Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

1 6 19S4. OKTÓBER 6., SZOMBAT Kis befektetéssel Trükkös f&focsjok Cgynevózett trükkös lopások min­dig voltak, de az ürügy, amely- lyel a tolvaj megközelíti és „al­tatja” áldozatát, mindig tükröz valamit a korról. Manapság, ami­kor a társadalom igyekszik min­den anyagi tartalékát, mozdulat­lan — még a személyi tulajdon­ban, a családi vagyonban elfekvő — tőkéjét mozgósítani azért, hogy szükségleteit minél magasabb szinten, zökkenőmentesébben ki­elégítse, megszokottá, sőt divatos­sá vált a régiségekkel, a szeeesz- szíós műtárgyakkal való kereske­dés. A gyűjtők kutatásaik során nemegyszer fontos és értékes nép­rajzi, ipartörténeti emlékekre, mu­zeális tárgyakra, védett vagy vé­dettséget kívánó műkincsekre buk­kannak. A piaci keresletre azonban olyan kétes egzisztenciák is felfigyel­nek, akik különböző ipar- és gyüjtőengcdélyekkel — amelyek egy része hamis vagy régiségek vásárlására, továbbadására nem jogosít — járják az országot, és kiveszik részüket — és persze jo­gosulatlan hasznukat is —■ ebből az üj keletű konjunktúrából. Moz gélsonyak, saját vagy béreit gép kocsival — nemegyszer taxival — járják községeinket, vidéki váro­sainkat. Mindent megveszünk! — felkiáltással özönlik cl a házakat, lakásokat, rendszerint olyankor, amikor azokban csalt a család legidősebb tagja tartózkodik, vagy maga a tulajdonos is magányos, idős ember. A kezükben ötszázas és ezres bankók kötegei. Hol ezt, hol igazolványaikat dugják a meg­lepett — eladni semmit nem szán­dékozó — tulajdonosok orra alá. És már mozdulás a kép a falról, megindul az állóóra a gépkocsi fe­lé, és sorra tűnnek el az ezüst gyertyatartók a sportszatyrok, a zsákok éhes üregeiben. A tulajdonos tiltakozását han­gosan letorkolják, az asztalra egy ötszázast és két-liárom százast dobnak, s már indul is a gépko­csi. Mire a károsult felocsúdik, nyomuk sincs a „gáláns” keres­kedőknek. Valójában szó sincs semmiféle vásárlásról, ez csak ürügy a lo­páshoz, amelyben a trükk a vá­sárlás látszata és a károsult erő­szakos lerohanása. Ml ilyenkor a teendő? A hely­színt nem megváltoztatni és azon­nal értesíteni a rendőrségei. A helyszínre érkező rendőröknek, nyomozóknak lehetőleg pontos személyleírást adni a „vásárlók­ról”, az elvitt tárgyakról és gép­kocsijukról. Ezeknek az adatoknak a birtokában nemegyszer sikerült a rendszerint a főváros felé me­nekülő tetteseket még útközben elfogni, vagy pár kilométerrel ar­rébb egy másik, következő akció­juk közben tetten érni. Mert ezek a csoportok naponta több ilyen ügyletet is lebonyolítanak, kis be­fektetéssel, hogy hasznot szerezve maguknak, de tetemes károkat «»kozva ügyfeleiknek. Dobos János •• üres volt már a kassza • • önként jelentkezett a sikkasztó Szokatlannak tűnő dolog, hogy valaki önként jelentkezik a rendőrségén cs bevallja: nagyobb összeget sikkasztott. Am mint a továbbiakból kiderül, a huszonhárom esztendős Kal­már Jánosnak alapos oka volt rá, hogy valamiképpen meg­próbáljon tiszta vizet önteni a pohárba. ruárjában vették fel Kincses Sándort, a szerződés szerint gépkocsivezetőnek. Igaz, hogy gépkocsijuk nem volt, de ez ■nem zavart senkit. Az új em­ber, aki a továbbiakban Kal­már elválaszthatatlan társa lett — és a tervek szerint le­endő részlegvezető —, üzlet­kötéssel és mun k aerőtobor- zással foglalkozott. Es hogy miképpen? Eseten­ként havi huszcnöt-harmir.c- ezer forint havi keresetet is ígértek a munkavállalóknak. Nem csoda hát, hogy rövide­sen összejött négy-öt csoport­ra elegendő dolgozó. Hogy mi lett a mesés ígé­retekből? Azt a kővetkező eset is megvilágítja. A rész­leg egyik kőműves szakmun­kása azt a megbízást kapta