Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-14 / 267. szám
1984. NOVEMBER 14., SZERDA m m 3 Több termék az ipari szövetkezetekből Teljesített experttervek A KSH Pesfl megyea Sgozgatcsogcnak idenléso A három negyedév eredményekül A megye 1984. I—m. negyedévi fejlődésének főbb mutatói: Megnevezés Az 1983. 1—III. negyedévi százalékában Az ipari termelés (terméksorok alapján) 102,4 A kivitelező építőipar saját építésiszerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) 92,2 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: Iparban 106,8 Kivitelező építőiparban 105,2 Állami gazdaságokban, kombinátokban 103,4 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 102,7 Kereskedelemben 105,5 A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 99,0 Tegnap Bernáth Tibor, a KISZÖV elnöke vezetésével ülést tartott a Kisipari Szövetkeztek Pest megyei Szöveségé- nek elnöksége. Megvitatták a tagszövetkezetektfen, illetve az elnökségben folyó irányítói, illetve szövetkezetpolitikai munkastílus legfontosabb kérdéseit, majd behatóan elemezték az első kilenc hónapban végzett munkát. Az ipari szövetkezetek közül minden negyedik jobb eredményt ért el eddig, mint tavaly. termelési értékük meghaladja a 3,3 milliárd forint termelési értéket. A kisszövetkezetek árbevétele körülbelül 500 millió forint, s ez majdnem 60 A MAHART november 14- től, két héten át pályaválasztási vándorkiállítást rendez a Buda iskolahajón. A kiállításon a Duna menti városok, települések, fiataljai megismerkedhetnek a magyar hajózással, s tájékozódhatnak az elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőségekről. A hajókiállítást szerdán Budapesten 10-től 16 óráig a Vigadó téri kikötőben tekinthetik meg az érdeklődők. A következő állomás Mohács, ide pénteken ér a hgjó. Szombaton Baján, hétfőn Pakson százalékkal több, mint tavaly. Igaz, ez utóbbi eredmény nemcsak a hatékonyabb munkát, de az új vállalkozási forma iránti érdeklődést is jelzi. A hagyományos, nagy szövetkezetek közül a ceglédi vasipari kis híján megduplázta termelését, de kiváló teljesítménnyel dicsekedhet a pomá- zi háziipari és a zsámbéki vegyesipari szövetkezet is. Pest megye ipari szövetkezetei jól teljesítették exportterveiket is. A tőkésországokba szállított termékeikért majdnem 9, a szocialista országokéba eladottakért kevés híján 50 százalékkal volt több a bevétel. és Dunaföldváron, kedden pedig Dunaújvárosban áll meg. November 22-én, csütörtökön ér vissza a Buda a fővárosba, a reggeli órákban, s ismét a Vigadó téri kikötőben várja a látogatókat, majd délután indul tovább Szentendrére. Itt, valamint Esztergomban pénteken látható a kiállítás. Gönyüre szombaton, Győrbe pedig vasárnap ér el a hajó. Visszaútban kedden megáll Vácott, majd november 28-án, szerdán ér a Vigadó térre, ahol két napon át újra várja az iskolásokat. _______________BERUHÁZÁS Tovább mérséklődött a megyében a beruházási tevékenység. A szocialista szervek fejlesztésekre 6,5 milliárd Ft-ot fordítottak — folyóáron számolva —.13 százalékkal kevesebbet. mint egy évvel korábban. A csökkenés az anyagi ágak mérséklődő teljesítésének hatására következett be. mivel a nem anyagi ágak beruházásai 8,3 százalékkal meghaladták az elmúlt év azonos időszakáét. Az anyagi ágakon belül számottevő csökkenés mindössze a kereskedelem és a vízgazdálkodós területén volt. 1984. I—III. negyedévében a tanácsok fejlesztésekre 1,6 milliárd Ft-ot használtak fel — folyóáron számolva —. 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A pénzeszközök 42 százaléka a kommunális intézményhálózat bővítését szolgálta. A ráfordítások közel fele a kulturális, ezen belül is döntően — az évek óta tartó feszültségek enyhítése érdekében — az általános iskolai ellátás javítására irányult IPAR A megye szocialista ipara az elmúlt évi mérsékelt ütemű emelkedés után 1984. első kilenc hónapjában valamivel gyorsabban. 2,4 százalékkal növelte termelését. Az idén minden szektorra növekedés a jellemző, közülük a szövetkezetek tevékenysége volt kiemelkedő. A szocialista ipar legdinamikusabban fejlődő ágazata a vegyipar volt, amelyet döntően a Dunai Kőolajipari Vállalat új beruházásának, a fluid katalitikus krakk- üzemcsoportjának üzembe helyeslése eredményjezqt.t. .Ezt. követte sorrendben a könnyűipar, amelynek 2,7 százalékos termelésnövekedése teljes egészében a szövetkezetek tevékenységének köszönhető. A gépipari vállalatok és szövetkezetek együttesen 0,6 százalékkal állítottak elő több terméket, mint tavaly ilyenkor. A villamos- energia-ipar, az építőanyagipar és az élelmiszeripar termelése viszont nem érte el a tavalyit. A foglalkoztatottak számának csökkenése lelassult, 1984. első kilenc hónapjában átlagosan mindössze 0,2 százalékkal dolgoztak kevesebben a megye iparában, mint egy évvel korábban. Az elmúlt évi szinten maradt az építőanyag-ipar létszáma, növekedett az egyéb iparé és a vegyiparé, ez utóbbi a Dunai Kőolajipari Vállalat új beruházúsásának munkaerőigénye következtében. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedése összességében folytatódott, de a korábbi évéknél mérsékeltebb ütemben. 2,6 százalékkal. Az építőanyag-iparban és az élelmiszeriparban valamelyest csökkent az élőmunka termelékenysége. A megyei székhelyű ipar értékesítésének volumene mérséklődött. az év első kilenc hónapjában — összehasonlítható áron számolva — 1,8 százalékkal maradt el az elmúlt év azonos időszakáétól. Ezen belül folytatódott a belföldi eladások csökkenése és a külkereskedelmi célú értékesítés a tavalyinál jóval szerényebb mértékű növekedése. Lényeges módosulás következett be a kivitel devizacsoportonkénti változásában. Az 1983. I—III. negyedévivel ellentétben az idén a rubelelszámolású export mennyisége emelkedett, a nem rubel relációjú szállítások volumene viszont az előző évi, szinten maradt. Míg a gépipar és a vegyipar kevesebb terméket értékesített ezeken a piacokon. addig az élelmiszeripar dinamikusan növelte kivitelét. ÉPÍTKEZÉSEK A megyei székhelyű építőipari szervezetek tevékenysége a negyedév folyamán valamelyest tovább mérséklődött, így az év első kilenc hónapiában teljesített 3 milliárd Ft saját építési-szerelési munkák mennyisége már 7,8 százalékkal maradt el az 1983. 1—III negyedévitől. A termelés visz- szaesése az építőipari szövetkezeteknél volt a legjelentősebb. 24 százalékos, de az állami vállalatok termelése is 12 százalékkal csökkent. Termelésnövekedést csak a közös vállalatok értek el. A termelés mérséklődését döntően az építési kereslet további csökkenése eredményezte. Ezt jelzi. hogy a megyei székhelyű építőipari szövetkezetek által visszautasított megrendelések aránya nem érte el a 0,5 százalékot sem, s nőtt a verseny- tárgyalásokon megkötött szerződések értéke és aránya is. A megyei székhelyű építőipar 1983. I—III. negyedévében több mint 15 ezer főt foglalkoztatott, a FÖTÉP-KER megalakulása révén 2,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. E gazdasági egység nélkül ugyanis a foglalkoztatottak száma 4,4 százalékkal csökkent. Az építőipari termelés létszámot meghaladó visz- szaesése következtében romlott az építőipari munka termelékenysége. színvonala 7.9 százalékkal maradt el az elmúlt év első kilenc hónapjáétól. MEZÖGAZDASÄG Ebben az évben az őszi érésű növények tenyészideje kitolódott. így betakarításuk későn kezdődött meg. A munkák torlódtak, s elvégzésükre lényegesen kevesebb idő állt. illetve áll a gazdaságok rendelkezésére, mint más években. Ennek ellenére — a jó munkaszervezés és a nyújtott műszak bevezetésének eredményeként — az elmúlt évhez képest jelentősebb lemaradás csak a kukorica betakarításánál mutatkozott. A talaj-elő- készítésfcée a vetést az elmúlt hetek esőzései lényegesen megkönnyítették. Az őszi vetés talaj-előkészítő munkáival végezték a gazdaságok, teljes egészében elvetették a rozsot, az árpát és az őszi takarmány- keveréket. 1984. szeptember 30-án a megyében kevesebb állatot tartot- tak.rnint egy évvel korábban. A főbb állatfajok létszámának csökkenése szinte valamennyi szektorra jellemző volt. A foglalkoztatottak száma az állami gazdaságokban kis mértékben — 1,8 százalékkal — nőtt, a termelőszövetkezetekben viszont további létszám- csökkenés következett be. Az idén több mint 10 ezer fővel, 11 százalékkal dolgoztak kevesebben a megye termelőszövetkezeteiben, mint egv évvel korábban. ÉLETKÖRÜLMÉNYEK A megye lakosságának főbb forrásokból származó kész- pénzbevételei a tavalyinál lényegesen lassabban növekedtek, annak ellenére, hogy a foglalkoztatottak átlagbére a megfigyelt népgazdasági ágak mindegyikében — az építőipar kivételével — gyorsabban emelkedett, mint 1983 I—III. negyedévében. Az éven belül az első félévhez képest azonban szinte mindenütt mérséklődött a növekedés üteme. A megye lakosságának takarékbetét-állománya a III. negyedév végén 11,6 milliárd-Ft volt. 11 százalékkal több. mint az előző év azonos időpontjában. Ugyanakkor a lakossági hitelek állománya egy év alatt több mint 20 százalékkal emelkedett. szeptember végén 16.3 milliárd Ft-ot tett ki. A megye kiskereskedelmi egységeinek eladási forgalma 24 milliárd Ft volt. fogyasztói áron számolva 7,6 százalékkal több. mint egy évvel korábban. Figyelembe véve a kiskereskedelmi árszínvonal növekedését, a forgalom volumene már elmaradt a tavalyitól. A vegyes iparcikkek kivételével minden árufőcsoportban csökkent az eladott áruk mennyisége. A lakosság zavartalan ellátását változatlanul hátráltatták a tartós, illetve időszakos hiánycikkek. így többek között nem volt megfelelő a kínálat hűtőszekrényekből, kismotorkerékpárokból. különféle festékekből. lakkokból. Továbbra is hiányzik az üzletekből _a pa- pírzsebkendő. az alufólia, az olcsó árfekvésű táskaírógép, zsebszámológép. Nem kielégítő az ellátás flanell méteráruból. női télikabátból, kisebb méretű gyermekcipőkből. A magánerős lakásépítést változatlanul nagymértékben hátráltatta a hiányos építőanyag- ellátás, a lakosság tüzelőanyag-ellátásában pedig az ütemtelen szállítások okoztak gondot. Az alapvétő élelmiszerekből az áruellátás folyamatos volt, azonban néhánv fűszerféleségből, belsőségből, tejtermékből időszakos hiány jelentkezett. Az idényáras cikkek kínálata — különösen az év első felében — lényegesen rosszabb volt a korábbiaknál, s e cikkeket a lakosság az elmúlt évinél jóval drágábban vásárolhatta. Az év eddig eltelt időszakában a tavalyi átmeneti visszaesés után ismét fokozódott a megye idegenforgalmi látogatottsága. A kereskedelmi szálláshelyeken-közel 200 ezer vendég szállt meg. 13 százalékkai több. mint 19S3 I—III. negyedévében. A vendégek, 43 százaléka külföldi állampolgár volt. s számuk a belföldiekét jóval meghaladóan nőtt. 1984. I—III. negyedévében a megyei tanácsnak 72 millió Ft- tai több pénzeszközt állt rendelkezésre fejlesztésekre, mint egy évvel korábban. A többlet részben a célcsoportos, ezen belül is elsősorban a kórházfejlesztésre kapott állami támogatásból, részben a válla- latok_ és szövetkezetek növekvő befizetéseiből, valamint a lakosság út- és közműfejlesztési hozzájárulásával tevődött' össze. A fejlesztési alap felhasználásában változatlanul a társadalmi-gazdasági programban kiemelt területek kaptak elsőbbséget. 1984. szeptember végéig több mint 3500 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt. 400-zal többre, mint egy évvel korábban. Mind az állami, mind a magánerőből épült lakások száma nőtt. Az év folyamán folytatódott az óvodáskorú gyermekek számának csökkenése, amely lehetőséget adott több korszerűtlen óvoda megszüntetésére. Emellett az ellátás minőségi javulását _ segítették az átadott úi óvodák, valamint több meglevő intézmény felújítása, bővítése is. A megyében a 38 ezer óvodai férőhelyre 41 ezer gyermeket vettek fel. és egyes lakótelepi óvodáktól eltekintve az elhelyezési igényeket maradéktalanul kielégítették. . Az 1984/85-ös tanévben több mint 122 ezer általános iskolai tanuló kezdte meg tanulmányait. Az első osztályos tanulók száma közel ezer fővel kevesebb, mint egv évvel korábban. de még mindig 25 százalékkal meghaladja az előző tanévben végzett 8. osztályos tanulók számát. A megnövekedett tanulólétszám ellenére az alsófokú oktatás intézmény- ellátottsága nem romlott, mivel az előző évekhez hasonlóan, az idén is jelentős fejlesztések történtek. A tantermek száma 88-tal növekedett, így ebben a tanévben 3610 tanteremben kezdődhetett meg az oktatás. A tanerők száma 3 zúzalékkal haladja meg az előző tanévit, de szakképesítés szerinti összetételük a tavalyinál kedvezőtlenebb, a ne- dagógiai képesítéssel nem rendelkezők aránya 6 százalék fölé emelkedett. Az 1934/85-ös tanév elején közel 10 ezer szakmunkástanuló tanult a megyében. 5,2 százalékkal több. mint az előző tanévben. Az első évfolyamosok száma 4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A megye középiskoláiban az idei_ tanévet köze! 11 ezer tanuló kezdte meg. 6 százalékkal több. mint tavaly. Az első évfolyamosok száma 2,8 százalékkal emelkedett, többségük szakközépiskolái Parlamenti bizottság előtt ' Petrolkémiai iparunk Könnyű a vegyiparnak ekkora fejlődést produkálnia, hiszen elvitte a pénzt az utóbbi két évtizedben — így szól a fáma. Ám, hogy ebben milyen kevés az igazság, arról meggyőződhettünk tegnap az országgyűlés ipari bizottságának ülésén is, amelyen a képviselők — Cservenka Fe- rencnével, az országgyűlés alelnökével (Pest m. 4. vk.) együtt — beszámolót hallgattak meg petrolkémiai iparunk helyzetéről és további fejlésztésének jel- adatairól. Az előterjesztést készítő Ipari Minisztérium nevében Körtvélyes István miniszterhelyettes mondotta szóbeli kiegészítőjében, hogy az említett időszakban a vegyipar csak a harmadik abban a rangsorban, amelyet az összes beruházási keret felhasználói között lehetne fölállítani. Az energiaipar és a bányászat, illetve a gépipar többet vitt el a közös kalapból. Ez nem szemrehányás akart lenni, csupán kiigazítása a fentebb említett tévhitnek. Az viszont igaz, hogy a vegyipar a maga 21 százalékos (240 milliárd forint értékű) termelési részarányával csak látszólagosan foglal el előkelő helyet. Tárgyilagos megítélés szerint ez kevés. Miért? Azért, mert lényegesen többre volna szükség az ismert importlehetőségek miatt. A vegyiparon belül jól szerepel a petrolkémia az 1960-as évektől kezdődően. Hazai szerves- alapanyag-gyártás, polimerkémia fejlesztése — ezen belül különös hangsúllyal a nagy nyomású polietiléngyártás, poliakril- nitril szálgyártás stb. Hamarosan világossá vált azonban, hogy nem lehetséges az előrehaladást valamennyi érintett területen teljes erővel folytatni, szelektív iparfejlesztési politikára kellett áttérni. Nyilvánvaló volt, hogy kizárólag a gazdaságosan működtethető, élenjáró technikát alkalmazó üzemeket érdemes építeni. A Minisztertanács 1970- ben e felismerések alapján határozott a petrolkémiai központi fejlesztési programról, amelyet később lehet, hogy sokan és sokat vitattak, mára viszont bizonyította: eredményes volt. A petrolkémiai iparban hazánkban elsősorban a Borsodi Vegyikombinát, a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat, a Tiszai Vegyikombinát érintett, ez utóbbi kiváltképp az olefinprogramban, ami 1970- ben a magyar—szovjet olefinegyezmény megkötésével kezdődött. Ezen egyezményen kívül feltétlenül említést érdemel a KGST-n belüli minden egyéb együttműködés, ami a kölcsönös fejlődés lehetőségének egyik záloga volt — s az ma is. Nem lényegtelen momentum, hogy hazánkban — mint abban az időben az egész földgázszegény Európában és Japánban is — benzinbázison fejlődött ki az olefingyártás. A koncepció az akkor még olcsó kőolajra épült. Az olajár- robbanás okán azonban érdemesnek tűnt fölülvizsgálni ezt az elgondolást. Az újraértékelés során bebizonyosodott: a drága olaj esetén a fűtőolaj alapú vil- lamosenergia-termelés elsődlegessége nem tartható, így a benzin- (nafta-) feleslegek keletkezésének (s felhasználásának) változatai sem tekinthetők feltétlenül gazdaságosnak. Olcsóbb az atomerőművekben s a szénerőművekben termelt energia. Áttértünk a földgázbázisra. A rendelkezésre álló kőolajat érdemes értékesebb áruvá földolgozni, a nehezebb párlatokból krakkeljárással motorhajtó anyagokat, benzint és gázolajat termelni. E törvényszerűség alapján döntött például az Állami Tervbizottság a DKV katalitikus krakküzemének építéséről. A miniszterhelyettes tegnap ismét elismerően szólt e beruházás hatékonyságáról s a lebonyolítás példamutató voltáról is. Jelenleg ismét olt tartunk — s ezt a vitában felszólalók között Kovács László (Pest m. 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat szakmunkása is megerősítette —, hogy a kőolaj még mélyebb feldolgozást igényel ahhoz, hogy verseny- képesek maradjunk a piacon, hogy a petrolkémiai ipar a továbbiakban is legalább az eddigi mértékben járuljon hozzá a népgazdasági egyensúly javításához. A képviselő aggályának adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy a Közel- Keleten üzembe helyezendő új létesítmények káros konkurrenciát jelenthetnek számunkra. (Ezt a kételyét a miniszterhelyettes eloszlatta.) Szólt az iparágon belüli érdekazonosság megteremtésének feltétlen szükségszerűségéről, valamint arról, hogy a DKV- nak még vannak tartalékai az értékes kőolajtermékek előállításában. Nagy reményeket fűznek a — terveik szerint — 1986-ban belépő xilolizomerizáló üzemhez, amely az aromásprogram befejezéseként épül jelenleg. Ez a létesítmény megháromszorozni hivatott a DKV mostani xiloltermelé- sét. Igen jelentős vállalkozásról van szó. A balaton- fűzfői Nitrokémiai Ipartelep nagy mennyiségű ftál- savanhidridet állít elő. ami arra jó, hogy javítsa a műanyagok tulajdonságait a feldolgozás során. Az ehhez szükséges ortoxilolt eddig nem tudta teljes mértékben biztosítani a DKV, mintegy 30 százalékát importálni kellett. A fűzfői cég bővíteni szándékozik a termelést, összhangban a hazai műanyag alapanyaggyártás fejlesztési elképzeléseivel. AnivSinyibfiR a százhalombattai üzem idejében elkészül, akkor a DKV maradéktalanul ellátja a kellő mennyiségű ortoxilollal fűzfői partnerét, valamint az előállított termék felét exportként értékesíteni tudja. A miniszterhelyettes Men- gyelejev orosz kémikust idézte, aki ilyesmit mondott hajdanán: a szénhidrogéneket vétek ■ eltüzelni. Ebben állapodtak meg a parlamenti bizottság tagjai is tegnap. A kőolaj akkor lesz a legértékesebb, ha minél magasabb színvonalon feldolgozott termékeket állítunk elő belőle. A DKV — a többi hazai üzemmel együtt — a legjobb úton van e megoldás felé. Bálint Ibolya Jövő pénteken Szentendrére érkezik a Buda Aki hajós akar lenni...
