Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

Elmaradt az előadás Hová lett a Hököm Színpad? A változtatás jogát fenntartják A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1984. OKTOBER 6., SZOMBAT Fiatal termelésirányítók a KAiV-ben Vizsgálják fölül az órabéreket Voltak, akikben még élt az előítélet a Hököm Színpad sportcsarnokbeli bukása után, de a jónak ígérkező vidám bohózatra sokan megváltották a jegyüket a szórakozás, ki- kapcsolódás reményében. Az előadás előtti pillanatok nem a megszokott nyugodt légkörben teltek el, a nagy­fokú feszültség, idegesség rá volt írva a művelődési köz­pont munkatársainak az ar­cara. A feszültség tovább nőtt, amikor egy csehovi figu­ra jelent meg 'a színpadon, amelyet Harsányt Gábor sze­mélyesített meg. Az igazi meglepetés akkor érte a kö­zönséget, amikor bejelentette, hogy a premier betegségek .miatt elmarad, helyette Cse­hov három egyfelvonásosát tekinthetik • meg az érdek­lődők. Nem állítom, hogy tetszést aratott ez a bejelentés, de megértette a közönség és nem is. járt rosszul, mert igényes előadást láthattak. Sajnos mindennapi, meg­szokott dolog, hogy színházi előadások betegség miatt el­maradnak, helyette más dara­bok kerülnek színre. Erről legkevésbé a művelődési köz­pont munkatársai tehetnek, akik legalább'annyira kiszol­gáltatottjai ennek a helyzet­nek, mint a közönség. A né­ző mégis azt szereti látni, amire jegyet váltott. ' Erről beszélgettünk Gaál Annával, a Madách Imre Mű­velődési Központ igazgató- helyettesével. — Hogyan fogtak a szín­házi évad szervezéséhez“! — Amint a színházak ösz- szeállítjak programjaikat, azonnal felvesszük velük a kapcsolatot és megkezdődnek a . tárgyalások. Amit lehet megnézünk, elolvassuk a kri­tikákat és széles körben in­formációkat gyűjtünk be a darabról. Igyekszünk a dara­bok kiválasztásánál különbö­ző .rétegek érdeklődési kö­réi figyelembe venni. Megköt­jük a szerződéséket, azonban a színházak a műsorváltoz­tatás jogát minden esetben fenntartják, a közbejött be­tegségekről már nem is be­szélve. — Kikkel kötöttek szerző­dést? — Évek óta jó a kapcsola­tunk a szolnoki Szigligeti Színházzal, a budapesti Kato­na József Színházzal, a veszprémi Petőfi Színházzal, a dunaújvárosi Bemutató Szín- páddáL Először sikerült kap­csolatot teremteni a kapos­vári Csiky Gergely Színház­zal: december 27-éti az Übü király című darabjukkal mu­tatkoznak be Vácott, és a miskolci Nemzeti Színházzal, társulatuk december elején Örkény István: Tóték című darabjával szerepel. Mind­két előadás bérleten kívül kerül bemutatásra. — Milyen a kapcsolatuk a Hököm Színpad társulatával? — Az elmúlt évben nagy sikerrel vendégszerepeitek az Amerikai komédia című da­rabjukkal. és nagyon komo­lyan veszik, amit csinálnak. A mostani premier Páskán- di Géza darabja, a Szeretők a hullámhosszon sajnálatos be­tegségek miatt maradt el. Ez nem csupán a váci előadást érintette, hanem egy sor buda­pesti .előadást is. A bemutató napján kellett eldönteni, hogy lemondják az előadást, vagy mentve a mundér becsületét, hasonló komédiával behelyet­tesítve, nem hagyják színházi élmény nélkül a váci közön­séget. Harsányi Gábor és társulata ezt. a nehezebb és, valljuk be, kényelmetlenebb szerepet vállalta. Azt, hogy ők állnak ki a közönség elé és közük a változást, hiszen értesíteni már senkit sem lehetett. — Mi a helyzet a bérleti előadások változásánál? — Ott. könnyebb helyzet­ben vagyunk, hiszen minden bérlettulajdonosnak. felírtuk a címét és minden változásról tájékoztatni tudjuk. Bízunk benne,' hogy egyre kevesebb alkalommal kerül erre sor, hiszed a színházaknál is ko­moly munka folyik és jő ve­lük a kapcsolatunk. Művészeti előadónk állandó kontaktust tart velük. Közösen feladatul tűztük magunk elé, hogy a váci közönséget maradandó színházi élményekben része­sítjük. Ehhez keressük a le­hetőségeket, melyek a mi munkánk színvonalát is ál­landóan emelik. Egyben kér­jük a közönség megértését is, hiszen a színházba járó embe­rek ilyen változásokkal a budapesti színházaknál is gyakran találkozhatnak. Igyek­szünk a változásokat minden­kivel előre közölni, hogy a jegy- és bérlettulajdonosok eldönthessék, megnézik-e a darabot. Az elmúlt napokban már megkezdődött a bérletek áru­sítása. Széles a választék. Minden korosztályra gondol­tak a szervezők és minden műfaj képviselteti Tnagát. A nyugdíjasok ötvenszázalékos kedvezményt kaptak a bérle­tek vásárlásánál. A Hököm Színpad premier előadása is műsorra kerül október 7-én, vasárnap 19 órakor, mérsékeltebb jegy­árakkal. Az előadáson jelen lesz a darab írója, Páskándi Géza, és a darab rendezője Karinthy Márton is. Papp László Főtéri kiállítás A váci Vak Bottyán Mú­zeum rendezésében tegnap, pénteken délelőtt 11 órakor a főtéri kiállítóteremben (volt görög templom) megnyílt a Meiningeni (NDK) Művészek és Művek című kiállítás. A tárlat megtekinthető novem­ber 15-ig, hétfő kivételével, naponta 9—17 óráig. Puskák pukkannak, kutyák csaholnak, vaddisznó, őz szarvas kerül terítékre. Ezek a vadászok Hittenberger Kál­mán nyomdokain járnak, aki­nek szobra ott áll a falubeli hajókikötő közelében, s kö­zös, régi kalandjaikat oly szé­pen megörökítette az egykori vadászcimbora. Csathó Kál­mán. A Börzsönynek ezen a da­rabján a Nagymaros — Kóspal- lag — Márianosztra — Zebe- gény — Szobi út és a Duna által határolt területén, 6400 hektáron működik a nagyma­rosi Dunakanyar Kittenber- ger Kálmán Vadásztársaság. Ötven tagja hódol e nemes sportnak, szem előtt tartva az okszerű vadgazdálkodás kö­vetelményeit. A társaság el­nökévé a nyár elején Nieder­müller Ferencet választotta, aki egyébként a nagyközségi tanács elnöke is. A vadásztársaság alapvető céljának tekinti a természet védelmét, egészséges egyensú­lyának fenntartását, a vadál­lomány célszerű hasznosítását. Ügy szelektálnak, minősíte­nek, hogy továbbtenyésztésre alkalmas egyedek legyenek az erdőkben. A szervezett gondoskodás, a tudományos alapokon nyugvó vadgazdál­kodás növeli a terület vadel­tartó képességét, figyelembe véve az erdőgazdálkodás nyúj­totta lehetőségeket is. Így pél­dául nagy gondot fordítanak az állatok téli etetésére. Hat­van hektár vadföldjükön sok eleség megterem, de sok ta­karmányt vásárolnak is, péi dául 30 tonna lucernát, sze­mes terményt, az úttörőcsa­patoktól vadgesztenyét, a lé­üzemtől cefrét. A társaság év> bevételének 60—70 százalékát a vadgazdálkodásra .töltik, s ebben a megyében az elsők ‘ között vannak. — Tessék, szóljatok hozzá! — áll föl a levezető elnök Do- roszlay József főmérnök be­számolója után. — Most há­rom perc néma csönd követ­kezik — gondolom magamban, mint az a hozzászólásra bizta­tás után általában szokás. Műszaki állapot Tévedek. Határozott hangon kér szót Papp Lajos. Két-há- rom percen át az újonnan meg­alakult műszaki osztály fiatal­jainak gondjairól beszél. Többek között elmondja, hogy a gépek műszaki állapota nem a javítómű­hely hiányosságaira vezet­hető vissza, han'em vélemé­nye szerint ez az amortizáció következménye. Köztudott, hogy ezeken a gépeken eddig .már több tízezer darab alkat­részt gyártottak ]e. Az évek óta tartó nagy sorozatgyártás pedig igénybe veszi a munka­gépeket. Éppen ezért azt kéri a vállalat műszaki vezetésétől, hogy ezt vizsgálják felül, mert egy profilváltás nehéz feladat elé állítaná az embereket. A gépek jelenlegi állapota miatt nagyon nehéz a minőségi kö­vetelményekhez igazodni. A Házi szabályaik seregnyi szigorú előírást tartalmaznak. Ezek közül való, hogy a va­dak ismert pihenőhelyein és- a vadíöldeken nem vadász­nak. A vaddisznóállomány ok­szerű védelmére január 31-től május 1-ig tilos vaddisznóra lőni. A malacot vezető kocát egyébként is békén kell hagy­ni náluk, a vadászetika ezt kívánja. A társaság zöme helybe­liekből és környékbeliekből áll, negyven százaléka fizikai munkás, így még fel sem me­rülhet a gyanú, hogy ez a szűk elit sportja. Van egy nagyobb vadászházuk és négy kisebb vadásztanyájuk. Sok gondot fordítanak a cserkész- utak tisztítására, vadetetők és magaslesek építésére, kar­bantartására. E nélkül pél­dául a külföldi vadászvendé-, gek fogadása elképzelhetetlen volna. Ennek pedig nagy sze­repe van az évi bevétel szem­pontjából. Szarvasbikára, disz­nóra, muflonra szívesen visz- sza-visszatérnek a Börzsöny eme pontjára. Két hivatásos vadászuk, továbbá a társaság tagjai kísérik őket. Vannak, akik tizenöt éve jönnek kül­honi vendégként. A szezon szeptemberben kezdődött, s elment már a második oszt­rák csoport. Október végéig, november közepéig tart a külföldiek vendégeskedése. A vadászok közötti kapcso­latok erősítése érdekében megnyitották a társaság klub­ját a művelődési házban Igény volt rá, hogy ne csak a vadászatokon találkozza­nak, hanem legyen más alka­lom . is az összejövetelekre Érdekes előadásokat hallgat­hatnak, amelyek az oktatást és a továbbképzést is szolgál­ják. Természetesen a szolid szórakozás feltételeit is meg­teremtik, mint ahogy az évad­termelés további növelését pe­dig csak új gépek üzembe he­lyezésével lehet megoldani. No, lám, állapítom meg némi csodálkozással. Az üzem, amelynek ifjúsági parlament­jére beültem, kicsi. Mindössze háromszázhatvannégyen dol­goznak benne. A Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vál­lalat 7-es számú gyáregysége. Talán kissé nehézkes megje­lölés ahhoz képest, hogy a portás szinte mindenkit a ke­resztnevéről ismer. A gyáregység kopott falaival sehogy sem illik a közelmúlt­ban épült deákvári házak so­raihoz. Kilencvennyolc fiatal dolgozik falain belül. Igaz, ez még nem ok a fiatalos jelző­re. Az már viszont igen, hogy a termelésirányítók többsége közelebb áll a harminchoz, mint a negyvenhez, és huszon­hat fiatalnak van társadalmi funkciója. Több pénzt kap A gyáregység osztályvezetői, művezetői egyaránt hivatalo­sak a parlamentre. Számomra úgy természetes, hogy fiatalos légkörben könnyebb, egyene­záró nagymarosi vadászvacso­rák is messze földön híresek. A Kittenberger-utódok nem­csak puskás programokat szerveznek, hanem olykor­olykor másféle szerszámmal felfegyverkezve is megjelen­nek az erdőben. Általában két nap társadalmi munkát mindenkinek illik végezni évenként. Ilyenkor kerül sor a lesépítésre, az etetők kiala­kítására, a szénatárolók fel­állítására, egyéb teendőkre. Aki valamilyen oknál fogva nem tud részt venni a meg­hirdetett feladat végrehajtá­sában, az kaphat más mun­kalehetőséget, végszükségben pénzzel válthatja meg a mun­káját. A Kittenberger nevét vise­lő társaság tagjainak a vágya az egész magyar vadásztársa­dalom elképzelésével találko­zik, amikor azt szeretnék hogy a névadó nagymarosi házát múzeummá alakítsák Ott bemutathatnák a neves A.frika-vadász, ornitológus munkásságát, és a vadászatot szerető közönség, könyveinek olvasói közelebbről is megis­merkedhetnének életútjával és munkásságával. Ehhez ter­mészetesen az egész vadasz- tánsadalom összefogására len­ne szükség. Ebben a törek­vésben a nagyközség párt- és állami vezetése is támogatja a vadásztársaságot. Annál is in­kább mellettük áll. mert a vadászok sok értékes társa­dalmi munkát végeznek a nagyközségért. Részt vesznek a művelődési ház közös fenn­tartásában, a crossbar tele­fonvonal kiépítésében. az öregek és az iskolások patro- nálásában. Ez az ötvenfős gárda fokozó­dó felelősségtudattal, szakér­telemmel gazdálkodik a rá­bízott értékekkel. Nimród nagymarosi követői szeretnék a jövőnek is megőrizni mind­azt a szépet és jót, amit még napjainkban is kínál a Bör­zsöny a kirándulóknak és a vadászoknak. Tamasi Tamás sebb útja van a szónak. Nem mindenütt van ez így. Itt azonban nem kell egyik gaz­dasági vezetőnek sem a jelen­levők segítségére sietni. Most Peckmann Zsolt disz­pécser kér szót. Azzal egészíti ki a beszámolót, hogy az éves terv ütemes termelést követei meg a forgácsolóüzem dolgo­zóitól. Ez teljesül ugyan, de egy-egy munkásnak nétha még egy műszak alatt is több gépen kell dolgoznia. A termelési terv teljesítése érdekében ja­vasolja az üzemen belüli át­csoportosításokat. Továbbá azt is, hogy a fiatal pályakezdő szakmunkások alapórabérét a jelenlegihez képest emeljék. Ugyanis többségük azért megy el a gyáregységtől, mert más vállalatnál három-négy fo­rinttal több pénzt kap. Egy percig sincs üresjárat. Kiss Sándor művezető az ön­tő szakmunkások utánpótlásá­ról beszél. Mint mondotta, je­lenleg csak nyolc harminc éven aluli dolgozik az üzem­részben. Most tizenegyen ta­nulják a szakma fortélyait. Azonban többet kellene tenni annak érdekében, hogy nép­szerűbb legyen ez a foglalko­zás. Ottó György, az üzemi szak- szervezeti bizottság nevében kér szót. Örömmel állapítja meg a fiatalok számának nö­vekedését a gyáregységben. Ez részben annak tudható be. hogy jelentősen javultak a szociális körülmények. A kü­lönböző juttatások közül ki­emelkedik a lakásvásárlási és -építési kölcsön. Három év alatt tizenegyen kaptak válla­lati segítséget az otthonterem­téshez. Józsa Sándor, a KlSZ-szer­vezet titkára több olyan téma­kört is érint hozzászólásában, melynek megoldását a nagy- vállalat ifjúsági parlamentjé­től várja. Ezek közé tartozik a sokakat foglalkoztató bér­emelés is. Javasolja, hogy a gazdasági vezetés vizsgálja felül az órabérek emelésének lehetőségét a mozgóbérek ter­hére. A vgm-ek szervezésénél pedig vegyék figyelembe a fiatalok részvételének arányát is. Szabadkozás helyeit Az iparitanuló-iképzéssel kapcsolatban elmondotta, hogy korábban ígéretet kaptak arra, a tanműhely mellett ki­alakítanak egy oktatókabine­tet. Eddig még nem került rá sor. Kéri a vállalat vezetését, hogy más vállalatokhoz ha­sonlóan teremtse meg annak a feltételét, hogy az iparita- nuló-képzés a személyzeti ve­zetőhöz és ne a forgácsoló­üzemhez tartozzon. Továbbá olyan számonkérési forma ki­alakítását kéri a vállalat ve­zetésétől. ami ugyanúgy érvé­nyes a fiatalra, mint az idős szakmun kasra. Azt hinné ez ember, hogy fejvakarás, kényelmetlen szá- badkozás következik, de nem. Az elnökségi tagok és a ven­dégek is szemmel látható elé­gedettséggel nyugtázzák a bí­rálatokat. Igaz, okkal. Mint ahogyan a főmérnök válaszai­ban összefoglalta, a fölemlített gondok gyökerei nem a gyár­egységben és nem is csak az anyavállalatnál keresendők. Országos problémákról van szó: a népgazdaság olyan hely­zetben van, hogy nem jut min­denre pénz. A sok bíráló szó, úgy tűnik, jól jön. Dicséri, a helyi vezetést, hogy utat en­ged az ellenvéleménynék. No persze, nemcsak attól sikeres eey parlament, hogy sokan bí­rálnak. Surányi János Jegyzet Próza Az épületekkel körülzárt parkban minden este fel­hangzik egy magányos tü­csök nótája. Furcsa jelen­ség ez, az évszak miatt is, no meg a lakótelep jellege sem' olyan, hogy ennek a lírai jelenségnek lenne az ihletöje. Mert hát a tücsök­nóta egy kicsit az. Ezt az érzést táplálják bennünk a gyermekkorunkban hallott mesék, meg a csillagos éj­szakákon messziről s mesz- sze hangzó édesbús meló­diák, amik megfogalmaz- hatatlan emlékeket ébreszt- getnek, lelassítják az em­ber lépteit. A játékfilmek szerelmi jelenetei mögött is gyakran szólal meg ez a háttérzene. Azon az estén, amikor e sorokat írom, csend van a fűszálak között, mert időn­ként elered az eső, s ami ilyenkor már szintén szo­katlan, eleinte csak mesz- sziről villámuk, aztán egész közelről többször is dörög, mint a nyári záporok ide-/ jén. Másnapra nyári mele­get is ígér a meteorológia, a jegenyék ágain békésén susog a sok falevél. Az ősz első jelei, a pár napos hi­deg után, mintha megállt volna az idő, s újra elha­nyagolhatnánk az őszi-téli készülődést. Figyelmünk központjából ismét kide­rültek a tisztítóba még el ■ nem vitt ballonkabátok, nem téma, hogy milyen ne­héz rátalálni a megfelelő méretű és fazonú bundaci­pőre, s hogy a vastag talpú félcipő sarka is elkopott, igazán el kellene már vin­ni a mesterhez. Pedig egyszer már meg­kaptuk a figyelmeztetést. Hideg volt, esett, bekap­csolták s most ismét meg­szüntették a távfűtést. Sok­féle oka van annak, hogy olykor szeretnénk, ha meg­állna az idő. De hát meleg ide nagy oda, a hónap ne­ve mégis csak október. Le­het, hogy a nyárlevelek is lehullott társaik után só­hajtoznak? Azok sokadma- gukkal hevernek a nedves aszfalton, s előbb vagy utóbb ismét fel kell tölteni az olajkályhákat ott, ahol még nem álltak vissza a szénfűtésre, vagy ha igen, lehet vágni a gyújtást, ci­pelni a szenesvödröt. Ennél sokkal kellemesebb, ha már van a háznak köz­ponti, azaz távfűtése, s hogy ez jelenleg Vác váro­sa házainak hány százalé­kát melegíti, azt még pon­tosan nem tudjuk. Az vi­szont biztos, hogy jó helyet foglalunk el az országos ranglistán, s ezt a helyet az idén és jövőre is tovább javítjuk. Amint a tapaszta­latok igazolják, kevés kivé­teltől eltekintve az embe­rek szívesen áldoznak rá, vagy terhelik a fizetésüket hosszabb időre felvett köl­csönnel. Szóval: süthet melegen a nap, pompázhat üdezöld színekben az akácfasor, az ilyen prózainak tűnő dol­gokra is időszerű már gon­dolni. Tegnap még a szur­kolók hangos biztatása ver­te fel a környék csendjét, ma már néptelen a labda­rúgópálya, ahol az alkalmi tömegsportmeccsek zajlot­tak, s nem pattog a tenisz- labda. Újfajta időtöltés után nézhetnek, akik ide jártak, de hozzá kell ten­nünk: újfajta mozgási le­hetőségeket is kell teremte­ni azok számára, akik be­látták, hogy a sport nem luxus, hanem a szellemi és fizikai kondíció megőrzé­sének és fejlesztésének esz­köze. Idézheti a nyarat, mond­hatja a magáét az a magá­nyos, parkunkba tévedt to­rokköszörűs, vagyis a tü­csök. Örülhetünk a fény- zuhatagnak, a nyárias me­legnek. a pénztárcánkat valameddig kímélő időjá­rásnak. Kívánhatjuk bár sokféle szempontból, azért az idő nem áll meg. Most az ősz következik, aztán a tél. Mindig arra kell felké­szülnünk, ami a valóság törvényeinek ismeretében kiszámítható. Kovács T. István ISSN 0133—2759 (Váci Hlrtap) Vcdakat védő vadászok Puska dörren az érdit cssnilbera Elejtik a Börzsöny büszke bikáit J Az évszázados szelidgesztenyefák már potyogtatják termé- J síikéi; Nagymaroson. A zöld sündisznóburokból fénylő, barna ^ szemek bújnak elő. A kertekben hosszú rudakkal verik a diót. 6 ügetik az avart, és kesernyés-csípős füst lengi be a tájat. Haj- y, nylonként ködök ülnek a Dunára és a környező hegyekre, s V eltűnik a visegrádi várrom. Ha kisüt a nap, sugarai könnyen ^ áthatolnak a fák, bokrok ritkuló, rőt lombján. Ilyenkor nem- ^ csak a kirándulók, vadászok is járják az erdőt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom