Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

1981. OKTÓBER 5., PÉNTEK Védőfeíszsrdés kötelei©! Veszélyes, olyannyira, hogy itt illik nagyon komolyan venni az utasítást: védőfelszerelés kötelező! A bőrkötény és szemüveg védelmében dolgozó asszonyok az ócsai Vörös Október Mgtsz Hypó-üzemében a töltőgépeket kezelik, illetve a kész literes palackokat zárják le Trencsényi Zoltán felvétele Az ülésszak előtt Képviselők eszmecseréié Az országgyűlés soron kö­vetkező, őszi ülésszakára ké­szül a Pest megyei képviselő- csoport is. Ennek jegyében tegnap délelőtt a megyei ta­nács vb-termében S. Hegedűs László vezetésével tartotta a javasolt napirendekhez kap­csolódó megbeszélését a me­gyei képviselőcsoport. S hogy volt mit megbeszélni, miről ■eszmét cserélni, annak bizo­nyítékául elég megemlíteni a javasolt napirendeket. A tisz­tességtelen gazdasági tevé­kenységhez, a versenyhez, a tanácstörvény végrehajtásához kapcsolódó tapasztalatok bir­tokában vannak a képviselők. S hogy mondandóban nincs s nem lesz hiány, azt az észre­vételek sora jellemezte. A külügyminiszter beszámolóját nagy érdeklődés előzi meg. Orvos- és gyégyszerésmopok Szentendrén - az onkológiáról Rangot vívott ki magának a Pest megyei orvosok, gyógysze­reszek és egészségügyi dolgozók napja, az itt gyógyítók tudo­mányos seregszemléje. Idén éppen tizedik alkalommal rendez­ték meg a tanácskozást, amely ünnepélyes külsőségek között, tegnap nyílt meg Szentendrén, a Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár színháztermében. A tanácskozás alkalmából a helyszínen mutatta be a vá­ci Híradástechnikai Anyagok Gyára mágnesmezős terápiára szolgáló berendezését a Pul- satront, amelynek, sorozat- gyártására immár megkapták az engedélyt. Tudományos munka Az eseményen az egészség­ügy mintegy félezer itteni dolgozója vett részt. A meg­nyitón jelen volt dr. Pesta Lászlót az országgyűlés szo­ciális és egészségügyi bizott­ságának elnöke, dr. Kaposvá­ri Júlia, a Magyar Vöröske­reszt főtitkár-helyettese és Ba­rinkat Oszkárné, a tudomá­nyos tanácskozás fővédnöke. A vendéglátó város nevé­ben Marosvölgyi Lajos Szent­endre tanácsának elnöke kö­szöntötte a résztvevőket, majd dr. Zádor András, a Pest me­gyei Tanács egészségügyi osz­tályának vezetője mondott megnyitót, hangsúlyozva, hogy a megye 13 ezer egész­ségügyi dolgozójának tudomá­nyos munkáját tükrözi a mos­tani tanácskozás. Bevezetőjében dr. Hutás Imre egészségügyi miniszter- helyettes szólt arról, hogy a tanácskozás fő témáját adó — a daganatos betegség, mind gyakoribb. Míg 1931-ben 100 ezer lakosra 103 ilyen eset ju­tott, 1982-ben már 263. A mi­nisztérium terveiben kiemelt szerepet kap a második leg­gyakoribb halálok, a rák el­leni küzdelem, s ezen belül Is a leghatásosabb megelőzés. Előadássorozat Ezután került sor az orvos­és gyógyszerésznapok alkal^ mából kiírt pályázat ered­ményhirdetésére, a díjakat dr. Vörösmarthy Dániel, a Pest megyei Tudományos Bizottság elnöke adta át. A kongresszus érdemi mun­kája dr. Gyenes György pro­fesszornak, az Országos On­kológiai Intézet igazgatóhe­lyettesének az onkológiai be­tegellátás és gondozás helyze­tét elemző előadásával kezdő­dött, majd dr. Varga István, dr. Hüttl Tivadar professzor és dr. Konyár Éva. a Sem­melweis kórház osztályveze­tői, dr. Tengelyi Vilmos, a Törökbálinti Tüdőgyógyinté­zet igazgató főorvosa, és dr. Iglódi Ferenc Pest megyei on­kológus szakfőorvos referátu­ma hangzott el. egy-egy gyó­gyászati ág szemszögéből ele­mezve a rák megelőzése, fel­ismerése, kezelése, a betegek gondozása, rehabilitációja eredményeit, feladatait. Pályázatok A Pest megyei orvosok, gyógy­szerészek és egészségügyi dolgozók napjára hirdetett pályázaton a kór­házi másodorvosok kategóriájában első díjat kapott dr. Lichtenberger György, a Semmelweis Kórház gé­gészeti osztályának dolgozója A betegellátást megkönnyítő, a reha­bilitációt segítő előtét-tartállyal el­látott patentzáras új légcsőkanál és klinikai alkalmazása című munká­jáért. A rendelő és gondozó intézeti or­vosok közül első díjat nyert dr. Hargitai Ernő, a dabasi szakorvo­si rendelő dolgozója Nem integrált egységben muKödo sebészeti száK- rendelés lehetőségei az onkológiai betegellátásban című munkájáért. Ugyancsak első díjban részesült úr. Bíró János és cár. Mák Uaszió, a ceglédi vértranszfúziós állomás két dolgozója Véradók körében végzett tetanusz immunglobulin szint meghatározásának tapasztala­tai című dolgozata. A gyógyszerészek kategóriájában Farkasné dr. Tompa Ildikó Schuszter Józscfné budakalászi, illetve szentendrei gyógyszertári dolgozók kaptak első díjat A dohány egészségkárosító anyagai különös tekintettel a dohányzás és a tüdőrák kialakulása közötti ösz- sz efügg'és re című munkájukért. A kórházi egészségügyi szak­dolgozók közül első lett Gyenes Milialyné, a Semmelweis Kórház kórbonctanának dolgozója, munka jának címe: Nőgyógyászati cyto- lógiai szűrés értékelése a Sem­melweis Kórház ötéves anyagá­ban. A járóbeteg ellátásban tevékeny­kedő egészségügyi szakdolgozók kategóriájában első dr. Kerekes Béláné, a Semmelweis Kórház vr- thoptikai szakrendelésének dolgo­zója, Az amblyopia kezelésének módszere és eredménye az orthop- tikai szakrendelésen című munká­jával. Tanulságok Délután a plenáris ülés ke rekasztal-konferenciával foly­tatódott, miközben a másik szekcióban a gyógyszerészeti előadások hangzottak el. Ma folytatja munkáját az onko­lógiai szekció is. s szabadon választott témákról esik szó a harmadik szekcióban. A két nap során 73 előadó Ismerteti eredményeit, tudo­mányos vizsgálódásának ta­nulságait. Megoszlott vevőkör Ä tisztességes verseny Az utóbbi időben több olyan kereset érkezett a Pest megyei Bírósághoz, melyben a tisztes­séges piaci magatartás szabá­lyait kívánják tisztázni. Érdekes tapasztalatokat szol­gáltat az a per, melyet a Fer- rokémia Ipari Szövetkezet in­dított — tisztességtelen ver­seny magállapítására — a Solymári Vegyesipari Szövet­kezet ellen. A Ferrokémia hosszú ideje készíti és forgalmazza a hűtő­táskához használatos jégakku­kat, a solymáriak pedig két évvel ezelőtt kezdtek el fog­lalkozni ezzel a cikkel. A ko­rábban is gyártók álláspontja az volt, hogy az új termák kül­ső képe megtévesztésig hason­lít a régebbihez, és a verseny­társ ezáltal kívánja kihasznál­ni a másik cég gyártmányá­nak elismertségét, keresettsé­gét. A Pest megyei Bíróság a Magyar Kereskedelmi Kama­rától kért segítséget a vitás ügy eldöntéséhez. A szak vélemény szerint azo­nosság, illetve különbözőség megállapításánál a szemlélő emlékezetében megmaradó összbenyomás a 'döntő. Ebben az esetben pedig — bár a kér­déses tasakok alapanyaga, szí­ne és felirata azonos — az el­térések is nagyon jelentősek. Egyaránt kifejezésre jutnak a termékek formájában, mére­tében és jelölésében. Az üz­leti életben egyébként az utánzás sem tilos, ha nem szolgai másolás, és nem té­veszti meg a vásárlókat. Figyelemre méltó, hogy a Ferrokémia korábban a jég- akkugyártásban monopolhely­zetben volt, de mint a szol­gáltatott adatokból kitűnik, nem volt képes a belföldi piac igényeit kielégíteni. Bár rendelésállományuk az utóbbi időben csökkent — ami vitathatatlanul összefügg a solymáriak új üzletágának be­indításával —, vállalt szállító si kötelezettségeiknek így sem tudnak határidőre eleget ten­ni. A vizsgált időszakban több mint ötvenezer darab szállí­tásával elmaradtak. Ilyen kö­rülmények. között az új gyár­tók belépése nem jelent szá­mukra összegszerűen kimutat­ható veszteséget. A verseny­társ megjelenése csak a vevő­kör megoszlását eredményezte. Ebben a perben végül nem került sor bírói döntésre, mi­vel a Ferrokémia — feltehe­tően az érvek által meggyőz­ve — elállt a keresettől Gá. J. Közművelődési tanácskozás (Folytatás az l. oldalról.) veltság tartalma és szemlélete KorszeiúDb lett. Az áltaianos es a kuzepiskoiáküol kikerülő fiatalok tudásszintűé azonban gyakran meg nem kielégítő. Lz a rossz tanítási módsze­reknek és szükséges erőfeszí­tés hiányának is tulajdonítha­tó — tette hozzá. Jellemző Kulturális életünkre, hogy az elmúlt évtizedben egyre foko­zódó igény mutatkozott a szó­rakoztatás különféle formái iránt, s ezt a szükségletet gyakran az értelemnek es az ízlésnek tett engedmények arán elégítettük ki. A továbbiakban kitért a kultúra támogatásával össze­függő kérdésekre. Rámutatott: ha együtt vizsgáljuk a tudo­mányos kutatást, az oktatást, a művészeti tevékenységeket és a közművelődést, akkor az utóbbi években az összkölt­ségvetés 8—9 százalékát, az itthon felhasznált nemzeti jö­vedelem 6—7 százalékát for­dítottuk kultúrára. Az Unes- co-statisztikák szerint ezekkel az arányokkal az országok kö­zépmezőnyében helyezkedünk el. A szűkebb gazdasági lehe­tőségek ellenére az utóbbi tíz évben tovább fejlődött az .in­tézményhálózat, mindenkelőtt az oktatásban. Üj könyvtárak, múzeumok, művelődési ottho­nok és közponok jöttek létre, sőt, új intézménytípusok is ki­alakultak, mint például a ne­velési központok, a közösségi házak, a szabadidő-centrumok, faluházak. Az állam a mecénás A közművelődés terjesztette műveltség tartalmát elemezve kiemelte a tudományos világ­nézet közvetítésének fontossá­gát, a társadalmi valóság hi­teles megismertetésében a köz- művelődésre háruló feladato­kat. Az elmúlt 10—15 esztendő­ben megsokasodtak a különfé­le irányzatok a magyar mű­vészeti éleiben — állapította meg Köpeczi Béla. Az állam, mint mecénás, természetesen nem közömbös az új mondani­valókhoz nélkülözhetetlen új előadásmódok kikísérletezése iránt, de a fő feladat a nagy- közönség igényeinek színvona­las kielégítése és ízlésének fej­lesztése. A művelődéspolitiká­ban az utóbbi esztendőkben kevés szó esett az úgynevezett mindennapi kultúráról, amely­be beletartozik egyebek közt a beszéd, a munka, az egész­ségügyi és a lakáskultúra is. Sok területen a régi normák és szokások helyett újak ala­kultak ki, ugyanakkor töre­kedni kell az általános, hu­mánus értékek és magatartás- formák megőrzésére. A laza­sággal, a rendetlenséggel szem­ben az értelmes rend, a min­denkit szolgáló fegyelem, a tisztesség atmoszféráját kell kialakítani — hangoztatta. Nyitottság sz újra Köpeczi Béla a továbbiak­ban részletesen foglalkozott a közművelődési munka több, az előrelépés szempontjából külö­nösen lényeges területével, összefüggésével. Egyebek mel­lett kitért az amatőr művészeti mozgalom helyzetére, a fel­nőttoktatás továbbfejlesztésé­nek lehetőségeire, a közműve­lődési intézmények gazdálko­dási rendszerének tapasztala­taira, s a kultúraközvetítő munka személyi feltételeire. Előadását mintegy összefoglal­va befejezésül hangoztatta: — Nyitottság az újra; a ha­zai és a külföldi — mindenek­előtt szocialista — értékek jobb számontartása; az igé­nyek kielégítése és felkeltése; a tudomány, az irodalom, a művészetek kimagasló értékei­nek előtérbe állítása; nagyobb rugalmasság a formákban és az eszközökben; társadalmasí­tás; gazdaságosság, de nem kommerciaíizálás: az értelmi­ség különböző rétegeinek cse- lekvőbb részvétele; a közmű­velődés munkásainak tudato­sabb elkötelezettsége és jobb felkészítése, társadalmi szere­pük erősítése és megbecsülése — ezek a legfontosabb célok, amelyeket meg kell, valósíta­nunk. Pest megyei felszólalás a vitában A vitában hozzászólók ab­ból a szempontból vizsgálták a közművelődés folyamatait, illetve egy-egy részterületét, hogy a legutóbbi tíz évben, valóban végbement-e a kívánt szemléletváltozás a közműve­lődésben, s valóra vált-e a közművelődési törvény min­den előírása. A felszólalások­ban megfogalmazódó válasz szerint, az 1974-es párthatá­rozat, s a törvény hosszabb távra határozta meg a tenni­valókat, intenzív pályára ál­lítva a közművelődés fejlődé­sét. Az előrelépés vitathatat­lan, de kétségtelen, hogy több területen elmaradtunk valódi lehetőségeinktől. A felszólalók sorában dr. Nagy Mihály, a toki Egyetér­tés Termelőszövetkezet elnö­ke, a gazdaság és a közmű­velődés kapcsolatáról beszélt. — Mit tud tenni egy olyan termelőszövetkezet — tette fel a kérdést —, amely öt község területén, négyezer hektáron gazdálkodik? Sokat. Mert egy percre sem téveszt­hetjük szem elől, hogy a gaz­dasági feladatokat csak felké­szült emberekkel lehet meg­oldani. Ma már egyetlen gaz­dasági egység sem elégedhet meg azzal, hogy csak mun­kaalkalmat teremt, jövedel­met biztosít. Fel kell vállalnia a falu közösségének, művelő­dési életének, szociális létesít­ményeinek a támogatását is. Ezt szem előtt tartva újítot­tuk föl mi is 1974-ben másfél millió forintért a művelődési ház és a könyvtár épületét, s egyúttal saját fenntartásba vettük. Évi 870 ezer forintot fordítunk az intézmény fenn­tartására, működtetésére. De nemcsak mi támogatjuk a közművelődést. Nem tudok olyan szövetkezetről a megyé­ben, amely valamilyen formá­ban ne segítené a művelődési intézményeket. Pest megyében 99 művelődési ház és könyv­tár működik közös fenntar­tásban. s az ipari üzemek, szövetkezetek évente tízmil­lió forinttal járulnak hozzá a költségeikhez. — Műveltebb, kiegyensú­lyozottabb emberekkel köny­üfgy kessiKefdapüomás DimsIsornsztiSséS Kamionnal a világ útjain Nem mindennapi kitünte­tést kapott Stubics János, a Volán-Tefu gépkocsivezetője: a Nemzetközi Fuvarozási Szervezet — az IRU — ál­tal alapított becsületdiplomát vehette át. Miért rá esett a választás? — kérdeztük a bol­dog kitüntetettől. — Ezt az elismerést azok kapják, akik hosszú éveken át baleset nélkül vezetnek a világ közútjain, s többször bebizonyítják, hogy nemcsak jó pilóták, hanem jó kollégák is. Én eddig összesen 1 millió 250 ezer kilométert tettem meg kocsimmal jelentősebb esemény nélkül. Stubics János a 6. számú üzemigazgatóságon dolgozik. Hivatását 1951-ben válasz­tatta: előbb Győrben, később Budapesten, a Hungaroca- mionnál dolgozott. A Volán- Tefuhoz 1969-ben lépett be. A család Dunaharasztin lakik. Két fia is hamar megszerette az autózást, s ezért az autó­szerelői szakmát választották. — Már a fél világot bejár­tam — folytatja Stubics Já­nos. Majd azt mondja: van­nak már megszokott útjai, olyanok, amelyeket annyira ismert, hogy néha úgy tűnik: egyik szobából a másikba ment csak át. Mindig egyedül vág neki a hosszú távolságok­nak. Ilyenkor nagyon fontos, hogy megfelelő tartalékalkat­részek legyenek kéznél, mert megesik, szükség lehet rájuk. Persze, nemcsak neki... — Nemegyszer előfordult már, hogy kollégáim — sok­szor külföldiek is — megállí­tanak: elromlott a kocsijuk, kérik, segítsek. Tudják már, hogy nálam mindig van va­lami használható. Ha más nem, egy jó ötlet... Ha külföldön szabad ideje van, sétál. Néha vásárol: uno­kája, a nyolchónapos kislány nagyon szereti a matchboxo- kat. Már egész gyűjteményt hozott neki a nagypapa. — Nemrég új autót kaptam — mondja. — A régi Rába nyergesvontatóval 600 ezer kilométert mentem. Nagyon összenőttünk, én és a kocsi, ezért hát egy kicsit nehéz szívvel váltam meg tőle. De a technikai haladás előtt meg kell hajolni: az új Rá­bám már turbófeltöltéses, job­ban bírja a strapát, főleg a hegymeneteket. Nagyon fon­tosnak tartom az üzembizton­ságot. Idehaza is gyakran né­zem át a főbb részegységeket, nehogy útközben érjen meg­lepetés. Bár megtörtént, hogy külföldön szétment a sebes­ségváltóm. Hazatáviratoztam. Küldtek egy másikat — az is rossz volt. Ott, az út szélén csináltam a kettőből egy jót, s végül így érkeztem meg. Elmondja, hogy a felesé­ge újabban egyre-másra kér­dezgeti tőle: most már idősebb vagv, miért nem hagyod ab­ba? Nem teheti, válaszolja: ez a hobbija. Ha beteg, s beül a volán mögé. űav érzi. meggyó­gyult... Boldog ember. Furucz Zoltán nyebben lehet megoldani a gazdasági feladatokat. Csak ha ezt tekintem is, megéri ez a befektetés. Természetesen az eredmény nem máról hol­napra mutatkozik meg. Tü­relemre, kitartásra van szük­ség. Többen foglalkoztak a nép­művelők élet- és munkakörül­ményeivel. Hangsúlyozták, hogy e viszonylag kis létszá­mú értelmiségi réteg gondjai szélesebb tömegeket érintenek. Nem megfelelő a szakma tár­sadalmi tekintélye — hangzott el —, és fontos lenne, hogy a mindnyájunkat érintő dönté­sek kialakításakor, mint szak­emberektől fogadják el véle­ményüket. A művelődési häzajs tevékenységét elemezve egy­öntetű volt az a vélemény, hogy az intézményi munka­tervek, programok kialakításá­ban a jelenleginél jóval na­gyobb figyelmet kell fordítani a valós lakossági szükségletek kielégítésére. A közművelődési gyakorlat­nak jobban kell igazodnia a megváltozott gazdasági és tár­sadalmi körülményekhez —• állapították meg. Kétségtelen, hogy jelenleg az előrehaladás a művelődés területén is las­súbb, és gyakran ellentmondá­sokkal terhelt. Ám e korlátok figyelembevételével is igaz, hogy számos kihasználatlan le­hetőség van a művelődési in­tézmények gyakorlati munká­jában. Több felszólaló megállapítot­ta, hogy a kultúra demokra­tizmusának kibontakoztatása, a társadalmasítás —1 mint kö­vetelmény és mint lehetőség — a közművelődés fejlesztésé­nek fontos ösztönzője. Mások arról szóltak, hogy a hatókör szélesítése, s a működési fel­tételek javítása helyenkint az anyagi erőforrások növelését teszi szükségessé, s az eddigi­nél célszerűbb munkát köve­tel. A vitában többen foglal­koztak a munkakultúra és a társadalom általános műveltsé­gi helyzetének összefüggései­vel. Ma még sok munkahelyen nem ismerik fel a gazdasági és művelődési feladatok össze­tartozását, gyakran szembeál­lítják a kettőt. Holott — mint hangsúlyozták — a gazdasági reformot nem lehet a közmű­velődés reformja nélkül vég­rehajtani. Felmerült az önképzés téma­köre is. A felszólalók rámu­tattak az önművelés jelentősé­gére, arra, hogy az amatőr mozgalmaknak fontos szere­pük van a nézővé nevelésben. Sok ellentmondásával együtt a szocialista brigádok művelő- dási tevékenysége ma is a munkahelyi művelődés alapja. Nyilvánvaló azonban, hogy munkájukra erősen hat a gaz­daság — benne az egyén — helyzete. A fanácskozás első napján a vitában megfogalmazódott, hogy a közművelődési pártha­tározatban, illetve a törvény­ben lefektetett célok és felada­tok megvalósítása az elmúlt évtizedben megkezdődött, és több területen számottevő eredményeket hozott. Ugyan­akkor az e dokumentumokban foglaltak végrehajtása — a megváltozott társadalmi, gaz­dasági körülményeket, vala­mint a társadalmi igényeket fiíve’cmbe véve — számos to­vábbi tennivalót ad. Az országos közművelődési tanácskozás ma úiahb felszó­lalásokkal folytatódik. S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom