Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

1984. NOVEMBER 10.. SZOMBAT MFóKUSZ^^E I $oroiaios amerikai provokációk A PÁRBESZÉD MELLETT '/ Az utóbbi napokban ismét a g leszerelés kérdéseire terelődött § a világ figyelme. Andrej Gro- miko a Nagy Októberi Szocia- j! lista Forradalom évfordulóján 4 mondott beszédben újólag 2 hangsúlyozta: a Szovjetunió 2 továbbra is elkötelezett a } fegyverzet korlátozása és csök- 4 kentése iránt, és kész a ko- S moly és becsületes tárgyalá- Y sokra. Különös nyomatékot ad a szovjet külügyminiszter meg­nyilatkozásának az a körül­mény, hogy azon a napon hangzott el, amikor az Egye­sült Államokban megnyitották a szavazóhelyiségeket Azóta Ismertté vált, hogy Ronald Reagant másodszor is az USA elnökévé választották. A kam­pány második szakaszában Reagan a Szovjetunióval foly­tatandó érdemi párbeszédre tett ígéretet. A nemzetközi közvélemény most kíváncsian várja, vajon az elnök állja-e szavát, s a szovjet leszerelési javaslatok­ról, a Szovjetunió tárgyalási készségéről végre tudomást vesz-e a Fehér Ház? Erre — sajnos — az utóbbi években Washington semmiféle hajlan­dóságot nem mutatott, s emiatt a feszültség rendkívül veszé­lyes mértékben megnőtt. Űjabb fontos leszerelési ja­vaslatot tettek a szocialista és az el nem kötelezett országok az ENSZ-ben. A közgyűlés le­szerelési és nemzetközi bizton­sági kérdésekkel foglalkozó 1. számú bizottságában két közöß indítványt terjesztettek elő. Az első az atomfegyver-kísérle. tek azonnali beszüntetését és betiltását szorgalmazza. Aligha szükséges bővebben méltatni, milyen nemzetközi jelentősege van ennek a javaslatnak ma, amikor a nukleáris fenyege­tettség szintje roppant mér­tékben megnőtt, s a tömeg­pusztító fegyverek valóságos arzenálja néz egymással far­kasszemet kontinensünkön is. Egy másik, ugyancsak közösen előterjesztett javaslat azt cé­lozza, hogy hívjanak össze le­szerelést konferenciát, amelyen kimunkálnák a neutronfegyver gyártásának és rendszerbe ál­lításának, valamint bevetésé­nek a tilalmáról szóló egyez­ményt. Az amerikaiak és bi­zonyos NATO-stratégák által cinikusan „humánus fegyver­ként” emlegetett neutronfegy­ver gyártását Reagan elnök is­mét engedélyezte, A Szocialista Intemacionálé is felismerte a jelenlegi világ­helyzet veszélyeit A szervezet leszerelési bizottsága a napok­ban Tokióban ülésezett. Pén­teken közzétett felhívásában mind a hagyományos, mind az atomfegyverek terén leszere­lést és céltudatos tárgyaláso­kat sürgetett a testület. Alig­ha Véletlen, hogy az ülésen el­fogadott dokumentum nyoma­tékkai hangsúlyozta: a Szov­jetunió már kifejezte készsé­gét a tárgyalásokra. A követ­kező lépést az Egyesült Álla­moktól várja a Szocialista In- ternacionálé. Pontosabban: nemcsak a szocialista és a szociáldemok­rata pártok világszervezete, hanem Földünk minden lakó­ja, aki aggódik a világ jelen­legi állapota és főleg jövője miatt. Gy. D. Nicaragua a BT összehívását kérte Nicaragua csütörtökön kérte a Biztonsági Tanács ülésének sürgős összehívását, hogy a testület elé tár­hassa az ország szuverenitását és területi egységét fe­nyegető súlyos helyzetet. A nicaraguai kormányzó tanács közleményét Miguel D’Escoto külügyminiszter is­mertette Managuában a dip­lomáciai testület tagjaival. Az okmány hangsúlyozza, hogy Nicaraguának joga van az ön védelemre, és az ország foly tatja védelmi képességének megerősítését. Nicaragua csütörtökön — 48 órán belül másodszor — tiltakozott az Egyesült Álla­moknál az ország elleni újabb amerikai provokációk miatt. Csütörtökön egy SR—71 típu­sú amerikai kémrepülőgép sértette meg az ország légte­rét. A nicaraguai külügymi­niszter — mint ismert — szer­dán két amerikai hadihajó és egy C—130-as harci gép provokációi miatt küldött til­takozó jegyzéket az amerikai külügyminiszternek. A csütörtöki tiltakozó jegy­zék megállapítja, hogy a Honduras felől behatoló ame­rikai kémrepülőgép átrepült egész Nicaragua felett és az Atlanti-óceán partján fekvő Bluefields kikötő térségében hagyta el az ország légterét. A jegyzék emlékeztet arra, hogy egy SR—71 típusú gép októ­ber 31-én hasonló kémrepü­lést végzett '' Az amerikai kormány poli­tikájának fokozódó agresszi­vitása miatt Nicaraguának joga van beszerezni azokat az eszközöket, amelyek szavatol­ják az ország területének vé­delmét — mutat rá a jegyzék. Az okmány ugyanakkor meg­állapítja, hogy Nicaraguának nincsenek és nem is lesznek agresszív tervei. Egy csütörtökön Managuában tartott nagygyűlésen Jaime Wheelock mezőgazdasági miniszter, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezető tanácsá­nak tagja közölte, hogy a nicaraguai kormány értesü­lései szerint a Nimitz ameri­kai repülőgép-anyahajó — amely nemrégiben hagyta el a‘ kubai területen törvény­telenül fenntartott guantana- mói amerikai haditengerészeti támaszpontot — a közeli napokban Nicaragua partjai elé érkezik. A szenátusnak az amerikai kémügynökségekkel foglalko­zó bizottságát tájékoztatták a kormány terveiről arra az esetre, ha Nicaragua korsze­rű harci repülőgépeket szerez be. Barry Goldwater, a bi­zottság elnöke és Daniel Moy- nihan alelnök nem nyilatko­zott a tervekről, a jobboldali The Washington Times azon­ban más kongresszusi forrá­sokra hivatkozva azt írja, hogy „a katonai akció nincs kizárva” és az „meglepetéssze­rű légitámadásokat” is jelent­het. Más hivatalos amerikai személyiségek, köztük Shultz külügyminiszter viszont csak azt hangoztatják, hogy „az Egyesült Államok súlyosnak tartana” ilyen fejleményt A fenyegetések nyomán több tüntetésre került sor az Egyesült Államokban. Wein­berger San Franciscó-i szállo­dája elől a rendőrök erőszak­kal távolították el a nicara­guai intervenciós tervek ellen tiltakozó tüntetőket. Kisebb tüntetés volt a kormány ilyen tervei ellen Washingtonban is. A washingtoni Fehér Ház a választások után hangnemet váltott, s a „békülékenyebb” nyilatkozatokat követően ve­szélyesen növeli a feszültséget Közép-Amerikában, ürügyet keres a sandinista forradalom felszámolására — hangsúlyoz­za pénteki kommentárjában a TASZSZ szovjet hírügynökség politikai szemleírója. Az újabb, provokációs cél­lal terjesztett rágalommal Washington megpróbálja iga­zolni Nicaragua-ellenes politi­káját — állapítja meg a TASZSZ szemleírója. A tévhí- reket ugyanakkor meglepetés­re felkapták egyes francia la­pok is. A kommentátor e propagan­dafogással kapcsolatban emlé­keztet: 1954-ben, amikor a CIA a haladó guatémalai kor­mány mégdöntésére készült, a francia sajtó nagy port vert fel egy •— állítólag ebbe a közép-amerikai országba el­juttatott — „csehszlovák fegyverszállítmány” ürügyén. Washington akkor egyebek között ezt a kampányt is fel­használta guatémalai agresz- sziója „igazolására”. Most a régi forgatókönyvet akarják alkalmazni Nicaragua eseté­ben is — állapítja meg a szemleíró. A francia lap megpróbálja feje tetejére állítani a ténye­ket, s a szovjet kereskedelmi hajó ürügyén kezdett kampá­nyával akarja elterelni olva­sóinak figyelmét az Egyesült Államok agressziós előkészü­leteiről. Ugyanakkor a világ sok országában a sajtó — egyebek között több francia lap is — átírva- provokációnak minősítette azt a tényt, hogy két amerikai hadihajó meg­sértette Nicaragua területi vizeit, s az Egyesült Államok repülőgépei az ország légte­rét. Eközben az amerikai ha­ditengerészet — 25 hadihajó bevetésével — nagyszabású flottagyakorlatokat rendez a Karib-tengeren — írja a TASZSZ. Amerikai hadihajó a nicaraguai partok közeliben. Nemzetközi kérdésekről tárgyaltak Francia—olasz csúcs Péntek délelőtt francia— olasz csúcstalálkozó kezdődött a francia fővárosban. Bettino Craxi olasz miniszterelnököt hét minisztere kísérte el a tárgyalásokra. Délelőtt előbb Mitterrand elnök és Craxi miniszterelnök folytatott négyszemközti meg­beszélést az Elysée-palotában, majd a megbeszélésbe bekap­csolódtak a külügyminiszterek is. Délután kibővített ülést tartottak a két kormány több tagjának, elsősorban a gazda­sági és kulturális kérdésekkel foglalkozó minisztereknek részvételével. A találkozót a kora esti órákban Mitterrand elnök és Craxi miniszterelnök közös sajtóértekezlete fejezte be. Mitterrand elnök és Craxi Az ENSZ támogatja az etióp intézkedéseket Mengisztu fogadta Mengisztu Hailé Mariam etiópliái állam- és kormányfő csütörtökön fogadta Pérez de A jövő év ekjén Reagan—Nakaszone találkozó Tokiói kormányforrások pénteken megerősítették an­nak lehetőségét, hogy január első felében japán—amerikai csúcstalálkozóra kerül sor. Ugyanerre utalt a nap folya- m in elhangzott parlamenti nyilatkozatában Abe Sintaro külügyminiszter is. Hangoz­tatta, hogy Nakaszone Jaszu- hiro miniszterelnök még Ro­nald Reagan hivatalos beikta­tása előtt találkozni kíván az újraválasztott amerikai el­nökkel. Szávaiból kitűnt, hogy ebben az ügyben már folynak az előkészületek. A találkozó elsődleges cél­ja az, hogy Reagan és Naka­szone kölcsönösen gratulál­jon egymásnak a hivatalban maradáshoz — mondotta a szigetország diplomáciai veze­tője, de rögtön utána elis­merte, hogy valójában ennél sokkal komolyabb dolgokról lesz szó. Ennek kapcsán első­ként említette a kétoldalú kapcsolatokat. Második fő napirendi pont­ként Abe Sintaro a kelet— nyugati, s ezen belül a szov­jet—amerikai viszony megvi­tatását említette. Reagan új- jáválasztásakor Tokió han­goztatta, hogy a maga részé­ről hozzá kíván járulni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok megjavításához, s az ameri­kai elnököt aktív kezdemé- nyezésre szólította fel. Cuellar ENSZ-főtitkárt, és fcá jékoztatta őt azokról az intéz­kedésekről, amelyeket kormá nya tett a szárazság következ­ményeinek leküzdésére. Mengisztu elmonda. hogy az éhezők száma hatmillió felett van Wollo, Gondar, Tigre és Eritrea tartományokban. Eze­ken a vidékeken az utóbbi hó­napokban ezrek haltak éhen. Az ország tizennégy főkor­mányzóságából tizenhármat érint a szárazság. Az etiópiai vezető háláiét fe­jezte ki azoknak a kormá­nyoknak és nemzetközi szer­vezeteknek, amelyek segítsé­get nyújtanak Etiópiának Mint elmondta, a segélyprog­ramok egyik legfőbb célja az. hogy az éhező embereket ter­mékeny területekre telepítsék át. és ott munkát adjanak ne­kik. A találkozón Pérez de Cuel­lar biztosította az etiópiai ve­zetőt arról, hogy az ENSZ a jövőben is támogatja az afri­kai ország kormányának erő­feszítéseit a szárazság követ­kezményeinek leküzdésér«. miniszterelnök négyszemközti megbeszélése után az Elysée- palota szóvivője közölte, hogy a két államférfi elsősorban a nagy nemzetközi kérdéseket tekintette át, így Reagan el­nök újraválasztásának és In­dira Gandhi meggyilkolásának várható következményeit, to­vábbá a közel-keleti és latin- amerikai helyzet, valamint az észak—déli viszony problé­máit. Megvizsgálták továbbá a Közös Piac aktuális kérdé­seit is, elsősorban Spanyolor­szág és Portugália felvételé­nek kérdését. Wojciech Jaruzelski hazánkban (Folytatás az 1. oldalról.) újúlásról. Tájékoztatást adott továbbá a Központi Bizottság 17. plénumáról, s az abból ere­dő feladatokról. Kádár János és Wojciech Jaruzelski áttekintette a nem­zetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom időszerű kérdéseit. Ki­emelték. hogy a Varsói Szer­ződés tagállamai 1983. januári prágai nyilatkozatának megfe­lelően különösen fontos az európai béke és biztonság megőrzése, mindenekelőtt pe­dig a fegyverkezési verseny megfékezése. Kádár János megerősítette: a Magyar Nép­köztársaság támogatja mind­azokat az erőfeszítéseket, ame­lyek a Lengyel Népköztársa­sággal szembeni politikai és gazdasági megkülönböztető intézkedések felszámolására, normális államközi kapcsola­tainak helyreállítására irá­nyulnak. A találkozón megállapítot­ták, hogy a magyar---lengyel kapcsolatok a lengyel párt- és kormányküldöttség 1982 ápri­lisi budapesti, valamint a ma­gyar párt- és kormányküldött­ség 1983 októberi varsói láto­gatása idején elhatározottak szellemében sokoldalúan fej­lődnek valamennyi területen. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a hosszú távú kapcsola­tok fejlesztésére kidolgozott és a közelmúltban aláírt komplex program további lendületet ad a két ország közötti együttmű­ködés elmélyítésének. Kiemel­ték annak fontosságát, hogy az árucsere-forgalom tovább bővüljön. Megerősítették a kőt párt, a két kormány kölcsönös érdekeltségét a gazdasági együttműködés korszerű fór- máinak, a különböző kooperá­cióknak a szélesítésében. Kádár János és Wojciech Jaruzelski tárgyalásai a ha­gyományos magyar—lengyel barátság szellemében, a köl­csönös megértés és bizalom légkörében folytak, és hozzájá­rultak a két ország és nép sok­oldalú kapcsolatainak erős: lé­séhez. Ez egyúttál jól szolgálja a Varsói Szerződés tagállamai­nak egységét, a KGST kere­tében megvalósuló együttmű­ködés fejlesztésének ügyét. Wojciech Jaruzelski pénte­ken az esti órákban hazauta­zott Varsóba, Folytatódik a nakurai megbeszélés Összecsapások Bejrútiam Rasid Karami miniszterel­nök és a négypárti egyeztető bizottság erőfeszítései, a fél­tucat meghirdetett tűzszünet ellenére péntek estig sem si­került véget vetni a Bejrútot kettészelő demarkációs vonal­nál kirobbant összecsapások­nak. A különböző szervezetek­hez tartozó muzulmán fegy­veresek, illetve a falangista ’rüilTcipL és egyes, az utöb'bif ti-' mogató maronita katonai egy­ségek tűzharca következtében az eddigi jelentések szerint egy ember meghalt és leg­alább harmincán megsebesül­tek. Biztonsági okokból a ke­let—nyugati öt fő átkelőhely­ből hármat lezártak, s a rend­őrség elterelte a forgalmat a legveszélyeztetettebb központi negyedekből. Bejrúti politikai körökben mind egybehangzóbb a nézet, hogy szoros összefüggés van a véres harcok újrakezdése és az aznap Nakurában megin­dított libanoni—izraeli kato­nai tárgyalások között. A helyzet romlása — túl a paci­fikálásban eddig elért ered­mények veszélyeztetésén — kizárólag azok érdekeit szol­gálhatja, akik le akarják já­ratni a libanoni hadsereg és a Karami-kormány tekintélyét. Összeül a palesztii parlament ■ Jásszét 'Arafat, a PFSZ'VB elnöke november végére Ar.V- ihanba összehívta a pal^szt n nemzeti tanács (parlament) ülését — jelentették hírügy­nökségek pénteken, ammaoi és tuniszi palesztin forrást "li­ra hivatkozva. Abu Dzsihad. a palesztin erők főparancsnok í- nak helyettese — aki az ülés megszervezése érdekében a napokban látogatást tett a jordániai fővárosban — kije­lentette: végleges a döntés, hogy Ammanban tartják a PNT 17. ülésszakát, és kezde­tét november 29-re tűzték ki. Az AFP francia hírügynök­ség ammani palesztin forrá­sokra hivatkozva azt jelentet­te, hogy a palesztin parlament november 22-én ül össze Am­manban. Magyar—indonéz kapcsolatok Fejleszthető az együttműködés TUDUNK EGYMÁSRÓL, de nem ismerjük eléggé egymást — körülbelül így lehetne ösz- szefoglalni a magyar—indo­néz kapcsolatok állását. A 16 ezer sziget országával, ahová a jövő héten először látogat el magyar államfő, 1955-ben jött létre a diplomáciai vi­szony. Azóta több megállapo­dás, szerződés adott keretet e kapcsolatnak, 1960-ban az in­donéz elnök járt Magyaror­szágon, 1961-ben miniszterel­nökünk látogatott a távoli or­szágba. Ez a gyors fejlődés azon­ban lelassult az 1965-ös in- dönéziai fordulat után, s csak a hetvenes évek elején élén­kültek fel ismét a politikai kapcsolatok. Adam Malik in­donéz külügyminiszter 1974- ben Budapesten járt, Púja Frigyes 1979-ben viszonozta látogatását. Azóta miniszteri vizitekre került sor, s ország- gyűlési küldöttségek keresték fel egymás fővárosát. Leg­utóbb idén októberben Ali Wardhana, az Indonéz Köz­társaság gazdasági, pénzügyi, ipari és a fejlesztési ügyek irányításáért felelő? tárcakö­zi együttműködési minisztere tárgyalt Budapesten a magyar vezetőkkel: megállapították, hogy számos területen van le­hetőség a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére. A újra kibontakozó kapcso­latépítés politikai alapja az el nem kötelezett Indonézia, il­letve hazánk közös törekvése a nemzetközi béke megőrzé­sére; az, hogy a 162 millió lakosú Indonézia Délkelet- Ázsia fontos hatalma, amely szerepet játszhat a térség biz­tonságának szavatolásában — mint ezt például az Indiai­óceán békeövezetté való nyil­vánítására vonatkozó djakar- tai elképzelés mutatja. A nagy távolság is magya­rázza, hogy a gazdasági kap­csolatok szintje mindmáig alacsony — de kétségkívül szerepet játszott ebben több olyan akadály is, amelyet el lehet mozdítani a fejlődés út- jából. A kereskedelmi forga­lom értéke az 1978 és 1983 közötti időszakban évi 14 és 55 millió dollár között inga­dozott, ám az 1980-ban elért legmagasabb szintet vissza­esés követte. Tavaly csak 14 millió dollár volt a kétoldalú árucsere összege, és idén sem »várható több. Magyarország gyógyszer- alapanyagokat, műtrágyát, iz­zólámpa- éa íénycsőalkatré­szeket, vákuumtechnikai be­rendezésekét, műszerek«, elektromos szerelési anyago­kat szállított a távoli szige­tekre, ugyanakkor sokkal na­gyobb értékben hozott be Jer­két, ónt, nyersgumit, borsot és egyéb fűszereket, pamutszöve­tet és fonónádat. Már a felso­rolás is mutatja, hogy olyas­mit adunk el, amit gazdasá­gosan tudunk előállítani, és olyasmit vásárolunk, amire szükségünk van —, de mind­két irányban elmarad a for­galom a lehetőségektől és az igényektől, ráadásul a mérleg már 1981 óta passzív szá­munkra. Ezt a helyzetet többek kö­zött az is magyarázta, hogy korábban hazánknak nem volt módja bekapcsolódni az indonéziai tőkebefektetések felét kitevő állami beruházá­sokba — ezen a téren azon­ban 1982 óta a helyzet válto­zott, s ma már megfelelő ex­portfinanszírozási és bank­háttér segíthetné a magyrr beruházásokat. Ehhez termé­szetesen arra is szükség van, hogy a magyar külkereskede­lem az eddiginél jobban fel­mérje e piac lehetőségeit. A LEGFELSŐ SZINTŰ lá­togatás nyomán a jövőben megélénkülhetnek az Idegen- forgalmi, a kulturális és mű­szaki-tudományos kapcsola­tok is — közelebb hozva egy­máshoz a két távoli országot. B. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom