Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-02 / 258. szám

1984. NOVEMBER Z„ PÉNTEK Bíoszorúiás Születésének 75. évforduló­ja alkalmából csütörtökön a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában megkoszorúzták Kronovitz Mátyás internacionalista for­radalmár emléktábláját. Kro­novitz Mátyás 1933-ban lépett be a Kommunisták Magyar- országi Pártjába, 1938-ban, mini a Spanyolországban har­coló magyar zászlóalj politikai megbízottja halt meg. A megemlékezés virágait a Honvédelmi Minisztérium, az Élelmezés ipari Dolgozók Szak- szervezete, a Magyar Ellenál­lók, Antifasiszták Szövetsége képviselői, valamint Krono­vitz Mátyás családjának tag­jai helyezték el az interna­cionalista harcos emléktáblá­ján. Élenjáró munkáért Népi etteirőrök kitüntetése üemzefköii íaeíócskczás A szocialista országok ide­genforgalmi kormányszervei­nek értekezlete október 30. és november 1. között Buda­pesten tartotta XVII. plená­ris ülését.. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, a Koreai NDK, Kuba, Lengyel- ország, Mongólia, az NDK, Romania, a Szovjetunió, Viet­nam és hazánk idegenforgal­mi kormányszerveinek dele­gációi vettek részt. A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság tegnap ren­dezte meg a társadalmi ak­tivisták részére a kitüntetési ünnepséget a Pest megyei Ta­nács dísztermében. Dr. Sátor Jánosné elnökhelyettes kö­szöntötte a megjelentek kö­zött Szakali Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagját, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, Balogh Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Mondok Pált, a megyei tanács elnökét. Császár Ferenc megyei NEB-elnök méltatta ünnepi beszédében a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak az emberiség történetében betöl­tött jelentőségét, majd kitün­tetések és jutalmak átadására került sor. Szakali Józseftől vették át a Kiváló Társadalmi Mun­káért kitüntetést Bánhidi László és Csizmadia József, a megyei NEB népi ellenőrei, Jónás Gyula, a ceglédi NEB népi ellenőre, Kiss Mihály, a gödöllői NEB népi ellenőre, Aipli Sándor, a ráckevei NEB tagja és Kurdi Bálint, a váci NEB népi ellenőre. A KNEB emlékplakettjét kap­ták: Révai János és Sinkó Imre, a megyei NEB népi el­lenőrei. Huszonöt éves kiváló népi ellenőri munkájukért emlék­lapot vettek át: Belány László, Bánfalvi László, Boros Ist­ván, Szűcs László és dr. Hor­váth János, mindannyian a megyei NEB népi ellenőrei. Húszéves kiváló ellenőri mun­kájukért elismerő oklevelet kaptak tizenegyen. Az ünnepség hivatalos ré­sze dr. Sátor Jánosné zársza­vával fejeződött be. Cs. S. Tizenöt éves ceglédi kutatási program Fagytűrő kajszifajták A kajszibarack-ültetvények­ben évről évre tetemes káro­kat okoznak a fagyok, emiatt e gyümölcs kiszorulóban van a termesztésből. Az állandó 1'ia.z csak banándugó, de az elektrotechnikai fejlettség ellené­re ez is keresett cikk. A Ferroelektrika Isz maglódi telepén évente 890 ezer darabot készítenek, főleg az ipar számára Trencsényi Zoltán felvétele veszteségek miatt ugyanis a gazdaságok többsége csak ala­csony jövedelmet ér el, nem egy évjáratban ráfizetéses a kajszi. A tudományos kutatók ezért külföldről, mindenek­előtt a Szovjetunióból beho­zott fagytűrő fajtákkal kísér­leteznek, ezekkel folytatnak keresztezéseket, abban a re­ményben, hogy az így előállí­tott új kajszik jobban ellen­állnak az alacsony hőmérsék­leti hatásoknak. A Gyümölcs- és Dísznövény Termelési és a Fejlesztési Vál­lalat ceglédi állomásán Nyújtó Ferenc igazgató irányításával 15 évvel ezelőtt kezdődött a tudományos program a ma­gyar kajszi megmentésére. A Szovjetunióból akkor behozott öjSéle kajszifgjta, köröttük a Híres kisinyovi korai és, a gyqtszkij fajták száznál is több keresztezési kombináció­ba kerültek. A kutatók azt vizsgálták, hogy miképpen al­kalmazkodnak a hazai klima­tikus viszonyokhoz az egyéb­ként nagy fagyokat is jól vi­selő fajták. Mellettük mediter­rán eredetű kajszibarackok, továbbá bolgár és francia gyümölcsök is hasonló vizsgá­latok alá kerültek. Érdekes ta­pasztalat ugyanis, hogy a ko­rábban érzékenynek tartott mediterrán fajták nemegyszer jobban kivédik a tavaszi fa­gyokat. A tudományos kutatók vé­gül is hat-nyolc kajszifajtát állítottak elő és továbbiak a hivatalos minősítést megelőző szakaszban vannak. Az esfepífÓRCik is megéri A FÁÍ¥ és leányvállalatai tlesgyobb enátSéságof kcpíok Közgazdászok, építőipari vezetők vitatkoznak arról, hogy ebben a Szakmában milyen az ideális, a leghatékonyabban működni tudó válla­lati szervezet. Egy kicsit talán a divatnak is engedve sokan azt állít­ják: a könnyen áttekinthető, irányítható, közép- és kisvállalatoknak van jövője. Megint mások azzal érvelnek, hogy csak a nagy, tőkeerős, sok szakemberrel dolgozó cég képes univerzális feladatok megoldására, szükség esetén szakemberek átcsoportosítására. Aligha valószínű, hogy a véleménykülönbségeket éppen egy kívülálló tudná feloldani. Már csak azért sem, mert az igazság talán éppen a két véleménycsoport között van. Bizonyos feladatokat egy kisebb közösség, nagyobb vállal­kozásokat egy nagyobb szervezet oldhat meg sikeresebben. Ezt látszik bizonyítani a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat példája, ahol nem tervezik a korábbi cég feldarabolását, de éppen a gazdaságos és ru­galmas működés érdesében jó néhány szervezeti változást határoztak el. csakhogy a korábbi hitelek törlesztési kötelezettségei miatt évek óta nincs lehetőség részesedésfizetésre. A jövedel­mek azért igy sem egyformák, hiszen dolgozóik túlnyomó többségét teljesítményeik sze­rint fizetik. Érdekeltek a munkahelyi vezetőik a tervek teljesítésében, a munkák jó előkészítésében is, hiszen ha a lemaradás na­gyobb a megengedettnél, a minőség ellen merül fel kifo­gás, vagy a költségeket lépik túl, máris elvész az éves pré­mium. TcIJasiSsíiány szerint Mindenekelőtt — ahogyan erről Novák László közgazda- sági főosztályvezető tájékozta­tott —, a korábbi építésveze­tőségek, főépítésvezetőségek kaptak nagyobb önállóságot. Nemcsak a nevük lett új — ma főmérnökségnek mondják a részlegeket — hanem az irá­nyítási és a gazdálkodási rendszer is megváltozott. A főmérnökségek például önál­lóan készítik el az éves ope­ratív tervet, a részleg irányí­tója maga választhatja meg beosztottjait. Mindennek: ter­mészetesen nem lenne túl sok ösztönző ereje, ha a jobb mun­ka nem párosulna nagyobb jövedelemmel. A tervek telje­sítésétől függően és a szűkített önköltség-megtakarítás ará­nyában azonban ma már vál­tozik a prémium nagysága is. Joggal kérdezheti az olvasó, elegendő-e ennyi ösztönző, nem lenne-e szükség vállala­ton belül is a fizetések erő­teljesebb differencdálására, vagy a gazdálkodás hatékony­sága és a teljesítmény ará­nyában főmérnökségenkint el­térő részesedés fizetésre. A vállalat vezetőinek nem lenne ellenére az előbbi megoldás, Nyitott kapuk Történt azonban a PÁÉV- nál ennél jelentősebb, a gaz­daságosságot szolgáló újítás is. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium az utóbbi időben arra ösztönzi a vállalatokat, hogy ha nyílik rá lehetőség, hozzanak létre leányvállalato­kat, kisvállalatokat. A javas­lattal a PÁÉV-nál nyitott ka­pukat döngettek, hiszen első ilyen vállalkozásuk már 1982- ben létrejött. Felfigyeltek ar­ra, hogy milyen nagy az igény a felújítások és tatarozások iránt, ugyanakkor az állami építőipari vállalatok ilyen kis A legújabb szakmai eredményekről Továbbképzés, előadóknak Régóta jó hímek, érdeklő­désnek örvendenek a TIT elő­adássorozatai a ráckevei kör­zetben. Az Aranykalász Tsz, a Ráckeve és Vidéke Áfész, s más vállalatok, művelődési há­zak támogatása azt is lehető­vé teszi, hogy az anyagi fede­zettel nem rendelkező intéz­mények — iskolák, szociális otthon — is részesülhessenek a tudományos, ismeretterjesztő előadásokból. A tavaszi, az őszi BNV-n feltűnt. Majd később megcso­dáltuk a Monor—28 névre hallgató meleg vizes kiskazánt. Feltűnt, nem is annyira nagy­sága miatt, mint inkább azért, mert olcsóbb energiahordozót, szenet fogyaszt. Először ta­vasszal, a beruházási javak vásárán, majd ősszel — újabb társával, a gázkazánnal — a fogyasztási javak kiállításán is bemutatták. De a boltokból, az árukínálatból nemigen kö­szön vjssza. S vajon miért nem? Ha nem gyártják-kínál- ják, akkor minek mutatták be, kétszer? Kérdőjelek, melyekre csak egy körültekintőbb beszélgetés adhat választ a gyártó cég — a Monori Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalat — kereskedelmi igaz­gatóhelyettesével, Michel Jó­zseffel. Olcsóbban Körbejárva a témát kiderül: a vevők a monoriak igazi új­donságát, a gázkazánt keres­ték s keresik. Nem mintha az úgynevezett kétaknás, jobb hatásfokú széntüzelésű kazán nam lenne népszerű. Csak hát kétszáz darabot gyártott eb­ből a Mezőgép, s adott át a kereskedelemnek. S szeptem­ber elején még több mint a fele a raktárakban állt. Kész­letként. Vevő nem volt rá ... Azt mondhatná az ember, feleslegesen törik magukat a gyártmányfejlesztők. Hiszen Nem rakták vitrinbe A tűz közelében melegszünk ugyancsak szeptember elején a nagykereskedelmi vállalatok hatszáz gázfűtéses kazánra je­lentették be igényüket, míg tízezer darabot a hagyományos fűtőanyaggal működőkből. Elhamarkodott dolog lenne az előbbi megállapítás han­goztatása. Hiszen korszerű és tiszta, s ami fő, házhoz jön a gáz. Ám csak ott, ahová a ve­zetékek elérnek. Mert mi ta­gadás, egyre azért gondolni kell: a beruházási összegek csökkenése miatt maguk a te­lepülések lakói nyitják ki pénztárcájukat, hogy valóban házhoz jöjjön a gáz. S aki­nek erre nem futja — vagy ahol kevés a jelentkező, s a lehetőségek híján a program csak terv marad —, az a ha­gyományos. a gáznál is ol­csóbb fűtőanyaggal üzemelő kazánokra vevő. Főleg akkor, ha a kazán nem túl válogatós, s a gyengébb minőségű szenet is megeszi. A kokszot meg nemhogv nem igényli, hanem nem is ismeri! Reális igények S még mindig csak az igaz­ság felénél járunk. Mert nem­csak a vevőnek kevés a fo­rintja, hanem á gyártó és a kereskedelem is óvatos. Mind­kettő megnézi, mibe öli a pén­zét, mivel köti le! Hiszen a harmincezer kalóriás, nagy teljesítményű gázkazán egy nagy vagy két kisebb lakás fűtésére alkalmas. S az ára 32 ezer körül jár. S hogy igazi újdonság ez, azt az is jelzi: magyar szabadalom. Az idén ötszázat szállítanak még a ke­reskedelemnek ... Tehát tévedés lenne azt hinni, hogy kazánok csak mutatóba^ készültek. Megren­delhetők,' eladhatók! Ha a piac, azaz a fogyasztó igénye tényleg ezt diktálja. Mert ka­pacitásban nincs hiányuk a monoriaknak, reális piaci igé­nyekhez alkalmazkodnak. Igaz, előbb megismertetik a piacot az újdonsággal — ezért a két bemutatkozás ugyanazzal a termékkel a BNV-n. S hogy, sínen vannak, va­gyunk, arra egy szerződés is rávilágít, amit a partnerrel, a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalattal rövide­sen megkötnek. Telekes Imre, a PIK osztályvezetője is el­mondta, Pest megyében min­ta után három helyen értéke­sítik majd a Monoron készült kazánokat. így Érden, vala­mint természetesen Monoron s Cegléden. Tehát közel ülve a tűzhöz, mi is melegedünk. S kell is ez, hiszen a családi- és társasház-építkezés nagysá­gát nézve igencsak az élme­zőnyben van Pest megye. Csak győzzék... Kellenek az olcsóbb fűtési módot kínáló kazánok. S aki ma csak érdeklődik, majd a választékot nézi meg, s a pénztárcájához viszonyítva mérlegel, az lehet, hogy hol­nap már vevőként jelentkezik a három hely valamelyikén. Csak majd győzzék a mo­noriak az iramot tartani! Nem volna jó, ha a ma még ke­vésbé ismert, de keresett ter­mékük holnapután hiányozna az árukínálatból, s megindul­na utána a hajsza, a kiskapuk nyitogatása, mondván: kész a ház, csak a kazán hiányzik. Esetleg a kétaknás, széntüzelé­sű, mellyel hosszú időn — nyolc órán át — nem kell bí­belődni, bajlódni. Varga Edit Évente mintegy kilencszáz előadást tartanak a körzet te­lepülésein, változatos témakö­rökben. Közkedveltek a köz- művelődés, az egészségügy, a gyermeknevelés problémáit érintő sorozatok, de aki akar. a zene. a képzőművészet vagy a számítástechnika legújabb eredményeivel is megismer­kedhet. Az évtizedes hagyományúk, s a lakosság érdeklődése már lehetővé tette, hogy a helyi szakemberek közül állandó előadói gárda szerveződjön, akik szívesen és rendszeresen vállalják a közönség tájékoz­tatását. Éppen az ő körükben aratott nagy sikert a tavaszi kezdeményezés. Akkor. „Ká­ros szenvedélyek az ifjúság kö­rében” címmel, neves tudósok, szakemberek tartottak előadást a körzet pedagógusai, orvosai, pszichológusai és jogászai szá­mára. Ismertették az érintett szakterületek legújabb tudo­mányos eredményeit, majd a helyi sajátosságok szülte, spe­ciális problémákat vitatták meg. Az első alkalommal szerve­zett továbbképzés sikerére va­ló tekintettel a körzet más szakterületeken munkálkodó TIT-előadóinak is szerveznek hasonló rendezvényeket a jö­vőben. Decemberben a mező- gazdasági témák előadói ve­hetnek részt kerekasztal-be- szélgetésen. ahol a gazdasági szabályzók változásának követ­kezményeiről esik majd szó, különös tekintettel a háztáii gazdaságoknak további fejlő­désére. A továbbképzést az Aranykalász Tsz szervezi, de eredményeit az egész körzet hasznosíthatja. Hiszen a helyi TIT-előadók a legfrissebb in­formációk birtokában, színvo­nalas, eleven problémákat érintő előadássorozatokkal szolgálhatnak ebben az évad­ban hallgatóiknak. Mr. A. munkákra nem vállalkoznak. Pedig a hiedelmekkel ellentét­ben a felújítás és tatarozás egyáltalán nem ráfizetéses te­vékenység. Sőt, már csak azért is érdemes foglalkozni ezzel, mert drága eszközök nélkül is lehet vállalkozni ilyen feladat­ra. Egy szó, mint száz, a PÁÉV leányvállalatot alapí­tott Kölcsönös érdek Jól tudjuk, hogy az ily mó­don létrejövő gazdasági egysé­gek a vállalat minden jogsza­bályokban előírt ismérvével rendelkeznek. Mindenekelőtt azzal, hogy önállók. Mi érde­ke fűződik tehát az alapító­nak ahhoz, hogy elidegenítse édes gyermekét? Természete­sen anyagi, mert a nyereség egy része az alapítót illeti, hi­szen az látta el anyagi eszkö­zökkel, átadta gépei, felszere­lései egy részét. Ebben az esetben például a leányválla­lat felosztható nyereségének 75 százalékát kapja a PÁÉV, s így mindenképpen jobban jár, mintha saját kebelén be­lül működtetné a sajátjától eltérő munkákkal foglalkozó részleget. Megéri az új szervezeti for­ma a leányvállalat munkásai­nak is, ugyanis az új cég ma­gasabb bérszínvonallal indul­hat, több fizetést adhat. Hogy adott esetben miért gazdaságosabb a kisvállalat, azt nyomon lehet követni a PÁÉV új, szeptember 15-től önállóan működő leányválla­lata esetében. Most a volt szál­lítási osztályhoz tartozó eszkö­zöket, elsősorban járműveket és bizonyos építőipari munka­gépeket adtak át leányvállalat- alapítás céljára. Természetesen elmentek a hozzájuk tartozó gépkocsijavítók és szerelők is. Nagy értékű az ily módon el­vesztett eszközpark, a PÁÉV mégse bánja döntését, hiszen most is előre kikötötte, hogy a nyereség jelentős részét az eszközvásárlásokra felvett hi­telek törlesztésére visszakap­ja az ÉGISZ-től (Építőipari Gépesítési és Szállítási Válla­lat). Az első három évben a ha­szon kétharmadát, utána csök­kenő mértékben a felét, majd ennél is kevesebbet. Biztosíték természetesen nincs a gazdasá­gos működésre, de mindenki bízik, hogy a döntéssel az új és a régi cég is jól jár. En­nek megvan az alapja. A siker kilátásai Azt ne higgyék azért, hogy a PÁÉV maga alatt vágja a fát. oktalanul szétosztogatja eszközeit, s a jövőben például nem tudja szállítani dolgozóit, vagy nem lesz mivel elfuva­roznia az anyagokat. Az ÉGISZ legfőbb megrendelője továbbra is az alapító, mond­hatnánk létük függ egymástól. Más kérdés, hogy alighanem csökkenni fog a PÁÉV jármű­igénye. Eddig ugyanis, amíg látszólag semmibe sem került a szállítás, mindenki önmagát túlbiztosítva kérte a járműve­ket. Ezentúl azonban fizetni kell minden fuvarért, a költ­ségek közvetlenül jelentkez­nek, s a munkahelyek vezetői kétszer meggondolják, meny­nyi mikróbuszra, tehergépko­csira van szükségük. Az új kisvállalat sikere pedig azon áll, vagy bukik, hogy kapaci­tásait a lehető legjobban hasz­nálja ki, s egykori gazdáján kívül is keressen kapcsolato­kat. A PÁÉV vezetői szerint ígé­retesnek látszik az új vállalat jövője, közvetlenül és közvet­ve maguk is jól járnak. Ha elképzeléseikben nem csalat­koznak, hasonló módon szeret­nének egy újabb vállalatot szervezni az építőipari gépek jobb hasznosítása érdekében is. Csulák András itt mindig van banán

Next

/
Oldalképek
Tartalom