Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-20 / 272. szám
mr J/MIJT 1981 NOVEMBER 20., KEDD Átrakás nélkül Magyar—szovjet vízi számítások A terveknek megfelelően alakultak az év első tíz hónapjában a közös magyar— szovjet vízi szállítások; az Időjárás sem hátráltatta a hajózást, így várható, hogy az év végéig sikerül elszállítani a tervezett 1 millió 600 ezer tonna export-import árui. A magyar—szovjet közlekedési állandó munkacsoport határozza meg évente, hogy a két ország közötti küikeres- 'kedelmi forgalomból milyen feladatok hárulnak a közlekedési alágazatokra, így a hajózásra. Ennek alapján fuvaroznak a hajózási vállalatok, a Mahart és a Szovjet Dunai Hajózási Vállalat. Évente általában másfél millió tonna magyar, illetve szovjet eredetű áru megy hajón. A vízi szállítmány legnagyobb részét a Dunaújvárosba érkező szovjet vasérc teszi ki. A megállapodások szerint ennek kétharmadát szovjet, egyharmadát pedig magyar hajók hozzák. A többi áruféle nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a két vállalat hajóin. A Szovjetunióból a vasérc mellett a szén és a kohászati alapanyagok érkeznek nagyobb tételben víziúton. A magyar exportáruk közül a legfontosabbak a gabona, az acél, különböző hengereltáruk, gépi berendezések és a bor. A sima falakért m f ■j 1 yf <jl J ii" 1 ■ ‘ Ej 1|L ~ A tapétaragasztón kívül falsimító anyagokat is készítenek a Galgavidékl Áfész túrái építősegédanyag üzemében. Itt keverik és csomagolják a kőművesek, festők által használt anyagot. Akinek csak javításhoz kell, az a legkisebb, 1 kilogrammos csomagból rendelhet, de komolyabb munkákhoz árusítanak 25 kilót is. A képen: Csedrák Józsefné a műanyag tasakokat forrasztja le Trencsényi Zoltán felvétele bizottságok ülésén Ä terv másfél évtizedre szél A terület- és településfejlesztés hosszú távú Irányelveit a párt- és kormányzati szervek az 1970-es évek elején határozták meg utoljára. Ezeknek alapján az utóbbi tizennégy esztendőben számottevő eredmények születtek, városaink, megerősödtek, községeinkben is lényegesen javultak az emberi élet, illetve a termelés, gazdálkodás feltételei, ugyanakkor újabb ellentmondások keletkeztek, amelyeket ki-ki saját lakókörzetében igen érzékelhetően tapasztal. Az újkeletű feszültségek okai abban rejlenek elsősorban, hogy időközben megváltoztak a társadalmi, termelési körülmények, módosult a közigazgatás rendszere, szervezete, új követelményekkel lépett elő az intenzív fejlődés szükségessége, a szocialista demokratizmus szélesedése. Indokolt volt tehát sort keríteni a terület- és településfejlesztés újabb hosszú távú elképzeléseinek kidolgozására, amelyben részt vett az Országos Tervhivatal, valamint az Építési és Városfejlesztési Minisztérium. Amióta a Úinisztertanács október közepén — megtárgyalta a tervezetet, s úgy határozott, hogy azt olyan társadalmi vitára kell bocsátani, amelyben véleményt mondanak a társadalmi és tudományos szervezetek központi, illetve megyei, területi testületéi, a tanácsok képviselői s más, a lakossághoz közel álló felelős személyek, számos helyen — nálunk, a megyeházán is — volt eszmecsere napi- ■rendjén ez a téma. Az előterjesztést tegnap az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint építési és közlekedési bizottsága véleményezte, együttes ülésen. Magukénak érzik A három dokumentumhoz dr. Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Kiváltképp hangsúlyozta azt, hogy az ezredfordulóig tartó időszakban a te- *ület- és településfejlesztés .eltételei tovább módosulnak, mégpedig jelentős mértékben. Ezzel együtt a majd az ország- gyűlés által véglegesítendő koncepciót úgy kell végrehajtani, hogy az a változó körülményekhez igazodva fokozottan szolgálja fő társadalmigazdasági céljainkat, teremtsen kedvező adottságokat a gazdaság iniezív fejlődéséhez, megújulásához, a területi aránytalanságok további mérsékléséhez, az életkörülmények javításához, a lakosság lét- és szociális biztonságának megőrzéséhez, a társadalmi közérzet — és esély- egyenlőség — javításához. A tegnaoi vitában is világosan kiderült: ez a leendő tervezet is csak úgy hajtható végre, ha azt az egyes területi egységek a magukénak érzik. Márpedig érezhetik — amint erről a felszólalók között Gulyás Emilné dr. (Szabolcs m. 14. vk.) is beszélt —, ■mert az előterjesztés olyan, mintha sok száz falugyűlés jegyzőkönyvét olvasná vissza 1 az ember. Tartalmazza mindazokat az égető problémákat, amelyek valóban naponta újabb feszültségeket szülnek: a termelőerők területi sajátosságai, a népesedési helyzet, az infrastruktúra — különös tekintettel az egészségügyi, kereskedelmi, közoktatási, közlekedési alapellátásra — s a környezetvédelem, együtt az egészséges ivóvíz előteremtésének, vízkészletünk megóvásának számtalan gondjával. A koncepciónak hibája is van. amint feltárták a képviselők. Többek között Kerényi József (Bács-Kiskun 4. vk.) azt rótta föl, hogy az elképzelések fölvázolása meglehetősen általános, szükség lett volna bizonyos hangsúlyok kiemelésére, indokolt lenne elsőbbséget adni — már a tervezés szintjén — bizonyos feladatok végrehajtásának. Említette például a közlekedést. Az infrastruktúrának szerves része — mondotta — az olcsó és jó tömegközlekedés, ami nálunk jelenleg hibádzik, s nem látszik megoldottnak e koncepcióban sem. Nem szerepel kellő súllyal a kultúra, amelynek az ezredtordulóig már termelőerővé kellene válnia. Vita szelesebb körben Aki már holnap számon kéri tőlünk ezeket a terveket, nem lát tisztán — szólt Háry Béla (Győr-Sopron 12. vk.) —. s erre föl kell hívni lépien- nyomon a figyelmet. Ezek az elképzelések másfél évtizedre szólnak. A ma általános iskolás gyermekeink már felnőttek lesznek, mire minden megvalósul abból, amit most tervezünk. Többen hangoztatták — dr. Craveró Róbert, dr. Ábrahám Kálmán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke is —, hogy mivel a koncepció végrehajtása helyileg, a kis területi egységekben történik, a helyi tanácsok döntési önállóságát valóságosan növelni kell. Ehhez fűzte hozzá S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára (Pest m. 24. vk.), hogy valóban sok áll vagy bukik a helyi döntéseken. Ám azokat úgy kell meghozni, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni az össztársadalmi érdekeket sem, s érvényesülnie kell a központi akaratnak is, éppen az egész ország, javára. Említette a képviselő, nogy az ügy jelentőségét támasztja alá: míg korábban kormányzati döntés volt a távlati fejlesztési terv, most parlamenti állásfoglalás lesz, a népképviseíet alapján. E népnek tehát — majd jövőre, az országgyűlés után — alkalmat kell adni arra, hogy a távlati koncepció területi lebontásakor hallassa szavát, mondja el reális óhaját, amellyel előbbre viheti a végrehajtást. Legyen majd tehát olyan társadalmi vita, amelyben szélesebb körben vesznek részt az emberek, ha nem is minden egyes falu, város lakói, de legalább azok, akik földrajzilag, történelmileg együvé tartozó terület településein élnek. Bálint Ibolya TÜZÉP-kSrkép Nyáron fölösleg, télen hiány? Foton a Budapestkömyéki TÜZÉP Vállalat 2309. számú telepén csend és nyugalom fogad — hétfőn ugyanis szünnap van. Blényesi Árpád az ügyeletes, vele beszélgetek. Mint mondja, egy hete dolgozik itt mindössze, mi tagadás épp egy kritikus időszakba csöppent. Hogyan látja a helyzetet? Vevőre várva — Itt is ugyanazok a gondok, mint másutt. Kevés a szén, a német brikett hiányzik legjobban. Kapunk ugyan szinte naponta árut, de én ezt csák kóstolónak ■ mondanám, amiből persze szétosztani sem lehet sokat. Reggelente nem ritka a százas sor sem, de miután egy-egy ember maximum 10 mázsát vihet egyszerre, akik várakoztak, általában nem mennek el üres kézzel. Ami beérkezett, el is fogy egy óra alatt. Nálunk a megnövekedett keresletet az is magyarázza, hogy az ígéret ellenére több száz lakásba nem tudták a fűtési szezon kezdetére bekötni a gázt, hát most jönnek tüzelőért, hisz az ígéret nem melegít ... — Az' is közbejátszik — folytatja Takács Józsefné telepvezető, hogy két tüzelő- anyag-keresikedő kisiparos beadta az ipart, az ő vevőik nálunk jelentkeznek. Kétségtelen, hogy minőségi választékot nem tudunk nyújtani, de tüzelő nélkül nem kell maradni senkinek. Tűzifa meg még sok is van, és alig hiszem, hogy tévednék: decemberben már tárolnunk is kell majd a szenet. Mert úgy van ez, hogy a hiány hiányt szül. Vagyis, amikor látják az emberek, hogy tornyosulnak a szénhegyek, legyintenek — ráérünk még megvenni. De amint híre megy, hogy valamiből kevés van, azonnal megindul a roham. Szinte hihetetlen, de nyár Végén egy hétezer mázsás német brikett prizma gyulladt be, az udvaron állt, nem vitték... No nem akarom én szépíteni a képet, valóban van feszültség, éppen ezért fuvarosoknak nem, csak tényleges vásárlóknak adunk szenet, s hogy a morgolódást minél kisebbre csökkentsük, azt is a vevőkre bízzuk, döntsenek: inkább kevesebben kapjanak 10 mázsát vagy többen ötöt. De ahogyan említettem. bízom benne, hogy nem fokáig tart ez az elosztási állapot. Rövidesen ismét kereskedhetünk, ami nekünk is jobb, többek között azért, mert nem sok kis tételt kell értékesíteni. Dunakeszin, Brulic Istvánná telepvezető is arról világosított fel, hogy nyáron tele volt a tárolótér, a tüzelőutalványra bármilyen mennyiséget meg lehetett kapni. Akkor még az NDK-brikettből is válogatott aki tehette, a jobb hatásfokú piros hamus volt a sztár. Most bizony lesni kell, hogy mikor érkezik szállítmány, bár bereutet szén és koksz e pillanatban is van. Múlt hét végén jött német brikett is, hamar híre ment, mert hétfőn, nyitáskor már állt a sor. — Ezerkétszáz mázsát osztottunk ki ma reggel — közli a 2301. számú TÜZÉP-telep vezetője. Tízmázsániként adjuk, ebből kiszámítható, hogy száznál is többen voltak, pontosabban ennyi vevőt sikerült kielégíteni. A többieknek azt kell mondanunk — jöjjenek ismét. Nem magyarázkodásként, de el kell mondanom, hogy a tavalyi ugyanilyen időszakhoz képest 126 százalékra teljesítettük a'tüzelőértékesítési tervünket. Vagyis, nem azért van hiány, mert kevesebb volt a szén, mint egy éve ilyenkor. Hogy mégis miért? Több oka is lehet. Sokan átálltak az olajról a szénre, az újonnan épült házakban rendszerint központi fűtés van, s a kazán többet eszik, mint amikor csak egy helyiségben égett a kályha. És az az igazság, hogy jó néhányan csak az első hidegek beálltával kapnak észbe, akkor szerzik be a tűzrevalót. Gázra számítottak — Előfordulhat, hogy nincs elég hely a tárolásra — szól közbe egy idős ember a sorállók közül. — Én is a gyerekeknek vettem volna, ha le nem kések, szóval nekik azért kell többszőrre megvenni, mert kicsi a sufnijuk. — De meg nem mindig jön össze az ára sem — kapcsolódik a beszélgetésbe egy fiatalember. — Akárhogy is, az egész télrevaló belejön legalább 10—12 ezer forintba. Nyár végén, iskola előtt a családok többségénél kevés a mozgósítható pénz. Most aztán lehet tülekedni... A váci 2304. számú egység irodájában végéhez közeledik a reggeli forgalom. Itt nincs olyan kikötés, hogv a vevőnek magának kell a tüzelőért jönni. így nam csoda, ha a sorállók mind fuvarosok, akik megveszik, hazaviszik az árut, akkor is. ha a szomszéd van csak otthon. Nem kell szabadságot kérni, sorbaállni. netán kétszer is. Máthé József fuvarozó régi kuncsaft itt. őt A mikor tíz-tizenöt éve Rózsa mama felköltözött Pestre az idősebb lányához, napokig nem tudott mit kezdeni a fehér radiátorokkal. Hiába volt több mint 20 fok a lakásban, fázott, mert hiányzott a szívének a tűz, a parázs látványa, kezének a szeneslapát, a hasáb fa. Azután megszokta, hogy melegre ébred minden reggel, anélkül, hogy hamuzna, kályhát rakna, úgy- ahogy meg is szerette a kényelmet. A Rózsa mama korú idős emberek ma már nem csodálják a csöveken érkező meleget, természetes számukra, mint gyermekeiknek s unokáiknak. S amikor valamit megszoktunk, előbb-utóbb a hibáit is felfedezzük, s jogosan, hiszen fizetünk érte, számon kérjük a szolgáltatás minőségét. Ma szinte naponta érkeznek a panaszos levelek, telefonbejelentések az ország és Pest megye fűtőműveibe is. Van, ahol elromlott a rendszer, s alacsonyabb hőfokon érkezik a radiátorokba a meleg víz, mint ahogy a fűtőművet elhagyta, van, ahol egyszerűen csak keveslik az előirt hőmérsékletet, és ezért reklamálnak. Míg a hibákat a fűtőművek szakemTűzkeresztség után béréi el tudják hárítani, a fázóknak csak azt tanácsolják, szigeteljék le jobban az ajtókat, ablakokat, szellőztessenek egyszer, de alaposan, esetleg tévénézéshez, a gyerek fürdetéséhez kapcsoljanak be egy villanymelegítőt. Ez utóbbi, persze, félmegoldás, mert miféle takarékoskodás az, ha pótfütünk. Az idén. az első néhány októberi hűvös napon, szinte valamennyi fűtőmű átesett a tűzkeresztségen, vagyis a gyakorlatban is kipróbálhatták, sikeres munkát végeztek-e nyáron a karbantartók. Funkcionálnak-e a felújított kazánok, a kicserélt szelepek, tolózárak, tömítések. Mert bár hidegen jónak tűntek, az igazi mégiscsak a melegüzemi próba. S a nyáron több fűtőműben nemcsak a műszaki hibákra kerestek megoldást, hanem arra is miként lehetne az újabb hűtési szezonban jobban közelíteni a lakossági igé: nyékhez, elkerülni, hogv növekedjék a jogos kifogások száma. Cegléden állandó ügyfélfogadási irodát nyitottak, Gödöllőn reggel kilenctől este kilencig bármikor hívható gépészeti szakemberekből álló ügyeletet hoztak létre, Erden is minden hibát azonnal elhárítanak majd — ígérik. R ózsa mama már egy fél esztendeje élt a lakótelepen, amikor egyik reggel fogta magát és lement a hőközpontba. A fűtők a telepvezetőhöz küldték, mert azt hitték, panasszal jött. Pedig nem akart ő mást. mint megnézni magának azokat a furcsa masinákat, ahonnan több ezer lakásba érkezik a meleg, s azokat az embereket, akik ezeket a masinákat működtetik. A fűtőmű vezetője, mert kedves ember volt, mindent megmutatott és elmagyarázott a kíváncsi néninek. S most hogy már tíz-tizenöt év múlva, tíz- szerte akkora fűtőműnek a vezetője, még mindig szívesen idézi fel magában a 'örténetet, bár jól tudja, hogy sem holnap, sem holnapután nem ismétlődik az "set. Megszoktuk, elvárjuk — jogosan, hiszen fizetünk érte — a mindennapi melegünket. Eller Erzsébet kérdezem: mire véli a megugrott keresletet? — Olvasom, hogy a szénbányák kevesebbet szállítottak, mint ígérték. Ez biztosan így van, de az is tény, hogy sokan csak akkor ébrednek, ha már deresek kint a fák. Ez minden évben tapasztalható, ha nem is ilyen mértékben. Itt Vácott ,még hozzájárul ehhez, hogy késik a gázprogram, olyanoknak is muszáj még fűteni, akik ezen a télen már gázkályha mellett akartak melegedni .... , Növekvő kereslet — A hallássérültek iskolájában is ez a helyzet. — Ezt már Paluska Ferenc telepvezető teszi hozzá. — Érkezik utánpótlás, de órák alatt el is kel. Ma például berenteit és lengyel szenet kaptunk, 15— 20 mázsányit vásárolhat egy- egy személy. Kevesebbet kaptunk német és várpalotai brikettből. Esetenként' azonban nem a szén, hanem a vagon hiánycikk, ami persze a végeredmény szempontjából közömbös. De két dolgot mondanék. Az egyik, hogy én egy Ricsit túlzottnak tartom ezt a pánikot. Az emberek valósággal elkapják egymástól a vásárlási lázat. Nincs elég szén, siessünk, vegyünk. Merem állítani, beszerez olyan is, akinek bőven van tartaléka. Ki tudja mi lesz jövőre! A szén meg eláll... A másik: a berentei szenet sokan fitymálják, pedig jól lehet azt használni cserépkályhában, nyugodtan merem ajánlani. Körképünk végére kívánkozik, hogy a másik két telephelyhez hasonlóan a váci TÜ- ZÉP is több tüzelőanyagot adott el, mint 1983-ban ilyenkor; háromnegyedéves teljesítésük 111 százalék. Mindez azt mutatja, hogy a szilárd tüzelőanyagok reneszánszukat étik és ez a tendencia várhatóan tartós lesz. A kínálatnak tekét ehhez kell igazodnia. Szigcthi Teréz Túlte!j:sít2tíék Sikeres vegyipar A vegyipar az év első kilenc hónapjában túlteljesítette időarányos tervét; a nép- gazdasági tervben számítottnál nagyobb mértékben, ösz- szességében 3 százalékkal növelte termelését. A legnagyobb mértékű — több mint 11 százalékos — növekedést a kozmetikai és háztartásvegyipar érte el, s csak némileg marad ez alatt a szerves és szervetlen vegyipar termelésének emelkedése. Ugyancsak a vegyipari átlagnál gyorsabban — 5—5,5 százalékkal — fejlődött a műtrágya- és növényvédőszer- gyártás, valamint a gyógyszer- és műanyagfeldoigozó- ipar azonban eredményei ellenére sem tudta a hazai igényeket maradéktalanul kielégíteni, több készítményéből még ma is hiányos az ellátás. A műanyagfe)do!gozó-ipar ebben az időszakban a várakozásnak megfelelően fokozta, a magánerős építkezéseknél hasznosítható termékeinek kínálatát és választékát. A veevioari átlagnál mérsékeltebb ütemben, 2,8, illetve 2 százalékkal növelte termelését a gumiipar és a vegyiszáigyártás. Tovább bővült a vegyipar termékeinek kivitele az év első kilenc hónapjában. A rubel elszámolású export 6,7 százalékkal nőtt; elsősorban a szerves és szervetlen vegyipari és a gumiipar termékeiből szállítottak többet a vállalatok szocialista partnereiknek. Javult a vegyipar konvertibilis elszámolású külker-'ske- deimének egyenlege; a? iparág vállalatai az előirányzottnál nagyobb mértékben, mintegy 6 százalékkal fokozták kivitelüket, míg a behozatal a tavalyi hasonló időszakhoz képest, mintegy 3 százalékkal volt kevesebb. y
