Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-17 / 270. szám
Pertunál parafából Portugáliában honos parafából készítik a dugót a borosüvegekhez Veresegyházon, a Közép-magyarországi Pincegazdaság parafaüzemében. Hazánkban egyedül itt készítenek ilyen dugót a hétdecis és az egyliteres palackokhoz. Képünkön: Lukács Sándorné automata gépen műszakonként hatvanezer dugót készít a beáztatott parafából Hancsovszki János felvétele Mint lapunkban arról már beszámoltunk, a Közúti Beruházó Vállalat az M3-as autópálya megépítése után, az építés céljára^ igénybe vett bagi területek végleges kisajátítását kérte. Több esetben az történt ugyanis, hogy az egysiigcüsi^tt kisajátításhoz ; képest kevesebb területet Használtak fel e hatalmas beruházás során. Az építkezés igen sok tulajdonost, illetve kezelőt érintett, többek között a Budavi- déki Állami Erdő- és Vad- : gazdaságot, a kartali Petőfi Termelőszövetkezetet és a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságot. A község lakosságát is érzékenyen érintette az autópálya érkezése. Írásunkban közvetítettük azokat a véleményeket, amelyek szerint a tulajdonosoknak visszaadott területek értékcsökkenést szenvedtek, így ne is várja tőlük a kisajátítást kérő a kártérítés egy részének visszaadását. A határozat őket igazolta! A tárgyalásokon megjelentek előadták, hogy a Malom utcából nyíló Káposztáskertek érintett területén az autópálya építésekor a kivitelező éveken keresztül, munkagépekkel dolgozott, az anyagnyerőhelyekről agyagos vadfölddel a területet feltöl- tötte és letaposta. Az újramű- velhetővé tétel jelentős fáradságába ,és költségébe került a tulajdonosoknak. Ezért kérték az érdekeltek, hogy a beruházó engedje el a visszafizetési kötelezettségüket. A helyszíni szemlén — melyen a bagi tanács és a kisajátítást kérő Közúti Beruházó Vállalat, valamint a gödöllői városi tanács vb hatósági osztályának képviselői vettek részt — megállapították, hogy a kérdéses terület valóban sárgás, agyagos földdel van feltöltve, ha több helyen ezen területet a tulajdonosok, illetve a használók meg is művelik, ennek művelhetövé tétele éveken keresztül költségráfordítást igényel, illetve a rossz talaj terméskiesést okoz. Az érdekeltek kérését indokoltnak tartották, követelésétől a kisajátítást kérő elállt. tUipjenga megisgyseseis Síéi, konzervatív kiállítás ELŐZMÉNYEK. Rendszeresen írok a városi művelődési ház kiállításairól. Nem szabályos kritikát írok. hanem arról számolok be, mit éreztem, gondoltam, amikor néztem a bemutatott tárgyakat, kíoekst. Mint egy néző a sok közül, akinek' leh-..őségé adatik, hogy a nyilvánosság elé bocsássa benyomásait. S rendszerint akkor ''is tartózkodom magának a kiállításnak a minősítésétől, ha megkérdezik, történetesen az ösz- szeállító. a rendező. Ezt a szokásomat hovatovább elvvé minősítettem. Ezért vagyok most baiban. A legújabban látható kiállításról ugyanis annak bírálata nélkül képtelen vagyok elmondani érzéseimet, gondolataimat. A hagyományok értékei — ez a címe a kiállításnak. Fénvkének sorakoznak a Gödöllői Galéria falain. A felső sor kénéi az értékeket, az alsó felvételei a problémákat jelzik. A képek között bő szöveg. A bevezető nődig imigyen hangzik: A kiállítás nem kíván hű képet adni sem a faluról, sem a városról, sem a régi, sem a mai életről. A hagyományból az értékeket emeltük ki, a mából a problémákat. A bevezető megvilágítja a kiállítás nézőpontját, elegánsabban kifejezve koncepcióját. A KIÁLLÍTÁS MAGA. A fotókat annyiszor és olyan hosszasan nézegettem, mint a korábbi kiállításokat együttvéve sem. Üjból és újból visz- szatértem egy-egy képhez, hozzáolvastam a szöveget. Ám az e;ső és az utolsó nézéskor is ugyanaz volt a benyomásom. A kiállítás egyrészt szegényes, másrészt rpsszul dokumentálja azt, amit bizonyítani szeretne. A szegényességet talán nem kell különösebben bizonyítani. Elég annyit mondani, hogy háromszor annyi kép is elfért volna a teremben. A rosszul dokumentáltság is annyira nyilvánvalónak látszik, hogy ez ejti gondolkodóba az embert. Valóban az? Ha a tizedik szemlén is úgy érzi az ember, mi mást mondhat? Milyen képeket láthatunk az értékek sorában ? Falu látképe, madárpár, emberpár, kézzel vető paraszt, faragott kapu, hímző asszonyok, köcsögöt formázó fazekas, népi ruházatú asszony, gatyás paA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1981. NOVEMBER 17., SZOMBAT Eíczeledifc a karácsonyi csú:s Ja pestisek üág állják a sarat Az ügy jelentőségére való tekintettel hadd kezdjük mindjárt a lényeggel: jelenlegi információnk szerint a gödöllői postahivatal a közelgő karácsonyi csúcsforgalom zavartalan lebonyolítására minden valószínűség szerint nem lesz képes. A hír már nem is meglepő a város lakóinak, hiszen ismerik a posta gondjait, de mégis kellemetlen. Talán éppen ekkor volna ugyanis szükség a nagyobb pontosságra. Létszámhiány A hivatal működési feltételei kritikán aluliak, s hiába a postások minden lelkiismeretessége, erőfeszítése, ha a feldolgozó kapacitásukat képtelenek tovább növelni a jelenlegi feltételeik között. Ugyanis a postahivatal hat különálló épületben üzemel, közút is kettészeli az intézményt. Emiatt a dolgozók megosztottsága többszörösére emeli a küldemények feldolgozásának folyamatában az egyes részfeladatokat. Például öt helyen van a 170 fiókbérlőt kiszolgáló fiókbeosztó szekrény mindegyike. így a leveleket válogatva ötször kell azokat újra elosztani. Ilyen mennyiségű munka elvégzéséhez ezeregyszáz négyzetméternyi feldogozó helyiségékre lenne szükség, s ami rendelkezésre áll, az csupán hatszáz négyzetméter. A túlzsúfoltságot megérzik a postások is, az ügyfelek is. Különösen hónap elején, amikor a tömeges csekkbefizetések történnek; olyankor még az utcára is kiér az embersor. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a hivatal évek óta létszám-- gondokkal küszködik. A 112 engedélyezett munkahelyből 6—8 egész esztendőben betöltetlen. Tavaly 32 belépőre ugyanannyi kilépő jutott, miközben hatan nyugdíjba mentek, éppen a leghosszabb munkaviszonnyal és legnagyobb szaktudással rendelkezők. Idén eddig 26-an léptek be, 28-an ki. A belépő fiatalok negyven százaléka azzal az inrasztok, Kodály fonográffal, marokszedés, aratóünnep. A problémákat példázó felvételek: város látképe, nagyüzemi tehéntartás, traktorról etetik a jószágot, sorozatszekrény, fürdőruhás nő, autókarosszá- ria a szalagon, autós száguldás, csavarválogatás, tízemeletes házak, poharazgatás valami vendéglőben, tévé. tévéműsorkivonat, szövőműhely, részlete, szimfonikus zenekar, forgalmas városrészlet, könyvet bűió gyerek. KITÉRŐ. Akkor kezdett nyiladozni az értelmem, amikor még gyakori volt a kézzel való vetés, általános a kaszával, sarlóval történő aratás. Vert falú házban éltem, ahol petróleumlámpa világított. A kapálásba, kaszálásba, marokszedésbe, meg a többi, embert nyúzó paraszti munkába éppen csak belekóstoltam, de elég volt ahhoz, hogy rossz emlékek idéződjenek fel bennem, ha az ilyesmit érték gyanánt mutogatják. Nem vagyok elragadtatva a panelházaktól, még kevésbé a szalagmunkától, a tévét sem tartom a boldogság tetejének, keveset nézem, ugyanis bármikor ki lehet kapcsolni. Bizonyára dokolással kéri ki a munkakönyvét, hogy képtelen megszokni a posta munkafegyelmét, a nagy értékekkel való bánást, A pénzfelvevők az első nem szándékos túlfizetés rendezése után azonnal elmenekülnek, pedig őiket bérpótlékkal, úgynevezett mankópénzzel is ösztönzik. Nem ritka vélekedés: itt ki kell dolgozni a teljes nyolc órát, előző munkahelyemen mindig volt 1—2 óránként fél óra pihenőidőm. A gödöllői postások nehéz munkakörülményeik ellenére is még állják a sarat. Erről a következőket mondta el Szűcs István hivatalvezető. — A Budapest-yidóki Postaigazgatóság 1979-ben és 81- ben élüzem címmel tüntette ki a hivatalt. Azóta sokat romlottak működési feltételeink. Ám ennek ellenére még ellátjuk a gócterület — nagyjából a vonzáskörzet — huszonöt kishiva- talának létszáimhelyettesítését is. Csomagok — Máriabesnyőn egy, az egyetemen két kirendeltségünk dolgozik. A város egész területére mi kézbesítjük a csomagokat, s szintén mi vesszük is fel azokat. A küldemények egy részét közvetlen járattal továbbítjuk naponta a fővárosba. A vonzáskörzeten belül a 25 kishivatal postaforgalmának közvetítő szolgálatát is részben mi látjuk el. Erősen megnőtt a lapkézbesítés feladata. Szép eredményeket értünk el korábban a Pest megyei Hírlap, mostanában a Népszabadság előfizetői táborának gyarapításában. Ö'tcző — A hivatalban csak annyival javult a helyzet, hogy a főépület első szintjén megszüntettük a hivatalvezetői szobát és irodát. Ott javíthattunk a felvételi szolgálat és a belső kezelés dolgozóinak munkakörülményein. Öltözőt alakítottunk ki huszonöt postásnak, s végre egy hűtőszekrényt is elhelyezhettünk. Gödöllő mellékútjainak 60— 70 százaléka földes, a lépcsőházi levélszekrények 20 százaléka megrongált. Ám mindezek jóformán csak részletkérdések, ha arra gondolunk, hogy mi lesz az ünnepi csúcs- forgalom ideje alatt! Aszódi László Antal Újícjia szer á Hssüékhatás ellen A növényvédő szerek káros mellékhatásától védi a kultúrnövényeket a Fűzfői Nitrokémia új terméke, az Antidótum. A gyártására felszerelt évi kétezer tonna kapacitású üzem már megkezdte a termelést. Az új termék több régi, káros mellékhatása miatt már nem használt vegyszer, köztük az Acenit nevű gyomirtó szer kiegészítésére, használhatóvá tételére is alkalmas. Megszünteti agresszivitásukat és alkalmassá teszi azokat a széles körű nagyüzemi felhasználásra. A Nitrokémia az Antidótu- mok fejlesztésében széles körű együttműködést alakított nagy élvezet, ha valaki több hangszeren játszik, s összehoz lakásába egy házizenekart, de nem egészen ertem, miért rossz egy szimfonikus hangversenyt hallgatni. Itt gyorsan abbahagyom, mert vészesen kezdek állításokba bocsátkozni, holott töprengő megjegyzésekről volt szó. A JÖVÖ. Szokás szerint, ennek a kiállításnak az összeállítóját, rendezőjét is megkérdeztem szándéka felől. Leegyszerűsítve így lehet összefoglalni: amit már egyszer feltaláltak, azt nem kell még egyszer, ami a múltban. a hagyományban, az elődeink életében szép és jó volt, azt használjuk és kövessük. Hogy hogyan és miképpen, az majd eldől. Ebben egyet lehet érteni. Abban már aligha, ahogyan a kiállítás igyekszik alátámasztani a bevezetőben idézett el- képezlést. Ha a fotók, amelyek nem akartak hű képet festeni sem a múltról, sem a máról, bizonyos vonatkozásokat kiragadva a lényegre irányítanák a figyelmet, helyeselhetnénk az egyoldalúságot. De itt nem ez történt. Végül pedig a címről. Ez egy látogatói bejegyzés a vendégkönyvből. Amihez annyit teszek hozzá: nem azért használtam fel, mert okvetlenül egyetértek vele. Kör Pál ki a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjával, valamint az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetével. Ennek eredményeként már több mint 200 fajta olyan vegyszert fejlesztettek ki, amely valamilyen módon csökkenti a növényvédő szerek nem kívánt mellékhatását. fi eissp presromia Gödöllő, művelődési központ: Kamarazenei stúdió, 10 órakor. Csehov: Cseresznyéskert, a kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka. Előadás után beszélgetés Ascher Tamás rendezővel és a színészekkel, 18 órakor. Na és klub, Horváth Csaba és Cseh Tamás estje, 19 órakor. A hagyomány értékei, fotó- kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Iklad, klubkönyvtár: Népzenés bál. Zene: Kékesi zenekar, 19 órakor. Domony, könyvtár: Népszokások Domonyban. Beszélgetés, 17 órakor. Törökországból juttok íássságick CÜdÖÜŐai A Jászsági Népi Együttes szerepel a gödöllői művelődési központban november 18-án 19 órakor, a színházteremben. A nagy sikerű törökországi vendégszereplésről hazaérkezett együttes magyar, román, horvát, lengyel dalokat és táncokat ad elő. A belépődíj 30 forint. Ä vadon szava. Színes, szinkronizált angol kalandfilm Csak 4 órakor! Altatódal nászágyon. Színes, szinkronizált olasz bohózat. 6 és 8 órakor. a Szombati jegyzíte. Mindig Vecsési káposzta mindig kapható. Ez a mondat van kiírva az egyik kerepes- tarcsai kis bolt hátsó falára. Ahányszor olvasom ezt a feliratot, mindig különös érzés kerít hatalmába. Mondhatnám, pár pillanatig boldog vagyok. Nem, nem a káposzta miatt, amit szeretek ugyan, ha vecsési, ha máshol készítették. A kis üzletben sem vásároltam még soha, nincsenek tapasztalataim, hogyan fogadják, szolgálják ki a vevőt. A négy szó egyike boldogságom forrása. A mindig. Meglehet, a kerepestar- csai elárusító nem is sejti, mekkora fogással élt, amikor azt a mondatot kipin- gálta üzlete hátsó falára. Talán semmi másra nem gondolt, csak a puszta tényre: ő mindig fog szerezni vecsési káposztát, s ezt a vevőkkel tudatja. Mindig. Nem kell félve, mentegetőzve érdeklődni, hogy: a múltkor tetszett adni abból a jó vecsési káposztából, nem maradt véletlenül, nem szállítottak ismét? Amire az ember másutt könnyen megkap- > hatja: vecsési nincs, de van más. Káposzta, káposzta. Ez is savanyú, az is. Mindig. Az állandóság, a biztonság. A fix pont, ahol megvethetjük lábunkat, s kifordíthatjuk sarkaiból a világot. Ó, nem. Mi nem akarjuk kiforgatni a világot. Tudjuk, ama régi bölcsnél is bölcsebben, még ha lenne is ilyen pont, a világot akkor sem forgathatjuk ki. A mi vágyaink sokkal szerényebbek. Szeretnénk mindig vecsési káposztát enni. Szeretnénk állandóan egy bizonyos fajta kenyérhez, üdítőhöz, borhoz, sörhöz, kávékeverékhez jutni. Azt szeretnénk, ha mindig ugyanaz a borbély nyírná meg a hajunkat, ugyanaz az orvos gyógyítana, ha betegek vagyunk, ugyanattól a hentestől vehetnénk meg a húsunkat, a megszokott kereskedőtől a lisztet, cukrot, kenyeret. Azt kívánjuk, hogy a gyermekeinket ne vegye át évről évre más osztályfőnök. Nemrég beszéltem valakivel, aki hosszabb időt töltött külföldön. Olyan országban, ahol a mi fejlettségünkről még csak álmodoznak. Sok érdekes és meghökkentő dolgot mondott el az ottani viszonyokról. életkörülményekről. Egyet idézek csupán. Elmondta ismerősöm, hogy milyen bizonytalan abban az országban a közlekedés. Előfordul, hogy a távolsági buszjárat napokra kimarad. S bajban van az ember akkor is, ha történetesen elfelejt idejében jelezni, mert akkor kilométerekkel odébb szállhat csak le, akkora a nem is pontosan jelzett megállóhelyek közötti távolság. Ehhez képest... Ehhez képest nincs semmi. Mi nem viszonyíthatjuk magunkat az ottani körülményekhez. Mi már eljutottunk oda, hogy sokkal jobban állunk. S még jobban állhatnánk. Valószínűleg már az is sokat javítana, ha valahányon felismernénk az állandóság fontosságát az emberek életében. Mai fejlettségi szintünkön nem tartjuk elképzelhetetlennek. hogy valamely üzlet állandóan tartson egy bizonyos márkájú italt, sajtot, konzervet. felvágottat, kenyeret, mirelitet. S azt sem, hogy a konzervgyár az ugyanazzal a névvel illetett lecsót mindig ugyanúgy fűszerezze, ahogyan először. ahogyan megszerettük és megszoktuk. Napjainkban mindenki az újításról, a megújulásról beszél. Nem maradiság ilyenkor az állandóságért fohászkodni? Szerintünk nem. Kutassák csak az újat, s hozzák forgalomba. Ám az újnak az íze, zamaté is legyen állandó, míg csak meg nem unjuk. K. P. ISSN 61*3—IS#» {Gödöllői Hírlap) * 1 Eriikkel! mii a kérés