Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. évfolyam, 267. szám _____________________1984. november i4„ szerda • • Ö sszefognak a munkatársukért Számítógépek a tangazdaságban Tábláin szírnek százezrei A harmadik mindegyiknél okosabb Alighanem lehet így fogal­mazni: az ifjúsági parlamen­tek sorának akadnak állandó, időtől és helytől független tárgykörei. Mint például a la­káskérdés meg a munkahelyi beilleszkedés. Utóbbi még «sak-csak megtámasztható egy-egy határozattal, hogy apadjanak a kellemetlen ta­pasztalatok, de azt egyre ke­vesebb munkahely tudja sza­vatolni, hogy belátható időn belül megfelelő hajlékhoz jut­tatja fiatal szakembereit. Mégis elegendő csupán egyet­len lakást emlegető felszólaló, vibrálni kezd a levegő. A parlamentek egyedi voná­sait azonban nehézkes volna összegyűjteni, mert hogy a fó­rumot milyen szín festi, csak attól függ, melyik közösség mivel áll elő. Mármint a meg­szokotton tú,l. A ceglédi Vo- lántefu és a szervezetileg hoz­zá kapcsolódó (nagykőrösi, abonyi, nagykátai, monori, da- basi, kiskunlacházi) főnöksé­gek fiataljai például Szalai Ba­lázsért fogtak össze. Szalai Balázs 1979-ben lett a kiskunlacházi főnökség gépko­csivezetője. Nem «okkal ezután Sorsát egy szerencsétlen ese­mény törte ketté. 1982-ben autóbaleset érte, melynek so­rán oly súlyos csigolyasérülést szenvedett, hogy végtagjai megbénultak. Hogy a gyógyu­lás reménye mennyire nem il­lant el a fiatalemberből, jelzi ezt az a levél, amely a Szov­jetunióba* Szaratov egyik kli­nikájára érkezett. Babicsenko professzor válasza kedvező volt: a leletek áttanulmányo­zása után úgy döntött, meg­próbálkozik a gyógyítással. Egyúttal jelezte levelében azt, hogy a szükséges alapműtétet itthon is el tudják végezni, Állítom, hogy esetenként égészen kellemetlen dolog pa­pírnak lenni. Mert vajon van-e a papírnak lába, hogy elro­hanjon, fa^e, hogy csóválva tiltakozzon, szája, hogy segít­ségért kiáltozzon, ha egyszer már becsavarták az írógépbe. Bizony, egyik sincs neki. Ezért a papír egy hátrányos helyze­tű, szerencsétlen, kiszolgál­tatott valami. Nem lenne sza­bad folyton kibabrálni ve­le. Kíváncsi lennék, miféle mellékutcákon < őgyelegtek Tóth Gáborné (alighanem ceglédi lakos) gondolatai, mi­kor az előtte minden bizony­nyal idegesen rángatózó lap­ra meredt. Ez a papír nagyon szép lehetett üresen. De hát él valami vágy az emberben (úgy látszik), hogy a termé­szetes harmóniát lehetőleg de­rékba törje. Mondjuk min­denféle betűket írjon az egyébként tiszta felületre. Hej, igen szomorú, de ezt tet­te Tóth Gáborné (alighanem ceglédi lakos) is. Ráadásul, a jó ég tudja , csak, miért, mű­fajul egyenesen a feljelentést választotta. Mérges nyilacskái célpont­jául pedig a Halász utcai Má­té Ferencet, aki feleségével együtt udvaruk hátsó fertá­lyán sertéseket gondoz. Tá­volról sem emelkedett hangú fogalmazványának lényege: tűrhetetlen, hogy egy sűrűn lakott városnegyedben (egyéb­ként a Vörösmarty tér környé- kér„ől van szó) sertéstelep léte­süljön, ablakán beözönlik a légy és a bűz, nem érti, ho­gyan adhattak ki ilyesmire építési engedélyt, sürgős in­tézkedést kíván, mert ha nem, felsőbb tervekhez fordul. A tanácsi emberek, akik a levél nyomán rövid helyszí­ni szemlét tartottak Mátéék- nál, azzal tértek vissza: pél­Szaratov pedig a további kúra színhelye lehet. A volános fiatalok elhatá­rozták: erejükhöz mérten se­gítenek szerencsétlenül járt társuknak az utazáshoz és a gyógykezeléshez szükséges pénz egy részének előteremté­sében. Az ifjúsági parlamen­mindent elborító és kivédhe­tetlen vetélkedők időszaka. Mint súlytalanság a világűr­ben, olyasféle volt a vetélke­dő, az ember be kellett hogy építse az életmódjába. Ha két vagy több dolgozó összetalál­kozott a menzán, legott vetél­kedésre serkentek, eldöntendő, vajon a forró tojásleves vagy a dermedt káposztás tészta az ehetetlenebb. Akadtak olyan közművelődési intézmények is. amelyék a munkásművelődés terén mutatkozó feladataiknak grandiózus, több fordulós, fel­menő rendszerű, fődíjas vetél­kedőkkel szerettek volna ele­get tenni. Aztán elvetéltek a vetélkedők, az emberek egy­szerűen megunták a furtund- furt viaskodást meg a villám­kérdéseket. Úgyhogy most már, amikor nem muszáj, érdemes vetélke­dőkét rendezni. Persze csak csöndben, ritkán és szerényen. Mert azért mindannyian sze­retünk oldott hangulatban fesztelen szellemi párbeszédet folytatni. Mi több, kedvelünk pontok gyűjtögetésével fölébe kerekedni vetélytársainknak. Minden bizonnyal erre gon­doltak az abonyi könyvtáro­daadóan rendes, tiszta, kor­szerű háztáji gazdaságot lát­tak, ami valamennyi követel­ménynek megfelel. Mellesleg az állattartásról szóló tanács- rendelet értelmében a Halász utca az úgynevezett 3. öve­zetbe tartozik, ahol még csak nincs is korlátozva a tartható sertések száma. Gazdánknál a környezetvédelem megfelelő, legalábbis a kritikus bajfor­rások olyannyira mérsékeltek, hogy észrevenni is csak az képes, akinek ez feltett szán­déka. Máté Ferencék három esz­tendeje adták fejüket sertés­hizlalásra, a törteli Dózsa Tsz-szel kötött szerződésük értelmében az idén 60 jószágot küldtek a feldolgozó üzem­be. Némi hasznuk majd csak a következő években lesz, el­eddig éppen hogy megtérült a befektetés. Húst termelnek, s ennek fontosságát bizonyítani manapság már csak közhe­lyekkel lehet. Az állatsereglet nem ismer szünetet, szabad­ságot, ezért megállás nélkül dolgoznak. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a hasonló konflik­tusok hátterében legtöbbször személyes ellentét, irigység, áskálódás, szóval csupa sza­badidős tevékenység áll. De vajon ki irigyli Mátééktól a munkát, s ki az, aki panasz­kodik, ha friss húsokból válo­gathat a boltban? A tanácsiak kötelességükhöz híven készséggel válaszoltak volna Tóth Gábornénak vizs­gálatuk eredményéről, ha legalább a címét vagy a ne­vét meghagyta volna. Ügy, úgy, a nevét, mert kiderült, hogy Tóth Gáborné nevű alig­hanem ceglédi lakost a Halász utca környékén senki sem is­mer. Hát ezért mondom, hogy a papír hátrányos helyzetű. Varga Sándor ten közreadott felhívás sza­badnapi KISZ-műszak szerve­zésére kérte a szállító szak­mában dolgozó ötszáz fiatalt és a szocialista brigádokat. A vállalkozás sikerében nem kételkedünk. V. S. sok, amikor „ ... minket nem lehet legyőzni mar” címmel vetélkedőt hirdettek a, nagy­községben, s annak döntőjét november elejére tették. Jól tették, mert az ünnepélyes eseményekkel teli időszak egy oldott, ám tartalmas rendez­vénnyel gyarapodott. Bár a vetélkedési láz nem ért el csúcspontokat, például a mezőgazdaságban dolgozók közül egyetlenegy csapat se jelentkezett, de azok a KISZ- esek és szocialista brigádta­gok, akik asztal mellé ültek, hogy felkészültségiéről szá­mot adjanak, egy arányosan szerkesztett, hangulatos vetél­kedő részesei lehettek. Az alapot egyébként a munkás- mozgalmi ügyekben való jár- 'tasság jelentette. Ám a jeles személyiségekről (többek kö­zött Ácsai Imréről, Rajk Lászlóról, Hámán Katóról) és történetekről valló ismeretek fokozatosan adták át helyüket a közelmúlt és a ma Abonyát bemutató