Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-09 / 237. szám
A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 337. SZÁM 1984. OKTOBER 9., KEDD A tervezéstől o kivitelezésig GMK - a szolgáltatási résekben Számítógép-javítás, zmfkcsl-vUfamosítás Női pékmester! Dagasztógéppel könnyebb A tanyavitágban van egy pár Borbély László, a KÖRÖS- V1LL gazdasági munkaközösség vezetője, rögtön egy példát hoz fel. — Éppen mostanában, jöttem keresztül a Cifrakerten. Kétségtelen, hogy gondozot- tabb a park, mint volt, de van egy-két dolog, ami — valószínű hozzá nem értésből —, nemcsak, hogy csúnya, de legalábbis számomra, szinte életveszélyes is! A közlekedési park összes oszlopán a lámpák kilőve — nem sokkal jobb a helyzet magában a Kertben sem — s mindenfelé elektromos vezetékek állnak ki a lefeszített szerelőajtókból. ó— Mi lesz, ha valakit baleset ér? Hogyan engedjem ki a fiamat, egyedül? A park- Dan is: mindenfelé leszaggatott, fákra aggatott huzalok, amiket meg kéne szüntetni, s újra kellene önteni a lámpaoszlopok betontesteit is. S a jelek azt mutatják, erre valami nagyobb vállalat képtelen. A mi gmk-nknak megérné, hogy megcsinálja, s nemcsak a munkabér kedvéért! jóformán mindent Egyszóval, már a téma kellős közepén fagyunk. De kezdjük valamivel elébb: hogyan alakult a munkaközösség? — Az igazság az, hogy én már voltam kisiparos is. így az efféle munka nem volt teljesen idegen. Aztán, a kereseti és kínálati piacot szemlélve területünkön, az elektromossággal foglalkozva, jó néhány üres rés volt. Elsősorban ezekre szakosodtunk az eíején. Monostori József az érintésvédelmi szabványossági Vizsgálatok szakértője. Ezzel a profillal kezdtük, de mára tanyavillamosítástól a számítógép-javításig jóformán mindent el tudunk végezni. — Mennyi tőke kellett ar induláshoz? — Mi a szakértelemre alapoztunk, s persze némi műszert, szerszámot mindenki hozott magával. Ezek szükségszerű bővítésére is csak a munkák alapján kerülhetett sor. — Mi volt az első megrendelés? — Nyársapáton, a termelőszövetkezetnek végeztünk egy villamosítást, illetve; még csináljuk. Ott vasoszlopos a hálózat egy része, mi afféle bérmunkában, elvállaltuk a teljes felújítást, a tervezéstől a kivitelezésig. Ez utóbbihoz majd a DÉMÁSZ-tól bériünk darut, az oszlopok felállításához. Több lábon — Mindenhez értenek? — Az a célunk,. hogy bárki, aki valamilyen elektromos problematikával beállít hozzánk, megnyugtató érzéssel távozhasson. — Vagyis, egyszerre több lábon állnak. — Igen, másként nem is lehetne fennmaradnunk. Szinte minden pillanatban gondolunk egy-egy újabb területre, ha véletlenül alábbhagy valamely másik, legyen hová átcsoportosítani erőnket, fel- készültségünket. így terveztünk reklámvilágítást a Központi Étteremhez, most egy zártkert villamosítását végezzük el. Egyre népszerűbb a háztartások energiamérlegének kedvezőbbé tételét szolgáló tanácsadásunk is. De további profilokat is keresünk, példáiul elképzelhető, hogy az elektromos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatát is vállalni fogjuk. Ehhez még bizonyos feltételeknek teljesülniük kell. — Zártkert villamosításnál maradva: mennyivel drágább ez a gmk-ban? — Erre nehéz lenne válaszolni, szerintem ugyanis olcsóbb, meg ami talán ennél is fontosabb, gyorsabb. Mi járjuk ki az engedélyeztetést, tervezzük és meg is építjük a hálózatot. — összesen hányán dolgoznak? — Négyen. Még Fekete Pál és Szerdahelyi Endre a tagok, mind körösiek. — A gmk-tagok általában panaszkodnak az adóra, SZTK- ra.., A rendelőinézet igazgató főorvosa értésül Nagykőrös; Kocsér és Nyársapát lakosságát, hogy a hétvégi orvosi ügyelet tnellett, amely szombat reggel 8 órától hétfőn reggel 8 óráig a Magyar utca 2. szám alatti körzeti orvosi rendelőben URH kocsival működik (telefon: 218), a Kalocsa Balázs úti szakorvosi rendelő- intézetben szombat és vasár- rap délelőtt gyermekorvosi rendelést, valamint szombat délelőtt fogorvosi ügyeletet A jövőt nem ismerhetjük, a jelen gyorsán múlttá válik és történelem lesz belőle. Csak az a baj, hogy minél régebbiek az események, annál nehezebb tiszta, valóságos képet kapni róluk. Hogyan éltek őseink? A lakosság túlnyomó részét alkotó nép, a jobbágyok, rabszolgák, zsellérek, szegény mesterek, de a jobbmódú parasztok, polgárok is hogyan éltek, milyenek voltak hétköznapjaik, amikből folyamatosan álltak össze az évek és a történelem? Ilyen mozaikszerű láncszeme őseink történelmének, életének a pusztító háborúk túléléséért. életbenmaradásu- kért vívott köznapi küzdelem, ezek előfeltétele: az élelmiszertárolás és elrejtés. Hogyan tudták a fosztogató katonák, zsoldosok elől legegyszerűbben és mégis á legtökéletesebben biztonságba helyezni, tartalékolni a legalapvetőbb élelmiszert, a gabonát? Nem Sehetett védeni Ebből a szempontból különleges helyzetű a törökök által elfoglalt Alföld, ami igen termékeny és nagyon sűrűn lakott, hiszen 5—6 km-re voltak egymástól a kis falvak. Ezt a vidéket ugyanis nem lehetett védeni, nem voltak kővárak, nem volt meg a hozzávaló anyag, nem voltak magas hegyek erdőkkel, barlangokkal. Ezen a vidéken csak néhány hónapig lehe— Nehéz a válasz, az adót szerintem tisztességes határon húzták meg, de az SZTK nagyon magas, valóban. Még tárgyalnak — Konkrét terveik? — Olyan, bérmunka jellegű Összeszerelést keresünk jelenleg, amivel a téli, munkában, megrendelésben kissé lazább hónapokat át tudjuk vészelni. Ezek még a tárgyalások szakaszában vannak, de úgy tűnik, lesz eredmény. Másik gondolatunk, hogy a motortekercseléssel is kellene foglalkoznunk. Igény lenne, s most éppen kicsi a kapacitás a városban. Majd még meglátjuk. — Mondják, a gmk-k jól fizetnek. — Maradjunk annyiban, hogy nem panaszkodunk. ' Ballal Ottó tartanak. Ezenkívül a gyermekorvosok készenléti konzí- liáriusj szolgálatot adnak a hétvégi ügyeletet vezető .orvosoknak. Ügyeletvezető orvos október 13-án és 14-én dr. Stark Károly, 20—21-én dr. Rozsnyói Ferenc és 27—28-án dr. Gyárfás Sándor. Mivel a lakosság egy része nem ismeri az ügyeleti rendet, pár hónapon át megismételjük ezt a tájékoztatást. tett elbújni a mocsaras, nádas határban. A hegyvidéken mindez könnyebb volt, ott a lakosság életét megvédte többnyire a kővár vagy erődtemplom, a marhákat meg fel lehetett hajtani a járhatatlan havasi erdőkbe. Mit tehetett az alföldi ember veszedelem idején? Ha maga el is bújt egy időre, hogyan rejtette el az alapvető élelmiszert, a gabonát, amire szüksége volt a bajok elmúltával neki is, az esetleg megmentett állatnak is? Nos, ezt oldották meg nagyszerűen őseink a homokpartok gabonavermeivel. Baj csak akkor A homokban üreget ásni könnyű, a homok szellős és a víz könnyen átszalad rajta. Mindezek és a tapasztalat alapján alakult ki a gabona- tárolás alföldi módja, a ver- meiés, amit pár méteres homokoldalakban lehetett kiképezni, viszont erdős, agyagos, köves hegyvidéken nem. Elsősorban tágas tisztásokon, 2—3 méteres úgynevezett homokoldalakon, homokbuckák lejtőjén (de megművelt vagy begyepesedett homokos területen) készítették a vermeket, egymástól egyformán 4— 5 öl távolságban, négyzetesen elhelyezve. Volt olyan terület, ahol 81 vermet is ástak. A palack alakú verem felső részén a nyílásnak mintegy 80 centiméter szélesnek kellett lennie, míg az üreg lejjebb köblös 4— 5 köbméter űrtartalmú. Az üreg Molnár István népszerű pékmester nyugdíjba ment. Árván maradt Tündér utcai pékműhelyét Onhausz Jánosné pékmester, volt sütőipari oktató vette bérbe. 0 az első női pékmester Nagykőrösön. Az egy héttel ezelőtt megnyílt műhelyt meglátogattam. Az udvaron tetemes tüzelőkészlet, a patyolattiszta műhelyben, a polcokról kellemes kenyérillat szállt, szép friss kenyerek sorakoztak. A pékség szokásos, régi munkaeszközei mellett ott van a dagasztógép, mely a munkát köny- nyíti. A mesterasszony kedvesen fogadott, pedig mondhatni, estétől reggelig dolgozott, hogy időben elkészüljön és kisüljön a kenyér. Az alvásra nappal kerül sor. — Hogyan került Nagykőrösre? — A férjem is, én is pékmesterek és sütőipari szakoktatók vagyunk. Hosszabb ideig Dunaharasztin és Baján dolgoztunk, majd 1973-ban jöttünk Nagykőrösre, a Toldi iskola sütőipari tanműhelyébe szakoktatónak. Ma már egyre többen választják a leányok közül is e gépesítéssel köny- nyebbített szakmát. Én Budapesten tanultam a mesterséget, melyet nagyon szeretek. — Miért lett önálló pékmester? — Molnár István mester műhelye környékéről az arra lakók közül többen felkerestek, hogy vegyem kézbe az üresen álló pékséget, melynek működésére a környéknek igen nagy szüksége lenne. Gondolkoztam rajta és teljesítettem a kérést. Igyekszem házi jellegű finom kenyeret sütni, - Ügy látom igazuk van a környékbelieknek. Napról napra többen jönnek kenyérért. Napi 160—170 kilogramm kenyeret sütök. Kereskedőkkel is tárgyalok kenyérszállításról. Tervem, hogy a szükséges gépeket beszerzem és a péksütemény készítésre Is berendezkedem. Egyelőre magam végzem a munkát, csak szabad idejében segít a férjem. — Más sütést vállal-e? — Csak előzetes megbeszélés alapján, amikor a napi kenyérsütés mellett lehetőségem lesz rá. Szó lehet csirke, kolbász, sütemény és tök sütéséről. Most például vállaltam oldalát, ha volt idejük rá, vagy békeidők jártak, tejben oltott mésszel, hosszított vakolattal falazták ki, majd egy hétig lassú tűzzel szárították. Az alját szalmával borították, beöntöttek közel 100 zsák gabonát, tetejére ismét száraz, egészséges szalma, annak a tetejére ugyancsak száraz, egészséges diófalevél került, majd használt malomkővel zárták le az egészet, majd megfelelő vastag földdel. Száz év múlva is egészséges maradt az ilyen veremben a búza. Baj csak akkor lett, amikor a háborús időkben meghaltak vagy elpusztultak azok, akik ismerték a vermek pontos helyét. Ilyenkor nehéz, vagy teljesen lehetetlen volt megtalálni a veszedelem múltával visszajötteknek, túlélőknek a vermeket. Más visszhang Az 1680—90-es évek törökelleni felszabadító háborúiban — amikor a császári zsoldosok hazánkban szinte az ösz- szes gyümölcsfát kivágták — utána a kuruc—labanc harcok idején, vagy a délvidékről feltört rác rablók miatt készült gabonavermek közül sok maradt feltáratlan, elfelejtett és csak a szájhagyományokban élt, hogy a régiek, dédapák erre vagy arra gabonát vermeltek. Nagy keletje lett azután ezeknek az öreg meséknek az 1770-es éhínség idején, amikor egyedül Morvaországból kétszázezren menekültek el az éhhalál elől. (A törököket egy lakodalomra való csirkesütést. A kenyértészta sütteté- se teljesen kiment a divatból. Csak a tanyavilágban van még néhány idős asszony, aki tud sütni és süt is még kenyeret. Onhausz Jánosné azzal fejezte be a beszélgetést, hogy elmondta, hétfő kivételével mindennap süt friss kenyeret. Kopa László KISZ*galéria Szentendreiek Ma, október 9-én, az Arany János Művelődési Központ kiállítótermében 17 órakor nyílik meg az újabb, ezúttal a Szentendrei Grafikai Műhely anyagát bemutató kiállítás. Ez október 28-ig, hétfő kivételével 10—18 óráig tekinthető meg. Mende—Nagykőrösi Kinizsi 0-0 Kinizsi: Leskó — Farkas I., Kecskés I., Adámi, Csikós, Zöldi, Szabó B., Szőke, Ben- kó, SalLai (Pavelkó 80. p.), Farkas J. Mendén, végig esőben, minősíthetetlen rossz talajú pályán, küzdelmes mérkőzést játszott a Kinizsi labdarúgó csapata. A hazai csapat nagy lendülettel kezdett, a körösi védelem jól szervezetten hárított, Csikós, Sallai szereltek jól, majd Leskó védett biztosan. Fokozatosan feljött a körösi csapat, Farkas J. és Benkó lövését védte a kapus.- - -----A 24. percben Benkó lövése megállt a gólvonal belső részén, a körösiek gólt gondoltak, de a játékvezető nem ítélt gólt, a hazaiak menteni tudtak. Egy perc múlva Benkó az ötösön megcsúszott és az üres kapu mellé lőtte a labdát. A körösi kapunál Szőke hárított szép fejessel, a másik oldalon Benkó mellé, Farkas J. fölé lőtt, majd egy jó keresztlabdánál Szőke luftolt. alig 80 éve űzték ki, a kuruc szabadságharc 60 éve volt, tehát a szájhagyományok, emlékek elevenen élhettek még.) Magyarország és elsősorban az Alföld éléstár jellegére utal néhány számadat a fenti ínséges évből: háromihillió mérő, azaz kb. 200 ezer tonna gabonát szállítottak innen az éhező osztrák örökös tartományoknak, valamint 150 ezer szarvasmarhát hajtottak a Bécs környéki marhavásárokra, így Orbán napjára Bruck am Leithba, Vitus napján Getzendorfba, Ulrich napján Ebenfurtba és Szent Mi- hálykor Laxenburgba. Hogyan lehetett ezeket a vermeket felkutatni? Egy módjáról tudunk, éspedig a következőképp: A pusztai lovasok, csikósok, gulyások, bojtárok lóháton belovagolták az öregek által alkalmasnak mondott vagy képzelt gyepes homokoldalakat és lovaikat táncoltatva dobogtatták. A vermek felett ugyanis másképp visszhangzott a föld. Ha azután egy vermet megtaláltak, a többit már köny- nyű volt kiszámítani, merre van. Ily módon találtak abban az időben sok vermet a szabadszállási út melletti úgynevezett Gyurka parton és vitték azután innen szekér- karavánokkal a gabonát Bécs felé. Szinte napjainkig Ilyen egyszerű és a helyi adottságoknak megfelelő módon mentették meg őseink a túléléshez, a veszedelmek le- bírás-'hoz szükséges alapvető élelmiszert, a gabonát, századokon keresztül szinte napjainkig. Dr. Pál Endre kramsmmt A DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a fogyasztókat, hogy október 11- én reggel 8 órától délután 2 óráig a Tázerdei utcában, a Török Ignác utcában, a Nyárfa, a Fűzfa, a Biczó Géza, a Körösi Csorna, a Damjanich utcákban, a Széchenyi téren, a Reviczky, a Kossuth Lajos utca elején a Kiss E. utcáig, á Leininger, a, Lahner, a Magas, a Bulcsú, a Szabolcs, a Jókai, a Klapka és a Szoros utcákban, október 12-én reggel 7 órától délután 4 óráig a Gyopár, a Kárász utcákban, október 16-án reggel 8 órától délután 3 óráig a Kossuth Lajos utcában a Földvári és a Lázár Vilmos utca közötti szakaszon, a Kiss E., a Nagy S.. a Pöltenberg, a Knézich, az Esze T., a Honvéd, a Schweidel,, a. Csipvári, az Aulich, a Rákóczi utca végén, a Báthori, a Hunyadi, a Kinizsi, a Bethlen, a Mátyás, a Zápor, a Kodály Z., a Nádor, a Petőfi, a Bajcsy-Zs., a Teleki, a Koszorú, a Tormás, a Kosztolányi, a Bocskai és a Pipa utcákban áramszünet lesz. A hálózat az áramszünet időtartama alatt is feszültség alatt állónak tekintendő. A második félidőben is küzdelmes sárdagasztás folyt. Leskó egy veszélyes lövést biztosan védett. Farkas J. két ízben is lövés helyett tovább vezette a labdát a kelleténél, odalett a helyzet. Benkó jó beadásából Farkas J. fejese kapu mellé szállt. Kecskés jól időzített becsúszással, majd Adámi szerelt jó érzékkel. Az utolsó tíz percben mindkét csapat az eredmény tartására törekedett. A Kinizsi az első félidőben megnyerhette volna a mérkőzést, de az adott körülmények között az egy pont megszerzése is jó, mert nemcsak a nagy akarással játszó ellenféllel, de a lehetetlen talajú pálya nehézségeivel is meg kellett küzdeni és ebből jól vizsgázott az egész csapat, csak a helyzetek kihasználásán még mindig sok a javítani való. Mizsei István és Szálát György játékvezetői kettős mindkét mérkőzést nagyon tárgyilagosan vezette. Nagykőrösi Kinizsi ifi— Mendei ifi 4-1 (3-1) Kinizsi ifi: Barabás — Szabó, Mihályi, Fercsi, Hegedűs (Czinkus), Szűcs, Nagy (Dani), Csapó, Simon (Bertalan), Koncz, Pálfi (Hagy- mási). A hazai csapat a 15. percben megszerezte a vezetést: Mihályi a mérkőzés előtt betöltött gödörbe lépett, elvétette a labdát és a- mendei csatár gólt lőtt. de a gólban Barabás is hibás. A kapott gól után a Kinizsi ifi nagyobb iramot diktált és biztosan nyert. Góllövő: Nagy, Koncz, Fercsi és Pálfi. Nagykőrösi Kinizsi serd.— Abonyi serd. 3-1 (1-1) Kinizsi serd.: Bagi — Eszes (Dér), Kovács (Csikós), Kecskés Z., Szűcs (Aszódi), Somo- di, Kurgyis, Pörge, Parázs (Petiik), Viktor, Tóth. Kiegyenlített első félidő után, a második félidőben a hazai csapat nagyobb akarással játszott és megérdemelten győzött. Góllövő: Viktor, Kecskés, Eszes. Tóth Ernő abonyi testnevelő tanár dicséretes tárgyilagossággal vezette a mérkőzést. ★ Nagy veszteség érte a Kinizsi labdarúgó szakosztályát. Tóth Ambrus főrendező 58 éves korában elhunyt. Temetése ma délután fél 2 órakor lesz a Bokrosi temetőben. P. S. jjjjjjir M_öziwgi Halálesapda. Színes amerikai film. (16 éven felülieknek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Betyárok. Román kalandfilm, fél 6-kor. ISBN 0133—2708 (Nagykörös! íWe; Orvosi készenlét Lovaikat táncoltatva dobogtattak Sporthíreké Sáros pályán - döntetlen
