Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-07 / 236. szám
4 1984. OKTOBER 7., VASÄRNAP Dalok, áriák * Ocsán Színvonalasnak ígérkező komolyzenei program lesz október 14-én, vasárnap délután négy órakor az ócsai református műemlék templomban. A koncerten Bach, Händel, Veracini, C. Franck, Liszt, Bizet, Schubert, Verdi, Mendelssohn és Hummel műveiből hangzanak fel dalok, áriák és hangszerszólók. Három új produkció Újabb dokumentumfilmek készültek el a napokban a Mafilm híradó- és dokumentumfilm stúdiójában. Utómunkálatainál tart Székelj/ Ferenc Sandina fiai című színes dokumentumfilm- je, amely Nicaragua történelmével és mai küzdelmeivel foglalkozik. Hamarosan a mozikba kerül Grünwalsky Ferenc Népélet című alkotása, amely egy hódmezővásárhelyi fényképésznek a századforduló idejéből fennmaradt művein keresztül mutatja be a korabeli magyar mezőgazdasági kisváros életét. Róna Péter rendezte az ugyancsak befejezés előtt álló Népbíróság című filmet. Az egész estés dokumentumfilm a magyar háborús bűnösöknek Magyarországon eddig kevésbé ismert pereinek eddig kevéssé ismert részleteit is az érdeklődők elé tárja. Mindhárom produkciót Ónodi G. György fényképezte. Személyiségfejlesztés az iskolákban Az első lépéseket megtettük Kazah népművészet „Le kell vezetni a demográfiai hullámot.” Nem íppen a legszebb magyarsággal fogalmazott egy általános iskola igazgatója, de a lényeget mondotta ki kétségtelenül azon a tanévnyitó értekezleten, amelyen egy óra erejéig vendége lehettem. Az ötvenkilenc tagú testi'let semmilyen vitába sem bocsátkozott. Azon töprengtek inkább, vajon a felduzzadt alsó tagozatos létszámnak honnan szerezzenek újabb húsz ebédet, s legalább még egy napközis nevelőt, lévén, hogy két fiatal tanítónő jövő év elejétől gyermekgondozási segélyre megy. Az országos statisztikáról Itt sem esett szó. Pedig tán érdemes elidőzni kicsit annak a bizonyos hullámnak néhány adatánál ... 1975-ben született hazánkban a legtöbb gyermek, több mint 180 ezer. A jelzett év előtti és utáni három-három esztendő is kiugró születési adatokkal jelentkezett. Az iskola nyelvére fordítva, mindez azt jelenti: egészen az évtized végéig tart az általános iskolákban a nagy létszámú osztályok oktatása. Majd a folyamat jellegéből adódóan, már ebben az évtizedben átcsap a hullám a középiskolákba. A felsőoktatás a nagy létszámú korosztályok jelentkezését első ízben a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején érzékeli. Nem kerülhetnek hátrányba Ez idő alatt roppant sok gonddal kell megbirkózniuk az oktatási intézményeknek. Ugyanakkor érvényesülnie kell annak az elvnek is, hogy a nagy létszámú gyermeki, fiatal korosztályok (amelyeknek örül társadalmunk, s amelyek az ország későbbi munkaerőVélemények, viták Viselkedési kultúránk Van Ilyen, ami a címben szerepel. Igaz, hogy észre se vesszük, pedig mindennapjaink velejárója. Nem foglalkozik vele a hazai társadalomtudomány, a szociológia és a szociálpszichológia sem. Az élctmódkutatásnak már igen nagy irodalma van, s a szabadidő-vizsgálatok is kezdenek elterjedni. Arról azonban keveset tudunk, keveset hallottunk, hogy a mindennapi tevékenységen belül az embereknek milyen az étkezési, öltözködési, közlekedési, viselkedési, szexuális kultúrájuk stb. Ezekre a témákra valahogyan kevesebb gondot fordítottunk, alig van írásos anyag, különösein az utóbbi évek mindennapjainak vizsgálata hiányzik. a másik közömbös, míg a harmadik meggondolt, vagy könnyelmű, tehát ahány ember annyiféle a gondolkodása, viselkedése. Ebben a témakörben a szerzők szólnak a felelősségről, a modortalanság egyenlőségéről, az ízlésről. Hankiss Ágnes a kétarcú hazugságról értekezik, míg H. Varró Rózsa az irigységről írt tanulmányt. Tamás István a tisztesség köreit írja le. Az Emberi környezet című részben szó van a táplálkozás, a környezet, a civilizáció szerepéről, a táplálkozás társadalma és emberi viszonyairól, az ünnepekről, a családról, a gyermekről és a boldogságról. Az élet realitásához hozzátartozik például az is, hogy az ember elválik. S ez nem cinizmus, nem léhaság, haném az emberi kapcsolatok velejárója. Hiszen azt még csak elhatározhatjuk, hogy egy életen át kitartunk valaki mellett (bár a jövőt soha nem tudjuk kiszámítani), azt azonban semmiképpen sincs jogunk elhatározni, hogy társunk fog kitartani mellettünk, még ha belerokkan, akkor is. Csoportokba gyűjtve Ezen segít most a Kossuth Kiadó, amikor megjelentette a Vélemények, viták sorozatban S, Nagy Katalin szerkesztésében A viselkedéskultúráról című tanulmánykötetet. Ismert esszéisták, kutatók, írók, újságírók, tanárok mondják el véleményüket erről a témáról. A kötet elé, S. Nagy Katalin írt bevezetőt, amelyben kifejti, hogy a viselkedéskultúra hozzá tartozik életünkhöz, még akkor is, ha azt nem vesszük észre, vagy nem vizsgáljuk. Igaz, hogy a viselkedés körét nem könnyű megfogalmazni, körülhatárolni. Néhá- nyan, mint Losonczi Ágnes, Hernádi Miklós, Hankiss Elemér, Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor megpróbálták megfogalmazni. Mindezekre támaszkodva válogatta kötetbe az írásokat, tanulmányokat a szerkesztő. így szó van a könyvben a táplálkozásról, a szexualitásról, az ünnepekről, az egészségről egyszóval viselkedésünkről. Vannak mindennapi tevékenységeink, mint az étkezés, tisztálkodás, öltözködés, közlekedés, társas érintkezés; vannak nem mindennapi dolgok, mint a munka, az emberi kapcsolatok, s vannak olyanok is, amelyek csak az emberi életnek bizonyos szakaszában jelennek meg, mint a gyermekgondozás, tanulás stb., míg megint mások nem köthetők meghatározott időhöz, például a szexualitás, esztétikai tevékenység, a lakásberendezés stb. A könyv kérdéscsoportba gyűjti a mondandókat. Nagy témakör a Viselkedés mindennapokban című fejezet, amelyben a szerzők különböző oldalról közelítik meg ezt a témát. Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor azt vizsgálja, hogy a filozófiai kategóriáknak milyen szerepük van a mindennapi gondolkodásban. Az embernek van filozófiája, még akkor is. ha nem gondol erre. Az egyik ember lelkes, Tanulhatunk belőle Ehhez hasonló példákat sokat lehetne idézni a könyvből, mint arra is sokféleképpen reagálnak a tanulmányszerzők, hogy életünknek vannak kellemetlen kísérői, ilyenek a deviáns viselkedésű emberek, az alkoholisták, a csövesek, a közönyösök világa. Vagyis mindennapi életünket sokféle viselkedési forma befolyásolja. Az összes jelenti viselkedési kultúránkat. Erről sokféle vélemény van, mint ahogyan a szerzők sincsenek egy- egy kériésről azonos véleményen. Mégis érdemes lapozgatni, elolvasni ezt az érdekes gyűjteményes kötetet, mert tartalma életünk egyik lényeges jelenségére hívja fel a figyelmet. Sokat lehet belőle tanulni is, hiszen van mit javítanunk viselkedéskultúránkon. Gáli Sándor utánpótlását, nagy értékét jelentik) nem kerülhetnek hátrányba a demográfiai apály idején született, szerényebb létszámú korosztályokhoz képest. Olyan képzést kell kapniuk, amely magába ötvözi a kor minden reális követelményét a személyiségformálás tekintetében is. Oktatási centrumok A pedagógia legfrissebb megfigyelései megegyeznek abban, hogy az iskolának — tanítási funkcióján túl — a személyiség fejlődésére a korábbinál több oldalú hatást kell gyakorolnia. Nagyon egyszerű példával kezdve a sort: aligha lehetett volna, mondjuk ötven évvel ezelőtt, az akkori elemi népiskolában bebizonyítani, hogy a korszerű testnevelés tanításához az úszásoktatás is hozzátartozik .., Tovább lépve: több megyében működik ma már olyan oktatási kombinát — kultúrház, sportcsarnok, iskola együttes —, amelyben megteremthető a személyiség- fejlesztés sokoldalúságának, sokarcúságának modellje. Tehát az a képzési együttes, amelynek eredménye: a könyvtári búvárkodásban is otthonos, egy s más sportban járatos, magát a közösségi életben jól feltaláló diákgyerek. Lehetne arról is szólni, hogy a kézügyesség kifejlesztése, bizonyos sajátos, néhol már a tehetség szintjét súroló képességek kibontakoztatása úgyszintén fellelhető ezekben az oktatási centrumokban: szakkörökben, tanfolyamokban, műhelyekben. a rajzolással, festéssel, fényképezéssel, vagy akár a kézimunkázással. S ha hozzátesszük ehhpz, hosy hetvennél több üven oktatási centrum működik már szerte az országban, kisebbek, nagyobbak, nem egyforma szervezettséggel, de azonos célokkal és pedagógiai indítékokkal —, akkor bízvást elmondhatjuk, hogy a modern kor személyiségnevelésének útián már megtettünk néhány lépést. A képességek k ibontakoztatása A nagylétszámú korosztályok képzése, a demográfiai hullám levezetése, természetesen sok köznapi tennivalót követel manapság a lakótelepi, nagyobb városi iskolákban. Tény az is, hogy a sze- mélyiségfeilesztés kívánatos és elengedhetetlen pedagógiai útja sok helyütt most még sokkal inkább óhaj és későbbi cél, mint reális, jelenleg is megoldható feladat. De fokozatosan megtehető, a későbbiekben pedig általános követelményként jelentkező lépésekről van szó. S a kilencvenes évek oktatásában, intézményeiben, alsó fokon csakúgy, mint a középiskolai oktatásban feltétlenül a mainál jobban érvényesülhetnek a személyiségfejlesztés jegyeinek kibontását szolgáló módszerek. A reformáló folyamat, az oktatás-fejlesztési koncepció, amelyről — elemzések, viták formájában — manapság igen sok szó esik a tantestületekben, megvalósítása során a képességek teljesebb kibontását is célul tűzi ki. Eszközként pedig a személyiség- formálás mainál árnyaltabb, gazdagabb módszerei kínálkoznak. Várkonyi Margit Közép-Ázsia pusztái címmel a kazah népművészetet bemutató kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban. A tárlaton az ázsiai nép életmódjának, és művészetének legjellegzetesebb darabját: a lakóhelyül szolgáló eredeti jurtát, valamint az abban található teljes felszerelést — használati tárgyakat és díszítő elemeket — láthatja a közönség. Francia szakemberek látogatása Eltérések és hasonlóságok A saját lehetőségeket kihasználva Apró falvaink életképességének megőrzése régi gondunk. Jó ideje tudjuk már, az elvándorlás, az elnéptelenedés csak akkor állítható meg, ha ezekon a településeken is biztosított a lakosság alapellátása, mindennapi és kulturális igényeinek kielégítése, és ha megfelelően szervezett közlekedés kapcsolja be a megye, az ország vérkeringésébe. Amint ez a francia szabadidő-, sport- és ifjúsági minisztérium regionális delegációjának Pest megyei látogatásából kiderült, ez nemcsak nálunk égető kérdés. A Savoie megyéből érkezett tizenegy tagú küldöttség tagjai többek között arra voltak kíváncsiak, mi hogyan leszünk úrrá ezen a problémán. Községi vezetők, közművelődési szakemberek, orovosok érkeztek a csoporttal magyarországi tapasztalatgyűjtésre; ' Lényegre törő kérdések A különböző foglalkozású emberek lakóhelyükön olyan egyesületeknek a tagjai, amelyek legfontosabb célja a kis települések újbóli felvirágoztatása. Különösen arra fordítanak nagy gondot, hogy olyan életkörülmények alakuljanak ki, amelyek megtartó erőt jelentenek az ifjúság számára is. A vendégek egyhetes gazdag program keretében ismerkedtek megyénkkel. Szerteágazó, szinte mindenre kiterjedő érdeklődésüket mutatja, hogy egyaránt kíváncsiak voltak oktatási és közművelődési intézményekre, ipari üzemekre és termelőszövetkezetekre. Lényegre törő kérdéseikből kiderült, hogy nem felszínes ismereteket és futó benyomásokat kívántak szerezni. S hogy miért, arra a delegáció vezetője, Serge Blancart, a szabadidő-, sport- és ifjúsági minisztérium grenoble-i regionális központjának igazgatója adott választ. — Kapcsolatot szeretnénk teremteni Magyarországgal, ehhez alaposan meg kell ismernünk az országot. Látogatásunkkal az alapokat szeretnénk lerakni, amelyekre később építeni lehet. Ez az oka, hogy szinte mindent tudni akarunk, mert a mostani benyomások, tapasztalatok birtokában leszünk képesek' kidolgozni a további együttműködés konkrét tartalmát. Igaz. minket elsősorban az ifjúság helyzete érdekel, de ehhez elengedhetetlen az egész társadalom ismerete, azé a közegé, amelyben a fiatalok élnek. Az első napok tapasztalatai alapján nagyon gyümölcsöző és reményekben. gazdag kontaktus alakulhat ki, s ez tovább mélyítheti a két ország közötti kapcsolatokat. — Valóban kedvezőek a benyomásaink — kapcsolódik a beszélgetésbe Jean-Jacques Billaz, St. Pierre d’AMevard polgármestere. — Mi még nem jártunk Magyarországon, egyáltalán: kevés saját tapasztalatokon alapuló információnk van a szocialista országokról. Érdekes látni, hogy egy, a miénktől eltérő társadalmi berendezkedésű ország miként találja meg helyét a világban, s miként lesz úrrá olyan nehézségeken, mint például a gazdasági válság. Úgy tűnik számunkra, Kegy Magyarország meglelte a nehéz helyzetből kivezető utat azzal, hogy a . piac követelményeit figyelembe véve, versenyképességre törekszik. Tíz apró falu, kétezer méteRádiófigyelő ECO—MIX, azaz gazdasági mindenféle. Évek óta lelkes hallgatója vagyok ennek a könnyed magazinnak. Azért, mert a gyorsan pergő riportok, hírek engem is érdekelnek. Szívesen kapcsolom be a készüléket azért is, mert ezek az összeállítások élő bizonyítékai annak, hogy az elvontalak tűnő tudományokról is lehet közérthető módon szólni. Különösebb közgazdasági előképzettség nélkül is megérthető, hogy a Mahart tengeri forgalmának számottevő emelkedése csak látszólagos siker. Akik tehetik, önköltség alatti áron nem fuvaroznak. nekünk azonban szükségünk van a valutabevételekre. Kit ne érdekelne, hogy mennyit keresnek nálunk a vállalati igazgatók? Egy nemzedék nőtt fel anélkül. hogy hallott volna róla, mi is az a kötvénypiac. Sőt, bátran ki is mondják, hogy ezután is jól megvannak nélküle. Gondolom egészen addig, amíg meg nem tudják, hogy ily módon pénzük (ha van) jobban fiadzik. E nénány — a legutóbbi műsorban elhangzott — példát csupán azért elevenítettem fel, hogy szemléltethessem, a szerkesztő (ez alkalommal Tárnái Gizella) és munkatársai már nemcsak azon igyekeznek, hogy néhány friss és érdekes ismerettel gazdagítsanak, de arra is rábírják a hallgatót, hogy gondolkozzon azon, amit hallott. OKTÓBERI RÁDIÓKABARÉ. Ha kabaréról van szó, sohasem vagyunk igazán elégedettek. E rosszmájú szokás úgy látszik, bennem is mélyen gyökeredzik, mert az igazán aktuális, ízig-vérig politikus, s ráadásul jóízűen nevettető összeállítás hallatán azon keseregtem, mi az oka. hogy ami év közben túlnyomórészt sikerül a tréfák szerzőinek, az év végén, szilveszterkor — " nagy felhajtás ellenére is általában halványabb. Hogy Markos György és Nádas György nem is egy csípős tréfát tud ilyenkor kieszelni. Például a hosszadalmas és semmitmondó felszólalókról, akik minden jobbra érdemes tanácskozást, vitát, fórumot képesek tönkretenni. A hang a régi, a téma azonban már semmiképpen sem bolondozás: mi mindennel lehet egészen a tűréshatárig fölöslegesen bosz- szantani az ország polgárait. Jól sikerült jelenet volt a Hangulatjelentés, s ha többet nem is, de néhány kellemes percet Peterdi Pál párbeszédei is hoztak. A paródiák nem vágtak elevenbe, Verebes István e havi táncdalszövege még mosolyt sem fakasztott. Egy jól sikerült kabarénak azonban néhány gyengébb produkciót is megbocsát a hallgató. Cs. A, rés hegyek között. Némelyik mindössze néhány házból áll. Az itt élő, alig kétezer ember körülményeinek javításáért dolgozik az az egyesület, amelyben Claire Guiller- min mint népművelő tevékenykedik. Aprófalvas gondok — Ezeken a településeken az emberek megélhetési forrása az állattenyésztés és a tejtermelés, valamint az idegenforgalom. A környék ugyanis síparadicsomnak számít. A kétezer helyi lakos telente 15 ezer turistát, sportolót fogad. Yvés Paris szintén népművelő egy hasonló egyesületben. Számunkra is ismerős, amiről beszél: — A gazdasági fellendülés idején ezek az apró települések elnéptelenedtek, az Ipari központok gyors ütemben szippantották el a munkaerőt. Nehéz biztosítani a falvak fennmaradását, annak ellenére, hogy ezt a folyamatot az állam is támogatja. Többet kell tehát tenni. Elsőként megfelelő léptékű földrajzi- egységeket kell létrehozni, azután mindenkit mozgósítani kell a közös cél érdekében, nemcsak a vezetőket, hanem az egyszerű errfbereket is. Megfelelő információs csatornákat építünk ki, tanfolya-, moko-n, előadásokon tudatosítjuk az emberekben a tennivalókat. S természetesen nekünk kell előteremtenünk az egv- egy új létesítményhez szükséges pénz egy részét is, hiszen az állami támogatásokból bem futja mindenre. Alap a kapcsolatokhoz A gazdasági visszaesés Franciaországot is érzékenyen érintette, mégis, mintha az utóbbi években nagyobb lehetőségek nyíltak volna a településfejlesztő egyesületek előtt. — Mióta a szocialista párti, kormányzat irányítja Franciaországot — folytatja Yves Paris —, született meg a decentralizálás! törvény. Ennek értelmében számos feladatót helyi szinteken oldanak meg, s ugyanitt áll rendelkezésre az ehhez szükséges pénz is. Ugyancsak törvény, szabályozza a településfejlesztés minden részkérdését, s ezzel nagyobb lehetőség kínálkozik a helyi kezdeményezések felkarolására. Igaz, így kevesebb központi támogatáshoz jutunk, előtérbe kerül a saját források minél jobb kiaknázása. A beszélgetések azt sugalló ják: valóban léteznek hasonló gondjai a két országnak. S ez egyben magában hordozza annak a lehetőségét, hogy az' eltérő társadalmi berendezkedés ellenére, valóban gyümölcsöző, mindkét fél számára haszn á 1 h a tó t a pás ztala tokkal szolgáló kapcsolat alakuljon ki a mostani látogatásból. M. Nagy Péter