képeknek. No és azoknak az apró, korántsem haszontalan tudnivalóknak, melyekből kiderült, ki miként kötődik szűkebb környezeté­hez. Ügy emlékszem, az Időbeli utazás során nem maradt be- járatlanul Abony egyetlen fontos utcája, tere, épülete, munkahelye sem. Noha szelí­den, de erre ösztönöztek a ve­télkedő válaszadási módozatai V. S. Keddi nagypiac. Késő dél­előtt van. A téren egymást érik a parkírozó gépkocsik. De nem ez a feltűnő a nem hely­belinek, hanem a rengéteg ke­rékpár. Igaz. az alföldi váro­sokra, falvakra jellemző ‘ez a könnyű kétkerekű közlekedési eszköz. Külön meglepetés, hogy a kerékpárokat vigyázzák, őrzik, amíg gazdájuk a piacon kínál­ja portékáját, vagy éppen bevásárló körúton van. Belépve a piacra, mindjárt szembetűnik a hosszú sor a lángossütöde előtt. A vásárlók nem akarnak fogyni, újabbak és újabbak jönnek helyettük. Átkéredzkedve. átfurakodva a sokadalmon. szívet melenge­tő látvány tárul elénk; a pul­ton hatalmas, szépen sült buk­ták, lányosok és más sütemé­nyek kelletik magukat, elfo­gadható áron. v Éppen a csemői Vermes Mi- hályné gyönyörködik a pék­termékekben. s már előre ké­szíti pénztárcáját gyakorlott mozdulattal, mint az olyan emberek, akik rendszeresen vásárolnak. Amikor rákérde­zünk, elmondja, hogy hetente jön Csemőből, és soha nem hagyja ki a Lenin Tsz árudá­ját. Akiket ezután megkérde­zünk a minőségről s az árak­ról, véletlenül mind helybe­liek. viszont annál jobban is­merik az árusítókat, s porté­kájukat. Magyar István, Vár­Szép vidéke hazánknak az északi hegyvidék, Börzsönytől a zempléni legtávolabbi lan­káig. Alföldi ember rendsze­rint barangolásai — kirándu­lásai vagy hivatalos útjai — során jut el oda, megcsodálja, megszereti. Liehet, hogy épp a munkája is oda köti. Vannak, akik viszont a hegyekből „ereszkednek a síkságra”. Nyeli az adatokat A Ceglédi Állami Tangaz­daság fiatal üzemgazdásza, Bobál István egy éve ízlelgeti az alföldi levegőt. Családja Gyöngyös környéki, középis­kolába Sárospatakra járt, dip­lomát azután Budapesten szerzett, a közgazdasági egye­temen. Á számok embere lett, s hamarosan hozzáfűzheti azt is, hogy a számítógépeké. A tangazdaságban ugyanis lehe­tősége van a számítógépek gyakorlati alkalmazásának el­sajátítására és a tanultak al­kalmazására. A komputer először a PTA 4000-esek képében állított be a tangazdaságba. Már van vagy tucatnyi belőle. Ismerte­tésére előadássorozat indult, volt hallgatósága. Együtt Ha a reméltnél .kevesebb a termés, különös gonddal kell felszedni, leszüretelni. így volt ezzel a Ceglédi Állami Tan­gazdaság évenként visszajáró önkéntes segítő csapata. A Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem gépészmérnöki karon ta­nuló száz hallgatója szőlőt szü­retelt, a betakarító gépeket követve cukorrépát böngészett a táblákon. Mivel a hibridku­korica hozama elmaradt a várttól, annak a kézi törésében is részt vettek. Az egyetemisták tizenegy munkanapot dolgoztak végig. Vendéglátóik jó szervezéssel lehetővé tették számukra a zökkenőmentes munkavégzést. Ennek köszönhető, hogy 240 tonna szőlőt szedtek le, s je­lentős mennyiségben takarítot­ták be a többi terményt is. A tangazdaságban végrehajtott normarendezés is növelte az iramot, általában kétezer fo­rint körül alakult a kereset, s ez lényegesen jobb volt a ko­rábbinál. A szorgalmasabbak háromszáz forintot is megke­reshettek naponta. A fiataloknak az elhelyezés­konyi Sándorné és Vass Györgyné mar rutinos vásár­lók. bizonygatják, hogy a tsz lángossütödé’jében és a vágott- baromfi-boltban mindig van. s friss az áru. Bezzeg Ferencné. a Dél-Pest megyei Áfész standja előtc vá­rakozik, két és fél éves kislá­nya kapaszkodik a szoknyájá­ba. de türelmesek, akárcsak a többi vevő. Itt .főleg tőkehúst mérnek, most ' szerinte nem nagy a választék, de ami van. az elfogadható. Csak az a baj. hogy szerinte a pultra kirakott húst nem védi eléggé a plexi­üveg a szennyeződésektől. A Szalisznyó István-iéle pe­csenyesütő előtt jóízűen fala­toznak, ami azt sejteti, hogy érdemes ott megállapodni né­hány percre. Valamivel távolabb gusztu­sos savanyúságokká!. telt edé­nyekből 20 forintért mérik a vecsési savanyú káposzta ki­lóját, s később kiderül, hogy másutt is ennyi az ára a mai piacniapon. Jó órás szemlélődés, kérde- zősködés után azonban megle­hetősen vegyesnek mutatko­zik a kínálat, a kereslet és a minőség összképe. Mert a to­jás ára 2,40-től 3,40-iig válto­zik. méretben még nagyobb a különbség, de általában szép­nek mondható. Zöldpaprika paradicsom alig akad a piacon ami van, az csak azonnali fo­gyasztásra alkalmas, nem is örültek azutáp az első sike­reknek, sőt a komputerrel kapcsolatban azóta már újí­tások is születtek. Ezt a tudós berendezést a Commodore kö­vette, három példányban. Egy a feldolgozóba, egy Kecskés­csárdára, egy pedig a bedei központba jutott. Ezek még több ismeretet kívánnak, még .lobban ki lehet mjd használ­ni mindhármójukat, mint ed­dig. S most itt a harmadik típus, az előzőknél is okosabb: a VT 20/A nevű. Állóeszköz- és készletgazdálkodási programot vettek fel hozzá elsőnek. Mi­vel a számítógépet pontos adatsereggel be kell progra­mozni, így a vele való ismer­kedésből — ha rögtön nem is tudták, hogy minek az a sok­sok számadat — kijutott a ke­rületi raktárosoknak, gépíró­nőknek is. Tény, hogy á gép munkáját elő kell alaposan készíteni és ez bizony renge­teg többletmunkát ad a gaz­daság adminisztratív munka­köreiben dolgozóknak. Diplomához lehetőség Mivel Bobál István mostani feladata a többi közt az üzem­re és az ellátásra sem volt pa­naszuk. Küjlön örültek a gaz­daság igazgatójával folytatott tartalmas szakmai beszélgetés­nek és annak a lehetőségnek, hogy a számítógépekkel is al­kalmuk volt megismerkedni. A szabad órák unaloműző elfog­laltsága volt a sport és a rend­szeres filmvetítés. Egy alka­lommal még a kecskeméti Ka­tona Józsej Színházba is ellá­togattak, ahol Jancsó Miklós rendezésében látták Faustus doktor boldogságos pokoljárá­sát. A megyei ifjúsági labdarú­gó-bajnokságban a Ceglédi VSE fiataljai tartják a helyü­ket. Továbbra is a második helyen állnak. Nem sikerült közelebb kerülniük a vezető D. Kőolajhoz, mivel a két mérkőzésen — egy győzelem­szép, lecsónak való. A kelká­poszta árát kilónként 6-tól 10 forintig írták ki, a fejesé 6— 8 forint. A burgonyát 4—7 fo­rintig kínálják a kofák, a zöld­séggyökeret 16—20-ért. a sár­garépát 6 és 10 között. Két he­lyen láttunk szép sárgarépát, különösen a csemői Lédeczi István standjánál, aki unoká­jának, az otthoni tsz üzemmér­nökének saját terményeit kí­nálta. Korábban itt volt még a termesztő is. de hogy elfo­gyott a karfiol, a paradicsom, cékla, már hazament. A kara­lábé nála sem, másutt sem fo­gyott. nem volt bizalom irán­ta. Sóska 20 és 30 forint között kínáltatott, vöröshagyma álta­lában 10-ért. a fokhagyma 40- ért fagyott. A lila csemege- hagyma tizenkettőt ért kilón­ként. Piaci tapasztalatunk szerint a zöldpaprika, a paradicsom nagyon kevés volt. szőlő csak mutatóban. Mákot egyetlen he­lyen adtak el 75 forintért, dió­belet 120—150-ért kínáltak, héjas manduláért negyven fo­rintot kértek, dióért 30—34-et. Káposzta kevés volt, kicsik bár tömörek voltak a fejek. Gombát, tarkababot, mézet csak egy-egy árusnál láttunk. Egészében véve jellemző volt erre a keddi piacra a szűkös választék. Nem nagyon vásá­roltak az érdeklődők — igaz. kilenc óra tájban már nem is nagyon volt mit. Aszódi László Antal gazdálkodási terv, a kalkulá­ció, a naprakész adatok nyil­vántartása, érthető, hogy „komputerbarát”. Résztvevője ő is annak a tanfolyamnak, amely a tangazdaságban in­dult, hetenként egy ízben, egy teljes délutánra gyűlnek ösz- sze tanulni a tanácsterembe. Az oktatót a Számítástechnikai Oktatási Központ küldi ilyen­kor Ceglédre. Segítségül szakirodalmat is találnak, részben magyar nyelven, részben pedig ango­lul. A fiatal közgazdász itt jó hasznát veszi a nyelvtanulásá­nak, nyelvvizsgáinak. A tanfo­lyamra járók számára majd annak, aki diplomamunkáját megvédi, felsőfokú szakmai képzettséget ad a számítógép- kezelés. Szép jövő előtt A komputereknek nagy jö­vőjük van, s ezzel jár, hogy akik a gépekkel foglalkoznak, az ismeretszerzésre hosszú tá­von felkészülhetnek, Ka a kor­ral akarnak haladni. A Ceg­lédi Állami Tangazdaságban most ez az időszak az előké­születek időszaka. Érthetően megsokszorozódik miatta az irodai munka. Ám, ha a szá­mítógépek adattárát alaposan feltöltik, akkor már egysze­rűbb lesz ez. Könyvelés, álló­eszköz-gazdálkodás, anyaggaz­dálkodás, üzemgazdasági ügy­vitel — megannyi szakterület, amelynek segíthet majd a számítógép. A gépnek meg majd azok segítenek, akik most sajátít­ják el az alkalmazásának for­télyait, egy idő múltán pedig azok is, akik legfrissebb, leg­fiatalabb, e célra szerzett felsőfokú gépesítéssel rendel­kező fiatalként állnak majd a tangazdaság szolgálatába, hogy ott találják meg a számításu­kat. A számítógépeknek külön termet alakítottak ki a bedei központban. Eszes Katalin mel és egy döntetlennel — három pontot szereztek. Ceglédi VSE—Soroltsári VOSE 1-1 (1-3) Ceglédi VSE: Szőke — Vígh, Karai, Török, Halmi — Nyári, Szabó, Fodor — Keszthelyi, Nagy, Dervaderics. Szabó góljára a vendégek a második játékrészben vála­szolni tudtak. A ceglédiek a szokottnál gyengébb teljesít­ményt nyújtottak. A kapus Szőke mellett csak a két vé­dőt, Kx:rait és Törököt lehet dicsérni. Ceglédi VSE—Dabas 3-2 (1-C) Ceglédi VSE: Szőke — Hal­mi, Hegedűs, Török, Varga, Dervaderics (Végh), Balogh, Karai — Szabó (Szakter), Nyári (Keresztúri), Fodor. A Vasutas már 3-0-ra ve­zetett, némileg lazítottak ek­kor, amit a dahr.siak ügyesen kihasználtak, gyors két gólt lőve. Szerencsére a korábban megszerzett előny még elég volt ahhoz, hogy a CVSE a két bajnoki pontot megsze­rezze. ' Góllövők: Nyári, Balogh, Fodor. Jók: Halmi, Karai, Nyári. U. L. Olajképek Réti Mátyás festményei Kiállítás nyílik Albertirsán a pártszékházban Réti Mátyás festőművész alkotásaiból. A kiállítást a nagyközségi mű­velődési központ, a pártbizott­ság és a Népszabadság szer­kesztősége szervezte. A meg­nyitót november 16-án, pén­teken délután 16 órakor tart­ják, Gáli Sándor újságíró mond beszédet. Az érdeklődők Réti Mátyás festményeit no­vember 30-ig láthatják, na­ponta 8—17 óráig kereshetik fel a pártszékház nagytermét. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Klrl»p) Nemlitcs szerző műve Út az időben Képek a nagyközségről Szerencsére véget ér a vad, Szülő csak mufaféSsan Szerény veit a piaci kínálat Diákok a gazdaságban Magyobb bérért többat szedtek Labdarúgás Két mérkőzés, károm pont

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom