Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-21 / 273. szám

1984. NOVEMBER 21., SZERDA Örökifjú klub Szentmártonkátán Fittyet hányva a válságokra IALLITOTERMEKBOL „Ha megszűnne a klub, nagyon meg lennénk elégedve önmagunkkal 'és hamarosan visszasüllyednénk a falusi tes- pedésbe.” Sok évvel ezelőtt hangzott el ez a vélemény egy rádióriportban. A szentmártonkátal Magvető klub azonban nem szűnt meg. Túlélte a mozgalom ismétlődő válságait, s éppen ebben a hónapban tizenötödik évébe lép. lyet a könyvtárnak és egyben a klubnak is. Megnézzük az épületet. Borzalmas állapot­ban van. Csodálkozom, hogy ide egyáltalán eljön valaki. Azon pedig meg sem lepő­döm, hogy igazgatót nem, ta­lálnak. S így válik érthetővé, miért éppen a könyvtár vállalta el az ifjúsági klubot. — Kétségtelen, hogy ez nem tartozik az alapfunkciói közé — mondja Kissné Pásztor Éva, aki egyébként a könyvtár vé- zetője —, de igény volt rá, hát valakinek csinálnia kel­lett Azonban bármennyire is fontos nekem a klub, arra mindig vigyáztam, .hogy ez a könyvtári munka rovására ne menjen. Miért a könyvtár? A folyamatosság egyik zá­loga a klubvezető személye. Kissné Pásztor Éva így emlé­kezik az indulásra: — A Magvető Könyvkiadó 1970-ben szervezte meg a könyvtárakban a Magvető klubokat azzal a céllal, hogy író—olvasó találkozóik kereté­ben bemutatkozási lehetősé­get teremtsen fiatal, első kö­tetes íróknak, költőknek. El­ső alkalommal Bereményi Gé­zát láttuk vendégül. Sokáig (ártottuk még a kapcsolatot a kiadóval, de a klub — más ha­sonló nem lévén a faluban — sokrétűbb igényeket elégített ki, illetve ébresztett. A har­minc-negyven állandó tag kö­zött volt pedagógus, fizikai munkás, műszaki értelmiségi éa bejáró dolgozó. A létszám és az összetétel ma is ha­sonló. • A községi könyvtár tágas olvasótermében beszélgetünk. Ez már paradicsomi állapot ahhoz képest, amilyen feltéte­lek között 1976-ig léteztek. Még akkor is az, ha a kázi- iDönyvtárnak, olvasóteremnek és klubszobának használt he­lyiségen a helyi pártbizott­sággal kell osztozniuk. Koráb­ban a művelődési ház 37 négy­zetméteres szobája adott he­Szerelmek, házasságok A falu történetét bemutató kiállítás tablóit nézegetve, a klub történetét őrző naplót lapozgatva, az okokat kuta­tom: mi tart életben egy klu­bot ilyen hosszú ideig? Két­ségtelen, hogy a lelkes vezető személye meghatározó. De há­nyán voltak ilyenek, akik ku­darcot vallottak, akik képte­lenek voltak legyőzni az ér­dektelenséget? — Hogy mi a titka? Talán a7. lehetett az összetartó erő, hogy nem passzív résztvevői Folytatódik a rekonstrukció Megújuló múzeumok Átfogó program készül a ha­zai közgyűjtemények helyzeté­nek javítására, a kiemelkedő jelentőségű múzeumok, könyv­tárak és levéltárak rekonst­rukciójára. A tervezési prog­ramok, valamint a költségve­tési számítások egyeztetése után várhatóan a jövő év el­ső negyedében döntenek az il­letékes szervek, a népgazdasá­gi lehetőségek figyelembevéte­lével, a több milliárd forint­ra becsült felújítási munkák sorrendjéről. A legsürgetőbb feladat — jó néhány vidéki múzeum mel­lett — a Szépművészeti Mú­zeum, a Nemzeti Múzeum, az Egyetemi Könyvtár és az Or­szágos Levéltár felújítása, s az Iparművészeti, valamint a Néprajzi Múzeumban több éve tartó rekonstrukciós munkák mielőbbi befejezése. A köz- gyűjteményi épületek rossz műszaki állapotának, a nem­zeti kincsek szakszerű tárolá­sának és védelmének gondjai természetesen nem újkeletűek. A hetvenes évek második fe­létől szinte valamennyi jelen­tős múzeumban, kulturális in­tézményben folyik kisebb vagy nagyobb arányú átépítési, kor­szerűsítési munka. Nem vélet­len — ezek az épületek zöm­mel a múlt század második felében, i'letvé a századfordu­ló táján épüllek, szinte vala­mennyi egyszerre öregedik el, s válik korszerűtlenné, a meg­növekedett állomány és a ki­bővült funkciók következtében szűkössé. Súlyosbítja a hely­zetet, hogy többségüknél az évtizedek okozta károk, hábo­rús sérülések kijavítását an­nak idején — a gyors helyre- állítás érdekében — nem min­dig a legkorszerűbb módsze­rekkel és anyagokkal végez­ték, s ennek kedvezőtlen hatá­sa is törvényszerűen jelent­kezik az évek múltával. A mindenkor rendelkezésre álló összegeket egyszerre több intézmény között kellett, és kell ma is megosztani. Az anyagiak párhuzamos felhasz­nálását azonban nemcsak a sok helyen egyaránt égetőnek Ítélt feladatok teszik szüksé­gessé, hanem a hazai és nem­zetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy-egy ilyen intézményt külön-külön hosz- szú évekre bezárni, az ország kulturális vérkeringéséből ki­kapcsolni szinte lehetetlen. ab A több éve folyó felújítási programok eredményeként ma már csaknem eredeti szépsé­gében várja a látogatókat az Iparművészeti és a Néprajzi Múzeum, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum a felújított Károlyi-palotában, továbbá a Kelet-Ázsiai Múzeum. Külse­jében már megfiatalodott a Nemzeti Múzeum, és 1979 óta a Szépművészeti Múzeum szá­mos részlege kapott új kön­töst. A hetedük ötéves terv időszakában folytatódik a Szépművészeti Múzeum re­konstrukciója, az Országos Széchényi Könyvtár teljes át­költöztetése után a Nemzeti Múzeum belső átépítése, s az ez év végére elkészülj tanul­mányterv alapján az Egyete­mi Könyvtár teljes felújítása. voltunk a programoknak. Na­gyon rossz körülmények kö­zött indultunk. Se pénzünk, se felszerelésünk nem volt. Ha valamit akartunk, ma­giunknak kellett - megcsinál­nunk. Eleinte a kjadó ingyen hozta az írókat, később sze­mélyes ismeretségek alapján hívtunk előadókat, művésze­ket, de legtöbbször saját ma­gunk csináltunk és csinálunk programot. Ki-ki érdeklődé­sének és szakmájának megfe­lelő témákból tart előadáso­kat, vezet foglalkozásokat. Másrészt minden létező klub- pályázatra beneveztünk, szük­ségünk volt a pénzre, amit nyerni lehetett. Ezek az éj­szakába nyúló közös munkák hozták össze igazán a társa­ságot. Ma már hagyományai, ki­alakult szokásai vannak a klubnak.- Nem túlzás igazi kö­zösségről beszélni. Hiszen az alapító tagok közül sokan ma is rendszeresen járnak a hét­fő esti foglalkozásokra és az egyéb rendezvényekre. Sze­relmek, 'házasságok szövődtek a klubon belül. Nehéz megfogalmazni — Az Igazság az, mi ma­gunk sem hittük volna, hogy ilyen hosszú ideig életképe­sek maradunk — mondja Mol- nárné Hajnal Katalin. — Ma' már sokkal inkább lehet ba­ráti társaságról, mint klubról beszélni. Aki egyszer ideszo- kik, nehezen szakad «1. A csa­ládalapítás is csak időlegesen tartja távol a tagokat, később a háaastársak már együtt jön­nek. S ha már gyerekek is vannak, akkor felváltva. — Nagyon fontos, hogy van­nak régi törzstagok — véle­kedik dr. Pornói Károly —, ők tartják össze a csapatot és vonzzák körükbe a fiatalab­bakat. Én is akkor kapcsolód­tam be a klub munkájába, amikor az egyetemről haza­kerültem. Régi, egyetemi ba­rátaim egyszerűen nem hjszik el, hogy ezt ilyen intenzíven lehet csinálni. Ügy tűnik, a titok — ha egyáltalán létezik ilyen — nem foglalható szavakba. Akik csinálják, inkább érzik, mint tudják, mi köti eket a klubhoz. Megfogalmazni ne­héz, mégis érdemes idézni ab­ból a bizonyos rádióriportból: „A klub nekem sokait adott az elmúlt évek során. Folol- dotta a gátlásaimat, magabiz­tosságra tettem szert. Felszín­re hozott belőlem olyan hob­bikat, amelyekről másutt, má­soknak soha nem beszéltem volna. S végül — mint egy nagy család — kizökkentett magányérzetemből is.” M. Nagy Péter Hanti rokonaink életéből Normantas Paulius lit­ván fotóművész tárlata Szentendrén látható de­cember 1-ig a Pest megyei Művelődési Központ és % Könyvtár galériájában. y Gyurcsek Ferenc szobrai a Í Vigadó Galériában várják f közönségüket, december 9- ^ ig, Sz. Kárpáty Magda tűz- ^ zománcai november 21-ig ^ tekinthetők meg Budapes- '• ten a Derkovits teremben. Messzi tájak üzenete Valóban páratlan az, hegy egy litván ember, Normantas Paulius, aki fotóművész lett, és magyar felesége révén Nyíregyházán telepedett le, bejárva a Szovjetunió tájait, képi leletmentés jegyében hírt hozzon ugor rokonaink­ról, a hantikról. Arról, hogy a Volga, Káma, Bjelaja vidé­kén, miként élnek ma, ho­gyan őrzik ősi halász-vadász életmódjukat, hogyan érinti őket az új élet megannyi új­donsága. Érthetően Norman­tas Paulius arra Összpontosít inkább, ami hagyományuk. Mintha Nagy István Anyám c. mesterművét látnánk a hanti asszony arcának ránc- folyamában, még a kendő gyűrődése is azonos, a karak­terről nem is beszélve. Rén­szarvasok, szigonyos halászok, prémekbe bújt emberek so­rakoznak fotóin és érdekes az is, hogy a hanti temető sír- dombjai lécekkel elkerítettek ugyanúgy, mint Pusztavacson. Milyen különös: Normantas Paulius litván létére magyar honfi, képsora fontos doku­mentum, nemcsak művészet. Olyannyira az, hogy képei alapján, a szintén ilyen ér­deklődésű Lakatos József fest­hetne montázst Ázsiában ma­radt rokonainkról.. E finn­ugor ciklusa mellett Szovjet- Litvánia tájait is áhítattal örökítette meg, a szél-szob­rász dombok futkározó vona­laival és különösek aktjai is, amelyeket nem önmagukban ábrázol, hanem a tenger­parthoz, fatörzshöz igazodó csatlakozásukban. Az erő plasztikája Gyurcsek Ferencet kezdet­től ez jellemezte: az erő és az elvi kötelezettség, első szobraitól mindmáig társadal­munk, történelmünk fő kér­Rádiófigyelő SZÍNHÁZRÓL. a rádió színházi magazinjának leg­utóbbi adásában — többek között —, a mai magyar drá­mák és a mai színházak vi­szonyáról esett szó. Ha az ember a különféle sajtóter­mékeket lapozgatja, akkor az író és a játékszín irányítói­nak a násza meglehetősen felhőtlennek tűnik. Hiszen a színházak sóvárognak a friss színművek után, az évadokat megelőző tervekben több be­mutatóval is számolnak. Igaz, sok esetben csupán cím és szerző megjelölése nélkül. Gondolom, hogy a jó szeren­csében bízva; hátha bekopog a dramaturgia ajtaján egy író és teljesen színpadra kész remekművet tesz az asztalra. Vagyis hisznek a csodákban. Pedig csodák nincsenek. A legtöbbször a színpadi nyilvá­nosságot áhító dilettánsok kéz­irataival kell bajlódni, és tu­lajdonképpen az aranymosó sziszifuszi munkájához ha­sonlítható a dramaturg tevé­kenysége. Sok türelem és még több hozzáértés kell, hogy a betűtenger sívó homok iából előkerüljön az az aranyrög is, melyet megfelelő formálás után ékszerré lehet varázsolni. Persze, az utóbbihoz az író és a színház közös munkája szükséges. Kölcsönös megér­téssel, művészi igényességgel. Molnár Ferencről olvastam, hogy fiatal korában esze ágá­ban sem volt színpadi művet írni. Svájcban tanúit, és onnét küldözgette karcoia.ait, novel­láit a hazai lapoknak. Heve­si Sándor figyelt föl írásaira, megérezve, hogy párbeszédei­ben, az emberi magatartások szemügyre vételében, oly te­hetség sejlik, mely a színpad számára is hasznossá válhat. Leveiet írt az ismeretlen szer­zőnek és a színház segítségé­vel, művészi támogatásával indult el azon a fényes pá­lyán, melyet befutott. Természetesen vannak más példák, melyek viszont arról tanúskodnak, hogy jelentős íróink, milyen nehezen tud­ták a magyar teátrum falai közé beverekedni magukat. Jelesül Németh Lászlót emlí­tem. aki sokáig csak könyv- lapok közé álmodhatta szín­házát, mígnem rádöbbentek, hogy emberi-társadalmi mon­danivalója a világmegváltó deszkákról is nagy művészi erővel hirdethető Nem is beszélve Füst Milánról. aki első igazi bemutatóját fáradt, beteg öregemberként érhette meg. AZ EMLÍTETT műsorban annak a kálváriának lehet­tünk fültanúi, melyet a kitű­nő költő, Nyerges András a múlt esztendőben megjelent, a Rákóczi szabadságharcról .szó­ló műve járt be. Elküldte egy M Sz. Kárpáty Magda: Tűzzománc déseit kutatja hallatlan kö­vetkezetességgel, feszült di­namikájú műveiben. Hosszabb ideig élt, alkotott Vácott — egyik köztéri szobra, a Pa­rasztlázadás a város - főútvo­nalán látható. A Tükröződés Nagymaroson, a tanácsköztár­sasági emlékmű Gödöllőn igazolja formai és eszmei fel- készültségét. Érdeme, hogy a munkás hétköznapok szobrá­sza. Portréi is rendkívül ki­fejezők, akár Uitz Bélát, Bort- nyik Sándort, Madáchot, Baj- csy-Zsilinszky Endrét vagy Siqueirost jelenti. 1975-ben ál­lították fel Szolnokon a Tra- jánus oszlopra emlékeztető Történelem c„ szerpentines ívű emlékművét; mindmáig legmonumentálisabb alkotá­sát. Űj hang szobrászatunk- ban Gyurcsek Ferenc, a konstruktív realizmus kiváló képviselője, aki Derkovits fo­galmazási kódját folytatja, olykor az egyiptomi frízek formaismétlődését is alkal­mazza, ezzel teremtve meg csoportábrázolásainak ritmu­sát régi és új anyagokból — bronzból, alumíniumból, acél­ból és betonból. Lírai tűzzománcok Sz. kárpáty Magda festő­ként kezdte pályáját, később, a 70-es években mélyült el a zománctechnikában. E tűzben edzett kemény festményei, olyan analízisek, amelyek egyszerre érintik a természet alakzatainak külső burkát, és az érzelmeket. Így a belső táj is érvényre jut finom árnya­lásé felületein.. A vonalveze­tés erezetei tónusrendjében, a rajzosságot biztosítják. Két­ségtelen tehetségét fellobban- totta az 1974-es esztendő, amikor Bécsben a Schauer Zománcipari Művek ösztön­díjasaként dolgozott. Egy biz­tos: az 1960-as években fel­lendült magyar tűzzománc- művészet egyik erőssége lett Sz. Kárpáty Magda líraiságá- val és technológiai tudásával, Losonci Miklós vidéki színháznak. Szerződést kötöttek vele, az új igazgató felbontotta. A miértre érdem­leges választ nem kapott. Pedig hajlandó volt a színházzal együtt dolgozni, tanácsokat el­fogadni, és szükség esetén át­dolgozni darabját. Ehelyett semmitmondóan * agyba-főbe dicsérték, olyan irodalmi ér­téknek minősítették, melynek a könyvlapok közé zárva van a helye. Nem tudom megítélni — a színház neve sem hangzott, el —, hogy valóban színpadra termett alkotásról van-e szó. Viszont azt nem értem, hogy vájon miért nem kerestek közvetlen kapcsolatot a szer­zővel, és egy — gondolom, jól megfontolt szerződés elle­nére. az alkotót, hogyan le­hetett cserben hagyni; ezzel művészi kedvét szegni. egy életre elvenni a színpadtól. A hozzáértő, szakmailag megala­pozott vélemény bizonyára to­vábbi ösztönzést adott volna számára. Mint ahogy ezt igazolta a továbbiakban Szakonyi Ká­roly esete, aki a Nemzeti Színház dramaturgiának. Be­nedek Andrásnak köszönhet­te. hogv sikerrel színre talált első műve, az Életem, 7,sóka, melyet más nagy sikerű alko- tások követtek. Sz. E. MOZIMŰSOR NOVEMBER 22-TÖL 28-IG ABONY 22—23: A Gracs fivérek 24— 25: Családi összeesküvés* 25: Misi mókus kalandjai (du.) 25— 27: Jób lázadása* BUDAÖRS 22—23: Átváltozás I—II.* 24—27: Halálcsapda** 25: A világgáment királylány (du.) CEGLÉD, Szabadság 22—25: A vadon szava (du.) Altatódal nászágyon (este) 2G: Nyomorultak I—II. (de.) 26— 2«: Szarvacska-manócska (du.) Gyilkosok «utcája** (este) 27: Emberi sors (de.) CEGLÉD, Kamaraterem 22—25: A szervezet 24—25: A kő fia (du.) 26—23: Finom kis bordély** DABAS 22—23: Veronika Voss vágyakozása** 24— 25: Játszani kell! 26: Az ember, aki lezárta a várost* DUNAKESZI, Vörös Csillag 22—25: Egy tiszta nő I—II.* 25: A cárlány és a hét dalia (du.) 26: Szexis hétvége** DUNAXESZI, József Attila 22: Betyárok 25: Gyanútlan gyakornok 26: Fszkimó asszony fázik** 28: Nős pp-glegény DUNAHARASZTI 22—25: A gonosz Lady** 25: F'veszett egy ltékszemü (du.) 26—27: 0, kedves Harry! ERD 22—23 és 25— 77: A Jedi visszatér FÓT 22—23: Nős agglegény 24: Fel a féljél! 25: Mágnás Miska 26— 27: meg a sogunt!** GÖDÖLLÖ 22—25: Jim Craig 26—28: Twist Olivér* GYAL 22—23 ’átsZani kell! 22—25 A jégmezők lovagja (du.) Veronika Voss vágyakozása** (este) 26: A tizedes meg a többiek 27: Mágnás Miska KEFEPESTARCSA 22-27: King Kong* MONOR 22—25: Gandhi I—II.* 25: A kék madár (du.) 26—27: Altatódal nászágyon** NAGYKATA 22—25: Omega, Omega 26—27: Holdtölte Texasban* NAGYKÖRÖS, Arany János 22—25: Gyilkosok utcája** 26—28: Harctéri regény* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozl 22—25: Finom kis bordély** 24—25: A telhetetlen méhecske (du.) 26—28: A szervezet PILISVÖRÖSVÁR 22—23: Holdtölte Texasban* 25: Fényjel a hídnál 26: Vértcstvérek POMÁZ 22—23: Halálcsanda** 24—25: Átváltozás I—II.* 26: Negyedik fázis* RÁCKEVE 22—23: Harctéri regény* 24—25: Betyárok 26—27: A gonosz Lady** SZENTENDRE 22—75: Twist Olivér* 25: A repülő szélmalom (du.) 26—28: A nagy zsákmány SZIGETSZENTMIKLÓS 22—23: Vassza I—II.* 24—25: A törökfejes kopja (du.) O, kedves Harry! (este) 26—27: Betyárok TÁPIOSZELE 22—25: Arany a tó fenekén 26: Omega. Omega VÁC, Kultúr 22—25: Megtalálni és ártalmatlanná tenni ídu.) Szentivánéji sze:;I omédia (este) 26—28: Jim Craig VÁC. Madách Imre I 23: robbanásveszély (du.) Szüret (este) 28: Negyedik fázis VECSÉS 22—25: Szép lány ajándékba* 26—27: A kiesi kocsi újra száguld * 14 évén aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom