Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM 264. SZÁM 1984. NOVEMBER 10.. SZOMBAT Dogrccsbajnokság Szabad időben is élénk az élet Közművelődés □ Kossuth Tsz-ben Látogatás a szociális otthonban Bár nagy a zsúfoltság A mezőgazdaságban majd’ egesz évben annyi a munka, a faladat, hogy ha annak becsü­lettel eleget akarnak tenni, akkor mindenkinek alaposan meg kell fogni a dolog végét. Nem kivétel ez alól a ceglédi Kossuth Tsz sem, ahol ugyan­csak elkel a szorgalmatosság. Szerencsére annak is meg­találják a módját, hogy ne fá­suljanak bele a napi' teendők­be, hanem alkalmuk legyen hellyel-közzel egy kis kikap­csolódásra is. Szervezetten te­remtik meg ennek a lehetősé­geit, a tagság igényeinek és érdeklődésének ismeretében. Labdapofozok Pár évvel ezelőtt arra az el­határozásra jutottak, hogy ösz- szevonják az addig külön-kü- lön működött négy bizottsá­got, s akkor hozták létre az újat, amely együttesen látja el a szociális, kulturális, okta­tási és sportfeladatokat. Az egyszerűség kedvéért hét tag­ja közül hat a központban dolgozik. Ennek sok kézzel­fogható előnye van, a többi között a gyors döntés és cse­lekvés lehetősége, amely né­mely ügyekben különösen fon­tos. így történt például, hogy a minap, gminor egyik munka­társunk hirtelen elhunyt, rá­szoruló özvegyének rövid meg­beszélés után folyósíthatták a segélyt. Egyébként azt vallják, hogy készer ad, aki gyorsan ad. Ennek szellemében a tél be­állta előtt vagy 70—80 idős tagjuknak — külön kérelem nélkül — 700—800 forint se­gélyt utalnak ki, amely meg­könnyíti a tüzelő beszerzését. Sorra vehetnénk az oktatást és a sportot is. Ez utóbbi kü­lönösen kedvelt téma, hiszen a kispályás labdarúgó-bajnok­ságban még városunk hatá­rain túl is jól ismerik és telje­sítményének megfelelően be­csülik csapatukat, ök annyira komolyan veszik a bajnokság­ban való szereplést, hogy hűvö­sebb hónapokban a gimnázium tornatermében is tartanak ed­zéseket. Várhatóan újabb sportágban is beneveznek a bajnokságba, miután megteremtették az asztaliteniszsport művelésének feltételeit. Amióta duplájára növelték a központban levő ülésterem befogadóképességét, van helye a zöld asztalnak, amelyet seregestől vesznek körbe a labdapofozók. A terembővítésből másfajta előny is származott. Ma már népesebb közönség hallgathat­ja végig a különféle rendezvé­nyeket, az ismeretterjesztő elő­adásokat, vetélkedőket, szóra­koztató és közérdeklődésre számot tartó programokat. Te­vékenységükre felfigyelt a me­gyei tanács művelődési osztá­lya és a Pest megyei TESZÖV is. amely közösen vizsgálta a szövetkezetben folyó közmű­velődési tevékenységet. Az értékelők hat sűrű gé­Téíi álomra készülődnek a ceglédi kertek. Lombjukat vesztett bokrok, száradó vi­rágtövek, földben maradt zöldség s néhány föld fölött guggoló káposztafej, karalábé jelzi, hogy a gazdának gond­ja volt a területre, dolgosán, ügyesen használta. Ásónyo­mok tanúskodnak arról, hogy ki-ki a jövőre is gondol. Föld­be kerültek már a májust kö­szöntő tulipánok hagymái, fogy az Ígéretes jácir*é is, melyből Cegléden több helyen pelt oldalon foglalták össze — többnyire kedvező — tapasz­talataikat. Ebből kitűnik, hogy a közös gazdaság 713 aktív dolgozója tavaly 521 ezer fo­rint szociális-kulturális alapot használhatott fel. Ez annál di­cséretesebb, mivel az aszály jelentős mértékben károsította őket, ám az erre a célra szánt pénzt mégis felhasználták. A racionális igénybevétel megfelel annak a célnak, amit a bizottságok összevonása sza­bott meg; rájöttek ugyanis, hogy nem szétforgácsolni, ha­nem összpontosítani kell az erőket, s akkor megsokszoroz­hatják lehetőségeiket. Ebben a szövetkezetben az iskolázottság a felnőttek kép­zését tekintve megfelelő. A felső- és a középvezetők, to­vábbá a fizikai dolgozók terv­szerűen ütemezett továbbkép­zésben vesznek részt. Mind a szakmai, mind a politikai kép­zés terén eredményeket mu­tatnak fel. A szakmunkás-ké­pesítés megszerzését egyre erő­teljesebben szorgalmazzák. Esti és levelező tagozaton so­kan bővítik szakmai ismere­teiket, s az ezzel járó kedvez­ményeket mindannyian élve­zik. Ami a szokásos programokat illeti, évente megrendezik az idősek találkozóját, tartanak ismeretterjesztő előadásokat, amelyeken neves külpolitikai újságírókat látnak vendégül. Országjáró kirándulásaik ugyancsak kedveltek. Közgyű­léseiken műsort ad a Kossuth Művelődési Központ, amellyel t tyüttműködési szerződést kö­töttek. Szocialista brigádjaik a városi vetélkedőkön rend­szeresen részt vesznek. A fia­talságot ugyancsak bevonják összejöveteleikbe, mint ahogy a nők és a nyugdíjasok sem hiányoznak soraikból. A szövetkezet a maga erejé­ből fokozatosan bővítette mű­velődési lehetőségeit. A Kö­rösi úton szabadidőparkot lé­tesítettek, amelyet elláttak közművekkel. Jó levegőjű, szép és csendes környezetben tölthetik ott a szabad órákat. Szaletli, betonozott tánctér, sportpálya, játszótér, szalon­nasütő hívogatja a különböző korosztályokat Főzőverseny Volt ott már olyan bográ­csos főzőverseny, amikor nyolc csapat kondérjaiból szállt a finom ételek ínycsiklandozó il­lata és százötven tagú közön­ség kebelezte be a jobbnál jobb falatokat. Ezt a város vál­lalatainak. intézményeinek is jó szívvel és bérmentesen kölcsönadják. A városi ta­nács, az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat és még né- hánvan éltek már ezzel a le­hetőséggel. Brigád-összejöve­telek. sportesemények, vetél­kedők. gyermekprogramok ren­dezésére kiválóan alkalmas. Az elsők között voltak, akik a Putrisarki erdőben felállí­tani választékot a kertész­kedő. Vannak, akik díszcserjéket, facsemetéket szereztek be tu­catjával. Gondosan, szaksze­rűen ültették el. A könyves­boltban és a könyvtárban is keresett olvasmány megint a kiskerttel kapcsolatos szakiro­dalom. A várost szépítő moz­galom így a kertes házak ke­rítésein belül is megkezdődött. Most csöndesen, tavaszra lát­ványosan mutatkozik. tották és berendezték a maguk faházát. Azt is szívesen fel* ajánlják másoknak is, hogy minél kevesebbet álljon üre­sen. Ez a nyitottság jellemzi ezt a szerényen működő közös­séget, amely például felvállal­ta, hogy a Ceglédi ősz kétéven­kénti eseménysorozata alkal­mával megrendezi az öntevé­keny művészek találkozóját. Nagy siker volt a legutóbbi összejövetel is, amelyen há­romszázan vettek részt a Kos­suth Étteremben. A rendezés költségeit a szövetkezet fedez­te. Ruha a táncosoknak Most, hogy a központbeli termet sikerült megnagyobbí­tani, többen beférnek a műso- sorokba. Vannak, akik reggel, munkakezdés előtt vagy a déli ebédszünetben, esetleg munka után ütik a kaucsuklabdát. Szeretnének részt venni a kö­vetkező területi bajnokság­ban, s ahhoz nem lehet ele­get bűvölni a labdát. A termelőszövetkezet a TOT-tól húszezer forintot ka­pott közművelődési támogatás­ként. Ebből a pénzből a ceglé­di Kossuth Művelődési Köz­pont gyermek- és ifjúsági nép­tánccsoportjának szereznek be szerepléseikhez egységes ruhá­zatot. Az összeg értékét oly módon sokszorozzák meg, hogy a helybeli varrodák vállalták; a kedvezményesen beszerzett anyagot ingyen szabják, varr­ják. Ezzel is közösségi célt szolgál a Kossuth Tsz jól mű­ködő bizottsága. Azzal az ajánlással keres­tük fel a ceglédi öregek szo­ciális otthonát, hogy ott érde­mes egy kicsit körülnézni. Ér­kezésünket nagy érdeklődés kísérte. Szerencsésen együtt találtuk azt a hármast, amely­nek vállán nyugszik az intéz­mény mindennapi rendje, bé­kéje, a fenntartás, a vezetés közvetlen terhe. Első beszél­gető társunk dr. Hollósi Ildi­kó, a városi tanács egészség- ügyi osztályának vezetője volt, aki jelenlegi beosztásá­ban 1975. január 1. óta dolgo­zik, ezért az azóta eltelt év­tized változásairól beszélt. — Nagyon jelentős volt az otthon életében, hogy a ko­rábbi gyakorlattal ellentétben rendszeressé vált a helyszíni orvosi ellenőrzés. Az is figye­lemre méltó, hogy az otthon­ban húsz nővér közül tizen­négy szakképzett. A jó szak- képesítési arány azért is fon­tos, mert sok itt a speciális •ellátást igénylő idős ember. De nekünk nagyon megköny- nyíti a helyzetünket, hogy a városban kórház és rendelő- intézet található. Kell is ez a biztos egészségügyi háttér, mert magas (72 év) az otthon lakóinak átlagéletkora. Ma a legidősebb gondozottunk 97 éves, de néhány esztendővel ezelőtt akadt, aki a tizedik ikszet is túlhaladta, a legfiata­labb pedig a harmincadik életévét sem töltötte be. Az intézmény belső életé­ről Plangár Józsefnét, az ott­hon vezetőjét faggattuk. — Integrált intézmény a miénk, mert hozzánk tartozik az öregek napközi otthona 25 gondozottal, 50-60 szociális gondozott és 115 itteni otthon- lakó. Négy gondozónőnk van, ők egy szervező-gondozó irá­nyításával hivatásosként dol­goznak. Az öregek napközi otthonában a vezető és a ki­segítő foglalkozik az idősek­kel. Igaz, hogy nálunk nagy a zsúfoltság, kevés a hely, de azért sokat javultak körülmé­nyeink. Októberben már át­tértünk a gázfűtésre, a festés­mázolást az idén csináltuk meg az egész intézményben, a villanyhálózat pedig tavaly került felújításra. Az épüle­tek külső tatarozását azonban képtelenek vagyunk önerőből megoldani. így is annyira be­határolt a költségvetésünk, hogy alig tudunk fennmarad­ni. Több esetben fordultunk póthitelkérelemmel az illetéke­sekhez ... Felkerekedtünk, hogy a hal­lottakról személyesen győződ­jünk meg. Ellátogattunk a négy különálló pavilonba, me­lyek szétszórtan helyezkednek el, s ez további gondot jelent a személyzetnek. Nagy baj, hogy házaspárokat nem tud­nak fogadni, mert többnyire 5—6 ágyas szobáik vannak. A bácsik és a nénik éppen ebédeltek. Láthatóan nem volt baj a koszttal, mert a komó­tosan falatozók, ha lassan is, de kiürítették a rendesen meg­pakolt tányérokat. Egyik-má­sik szobában elidőzünk egy ki­csit, így ismerkedünk meg a 85 esztendős Borsos Jánosáé­val, aki alighanem az otthon kedvence. El is mondja sebti­ben, hogy 1982 óta lakója az intézménynek, s igen jól ér­zi magát. Az 57 éves Bíró End­re ksmoly úriember, egészség- ügyi okokból százalékolták le, határozott beszédéből megsej­teni, hogy korábban hivatásos katonatiszt volt Végül Bor­sodi Lajosné aprólékosan ki­dolgozott, szép kézimunkáit csodáljuk meg. A Magyar Ebtenyésztők lapja, a Kutya szeptemberi száma kedves meglepetést tartogat ceglédi olvasói szá­mára. Ceglédi körkép címmel két teljes oldalon, riportban és képekkel számolt be a MEOE néhány ceglédi tagjá­nak kutyájáról és neves pár­toló tagok kutyasztorijai is a riportba kerültek. Győré Gyula ezüst koszo­rús mestertenyésztő, fekete és fehér pulikkal foglalkozik, amelyek számos elismerést hoztak már a házhoz. Tenyé­A Dél-Pest megyei Vízgaz­dálkodási Társulat 48 tagot számlál, a gondozására bízott terület pedig 126 ezer hektár. Feladatai közül a két legin­kább jellemző: vízelvezető csatornák fenntartása, illetve újak készítése. Ez utóbbit meg is figyelheti, akinek ked­ve tartja, ugyanis a társulat idén a Gógány-ér egy szaka­szán 4 millió 600 ezer forint értékben végez minőségi át­alakítást. Sor kerül műtár­gyak készítésére, új meder ki- alakítására, szelvény bővítésre. A megújhodott csatorna tájé­kán működő gazdaságok min­den bizonnvál eredményeseb­ben tudják majd művelni földjeiket, s alighanem meg­szűnnek a belvízkárok. Rézsűtakarító A fenntartás esetleg kevésbé látványos, de nem kevésbé fontos dolga a társulatnak. Amennyire áhítozik a víz sza­bad folyás, s amennyire kap­kod levegő után. A rézsűk ka­szálásához, a cserjék, gazok eltüntetéséhez, a nád kiszedé­séhez ügyes gépeket kölcsö­nöztek, egy Mulag és két Hyd- rot nevűt. A társulat igen nehéz, gaz­dálkodásában kiegyensúlyozat­lan, veszteséges esztendőket hagyott a háta mögött, jelen pillanatban sem mondható más: próbálnak talpra állni. De a próbálkozásban immár erő van s szervezettség. A június első napján munkába állt új ügyvezető igazgatónak jó néhány súlyos gonddal kel­lett szembenéznie. Pénztelen­ségnek nevezhetnénk mindjárt az elsőt. Mert hiába akadt volna megrendelés, ha pénz híján szűkölködtek anyagban és eszközben. Ennek az áldat­lan állapotnak a nagykőrösi 2 ezer köbméteres ivóvíztáro­zó elkészülte vetett véget, hi­szen a fizetségül kapott közel 4 millió forint vérfrissítőként hatott a társulat gazdasági helyzetére. A géppark elhasználódott, elöregedett, műszaki állapota távolról sem kielégítő. Kezdő lépésként idén vásároltak két hidraulikus kotrógépet, vala­Harminc százalék Megelőző előleg Csakis a hiányhelyzetek okozta zavar miatt fordulha­tott elő, hogy nem kevés épí­teni szándékozó ugyanazt a házkészítéshez kellő anyagot több (néha öt-hat) TÜZEP-te­lepen is előj egyeztette. Majd amikor valamelyiken megkap­ta, az öröm elmúltával termé­szetesen nem értesítette a töb­bit, hogy köszöni szépen, neki már van, töröljék a listáról. Ehelyett tovább élt az elő­jegyzése, s idővel innen-onnan küldték is az értesítéseket. Ezt elkerülendő októbertől a megrendelt építőanyag el­lenértékének 30 százalékát előlegként be kell fizetni. Persze, ez a gond a bőségesen és folyamatosan kínált építő­anyagok esetében föl sem me­rült, annál inkább (mint azt a ceglédi építőanyag-telepen hallottuk) a falazóanyag, a cserép és az öt méternél hosz- szabb tetőszerkezeti faanyagok háza táján. Többet ésszel... November 13-án, kedden délután két órakor Cegléden, a Petőfi ut­cai MTESZ-székházban dr. Trethon Ferenc, az SZVT el­nöke tart előadást Többet ész­szel, mint pénzzel címmel a szervezés és a veztés tudomá­nyos kérdéseiről. szeléből egy-egv kedves bun- dás tengeren túl lelt új gazdá­ra, kapásak a pulijai. Szlovák Sándorné, a ceglédi szervezet életéről szól a szaklapban, em­lítve, hogy a közreműködésük­kel a Földváry-iskolában meg­alakult a Kántor-őrs, kutyaba­rát kis úttörők őrse. Több hí­res tenyésztő nevét is gondo­san említette, hiszen munkál­kodásuk figyelemre méltó. Mint pártoló tag, szót kapott Patkós Irma színművésznő és Tóth István Balázs Béla-díjas fotóművész is a riportban. mint egy univerzális kotrót. S hogy az eszközök csapata to­vább bővül-e. az csupán az anyagiakon múlik. Lesz munka De megoldásra vár még számos visszásság: a társulat belső szervezetének felfrissí­tése, a folyamatos ellenőrzési és számonkérési gyakorlat ki­alakítása, annak az elvnek a tudatosítása, hogy munkabért csupán megfelelő munka elle­nében lehet fizetni, az admi­nisztrációs tevékenység alapos javítása, olyan szerződések kötése, amelyek összhangban vannak a társulat képességei­vel, lehetőségeivel. De ami a legfontosabb, hitet adni a dol­gozóknak: lesz munka és nem marad el a rendes kereset sem. A társulatnál azt tartják, előnyös, ha csupán az alap­tevékenységi körükön belüli munkákat vállalnak, hiszen ezek ellenértéke után nem kell adózniuk. Álljon itt né­hány példa az ebben az évben teljesített (vagy teljesülő) fel­adatok közül. Nyársapáton a helybeli tsz 120 hektáros gyü­mölcsösének, vízszállítási háló­zatát építik meg, a Cegléd* Magyar—Szovjet Barátság Tsz-nek vízelvezető csatornát készítenek, Kocséron a csapa­dékvíz gyűjtéséhez, lefolyásá­hoz szükséges hálózat első üte­mének álltak neki. és nyáron a Déli út csatornázási mun­kálatainál találkozhattunk ve­lük. Megyeáév végén Jövő évre szóló megrende­léseik sorából kiderül, kezde­nek szövődni újból a partner- kapcsolatok. A harmadik ne­gyedév végén 1 millió forin­tos nyereséget mutatott a merleg. S ha az „embeoes" hónapok időjárásában nem a csapadék, a fagy és a köd győ­zedelmeskedik, azt remélik, meg is marad. V. Ä. IfiSr-J 0[.?3—iticA fCeglédi Hfrtnp T. T. Táborokra költik a pénzt A Hazafias Népfront felhívására kezdeményezett hulladék­gyűjtési akció bevételéből a balatonszárszói és a salgóbányai úttörőtáborokat korszerűsítik a ceglédiek. Képünkön a vár- konyi iskolai diákjai az intézmény udvarán halmozzák fel a sok hulladékot, amelyet a MÉH szállít el. Apáti-Tóth Sándor felvétel« Bokor, virág kap helyet Aszódi László Antal Szaklapban kelt a hírük Barátaik, a kondások Belvízkár ellen Ha a fagy közbe nem szél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom