Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

Épül az új ABC-boIt Szép, új házak sorakoznak Érdemes volt parcellázni Sződligeten VÁCI maiiig A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1984. OKTÓBER 27., SZOMBAT Lévssi stílt után Jókai halbes Szobi siker a Hotel R ozkvetben Sződliget fejlődését jelentő­sen befolyásolja az eddig ki­parcellázott telkek tartós hasz­nálatba adása. Szépen sora­koznak az épülő új otthonok. Van, ahol még csak az alap lerakásánál tartanak, máshol a falakat is felhúzták. Eddig 118 telket adott át a községi ta­nács. — Ezzel az úgynevezett első ütem le is zárult — mondja Dora Péter, a tanács vb-titká- ra. A második ütem 1988-ig fejeződik be. Ez magában fog­lalja a tervek előkészítését, a közművesítést, amelyet idővel az egész községben szeretnénk megoldani. Központi rendelő A váci tanácsnak bérlőkije­lölési jogot adtunk, így a köz­ség a csatornahálózatát hozzá­csatlakoztathat ja^ a váci szennyvízelvezető hálózathoz. Folyamatosan történik a község villanyhálózatának fel­újítása. Átadtunk két orvosi szolgálati lakást, melyet a kör­zeti orvos és a fogász vehetett át. Az egészségügy területén is nagy lépést tettünk, mivel még ebben az évben befejeződik a központi orvosi rendelő építé­se. Itt a körzeti rendelés, a fogszakorvosi, valamint az ^nya- és csecsemővédelmi ta­nácsadó kap helyet. Szükséges volt az általános iskola konyhájának bővítése, így már ebben a tanévben is jobb körülmények között ké­szíthetik a gyerekek ebédjét. Még az idén megkezdjük a Belső átalakítást is. Moder­nebb eszközöket szerzünk be. További bővítésre van lehető­ség, ahol a nyersáru, az elő­készítő feldolgozása külön he­lyiséget kap, a KÖJÁL előírá­sainak megfelelően. Nagy se­gítséget jelent, hogy végre az óvodának is van most már te­lefonja, ami eddig nagyon hiányzott. Akinek drága A község 3 ezer lakosa 6 millió forint társadalmi mun­kát végzett. Éppen ezért sike­Befejezte idei bajnoki sze­replését az Izzó MTE férfi felnőtt csapata. A bajnoksá­gát már három fordulóval ez­előtt bebiztosító váci fiúk az utolsó fordulóban hazai pá­lyán fogadták a dobogóra pá­lyázó Budakalász együttesét, és könnyed játékkal is biz­tosan nyertek. Váci Izzó MTE—Budakalász 26-21 (13-8) Vác: 150 néző. V.: Zsigri— Farkas. ízzó: Bielik — Szunyogh 1. Kiss Gy. 5, Kiss J. 4, Kova- csícs 6, Hunyadkürti 1, Hor­váth 3, csere: Modróczki 1, Makrai 2, Rozmann 1, Vásár­helyi 2­A technikailag jól képzett vendégcsapat ellen a találko­zó elején nehezen találta meg az ellenszert az Izzó együtte­se. A félidő közepétől azon­ban biztosan húzott el ellen­felétől és nyugodtan térhetett pihenőre. A második játékrészben to­vább növelte előnyét a csa­pat, de azután, úgy tűnt, megelégedett az eredménnyel és az utolsó öt percben a ven­dégek fel tudtak zárkózni. \ Végeredményben az Izzá megérdemelten és biztosan nyerte a találkozót, amelyre erősen rányomta a bélyegét, hogy az eiső félidő közepetői már biztos volt a győzelem. A vezetés tudatában kissé könnyelműbben játszott a csapat, és mindenki vigyázott arra, hogy sérülés nélkül „Ússza” meg a találkozót. Győ­zelmével a csapat 100 száza­lékos szerepléssel búcsúzott á hazai közönségtől, és végül biztos ötpontos előnnyel nyer­te meg a megyei bajnoksá­got. A bajnoki cím azt jelenti, hogy a csapatnak minősítő rült azt a kitűzött célunkat elérni, hogy minden utcában az egyik oldalon szilárd bur­kolatú járda legyen, s ez már csak 2 utcában hiányzik, de jövőre az is kiépül. A tanács biztosítja az anyagot, a lakók a munkaerőt. A tanácstagok szervezésének köszönhető ez a jó eredmény. Az