Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-28 / 254. szám

fr.kt < Mit. i rt 1981. OKTOBER 38., VASÄRNAP AEbietaba mennek Nagy sikere van a Kemence! Vegyesipari Szövetkezet által gyártott, mintegy 25 féle faipa­ri cikknek. Termékeik közül a vágódeszkák az idei évben már a ködös Albionba is eljutot­tak. Képünkön: Tóth László­né. az angol exportra készülő zsírcsatornás vágódeszkákat csomagolja. Kancsóvszki János felvétele A meősek sikere a nemzetközi munkaversenyben Jövőre százéves a kötöttárugyár A HÉT HÍREBBBm Már javában tart a munka- verseny, s egyre-másra érkez­nek a hírek, hogy mind több szocialista brigád csatlakozik a kongresszusi és felszabadu­lási felhíváshoz. A Váci Kö­töttárugyár kollektívái is ösz- szeállították vállalásaikat, s ezek a megváltozott szervezeti feltételekkel együtt több új. vonást is tartalmaznak. — Azért természetesen ra­gaszkodtunk a hagyományok­hoz is — kezdi beszélgetésün­ket Leyer Lászlóné, a szak- szervezeti bizottság politikai munkatársa. — Nálunk min­den esztendő januárjában a bizalmátestület fogadja el a munkaverseny irányelveit, amelyek fő vonásaikban a vál­lalat gazdasági tervére épül­nek. Emellett azonban tartal­maznak szociális, kulturális és más jellegű ajánlásokat is. Negyedéves értékelés Az idén új jelszót adott ki a közösségeiknek a szakszer­vezet és a kötöttárugyár köz- gazdasági bizottsága. 1984 le­gyen a minőség éve! — hir­dették meg a jelenlegi munka­verseny legfontosabb követel­ményét. Javaslatukban az is szerepelt, hogy a kollektívák készítsenek pályázatokat, ame­lyekben leírják, hol találtak megszüntetendő hibaforráso­kat. Kérték, indítsák el a ne adj tovább selejtes terméket akciót, s a munkahelyek foko­zottabb tisztántartásával csök­kentsék a szennyeződések miatti leértékeléseket. Ugyan­csak fontos célként jelölték meg, hogy a közös feladatok megoldására alakítsanak ki a brigádok egymással az eddigi­nél sokkal jobb kapcsolatokat. — Az elmúlt esztendőkben számtalanszor tapasztaltuk, hogy a termelés gyors válto­zásai miatt nagyon nehéz az éves értékelés — kapcsolódik beszélgetésünkbe Szalóki Sán- dorné, a szakszervezeti bizott­ság titkára. — Hogy. a válla­lások igazodjanak a minden­kori igényekhez, s ezzel jobban segítsük a gazdasági tervek megvalósítását, ezért az idén negyedévenként értékeljük a közösségek tevékenységét. Az idei vállalások is már eszerint álltak össze. Akad közöttük nem is egy, amely nagy erőfe­szítést követel a brigádoktól. Hadd említsem meg például a kötődéi Martos Flóra brigád felajánlását: ők az átlagosnál jobb minőségű munkát akar­nak végezni ebben az eszten­Eros a béke hímnek fákéra A fiatalok is tekak Islkestdai A kenforenda ma folytatja munkájúi (Folytatás az 1. oldalról) ' A konferencián felszólalt Romes Csandra; tolmácsolta -a taóábíkozás ráaiívévőihék á Béke-világtan ács üdvözletét,.s hangsúlyozta a nukleáris há­ború elleni világméretű össze­fogás szükségességét. A vitában részt vevők meg­győződéssel vallották: o világ­háború elkerülhető, a béke megőrzése elérhető cél. A hozzászólásokat követően Sztanyik B. László, az OBT el­nökhelyettese bejelentette: az 1978^ban, a IX. magyar béke­kongresszuson megválasztott Országos Béketanács mandá­tuma lejárt. A testület tagjai­nak köszönetét mondott mun­kájukért. Ezután Vályi Gábor, a jelölő bizottság vezetője is­mertette az új, a konferencián megalakuló 379 tagú tanács létrejöttén ele körülményeit. A X. országos békekonferen­cia plénuma egyhangúlag ki­mondta az új testület megala­kulását. majd döntött az „Or­szágos Béketqnács tiszteletbeli tagja” cím megalapításáról is, s megerősítette a jelölő bizott­ság javaslatát: húsz, a béke­mozgalomban évtizedeken át eredményes munkát kifejtett, neves személyiségnek ítélte oda a megtisztelő címet. A X. magyar országos béke­konferencia küldöttei tegnap délután öt szekcióban tanács­koztak, egyebek közt a béke­mozgalom időszerű kérdései­ről, az európai biztonságról, a leszerelésről s az enyhülés problémáiról. A fejlődő orszá­gokkal kapcsolatosan foglal­koztak a világban kialakult válsággócokkal, helyi konflik­tusokkal, amelyek veszélyez­tethetik Európa s az egész föld békéjét is. Az ifjúsági szekció­ban azt hangsúlyozták legin­kább, hogy a fiatalokat meg kell tanítani a bákeharcra. Kulturális életünk közismert személyiségei annak adtak hangot, hogy a tudósok, mű­vészek sokat tehetnek a hábo­rú elkerüléséért. A békekonferencia ma is­mét plenáris üléssel folytatja munkáját. ★ A Pest megyét képviselő küldöttek között volt szövet­kezeti dolgozó és pedagógus, munkás és lelkész egyaránt Tegnaptól pedig dr. Antal Jó­zsef, a GATE egyetemi tanára, Baranyai Tamás domonvi evangélikus lelkész, Fehér Fe­renc, a Csepel Autógyár gép­lakatos csoportvezetője, Kal­dertelekérné Sipos Mária va- sadi általános iskolai tanár, Laczkó Mihályné nagykátai szentendrei Munkácsy-díjas szobrászművész, Martin János maglódi nyugdíjas vasöntő, dr. Mondok Pál, a Fest me­gyei Tanács elnöke, Négyessy Ferenc pomázi kőműves, dr. Némethy Lászlóné gödöllői óvónő és Tóth Róza kocsári tsz-elnök személyesen tolmá­csolhatják a megye vala­mennyi lakójának békevágyát, akaratát az Országos Béketa­nács tagjaiként. A legfiatalabb Pest megyei küldöttéi, Kovács Katalinnal a gödöllői Ganz Árammérő- gyár műszerészével, a KISZ- bizottság titkárával a szünet­ben beszélgetünk. — őszintén örültem, ami­kor láttam, hogy milyen sok fiatal van a konferencia kül­döttei között — mondja. — Meggyőződésem, hogy jobban kell támaszkodni ebben a harcban a korosztályunk bé­kevágyára. Fájt azt hallani az egyik felszólalótól, hogy a mai fiatalok hadilábon állnak a hazafisággal, közömbösek a világ dolgai iránt. Sajnos, van is ebben igazság, de az, aki részese lehetett az elmúlt hét százezreket megmozgató fiata­los, lendületes bákedemonst- rációinak, annak a véleménye bizonyosan megváltozott a korosztályunkról — folytatja a huszonkét esztendős Kovács Katalin. — És azok a tizen-, huszonévesek, akik ott voltak a forró hangulatú gödöllői békegyűlcsen, vagy a százha­lombattai fáklyás felvonulá­son, bizonyosan gazdagabbak lettek lelkülíben és megértet­ték, hogy a háború ellen, a le­szerelésért, a nyugodt jövőért össze kell fognunk. S ilyenkor valamennyiünk aláírása, véle­ménye, tiltakozása is számít. A csinos kartali kislány olyan hévvel és lelkesedéssel beszél, hogy elhiszem, magá­val tudja ragadni a fiatalsá­got, a társait, akik — vélemé­nye szerint — valójában nem közömbösek és flegmák. — Divat ma ilyennek lenni, de egy-egy nagygyűlés, béke- demonstráció, ahol nemcsak az eszükre, hanem a szivükre, az érzelmeikre hatnak, kide­rül, hogy a mai fiatalok is tudnak . lelkesedni, szeretik énekelni a mozgalmi dalokat és képesek átérezni azok tar­talmát. Természetes hát — ha szót kap —, a békekonferencián is erről szeretne beszélni. Fehér Ferencet, a Csepel Auíljeyár. géplakatos .csoport­vezetőjét az Országos Béketa- n£cs tagjai közé Választották. — Bevallom, nagyon megle­pődtem, amikor kiderült, hogy jelölni szeretnének — emléke­zik vissza. — Hiszen úgy tud­tam, semmiféle békemozgalmi tapasztalatom nincs. Termé­szetesen békében’ akarok élni, olyan világiján, ahol nem a mind magasabb szintű fegy­verkezésre, hanem az élet job­bá, könnyebbé tételére költ- hetjük a pénzt. Én is szeret­ném nyugodt körülmények kö­zött fölnevelni a fiamat. Igaz, hogy a bélre ügyéért még nem dolgozott „hivatal­ból” Fehér Ferenc, azonban egy évtizedes ifjúsági mozgal­mi munka áll a háta mögött, KISZ-vezetőként bizonyította, hogy méltó a megbízatásra. — Mielőtt idejöttem, a Cse­pel Autógyárban elbeszélget­tem a munkatársaimmal — munkásokkal, mérnökökkel, fiatalokkal, idősekkel — a bé­kemozgalomról, az egyes em­berek szerepéről, felelősségé­ről. Kiderült, hogy szinte va­lamennyien nemcsak a békét tartják fontosnak — hiszen ez természetes —, hanem azt is, hogy tenni, cselekedni kell ér­te. De ahhoz, hogy a békében felnőtt gyermekeink is értsék ennek a fontosságát, nem elég őket leültetni este a Tv-hír- adó elé.- Nekik másképpen, több érzelemmel, számukra érthetőbben kell kommentálni a látottakat. Ha azt akarjuk, hogy a következő generáció is harcoljon a békéért, akkor szülőknek, pedagógusoknak, mozgalmi vezetőknek össze kell fognunk. — Éppen ezért választottam az ifjúsági szekciót — foly­tatta —, ennek a munkájában szeretnék részt venni. Örülök, hogy az utóbbi időben megkü- 'lönböztetstt figyelemmel for­dul társadalmunk a fiatalok felé. Megmutatkozik ez a bé­kekonferencián is, hiszen ta­lán m legnépesebb szekció lesz a miénk. Én, a harmincöt évemmel már csak jóindulat­tal számítok fiatalnak, éppen ezért érzek felelősséget irán­tuk. A jövő ifjúságát mi ne­veljük békeszerető, érte har­coló generációvá. De azt kívá­nom, hogy az utánunk jövők­nek ne kelljen olyan feszült, vészterhes időben élniük, mint nekünk. Blúza Katalin dobén. A szabászati Béke kol­lektíva a hulladékcsöikkentést vállalta, az előkészítőben ala­kult Fortuna brigád pedig egy olyan teámban tevékenykedik, amely a fonalgyártástól a késztermékig figyeli és segíti a takarékosságot. Ezenkívül ők alakítottak egy gazdasági mun­kaközösséget is, a kis csoport tagjai a vállalatnál fellelhető maradék kelmékből saját ter­vezésben és kivitelezésben varrnak különböző ruhákat, s azt értékesítik. A Váci Kötöttárugyárban — a vidéki telepeket is beleszá­mítva — összesen 101 szocia­lista brigád működik, mintegy 1100 tagot tömörítve. Vala­mennyi közösség csatlakozott a kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyhez. Ezt ösz- szekapcsolták azzal, hogy 1985- ben lesz 100 esztendős a vál­lalat. Jól és sokat *— A hármas jubileum je­gyében az idei felajánlások már eleve tartalmazták mind­azokat a többleteket, amelyek jól jelzik: a tavalyihoz képest ebben az évben sokkal na­gyobb erőpróba áll a kollektí­vák előtt — veszi át ismét a szót Leyer Lászlóné. — A leg­fontosabbnak természetesen a terv teljesítését tartjuk, ám nem mindegy, hogy hogyan! A kötöttárugyár az utóbbi idő­ben erőteljesen növelte export­ját, s ez azt jelenti, hogy csali jó minőségű, s elegendő ter­mékkel érhetjük el céljainkat. Nemrég megváltoztatták a munkaversenyben elnyerhető címeket is. A szocialista bri­gád oklevél, a különböző jel­vények és a vállalat kiváló brigádja kitüntetés mellett most már versenyre kelhetnek a kollektívák a gyáregység legjobbja címért is. Sőt: tava­lyi tevékenysége alapján a msó Teleki Blanka közössége elnyerte a nemzetközi munka­verseny élenjáró brigádja ki­tüntetést is, s erre a jövőben mások is pályázhatnak a kö­töttárugyárból. Ésszerű javaslatok A vállalatnál az idén készült el az új munkaverseny-sza- bályzat, amely nem jelent me­rev határokat, hiszen lehetőség van arra, hogy az ésszerű ja­vaslatok nyomán módosítsák. Már eddig is több érdekes és használható gondolatot fogal­maztak meg a brigádok, s így várható, hogy az új esztendő­ben a mostaninál testre sza­bottabb vállalásokkal szerez­hetnek újabb elismeréseket a kollektívák. F. Z. A*. eíSŐ autókiállítást Ma­gyarországon 1901 júniusában rendezték meg, a budapesti egykori Tatiersallban. Az iga­za szenzáció az volt, hogy itt hatvan fillérért — két fillé­rért adtak akkor egy péksüte­ményt! — a látogatók egy kör erejéig utasok lehettek vala­melyik — mint az egykori tu­dósítások egyikében olvasható — „hangos, büdös, rázós vas­baromban”. A kiállítás tagad­hatatlanul hozzájárult az üz­leti sikerhez, hiszen minden korábbinál több vasbanmot ad­tak el abban az évben, azaz 1901-ben, mert harmincnyolc gépkocsi kapott rendszámot... Napjaink szidott és áhított tárgya kevésbé ráz, kevésbé hangos, viszont aligha kevésbé büdös. Sokat változott, alapjai­ban azonban azonos a régi-régi elődökkel, azokkal, amelyek­hez Csonka János és Bánki Donát megszerkesztette azt az új rendszerű porlasztót, amely­re 1893. október 18-án kértek szabadalmat. Sok benzin elil­lant azóta a motorok égésteré­be, hiszen napjainkban pusz­tán a megyében 145 ezer gép­járművet tartanak nyilván. A lakosság tulajdonában 104 ezer személygépkocsi található — 1975-ben még csak 43 ezer! —, az évi gyarapodás hat-hét­ezer darab. A közületeknél valamivel több mint 1300 sze­mélykocsi szolgál, 8300 teher­gépkocsi szintén része az állo­mánynak. Amivel érzékelhető­vé tettük, minden, ami gép­kocsi-közlekedés, nem kis, ha­nem nagy ügy, mert a mun­kahelyek, a lakosság tág kö­reit érinti. A megyében pél­dául a helyi autóbusz-közleke­désben a kilencvennyolc vi­szonylat — mert hivatalosan így nevezilj azt, ami nekünk, utasoknak az egyes vagy a hármas járat — egy év alatt 39,3 millió utast hozott és vitt, a buszok tavaly 4,2 millió ki­lométert tettek me”. Szidal­mak ide, kárboztatások oda, megbénulna az élet a megyé­ben is, az országban is — az országos állomány 1,9 millió gépjármű —a valamikori vas­barmok mai utódai nélkül. Ford volt az eiső az autó­gyártók közül, aki — 1913-ban «*,.» ' Szorgalmas gépek sodorják a cérnát az Űjpesti Cyapjúszöyo­B HTÖfl 0rS0# eyár tápiőszecsöi telepén. Ára ezek a szálak nem elszakadt • ’* vagy készülő ruhadarabokat erősítenek majd egybe, hanem az itt készülő szövetekhez szolgálnak alapanyaguk Trencsényl Zoltán felvétele FUTÓSZALAGON © Országos konferencia témája volt a számít&s- tcchnilca alkalmazása az építőiparban. © Szovjet tu­dományos, műszaki könyvek kiállítása nyílt meg Bu­dapesten. © A Művészeti Szakszervezetek Szövetségé­nek központi vezetősége a munkahelyi demokrácia helyzetéről és fejlesztéséről tárgyalt. © A főváros adott otthont a Vili. textiltisztítói konferenciának. © A hét híre az is, hogy a Közlekedéstudományi Egyesület­ben a gépkocsi-közlekedés időszerű kérdéseit tekintet­ték át — a futószalagot felhasználta a termelésben. (A futószalagot egyébként nem az autógyártás találtatta fel, hanem a chicagói vágóhidakon tették először a termelés eszközévé.) A legen­dás T-modell készült a futó­szalag segítségével, a szerelő- műhelyben csőrlővel és drót­kötéllel kezdték húzni az ösz- szeszegecselt alvázkerete­ket ... Egy év múlva már 45 másodpercenként gördült ki a végszereldéből egy-egy új Ford. A futószalagból jelkép lett, a gépkocsiból nem ke­vésbé, az áhított vagyontárgyat egyre több család birtokolja. ÁT megyében a munkásosztály­hoz tartozó minden száz ház­tartásból 32, a szövetkezeti pa­rasztoknál 35, a kettős jöve­delműeknél 32, a szellemi fog­lalkozásúaknál 54, az inaktív (nyugdíjas) háztartásoknál pe­dig minden százból öt a tulaj­donosa személygépkocsinak. Ez a tulajdon egyszerre öröm és gond, mert a benzin ára... a javítás... az alkatrész-után­pótlás ... Az évi futásteljesít­mény ilyen és hasonló okok következtében 12 ezer kilomé­terről tízre, majd kilencre csökkent, s mostanában már nem több, mint hétezer. Lelhetek tehát másféle — gondokat, kétségeket, anyagi tátheket hordozó — futósza­lagok is a gépkocsigyártókéi mellett, mert hiszen manapság a megyében például csupán az országos közúthálózatból — és hol vannak akikor még a taná­csi utak! — 2372 kilométer hosszúságút kellene folyamato­san hozzáigazítani a növekvő forgalomhoz. Nicolas Joseph Cugnot úr, a francia tüzártiszt — született 1735-ben —, az el­ső gőzkocsi konstruktőre alig­ha sejtette, mit hagy örökül a kései utódoknak. A megyében a személykocsik harminc szá­zaléka Zsiguli—Lada, utána Trabant, Skoda, Wartburg, Polski Fiat a márkasorrend. Az állomány elöregedőben van, a kocsik egyharmadát tíz évnél régebben gyártották... Szerviz, alkatrész, forintok; Cugnot úr örült a találmányá­nak és mi, mi mit tegyünk?! Töprengünk és — megyünk. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom