Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

NAS DRÖSl fJS? A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM. 267. SZÁM 1984. NOVEMBER 14., SZERDA ALFA-PÄHK monogramból k gazdaságos háttér a döntő Nem volt eShiisásott lépés Ä leg!cntosabb az érzelmi küldés Újítások, gazdaságosság, eredményesség — megannyi címszó —melyekről gazda­sági szak!apókban.is oldalakat írnak. S nemcsak hogy cím, ele kulcsszavak is, hiszen a sokat emlegetett innovációs folyamatot még gyorsabbá kell tenni, Hogyan áll mindez a Nagykőrösi Konzervgyárban? Ennek néztünk utána, dr. Áb­rahám Tibor főmérők segít­ségével. Állag szerint — Bár olvasóink előtt úgy hisszük, ismertek, mégis, kezdjük a gazdasági alapok­kal. .. — A gyár a III. ötéves terv­ben végrehajtott rekonstruk­ció után évi 110 ezer tonnányi, kétmilliárd forintos termelési értéket képviselő árút ad a népgazdaságnak. A termékek 10—14 százaléka tőkés export­ra, 60—65 százaléka a szocia­lista országokba, a maradék pedig a belföldi felhasználók­hoz kerül. Ezen adatok sze­rint, is,- a konzervipari átlagot testesítjük meg, s nyereségünk is ennek megfelelő, nagyjá­ból tíz százalékosnak vehető. — E keretek között érvé­nyesek a műszaki fejlesztési tervek. — Pontosan! A gazdaságos- sági háttér dönt egy-egy ter­mék- vagy termékcsalád meg­jelentetéséről, vagy akár olyan kérdésben is, mibe, ho­gyan csomagoljuk az áruin­kát — vagyis terveink terme- léscentrikusak. Termelékenyen — Hogyan kapcsolódnak ehhez az újítók? — Először is, a fejlesztések­nek hivatalos útja is van, vagyis külön osztályunk mű­ködik, profikkal. Másrészt, le­hetővé tesszük az önálló mun­kát is, aminek számos oka van. Egyrészt, nagyobb a kö­tődés így a vállalathoz, s így bizonyos személyekben felhal­mozott óriási termelési tapasz­talatot itt — például megvaló­suló újításokban — láthatunk viszont. — A megoldási módokat is meg kell keresni, ami újabb ösztönző erő. Bizonyos kény- szerűség is létezik, hiszen sokszor egy-egy gépre, beren­dezésre van szükségünk, s ezt be se tudjuk szerezni — bár­mely cégnek kicsi falat len­ne. Á belföldiek exportorien­táltak, a szocialista import­ból jelentős időbeni eltolódás­sal biztosítható, a tőkés be­szerzés intézése meg roppant bürokratikus. így1 érthető, ha saját szakembereink .munká­ját megbecsüljük. — Mi az utóbbi időszak legjelentősebb eredménye? — Több ilyen . is akad, ve- evük sorra! Kissé messziről indulva, a twist-off tetőgyár­tó gépsorunkkal kezdve, ugyanis ez a berendezés évi 100 millió darab lapkát gyárt, de csak meghatározott nagy­ságú üvegek lezárásához hasz­nálható. A nagyobb — 2,5 és 5 kilogrammos töltőtömegű üvegeinkhez igazán alkalmas fedlap. ami ráadásul korsze­rű is lenne, nem volt. íev a’akult ki az ALFA—PANK elnevezésű szolgálati szabada­lom, amiben Antal László, Farkas Béla. Pattonytyús Lö- ránd, és Nagy Kiss Ferenc dolgoztak össze. — A feltalálók monogram­jából állt össze a lapka neve, aminek je’lemzője, hogy igen termelékenyen gyártható, korszerű, s roppant egysze­rűen kezelhető is. Aztán a csomagoló gépcsalád az, ami említést érdemel. Kifejleszté­sének a megindítása Muhi Je­nó nevéhez fűződik. Miután más vállalathoz került, Szat­mári Gyulával közösen fej­lesztettük tovább, s ma már a palettázó, a depalettázó, a zsugorfóliás csomagológépek tartoznak ide. Némelyiknek több változata is kialakult. Exportkiszállitásaink bizton­ságát növeli az a konténer- kiácsolási eljárás, aminek megszületése Horváth Gábor és Béltekí Lajos nevéhez fű­ződik. S a már említett j^LFA —PANK lapkához zárógép is kell, aminek elasztikus fejét Keskeny György, Bencsik Gé­za és Szentpéteri György fej­lesztette ki. A mozi, Heltai Jenő szóújí- tása, városunkban éppen het­venöt esztendős. Az angolok fogadásból, véletlenségből létrejött találmánya — ugyan­is az első film annak eldön­tésére, s seregnyi kamera egymás utáni elkattintásávai született, vajon van-e olyan pillanat, mikor az ügető ló mind a négy lába a levegőben van — 1909. november 24-én indujt .hódító útjára Nagykő­rösön, a rézműves iparoscsa­lád, Pappék jóvoltából. Aktív A családfő — aki más vo­natkozásban is élen járt a ta­lálmányok elterjesztésében, lévén az első velocipédista majd kerákpárjavító, s -építő üzem tulajdonosa — Pesten látta meg a kor technikai cso­dáját, s elhatározta, városába is elhozza a kultúrát. Az elhatározását tett kö­vette, s egyszer csak villany­fényárban úszott az akkori baromfipiac, a mai Széchenyi tér környéke. De adjuk át a szót Pa.pp Imrének, aki ek­kor már nyolcéves volt, s máris aktív részese az ese­ményeknek. Hogyan fogadta a város közönsége az új szóra­kozási formát? — Meglehetős érdeklődés­sel!. A vetítés előtti napokban, hetekben a mozigépet kiállí­tottuk aiz ablakba, s az embe­rek eljöttek megnézni a rej­télyes szerkezetet. Külön va­rázsa volt a villanyáramnak is, hiszen akkor még nem volt meg a későbbi telep, a gépek működtetéséhez szüksé­ges villamosságot egy ben­zinmotoros, addig cséplő­géphez használt áramfejlesz­— Feltétlenül említésre méltó az is — kapcsolódik a beszélgetésbe Pijakovicsné Kovács Erzsébet iparjogvédel­mi előadó — hogy kisebb-na- gyobb újítások ezeken kívül is rendszeresen akadnak. , MSekéz emberek — Évente háromszázat bí­rálunk el átlagban. S hogy ezek kedvezően alakulnak, ar­ra talán a legjobb példa ép­pen az, hogy nálunk az újító­kat senki sem „nehéz ember­ként” veszi számításba. Peres ügyünk sincs. B. O. tő szolgáltatta — volna ... Ugyanis, ha rákapcsoltuk a világítást meg a gépet is, ah­hoz, már kevés volt, s a Vi­lágmozgó feliratunk — így hívtuk a létesítményt —, el­halványodott. — Ennek oka az volt, hogy a francia Pathé gyártmányú vetítőgép szénszálas izzólám­pája a megszokottnál jóval erősebb áramot vett fel. Mi­re apám úgy határozott, hogy kicserélteti a dinamót, s a Magyar Állami Gépgyártótól szerzett be egy gépet, ez is benzines volt. Akkora lendke­rékkel. hogy mi gyerekek alig-alig tudtuk megforgatni, s a hűtővize meg elég volt a mosakodásra. — Én voltam a gépésze so­káig, vigyáztam a gépre, víz­re, olajra. Persze, némafil­meket játszottunk, de bizony nagyon nehezen ment, főként a gyerekeket érdekelték a filmek. Aztán, hogy jött , a világháború, apám elment ka­tonának, mi, gyerekek vettük át teljesen az - üzemet. Mehszen — Tizenhármán voltunk testvérek, jutott feladat min­denkinek. Én a gépészség mellett éjszaka még hordtam s ragasztottam a plakátokat, s vittem a filmet ki a vasút­ra. Egyszer, negyedikes gim­nazista koromban, elaludtam a Mentovich tanár úr óráján — de nem rótt meg érte ... — Sok mindenbe belevág­tunk! Amikor 1916-ban meg­halt Ferenc József, megtud­tuk, hogy a temetéséről film készül. A bátyám Pestre uta­zott, éjfélig várt a kópiára a laboratóriumban, kifizette az A véletlen úgy hozta, anya és leánya egyazon napon kap­ták a kitüntetést. Délután örült hát a család odahaza. A maga nemében mindkettő nagyon szép elismerés, büsz­ke a kisdobos, kinek példás szorgalmát kiváló címmel ju­talmazták az ünnepen. De ugyanígy érezhet • a KISZ- tag is — az édesanya, aki. a KISZ KB dicsérő oklevelét kapta november 7-e alkalmá­ból. Csakhogy ez utóbbit ko­moly s fáradságos mozgalmi munkává! lehet kiérdemelni. Némely esetben hosszú évekig érlelődik rá az alkalom. Hazavágyott Nagy Dénesné számára em­lékezetes marad ez a nap Az első magasabb szintről jött elismerést kapta most. Igaz. fiatal még, először nem képzeltem volna, hogy na­gyobbacska gyerekei vannak. Közel az idő, hogy a harma­dik várva várt jövevénnyel bővül a családi kör. Sok le­mondással teli év telt el, mire végre magukénak tud­hatták a Vági István la­kótelep szépen berendezett otthonát. Sőt,' volt idő, ami­kor a lelki békét a szű- kebb szülőföld hiánya is há­borgatta. A szolnoki fiatal- asszonynak, s idevalósi férjé­neik dönteniei kellett, hol lesz jobb az életük. — Még kollégista koromban — a Toldiban tanultam — is­merkedtünk össze, aztán rövi­desen véget is értek a tanul­mányok, összeházasodtunk. Nagyon szép ifjúgárda-eskü- vö volt a miénk. Egy ideig Szolnokon laktunk, de -fér­jem minduntalan hazavágyott. Meglett a kívánsága, de en­gem sem kellett nagyon un­szolni. Megszerettem e csen­des, kellemes várost, szép emlékek kötöttek ide. — Három év óta mindket­ten egy helyen, a Trak is szö­vetkezetben dolgozunk. Azóta jólesik abban a tudatban él­nünk, hogy nem volt elhibá­zott lépés visszajönni, másutt talán hosszú évek múlva kap­tuk volna meg azt a sok er­kölcsi elismerést, és anyagi támogatást, amiben itt részünk lett. A munkahely segített la­káshoz, jutalomutakra kül­dött, és megadta a lehetőséget, hogy tanulhassak. A villamos­ezer koronát — hallatlan nagy pénz volt ám ez! —, s az or­szágban elsőként játszottuk! Csak az elsőségért! A kiadást még a bruttó bevétel sem fe­dezte ... így jártunk akkor is, amikor az Arany János- szobor leleplezését filmezték, s a mindössze húszméternyi filmért fizettünk nagy pénzt.. — A némafilmek más mo­zizást kívánhattak... — Ó, hát persze! A filmek mellé cigányprímások zenél­tek — nem voltak megbízha­tóak, ha esküvő jött, oda men­tek inkább. Nem állandó volt tehát a cigányunk, hanem az, akit éppen megfogadtunk ar­ra az estére. Sokszor zene­kart hozattunk Pestről, telt házhoz — például A rezervis- ta álrhához. Ezt több mint ezerszer játszották, óriási si­ker volt... — Később egy Hubfeld már­kájú német villanyzongorát vett apám — öt évi részletre, havi száz koronáért —, de a háborúban elromlott, s nem tudták javítani. Azuán lett zongorista meg két hegedűs — a billentyűknél Ábrahám tanár úr ült, néha-néha el­bóbiskolt, de akkor is ját­szott — ebből neveltette or­vosnak fiait. Az egyik hege­dűst meg Schwarcnak hívták, jóravaló tanár volt ő is. Fixre — S az akkori filmek? — Játszottuk a dán Psilam- derrel a Nőik bálványát, 1916- ban a magyar Tanítónőt, Mia May főszereplésével a nyolc­részes Cesarinát, aztán, már később, Ramon Navarróval a Ben Hurt. Ez akkora világ­sláger volt, hogy újra- pesti, ipari szakközépiskola 3. évfo­lyamát kezdtem levelezőn. A hasonló helyzetűek kedvéért hadd említsem meg Rácz Zol­tán nevét, aki hivatalból és legalább annyira emberség­ből mindig szívén viselte a fiatalok ügyét. Mozgalmas Idáig jutva a beszélgetés­ben eszembe ötlik, hogy a munkahely, s az egyszerű munkás házaspár viszonya nem lehet egyoldalú, mint az első pillantásra tűnik. Mert ki vitatná, ahhoz jócskán kell tenni az asztalra, hogy vala­kik ilyen előnyökkel eldicse­kedhessenek. — Semmi okom, hogy vala­mennyire is szépítgessem a dolgokat, jóllehet most azt várta, hogy betanított szerelő­ként valamiféle komoly tár­sadalmi funkciókat töltök be . az üzemben. A család éppen elég munkát ad amúgy js, de nem is várja el senki, „si­ma” KISZ-tagként is lehet, kell a közösségért éppen ele­get dolgozni. — A közösségi munkát mindig így értelmeztem. Ügy érzem, ez a kitüntetés az utóbbi három évet értékeli igazán. Mit mondjak, valóban mozgalmas, fáradságos, volt ez az időszak, a maga sokszínű rendezvényeivel, hogy csak a FIN-programokat említsem. Városunk felszabadulásának 40., valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulója tiszteletére több nagy­kőrösi részesült sportkitünte­tésben és jutalmazásban. Bod- roghalmi János és Sziládi Fri­gyes Budapeáten, a megyei TSH-nál kapott jutalmat, De­zső László a körzeti pedagó­gus törzsgárdaünnepságen ki­váló munkáért sportkitüntetés­ben részesült. A városi tanács művelődési, egészségügyi és sportosztályán Horváth József a megyei TSH elismerő pla­kettjét Decsi András a megyei TSH elismerő oklevelét kapta; Tömösközi Sándor, Kovács László, Pécsi Zoltán és -Súlyok Zoltán pedig a helyi sportélet már a filmhez szokott zene­kart hivattunk le — előtte reklámoztuk a filmet, csak annyit írva a házfalaikra, az autókra, az úttestre: Ben Húr. Mellé még harminc filmet adott el a filmvállalat, s ezt is a bevétel ötven százalé­káért. — Én fix összeget alkud­tam ki, úgy gondoltam, mi járunk jobban. Aztán, mikor kifizettük mind a harmincegy film után a díjakat, akkor jöttem rá, ráfizetés ez, így is, úgy is. Fejleszteni is kel­lett, a régi vetítőgépnek eltört a máltai keresztje — ez a filmtovábbító szerkezet —, így a régi, sárgaréz, ezért gyorsan kopó fogaskerekű gép helyett egy német gyártmá­nyú Erlemamn zajtalan, fer­de fogazású fogaskerekűt sze­reztünk be. Még ez is szén­rudas, ívlámpás volt... Üzlet? — Anyagilag, hogy nézett ki: üzlet volt-e a mozi? — Ügy 1928-ban nagy mo­ziszerencsétlenség történt, ren­delet jött, korszerűsíteni kell a helyiségeket, műszaki esz­közöket. Kilencvenezer pengő hitelt vettünk fel — húsz szá­zalék kamatra —, öt évig, ha­vi kétszer 500—500 pengős részletben, csak a * kamatot törlesztettük, s 220 ezret fi­zettünk vissza —1 ami éppen 220 vagon búza ára volt ak­kor. — De hogyan! Nem vet­tünk semmit, s emlékszem, bár dolgoztam szorgalmasan, nem volt ingem ... Szilvesz­terkor, mint annyi más fia­tal, én is táncolni mentem .volna, most is szeretek, hát még akkor! — aztán délután még nyitva volt egy üzlet, két pengőért vettem egy fehér inget magamnak, hogy el tud­jak menni... Hát, ennyire volt üzlet... (Folytatjuk) (ballal) Magamban azért a sok éves KISZ munkának tulajdonítom ezt az elismerést. — Férje KISZ-vezetöségi tag, szinte minden megmoz­dulásnak részesei, hogyan, tudják mindezt összeegyeztet­ni az otthon-mi? — Könnyen megy az, csak akarni kell, az soha nem le­het magyarázat, ha valaki a családra, a gyerekekre hivat­kozik, amikor rendszeresen el­marad valahonnan, hiszen a közösség éppenhogy segít összhangot teremteni, prog- ramjaiöan figyelembe veszi a . körülményeket. Manapság a zártkert, a gmk, s egyéb mel­lékes hajtja a fiatalokat Üjabb indok lehet a mozga­lom elhanyagolására, de saját helyzetünkből tudjuk, ez is gyenge mentség. Korán kezdve Igaz a változó, vagy mond­juk így nehezebb körülmé­nyek sokszoros súllyal nehe­zednek fnindenkire, meghatá­rozó lehet a fiatalok viselke­désében, de ez nem szükség­szerűen okozza a mozgalmi munkától való eltávolodást. A módszereknek, programok­nak is kell tudniuk igazodni a változásokhoz, de mindennél fontosabb, hogy az érzelmi kö­tődés meglegyen, ezt kialakí­tani igen korán elkezdve nagy felelősséggel lehet. Miklay Jenő támogatásáért jutalomban ré­szesült. Országos versenyt nyertek Békéscsabán országos minő­sítő atlétikai versenyt rendez­tek. Az összkorcsoportos — rit­kán van ilyen — viadalon kö­zel ezren indultak és minde­nütt alaposan meg kellett küz­deni a jobb helyezésekért. Felnőtt férfiak, gerelyhají­tásban: 1. Palotai László 68,64; .2. Szűcs Ambrus 63,40 méter. Serdülő B-korcsoportos léá- nyok, 1970-es születésűek, 4- próba, C-variáció: 4. Kecskés Ildikó 1796 pont (ifjúsági bronzjelvényes szint). 1971-es évjárat, 4-próba, C-variáció: 3. Baranyai Ágnes 1632 (bronz­szint). 4. Soós Annamária 1609 (bronz), 5. Pörge Rita 1555 (brónzsZint). Utóbbi három év­vel fiatalabb a többinél. Gyermek leányok (I972-es— 74-esek). Kislabdadobás (40 induló): 1. Pörge Rita 44 m, a legfiatalabb évjáratból és or­szágos versenyt nyert! Gödöllőn rendezték az egye­sületbe is igazolt középiskolás atléták megyei futó csapat- bajnokságát. öt intézmény ta­nulni között városunkat tíz gimnazista leány képviselte. I. koesoport, 100 méteres sík­futás: 3. Czagány Erika 13,9 mp. 409 m: 1. Varga Györgyi 65,9 mp (bronzszint). 800 m: 4. Gazdik Mónika 3:34,1 perc (brónzszint). 4X100 m-es vál­tó: 2. Nk. Gimnázium (Zsuffa Dóra, Biczó Erika, Czagány, Weisz Ildikó) 53,9 mp. 4X400 m: 3. Nk. Gimnázium (Varga, Barta Ágnes, Bozlék, Gazdik) 4:33,2 perc. II. korcsoport, 100 m: 1. Zsuffa 13,2 mp. 200 m: 2. Weisz 28,6 mp. 400 m: 2. Bozlék Zsu­zsa 68,3 mp. A 7—5—3-p2—1-es pontozás­sal, 51 összponttal a Nk. Gim­názium a csapatversenyben .a harmadik’helyen végzett. A körzeti úttörő III. korcso­portos négypróba viadal őszi fordulója, fiú csapatverseny­ben: 1. Nk. Kossuth isk. 779; 2. Nk. Arany isk. 709; 3. Nyársapáti isik. 661; 4. Kocséri isk. 658; 5. Nk. Rákóczi isk. 657; 6. Nk. Petőfi isk. 594 ponttal. Egyéni összetettben (36 induló közül); 1. Várkonyi Tibor (Kocséri isk.) 186; 2—3. Ugi-Rácz Tibor (Kossuth) és Kesztyűs György (A.) 168—168 pont. Leány csapatban: 1. Nk. Kossuth isk. 982; 2. Kocséri isik. 807; 3. Nk. Arany 697; 4. Nk. Petőfi 694; 5. Nk. Rákóczi 656; 6. Nyársapát 637 pont. Egyéni összetett (36): 1. Pörge Rita 230; 2. Gál Henriett 208; 3. Nagy Anikó 185 pont (mind­három kossuthos). ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap) Csak beállítva já A Mészáros János Termelőszövetkezetben is oda kell figyelni, hogy a kombájnadapter milyen magasságban vágja le betaka­rításkor a szárat. Ezt ellenőrzi Bognár István és Balogh Sándor a szövetkezet két dolgozója egy E—516 Fortschritt típusú gépen Varga Irén felvétele Kitüntetések a sportban Wlozijubileum (1.) Némafilm, Világmozgó, elsőség

Next

/
Oldalképek
Tartalom