Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

4

»Äf «

Wtli/J

1984. NOVEMBER 10* SZOMBAT

Bérhizlalás sok kÓTrol

Eltűntek a tangazdaság bikái

Országszerte terjed a sok hasznot hajtő — államilag támogatott — háztáji bikatartás. Az úgynevezett bérhizlalás, a növendék állatok több hónapos gondozása is tekintélyes jövedelmet hozhat a vállalkozóknak, de persze csak akkor, ha értenek a munkához és rendelkeznek az állattartáshoz szükséges teltételekkel.

Ám a könnyűnek látszó jövedelmeket ecsetelő szóbeszédek esetenként olyanokat is csábítanak, akik azt sem tudják, mi fán terem az egész.

A növendék állatokat kihelyező gazdaságok kötelessége, hogy meggyőződjenek: a bérhizlalásra vállalkozó gárda ren- delkezik-c megfelelő istállóval, takarmánnyal, szakértelemmel — és ha mindez rendben van, folyamatos ellenőrzéssel, tanácsadással segítsék a munkáját.

Ám mint a továbbiakból kiderült, ez nem mindig így történik, és az ellenőrzés elhanyagolásával párosuló felelőtlen vállalkozásból, adott esetben, jelentős kár származhat.

Elemzés

A mezőgazdaság! balesetek száma az elmúlt időszakban a közös gazdaságokban nem csökkent és a balesetek össze* tételében sem tapasztaltak módosulást — ezt állapította meg a TOT elemzése.

Az elmúlt év első hat hónapjában és az idén az első félévben például hozzávetőleg 12—12 ezer baleset történt, cs a súlyosabb, csoiikulásos balesetek száma is csaknem azonosan alakult, 80—90 között van. Visszaesést jelent, bogy a tavalyi 49-cel szemben 60-ra nőtt a halálos balesetek száma.

A TOT elemzése rámutat: a szövetkezetek balesetvédelmi szakembereinek munkáját túlzottan megterhelik az adminisztrációs kötelezettségek, ezek ésszerű csökkentésére van szükség. A balesetek kivizsgálásánál gyakran elsikkad az egyéni felelősség megállapítása, érvényesítése.

A MÉM Repülőgépes Szolgálatánál a mezőgazdasági munkák befejeztével megkezdték a növényvédő — az AN—2 típusú — repülőgépek középjavítását. Egy-egy gép felújítására több mint 550 munkaórát fordítanak.

Oláh Tibor felvétele

Az Alagi Állami Tangazdaságban Faragó Gusztáv nyugdíjas ügyintéző foglalkozik a bérhizlalásra szánt állatok felvásárlásával, kihelyezésével, majd értékesítésével.

Váratlan meglepetés

A közelmúltban, amikor néhány váci gazdánál akarta ellenőrizni a növendék bikák gondozását, az a kellemetlen meglepetés érte, hogy öt vállalkozó: Sztojka József, Németh Csaba, Németh József né, Németh Mária és Németh Lászlóné portáján hűlt helyét találta a jószágoknak. Eltűnt 22 bika, és ebből eredően a tangazdaságnak 400 ezer forint kára származott. Lássuk hát, mi is történt tulajdonképpen?

Sztojka Józse?, aki a szomszédaitól hallotta, hogy jó pénz van a hizlalásban, idén év elején elhatározta, hogy ő is megpróbálja. Igaz, hogy nem volt erre a célra alkalmas istállója, de ez ügy látszik cseppet sem aggasztotta. Megkönnyítette a dolgát, hogy az állatok kihelyezésénél kötelező környezettanulmány ebben az esetben elmaradt.

— A szerződés megkötése előtt senki sem járt itt a tangazdaságból. Egyébként nem . nálam rakták le a bikákat, hanem a sógoromnál, Németh Lacinál. Neki van istállója, és jén is ott akartam tartani az állataidat, de összevesztünk a sógorral. Átvittem az anyó- somékhoz mind az ötöt, de ott meg útban voltak és kizavarták azokat, a fészer alá.

Akkor jött egy ember fehér Zsigulin és ajánlkozott, hogy megveszi tőlem a bikákat. Nem ismertem őt azelőtt, csak később hallottam, hogy Ruso a gúnyneve.

Ruso 13 ezer forintot adott az állatokért és Sztojka József a pénzzel azonnal elment az alsóvárosi kocsmába. Amikor onnan hazajutott, már csak két forint hetven fillér volt a zsebében.

Az események ezután gyorsan követték egymást. Ruso egy idő után ismét megjelent a környéken, és Sztojka eladta neki az éiettársának, Németh Máriának bérhizlalásra vállalt állatait is.

— Az asszony nem volt otthon, és mikor hazajött, nagyon balhézott miatta, még az ablakot is kitörte mérgében. Ám akkor már nem lehetett változtatni, 50 ezer forintot kaptunk az állatokért, vettünk egy lovat meg négy malacot...

Fehér Zsigulin

Ez történt áprilisban, majd egy hónappal később Németh Csaba is követte a példát, és megkötötte az üzletet.

— Elfogyott a takarmányom, nem tudtam enni adni az állatoknak. Jött egy paanus . fehér Zsigulin és fizetett. A fuvart is vállalta, mindent elintézett.

Hasonlóképpen cselekedett Németh Lászlóné és Németh Józsefné is.

A fehér zsigulis férfi: Ajtói József, a történtekkel kapcsolatban azt mondta, abban a hiszemben volt, hogy üzletfelei a saját állataikat értékesítik. A megvásárolt bikákat egy ideig még tovább hizlalta, azután eladta a jászberényi húsfeldolgozó üzemben. Később még egy vevő jelentkezett: Kanalas Vendel is vásárolt kettőt az alagiak bérhizlalásra kiadott jószágaiból.

Sorozatos mulasztás

Faragó Gusztáv, a tangazdaság nyugdíjas ügyintézője arra hivatkozik: a szerződés megkötése előtt figyelmeztette a vállalkozókat, hogy a jó gazda gondosságával ügyeljenek mindenre. Ennyi azonban nyilvánvalóan nem elegendő.

— Amikor áprilisban ellenőrizni mentem, láttam, hogy Sztojka állatai hiányoznak, de őt magát sem találtam, és így nem tudtam érdeklődni tőle. A többieknél akkor még minden rendben volt.

Mohácsi Barna főállatte- nyésztő:

— Ezek az emberek valamennyien nagyon jó anyagi körülmények között élnek. Beléjük nem láthatunk ...

Sztojka Józsefet, Németh Csabát, Németh Máriát, Németh Lászlónét és Németh Józsefnét, sikkasztás bűntettéért vonják felelősségre.

Figyelmet érdemelnek azok a körülmények is, amelyek lehetővé tették, illetve megkönnyítették a bűncselekmény elkövetését.

Mint a rendőrségi vizsgálat során megállapították, az Alagi Állami Tangazdaságban nincs ügyviteli szabályzat a kihelyezett állatokra vonatkozóan. A szerződés megkötése előtt nem győződtek meg arról, legalábbis írásban nincs nyoma, hogy fciztosítottak-e a tartás feltételei? Nem vizsgálták folyamatosan a kihelyezett állatok gondozását és annak sincs írásos nyoma, hogy egyáltalán- ellenőriz«- ték-e. '

A 400 ezer forintos váci kár, nem is egyetlen példája az ezzel kapcsolatos mulasztásnak. A Nógrád megyei Drégelypalánkon is voltak olyanok, akik eladták Ru- sóéknak a tangazdaság bérhizlalásra elvállalt állatait.

Gál Judit

Bejelentik Inkognitóban

É

vente 200 ezer körüli beadvány érkezik a közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálására hivatott szervekhez, s első pillantásra meghökkentően nagy ez a szám. Olyan nagy, hogy óhatatlanul arra kell gondolnunk: nem alaptalan az állítás, hogy az alaptalan vádaskodásra sokan hajlamosak kis hazánkban. Végtére is ennyi bejelentés aligha lehet megalapozott. Am meglehetősen nagy a különféle egyéni sérelmeket panaszoló, megalapozott bejelentések száma is. A sok panasz tehát nem sorolható egy kategóriába, azt azonban leszögezhetjük: valamennyi kedvezőtlen társadalmi jelenségekből fakad.

A feljelentgető kedvet azonban csak nagyon kevéssé tehetjük felelőssé a közérdekű bejelentések nem túl gyorsan, de kitartóan emelkedő számáért. A legtöbb tennivalót a népi ellenőrzés szerveinek adják az ilyen bejelentések — ügyforgalmuk hatvan százalékát teszik ki —, s körülbelül ugyanilyen arányban megalapozottnak is bizonyulnak. A közérdekű bejelentők többsége a nevét adja a bejelentéshez. A névtelen bejelentések száma tíz év átlagában 25—32 százalék között van, de még ezek nagy részéről is kiderül, hogy volt bennük igazság. Mert — bár ezt sokan kifogásolják — ezeket is kivizsgálják, ha komolynak látszanak.

Akik ezt szóvá teszik, azzal érvelnek: az anonim leveleknek a szemétkosárba kellene kerülniük.

Miért nem kerülnek oda? Elsősorban azért, mert névvel vagy anélkül, de a közérdekű bejelentő valóban a közérdeket szolgálja, amikor felhívja a figyelmet egy-egy visszás társadalmi jelenségre. Mire irányulnak ezek a bejelentések?

Nos, tekintélyes részük az áruellátás hiányosságaira, ebben a körben a vásárlók megkárosítását, főként a hiánycikkekkel történő manipulációdat teszik szóvá. Mostanában sokan tesznek bejelentést magánkereskedőkre, fuvarosokra és TÜZÉP-dolgozókra, akik egymással összejátszva felvásárolják az építőanyagokat, így azokhoz csak drágábban, illetve csúszópénz ellenében juthatnak az építkezők. Sok beadvány jelzi, hogy az emberek érzékenyen reagálnak a beosztással, funkcióval való visszaélésre, a kárt okozó, felelőtlen gazdasági döntésekre. Többen teszik szóvá, hogy átláthatatlan, avagy igazságos sorrendben történik-e a telefonigények kielégítése. Mások arra figyelnek fel, hogy fejlődő községekben az utak, közművek építése egyszer-egyszer furcsa módon abba az irányba halad, amelyre a fejlesztés irányát kijelölő helyi vezető háza van, s ott abba is marad.

Aligha vitatható, hogy az ilyen és ehhez hasonló bejelentések névaláírás nélkül is közérdekűek. Ami nem azt jelenti, hogy a névtelen levélírók mindegyikének szeme előtt a köz szolgálata lebeg. Alattomos, nyilvánvalóan rágalmazó beadványok is akadnak szép számmal.

Természetesen az lenne a kívánatos, hogy a bejelentők egyetlen esetben se titkolják el kilétüket. Nemcsak azért, mert a bejelentő ezzel nyilvánvalóvá tenné jóhiszeműségét, becsületes szándékát, hanem azért is, mert igen gyakran további információkra lenne szükség. Nyomós érv a névaláírás mellett, hogy a bejelentő nevét csak akkor fedik fel, ha nyilvánvalóan és teljes egészében alaptalan, rosszhiszemű volt a bejelentése. Más esetben csak akkor, ha a vizsgálat érdeke ezt megkívánja, illetve csak abban az esetben, ha a bejelentő nem kifogásolja nevének felfedését. A közérdekű bejelentő üldözője ellen büntető eljárás is indulhat, s a munkajog is többféle módon védi a bejelentőt. Nem véletlenül, hiszen a bejelentek nem kis hányada függő viszonyban van azzal, akire felhívta a hatóságok figyelmét.

Ennek ellenére nincs miért csodálkozni, hogy nyilvános rosszallásban senki sem részesíti azokat, akik az ismeretlenség homályába burkolóznak. Végtére is eléggé különbözőképpen értelmezhető a szabály, hogy mikor kell és mikor nem kell titokban tartani a bejelentő személyét, s a különböző szervek gyakorlata mutat is eltéréseket.

Az is tény, hogy egy-egy ügy kivizsgálása és lezárása után, sokan fordulnak újabb bejelentéssel a vizsgálatot folytató szervhez, amely szerint nincs maradásuk a munkahelyükön, mégis egy kezünkön megszámolhatjuk, hányszor indult eddig büntető eljárás a közérdekű bejelentő üldözője ellen.

Miért nem kerül sor gyakrabban erre? Főként azért, mert az, aki meg akarja torolni a bejelentést, többnyire kifinomult módszereket alkalmaz. Ha történetesen munkahelyi vezető, vigyáz, hogy ne lehessen egyértelmű összefüggést találni az egymást követő események között, s nem tagadja meg renitens beosztottjától azt, ami jár, csak azt, ami adható: jutalmat, prémiumot, jutalomszabadságot. Vagy pedig átszervezés címén elküldi a nem- kívánatos személyt. Mióta a fegyelmi vétségekért — korábbi egy évvel szemben —, három évig is nyitva áll a lehetőség a fegyelmi eljárás lefolytatására, végül is megeshet —, meg is esett már —, hogy a munkafegyelem erősítését célzó rendelkezés a visszájára fordul, s az átszervezés vitatható indokát megtámogatják a régmúltból előbányászott fegyelemsértésekkel. Hogy miért nem vonták nyomban felelősségre a fegyelemsértőt? Erre is lehet elfogadható magyarázatot adni: sokáig elnéző voltam, de most már betelt a pohár.

O

lcsó tanulság volna, ha mindebből arra jutnánk: ne menjen a napra, akinek vaj van a fején. Feltehetően helyesebb azt szorgalmazni, hogy a közérdekű bejelentőket az eddiginél is határozottabban és következetesebben bástyázzák körül a jogi garanciák, végtére is szükséges, hogy félelmek, gyáva megfontolások nélkül mindenki vállalkozzék a közérdek szolgálatára, aki úgy érzi, hogy figyelemfelhívásával tehet valamit közállapotaink javulásáért.

Sz. K.

W/// EGYÜTT /ff// AZ UTAKON

AZ ÚTINFORM JELENTI

Országszerte a köd nehezíti a forgalmat. A fővárosból kivezető autópályákon építési munkák miatt forgalomkorlátozás lép életbe, A 2. számú főúton Dunakeszinél továbbra is érvényben van a Budapest —Vác felé tartó terelés. A 11-es úton Pilismaróinál hídépítés miatt teljes pályalczárás van. a forgalmat kijelölt terelőútra vezették. Ugyancsak a 11-es úton Szentendre átkelési szakaszán útszűkületre és sebességkorlátozásra kell ügyelniük a gépjárművezetőknek. Gyál térségében a 4601-es jelű úton vízvezetéket fektetnek, ezért ezen a szakaszon félpályára csökkentett úton haladhatnak az autók.

EGY BALESET ANATÓMIÁJA

Kivételesen nem Pest megyében történt az e heti példabaleset, s nem is Magyarországon. Ausztriában. Szenvedő alanya Gerhard Berger, a fiatal B’orma—1-es pilóta. Üstökösként tűnt fel a legjobb autóversenyzők között, és jól megállta a helyét, világbajnoki pontokat is szerzett. A mostani baleset Radfeld és Wörgl között történt, este. sötétben. Berger hazafelé autózott, amikor az egyik benzinkútnál hirtelen kifordult elé egy kocsi, s bár a fiatal autóversenyző minden tudását latba vetette, mégsem sikerült elkerülnie az ütközést. A csattanást követően kocsija az árokban landolt, ő maga iszonyatos fájdalmat érzett — mint később kiderült —. két csigolyája eltörött, másik kettő pedig megrepedt. Szerencséje a szerencsétlenségben, hogy közvetlenül mögötte két orvos ment kocsival, ők azonnal megálltak, és szakszerű elsősegélyben részesítették.

fi Ez a baleset sincs tanulság nélkül. Berger a balesetkor nem használta biztonsági övét. A kórházi ágyon elmondta, hogy mindig be szokta kötni magát, nem érti, most hogyan felejthette el. Drágán fizetett ezért. Ö maga mondta: ha ezúttal is használtam volna az övét, akkor egy karcolással megúsztam volna, most nagy fájdalmak között fekszem mozdulatlanul a kórházi ágyon, és várom az operációt. S hogy valaha is versenyautó kormányához ülhet-e a tehetséges pilóta, azt majd az orvosok fogják megmondani.

Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy az, aki az autóvezetést ilyen szinten ismeri, az sem tud segíteni magán egy ilyen szerencsétlen pillanatban, ám rajta és bármelyik hétköznapi autóson is segíthet a biztonsági öv.

AKCIÓ A LEGGYENGÉBBEKÉRT

Mint már korábban is beszámoltunk arról ezeken a hasábokon, október 1-én akció kezdődött a gyalogosok védelmében. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács volt a kezdeményező, és megyénkben a PmKBT és a Pest megyei Rendőr- főkapitányság az akció lebonyolítója.

Dr. Dutka Antalt, a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács főelőadóját kérdeztük az akcióról, elmondta, hogy december 15-ig tart a szervezett program, de nem lesz vége azon a napon, állandó témája ez — eddig is az volt — a közlekedésbiztonsági tevékenységnek. Hiszen feladatuk és céljuk a balesetek megelőzése, a baleseti helyzet javítása. A leggyakrabban megsérülő közlekedő csoport pedig éppen a gyalogosoké, ők a legkevésbé \jfdettek_a leginkább sárülékenyek^Még a kerékpárost is véd- *heti a járműve, az autók, teherautók utasai js védettek, hisz ők a karosszérián belül foglalnak helyet, a gyalogost azonban nem védi semmi.

Ráadásul mindannyian hosszabb-rövidebb időre gyalogossá válunk, amikor kiszállunk vagy be sem szállunk a járművekbe.

Az akció keretében a PmKBT felvilágosító programokat tart megveszerte, filmvetítésekkel, előadásokkal és a helyi problémák megbeszélésével. A Pest megyei Rendőr-főkapitányság egész állománya segít a baleseti gócok felderítésében, a balesetveszélyes helyek biztonságosabbá tételében.

Az iskolákban is tartanak előadásokat, hiszen az akció kao- csolódik a nemzetközi ifjúsági év programjaihoz, ezen belül különös célja az ifjúság közlekedésbiztonsági felvilágosítása.

OLVASÓNK TESZI SZÓVÁ

Rogosz János tanár, aki egyébként önkéntes rendőr, írja: Örkény község tanulóifjúsága és lakói november 2-án köszöntötték községük felszabadulásának 40. évfordulóját. A község közönsége és tanulóifjúsága a művelődési központ udvarán fogadták a „szabadság lángját”. Erre az ünnepélyes aktusra átmentek a községen áthúzódó E—5-ös országúton, a Béke Mgtsz előtt levő kijelölt átkelőhelyen. Itt megfelelő jelzőtáblák és útburkolati jel van, hogy gyalogátkelőhely következik, záróvonal jelzi, hogy előzni tilo$.

Egy piros nyakkendős közlekedési járőr karszalaggal ellátott pajtással biztosítottam a tanulók átkelését. Ott maradtunk, hogy a tanulók visszaútját is biztosítani tudjuk. Mía az ünnepség tartott, mindketten megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy egyes gépkocsivezetők a záróvonalat átlépve, a zebrán előznek, azzal sem törődve, hogy a szembe, szabályosan közlekedő jármüveket hirtelen fékezésre kényszerítik.

Néhány ilyen száguldozó rendszámát sikerült feljegyezni, és ezeket itt közlöm, hátha okulnak és figyelmesebbek lesznek. TN 65-06 sárga Zsiguli, UG 79-49, PN 30-63 piros Zsiguli. ZC 55-71 sz., vajszínű, valószínűleg Volga típusú. Ez utóbbi néay utasa közül a hátul ülő két nő még hátra is nézett, hogy sike- rült-e az önkéntes rendőrnek a rendszámot felírni, de lassításról szó sem volt.

Jó lenne az ilyen ámokfutó. szabálytalankodó, mások testi épségét és a közlekedést veszélyeztető vezetőket a járművezetéstől annyi időre eltiltani, amíg megtanulják a szabályos közlekedést, hogy hol és hogyan lehet előzni önmaguk és mások testi épségének veszélyeztetése nélkül.

FIGYELJÜK A PIKTOGRAMOT!

Ha a szokásos kék alapon nagy fehér P betűs várakozóhely tábla alatt a mozgáskorlátozottak nemzetközi tolókocsis piktogramját látjuk, tudhatjuk, hogy ez a kiegészítő tábla azt jelzi, hogy a parkolóhely a mozgáskorlátozottak számára van fenntartva. Gondoljunk azokra, akik nehezebben közelíthetik még uticéljukat és hagyjuk szabadon ezeket a helyeket, hogy a valóban rászorulók foglalhassák el.

AZT MONDJA A PARAGRAFUS...

... hogy a forgalomban részt vevő motorkerékpárt — tompított fényszóróval — nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani. Nem vonatkozik ez a segédmotoros kerékpár fogalmába tartozó járművekre.

Mi is csak javasolni és ajánlani tudjuk az ilyen jármüvekkel közlekedőknek, hogy kapcsolják be fényeiket nappal is. Ezzel ugyanis megkönnyítik, hogy észrevegye járművüket a közlekedés többi résztvevője, s ezáltal csökkentik saját maguk veszélyeztetettségét. Ha nem fogadják meg tanácsunkat, azért nem büntetik meg őket a rendőrök, de nem is ennek kellene a fő szempontnak lennie.

Baleset mente- közlekedést és kellemes hétvégéi kivárt gyalogosoknak és járművezetőknek egyaránt: Roóz Péter

r