Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

ii J ÍKk/ji PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ma: MSZMP MEGYEi BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Ára: 1,40 forint 1984. OKTOBER 10., SZERDA Csernyenko beszéde az észak-jemeni államfő tiszteletére adott vacsorán Amerika a rendezés fő akadálya Ali Abdullah Száleh, a Je­meni Arab Köztársaság állam­fője kedden Moszkvába érke­zett. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a mi­nisztertanács meghívásának tesz eleget. A vendéget a repülőtéren Kyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök, valamint Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a minisz­tertanács elnökségének első helyettese fogadta. Ali Abdullah Szálehet meg­érkezése után a Kremlben, a nagy palota előtti téren Konsz- tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke üdvözölte. Szovjet—észak-jemeni tár­gyalásokat tartottak kedden Moszkvában. Konsztantyin Csernyenko és Ali Abdullah Száleh ugyancsak kedden' a Kremlben barátsági és együtt­működési szerződést írt alá Aláírták a két ország közötti konzuli egyezményt is. A meleg, baráti liégkörű tár­gyalásokról kiadott közlemény szerint Csernyenko és Ali Ab­dullah Száleh elégedetten szólt a két ország kapcsolatáról, és hangsúlyozták, hogy mindkét LIBIKÓKA dések nyomán bekövetke­zett rendeiéscsökkenés re, a kisvállalkozásoknak a mun­kaerőre kisugárzó csábere­jére — a megyében az épí­tőipari kisszervezeteknél összesen 11U0 íö dolgozik ... —, csak éppen azt övezi csend, hol késik a rugalmas vállalkozói magatartás, a megnehezedett körülmé­nyekre adandó egyetlen le­hetséges ieielet?! ivíert Bár­milyen meglepő, s ez me­gyei sajátosság, szemben az országos jellemzővel, a ren­delések csökkentésére. pa­naszkodó cegeknek lenne elegendő munkájuk! Csak éppen nem látszik eléggé zsíros falatnak, számláiba kevés homok — így nevezik az építőiparban az el nem végzett, de leszámlázott tecnnoiógiai műveleteket — fér bele. S ha kevés, akkor inkább nem kell a megren­delés ... Persze, ez is egyi­ke a lehetséges válaszok­nak a hogyan továbbra, ám úgy érezzük, sokkal von­zóbb az a felelet, amelyet például a megye húsfeldol­gozó üzemei adnak a vá­ratlanul, a tervezettnél sok­kal nagyobb mértékben megnőtt sertésállomány átvételével, értékesítésével. Az eléggé leegyszerűsített, de tagadhatatlanul létező párhuzam arra mutat, nem elkerülhetetlen, nem ki­védhetetlen a libikókára ülés; ami a gyermeknek jó játék, a felnőtteknek aligha vidító. L ehetőség híján állna bármely termelői kö­zösség a tagadhatatla­nul nehezedő terhek viselé­sének megkönnyítésében? A kérdés ugyan szónoki, mert annyira nyilvánvaló a felelet, ám mégsem feles­leges a megfogalmazása! Azért nem felesleges, mert terjedőben van az a felfo­gás, magatartás, amelynek hívei azt kívánják bizonyí­tani, hogy kifogytak a ter­melek lehetőségei. válto­zást — azaz a holtpontról történő kimozdulást — csak­is és kizárólag a szabályo­zás változtatása, a közpon­ti irányítás szigorának eny­hítése hozhat. A kényszerű szigorítások enyhítése — mint például a megye ter­melővállalatai esetében az ésszerűbb importbeszerzé­sek engedélyezésénél ta­pasztalhattuk — valóban lendületet adhat, de azok­nak, akik. már eleve mozog­nak, mert ott aligha lesz bárminek is eredménye, ahol állnak, várnak. A libi­kóka, ne feledjük, két kar­ból, szárból álló hinta, azaz megtörténhet, az egyik szá­rán ülő végleg lesüllyedve marad. Mészáros Ottó fél minden tőle telhetőt meg­tesz, azok továbbfejlesztéséért. A tárgyaláson áttekintették a közel-keleti helyzetet, meg­állapítva, .hogy az ottani rob­banásveszélyes légkör oka az Egyesült Államok által támo­gatott izraeli agresszió. Hatá­rozottan elítélték a libanoni területek izraeli megszállását, kijelentve, hogy Izraelnek ha- (Folytatás a 2. oldalon.) 2—3. oldal: Csak „alkotmányosan" lehet 3. oldal: Mérlegen a tanácstagok munkája Végig a tej utján 4. oldal: Két nagy festői életmű 6. oldal: Jogi tanácsok Viiek partján — horgászbottal 7. oldal: Szovjet és kínai fölény 8. oldal: Csendes, nyugodt őszi idő Elgázolta az autóbusz Ülésezett Központi sz MSZMP Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. október 9-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első tit­kárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta az idó'szerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, az ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozó állás- foglalást, valamint az országgyűlés és a tanácsok tevélsenysé- géről, munkájuk továbbfejlesztéséről szóló jelentést. Az ülés­ről közlemény jelenik meg. Az oktatási igazgatóságon a nagy évtizedről Történelem és közgondolkodás Sokoldalú szolgáltatások Állják az erősödő versenyt Üjabb tevékenységekkel bővítette lakossági szolgáltatásait a Vo- lán-Tefu, a megye legnagyobb közúti szállítója, amely sok tekintet­ben különbözik az ország többi Volán-vállalatától: ezek közül talán a legjelentősebb, hogy csak szőkébb pátriánkban végzi külön gazdálko­dó a teher- és a személyfuvarozást. Ennek az a legnagyobb hátránya, hogy az átlagosnál többet kell befizetniük termelési adóként a közös kasszába. Minden lehetőséget ki kell tehát használniuk, hogy tel­jesítsék idei terveiket. Ezért több új kezdeményezéssel igyekeznek állni az egyre élesedő versenyt. Napjainkban sokoldalúan szolgálják ki a közületeket is, egyebek között például a már ismert tevé­kenységeken kívül vállalják a nemzetközi küldemények Vámkezeltetését, raktározását, valamint méhek vándoroltatá­sát és futárszolgálatot is Bu­dapest és Bécs között. Mint Hajdú Józsefné, a vállalat igazgatója elmondta, a magánfuvarozók megje­lenésével a várakozásokkal ellentétben nem csökken­tek a lakossági megrende­lések. Ezt elsősorban annak köszönhetik, hogy több új szolgáltatást vezettek be az el­múlt hónapokban. Ma már a családi házat építők nemcsak fuvart, hanem egyebek kö­zött sódert, murvát és más építési anyagot is rendelhet­nek náluk, újabban pedig az alapépítéssel kapcsolatos föld­munkákra is vállalkoznak. Bővítik a 10. számú üzem- igazgatóság feladatait is, hi­szen a felújított alkatrészekre, a bontás után még használ­ható részegységekre nemcsak náluk, hanem máshol is nagy szükség van. Rövideden egy új üzletet nyitnak a fővárosban. Nem félnek a konkurenciá­tól sem: az idén elvállalják a mágánfuvarozók kocsijainak javítását, jövőre pedig a vizs­gáztatását. Már megfogalmazódtak a tervek a lakossági szolgálta­tások fejlesztésére is. Sikerült megszervezni több helyen a I: zi rakodást, a nemrég ala­kult gazdasági munkaközös­ségek pedig a munkaidőn túli fuvarozásban játszhatnak nagy szerepet. Szeretnék elérni, hogy egyre több építési anya­got szállíthassanak . házhoz, most folynak a tárgyalások a beton, a zsákos cement és per- lít értékesítéséről. A Buda­pest környéki települések la­kói a Gyömrői úti téglagyár­ban, az ottani fuvarfelvevő helyen is rendelhetnek a jö­vőben falazóanyagot A Magyar Szocialista Mun­káspárt Pest megyei Bizottsá­ga előadássorozatot hirdetett A szocializmus építésének ta­pasztalatai és tanulságai . ha­zánkban címmel, a párt vezető propagandistáinak, a megye kulturális, tömegszervezeti életét irányítóknak, valamint az iskolák igazgatóinak, tör­ténelemtanárainak. A sorozat célja az, hogy áttekintse, szám­ba vegye történelmi utunk állomásait, tapasztalatait és segítsen az ifjúság politikai, ideológiai nevelésében. Az elmúlt negyven év telje­sebb körű feldolgozásához já­rulnak ily módon hozzá, hi­szen a december végéig tartó sorozatban az egyes témakö­röket mindig azoknak legjobb ismerői elemzik. Tegnap került sor az ok­tatási igazgatóságon az első előadásra, amelyen részt vett dr. Tóth Albert, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A közönség nagy érdek­lődéssel hallgatta Gíatz Fe­rencet, az MTA Történettu­dományi Intézetének tudomá­nyos főmunkatársát, aki a Történelmünk és a közgon­dol kodás című témakört ele­mezte. Bemutatkozott a Buda-flax Moszkvában Évi több milliós export A Buda-flax október 9—12-e között rendez- immáron har­madszor önálló kiállítást Moszkvában, a magyar keres­kedelmi kirendeltség felújított, 300 négyzetméteres bemuta­tótermében. Ennek keretében naponta kétszer divatbemuta­tóra is sor kerül: a Buda- flax-alapanyagok (len és pa­mut dlvatszövetek) sokoldalú felhasználását érzékeltetik az öltözködésben — a sportos szabadidő-ruházattól a nagy­estélyikig. A Buda-flax kiállítás és di­vatbemutató — a budakalászi vállalattal immár ötödik éve eredményesen együttműködő konfekcionáló partnerek segít­ségével — hozzájárul a Szov­jetunióba irányuló export nö­veléséhez, a kereskedelmi kapcsolatok bővítéséhez. A Tallinnban október 1—3. között lezajlott magyar mű­szaki és gazdasági napok programja keretében a Buda- flax öt alkalommal tartott 1-1 órás divatbemutatót, ame­lyeket nagy érdeklődés kí­sért az észt főváros szívében, a tisztiház színháztermében. A divatparádét a gazdasági és társadalmi élet számos veze­tője is megtekintette. A Buda-flax egyébként évente több mint 11 millió rubel értékű terméket szállít a szovjet piacra. á vev&nck választék, az Áfésznek kaszást Közvetlenül a gyártótól veszik A megye különböző terüle­tein járva, az Áfészek egy-egy boltjába betérve feltűnhetnek olyan árucikkek, amelyekkel máshol nem találkoztunk. A magyarázat egyszerű. Mindin­kább terjed a módszer: közvet­Alkatrészek Yácrél Vízhálózati és csatornaberendezések alkatrészei készülnek a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 7-es számú, váci gyáregységében. Jelentős a tőkés exporttervük: a Német Szövetségi Köztársaságba például 30 millió forint értékben szállítanak termékeikből. Képünkön: Drálik József az eszter­gapad mellett Erdős! Agnes felvétele lenül a gyártótól beszerezni az árut, kihasználva egyebek mel­lett a közelség előnyét. Min­denki a piacról él — ahogy mondani szokták, nem kivéte­lek ez alól a fogyasztási szö­vetkezetek sem. Mert ami a vevőnek színesebb választékot jelent, az az Áfésznek hasznot hoz. A nagykereskedelmi rak­tárakat meg nem járt termé­kek nagykereskedelmi árrése — azaz haszna — ugyanis az Áfészeket illeti. Pest megye Áfészei azonban még messze nem használták ki a közvetlen beszerzésben rejlő lehetőségeket, noha az ilyen jellegű vásárlások az utóbbi években rendre szaporodtak. Mindez azonban csak a kez­det, ez a forma még jócskán rejt magában tartalékot. Pest megyei sajátosság, hogy a szövetkezetek termelő, szál­lító partnereinek egy része olyan ipari üzem, amely álla­ti tápszereket és vitaminokat, takarmányokat állít elő. Szállí­tói közé tartoznak azonban ál­lami gazdaságok, ipari szövet­kezetek, valamint kisiparosok is. A nemzetközi árucsere-for­galomhoz például teljes egé­szében a közvetlen beszerzés biztosítja az árualapot. A ter­melőtől való beszerzés köré­nek szélesítése a fogyasztási szövetkezetektől nagyobb szer­vezőmunkát és aktív partner- keresést kíván. Az Áfészek többsége most tanulja ezt a mesterséget, most szorítja rá az élet, a sikeres gazdálkodás kényszere. A leckét nehezíti, hogy ma még sok az olyan vál­lalat, amely monopolhelyzeté­nél fogva megengedheti magá­nak, hogy mérlegelje: a nagy­kereskedelmi árrésen osztozás- sal akkor jár-e jobban, ha osz­tozik a nagykereskedelmi árré­sen, vagy ha nagy tételben át­adja gyártmányait hagyomá­nyos partnerének —■ a nagy­kereskedelmi cégnek. Vannak azért.biztátó példák is: a váci fogyasztási szövetkezet a Zo­máncipari Művekkel állapo­dott meg nemrégiben kádak közvetlen beszerzésére. Sz. T. Közélet Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására október 4—9. kö­zött látogatást tett hazánkban Toivo Yläjärvi, finn mezőgaz­dasági és erdőgazdasági mi­niszter. Tárgyalásokat folyta­tott a kétoldalú együttműkö­dés fejlesztésének lehetőségei­ről és mezőgazdasági, vala­mint élelmiszeripari üzemeket látogatott meg. Toivo Yläjärvit fogadta Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Találkozott Veress Péter kül­kereskedelmi miniszterrel, Szabó Istvánnal, a TOT elnö­kével és Csendes Bélával, az Országos Tervhivatal elnök- helyettesével. Toivo Yläjärvi kedden elutazott Budapestről, N ehezen képzelhető el meglett férfiakról, nőkről, felelős felada­tú felnőttekről, hogy kap­ják magukat és felülnek a gyermekjátszóterek kedvelt mérleghint újára, a hol fel- emelkedő, hol lesüllyedő li­bikókára. Nehezen képzel­hető el, ha ragaszko­dunk a valóságos hintá­hoz, ám egészen más a helyzet akkor,. amikor képletesen értjük a libi­kókát, például arra, aho­gyan az idén a megye ipa­rában, építőiparában vál­toztak — süllyedtek, emel­kedtek — a termelői telje­sítmények. Természetesnek tarthat­juk, hogy nem alakítható ki teljesen sík terepe a ha­ladásnak, óm óvatosságra késztet' a túlzott várakozá­sok és a riadt kapkodások váltakozása, amikből a leg­több helyen bőven kijutott a közösségnek, elsőként a vezetőknek. Az év első hat hónapja távolról sem úgy sikerült, amint azt várták, remélték a vállalatoknál. Sem a kiviteli tervek, sem — és elsősorban — a bel­földi értékesítési elképzelé­sek nem igazolódtak, ez utóbbinál cégek sora hat­tíz százalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. A harmadik negyedévben valamelyest — de: főként a korábbi hat hónapban ki­alakult helyzethez mérten — javultak a termelési, ér­tékesítési eredmények, azaz most, októberben, birtoká­ban a szeptember végi kal­kulációknak, a mérleghinta ismét emelkedőben van. Ami, tapasztaljuk. néme­lyekben azt a hitet kelti, egyenesbe jutottak, most már nincsen fontosabb, mint minél több áru kiszó­rása a gyárkapun, minél több munka leszámlázása az építkezéseken. Ennek a hiedelemnek majd az vet véget, amikor a hinta is­mét süllyedni kezd. értet­lenkedéstől kísérve, de hi­szen miért süllyed?! Elsősorban-azért süllyed, mert n in csenek meg a ter­melői szervezetekben — tisztelet a kivételnek, a . sajnálatosan ritkának — a hosszú távú, folyamatos fel- emelkedés szilárd alaDjai. A megye jelentős építőipa­ri cégeinél például szembe­szökő módon — van, ahol tíz százalékkal! — romlott az élőmunka termelékeny­sége, ennek ellenére sem láthatjuk megbízható jeleit — mert látszatnak történ­nek intézkedések — a lét­szám átcsoportosításának, az egv-egv munkán foglal­koztatottak növekvő kon­centrációjának. Ezek he­lyett panaszok serege hang­zik el a korlátozó intézke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom