Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-30 / 255. szám

f NAG örosi A PEST MEGYE! hírlap különkiadása XXVIII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM 1984. OKTÓBER 30., KEDD Bújik már az őszi vetés Gyárba hordják a cukorrépát A takarmánykeverék jufícsemege lesz Verőfényes volt a hét utol­só napja, mintha az október ezzel az aranyló ragyogással gkart volna elköszönni. Mesz- sze, amerre a szem ellát, megnyugtató a kép a Dél- Pest megyei határban. Van látszata az igyekvő munkának, eredménye, a zsendülő őszi vetés képében itt-ott már ki­kandikál az eső áztatta föld­ből. Téli legelőnek A ceglédi és a környező községbeli termelőszövetkeze­tek, gazdaságok, beleértve a nagykőrösit is, több mint 12 110 hektáron terveztek bú­zavetést. A vetés vége felé járnak, jó ütemben haladtak. A múlt hét közepén a mag­nak már több mint nyolcvan százaléka földben volt. Az őszi árpára már nincsen gond, több mint 1900 hektáron ve­tették el, 'a múlt hét végére a munkából csak valóban morzsányi maradt. A legjobb időben került a földbe a rozs, több is a tervezettnél, mivel a 2180 hektárnyi he­lyett rozsot 2203 hektáron ve­tettek a. közös gazdaságok. Az eső a vetéshez jókor érke­zett. őszi takarmánykeveréket 363 hektár területen termesztenek ezen a vidéken. A törteit Dó­zsa Termelőszövetkezet téli i uh legelőn ék szánta főként ezt a veteményt, mások a ta­vaszi zöldetetéshez a jószág­állománynak. Űj lucernatele­pítés majdnem 200 hektáron történt. A vetések mellett ter­mészetesen az őszi földműn kákát is annak rendje s mód­ja szerint végzik. Tart még az őszi mélyszántás, a szer­ves trágyázás, a vetőágy-előké­szítés. Gépeikkel is gondosan bánnak a gazdaságok, a meg előző karbantartás rendszere, a javítások nem húzódnak el, sőt, amit lehet, igyekeznek kinn, a helyszínen javítani, hogy időt is nyerjenek vele. Betakarítani is van még mit — bár a mennyiség bi­zony sok közös gazdaságot nem örvendeztet meg. Nem úgy fizetett a napraforgó, mint amilyen termésered­ményt terveztek, vártak vöt na. Ezt az olajnövényt Cegléd és térségében 4293 hektáron vetették el, ebből a legtöbb a Ceglédi Állami Tangazdaság földje, több mint ezerkétszáz hektár. 1.8 tonna lett náluk a hektáronkénti átlagtermés. Mem kötött a magja A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz 287 hektáros napraforgósa és a tápiószőlősi Űj Barázda Termelőszövetke­zet 314 hektáros tányéricása 2,3 tonna szemtermést adott hektáronként. A területen, Ceglédet és környékét bele­értve 2,2 tonnás hektáronkén­ti átlagot terveztek ebből és az átlagos terméseredmény 1,9 tonna lett. Az aszály sok b<yt okozott. Szemesedett ugyan a Orvosság is lehet Gomba mádra né a gomba A szabadon termő gomba­fajok már az ókörban is ízle­tes, különleges fogásként sze­repeltek az ember táplálko­zásában. Japánban és Kíná­ban mintegy 2000 éve ter­mesztik az úgynevezett siita- kegombát, amelyet orvosság­ként is használnak. A gombák mesterséges termesztése Euró­pában jóval később terjedt el, az első aöatok a XVII. szá­zadból valók. A csiperketermesztés ősha­zája Franciaország. A csiperke — feltehetően — a trágyakaz­lakon, a melegágyakban való gyakori megjelenésének kö­szönheti felfedezését, a mes­terséges termesztés megkezdé­sét. A kezdeti, jelentősebb mé­retű csiperketermesztés a Pá­rizs környéki kőbányákban folyt. A XIX. század közepén jutott el a gombatermesztés Angliába, ahol először a szabadban, majd üvegházak ban folytatták, később — spe­ciálisan erre a célra — ter­mesztőházakat építettek. A csiperketermesztés az 1900-as evek elején Európában meghonosodott. Hazánkban a gombater­mesztést először melegásvak- ban, földbe vájt kunyhókban végezték. Hamarosan a Buda­pest környéki kőbányák tár­náit foglalták el a gombater­mesztők: 1900-ban már körül­belül 20 ezer négyzetméteren termesztettek gombát. Igazán nagy lendületet a magyar gombacsíra megjelenésekor vett a hazai termesztés, mert a csíra minősége felvette a ver­senyt a franciával, és csakha­mar világhírre tett szert. A felszabadulás előtt ha­zánkban három gombacsíra- kcszítő laboratórium műkö­dött, ekkor mintegy 200 ezer négyzetméteren végeztek tér- r -sztést, aminek 600 ezer logramm gomba volt az ered­ménye. A hazai módszer nagyjából a klasszikus francia gombatermesztést követte. Táptalajként kizárólag zabbal és szénával etetett, szalmával almozott lovak trágyáját hasz­nálták, amelyet 28 napig kom­posztáltak. Minden munkát kézi erővel végeztek. A ter­mésidő általában 3 hónapig tartott, a termésátlag 3—4 ki­logramm volt négyzetméteren­ként. Az államosítást követően 1954-ben indult fejlődésnek a hazai gombatermesztés. 1964- ben többszintes, hőkezelésre alkalmas sziklapincében pró­bálkoztak a modem termesz­téssel, de ez a kísérlet megbu­kott. Három évvel később — 1967-ben — a csepeli Duna Termelőszövetkezet építette fel az első korszerű termesztő­üzemet, amely beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A szövetkezet — az állami Gom­batermelési Vállalat átvételé­vel — egyesítette a szakmai és anyagi erőket, s biztosította a gombatermesztés fejlődé­sét. Az elért eredmények alap­ján a MÉM 1975-ben a gom­batermesztési rendszer gesz­torságával bízta meg a csepeli közös gazdaságot. A termelés rendszerszerű megszervezése eleinte nehezen ment, mert kezdetben a part­nergazdaságok nem tudtak hőkezelt, becsírázott kom- poszthoz jutni. Ám abo” ezt az akadályt elhárították a gesztorgazdaság szakemberei, a hazai gombatermesztés nagy lendületet vett. Számos szocialista ország szakemberei nálunk tanulták meg a go: batermesztés fortélyait. Kétségtelen, a gombafo­gyasztásban még nem tarto­zunk az elsők közé. A hazai 40 dekagrammal szemben NSZK-ban például 2,5 kilo­grammot esznek meg a sok fehérjét és vitamint tartalma­zó gombákból. Cs. J. napraforgó tányérja, de a magkötés nem volt tökeietes, üregek maradtak a szemek. A cukorrépaszedés félidőnél tart; 1372 hektárról keli be- gyűj ceni, természetesen gép segítségével. A tangazdaság eddigi számításai szerint 38,4 tonnát hozott egy-egy hektár „cukorvetés”, felszedni 491 nektárról kell. A cukorrépa« közös gazdaságok átlagosan több mint 40 tonna répát ter­veztek hektáronként, am az ábra most 34,2-es termésátla­got mutat. Végül is, ez még jobb lehet. Legtöbben a Szol­noki Cukorgyárba viszik a termést. A körzet termelőszövetkeze­tei, gazdaságai takarmányku­koricát 8240 hektáron vetet­tek. A kukorica bizony nem hozta a tervezettet, nem kell ismételni, hogy miért; 6,9 ton­nányit kellett volna letörni átlagosan egy-egy hektárról, ehelyett jó, ha 4 tonnánál va­lamivel többet be tudnak gyűjteni. Sajnos, ez több közös gazda­ság tervezett év végi eredmé­nyén otthagyja majd a nyo­mát, igyekezetük, akaratuk ellenére. A többihez képest igen jónak mondhatja takar­mánykukorica-termését az abonyi Ságvári Termelőszö­vetkezet. Ezt 725 hektáron ve­tették, a múlt héten betaka­rították több mint felét, 5 tonna lett a hektáronkénti átlag, ami bár kevesebb, mint szerették volna, de több, mint másoké. Hibrid kukoricával a Ceglédi Állami Tangazdaság foglalko­zott 1124 hektár területen. A termés a tervezettnek a fele lett. nem kapott időben csa­padékot a kukorica, sínylő­dött, nem fejlődött. Ä fagy is ette A szőlőről majdnem minden szőlős termelőszövetkezet azt mondja, hogy volt már jobb is, több is. Hét gazdaság fog­lalkozik szőlőtermesztéssel, összesen 660 hektáron. Már leszüreteltek több mint négy­száz hektárnyit. Volt bizony, ahol igen gyorsan haladtak a sorral, mert „ritka szép” volt a szőlő. A területi átlagter­més az edäigi eredmények alapján hektáronként 5.8 ton­na a tervezett 7,3 helyett. Leg­nagyobb szőlőse a tangazda­ságnak van. Félidőnél tarta­nak, a cukorfokról úgy nyi­latkoznak, hogy az átlagos. A négy almatermesztő gaz­daságban a gyümölcsöt 574 hektárról szedték, ebből az albertirsai Micsurin Tsz-é 361 hektár. A szüret lassan a vé­ge felé jár. Az almát a faav károsította, jóval kevesebb termett a tervezettnél, munka viszont éppen annyi volt vele, mint egyébként, sőt, talán még több is. A fák gondozá­sát szakszerűen folytatják, a jövő évi szebb termés remé­nyében. Eszes Katalin MHSZ műszaki kfek Fejőgulyás a számitégépiiél Jól jártak azok, akik felke resték a minap az MTESZ- székház előadótermét, s meg­hallgatták Mátay Andrásnak, az Információtechnika Vállalat termelési osztályvezetőjének előadását a számítógépek munkahelyi alkalmazásának lehetőségeiről. Rendkívül vi lágos, közérthető, példákkal megtűzdelt beszámolója reális képet adott a hazai mikro­elektronikai alkalmazási gya korlatról, s benne saját válla­lata tevékenységéről. Mire is számíthat ma egy középvállalat, ha rászánja ma­gát, s engedve a kor kénysze­rének, számítógépet akar vásá­rolni? r’ogy azonnal... Először is, szinte zavarba hozhatja a bőséges kínálat. Je­lenleg huszonnyolcféle hazai, s további tizennyolcféle import­eredetű berendezés közül lehet választani. Az ITV a kompute­reket nemcsak eladja, de azo­kat karbantartja, javítja is, s úgynevezett alkalmazástechni kai szolgáltatást is nyújt — erről bővebbet kicsit később — s a nagyságrendre jellem­ző. hogy az ország információ- technikai állományának het­ven százaléka fölött őrködnek, s legújabban a számítógépek­kel kapcsolatos gyártmányokat is felvették a termelési struk túrába — példa erre a Juno- DATASET (erről fényképes ri­portban számoltunk be a kö zelmúltban), de a világhírű Philips céggel kialakított együttműködés keretében szín­átalakító berendezés gyártását kezdik meg, amellyel elérhető, hogy a különböző gyártmányú számítástechnikai eszközök egymással „összeférhetők” le­gyenek. Ugyanis, mint az köz­tudott, a színes televíziózás három rendszer szerint törté­nik, s az említett eszköz eze­ket hangolja össze. Szintén az utóbbi egy-két hónap (!) törté­nése, hogy előrehaladott stá­diumban vannak a tárgyalások színes monitorok gyártásáról, ami az eddigieknél nagyjából kétszer jobb felbontást tesz le­hetővé, s (Nyugat-)Európában éppen ez a gyártmány lenne az első. Ez már csak azért is figyelmet érdemel, mert a ha zai számítástechnika óriása, a Videoton, ezáltal — mivel árucsere-gyártási kooperáció­val végeznék — hazai beren­dezéshez jutna, s versenyké­pessége is nőne. Említettük volt az alkalma­zástechnikai szolgáltatást. Ez az ügyfelek komplex kiszolgá­lását jelenti. Ha például egy gazdasági egység, monfijuk, ASCOTA könyvelőgépeit sze­retné kiváltani, az ITV segít a számítógép kiválasztásában, a megrendelés lebonyolításé ban, közben felkészíti a válla­latot a gép fogadására, azután telepít, üzembe állít, betanít, karbantart (mi kell még?), s előkészületeket tesz a szoftver- fejlesztésre is. Ezáltal a letele­pítés után azonnal dolgozik a gép .... S ha további bővítésre van szükség, a hazánkban fel­lelhető legnagyobb kapacitású eszközig újra eljátszható mindez... Magyarországon egyre elter­jedtebb a COMMODORE 64 személyi számítógép. Jó hír azoknak, akik ilyet szeretné­nek telepíteni, hogy még eb­ben az évben beérkezik az or­szágba a már giga-mininek becézhető 700-as á 1100-as so­rozat is. ez utóbbi egy mega­bájt (!) kapacitású, vagyis köz­ponti memóriája egymillió adatot képes egyidejűleg tá­rolni. S akiknek a fejlesztési alapból nem futia. lízing kere­tében a NOVOTRADE Rt.-től Közművelődési naptár Október 30-án, kedden 16 órakor az Arany János Mű­velődési Központban a taka­rékossági világnap megyei ün­nepségét tartják, melyen az ünnepi beszédet dr. Kállai Lajos pénzügyminiszter-he­lyettes mondja. A műsorban közreműködik: Szuhai Balázs, Gárdonyi Edit, Ligeti Tibor és dr. Turpinszki Béla. Október 31-én szerdán, 11 órakor az Arany János Műve­lődési Központ nyugdíjas­klubjában Tóth Tibor tart elő­adást, Balkán címei. Ugyanott 18 órakor a nők akadémiája előadásai soroza­tában Szabó Zsófia, a városi tanács városgazdálkodási osz­tályának csoportvezetője Nagykőrös ellátása és keres­kedelme címmel tart előadást. November 2-án, pénteken Nagykőrös felszabadulásának 40. és a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 67. évfordu­lója tiszteletére rendezett ün­nepség, valamint felszabadulá­sunk 40. évfordulója alkalmá­ból összeállított megyei ván­dorkiállítás megnyitása. is beszerezhetik a masinákat. (Gazdasági életben járatlanabb olvasóink kedvéért: a fejlesz­tésre fordítható „forint’’ nem egészen ugyanaz a „költségfo­rinttal’’. Az utóbbit könnyebb kiadni, a lízing pontosan erre épít: négy év a bérleti díj, így a gép árának 2,15-szörösét kell kifizetni, míg végül 100 fo­rintért átadják már a tulaj­donjogot is. Ez persze egysze­rűsített folyamat így leírva.) Az ITV a gépek mellé 138 szoftver terméket ajánl, ezek a NOVOTRADE Rt. által fej­lesztettek, de mint már emlí­tettük, újabban maga is „be­száll” a szoftver-üzletbe. Az előadás külön élménye volt, mikor ismertetésre ke­rült egy városgazdálkodási vállalat „gépre vitele”. Gyön­gyösön a VGV viszi COMMO­DORE 64-re tevékenységét. Készletnyilvántartást, forgalmi könyvelést (virágboltjuk van), gépkocsi futásteljesítmény vizsgálati összesítést, az ezeket összefogó főkönyvi könyvelést, s a kapcsolódó állóeszköz-nyil­vántartást bízzák a gépre. Iflssai gépek Az alkalmazott programok közös jellemzője, hogy mintegy „leművezetik” magukat, azaz a laikus is tud a géppel bánni. Persze, feltehető a kérdés: mi­be kerül mindez? A válasz: az attól függ ... ugyanis, ha vál­lalkozó is a vállalat, s például referenciaszerepet is elbír, ár­engedményt s a későbbiek so­rán még részesedést is kaphat, így tehát úgy a pontosabb: in­duláskor mennyit kell fizetni? Az előbb felsoroltak nagyjából háromszázezer forintot érnek, ami semmiképpen sem tekint­hető nagynak" — a szervezői órabér 800—1200 forint között van. No, és persze a világ nem áll meg a COMMODORE-nál, a hazai fejlesztők is dolgoznak, s a legnagyobb darabszámú gép lesz a PROPER, amiből 6, 16 és 32 bites szervezésűt is gyártanak. De piacon van a TZ—80 is, ez jövőre fut fel szintén, kár viszont, hogy a Videoton professzionális személyi számítógépe a köz­ponti egységre vonatkoztatott COCOM-embargó miatt késik. Ésszerűbbé tenni Az előadást hallgatva, ki­merült bennem a kérdés: ha egy vállalat áttér a számító­gépre, vajon hogyan érinti ez a munkaerőhelyzetet? Vagyis: felvétel(ek)re vagy elbocsá­tásaira lehet számítani? Mátay András: A gépeket mint már említettem, bárfc kezelheti, tehát felvétel sem­miképpen sem indokolt. Eddigi tapasztalatom szerint ügyesebb gépírók kezelik a gépet, de na­gyon sok helyen odaül a főnök is a klaviatúra elé, hisz úgy gyorsabb, s könnyebb a dön­tés... S elbocsátás? Én inkább ésszerű munkerő-átcsoportosí- tást említek. Hazai gyakorlat szerint a bérelszámolást száz­százötven személyenként egy dolgozó végzi, a számítógép ezt elintézi, tehát ők felszabadul­nak, s más munkabeosztást kaphatnak. Békéscsabán, egy ottani tehenészetben, takar­mányoptimalizálási programot irányít a számítógép, s az ada­tokat, a fejőgulyás üti be, sza­bad idejében.., Ballai Ottó Sporthírek Szép akciók - remsk gólok Nagykőrösi Kinizsi—Nyár­egyháza 5-0 (1-0). Kinizsi: Molnár — Farkas L, Kecskés, Adámi, Csikós, Zöldi, Szabó, Szőke (Sallai 65 p.), Benkó, Vigh (Kovács L. 55. p.), Farkas J. A jó talajú, de csúszós kö­rösi pálya többször megtréfál­ta a játékosokat. A vendég­csapat eleve védekezésre ren­dezkedett be, a körösi csapat állandóan támadott, de a leg­jobb helyzetek is kimaradtak a nagy akarás miatt. Vigh, Farkas J., Benkó szerezhettek volna gólt, de döntő pillanat­ban hibáztak. Nem volt egyol­dalú a játék, de az ellenfél gyors ellentámadásait biztosan hárította a körösi védelem. A 35. percben, jó egyéni já­ték után Vigh a kapuba bom­bázott. 1-0. Farkas jó egyé­ni játék után a kapusba lőtt, a körösi kapunál Kecskés sza­badított fel. A második félidőben kima­radt helyzetek után a 60 percben Szabó jól eltalált tá­voli lövése védhetetlenül vá­gódott a léc alá. 2-0. A 65 percben Kovács L. jó ívelését Benkó értékesítette. 3-0. Fo­kozatosan elfáradt a vendég­csapat, de a további gólok csak nehezen következtek, mert a kapusuk remekül vé­dett. A 78. percben Csikós át­adásából Farkas J. nagy lö­véssel remek gólt lőtt. 4-0. A 85. percben ismét Kovács L. beadásából Benkó volt ered­ményes. 5-0. A sportszerű mérkőzésen sok szép támadást vezetett a körösi csapat, de több helyze­tet kihagytak vagy a jól vé­dő nyáregyházi kapus hárí­tott. Jók: Farkas I., Szabó B., Adámi, Farkas I, Nk. Kinizsi ifi—Nyáregy­házi ifi 10-0 (4-0) Kinizsi ifi: Barabás (Orell) — Szívós, Mihályi, Szűcs, (Fer- csi), Hegedűs, Dani, Csapó, Pavelkó (Czinkus), Nagy (Hagymási), Koncz, Pálfi. A számszerű eredmény elle­nére sem volt egyoldalú a já­ték, a körösi ifik igen jól és gólratörően játszottak. Góllö­vő: Pálfi 4, Mihályi 2 (egyet 11-esből), Fercsi, Koncz, Hagy­mási, Dani. Jók; Mihályi, Csapó, Pálfi. Orell kapus be‘ mutatkozása sikeres volt. Gyömrői serd.—Nk. Kinizsi serd. 1-1 (0-1) Kinizsi serd.: Bagi — Csi­kós, Kovács, Kecskés Z., Szűcs, Eszes, Kurgyis, Vikor (Aszódi), Petrik (Somodi), Pa­rázs (Pörge), Tóth (Dér). Gyömrőn a hazaiak egyen­lítő gólja érintés nélküli szög­letrúgásból esett. A körösi csa­pat sok helyzetet kihagyott, az eredmény pontvesztésnek számít. Góllövő: Petrik. November 3-án, szombaton 12 órakor különautóbusz in­dul Törteire a Törtei—Kinizsi bajnoki mérkőzésre. Jelent­kezni Danes Györgynél lehet, Kossuth L. út 30. szám alatt. P. S. Jogi tanácsadás Október 31-én, szerdán dél­után 4 órától, a Hazafias Népfront irodájában (Dalma- dy Győző utca 3.) ingyenes jogi tanácsadást tartanak. Áramszünet A DÉMASZ nagykőrösi ki- rendeltsége értesíti a fogyasz­tókat, hogy október 31-én reg­gel 8 órától 12 óráig Kocséron a Táncsics Mihály, a Vörös­marty, az Ady Endre, a Rá­kóczi, az Árpád, a Wesselényi, a Zrínyi, a Ságvári, a Kinizsi, a Bem és a Hunyadi utcák­ban, november 1-én reggel 7 órától 15 óráig Nagykő­rösön a Gyöngyvirág és a Hó­virág utcákban áramszünet lesz. mm Mozi A szenzáció áldozata. Szí­nes, szinkronizált amerikai film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Karate lengyel módra. Szí­nes, szinkronizált csehszlovák film. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor. ISSN 01M-Í708 (Nagykőrösi 100=

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom