Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-14 / 267. szám
6 1984. NOVEMBER 14., SZERDA Jogi tanácsok Társasházépítők hitel-visszafizetésének feltételei A gazdasági bírság kiszabásának különleges esetei A házastársak közül kinek jár a családi pótlék? O Hogyan alakul a fizetési teher, ha a család társasházépítkezésben vesz részt, és a hitellehetőséget maximálisan igénybe Kívánja venni? Két olvasónk szeretne tár- sasház-épí'tkezésben részt venni. egyiküket a vállalat is támogatja, a másik dolgozó azonban nem kap munkáltatói kölcsönt. Olvasóink az iránt érdeklődnek, hogyan alakulnak a hitel-visszafizetési feltételek. Mivel midkét családban négyen vannak, és mindegyiküknek van két-két gyermeke is. így viszonylag könnyebb a dolguk. A bruttó lakásár a telekköltséggel együtt előreláthatóan — egy lakást figyelembe véve — 580 ezer forint lesz. A gyerekek után rrfindkét olvasónk 80 ezer forint szociálpolitikai kedvezményben részesül. és kaphatnak családonként 360 ezer forint OTP-köl-' csönt is. 3 százalékos kedvezménye« kamat mellett. 35 évi lejárattal a havi törlesztőrészletük 1390 Ft lesz. Az az olvasónk. aki munkáltatói hitelt is kap, saját befizetési kötelezettsége csökkentése céljából — elmondása szerit 80 ezer forintot —, kedvezőbb helyzetben van a másik családdal szemben, mert neki nem 140 ezer forint készpénzt kell befizetnie. ez az összeg a vállalati kölcsön összegével csökkenni fog. 9 Melyek a gazdasági bírság kiszabásának különös esetei? Olvasóink közül többen érdeklődtek, hogy a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló jogszabályban előírtakon kívül, milyen más esetekben kell a gazdasági bírságot kiszabni. Amikor olvasóink ezt a kérdést feltették nekünk, még csak a sajtóban olvashattak az említettekről, azóta azonban október 31. napjával megjelent a Magyar Közlöny 46. száma. A gazdasági bírságról szóló 32/1984. (X. 31.) MT. sz. rendelet 11. §-ában felsorolja a gazdasági bírság kiszabásának különös eseteit. Ezeket itt és most mind nem írjuk le. csak arai két kérdezőnket illeti, arra adunk feleletet. Ök ugyanis azt vitatják vállalatuknál, ha a tevékenységi körökre tartozó jogosultságokon, kívül más tevékenységet is folytatnak, azt megtehetik-e büntetlenül? Olvasóink ezt eddig sem tehették. A jövő év január 1. napján életbe lépő új rendelkezés pedig egyértelműen kimondja, a felsorolásban egyéb tilalmak mellett, hogy gazdasági bírságot kell kiszabni arra, aki olyan egyéb gazdasági tevékenységet folytat, amelyre a jogosultsága nem terjed ki. Ű,gy gondoljuk, egyértelmű a dolgozóink kérdésére adott válaszunk. 9 Kinek a Jogán Jár a családi pótlék az együtt élő házastársak esetén? Dr. K. Z.-né olvasónk írja, hogy ő munkaviszonyban áll, megvan a szükséges biztosítási ideje, két gyermekük van, de férje még az egyetem nappali tagozatán tanul. Kinek a jogán jár a családi pótlék? — kérdezi. Ha gyermek az együtt élő házastársak (élettársak) háztartásában van. és a családi pótlékra mindketten jogosulták. a családi pótlék a férj (férfi) jogán jár. A feleség (nő) jogán jár azonban a családi pótlék, ha a férj (férfi) nem jogosult, vagy a férj (férfi) gyermekéről a gyámügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv igazolása szerint, már legalább két hónapja nem gondoskodik. vagy a feleség (nő) magasabb összegű családi pótlékra jogosult. Olvasónk esetében az a helyzet. hogy mindketten iogosul- tak családi pótlékra. Minthogy azonban a feleség — az egyetemista férje miatt — egyedülállónak minősül, részére saját jogán magasabb összegű családi pótlék jár. mint férje jogán. ezért a családi pótlékot a feleség jogán kell megállapítani. 9 Mit tehet a dolgozó, ha sérelmesnek találja a felmondást? Olvasónknak átszervezés címén felmondták a munkaviszonyát. Levelében azt közli velünk, hogy az ő munkaköre nem szűnt meg, hanem másik munkakörrel vonták össze. Ezen a címen kapta meg a felmondást. Sérelmezi a munkáltató intézkedését. mit tehet? — kérdezi olvasónk. Ha olvasónk úgy véli, hogy vele szentben jogszabálysértés történt, a vállalati' munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat, és kérheti a munkáltatói intézkedés megváltoztatását. Ha itt sem kap panaszára elégtételt. a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat. Bár részletekben nem írta meg a vállalatnál levő összevonás — átszervezés — körülményeit, de az ismert anyag birtokában az a véleményünk. hogy jogsértés nem történt. Átszervezés esetén nem szükséges a felmondáshoz, hogy az érintett munkakör megszűnjön. Dr. M. J. Figyelem! Otthoni tűzvédelem Az otthonok tűzvédelmével foglalkozik a házi jogtanácsadó. A BM tűzoltóság országos parancsnoksága közreműködésével készült közérdekű összeállítás részletesen ismerteti a lakóépületek létesítésével kapcsolatos tűzvédelmi szabályokat, a lakásokra vonatkozó általános tűzvédelmi előírásokat, felhívja a figyelmet a tűz esetén követendő állampolgári teendőkre és a tűzbiztosítás tudnivalóira. Az ismertetőből kitűnik, hogy milyen veszélyekkel jár a háztartás gépesítése. Megtudható belőle egyebek között a tüzelő-, fűtő- és főzőberendezések létesítésének szabályai, a villanytűzhely szerelésének, a propán-bután gázpalack elhelyezésének előírásai, valamint az, hogy milyen mennyiségű tűzveszélyes folyadék tárolható a lakásban, s mi a teendő tűz észlelésekor. I ^Tíz NAP § Rendeletéibőlb Az október 31-én megjelent Mágyar Közlöny 46. száma a következő fontos új jogszabályokat tartalmazza: A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról az 1984. évi IV. törvényt, a tisztességtelen ár megállaoításáról a 31/|l984. (X. 31.) MT. sz. rendeletét, a gazd asági bírságról a 32/1984. (X. 31.) MT: sz. rendeletet. Ugyanitt találják meg az érdekeltek a Munka Törvénykönyve módosításáról kiadott 1984. évi 24. tvr-t, és a végrehajtásáról intézkedő 35/1984. (X. 31.) MT. rendeletet. Az állami pénzügyekről ugyancsak itt olvashatják az érdekeltek az 1984. évi 25. tvr-t, és a 38/1984. (X. '31.) Mt. rendeletet. Szerződéses üzletek Csekély a peres ügyek száma Három év alatt tízezerre szaporodott a szerződéses üzletek száma. A kiskereskedelmi boltoknak tíz százaléka, a vendéglátóipari üzleteknek pedig egyharmada szerződéses. Megjelenésükkel jó hatást gyakoroltak a gazdasági életre, de a bírósági eljárásokban ezzel egy időben új ítélkezési és jogalkalmazási problémák is keletkeztek. Fontos információk A perek többségét felperesi pozícióban a gazdálkodó szervezetek indítják az üzletvezetők, valamint a melléjük kötelezett kezesek — tehát a bérlők ellen. Azt követelik, hogy teljesítsék a szerződésiben foglalt fizetési kötelezettségüket. Ugyanakkor az alperesek, tehát a bérlő üzletvezetők, megpróbálnak kibúvót keresni, és támadjájc a szerződés érvényességét. Megtévesztésre, tévedésre, valamint feltűnő értékkülönbségre hivatkoznak. Hiszen rendelet írja elő, hogy a szerződéskötéskor a bérbeadót megelőző év értékesítési forgalmára vonatkozó tájékoztatási kötelezettség terheli. A kereskedelemben ezek az információk rendkívül fontosak. Mégis előfordul, hogy a bérlőt nem tájékoztatják kellően, illetve pontatlan adatokat adnak neki. Ezért a peres eljárás során bírósági szakértő segítségével derítik ki, vajon a gazdálkodó szervezet a verseny- tárgyalás előtt valóságos adatokat közölt-e? A valóság: viszonylag csekély azoknak a pereknek a száma, amelyekben bebizonyosodott, hogy a bérbeadó valótlan adatokat nyújtott. Am, ha mégis így történt, a bíróság megállapítja a szerződés érvénytelenségét. Ebben az esetben az elszámolás ugyancsak bírósági szakértői közreműködést igényel. Az ilyen elszámolásnál irányadó szempontokat a Fővárosi Bíróság polgári kollégiumának ülése például a következőkben összegezte: szakértő bevonásával tisztázandó, hogy a korábbi működés ideje alatt mennyi volt az üzlet reálisan elérhető forgalma. Számításba vehető az üzlet korábbi éveinek, esetleg más hasonló üzletnek a forgalma is. Ezenkívül meg kell állapítani. milyen összeget jelentenek azok a tényezők, amelyeket az átalánydíj egyébként magába foglalt. Idetartozik a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék, az állóeszközök értékcsökkenése és használati díja, valamint a helyiség bérleti díja. Végül meg kell határozni a gazdálkodó szervezet nyereségéhez és általános költségvetéseihez való hozzájárulás mértékét. Olyan helyzetet semmiképpen nem szabad teremteni, hogy a teljes nyereség a bérbeadó gazdálkodó szervezetnek jusson. De érvénytelen szerződés ellenére is köteles az üzletvezető a jövedelemadó fizetésére. Szubjektív tényezők Sokkal bonyolultabb a helyzet akkor, ha a már szerződéses üzletet ismét szerződésbe adják, más üzletvezetőnek. Ebben az esetben a tájékoztatási kötelezettség a jelenlegi jogi szabályozás mellett nem egészen egyértelmű. Itt az a kérdés, melyik év értékesítési forgalmát közölje a bérbeadó gazdálkodó szervezet az új szerződő féllel. Ilyenkor ugyanis a bérbeadó az előző évben elért tényleges forgalmat nem ismerheti. Hiszen a szerződésben szereplő úgynevezett tervezett forgalmat a bérlő lehet hogy elérte. esetleg túlszárnyalta, de lehet, hogy meg sem közelítette. Az eredményeket számos szubjektív tényező, így a bérlő üzletpolitikája, rátermettsége, továbbá az üzletmenet objektív körülményei, a korábbi szerződés időszakában változhat. Például a környéken azonos profilú üzlet nyílt. Ilyenkor a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettség tartamában változik meg. Azaz, a bérbeadó gazdálkodó szervezettől elvárható, hogy a szerződéskor az új pattnerral közölje: az üzlet korábban milyen formában működött. Amennyiben szerződéssel, akkor ismertetni kell, hogy azt megelőzően mennyi volt a tényleges forgalma, valamint mikor szűnt meg a szerződéses viszony. Kölcsönös tájékoztatás Ha közben volt hagyományos — nem bérleti — üzemeltetés, — ha csak rövid időre is —. úgy az milyen forgalmat hozott? Annál is inkább elvárható az alapos információ, mert a Polgári Tör- vénvkönyv szerint a szerződő felek — megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről — kötelesek egymást tájékoztatni. Ez a szabály általános. Ezért előfordulhat, hogy a bíróság — ennek betartása ellenére — tájékoztatási kötelezettség megsértését állapítja meg, és kártérítésre kötelezi a bérbeadó gazdálkodó szervezetet. Például a bérbeadó nem hívta fel az új üzletvezető figyelmét arra, hogy a vendéglőhöz korábban terasz is tartozott, de közben a hatóságok a terasz további használatához nem járultak hozzá. Ám a szerződéskötésben az üzletvezető is köteles együttműködni. Elvárható tőle, hogy a számára lényeges körülményekről tudakozódjék. Mindezek azonban csak a problémák kis részét érintik. Végül is a szerződéses üzletek életképességét bizonyítja az a tény, hogy számukhoz képest csekély a működtetésükkel kapcsolatos perek száma. Csik Ibolya A Vízügyi Építő Vállalat építőipar! nehézgép üzeme felvételre keres nehézgépkezelőket F—3-as és F—4-es kategóriájú jogosítványt szerzett gépkocsivezetőket KATÓ és KRAZ autódarura, valamint BPL-ó00-as és ABS—241-es típusú autóbeíon-szivattyúra. valamint gépkezelőket DK-660-as és KL 300/32-es kompresszorra, statikus úthengerre, továbbá hivatásos jogosítványt szerzett, jól képzett autószerelőt műhelykocsira. Jó kereseti lehetőség. Munkásszállás van. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben. Cím: Budaörs, Kállai Éva u. 32. 2040 Telefon: 669-333, 22-es vagy 44-es mellék. m Vizek partján _ironr, ÁSZRO T T AL Majd, ha fagy, csuka lesz... J Pengő faggyal köszöntött ránk a hét első napja. Dérré $ dermedt a harmat, jéggé a víz. Egyre fogy a folyók, ta^ vak, patakok partján bóklászók száma. Jószerével már \ csak a csukák, süllők esküdt ellenségei topognak kint a hidegben is, kapásra várva. Eddig az enyhe ősz bi- í zony, nem sok helyen hozott gazdag zsákmányt. A sül- í löknek inkább az apraja akadt horogra, a krokodilpofá- '/ júak közül pedig a máskor nyerő helyeken is alig akadt ^ mutatóba néhány példány. Mit tehetünk? Bízunk. % hogy ebben az esetben igazzá válik — az egyébként á más értelmű — mondás: „Majd, ha fagy ■..!” Több helyen persze tilalom van a nemrégiben lezajlott telepítések miatt. Gyömrőn például a Dolgozók HE tavain november 3-tól 16-ig tilos pontyra, amurra horgászni. Az okokról és más érdekességről is tudósított Aszódi László Antal. Telepítettek a Gyömrőí Dolgozók Horgászegyesületének tagjai... Az egyesület elnöke Mikoleczki Ferenc és Csengődi Ferenc horgászmester mentek el a halakért, s kísérték végig, oda-vissza a szállítmányokat. I Már sötétedett, amikor megérkezett Gyömrőre az első szállítmány, s mint ahogy ilyenkor lenni szokott „beavattak” 4—5 szép pontyot halászlének. Az egyesület tagjai közül több mint tízen segítették társadalmi munkában a telepítést Húsz mázsa A halakat a tápiószecsői tavakból merítőhálóval emelték ki, majd fonott kosarakba tették, onnan a tartálykocsiba, s amikor megérkeztek Gyömrőre, kinyitották a zsilipet, s csúszda segítségével özönlött a sok ezüstös jószág az esti lámpafényben szikrázó éjfekete habokba. Valamennyi egészségesnek bizonyult, amit egyébként az állatorvosi igazolás garantált. Csengődi Ferenc horgászmester elmondta, hogy 20 mázsa pontyot telepítettek, abból négyet a tözegióba, hatot a strand vizébe, és tizet a bányatóba, valamint még három múzsa amurt 1—5 kilogramm súlyúakat a tőzegtóba és a bányatóba egy mázsa csukát. A 20 mázsa ponty 110 ezer forintba került az egyesületnek, s ^külön az amur, s a csuka sem volt olcsó, de biztos, hogy megérte, hiszen amikor ömlött a sok szép hal a csúszdán át a vízbe, valósággal ragyogott a horgászok szeme, s nevetve kiabálták, hogy: Téged is én foglak ki... téged is...” Megyei támogatás A gyömrői tavaknak eddig nem volt természetes utánpótlásuk. Ezért elhatározták, hogy egy használaton kívüli bőhozamú artézi kútból pótolják a vizet. Ahhoz azonban vezetéket kell építeni, ami sokba kerül. — Ötszázötvenezer forintot kaptunk a megyei tanácstól, a munkálatok kivitelezését a helyi ESZKV vállalta, s napokon belül meg is kezdik. Mi egyesületi tagok pedig 100 ezer forint értékű társadalmi munkával járulunk hozzá az építés költségeinek csökkentéséhez — újságolta örömmel a horgászmester. Az első csuka Csengődi Ferenc 50 éve horgászik gyömrői vizeken, s azóta nem történt ilyen nagy esemény. Horgászkodása úgy kezdődött, hogy gyermek korában kapott édesapjától egy egyszerű bambuszbotot, azon belógatta a zsinórt a horoggal és a kishal csalival, s mindjárt egy nagy csuka akadt rá. Azonban még mielőtt segíthetett volna neki az édesapja kifogni, visszaesett a vízbe, hát aztán sokáig szerette volna ugyanazt újra megfogni. Odaszokott a vízhez, megkedvelte a pecázást. Az asszony — mondja — beletörődött a hobbijába. Csengődi Ferenc szívesen jár más vizekre is, főleg a Tiszára esküszik, mert ott még nem szennyezett a víz. A tőzeg szépsége A telepítésen ott volt Pozs- gai István Maglódról, aki második hazájának tekinti Gyöm- rőt, mert 1936-ban ott járt polgáriba, s hát a diákévek emléke vissza-visszahúzza. Nágyon tetszett neki a tőzegtó, Fekete István JMatula bácsijának lápi világához hasonlította, ugyanakkor földünk múló kis tavai. egyikének nevezte. De mindjárt hozzátette, hogy a vízvezeték megépülése a múló szót letörli az emberek ajkáról, ha a gyömrői horgászvizekről beszélgetnek. Vandálok, vidrák Sajnos nemcsak Ilyen szépségekről, hanem vandál rongálásokról, pusztításokról is, szólniuk kellett a horgászoknak, mert tucatnyi saját ültetésű diófát törtek ketté valakik, döglött kutyákat dobálnak a vizekbe, meg mindenféle szemetet. Tönkreteszik a horgásztanya berendezéseit, sokkal nagyobb kárt okozva a természetben, mint maguk a falánk halzabáló vidrák. Négy vidra van a tőzegtóban, kiszámították, hogy évente annyi halat esznek meg. mint amennyi a legutóbbi telepítés együttvéve volt (I), s ráadásul már van a bányatónak is vidrája. De a természet legnagyobb ellensége sajnos mégis maga az ember ... Vereszki János A Pest megyei Hírlap november 20-i számában megjelenik a Pest megyei pályaválasztási tanácsadó, 19ÍI5—86 A Pest megyei pólyavólosztási tanácsadó 1985—86 című tájékoztatóból megismerhetik az áltclános iskolai tanulmányaikat befejező fiatalok tovóbbtcnulási, valamint a gimnáziumban érettségizők szakmatanulósi lehetőségeit A Pest megyei pályaválasztási tanácsadó 1985-86 a Pest megyei iskolákon kívül ismerteti a budapesti, a szomszédos megyeirvolomint az országos beiskolázású iskolákban való középfokú továbbtanulási lehetőségeket is. A Pest megyei Pedagógiai Tanácsadó Intézet, , a PETI az idén is csak egy példányban küldi el az Iskoláknak az üzemeknek és a könyvtároknak o tájékoztatót, ezért kéri az érdekelteket, hogy rendeljék meg vogy vásárolják meg a Pest megyei Hírlapnak a Pest megyei pályaválasztási tanácsadó 1985—86 című tájékoztatóját tartalmazó számát.