Kalmártól, hogy teljesítse a vecsési vasútállomáson elvál­lalt munkát. A történet több mint egy évvel ezelőtt kezdődött, ami­kor a fiatalember — aki ad­dig villanyszerelő volt —, munkahelyet változtatott és egy csapásra a ráckevei Aranykalász Termelőszövetke­zet Komplex főágazatának részlegvezetője lett. Előlegekből fizetett Nagy önállóságot igénylő megbízatásokat kapott és úgy látszik, az sem érdekelt sen­kit, hogy rendelkezik-e a fel­adatok ellátásához szükséges szakképzettséggel, tapaszta­lattal, gyakorlattal. Hiszen, ha valaki ilyen kérdést netán feltesz, nemmel kellett volna válaszolni. Az újdonsült részlegvezető feladata volt a/ munkák vál­lalásától és az anyagbeszer­zéstől kezdve a kivitelezésig minden, azzal a kötelezett­séggel, hogy a részleg létszá­mának megfelelően, dolgo­zónként havonta kilencezer­ötszáz forintot kell átalánydí­jas elszámolásban befizetnie a termelőszövetkezet számlá­jára. Kalmár János azonnal két csoport részlegvezetője lett, egyiknek fő-, másiknak mel­lékállásban. A termelőszövet­kezet kötelessége volt, hogy az induló új részlegeknek százötvenezer forint alaptő­két biztosítson, ezt azonban .csak az egyik csoport kapta meg. Vellai Kálmán főágazatveze- tő ennek ellenére is arra kér­te beosztottját, hogy indítsa­nak még több részleget. — A termelőszövetkezetnek 'pénzügyi- nehézségéi?"': voltak, indulópénz't nem kaphattam — mondta ezzel kapcsolatban Kalmár János, aki mégis talált megoldást. — Előlegeket vet­tem fel a megrendelt munkákra és ebből fizettem a saját em­bereimnek, meg a nem fnű- ködő részleg leendő dolgozói­nak. Rövidesen új szereplő lé­pett a színre: múlt év feb­öísíd meg, ahogy tudod — Oldd meg, ahogy tudod — hangzott az utasítás — és kapsz érte ötvenkétezer fo­rintot. A kőműves alkalmi munká­sokat fogadott segítségül, és elvégezték a feladatot, ám a fizetség elmaradt, mert akkor már üres volt a kassza. Mint ahogy többen is pó­rul jártak. Egyikük így vallott a történtekről: — Tataroztatok akartam budaörsi házamat. Akkor ol­vastam a hirdetést, hogy épí­tőipari társulás lakáskorsze­rűsítést vállal. Felkerestem hát őket. Előleget kértek tő­lem, amit én kifizettem, és annak rendje-módja szerint nyugtát is kaptam róla. Az­után elkezdték, de félbehagy­ták a tatarozást. Kalmár Jánosnak, áld az idegen pénzekkel sajátjaiként rendelkezett, akkor már sú­lyos gondjai voltak: nem tud­ta a termelőszövetkezetnek befizetni az esedékes átalány­díjas összegeket és fűhöz-fá- hoz szaladt, hogy megoldást találjon. Utazás a történelemben Lakott-® Marco Polo Korcsulán? Topicsl apró falucska az adriai Makarskán, s külön érdekessége, hogy valamennyi lakója a Topics családhoz tartozik, innen a neve is. Autóbuszunk meredek szerpentinen kapaszkodott fel a mintegy 6—70ü méter magasságban levő helységhez, amely — mint oly sok település az Adrián — az idegenforgalomra rendezkedett be. A kőből épült, sőt kővel fedett régi házakat takarosán rendbe hozták, a teraszon hosszú asztalok, jobbról borozó, a háztartásban és gazdaságban egykor hasz­nált szerszámokkal díszítve. Egy pohár prossk Egy-egy pohár prosekkel (speciális vörös borral) fogad­ják a vendégeket. Elhelyez­kedünk az asztaloknál. Haj­tunk kívül egy holland cso­port is érkezik. Megkezdődik a zene: citera és mandolin viszi a prímet. Majd hatal­mas lapos tálakban hozzák a pecsenyi izpod pekát, azaz a peka (parázs) alatt sült pe­csenyehúst: csirke kolbásszal és burgonyával. Fenséges az íze, s jólesik hozzá a könnyű, zamatos dalmát vörös bor. A folklórműsort a Topics család fiataljai szolgáltatják: Szerb, horvát, szlovén és bots- nyák táncokat, dalokat adnak elő. Befejezésül — nem tu­dom, hogy csak a mi tiszte­letünkre-e, vagy máskor is —. vérbeli magyar csárdásnak tapsolhatunk. Felejthetetlen este volt. Alattunk a telihold megvi­lágította tenger, a számtalan kisebb-nagyobb szigettel. A Biokcvka ccúcsai A jugoszláv vendéglátók ér­tenek az idegenforgalomhoz. Igaz, ehhez csodálatos kere­tet nyújt a dalmát tenger­part. Makarska fölött az 1700 —1300 méter magas Biokovka függőleges sziklafalai, mint félelmetes és mégis csodála­tos operai díszlet meredeznek. Egyszersmind ezek a csúcsok védik az öblöt a szárazföld felől érkező hideg szelektől. A partvonalon végig pál­mák, égbeszökő ciprusok, olaj-, narancs- és fügeligetek. Az öböl körüli kiesi óváros, tarka forgatagával* színes pia­cával, apró üzleteivel meg­annyi látnivaló. S onnan mindkét irányban a parton végig vendégszobákat kiadó magánházak, panziók és né­hány nemzetközi színvonalú szálloda. Vita a szigsten Csodálatos volt a korcsulai kirándulás, A sziget maga a történelem. Kikötője körül ? várost védő fal, bástyáin vö­rös, és nemzetiszínű lobogók hirdetik, hegy ezekben a na­pokban ünnepük a sok vihart látott Korcsula felszabadulá­sának 40. évfordulóját. Hegyi idegenvezetőnk vé­gigkalauzolt a számtalan ér­dekességet kínáló szigeten. A katedráiig szomszédságában egy házon emléktáblát lát­tunk: itt lakott Marco Polo, a híres utazó. Útikalauzunk azonban kiábrándított: megál­lapították, hogy a ház 200 év­vel Marco Polo születése után épült. Marco Polo soha nem lakott Korcsulán — mondot­ta. Nagy vita támadt: ma­gyarjaink olvasmányaikra hi­vatkoztak és nem akarták el­fogadni a magyarázatot: Kor­csulán ma is laknak Polo ne­vű emberek, akik esetleg a híren Poio család leszármazot­tai lehetnek. Másrészt: itt folyt le a nevezetes ütközet Velence és Genova között, amikor is a genovaiak elfog­ták Marco Pólót és Genovába szállították. Ott a börtönben diktálta le híressé vált úti­naplóját. Mint ismeretas. e r.apló alapján készült a film. amelyet heteken keresztül oly érdeklődéssel néztünk a tele­vízióban. Hogy élt-e Marco Polo Kor- osulán, ezt ma már nehéz el­dönteni. A legenda azonban fennmaradt. Gáti István A termelőszövetkezetben dolgozó egyik mérnök, aki építkezni á’kart, megkérdezte a főágazatvezetőt, hogy tud­na-e neki anyagbeszerzői ajánlani? Ajánlott levél, távirat Vellai Kálmán azt vála­szolta, hogy anyagbeszerzőjük nincs, de ajánlhat olyan em­bert. aki ilyesmivel foglalko­zik. Kalmár János vállalta hogy gyári áron beszerzi szükséges anyagokat és erre a célra nyugta ellenében át vett. előbb százezer, majd to­vábbi harmincötezer forintot. A szerződés szerint április 1- ig eleget kellett volna tenni a szállítási kötelezettségnek, de május végéig nem történt semmi. — Előbb telefonon próbál­tam utolérni — vallotta a -ká­rosult —, azután ajánlott le­velet, táviratot küldtem neki Végül sikerült találkoznom vele. Akkor azt mondta, hogy éjjel megpakoltak anyaggal négy teherautót és elindítót- ták a lakásomra, mire haza­érek, ott lesz. Egy szó sem volt igaz az' egészből... A sikkasztó-páros pedig — legalábbis, ami a szigetelő- anyagot illeti —, olcsó be­szerzési _ forrással rendelke­zett. Kincses Sándornak gyáli termelőszövetkezetnél voltak ismerősei: Cavancz Zoltán és Kovács Károly akiktől negyedáron mintegy öt mázsa lopott Vandex szi getelőanyagot vásároltak. Kcnnyesi szerzett bizalom És még egy adalék, amely azt mutatja, helyenként mi­lyen könnyen osztogatják bizalmat. Kincsesek április­ban, amikor már meglehető­sen rosszul állt a szénájuk, tárgyalni kezdtek a bodrog- olaszi termelőszövetkezettel arról, hogy átviszik hozzájuk a részlegeket. Bár szerződést még nem kötöttek, kaptak üzemanyagra harmincezer fo­rintot és átadták nekik a ter­melőszövetkezet bélyegzőjét is. melyre százezer forint ér­tékű építőanyagot vásároltak. A munkahely-változtatásra azonban már nem került sor. Kalmár Jánost, aki nem tud­ta teljesíteni a szerződésben vállait kötelezettségeket, az átalánydíjas befizetést, június 11-én fegyelmi úton elbocsá­tották. Ezt követően jelentke­zett a rendőrségen és megtet­te vallomását. Kalmár János és Kincses Sándor rövidesen a bíróság előtt felel a sikkasztásokért. Felelősségre vonják Gavancz Zoltánt és Kovács Károlyt is. akik szigetelőanyagot loptak a munkahelyükről. Ezen túl pedig figyelmet ér­demel; milyen súlyos mulasz­tások történtek a ráckevei Aranykalász Termelőszövet­kezetben, ahol a részlegveze­tőknek nincs munkaköri le­írásuk és nem ellenőrzik megfelelően tevékenységüket. Mint ahogy afelett sem sza­bad szemet hunyni, hogy a bodrogolaszi termelőszövetke­zetben első szóra bízóimat — pénzt és bélyegzőt — kapott újabb manővereihez a sik­kasztó páros. Gál Judit SÄife Korcsula várbástyája. Vajon láthatta-e Marco PuloZ EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI Hcrbszt Rita: — A jövő héten a 2. sz. főút Dunakeszi belterületén folytatódik az út- és közműépítés. Az arra utazók továbbra is tere- lőúton haladnak. A szendehelyi átkelésnél támfalépítés miatt ügyel­ni kell a jelzőtáblák utasításaira. Tápiószecső térségében a 31. sz. út vasúti kereszteződését átépítik, ezért a félpályán óvatosan közleked­jenek. Folytatják az 51. sz. úton Kiskimlacháza—Dömsöd között az aszfaltozást A forgalmat jelzők irányítják. A 11 116. jelű Visegrád, Panoráma úton csatornaépítés nehezíti a közlekedést félpályás lezá­rás mellett Jelzőlámpás irányításra és néhány perces várakozásra kell számítani A 2102. sz. úton Eudapest—Fót között burkolaterősítési munkálatok folynak, ezért sebességkorlátozás lassítja a forgalmat. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Cegléden a Mizsei úton Gy. M. motorkerékpárral elgá­zolt egy vele egy irányban haladó kerékpárost. Ezúttal nem az volt a baleset oka, hogy a kerékpárt nem világította ki gazdája, hiszen délelőtt történt az eset, s a jármű szabályosan közlekedett. Az ütközés követlen oka, hogy G. M. rosszul be­csülte meg az óldaltávolságot, amikor előzés közben a kerékpá­ros mellé ért. Hogy miért nem sikerült helyesen felmérnie a helyzetet? Ennek az előzménye az volt, hogy előzőleg sze­szes italt fogyasztott, vagy ahogy a hivatalos jelentésekben olvasható; ittas állapotban vezetett. A baleset során a kerékpáros könnyebben, a gázoló mo­toros súlyosabban megsérült, az anyagi kár ezúttal •— szeren­csére — elenyésző volt. Gy. M. jogosítványát a rendőrség bevonta. B Ez a baleset sincs tanulság nélkül, s az ilyen egyszerű: aki ivott, az alkalmatlan a járművezetésre. Még akkor is, ha ö maga jó­zannak érzi magát. E heti, példánkból is látszik, hogy még egy ilyen rutinszerű manővert sem tud helyesen végrehajtani az ittas ember, még az előzéshez szükséges oldaltávolságot sem tudja helyesen felmér­ni. S ez a legnagyobb veszélye a részegen, vagy csak enyhébben ita­los állapotban vezetésnek: az utakon adódó helyzetek, a sebesség, a féktávolság helytelen megítélése. Ugyanúgy, ahogy saját állanotát sem képes reálisan megítélni az ember, ha az alkohol a fejébe száll. A HABOZÓ ÉS A VAGÁNY Naponta okoznak bosszúságot a félelmet nem ismerő, rá­menős, illetve a határozatlan magatartásé., túl aggályos jár­művezetők, akik a környezetükben közlekedőket nem ritkán a legnagyobb veszélybe sodorják. A félénk, késlekedő, óvatoskodó, habozó vezetők esetében általában inaktív emberekről van szó, akik áttekinthetetlen vezetésmódjuk miatt mások számára akadályt jelentenek. Nem képesek alkalmazkodni a forgalom ritmusához, nem kel­lően koncentráltak, formálisan csak botladoznak az egyik ve­zetési hibától a másakig. Ebbe a csoportba tartoznak az aggá- lyoskodók is, akik igyekeznek mindent jól csinálni, de minden döntést a kelleténél többször átgondolnak. Ahol nyugodtan továbbhaladhatnának, ott is megállnak, torlódást okoznak. Nem alkalmazzák a zippzárrendszert, ha útszűkületbe kerül­nek, szándékukat késve, bizonytalanul közük. A másik véglet a rámenős vezető, aiki a kormány mellett akarja kiélni magát. A gyors, kapkodó vezetésmódot kedveli, nincsen tekintettel a többi közlekedőre. A közutakon száguldó vezetők között vadnak valóban ügyesek, de vannak valóban ügyetlenek is. Varinak, akik sze­retnének feltűnni autójukkal, anélkül, hogy rendelkeznének a nagy sebességű autópáshoz szükséges ügyességgel. Ezek gyakran ingerültek is, kevéssé .alkalmasak a kapcsolatterem­tésre. kis előnyöket szereznek mások rovására. Mindkét csoport közös vonása, hogy nem is gondolnak a balleset lehetőségére. Hiszen a balesetek mindig mással tör­ténnek ... AZT MONDJA A PARAGRAFUS... . hogy az anyagában gyárilag színezett személygépkocsi­ablakok nem esnek kifogás alá. Az ablakokra utólag felhordott fényelnyelő, illetve fény­visszaverő réteggel ellátott gépkocsikon a közlekedési felügye­letek a hatósági műszaki vizsgálatok során, az elfogadhatónak minősített üvegeket — később megállapítandó módon — jel­zéssel fogják ellátni. Olyan járművek esetében, amikor az utólag felhordott be­vonat az á,tlátást nem biztosítja, a rendőrség soron kívüli mű­szaki vizsgálatra utasítja a gépkocsit. FÁNAK VAGY OSZLOPNAK ÜTKÖZNI... ... nagyon veszélyes, mert akár frontálisan, akár oldalával ütközik a jármű, csupán kis felülete érintkezik az akadál­lyal. ezért a tömegerők jelentős deformálódási okoznak. Az ol- da’jütközásek a veszélyesebbek, mert az autók többsége ilyen terhelésnek a leekevésbbé áll ellen, ráadásul a. kocsiban ülők az ütközés oldalának frányába lendülnek, s fejük akadályba ütközhet, megsérülhet. Az ilyen típusú ütközések főbb okai: a jármű megcsú­szása, illetve megperdülése síkos úttesten, útelhagyás figyel­metlenségből, kitérő manőver másik jármű, vagy állatok elől, túl nagy sebességű kanyarvétel, illetve másik járművel való ütközés móEbti útpályaelhagyás. OK A BETEGSÉG Az egészségi okokból bekövetkező baleset korántsem olyan sok, mint azt a közvélemény hiszi. Svéd kutatók kimrtatták, hogy — amennyiben az alkohol- és gyógyszerfogyasztástól eltekintünk — ezer baleset közül csupán egyben játszik szerepet a betegség. Egy ame­rikai megállapítss szerint 1348 azonnali halált okozó szívinfarktus kö­zül csak'52 következett be vezetés közben. Ezek alkalmával sem tör­tént azonban személyi sérülés, vagy jelentősebb anyagi kár. FESZÜLTSÉG A SZTRÁDÁN Az autópályákon a járművezetők kevesebb feszültség alatt vezetnek, mint az országutakon vagy a városi forgalomban. Még 120 kilométer per órás tempónál sem lépi túl á pulzus­szám a normálérték 130 százalékát. Stressz azonban itt if, fel­lép, ha a vezető nem tartja be a követési távolságot, ff* ven méteres követési köz esetén a reakcióidő körülbelül másfél másodperc, százötven méter esetén öt másodpercre nő. Minél kisebb a követési távolság, annál nagyobb a feszültség a ve­zetőben. Két és fél, három másodperces időköz még nyugodt pszichés állapottal jár általában. Fél órás autónályázás után i.zonban mé,r jelentkeznek a fáradtság első jelei, ezek gyako- ibb és gyorsabb reakciókat eredményeznek. Ez viszont növe­li a stresszsrtékeket. Balesetmentes közlekedést és kellemes hétvéget kíván gya­logosoknak és járművezetőknek egyaránt: Roóz Pétéi ■*

Next

/
Oldalképek
Tartalom