úgynevezett kis iskola tetőszerkezetét felújították. Az idén az új ABC-áruházat is átadják a vasútállomás mel­lett. A beruházás lebonyolító­ja a községi tanács, a pénzt a váci városi tanács és az Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat adja az építkezéshez. A MÁV végre felújítja az állomás épületét, amelyre már igen ráfér a szépítés. Sokan megfordulnak itt, és ez most lehangoló látványt nyújt. Ha a következő évre előre­tekintünk; megyei hitel segít­ségével az iskola központifű- tés-szerelése lesz az egyik nagy feladatunk. Beszélgetésünk itt megsza­kad, mivel panaszos ügyfél lép az irodába. A szemétszállítási díj öss.zegét sokallja. Az idős férfi távozása után a titkár megemlíti; nagy gondot okoz a jelentős mértékű emelés. A községben 700 nyugdíjas él, főként őket érinti ez. A kisnyugdíjasoknak, akik 1000—1200 forintot kapnak ha­vonta, segélyt utalnak ki. Az évi segélykeret 88 ezer forint. Eddig 28-an kaptak téli tüze­lővásárlásra. létfenntartási eszközök beszerzésére. Van, aki ebből rendezi a szemétdí­jat. Ez persze nem megoldás. Az érintettek szinte váltiák egymást panaszukkal az irodá­ban. Kérik a díj mérséklését. ME. Nyugdíjasoknak Az OFOTÉRT váci üzlete is bekapcsolódott az idős korúak helyzetét segítő akcióba. Bö- röck Péterné boltvezető tájé­koztatása szerint a nyugdíja­soknak — bármelyik szem­üveg készítésénél negyven- százalékos árengedményt ad­nak, november 16-ig. osztályozón lehetősége lesz ki­vívnia az NB II-be jutást. Az osztályozó találkozókat november 9. és 21. között Kecskeméten a DUTÉP-csar- nokban játsszák. A megyei bajnokok és a legjobb NB li­es kiesők 6 csoportban küz­denek a feljutásért, ahonnét csoportonként a legjobb kettő kerül a magasabb osztályba. A csoportbeosztás sorsolása november 1-én lesz. Ennek tudatában és a mérkőzések időpontjának ismeretében az egyesület vezetői különbusz indítását tervezik a szurko­lók részére, az osztályozó megtekintésére. Bravúrosan fejezte be baj­noki szereplését a megyei baj­nokságban szereplő ifjúsági második csapat, amely szinte végig a bajnoki tabella har­madik helyén állt. A legutób­bi két fordulóban mindkét előttük álló együttest fölényes biztonsággal legyőzték, és így egypontos előnnyel ők is meg­nyerték a bajnokságot. Jel­lemző fölényükre, hogy az ed­dig első helyen állt budaka­lászi együttesnek egy pillana­tig sem volt esélye arra, hogy esetleg pontot szerezzen'. Váci Izzó MTE ifi II— Budakalász 28-22 (13-8) Legjobb dobók: Alt 8, Szav- Iik — Szász — Rácz 5—5, Ko­vács 4. Bár még egy forduló hátra­van az NB I-es ifjúsági baj­nokságból, de már biztos, hogy az ifjúsági első csapat a hatodik helynél hátrább már nem végezhet, sőt ha az utolsó fordulóban hazai pályán sike­rül legyőzni a listavezető Sze­gedi DÉLÉP együttesét, ak­kor az ötödik hely is megsze­rezhető. A legutóbbi forduló­ban a Lajosmizse csapata — No, ez jó jel — mondta Deákné Kovács Mária a Wart­burgban ülő útitársaknak, amint a gépkocsi bekanyaro­dott Léva városának főterére. „Ponukáme vám madarské speciality” — hirdették a több méter hosszú transzparensek. És többször találkoztunk olyan felirattal, amelyen ez állt: „Dni madárskej kuchyne. Jedla pripravia ÁFÉSZ SZOB” Szóval a szobi szakácsok is­mét elindultak Léva „bevéte­lére”. Olyan szívélyesen fo­gadták őket, hogy azon még maguk is meglepődtek. Igaz, a Jednota Levice, azaz a Lévai fogyasztási szövetkezet 80 ágyas II. osztályú szállodájá­ban nem első-alkalommal ren­dezték meg a magyar gaszt­ronómiai hetet. A városszerte elhelyezett feliratok magyar ételkülönlegességekre invitál­tak. & Deákné Kovács Mária, a Szobi Áfész vendéglátó osz­tályának vezetője egyike azok­nak, akik sokat tettek a Pest megyei Áfész és a Lévai já­rási fogyasztási szövetkezet kapcsolatának elmélyítéséért. Ismeretes, hogy a két határ menti szövetkezetei immár egy évtizede kulturális és gazdasá­gi szálak fűzik egymáshoz. Jól bevált az ötlet, aminek alap­ján közös vendéglátó napokat1 rendeznek. Vámosmikolán az Ipoly vendéglőben és Léván a Hotel Rozkvetben. Szeptemberben minden vá­rakozást felülmúlt a Vámos­mikolán megtartott szlovák vendégszerepeit Vácott, akiket az Izzós fiúk fölényes bizton­sággal vertek meg. Váci Izzó MTE ifi I— Lajosmizse 33-17 (17-9) Góllövők: Sári — Sebestyén 7—7, Miklián — Gratzál 6—6, Vörös 4, Madár 2, Pálffi 1. Hogy a megyei kézilabda­bajnokságban elsöprő legyen a váci fölény, arról a Forte zömmel ifista lányai gondos­kodtak A Forte II néven sze­replő ifjúsági együttes fölé­nyes biztonsággal utasította maga mögé a megye felnőtt együtteseit, és nyerte el a me­gyei felnőtt bajnoki címet. Ennek ellenére, mivel tarta­lék együttes néven indultak, az osztályozón nem vehetnek részt. Ugyancsak ez az együttes szerepel az NB I-es ifjúsági bajnokságban, ahol jelenleg a harmadik-negyedik helyen állnak. Forte II—Tápióvölgye Tsz 25-12 (10-6) Góllövő: Greff 8, Verschi- nyina 6, Virágh 5, Neufeld 4, Stefanidesz — Cservenák 1—1. Nem sokkal maradt el a többi csapat mögött a Forte serdülő együttese sem, amely a megyei ifjúsági bajnokság­ban szerzett ezüstérmet. Befejeződtek tehát a baj­noki küzdelmek az NB I-es ifjúsági bajnokság kivételével. Akik azonban még egy jó élménnyel szeretnének bú­csúzni az 1984-es évtől, azok­nak bizonyára kitűnő szóra­kozást nyújt majd a vasárna­pi Váci Forte—Szegedi Texti­les és a Váci Izzó—Szegedi DÉLÉP ifjúsági találkozó. Va­sárnap 11.00-kor a lányok, 12.15-kor pedig a fiúk játsza­nak a Forte-pályán.-nyári­gasztronómiai hét. Olyan volt a forgalom, amilyenre a ki­tűnő vendéglátó szakember, az Ipoly vendéglő vezetője, Vá­mos Miklós sem számított. Amint megjelent a jól időzí­tett reklám a tévé képernyő­jén: „Ez ínyére lesz” kezdetű felirattal, megindult az érdek­lődés, az asztalfoglalás árada­ta. Még turistacsoportok is jelezték érkezésüket. — Napi 14—16 órát voltunk talpon — emlékezett vissza Vámos Miklós a „sűrű” na­pokra. — Az áfész vezetőségé­től minden segítséget megkap­tunk a rendezvény minél sike­resebb lebonyolítása érdeké­ben. Hála a jó szervezésnek, az árbevétel felülmúlt minden várakozást. A sláger egyéb­ként a lévai sült és a sztra- pacska volt. De térjünk vissza Lévára. A Szobi Áfész teherutója jócs­kán megpakolva érkezett a Hotel Rozkvet elé, hiszen nem­csak a dekorációt hozta, ha­nem a nyersanyagot, italokat, fűszereket. Nagy Horváth Fe­renc és Wiedermann László mesterszakácsok jól kalkulál­tak. Fölösleges volt Homyako­va Jozefina, a szálloda vezető­jének aggodalma, hogy még idő előtt elfogy a „muníció”. — Jól előkészített propagan­dával vártuk szobi barátain­kat — mondta, — Nekünk sem mindegy, milyen gazdasági eredménnyel zárul a magyar gasztronómiai hét. Számítá­saink beváltak, az átlagosnak háromszorosa volt a forgalom. Kicsit sajnáltam is Ferit meg Lacit. Ahogy maguknál mon­dani szokás: nagy volt a haj­tás... © Volt, bizony ... Olyannyira, hogy hiába érkeztünk a kora délelőtti órákban, a két mes­terszakáccsal csak a szálloda tágas konyhájában tudtunk beszélgetni, miközben szeletel­ték a húst, pirították a hagy­mát, készítették a rántást... Mint feljegyeztük, különö­sen a fűszeres ételekből ren­deltek sokan. E téren a halász­lé volt a listavezető, majd a Jókai bableves, a kolozsvári töltött káposzta, a pirított szűz- érmék következtek. És persze a rétesek! De más ételekkel is bizonyítottak a Szobi Áfész szakácsai. Ezek közé tartozik az orjaleves daragaluskával, Lapunk hasábjain már hírt adtunk arról, hogy az V. szá­mú gyermekorvosi körzet ren­delője új helyre költözött. Arról érdeklődtünk dr. Ge- cseg Gyulától, az intézmény főorvosától, hogy miért volt erre szükség. Miért pont eb­ben az épületben helyezték el a rendelőt? A főorvos elmondta, hogy az egészségügyi szempontok­nak jobban megfelel ez a megoldás. A régi helyen a két körzet rendelése váltako­zott. Nem volt elég idő ar­ra, hogy a következő rende­lési időre a helyiség megfele­lően kiszellőzzön és csökken­jen a fertőzés veszélye, nagy volt a zsúfoltság. Aki először keresi a Deák­vári főút 7. számú házat, an­nak nem kis idejébe telik, míg megtalálja a bejáratát. Ugyanis nem a 7. számú lép­csőházból nyílik, hanem az épület túlsó oldaláról közelít­hető meg. — Ezt csak így lehetett megoldani — folytatja a fő­orvos —, mert a rendelőt * gödöllői töltött csirke hasáb- burgonyával, debreceni ser­téskaraj tejfölös zöldbabfőze­lékkel, hortobágyi húsos pala­csinta. És tudják, mit jelent ez a sor az étlapból: Br. pecienka na sposeb „Magyaróvár” so sam- pion ryzon a hranolky? Ser­tésjava magyaróvári módra. Nem volt olcsó, az ára 36 ko­rona, de mégis kelendő volt. Ami pedig az italokat illeti, itt a barackpálinka és a Bog- lárlellei Muskotály vezette a listát. © — Dobru chut! — hangzott el gyakran az asztaloknál. Az­az: Jó étvágyat! Ám nemcsak helybeliekkel találkoztunk a szépen kidekorált teremben, hanem Vámosmikoláról, Ke­mencéről, Bernecebarátiból át- rándult vendégekkel is. — Jöttünk drukkolni a fiúk­nak — magyarázta nevetve Svelán Lajos, aki harmadma­gával autózott át két napra. — Az árakra igazán nem lehet panasz, a szállás is olcsó, amellett, hogy kényelmes. Meg aztán itt valahogy jobban íz­lik a kolozsvári töltött káposz­ta ... Magyar izek a Hotel Roz- kvetben — egyben jó propagan­dája volt Magyarországnak is. A szállodában, a városban .ál­landóan tartózkodnak külföldi üzletemberek, többségük a har­madik világ országaiból ér­kezett. Léva ugyanis lendüle­tesen fejlődő iparváros, lako­sainak száma megközelíti a negyvenezret. A városban és környékén jelenleg is több ipari létesítmény épül. összegezésként elmondhat­juk: nem marad el a szobiak sikere a város népszerű szállo­dájában. Ebből pedig az a tanulság: Pest megye más szö­vetkezeteinek is érdemes volna követni a szobi példát. Hiszen az ilyen rendezvények hozzá­járulnak a szövetkezeti ven­déglátás színvonalának emelé­séhez — e téren, mint tudjuk jócskán akad még tennivaló —, ráirányítják a figyelmet az áfész-re. Kedvező tehát a szövetkezetpolitikai hatás, s ez kamatozhat egyebek között a tagszervezésben, az áfész ellá­tási körzetében élő lakosság anyagi segítségében. Kovái Iván lépcsőháztól, a lakóktól el kel­lett különíteni. Ez szabály. Ideiglenesen papírtáblán je­lölik majd a bejáratot, míg el­készül a hivatalos tábla, amely az épület falára szerel­ve könnyebbé teszi a tájéko­zódást. A várószoba kialakítása sem volt a legszerencsésebb meg­oldás. Ottjártunk alkalmával éppen ezen zsörtölődtek a szülők. A szűk bejáróval szemben található a rendelő, mellette a váró. Sokan a rendelőbe mennek egyene­sen, a korábban érkezőket megelőzve. — Ezt a helyiséget egy la­kásból alakították ki. A kór­ház 4 évre vette bérbe a ta­nácstól. Az átalakítás 400 ezer forintjába került az intéz­ménynek, de megszabták, me­lyik falat nem lehet lebonta­ni. Ezen a gondon a sorszám használatával fogunk segí­teni. Olyan kilinccsel szeret­nénk ellátni a rendelő ajta­ját, amely csak belülről nyit­ható. Ez jelenleg hiánycikk. — mondta dr. Gecseg Gyula. M. E. Az Ifi II kapujában Az Izzó MTE bajnokcsapata Nehéz odatalálni Nagy volt a zsúfoltság Jegyzet Kapcsolatok Közhelynek tűnne, ha le­írnám, milyen ősszel a Cserhát hegyes-völgyes, er- dőkoszorúzta vidéke, az alkony színeivel összeolva­dó lombkoronáké. Imp­resszionista festő legyen a talpán, aki ennyi színt va­rázsolhat a vásznára. Néz­ném Váctól egészen Csővá­rig, de a körülmények saj­nos megfosztanak ettől az élménytől. Állok az ülésbe kapaszkodva, szendvicsként összelapítva. Ütitdrsaim nem a táj szépségére kíván­csiak, nem abban gyönyör­ködő turisták, hanem a munkából hazatartó, este­felé többségükben fáradt emberek, iskola után haza­felé buszozó, csivitelő diák­lányok, ügyetlenül nekik udvarolgató kamaszok. Vgy látszik, ők értek ha­marabb a váci végállomás­hoz, így szerencséjük volt. Elfoglalhatták a helyeket, így hát az idősebbek állva rázatják magukat, ők meg kényelmesen terpeszked­nek. Imhol a család, az is­kola és a közművelődés meglehetősen bonyolult ne­velési feladata: kifejleszte­ni bennük azt a képessé­get, hogy kérés nélkül is felismerjék az illemet, s mondjuk, a mellettem him- bálódzó bőszoknyás néni­kének, a nyugdíjas korú­nak látszó idős férfinek felkínálják a helyüket. Mindez persze még nem sokat javítana az útvonal közlekedésén, ahová több járat, több kocsi kellene. Időről időre fel-felbuk­kan ez a kérdés. A ta­nácselnök levelet ír a vál­lalatnak, mert az ipari tanulóknak reggel úé'gy óra huszonhét perckor kell autóbuszra szállniuk Ácsán, hogy reggel hét órakor Vá­cott kezdhessék a tanulást. Ha ez a mintegy 35—40 gyerek később kelne — amit ebben a korban öröm­mel megtesz az ember —, akkor csak néhány per­ces késéssel érnének be az intézetbe, ahol viszont ké­nyesek a pontos kezdésre. A választ tehát várják az ácsai tanácson, ahol amiatt is panaszkodnak, hogy va­sárnap nem lehet egykany- riyen bejutni Vácra, e vi­dék minden szempontból központi városába. Mert bár Galgagyörkre már rég- <gel fél nyolckor kiáll az autóbusz, indulni mégis csak délelőtt 10 óra negy­ven perckor indul, s fél ti­zenkettőre ér be a város­ba. Az erecske tehát, ami­nek a közlekedési utakat tekintjük, a rajtuk guruló, a távolságokat feloldó gép­járművekkel, nem köti ösz- sze a falut a várossal. A gazdasági szempontok persze mindenkit szoron­gatnak, s intézkedésre kényszerítenek. Ezért még ott is csendesebben pa­naszkodnak az emberek, ahol egy-egy járatot ilyen okok miatt kell nélkülöz­niük, s megszüntetésükre biztosan a gazdasági kény­szer késztette a vállalatot is. Am az előbb tárgyalt eset nem sorolható ezek közé, s láttán épp úgy szét­tárják a kezüket a falube­liek, mint például Ör- bottyánban, ahol a telepü­lések egyesítése után sem egységes a viteldíj. Az egyik meg a másik község­rész között, két forinton­ként emelkedve, három­féle is. E mellet már el is torpid az a gond, hogy a székhelyközség és a társ­település Csornád között j nehéz tartani a kapcsola­tot. Az itt-ott kialakuló fe­szültség hallatán sürget­nénk a megoldást, monda­nánk a kritikát, ha nem tudnánk: az energiaköltsé­gek csökkentésére minden­ki keresi a megoldást. Most már csak az a kérdés. hogy egyedül vagy az érintettekkel együtt, ahogy célravezetőbb lenne. Egyre többet hallunk a területi szemléletről, város és falu, vállalatok vezetői­nek együttműködéséről. A közös érdeket így lehet összhangba hozni. Kovács T. István ISSN 0133—2734 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom