Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-15 / 268. szám

1984. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Magyar—csehszlovák Vízügyi szemle Kétnapos magyar—csehszlo­vák vízügyi szemle kezdődött szerdán a Duna Pozsony és Szob közötti 160 kilométeres szakaszán. Elsősorban a közös szakaszon végzett folyamsza­bályozási munkákat ellenőr­zik. A szerdán kezdődött dunai ellenőrzés során egyeztetik a jövő évi munkák terveit is. A bagoméri kanyar rendezésén túl Gönyü és Szob között folytatják a nagyarányú ipari kavicskotrásokat. Ezen a sza­kaszon az idén több mint 3 millió köbméter kavicsot emeltek ki a Dunából. Végső búcsú Keresztes Mihályiéi _Mély részvéttel vettek Vég-' só búcsút Keresztes Mihály- tól, a munkásmozgalom régi harcosától szerdán a Mező Imre úti temetőben. A Mun­kásmozgalmi Panteon díszra­vatalozójában koporsójánál a párt-, az állami és társadalmi élet vezető személyiségei áll­tak díszőrséget, s a család tag­jain kívül lerótták kegyeletü­ket az elhunyt barátai, egyko­ri harcostársad és tisztelői. A gyászszertartáson a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium nevében Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vett búcsút az elhunyttól. A család, a barátok, a Vi­harsarok és a szűkebb szülő­föld, Orosháza népe nevében Soós Gábor, a Műszaki és Tér mészettudományi Szövetségek társelnöke, nyugalmazott ál­lamtitkár mondott búcsúsza­vakat. A gyászolók sokasága kísérte Keresztes Mihályt a Munkás- mozgalmi Panteon s^kertiébe. Koszorúkkal, virágokkal borí­tották el nyughelyét; a gyász- szertartás az Internacionálé hangjaival ért véget. A Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tarács elnökségi ülése Sokat tettek, de még nem eleget Kihelyezett elnökségi ülést tartott tegnap Vácott az MTESZ székházában a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. A megbeszélésen részt Vett dr. Olajos Mihály, az MSZMP váci városi Bizottsá­gának első titkára. A megje­lenteket dr. Ilcsik Sándor, a PmKBT elnöke üdvözölte, majd megemlékezett Gurbán Györgyről, aki a közelmúlt­ban hunyt el tragikus hirte­lenséggel. Az elnökség egy­perces néma felállással adó­zott volt tagja emlékének. Ezután Mudrony József, a PmKBT megbízott titkára be- ■. számolójában elmondta, hogy a legutóbbi elnökségi ülés óta is tervszerűen dolgozott a Pest megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács, s a program­ban szereplő feladatokon kí­vül is sok társadalmi meg­mozduláson szerepeltek akti­vistái. Kiemelt akció kereté­ben igyekeztek a közlekedés résztvevői közötti partnerkap­csolat lényegét ismertetni a - «jegye., lakosságával. . Különös gonddal vettek részt az isko­láskorúak közlekedési oktatá­sában, ezen belül a különfé­le versenyekre való felkészí­tésben. Az elmúlt félévben 99 909 gyerek vett részt Pest megyeszerte KRESZ-vetélke- dőkön. Tevékenységüknek kö­szönhetően csökkent a hivatá­sosok köréből kikerülő baleset­okozók száma, de sajnos több a segédmotorosok és a ma­gánvezetők között az elkövető. Nem volt eredményes az it­tasság elleni küzdelem. Ezek a tények azok, amelyek megha­tározzák a további feladato­kat, s azt, hol kell még haté­konyabban tevékenykednie a KBT-nek. Gondok 2 négyessel Az 1984. évi első három­negyedév baleseti helyzetét Mohos Árpád ismertette. El­mondta, hogy Pest megyében az előző év hasonló idősza­kához képest négy százalék­kal emelkedett a balesetek száma. 1306 baleset történt, ebből ittas volt '293 okozó, a 119 halálos kimenetelű is súlyosabb helyzetet tükröz, mint az 1983-as 113. Míg ko­rábban a 2-es volt, most a 4-es út lett a legveszélyesebb. A legfőbb okok, amelyek a bal­eseteket kiváltották, a sebes­ség helytelen megválasztása, azaz a relatív gyorshajtás, s az ittas vezetés. A legveszélyesebb jármű a személygépkocsi, má­sodik a segédmotoros kerék­pár. Ebben az időszakban 42 esetben gyermek volt baleset­okozó. A beszámolót vita követte, melynek során Oroszlán László, a Budapesti Közúti Igazgató­ság főmérnöke ismertette a 2-es út építésének helyzetét és a jövőre vonatkozó terveket, Sági Ágnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője az ittas vezetés elleni - határozottabb fellépést sürgette, olyan mód­szerrel, amelynek propagálása révén növelni lehetne az el­rettentő hatást. Oláh György, az OKBT elnökhelyettese a magángépjárművezetők kö­rében végzendő felvilágosító tevékenység fontosságáról szólt, s elmondta, hogy az it­tas vezetők esetében valójá­ban többről van szó, mint csak annak felelősségéről, aki ilyen állapotban a volán mö­gé ül. Felelősek azok is, akik beülnek a részéig vezető mellé a kocsikba, s azok is akik rá­vették, hogy igyon, ha jogilag nem is marasztalhatok el. Bár erre is van példa a nem­zetközi gyakorlatban. (Rekety- tye Károlytól, a Buda-flax ve­zérigazgató-helyettesétől tud­tuk meg, hogy az USÁ-ban utánanéz a rendőrség,, hogy hol ivott az ittas vezetésen rajtakapott, s ha magánház­nál, a vendéglátókat is meg­büntetik.) Barna József, az Autóklub Pest megyei szerve­zetének titkára javasolta, hogy közös előadásokat szer­veznek az. ATI-val a módosí­tott KRESZ megismertetésé­re. ittas-veszély Dr. Ilcsik Sándor összefog­lalójában többek között ki­tért arra a javaslatra, hogy a sajtó nyilvánosságán keresz­tül ismertessék azok neveit, akiknek jogosítványát ittas vezetés miatt bevonta a rend­őrhatóság. Az elnökség ezt a javaslatot elfogadta. csakúgy mint a beszámolókat. Mohos Árpádot saját kéré­sére. egészségügyi okok miatt titkári teendői alól — munká­jának elismerésével — fel mentették. Mudrony Józse­fet pedig a titkárságvezetői és a titkári munkakörök összevonásával kinevezték titkárnak. Nyugállományba vonulása miatt felmentették teendői alól Varga Tamást, az SZMT munkavédelmi osztályvezető­jét, helyére kooptálták Berta Lászlót, a jogutód szerv kén­viselőjét. Ezután a PmKBT elnöke javaslatot tett jutal­mazásokra. Miután az elnök­ség elfogadta az előterjesztést, kibővített ülésen folytatódott a tanácskozás. Dr. Ilcsik Sándor üdvözölte a tanácskozó testületet, majd tájékoztatást adott az elnök­ségi ülésen történtekről, s felkérte dr. Kiss Imrét, a vá­ci KBT elnökét, hogy tájékoz­tassa a helyi szervezet tevé­kenységéről a megjelenteket. A váci KBT elnöke elmond­ta. hogy következetes mun­kájuk eredményeként Vácott és vonzáskörzetében idén csökkent a balesetek száma, ez is mutatja, hogy nem hiá­bavalók az erőfeszítések. Va­lami, amit korábban elültet­tek, most érik be. A beszámolót vita követte, ennek során felszólalt Pataki Péter, a dunakeszi KBT el­nöke. Kemenes Miklós, az OKBT főmunkatársa, Bayer János, a váci Mezőgazdasági Szakközéoiskola tanára, Ri- tsez György, a váci városi Tanács elnökhelvettese, Jant László, az MHSZ Pest megyei titkára, Ambrus Ferenc, a Pest megvei ATI igazgatója, valamint Oláh György. Mrlmak, eiismarésü A hozzászólásokra dr. Kiss Imre és dr. Ilcsik Sándor vá­laszolt, majd jutalmakat és elismeréseket adott át a PmKBT elnöke. Ambrus Fe­rencnek, a Pest megyei ATI igazgatójának, a PmKBT Ok­tatási Szakbizottság vezetőjé­nek, Roóz Péternek, a Pest megyei Hírlap tördelőszer- késztőjének, a PmKBT Sajtó Szakbizottság vezetőjének, Szántó Andrásnak, a fóti Bé­ke Mgtsz dolgozójának, a PmKBT Rendezvény Szakbi­zottság tagjának, Takács Jenő nyugalmazott rendőr alezre desnek, a PmKBT aktivistájá­nak, dr. Üjhelyi Gyula nyu galmazott rendőr alezredes­nek, a PmKBT munkatársá­nak, Mohos Árpád rendőr őr­nagynak, a PmKBT titkárá­nak, Papp János rendőr őr­nagynak, a PmKBT Értékelő és Elemző Szakbizottság ve­zetőjének, Varga Tamásnak, a Pest megyei Szakszervezet Munkavédelmi osztályvezető­jének, a PmKBT elnökségi tagjának, Pataki Péter rendőr őrnagynak, a Dunakeszi KBT elnökének, Shült István hon­véd alezredesnek, a PmKBT Rendezvény Szakbizottság ve­zetőjének, Kállai Gyula rend­őr alezredesnek a Budai KBT elnökének, Márkus Lászlónak, a Glóbusz Nyom­da igazgatójának, a PmKBT elnökségi tagjának, Tari Lászlónak, a Volán 20. vál­lalat igazgatójának, a PmKBT elnökségi tagjának, Dudás Gyula honvéd alezredesnek, a Dunakeszi- K-BT aktivistájá­nak, Bayer Jánosnak,. a váci mezőgazdasági szakközépis­kola tanárának, a váci KBT munkatársának, Mjazovszki Károlynak, az Alagi Állami Gazdaság dolgozójának, a váci KBT Rendezvény és Ver­seny Szakbizottság tagjának, Tari Kálmán nyugdíjasnak, a váci KBT elnökségi tagjának, és Méhész Pál nyugalmazott rendőr alezredesnek, a váci KBT elnökségi tagjának. A váci KBT elnökének ju­talmát vehette át Lozs Lajos, Wölcz Endre, Németh János és Kassai István. A melléküzemág föMi arca Létéhez nem Ülik a kérdi!©! Alaposan átértékelődött a termelőszövetkezeteket mára már jellemző kiegészítő tevé­kenység. A forró kását nem érdemes kerülgetni, mondjuk tehát már itt el: a kezdeti fel­lendülés után egyre nehezebb az ipari melléküzemágakban a magasahb lépcsőfokokra való feljutás. Lassúbb növekedés Ezt bizonyítják áz adatok: míg 1971—75-ben 32,7 százalé­kos volt a növekedés, addig most alig haladja meg a há­rom százalékot. Az okok kö­zött szerepel a termelési költ­ség, az alapanyag, az energia állandó emelkedése, az után­pótlási gondok miatti kény­szerkészletezés kamatterhei­nek, valamint a jövedelem­elvonás mértékének emelése. Az ipari üzemekben megala­kult vállalati gazdasági mun­kaközösségek is csökkentették a megrendeléseket. Hiszen a nagyvállalatok zöme korábban is csak a dolgozók elvándor­lása miatt volt kénytelen ki­adni bérmunkába egy-egy ter­mék elkészítését. Az új vállal­kozási formák bevezetése az ipari nagyüzemekben mérsé­kelte a munkaerőhiányt. Ez is az oka, hogy amíg évekkel ez­előtt egy-egy kiegészítő tevé­kenység után 20—25 százalé­kos jövedelmet könyvelhettek el a gazdaságok, ma már a 10 százalék körüli eredmény is sikernek számít. Az igazság­hoz tartozik azonban, hogy az ipartól az évekkel ezelőtt át­vett termelőeszközök ma már a termelőszövetkezetekben sem felelnek meg a követelmé­nyeknek. Az elavult technika nagymértékben emeli a ter­melési költségeket, üzemelte­tésükhöz nehezebb dolgozót találni, és mindez nem érvé­nyesíthető az árakban. Ezért tervezi sörpalackozó üzemé­nek felszámolását a gyáli Sza­badság Tsz, az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet­nél pedig pénz hiányában ter­mékszerkezet-váltással próbál­ják ellensúlyozni a sütőipari kemencék korszerűtlenségét. De említhető a ke.repes tárcsái Szilasmenti közös gazdaság is, ahol az ipari gépek 80—90 százaléka selejtezésre szorul. A szorító helyzet feloldását úgy képzelik, hogy a gépeket bedolgozóknak adják bérbe. Egyes tevékenységek viszont nemcsak a jövedelmezőségi gondok miatt szűnnek meg, hanem azért — mint említet­tük —, mert a kooperációs partner dolgozói szakcsoport keretében maguk oldják meg mindazt, amit korábban más hol rendeltek meg. Az, hogy működnek és egyre szélesebb körben terjednek az új vál­lalkozási formák, jó, mert ver­senyt teremtenek a piacon. Ugyanakkor a kiegészítő tevé­kenység újraértékelésére kész­tet sok mezőgazdasági nagy­üzemet. Ma már egyre több szakcsoport és vállalati gazda­sági munkaközösség alakul Pest megye gazdaságaiban. A piac megtartása érdekében pedig a fokozódó versenyhely- zet a minőség emelésére, a költségek és az árak csökken­tésére ösztönzi az üzemeket. Példás módon szervezték meg a szakcsoportokat a gyáli Szabadság, a budaörsi Sasad, a budakalászi Óbuda, az ócsai Vörös Október, az érdi Ben- tavölgye termelőszövetkezet­ben. Megalakulásuk engedé­lyezésének feltétele volt, hogy az újonnan alakuló vállalko­zások a főmunkaidőben érjék el a terv szerinti árbevételt és a nyereséget. A visszaélé­seket megelőzendő a szakcso­portok nem számlázhatnak, több anyagot annál, mint amennyit a gazdaságtól meg­vásároltak. Új fonnák A termelőszövetkezeti és szakcsoporti érdekek össze­hangolására tehát vannak jó példák, de ezek mindegyike még nem általánosítható. Gyakran előfordul, hogy nem különülnek el a mellékfoglal­kozásban és a főmunkaidőben ellátott feladatok. Ez ^ netán, vlsszáéTésre’ is" lehetosegét"acf-’ hat. Tekintettel arra, hogy a különböző szakcsoportok meg­ítélése igen eltérő: adott a ve­szélye annak, hogy éppen az ésszerű, a helyes feltételeket kialakító termelőszövetkeze­tektől vándorolnak el az em­berek. Legtöbb esetben ma­gukkal viszik a sokszor sze­mélyhez kötődő előnyös meg­rendeléseket is. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni azt a tényt sem, hogy a túlmunkaidő a pihe­nés, az emberek egészségének rovására megy. Nem csoda, ha a főmunkaidőben csökken a termelékenység, gyengébb minőségű az előállított ter­mék. Ha fordított lenne a helyzet, vagyis a szakcsoporti munkát végeznék tessék-lás- sék módon, az is olyan demo­ralizáló hatású lenne a többi dolgozóra, mint a főmunkaidő­ben történő lazítás. Nem teljesen tisztázott dol­gok még ezek. Az irányító- szervek és maguk a gazdasá­gok is keresik az új formák kialakításának legjobb mód­ját. Az országban elsőként a fóti Vörösmarty Termelőszö­vetkezet gazdasági társulásai vagyonából létrehozta leány- vállalatát. Előnye, hogy ki­sebb létszámmal, alacsonyabb adminisztrációs költséggel nyereségesebb tevékenységét folytatnak. Leányvállalat Figyelemre méltó adat: az ország mezőgazdasági szövet­kezetei által fizetett termelé­si és egyéb adók 41,7 száza­lékát a Pest megyei gazdasá­gok adják. Mivel általában véve az ipari szabályozás , ki­sebb elvonással jár, elsősor­ban az építőipari tevékenysé­get úgynevezett önálló jogi személyiségű társulások létre­hozásával működtetik tovább. Ebben az esetben már a ked­vezőbb ipari szabályozás ér­vényes. Az iparvállalatok ugyanis a fogyasztói szolgálta­tási tevékenység arányában kiszámított bérköltség 10 szá­zalékát nyereségadójukból visszatarthatják, a termelőszö­vetkezetek pedig nem. Végül sokat nyom a latba, hogy a kiegészítő tevékenység végeredményben az a laptevé­kenység akkumulációs forrá­sa, A szövetkezetek azért vari­nak, hogy búzát, kukoricát termeljenek, állatot hizlalja­nak, tehenet fejjenek. Ebben a körben áz eredmények akár megduplázhatok. lennének, „c^e nagyon-nagyorf . drágán. íja megduplázni nem is, viszont gépet vásárolni, a dolgozókat megfizetni, a kamatot törlesz­teni gyakran csak a kiegészítő tevékenység hasznából képe­sek a‘mezőgazdasági nagyüze­mek. Az eredmények egyér­telműen bizonyítják a kiegé­szítő tevékenységek létjogo­sultságát. A körülötte fellel­hető gondokat azonban őszin­tén fel kell tárni a továbblé­pés érdekében. Bána Zoltán Reform®? a felekben is Ä haszon esik később mérhető E^y fiatalember, amikor friss geológusi diplomájával első munkahelyére került fél évig segédmunkásként kellett dolgoznia, hogy megismerked­jen a gyakorlati fogásokkal. Bölcs dolog ez. nem is zúgoló­dott miatta, hiszen enélkül ne­hezen kamatoztathatná elmé­leti felkészültségét. No, és a fi­zetés sem volt megvetendő: hatezer forintot kapott havon­ta. A gyakorlati idő leteltével végzettségének megfelelő be­osztásba került, megállapítot­ták új bérét is. Háromezer fo­rintot kap. A történet Gödöllőn hang­zott el azon az ankéton. ame­lyet az SZMT szervezett fiatal értelmiségieknek. A példa nemcsak a beszélgetést, hanem a fiatal értelmiség helyzetét is találóan jellemzi. S éppen ezérl a szó igazi értelmében vett vi­ta sem alakulhatott ki. A részt­vevők a lényeges kérdésekben egyetértettek egymással és _ a vita vezetőjével. Kárpáti Sán­dor, a Szakszervezeti Szemle főszerkesztő-helyettese tömö­ren és világosan foglalta össze mindazt, ami a hozzávetőlege­sen kétszázezer pályakezdő ér­telmiségi fiatalnak megoldás­ra váró problémája lehet. Az oktatás, a lakáshoz jutás helyzete, a bérezés, az egzisz­tenciateremtés és az elosztási viszonyok: ezek a kérdések foglalkoztatják leginkább a fiatalt, legyen szó akár agrár- szakemberről, műszaki értel­miségiről vagy pedagógusról. Közös dilemmák ezek, akkor is, ha egyes csoportok helyze­te között vannak különbségek. Nem egyedi a fiatal mérnök példája, aki elmondja, hogy munkahelyén közömbösnek tartják, mert nem vállal köz­életi funkciókat. Nincsen rá ideje. Hinnünk kell neki. hogy gyes-en levő feleségével és két gyerekével csak úgy tud meg­élni, ha pluszmunkát vállal. Anyagi okok szülik azt az el­lentmondást is. hogy a fiatalok hiányolják a képességeiknek és végzettségüknek megfelelő munkát, mégsem töltenek be szívesen középvezetői poszto­kat, mert az lényegesen'keve­sebb pénzzel jár. MíücJeZ ellentétben áll az­zal. hogy a magas szintű szel­lemi munka alapfeltétele tár­sadalmunk fejlődésének, hogy szocializmus nem létezhet ér­telmiség nélkül. Kárpáti Sán­dor ezt úgy fogalmazta meg: föl kell oldani azt az ellenté­tet, ami deklarált elveink és a gyakorlat között feszül, vissza kell adnj a szellemi munka rangját, tekintélyét. Ennek azonban anyagi és szemlélet­beli feltételei vannak. Az előb­biről nem kell sokat -beszélni, lehetőségeink közismertek, lát­ványos változásra senki nem számít. De a szemlélet formá­lása sem megy egyik napról a másikra. Márpedig a reformot nemcsak a gazdaságban, de a fejekben is végre kell hajtani. fiz értelmiségre! foly6 be_ szélgetéseknek, vitáknak visz- sza-viszatérő témája: sok vagy kevés szakembert képe­zünk. A vélemények ebben a kérdésben ütköznek leginkább, hiszen mindenki saját helyze­téből indul ki. Értelemszerűen beszél túlképzésről az, aki több társával együtt technikusi munkát végez mérnöki diplo­mával a zsebében. S joggal ke­vesli a szakemberek számát az az iskolaigazgató, aki évről év­re képesítés nélküliekkel kénytelen feltölteni a tantes­tületi létszámot. Mindez per­sze nem ilyen egyszerű. Szá­mos tényezőtől, feltételtől függ, hogy egy-egy területen, mun­kahelyen sok vagy kevés a diplomás szakember. Egy adat azonban elgondolkoztató: a fiatal értelmiségiek húsz szá­zaléka nem a képzettségének megfelelő beosztásban dolgo­zik, a kétszázezres létszámot alapul véve negyvenezer szak­embert jelent. S ez minden­képpen sok. Attól ugyan nem kell tarta­ni. hogy ezek a pályaelhagyó fiatalok nem találnak megél­hetést. Sőt, többségük éppen az anyagi biztonság, netán a jólét kedvéért adia föl szakmái elhivatottságát. De sok ez a szám. ha arra gondolunk, mek­kora befektetés vész kárba át­meneti időre vágy véglegesen. Ezeknek a fiataloknak az ok­tatási költségei nem, vagy csak nagyon csekély mértékben té­rülnek meg. Olyan ez, mint amikor a vállalkozó komoly összegeket fektet egy korszerű, magas technikai színvonalon álló üzem építésiébe, s mire gz elkészül, elfogy a tőkéje, es üzemeltetni máir nem képes a drága berendezéséket. Nem te­het mást. mint hogy a modern üzemben egyszerű, alacsony költségigényű, s ezzel párhu­zamosén kisebb értékű mun­Üßy tŰSlatSt az elmondottak alapján, hogy nem sok haszna. volt a gödöllői beszélgetésnek, s hogy általában értelmetlenek a hasonló vitáik. Tény: ettől nem lesz több és olcsóbb la­kás, nem lesznek magasabbak a fizetések és könnyebb a pá­lyakezdés. Mégis, az árnyal­tabb kép, a részletek ponto7 sabb ismerete segítheti a meg­oldást. A szakszervezetnek nem titkolt célja, hogy ezek­kel az ankétokkal újabb isme­retekhez jusson a pályakezdő értelmiség helyzetéről. Éppen, mert csak apró lépésekkel le­het előrehaladni, lényeges a legégetőbb, legsürgősebbén megoldásra váró gondok feltá­rása. S végül nem haszonta­lan, ha az értelmiség különbö­ző csoportjai megismerik egy­más sajátos helyzetét is. s nem pusztán önmaguk problémái­ból általánosítanak. M. N. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom