Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-15 / 268. szám

Felszabadulásuk évfordulóján Mutnéfalvy Zoltán felvétele — Ejnye, csak kattogtat itt, pedig meg sem fésülködtem. Hát hogy fogok így kinézni? Pedig Liptay néni 10—15 évet letagadhatna a korából. Lehet, szívesen meg is tenné, de azt a pár hónapot — 1944. Emlékek, hangszalagon ÍV egyven évvel ezelőtt, ’ 1944. november 14-én reggel 6 és 8 óra között ér­keztek meg a felszabadító szovjet csapatok Űriba. Előző nap a kisbíró — uta­sításra — kidoboltatta, meneküljön mindenki a fa­luból. ... Mindössze három család szedte a sátorfáját. Olyanok, akiknek valóban volt félnivalójuk. Mendén tegnap egész na­pos, gazdag programmal kö­szöntötték a település fel- szabadulásának 40. évfordu- JÓjál., SpprtT,e;iide^vémiekre. kulturális bemutatókra várták a résztvevőket. Az általános iskolában rend­hagyó volt a hatodik taní­tási óra. Az iskolarádió ek­kor sugározza azt a mű­sort, amelyet a községi ta­nács elnöke, Pálfalvi László készített. Négy idős ember, Gattyán István, Fa­bók János, Béres János és Pálfalvi Lajos magnetofon­szalagokra mondták el visszaemlékezéseiket a negyven évvel ezelőtti órákról. A szovjet előőrsök — Űri irányából — november 13- án érkeztek meg Mendére. Előzőleg — akárcsak a szomszédban — a kisbíró (Béres János) kihirdette a faluban, hogy meneküljön mindenki. Mindössze há­rom család jelent meg más­nap a községháza előtt, ök eltávoztak. Másnap hajnalban há­rom órakor megérkeztek a szovjet csapattestek, s egy­két napig Mendén tartóz­kodtak. Isaszeg és Maglód határában volt a harcál­láspontjuk, a váltás „haza­járt” Mendére. A lakosság segítségükre sietett, ellát­ták őket élelemmel. Alig néhány órával előtte még a németeké volt a terei}. A téglagyári hegyen gépágyú szólt egy-két óráig, jó né­hány szovjet katona esett áldozatul. Aztán a felsza­badítók egy kézigránáttal végleg elnémították a gép­ágyút és két kezelőjét. C a szovjetek továbbvo- nultak — a főváros irályába. G. J. Tárák, kirándulások Kedvező volt az összkép Az ezekben a hetekben zaj­ló ünnepi események prog­ramjába jól illeszkedik a sport egy ága, a túrázás. Hét­végeken kisebb-nagyobb cso­portok keltek útra, hogy föl­keressék a negyven évvel ez­előtti nagy események hely­színét, tisztelegjenek a hősök emlékének, s közben ország­járó eredményeiket, ismere­teiket gyarapítsák. Gyömröre is ellátogatott egy csoport: a Tipográfia Sportegye sülét tu­rista szakosztályának tagjai, az Állami Nyomda aktív és nyugdíjas dolgozói. Eárt tájhái Murányi Attila, a túrave- zetőjük mondta, hogy ők ki­lencen, Szabó Ferencné; Ba­lázs József, Márton Lajosné, Bízó Istvánná, Fülöp Zsig- mondné és a többiek Hosszú­berek—Péteri útvonalon ér­keztek Gyömröre, követve a Pest megyei piros turistajel­zést. Megnézték a község több nevezetességét, Í3y a refor­mátus templomot is, benne a Canova -reliefet, s elragadta­tással beszéltek a látnivalók­ról. Tetszett nekik Gyömrő úgy egészében is, de a halastavak és a strand környéke különö­sen, csak az nem, hogy meleg ételért kilométereket kellett gyalogolni a település egyik végéből a másikba, holott csaknem húsz vendéglő van Gyömrőn. Egyébként a stran­don váltunk el a csoporttól, az Otthon vendéglőbe igye­keztek, remélhetőleg ott ju­tott nekik valami meleg ha­rapnivaló. A tájházba sem tudtak be­jutni és nem azért, mert a Pest megye Turistája című, hat évvel ezelőtt kiadott tá­jékoztató füzetükben nem szerepeit a látnivalók listá­jában. így a Tájak, korok, múzeumok mozgalom bélyeg­zőlenyomatát sem kaphatták meg a tájházban. Gyaloglás közben beszél­getve mondta az aranyjelvé­nyes turistavezető, hogy na­gyon hiányosnak találja pél­dául a szaklapok hazai tájé­koztatását, sokat közölnek af­rikai, amerikai és más távoli tájakon tett kutató- és túra- utaikról, beszámolókat, ahová a kispénzű emberek soha éle­tükben nem juthatnak el. Ez ugyan hasznos és érdekes, de Magyarország kisebb települé­seinek nevezetességeiről, ér­dekességeiről szegényes in­formációkat közölnek, ha kö­zölnek egyáltalán. Cs?.k részben... Mindenesetre Gyömrőről ál­talánosságban jó hangulatban távoztak, élményekben rész­ben gazdagon, részben kicsit szegényebben. Az elmaradt látnivalók miatt... A. L. A. november 15-től 1945. április 23-ig aligha tudná, akarná el­felejteni. — Egyetlen orvos sem ma­radt Gyömrőn. Szabó doktort már régen elvitték. Szántó doktor meghalt májrákban. A Varjú doktor bement Pestre a családjáért, de a harcok miatt már nem tudott visszajönni. Sok volt a belövés, rengeteg a sebesült. Engem mint szülész­nőt és vöröskeresztes parancs­nokot behívattak az elöljáró- ságira: csináljak valamit. Mondtam, kórház kell. S ha ideiglenesen is. Gyöim- rőnek lett kórháza. Tizenöt ágyat zsúfoltak be a mostani pékség helyén volt borkimé­résbe. Orvos nélkül, Liptayné saját pénzén vett gyógyszerek­kel, kötszerekkel, lánya és a szántén 17—18 éves Kajái Va­léria segítségével gyógyított: szilánkot szedett, műtött, s amputált, ha kellett. Közben Erzsébet-telepi házát kifosz­tották. alig aludt valamit. Hat hónapig működött a kórház. A béke éveiben Liptay Im- réné egy darabig számított rá. megköszönik munkáját, meg­kérdezik, maradt-e valamije hogy új életet kezdjen ... Az­tán belevágott újra a sűrűié­be. Volt az Orvos-Egészség­ügyi Szakszervezet járási tit­kára, szemináriumokra járt. segített a bölcsőde megnyitá­sában. A megye első öregek napközi otthonát tulajdonképp ő alapította: a tőkét bútorai egy része s az általa összeku- nyerált pénz jelentette. Elő­adásokat tartott, választásokat szervezett. S mindezek közben hol éjjel, hol nappal rohant, ha hívták, világra segíteni egv új emberkét MA MÁR csak vásárolni jár ki a lakásából. S csak keve­set panaszkodik, akkor is a fá­jós lábaira. A többi elmúlt. Vereszki János Alapításának 5. évébe lép a Buuapest és Vidéke Nyers­anyag-hasznosító Vállalat mo- nori telepének kihelyezett részlege Vecsesen. A Mali- novszki) utcai MÉH-telep ve­zetője Német István. A vál­lalkozás családi összefogással üzemei. Az adminisztrációs munkát a feleség végzi. Ami nem kevés elfoglaltságot je­lent a kétgyermekes fiatal anya számára. Ám szorgal­muk eredménye a kétszobás összkomfortos saját családi ház. Vecsésen, mikor a MÉH- telep létesítésének gondolata felmerült a 70-es években, sem helyet, sem vállalkozót nem találtak, mígnem az if­jú házaspár nekivágott a nem könnyű munkának. Sa­ját házuk udvarán zajlik a gyűjtőmunka. Hetente maga­sodnak a gondosan minősített fémhegyek, fordulnak meg a szállítógépek, csörömpöl a markológép. Hasznosítható A „sok kicsi sokra megy” igazsága példázza, hogy már az első év eredménye biztató volt. Fontos népgazdasági ér­deket szolgál az azóta is helytálló vállalkozó. Ha a sű­rűn teleírt, pontos kimutatás­ra hagyatkozunk, hű tükörké­pet kapunk a megmentett, hasznosítható hulladék értéké­ről is, amely már a milliós forintösszeget közelíti. Az 1981., 82., 83., s az eddi­gi 84-es év eredményei ösz- szessógében elérték a közel 81 tonnát. Lemezből 57 tonnával többet, forgácsból 7 tonnát, acélból 5, öntvényből 6, acél­ólomból egy tonnával, alumí­niumból 47 mázsával, hor­ganyból 7 mázsával, ólomból 5 mázsával többet gyűjtöttek. S ami nem mellékes, az a színesfém. Sárgarézből 33 mázsányival, vörösrézből 18 mázsával több jött össze. Fel­merülhet a kérdés: vajon hány élő fát ment meg az a 65 mázsányi begyűjtött pa­pír? A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM 1984. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Koszorú emlékeztet Ä sok bor a hmmhajtóanyag Az összetört autó szánalmas látványt nyújtott a ka­nyarban. Vezetője, ittas állapotában, az éjszakai órák­ban a megengedettnél gyorsabban hajtott, s valósággal kiegyenesítette a kanyart, belehajtott az árokba, s egy fatuskónak ütközött. Életét vesztette azonnal. Mindösz- sze 29 éves volt. A gépkocsit azóta már elvontatták a helyszínről, az ottani fán csak egy kis koszorú emlékez­tet a tragédiára. (Tegnap hasonló témáról tárgyalt a Pest megyei KBT, az erről szóló tudósítást lapunk 3. oldalán közöljük.) Göbölyös Pál, a Közlekedés- biztonsági Tanács titkára, a Monori Rendőrkapitányság közlekedési alosztályának ve­zetője meglehetősen nyugtala­nul aludt az elmúlt hetek éj­szakáin. Látni és látszani — Amikor hirtelen bekö­szöntött a ködös időszak — mondja —, fokozódott a bal­esetveszély az utakon. Mindig kicsit félve jöttem be regge­lente, arra «zámítva, milyen balesetet regisztráltak az éj­szaka ügyeletes munkatársaim. Éppen ebben az időszakban kezdődött az az akciónk, amely december 15-ig tart, s elsősorban a gyalogosok közle­kedésbiztonságát szolgálja, de a program szól a járműveze­tőknek is. — A közlekedési helyzet elemzése alapján szükséges, hogy fokozottan foglalkozzunk a gyalogosokkal. Különös fi­gyelemmel kísérjük ezekben a hetekben a gyerekeket és idő­seket. — A MÉH-telep rendes szállítói az ütemesen megje­lenő „főmunkatársak”, a kis­iskolások. Néha egy-egy kis zsebpénzszerzés célzatával, máskor iskolai akció révén cipekednek, tolják kiskocsiju­kat megrakodva, így gyara- pítandó az úttörők örökös „vagyonát”. A színházért Közben azt is megtudtuk, öröm volt, hogy aiz árokásó gépek, s a gázvezetékesek megjelentek a Malinovszkij utcában, de az örömbe üröm vegyült. Mint mondják, há­rom hónapig nem tudtak dol­gozni, szállítani. Így történt, hogy az 1. szá­mú Vörös Hadsereg úti isko­la gyűjtő munkáját ugyan rendre elvégezték a gyere­kek, de gond volt a hogyan tovább? A szülői munkakö­zösség vállalta a beszállítást az iskolából Budapestre. Né- methné Vereczkey Mária ta­nár nem kis büszkeséggel mondja: tízezer forintot kül­dött az iskolájuk a Nemzeti Színház építésének számlájá­ra. Szerencsére a gázvezeték már a helyére került az ut­cában. Jobbról, balról járha­tó és megközelíthető a MÉH- telep. Ennek örömére a 3-as számú Petőfi téri iskolások álltak rajthoz. Az őrs pénze A Massza Magdolna és Hadik Katalin tanárok szer­vezésében indított gyűjtés rendkívüli eredményt ho­zott. 02 mázsányi vasat és 52 mázsányi papírt gyűjtöt­tek. Mintegy 13 ezer forintot helyezhetnek a közös őrsi kasszába. A gyerekek egymást túllicitálva szorgoskodtak. Kü­lönösen szép eredményt ért el a 6/c. osztály, ők 15 mázsa vasat, a 7/a. osztály Jupiter őrse 10 mázsa vassal gyara­pította’ a mennyiséget. A 4/a. osztály 10 mázsa papírt hor­dott össze. Fekete Gizella — Hol tart az akció, van­nak-e eredmények? — Az akciót két fő irányban indítottuk. A gyalogosok felé irányuló megelőző tevékeny­ség, lakott területen kívül és beiül. A járművezetők felé irányuló megelőzés a gyalogo­sok védelme érdekében. Cé­lunk, hogy minél többen is­merjék meg az úton való át­kelés szabályait, a zebrák szerepét, fontosságát, a jár­művezetőkkel való partner- kapcsolat lényegét. — Fontos a tilos jelzés tisz­teletének tudatosítása, a látni és látszani elv ervényesítése a gyalogosok körében is. — Járművezetőknek szüksé­ges megismerni a helyes köz­lekedési magatartást az isko­lák, óvodák, játszóterek kör­nyékén, továbbá a gyalogos- elütések elkerülésének legfon­tosabb tapasztalatait. Előadás, oktatás — Októberben fokozott köz­úti ellenőrzés zajlott ország­szerte, így a városkörzetben is. Mik a legfontosabb tapasz­talatok? — Nem véletlen, hogy ezt a hónapot szemelték ki az illeté­kesek a fokozott ellenőrzésre. Ekkor volt a szüret dandárja, ilyenkor mindig megnövekszik a balesetek száma. Ebben a hónapban három halálos, ugyanennyi súlyos és (13 köny- nyű sérüléses baleset történt a városkörzet útjain. Ha a három halállal végződő tragé­dia elmaradt volna, jelentős csökkenésről beszélhetnénk. Így sajnos azt kell megállapí­tani, hogy a helyzet változat­lan, túl sok a baleset. Amíg tavaly egész évben tizennégy ember halt meg baleset kö­vetkeztében, az idén eddig (november 13.) már tizenki­lenc. — Visszatérve a fokozott el­lenőrzés hónapjára, két halá­los balesetnél játszott szerepet az ital. Az egyiknél az okozó, a másiknál a szenvedő fél fo­gyasztott alkoholt. Amit ered­ményként tartunk számon: az iskolaév megkezdése óta nem történt gyermekbaleset. — Milyen feladatok várnak még a KBT-re a hátralevő egy hónapban, az akció zárásáig? — Jól . sikerült KRESZ-elő- adást tartottunk a Gáz- és Olajszállító Vállalat vecsési üzemében. Tervezzük a gyöm- röi szociális otthonban is ha­sonló megtartását. Az iskolák­ban osztályfőnöki órákon ke­rülnek ismertetésre a legfon­tosabb közlekedési szabályok. Célunk, hogy a kicsiktől az idős személyekig minél töb­ben ismerjék meg a szabályo­kat, a KRESZ előírásait. Film­vetítéseket, előadásokat tar­tunk, s felhasználóik a mun­kavédelmi oktatásokat is erre a célra. — Munkatársaimmal együtt azon fáradozunk, hogy foko­zottan segítsük a gyalogosok közlekedését. Külön’ figyelem­mel kísérjük a 4-es és a 31-es számú főközlekedési út forgal­mát. Feladatunk elsősorban a megelőzés és nem a büntetés. • — Még ebben a hónapban elnökségi ülést tart a KBT, ahová meghívjuk a nagyobb gazdasági egységek vezetőit is. Ezen a fórumon szól lesz az őszi-téli hónapok baleseti ve­szélyeiről. Inkább korábban — Beköszöntőitek a ködös idők, csúszósabbá váltak az úttestek. Arra kérünk min­denkit, hogy a szokásosnál is óvatosabban vezessenek az el­következendő hetekben, hóna­pokban. Inkább induljanak el korábban, akkor biztosan cél­hoz érnek. Csak ígv érhetjük el, hogy akciónk sikerrel zá­ruljon, s kevesebb balesetről adhassunk számot. Gér József Körzeti labdarúgó-bajnokság Maglód: bravúr Kőrösön Maglód—Nagykőrös 2-1 (0-1). Nagykőrös, 400 néző. Vezette: Horváth I. Maglód: Holkó — Bezzeg, Hegyes, Juhász. Sziklai, Kol­lár, Uzseka, Farkas, Szarvas, Metz, Lesti. Hatalmas küzdelemben, má­sodik félidei parádés játéká­val. megérdemelt, bravúros győzelmet aratott a maglódi gárda. A kitűnően bíráskodó Horváth I. egyedül vezette a mérkőzést, a 78. percben a nagykőrösi Szőkét kiállította. Góllövő: Metz, Farkas, illet­ve Benkó. Az egész maglódi csapat dicséretet érdemel, kü­lönösen Sziklai, aki a mezőnv legjobbjának bizonyult. Albcrtirsa—Törtei 1-0 (0-0). Albertirsa. 300 néző. Vezette: Szalontai A. Egyenlő erők küzdelme. A rendkívül sportszem találko­zón a 85. percben egy óriási kapushiba döntött. Góllövő: Erős. Űri—Ecser 1-0 (0-0). Űri. 200 néző. Vezette: Csanaki. Nagy küzdelemben a szeren­csésebb csapat győzött. Góllö­vő: Vihar. Abony—Oánszcntmiklós 2-8 (0-0). Abony, 200 néző. Vezet­te: Antal Gy. Jó iramú, változatos mérkő­zésen ennyivel iobbak voltak a hazaiak. Góllövő: Pászti (2). Mende—Péteri 5-2. Mende, 200 néző. Vezette: Gavló. Az ötletes támadójátékkal kirukkoló hazaiak ilyen arány­ban is megérdemelten győz­tek. A Péteriek góljait Kalina és Gudra Z. lőtték. Cegiédbcrcel—Nyáregyháza 6-0. Ceglédbercel, 100 néző. Vezette: Schiller. A gyengén játszó vendégek ellen magabiztosan értékesí­tették helyzeteiket a hazaiak. 1. Marlód 2. Abony 3. Albertirsa 4. Nasrykőrös 5. Pé'cri 6. Cri 7. Cc?r!édbercel 8. TSrtel 9. HTende 11). Dános 11, Ecser 12. Nyáregyháza FELNŐTTEK 3 —- 22- 6 19 1 2 22- 6 17 2 19-13 17 2 29- 7 16 4 22-19 !2 4 11-11 12 3 17-16 11 5 21-19 10 4 17-14 10 5 17-18 9 6 17-26 7 9 9-36 S 13. Jászkarajenő 11 — 1 10 6-34 1 Ifiercdmények: Mende—Pé­teri 0-2. Űri—Ecser 3-0, Abony—Dános 0-1 (!). Cegléd­bercel—Nyáregyháza 0-7, Al­bertirsa—Törtei 4-0. Nagykö­rös-Maglód 4-1. S érd időeredmények: Monor —Vecsés 6-3, Üllő—Nagykő­rös 1-0 (!), Gyömrő—Dános 2-5. Pilis—CVSE 2-3. Űri— Abony 1-5. Albertirsa—Maglód 2-3. Sz. A. (I36N 0133—2651 (Monori Hírtípj Hérhás orvos nélkül Fénykép a fiúktól a nővérnek KOPOTT, megfakult fény­képek, hátoldalukon egy-egy mondat carillbetükkel. oroszul. „Emlékül a drága nővérnek a fiúktól. Borisz, 1944.” A má­sikon : „Emlékül fényképemet Ica doktornőnek Ivan Ivano- vies orosz katonától, 1945. áp­rilis 2.” „A hosszú, igaz barát­ság emlékéül szeretett isme­rősömnek, Ilonkának. Ványá- tói. 1945. április 6.” A fényképeken látható fia­tal, vidám és hetyke katonák többsége valószínűleg túlélte a háborút, hiszen olyan közel volt már a végső győzelem — a kezdethez képest —. amikor erre jártak. Egyikük azonban — a „fiúk” egyike. Borisz — qyömrői földben nyugszik. Itt érte a halál. Mozaikokból, halványabb es csillogóbb emlékcser epekből rakosgatjuk össze a múltat Liptay Imrénével, a Steinmetz kapitány utcai szürke falú ház egyik szobájában. A 82 éves, egykori szülésznő — az örök Éva mozdulatával — fenyege­ti meg a fotóst: Elő fa helyeit papírhulladék

Next

/
Oldalképek
Tartalom