Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-20 / 272. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1984. NOVEMBER 20., KEDD fJkgncvekcdeff feladatok Fcntos a helyszíni ellenőrzés Nem árt tudni: ez év ja­nuár elsejétől, az új tanácsi szervezeti formában a mono- ri városi jogú nagyközségi kö­zös tanácsnál is a hatósági 'osztály látja el a körzethez tartozó községek, nagyközsé­gek másodfokú ipar-kereske­delmi és építéshatósági fel­adatait, Monoron és Péteriben az első fokú hatósági felada­tokat is. Az első fokú feladatok a ha­tósági osztály és a MÜTEF osztály között oszlanak 1 meg úgy, hogy a hatósági osztály engedélyezi és ellenőrzi 'a magánkereskedői tevékenysé­get, az építéshatósági ügyek közül pedig az építési enge­délyezés, a telekrendezés, a közterületfoglalási engedély- kérelmek elbírálása tartozik hozzá. Er5n felül Mint a legutóbbi tanács végrehajtó bizottsági ülésen, ahol egyebek között éppen a hatósági osztály ipari-keres- kedeimi és építéshatósági < munkáját tárgyalták — nem egy ízben el is hangzott: e feladatok rengeteg munkává járnak, a három ügyintéző szinte erején felül dolgozik, de bizonyos területekre már nem. jut — mert nem juthat — kellő energia. Nyilvánvaló például, hogy növelni kellene a területi munkát, a helyszíni ellenőrzé­sek számát. Megoldatlan, . a piacok, vásárok felügyeleti és árhatósági ellenőrzése. Pedig, amit sikerül megvalósítani, mint a TüZÉP-telepen a fu­varosokkal kapcsolatos gon­dok helyszíni vizsgálatát, vagy a 9 óra előtti szeszesital-áru­sítás szúrópróbaszerű ellenőr­zését — annak hamar "hire terjed, s a közvélemény jó pontokat ítél érte a tanácsiak­nak. Am észreveszi az intézke­désért kiáltó hiányosságokat is. Mert a vb-ülésen emlege­tett piaci felügyelet is nagyon időszerű lenne már, hiszen ta­lán nem árulnák egyesek oly magabiztosán a hiánycikknek számító, gyári csomagolá­sú papírzsebkendő-csomago- kat, vagy az erdei gombát, holott gombaszakértő nincs a • környéken, s olykor megma­gyarázhatatlan eredetű italos palackokat is ... Folytatást kíván Az együttműködésnek külön haszna van: egy-egy vizsgáló­dás után a partner is szíve­sebben kezdeményez. A KIOSZ közreműködött a kis­iparosok ellenőrzésében, a pa­naszok kivizsgálásában a fo­gyasztók monori tanácsa. Pé­teriben 3, Monoron 9 egység­ben járt együtt a tanácsiak­kal, s a népi ellenőrzési bi­zottság, és a MÜTEF-osztály közös reggeli alkoholőrjárata is eredményes volt, folytatást kíván. Az építkezések számának növekedésével arányosan nő az építéshatósági munka. Mo­noron és Péteriben az idén október 30-ig 960 építési ügyet iktattak. Építési és bontási engedélykérelmet kétszáz- nyolcvankettőt, lakhatási en­gedélyt hatvanötöt, telekren­dezés iránti kérelmet száz­hatvankettőt, közterületfogla­lási kérelmet harmincnyolcat, s 413 volt az egyéb ügyek száma. Póioüiató lemaradás Az engedélykérelmek nagy részét határozathozatal előtt indokolt lenne helyszínelni. Erre azonban csak a II. fokú döntések megszületése előtt van mód, a lehetetlenre az ügyintézők sem vállalkozhat­nak. A hatósági és a MÜTEF- osztály közös intézkedései ter­vet készített az építésrendé­szeti ellenőrzések ütemére. Társadalmi aktívák bevoná­sával kívánják lebonyolítani a nem kis feladatot, de várják a jelzéseket a tanácsi appará­tus dolgozóitól, a tanácsta­goktól, bizottsági tagoktól is: hol vannak engedély nélküli, illetve engedélytől eltérő építkezések? Szükséges lenne a műszaki nyilvántartás olyan elhelye­zésére is, ahol hozzáférhető, s meg kellene oldani az ém't- mény-nyilvántartási térkép folyamatos vezetését is. Az osztály dolgozói túlter­heltek, a feladatok átcsopor­tosítására nincs lehetőség, a napi feladatokat is csak ne­hézségek árán képesek megol­dani. Ezért intéződött el ha­táridőn túl a 960 ügy 5 szá­zaléka, ezért van lemaradás a területi munkában. A két osz­tály „összekapaszkodása”, jobb együttműködése, s sok „külső segítség” eredményez­heti a mostani helyzet javu­lását. K. Zs. Pcstafíók 51 ÖSfei'ők ünnepe Monor felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a 61. sz. Ady Endre úttörőcsapat vezetősége többféle versenyt rendezett. Volt tanulmányi verseny, kézilabda Felszabadu­lási kupa, míg öt pajtás a békeláng fogadására ment, ezek a versenyek lezajlottak. Amikor a küldöttség — Vígr Zoltán, Balku Zsolt, Fűzfa Edi­na, Pálinkás Zoltán és Szabó Krisztina megérkezett, ünne­pélyes csapatgyűlést tartot­tunk. Itt fogadtuk a lángot és kiosztottuk a versenyek he­lyezettjeinek a díjákat. A csapatgyűlés után discót ren­deztünk. Szabó Krisztina, az úttörőtanács titkára Már kicsi a ház Kis családi háznak hinné az ember szerény külsejű utca­frontjával Vecsésen a Somogyi —Bacsó úti házat, ha az arany­betűs táblácska el nem árul­ná: a ház, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának Szak­maközi Bizottsága helyi szék­háza — társadalmi összefogás­sal épült. Mint az alapítólevélben meg­íródott: cserébe a község tár­sadalmi szervezetei is helyet kapnak benne. A ház már-már szűknek bizonyul rendezvé­nyeik során. Ilyenek a minden évben megrendezésre kerülő nyugdíjasnapok. Nemcsak Ve- csésről, de Üllőről is érkeznek a vendégek a jeles napokon. Legutóbb is fehér asztallal várták a 80—80 főnyi idős embert. Csak Vári József gaz­dasági vezető a megmondha­tója, hogyan is lehet kigazdál­kodni az ilyen rendhagyó ven­déglátást. Am beszélgetéseink során kiderül: D'Elhougne Győző, az szb titkára, Klotz Mihály, az szb elnöke is szívügyének te­kinti a vállalt szakszervezeti munkát. Nem kell nélkülöz­niük a felsőbb patronálásit sem. Torma Pál, a Szakszer­vezetek Pest megyei Bizottsá­gának képviselőjeként rajtuk tartja a szemét. Fontosnak tartják a rendszeres kapcso­lattartást, ezért minden hónap első péntekjén klubnapon ta­lálkoznak. Völgyi Istvánná klubvezetői teendőit teljes si­ker koronázza. A nőbizottság régi hűséges ügyintézője Mongerné, Ilonka, végigjárja a reá várókat. Szakszervezeti beutalók lelnek gazdára, így mindig van visz- szamaradtból kínálat, amely bizton elkel a megfáradt, s a pihenést jól megérdemelt nyugdíjasok között. Más programoknak sincse­nek híján. Jártak a Parla­mentben, beutazták a Dunaka­nyart, Visegrád szépségét cso­dálták. Börzsöny-túrát szer­veztek. Tóalmás, Kerekdomb fürdőjét élvezték. Az igazi azért mégis az, amikor pénte­kenként félszáza n vagv annál is többen vannak együtt. F. G. Tüske Különleges vonzerő /Vem merném kategori- * ’ kusan kijelenteni, hogy rossz a monori ke­nyér. Igaz, hogy legutóbb is csak kapkodta a fejét a Forrás Áruház eladója, mert minden vekni alja odaragadt a polc rácsai­hoz, a tetejük viszont né­gerbarnára égett. Az is igaz, hogy épp a minap hozott be olvasónk egy díszpéldányt, amelyben a sóderszemcséktől a fekete, egérürülékhez hasonló elegyig, mindenféle meg­található volt. És mit ad az ég: ez a kenyér, a „tárgyi bizonyíték” reggelre el­tűnt bezárt szerkesztősé­günkből. /I/| égiscsak képvisel hát valami különleges vonzerőt, ha még így is... Esős őszi focifináíé Értékes pontok idegenből MEGYEI II. OSZTÁLY, A- CSOPORT: Pilis—Gyömrő 3-0 (2-0). Gyömrő, 200 néző. Ve­zette: Ádám J. (tárgyilagosan). A magabiztos vendégek kezdtek jobban, nem bízták a véletlenre a dolgot. A 15. perc­ben egy ártatlan lövés Csató kapusról kipattant, s a szem­füles Gáspár J. büntetett, kö­zelről szerzett vezetést a pili­sieknek. Hét perccel később egy nagy lövést a gyömrői ka­pus csak kiütni tudott, a be­robbanó Gáspár J. ismét résen volt, s nem hibázott. A két gyorsan bekaoott gól sokkolta a gyömrőieket, akik alig-alig jutottak el az ellenfél kapu­jáig. Szünet1 után negyedórán keresztül a hazaiak játszottak fölényben. Akadt néhány lehe­tőségük is. de elhibázták azo­kat. A kontratámadások vi­szont állandó gólveszélyt je­lentettek a gyömrői kapura. A 64. nercben a gvömrői Ri- dács súlyos lábsérülést1 szenve­dett. Két perc múlva Helusrka megszerezte a harmadik gólt. végleg megpecsételve ezzel a hazaiak sorsát. A végig szemerkélő esőben lejátszott találkozón egy pilla­natig sem volt kétséges a pili­siek győzelme. Végiig tudato­sabban játszottak, csatáraik sokmozigásos játékkal sok za­vart okoztak a gyömrői véde­^«yugdéjasek disznótora Ä régi ízek keres késfeléi A ecseri Rábai Miklós Mű­velődési Házban disznótort rendeztek a nyugdíjasklub tagjai. Hirtelenjében annyit az eseményről, hogy kitűnő volt a hangulat, s a zenekar, éspedig olyannyira, hogy csak éjjel háromkor széledt ei a víg társaság. De ne vágjunk a dolgok elejébe ... Teljesített ígéret Reggel 7 órakor kezdődött a nap, ahogyan ilyenkor szo­kásos, nagy szertartásossággal. Majd fedél alá vitték a le­szúrt disznót, lefényképezték, s hozzáfogtak a feldarabolás­hoz, a böllérnek állt Turcsik István irányításával. Nagy szakértelemmel dol­goztak, mert hiszen a böllé- rek fiatal korában minden háznál vágtak, volt hát gya­korlatuk, meg az is sokat nyomott á latban, hogy a fő- böllér valaha a vendéglátó- iparban dolgozott. Az ízekre, a fűszerek adagolására külö­nös .gonddal ügyeltek, hiszen zömmel idős embereknek ké­szítették a finom méias és véres hurkát meg a kolbászt. — A klubtagok saiát zseb­ből állták a hízó árát. a több rrvnt 5 ezer forintot, öt nyug­díjas dolgozta föl. s bizonv keményen igyekeztek, hosv vacsoraidőre minden készen legyen, hogy a konyhában az asszonyok mihamarább hoz­záláthassanak a sütéshez — újságolta Sallai Józsefné, az ecseri Rákosmezeje Tsz I-es számú pártalapszervezetének titkára, aki a közös gazdaság képviseletében volt jelen. Ugyanis Ecser község és' a termelőszövetkezet nyugdíja­saiból alakult a klub. A mű­velődési házban kaptak egy szobát, tevékenységüket a tsz anyagilag is patronálja, a ta­nács pedig a klubhelyiség re­zsiköltségét fedezi. De talán kezdjük még élőbbről, Blazsek Jánosnak, a nyugdíjasklub elnökének visz- szaemlékezéseivel: — A klub megalakulása so­kat halódott, mert nem volt helyiségünk, aztán megépült a művelődési ház, s a közsé­gi tanácsi vezetés teljesítette korábbi ígéretét, s helyet kap­tunk benne. Azóta minden csütörtökön, szombaton és pénteken összegyűlnek az öre­gek az emeleti szobában. Per­sze előbb meg is kellett szer­vezni a klubot, arra pedig úgy került sor, hogy egy alkalom­mal a termelőszövetkezet el­nöke, Tóth József kérdőre vont, hogy miért nem alakít­juk meg. — Gondolkodtam, rájöttem, hogy a barátaimra számítha­tok, Turcsik Istvánnal meg­beszéltük a dolgot, 8 bizalmit választottunk ki, s velük be­jártuk Ecsert klubtagokat ver­buválni. Hamarosan 54 nyug­díjassal meg is alakulhatott a klub, ma százhatvannégyen vagyunk, s számos fiatalt is megnyertünk ügyünknek, akik azóta is pártoló tagok. Ren­geteget dolgozott a vezetőség, hogy mindenki jól érezze ma­gát, csináltunk disznótoros va­csorákat, szerveztünk szüreti mulatságokat, táncos estéket, s az alakulás másfél évében hatszor kirándultunk az or­szág legtávolabbi vidékeire. Voltunk Zalákaroson, Debre­cenben, Gyulán, Miskolc-Ta­polcán. Társadalmi munka De nemcsak szórakoztunk, kikapcsolódtunk, hanem sokat dolgoztunk is, hogy viszonoz­zuk is a segítséget például a tanácsnak, mert eddig 60—70 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztünk: betonoz­tunk, rendbe tettük a temetőt többek között — sorolta a klub elnöke, míg körülöttünk javában „húzta” a talpaláva- lót a híres ecseri Bogyó-zene­kar, öreg. s fiatal énekelte a magvar nótákat, s ruhát sur- rogtatva táncoltak a 170 nyug­díjastól, vendégtől zsúfolt nagyteremben. A Majzik házaspár volt a ruhatáros, a tömött kabátso­rok a fogasokon nemcsak a beköszöntött telet a sokaságot is jelezték az újonnan érke­zőknek, akiket nem győztek kiszolgálni a konyhások: Bla­zsek Jánosné, Kozma Antalné, Lilik Istvánná, Jármai Ist­vánná, s volt miért szalad­gálni Föftíi Józsefnének, a pincérnek. A büfében jól áll­ta a forgalmat Mosonszki Ist­vánná. Jelen és a jövő Sokféle helyen dolgozott ecseri nyugdíjasokkal is elbe­szélgettünk az asztaloknál. A 61 éves Kozma Antal martin­kemence mellől jött nyugdíj­ba, felesége a másik büfés, a Taurustól került haza, Ha- razin István, a klub gazdasá­gig felelőse a Bánki Donát Műszaki Főiskolából, Somogy- vári Mihály a sörgyárban dolgozott, Sreiner István a Danuviában, Paaz Béla a pos­tánál. A fiatal pártoló tagok is jól érezték magukat a disz­nótoron, mint az látható volt a Miczki házaspáron is. Jám­bor József ma is a termelő- szövetkezet dolgozója, ugyan­így Lipták Lászlóné, aki szá­mítástechnikával foglalkozik, a jövő nagy és hasznos esz­közrendszerével. De addig is, amíg ez a technika elterjed, a szövetkezetben, a jelennel kell foglalkozni, egymással, önma­guk és mások épülésére, mint ahogyan 'tették a kitűnően megszervezett ecseri disznóto­ron a nyugdíjasok. Aszódi László Antal lemben. A gyömrőielk kishi- tűen, minden elképzelés nél­kül játszottak, folytatva az őszi (rossz) hagyományt. Így azt kell mondani, a háromgólos pilisi győzelem hűen kifejezd a látottaltat. JÓ» Tóth T., Gajdos, Borgula (a mezőny legjobbja). Hegedűi S., Gáspár J., illetve a Gyöm- rőben nem volt kiemelkedő tellesítmény. IFI: Gyömrő—Pilis 4-0. Akáí nagyobb arányban is győzhe­tett volna a helyi gárda. GÓLLÖVŐ: ifj. Verseczki I, (2), Durázi A.. Sándor Z. Gér József Bugyi—Üllő 0-0. Bugyi, 100 néző. Vezette: Fekete M. (ki­válóan). A csúszós talaj ellenére ma­gas színvonalú küzdelmet ví­vott a két csapat. A kezdeti ha­zai fölény után feljöttek a ven­dégek. de a volt üllői kapus­nak. Csorbának ezen a vasár­napon nem lehetett gólt rúgni. A másik oldalon Greguss, az üllői portás is bizonyította, hogy méltó a bizalomra, né­hányszor parádésan védett. Szünet után továbbra is magas színvonalú volt a játék, mind­két oldalon esett egy-egy ka­pufa. A jól. és lelkesen játszó üllőiek feltétlenül rászolgáltak az igen értékes egyik pontra. Minden játékosuk jól játszott. Greguss a mezőny legjobbja volt. de Krivényi. Pandur, Bír­ta, Giedl és Kriskó J. is átla­gon felülit nvúitott. IFI: Bugyi—Üllő 6-0. A fél tucat gólban „döntő érdeme­ket” szerzett az indiszponáltan védő üllői kapus. Burján Sándor Monor—Nagykáta 2-1 (1-0). Nagykáta, 300 néző. Vezette: Bíró (mintaszerűen). Szemerkélő esőben, vendég- támadásokkal kezdődött a mérkőzés. A 10. percben Gás­pár lövése a kapufáról Kacsé­ra elé pattant, a középpályás önzetlenül a kapu elé gurított, és a jókor érkező Béres meg­szerezte a vezetést a monori csapatnak. A gól után beszo­rult a kapuja elé a hazai csa­pat, csak szórványos ellentá­madásokra telt erejükből. A monoriak több százszázalékos gólhelyzetet dolgoztak ki. de a csatárok hadilábon álltak a helyzetkihasználással, és a szü­netig az eredmény nem válto­zott. A második félidő 55. per­cében Ohát. Béres. Gáspár volt a labda útja, ez az utóbbi nagyszerű góllal 2-0-ra alakí­totta az eredményt. A 85. nerc­ben egy nagykátai csatár lövé­se Varga D. melléről a hálóba került, 2-1, ez maradt a vég­eredmény. A monori csanat fe­gyelmezett, lelkes iá tékával menérdemelt, értékes győzel­met aratott. JÓ: Fényes. László S.. Bok­ros S.. Ohát J. IÉÍ: Nagyíját5»—Monor 4-1. Fábián József (ISSN OiM-3651 (Monori Hírlap) mrm Minden vásárló, aki november 20-a és december 1-e között 500 forint feletti értékben játékot vásárol, ajándékot kap Jól jár, ha a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalatnál vásárol. ____________,

Next

/
Oldalképek
Tartalom