi­szonylatban 5,1:0,6 az épek javára. Ha az elmebetegeket nem ingerük, ha nem szoron­ganak, általában nem követ­nek el bűncselekményt. CSAKHOGY az elmebeteg­ség fogalma, az orvostudo­mány története óta pontatlan fogalom. A leginkább elfoga­dott megfogalmazás szerint: az elmebetegnek szervi, biológiai elváltozás van az agyában. De az ideg- és elmegyógyászat réges-régen számtalan olyan betegséget is ismer, amely nem felel meg ennek a meg határozásnak. A bűnelkövetés dolgában lényeg: az elmebe­teg és a teljesen normális személyiségű ember között igen sok az átmenet. Sokféle és nagyszámú. New Yorkban nagy tömeg szűrővizsgálata azt eredményezte, hogy a la­kosság mindössze 18 százalé­kát találták szellemileg tel­jesen épnek. Igaz, elmebeteg­nek is csak 3 százalékát. De aki a kettő között van?! Ar­ról egyebek között hadd szól­jon egy magyarországi felmé­rés egyetlen számadata: üze­mi dolgozókat vizsgálva a csa­ládi vagy a főnök-beosztott vi­szony következtében, egy-egy embernek általában 10 féle kisebb-nagyobb idegrendszeri panas^a-tünete van. A JOGASZOK és elmeorvo­sok nagy gondját tehát éppen ez a nagy középréteg okozza, mert ebbe egyes időszakaink­ban néha mindannyian bele­kerülhetünk. Családi tragé­diák után például. .Ennek a középrétegnek egyik hánya­da viszont nem átmeneti, ha­nem tartós személyiségzavar­ban szenved. Nem elmebeteg, hanem deviáns. Vagyis ma­gyarul: az illő, tisztességes, szabályos magatartástól eltérő ember, s az eltérés olyan, hogy miatta az ilyen ember a társadalom, a környezet fenn­maradása, működése és fejlő­dése szempontjából — káros. Az Andorka, Buda, Cseh- Szombathy szerzői közösség írta A deviáns viselkedés szo­ciológiája című kötet szerint ez a magatartás a következő­képpen osztható fel: 1. Bűn- cselekmény a személy, a csa­lád, az ifjúság, a nemi erkölcs és a tulajdon ellen. 2. Az al­koholizmus és kábítószerélve­zet. 3. Az öngyilkosság. 4. A lelki betegségek nagyobbik ré­sze. Utóbbira példa a leleple­zésükig a környezetüket tönk­retevő, önző, okosan gonosz pszichopaták. A határok persze nem ilven pontosak. Az élet min­dig sajátos változatokat mu­tat fel. Nagyjából mégis ez a deviáns réteg a ' bűnözés utánpótlása. Nem bűnre kész elmebetegek járkálnak tehát közöttünk, hanem a gyermek­kortól. lelki sérülésektől, al­koholtól, gonoszságtól elron­tott zavaros fejűek. Csak vé­gig kell ülni a tárgyalásokat, s a legtöbb bűnelkövető be­sorolható valamelyik csoport­ba, noha ez nem mentesíti őt a büntetés alól. De mit lehetne tenni? — A legáltalánosabb, legelfogadha­tóbb ideg-elmegyógyászati vé­lemény: javítani a szocializá­ciót, vagyis a közösséghez il­leszkedésre, a másik ember megértésére való nevelést. Ez pedig a gyermekkorban le­hetséges. A rossz bűnügyi sta- tisztikájú megyékben rossz az általános iskolát elvégzettek statisztikája is. PRIMITÍV, lelki sérült, al­koholista szülők, éppen csak látogatott iskolák. Itt a kulcs, ahonnét a döntő pillanatok­ban egy-egy ember nem az eszére, hanem az indulataira hallgat, és feltöri a szekrényt, felemeli a kést. Az elmebeteg­ség-bűnözés párhuzam tehát eltúlzott. De a családi, iskolai, munkahelyi nevelés bűnmeg­előző jelentőségét nem lehet eltúlozni. Földessy Dénes meny nappali tagozatán tanul, — legfeljebb 19 éves koráig —, nem kerül ki a szülők háztar­tásából, ennélfogva ez után a gyermek után is jár a családi pótlék. • A háztulajdonos által te­remtett helyzet miatti elköltö­zés nem szünteti meg a bér­leti jogviszonyt. Kát idős, beteg ember, nagy­kőrösi lakosok ügyében lá­nyuktól kaptunk levelet, fény­képfelvételekkel együtt. Ezekből megállapítható, hogy a háztulajdonos a több szobá­ból álló épület teljes felújítását kezdte meg. amihez nagyará­nyú állami segítséget is kapott, mivel a ház műemlék jellegű. Az építési engedély és a pénz birtokában, anélkül, hogy a két bent lakó öreg ember részére a tulajdonos a felújítás idejé­re megfelelő cserelakást bizto­sított volna, elkezdte az átépí­tést. Ennek során például a tu­lajdonos lebontatta az öregek fáskamiráját, és a konyhából nyíló, nagyméretű éléskamrát, és az ajtót béfalaztatta. Ezután megkezdték a ház alászigetelé- sét, amelynek következtében gyakorlatilag lakhatatlanná vált az idős házaspár kiseb­bik szobája is. A tulajdonos rábeszélte az öregeket, hogy a tatarozás tartama alatt, a szi­getelési munkálatok idején is maradjanak a lakásban. Ez azonban lehetetlen volt. Az építkezési törmalékkupacali szinte eltör laszol ták az ud­vart, a tulajdonos se, szó, se beszéd, a kamra berendezési tárgyait, és tartalmát a kony haha paikoltatta, és a W. C.-he­lyiséget — amely eredetileg mintegy 10 méterre volt az öregek lakrészének bejáratától — kb. 50 méterre áthelyezte. Az idős házaspár lakása ez év szeptemberére lakhatatlan állapotba került, egészségűk és idegállapotuk annyira meg­romlott, hogy gyermekük kénytelen volt a lakásból ideiglenesen szüleit kimenteni, egy ideiglenes albérleti lakás­ba helyezni. A tulajdonos nem szándéko­zik az öregeket a lakásba visz. szafogadni. sőt, a lakáskulcsok átadását szorgalmazza, mond­ván, ő nem küldte el a bérlő­ket, tőle bent maradhattak volna, de így, mivel elmentek, feladták bérleményüket. A tulajdonos nem jár el he­lyesen. Az idős emberek a tu­lajdonos magatartása miatt voltak kénytelenek állandó be­jelentett lakásukat ideiglene­sen elhagyni. Ők a lakásbérleti jogviszonyukról nem mondtak le. Ezért a tulajdonos köteles őket visszaengedni, és az öre­gek minden kárát — ideértve a költözködés, és az albérleti díj költségét — megtéríteni. Olvasónknak tanácsoljuk, hívják fel a tulajdonost a la­kás mielőbbi rendeltetésszerű állapotba hozatalára, és az ed­dig és ezután felmerülő költ­ségeik megtérítésére. Ha a tu­lajdonos ez elől elzárkózik, forduljanak a bírósághoz. Dr. M. J, ■ Tál LÓZÁS Technikai okokból november 20-a helyett A Pest megyei Hírlap november 22-i számában jelenik meg a Pest megyei pályaválasztási tanácsadó, 1985—36 A Pest megyei pályaválasztási tanácsadó 1985-86 című tájékoztatóból megismerhetik az általános iskolai tanulmányaikat befejező fiatalok továbbtanulási, valamint a gimnáziumban érettségizők szakmatanulási lehetőségeit. A Pest megyei pályaválasztási tanácsadó 1985—86 a Pest megyei iskolákon kívül ismerteti a budapesti, a szomszédos megyei, valamint az országos beiskolázású iskolákban való középfokú továbbtanulási lehetőségeket is. A Pest megyei Pedagógiai Tanácsadó Intézet, j PETI az idén is csak egy példányban küldi el az iskoláknak, az üzemeknek és a könyvtáraknak a tájékoztatót, ezért kéri az érdekelteket, hogy rendéljék meg vagy. vásárolják meg a Pest megyei Hírlapnak a Pest megyei pályaválasztási tanácsadó 1985—86 című. tájékoztatóját tartalmazó számát. Üzemi lapokban olvastuk Az üzemi lapok, a híradók novemberi száminak mondandója sok­rétű. Az ifjúsági parlamentek tapasztalatait éppúgy közreadják, mmt a beszámoló taggyűlésekre való felkészülés hogyanját, S abban mind­egyik Pest megyében megjelenő üzemi híradó hasonlít egymásra,^ hogy november 7. tiszteletére ünnepi ruhát öltöttek, ünnepet köszöntöttek: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom S7. évfordulójáig A piros lapfej, a megemlékezést jelentő vezércikkek, fotók az első oldalakon ezt deklarálják. S ugyanakkor a település felszabadulásához kapcso­lódó visszaemlékezés, az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére in­dított munkaverseny eredményeiről — arról, hogy amit a brigádok vállaltak, miként teljesítik — riportok, tudósítások számolnak -he. közölnek, melyből kiderül, a tervezetthez képest romlik az eredmény. Az aszálykár, mely a paradicsomot, a kukoricát és a napraforgót megtizedelte je­lentős. Kompenzációs tételt, eredményt javítót jelentett a búza és a zöldborsó. Az állat­tenyésztés is a tervezettnél jobban dolgozott, eredményei szépek. Sajnos, hogy a szőlő termése, cukorfoka és árbevé­tele a várt alatt marad. S nem titok az sem, hogy a siló jö­vőre önköltségi áron is má­zsánként 83 forint lesz. A sa­ját termésű kukorica — a sze­mes — csak januárig elegen­dő, s nagy mennyiségű abra­kot kell vennie a gazdaságnak a jövő év elején. .-A •££MENV-tS MÍSÍMOVf.K^(>ölOOZ04NAK iATfcA A Jement- és Mészművek dolgozóinak lapja a már em­lített fajsúlyos témák mellett a vállalat életében oly döntő jelentőségű eseményről is hírt ad, mint a rekonstrukció. Ok­tóber végére készült el a DCM rekonstrukciójának a terve, s adták be szakvéleményezésre az Ipari Minisztériumba. A fejlesztési terv értelmében a gyárban több olyan berende­zést állítanak munkába, ame­lyek a korszerű cementgyártás igényeinek megfelelnek. A bá­nyában a nyersanyag keveré­sére keverőágyat létesítenek, új nyersanyagőrlő malmot épí­tenek, mégpedig 200 tonna kapacitásút. Egy vegyestüze- sű — szénre, gázra, olajra egy­aránt alkalmas — szárazeljá­rású kemencét is építenek, melynek teljesítménye napi 27Ö0 tonna klinker. Ezenkí­vül elkészül az a korszerű klinkertároló,-melynek mal­ma óránként 120 tonna ce­mentet őröl. Tovább üzemel­nek, ezek mellett a jelenleg is korszerű Dopol-kemencék. A nagyarányú rekonstrukció 1986-ban kezdődik, ehhez kap­csolódva a kőbányában már elkészült a törőmű, s rövide­sen. üzembe helyezik. Start előtt a távolsági szállítószalag építése, mely 1986 decemberé­re készül el. A DCM rekonst­rukciója mai árakon számol­va 5,4 milliárd forint. 1986- ban kezdődik, s 1990-ben fe­jeződik be. Haszna: 1,4 millió tonna cement kevesebb lét­számmal, s megszűnik a kör­nyezet szennyezése, s a ter­melést jelenleg gátló üzemel­tetési probléma. A technoló­giát számítógéppel irányítják majd. gül Az MGM diósdi gyárában van, ahol példaadó eredmé­nyek születtek a munkahelyi környezetvédelemben. Az új követelményeknek megfele­lően a görgőköszörű-üzem csarnoka, a gépek közötti te rületek olyanok, mintha per­cenként tisztára söpörnék. Az eszterga- és sajtolóüzem tágas s jól rendezett. Tisztasága, rendje elismerésre méltó. Di­csérik is ezért a munkahelyi vezetőséget, az ott dolgozókat, Nem ilyen az Összkép a gyű- rűköszörű-üzemben, ahol a gyűrűmosó gép környéke, az úgynevezett kiszolgáló terület annál több kívánnivalót hagy maga után. Még akikor is i-gaz ez, ha nem a legtisztább mun­kafolyamatok egyike a gyűrű­mosás. S az udvart járva az is ki­derült, a raklapok példás rend­ben sorakoznak, de környékü­kön jól megfér a sok össze­hordott lom. Ez az eszterga- és gyűrűköszörű-üzem udvari körletének egyik oldala, de a másik sem különb, hiszen a törmelék halmozódott s hal­mozódik ... Kellemetlen, ha az embert, azaz egy gyárat erről az olda­láról ismernek meg. S pellen­gérre kerül. Sajnos, ennek most a diósdiak estek áldoza­tául — de nem ők az egyetle­nek, akiknek rendet kellene, s kell is portájukon tenni. Mert a szemét, a rendetlen­ség nem takarható el a kelen­dő, a jó termékekkel sem ... TSZ HÍRADÓ A nagykőrösi Mészáros Já­nos Termelőszövetkezet hír­adója már az év várható ered­ményeit veszi számba. Igaz, nyolc hónap könyvelt, s a hát­ralévő négy várható eredmé­nyei alapján. Táblázatot is A Telefongyár dolgozóinak lapja az első oldalon ad hírt a nagykátai gyár kommunista műszakjának eredményéről. Arról, hogy majd hatvanezer forint gyűlt üssze a közel­múltban egyetlen szombaton a munkabérekből. A kommunis­ta műszak résztvevői ezt a bért teljes egészében a gyár­egység nyugdíjasainak javára ajánlották fel. A különféle munkahelyeken hatszáztizen- heten jelentek meg. - - Az egyébként hétköznapo­kon megszokott feladatokon túl a gyáregység őszi nagyta­karítására is sort kerítettek a kommunista műszak résztve­vői. FÉNYSZÓRÓ A Csepel Autógyár dolgozói­nak, lapja pedig kommunista műszakra invitál. Mégpedig az első oldalon, azzal a rímmel: Miért dolgozunk november 24-én? Mint az írásból kide­rül, a gyár kollektívája min­den , évben két hétvégen fel­áldozza szabad idejének, pi­henőjének egy napját. S a munkáért járó bért valami­lyen közös célra fordítják. Pél­dául ilyen pénzből épülhetett újjá a vonyarci üdülő, hízott meg, lett több a fiataloknak nyújtható lakásépítési kölcsön, s támogatták a nyugdíjasokat. S most, november 24-én, szombaton ismét kommunista műszak lesz a Csepel Autó­gyárban. A közösség akarata szerint a befolyt összeget ar­ra fordítják, hogy még több fiatal jusson mielőbb önálló lakáshoz, s a nyugdíjasok meg­segítésére még több forintot fordíthasson a gyár, a közös­ség. Nemes a szándék, a cél — a közösség javára dolgoz­nak majd most szombaton is. V- E. Kiemelt kategóriájú! Budapest környéki termelőszövetkezet felvesz szakcsoporti formában működő munkacsapatokat A tevékenységi körtől függően 5-9% bevételarányos költségtérítést kér o téesz, és gondoskodik a szakcsoport gazdasági, pénzügyi önállóságára?, a tevékenységhez szükséges forgótőkéről, a rendeletek szerinti működésről. Jelentkezni lehet a közgazdasági igazgatónál a (26) 85-150-es telefonon, az ipari igazgatónál a (26) 85-106-os telefonon vagv Wello Kálmán főágazatvezetőnél, cím: Budapest XX., Irma u. 2., telefon: 278-293, 478-979. Aranykalász Mgtsz Ráckeve, Vörös tér 3. 2301

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom