Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

Törik a kukoricát Mécsén Javában tart a kukorica betakarítása Galgamáesán, a Galga- partl Összefogás Tsz-ben. Az idén 412 hektárról takarítják be a tengerit. Példás módon gondoskodnak a betakarításban részt­vevőkről. Az aratásnál bevezetett és jól bevált módon a szö­vetkezet által e célra vásárolt hőtárolós ételhordójában szál­lítják ki a kombájnotokhoz a téesz és az Áfész által közösen üzemeltetett étteremben főzött ételt. Felső képünkön: mun­kában a kukoricaaratók. Alsó felvételünkön: jólesik a meleg étel a kombájnosoknak Hancsovszki János felvételei ki áruházban Testkultúra, jó közérzet LLŐI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1984. OKTOBER 27., SZOMBAT Efelfségvefés, fejlesztés Szép gyarapodás Isaszegen Egészségünk védelméről már' korán kell gondoskodnunk. A helyes táplálkozás — evés és ívás — szokásainak kialakítá­sáról úgyszintén. Miképpen kell megválasztani, mit mikor együnk? Ehhez sokféle módon adnak ma már tanácsokat. Gödöllőn a helyi áfész és az egészségügyi intézmények táp­lálkozási bemutatót tartottak az 'áruházban, ahöl hideg­konyhai készítményeket, gyü- mölcseleveket ismertettek, s a tucatnyi könnyű élelem fo­gyasztása mellé hasznos pro-, pagandaanyagokkal is szolgált a városi egészségnevelő. Ezzel azonban még koránt­sem zárult le az egészségne­velési akciósorozat. Október 31-én, szerdán 11-től 13 óráig, ugyancsak az áruházban a kor­szerű testkultúra, jó közérzet témában tartanak bemutatót, amelyen dr. Pásztor Erzsébet bőrgyógyász szolgál hasznos tanáccsal az érdeklődőknek. Ezt az áruház kultúrcikkosztá- Jyán tartják, ugyanakkor dr. Vannak úgynevezett nagy- beruházások, melyeknek ün­nepélyes megnyitásáról vagy átadásáról napokkal előblp be­szélünk, s aztán, amikor a lé­tesítményt birtokba vesszük, újra és újra emlegetjük az építőket, az építkezéshez szük­séges milliókat. De nemcsak milliós tétele­ket igénylő építkezések, ha­nem apró dolgok is vonzóvá tehetnek egy-egy települést, városrészt az ott élők számá­ra. És ilyen apró, mégis em­beri közérzetet javító kezde­ményezéssel szinte naponta találkozhatunk Gödöllőn is. Az elmúlt napok egyikén a város alvégnek nevezett t ré­szén sétálgattam. Gondozott magánházak, őszi színekben pompázó kertek, lombjaikat még őrző, de már rozsdásodó leveleiket hullató fasorok tet­ték kellemessé az egész kör­nyezetet. Naponta Ahol a Lovarda utca és a Honvéd utca beletorkollak a Török Ignác utcába, négy fe­nyőfa alatt, közvetlenül a Tö­rök Ignác-szobor mögött, egy újonnan épített faház vonta magára a figyelmemet. — Nyaraló lehet? Valami újgaz­dagnak a hétvégi háza? Gon­dolkoztam, s amint a kerítés­Makra Csaba fogászatvezető főorvos a helyes, rendszeres fogápolásról szól, s mutatja be az illatszerrészlegen meg is vásárolható legjobb fogápolá­si anyagokat és eszközöket is. Az étel- és italbemutatónak nagy sikere volt az áruházban. Jó kezdeményezés e rendezvé­nyek megtartása. Most már csak rajtunk múlik, hogy élünk-e az alkalommal, hogy az egészségügy és a kereske­delem szakembereinek ajánla­tát elfogadjuk. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Csehov: Cseresznyéséért, a kaposvári Csiky Gergely Szín­ház vendégjátéka, 19 órakor. Történelem az otthonokban, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Hévízgyörk, művelődési ház: Iskolai szüreti bál, 16 órakor. hez értem, megláttam a fel­iratot: Szauna. Vendégeket na­ponta 6 és 20 óra között foga­dunk. A hölgyek kedden, csü­törtökön, szombaton, a fér­fiak szerdán, pénteken, vasár­nap vehetik igénybe szolgál­tatásainkat. Nem reklám Megnyitom az ajtó kilincsét. Hangulatos előtérbe nyitok be, ahol Körmendi Lászlóné és Koncz Antal fogadnak. Kér­déseimre elmondják, hogy alig egy hete nyitották meg ezt a különleges fürdőt, s máris meglehetősen nagy az érdeklő­dés. Bevallom, merésznek tar­tom a vállalkozást, de meg­nyugtatnak, hogy az emberek ma már ismerik a szaunázás előnyeit, egészségre gyakorolt hatását, s az általuk berende­zett épületben még a szépség- ápolásra is gondoltak, mert helyet kapott itt a nők köré­ben annyira divatos szolárium, vagyis napágy is, ami nem­csak gyógyít, barnít, de koz­metikai kezelést is nyújt. Én a szaunát sokáig a finn idegenforgalom egyik reklám­jának tartottam, mint amilyen nálunk a csárda, puszta, a gu­lyás meg a többiek, amelyeket tulajdonképpen a színes írás­módra kényszerülő zsurnalisz­tika és a mindenben hasznot Faluszépítő akcióba kezdtek a napokban Isaszegen. Közsé­güknek december elején lesz a felszabadulási évfordulója, s ennek méltó megünneplésére készülnek. A tanács és a Ha­zafias Népfront helyi bizottsá­ga körlevélben kérte a tanács és a népfront tagjait, hogy a lakóterületükön élőket biztas­sák: takarítsák a házuk előtti árkokat, járdákat, útszéleket, hozzák rendbe az előkerteket, a kerítéseket. Környezetük tisztasága, rendezettsége ön­magában is hozzájárulhat az ünnepléshez. Azt kérik az isa- szegiektől, hogy mostantól no­vember 1-ig végezzék el ezt. a munkát. Pénzmaradvány Mindez persze csak része azoknak a tennivalóknak, amelyeket a község fejleszté­sében, intézményeinek fenn­tartásában az idén véghezvit- tek. Mire, mennyit költöttek, illetve költenek még az év hát­ralevő részében? Ezt kérdez­tük a tanácsnál. — A költségvetési alapunk összegéből a tanácsi intézmé­nyek: az iskolák, "az óvodák, a bölcsőde, a művelődési ház, valamint az egészségügyi szer­vezet fenntartására, a közvilá­gításra, az intézményes sze­métszállításra és az utak kar­bantartására eredetileg 22 mil­lió 537 ezer forintot költhe- tünk idén, ami azonban a múlt évi pénzmaradvánnyal együtt mintegy! hárórrfezázezer forint­tal megtoldható lesz — mond­ja Tóth Józsefné tanácselnök. A költségvetési pénzből va­lósult meg a tőzegtelepen át­vezető Hold utca útépítése, míg az Árpád Utcában a la­kosság önkéntes anyagi hozzá­járulása és társadalmi mun­kája segítette hozzá a taná­csot, hogy az úttestet kőzúza­lékkal, majd aszfaltöntéssel felülkezeljék. Két igen fontos helyen: a Madách és a Kos­suth utcai iskolánál a gyalog- átkelőhelyek kivilágítását ol­dották meg, aminek különö­sen most növekszik meg a je­lentősége, hiszen a reggeli kereső szórakoztatóipar emelt ki a mindennapok világából. Csak későbbi olvasmányaim, ismerőseim elbeszélései győz­tek meg arról, hogy a szauna, vagyis gőzfürdő — éppen egészséget őrző hatásából ere­dően — minden- finn lakóház­ban vagy lakóházhoz tartozó külön kis épületben megtalál­ható. — Többször beszélgettünk róla, de tapasztalatból is tud­tuk, hogy sok gödöllői rend­szeresen bejár Budapestre, ahol a különböző szállodák, fürdők szaunáját veszi igény­be, hogy gyógyuljon, felfris­süljön— mesélik a kezdemé­nyező tulajdonosok. — Gon­doltunk egy merészet. Épít­sünk Gödöllőn szaunát! Amit most itt lát — mondják —, három nap alatt felépült, pe­dig tizennégy mázsa faanya­got kellett beépíteni, s ezt a speciális anyagot Berettyóúj­faluból szállítottuk ide. Köz­ben különböző típusokat, az építkezés szakirodalmát tanul­mányoztuk, s végül ilyen lett a mi kis büszkeségünk, ami­lyennek most látja. Újság A szaunában finn kövekről száll a kamillával illatosított gőz, ami tökéletesen tisztítja a légutakat. A szauna kabinjá­szürkületben iskolába menő s az esti homályban hazafelé tartó gyerekek biztonsága nö­vekedett. Bővítés, toldás Ugyancsak jelentős összege­ket költöttek a rászoruló gye­rekek gyámügyi segélyezésére, s több százezer forintot az idő­sek támogatására. Nem volt kis kiadás a gyermekintézmé­nyek nyári karbantartása sem. amit nagyrészt a tanács gaz­dasági-műszaki ellátó szerve­zetének építőbrigádja teljesí­tett. — Mire költöttek fejlesztési alapjukból? — Elsősorban új létesítmé­nyek tervezésére és építésére fordítottunk pénzt. A fejlesz­tési alap eredeti előirányzata nagyközségünkben 8,8 millió forint — mondja a tanácsel­nök. — Szerencsére az első félévi bevételeinket arányosan teljesíteni tudtuk. Űj, harma­dik iskolánkat építjük, ehhez a megyei tanácstól kapott há­rommillió forintos támogatást már felhasználtuk. Több helyütt, így az Esze Tamás és a Damjanich utcá­ban bővítenünk kellett az elektromos hálózatot, míg a Kertész utcában az ivóvízhá­lózat toldására került sor. — A nyár elején láthattuk, hogy sokfelé betonlapokat pa­koltak le a járdákhoz. — Ezeket a tanács vette és hozatta meg, s már a helyük­re is kerültek ugyancsak tár­sadalmi összefogással, például a Kossuth, a Rákóczi, a Hon­véd és az Aulich utcában. — Látható, hogy bővítették a művelődési házat is. A sorsolás szeszélye foly­tán a bajnokság utolsó for­dulójában találkozott egymás­sal a gödöllői két megyei I. osztályú férfi kézilabdacsapat. ból kilépve a zuhanyozóba ju­tunk, ahol hideg-meleg vízzel frissíthetjük fel vérkeringé­sünket. A társalgóban átlapoz­hatjuk az újságokat, s ha ked­vünk támad, kérhetünk egy szoláriumos szépségápolást. Családias — Az építkezésnél — emlé­kezik Koncz Antal — meg­őriztük a természetes környe­zetet. Egyetlen fát, bokrot ki nem vágtunk. Az erre lakók nemcsak védték a természet által kialakított szépet, de ren­geteget segítettek is. Volt, aki alapot ásott, betont kevert, szögeit, villanyt szerelt. Már az építkezésnél érződött, hogy kezdeményezésünkkel hiányt pótolunk és tényleges szük­ségletet elégítünk ki. Hogy mennyire szeretnénk vendé­geink elébe menni, az is iga­zolja, hogy bevezettük az.elő- jegyzéses rendszert, s minden­ki abban az időpontban vehe­ti igénybe szolgáltatásainkat, amely számára a legmegfele­lőbb. — Itt mindig családias lesz a légkör — egészíti ki társa szavait Körmendi Lasz- lóné. Visszanézek az épületre. A fenyőfák szinte ráborultak a házikó tetejére. Hívogató és marasztaló Gödöllőnek ez az alvégnek nevezett része, amely most példát is adott. Kezdeményezéssel, összefogás­sal, együttes akarással apró lépésekkel is előbbre jutha­tunk, s gazdagíthatjuk váro­sunkat. F. M. — A tavaly épült kazánház fölé emeleti részt alakítottunk ki, itt három klubhelyiséggel gyarapszik a ház. A kulturális kiadások közé tartozik, hogy a falumúzeumunk központi fűtést kap, aminek szerelése szintén megkezdődött.­— Többször említette a tár­sadalmi munkát. Hogyan ala­kult ez eddig? — Az első félévet értékeltük, eszerint községünk lakossága hat hónap alatt 6 millió 129 ezer forint értékű munkával támogatta közösségünket. Szinte nincs olyan ház, ahon­nét valaki ne vett volna részt eddig is a közterületek parko­sításában, tisztán tartásában, a földutak rendbetételében, a járdaépítésben, a KRESZ-park fenntartásában. Csupán a sportpályánál százezer forintot meghaladó társadalmi munkát írhattunk jóvá. Kiemelkedő Kiemelkedő munkát végzett a község javára a Lágnifer Ipari Szövetkezet, a Pécel— Isaszeg Áfész, a dány; Mag­vető Tsz, a gépgyár, az isasze- gi honvédségi alakulat, a MÉH- telep brigádja, nemkülönben a MÁV helyi nyugdíjascso­portja. Külön is figyelemre méltó, hogy az Elektromos Művek saját költségén re­konstrukció alá vonta a Mó­ricz, a Nagy Sándor, az Akác­fa, valamint a Kossuth utca felső része és a Fenyves utca közötti területeken levő veze­tékeket. A Pécel—Isaszeg Áfész az idén bővíti a Rákóczi utcai boltját, míg a Dózsa György úti üzletének átépíté­sét jövőre tervezi. A tavaszi mérkőzéshez ha­sonlóan ismét a városi együt­tes győzött az egyetemisták ellen. GSC—GEAC 26-25 (12-9) GSC: Imre — Szlifka (3), Berczeli (5), Hegyi (9), Hor­váth (4), Urbán (3). Cserven. Csere: Balogh, Mezei (2), Bátori, Szabó. GEAC: Kulcsár — Pilinger (4), Szabó (5), Tromposch (3), Köles (1), N. Kovács (9), Stei­ner (3). Csere: Tímár. A második percben ugyan a vendégek szereztek vezetést, de húsz perc elteltével, amíg tényleg folyamatos játék jel­lemezte a GSC-t, már 7 gólra nőtt a jobbik csapat előnye. Ekkortól néhányan felvették a mellényt és a mérkőzés vé­géig nem is került le róluk. Rengeteg hiba, eladott labda és helyzetkihagyás jellemezte az egész találkozót, ami rá­nyomta bélyegét a mérkőzés színvonalára is. Néhány szur­koló a pontosztozás megegye­zésével vádolta a hazai gár­dát. De egy aránylag jó hajrá eloszlathatta a kétséget. A 40. percben ugyan még egyenlítettek a GEAC-osok, de öt perc alatt öt GSC-talá- lat igazolta, hogy a formájuk­ban visszaeső vendéglátók még így is jobbak. Jók: Imre, Berczeli, Hor­váth, illetve N. Kovács, Szabó. Pilinger, Kulcsár. A GSC 24 ponttal az ötödik helyen végzett. A GEAC-nak 17 pontja van, és még Nagy­marosra kell ellátogatniuk. Feltehetően a 9. helyen feje­zik be a bajnokságot. M. G. mm lkU\mm Ö, kedves Harry! Színes szinkronizált NSZK filmvígjá­ték. 4, 6 és 8 órakor. ■ Szombati jegyzet■ Pipsstanszék Az volt aztán a nagy szám! Néhány évfolyamtár­sam talán még ma is a kö­zeli, Pipatanszéknek elne­vezett kocsmára emlékezik legszívesebben, ha gondo­latban egyetemi évein me­reng. Teljesen kötetlen tan­szék volt, még a minden félévben kiosztott tanter­vekben sem szerepelt. A hallgatók leckekönyvébe sem került be. Csupán egy humoros gyűjteményben bemutatott különleges in­dexben szerepelt. Olyan tu­dományok szomszédságú* ban, mint a mozi, a lógás­technika, a (tanulmányi) kirándulás és a többi. Á félév elismerését bizonyító aláírások jeles személyisé­gektől, például a félszemü serifftől származtak. Talán az sem meglepő, hogy a Pi­patanszéken végzett hall­gatói munkát Zsiga föúr. a Csarnok vendéglőből érté­kelte. Egy időben arra ösztö­nözték a továbbtanulni vá­gyó gimnazistákat, hogy csak a felvételi tárgyakkal törődjenek, a többiből jó az elégséges is. Akkor az volt az elvárás, mostanában azt súgja a szél, hogy ismét sokoldalú emberekre van, lesz szükség. De nem erről akarok írni. Hazánk lakossága to­vábbra is jó eséllyel küzd abban a versenyben, ame­lyet a világ egyes országai a mind egészségtelenebb életmódért folytatnak. Mintha nálunk nem volna eredménye az annyi min­denre kiterjedő felvilágosí­tó munkának. Persze úgy tűnik, hogy csupán felvilá­gosító propagandával nem megyünk ezután sem sokra. A magam részéről irigy­kedve olvastam, hogy Ka­nadában jellemző a sznobé- riát is túlhaladó egészség­tudat és testedzési hajlam. Nyáron mindenki biciklivel jár, télen viszont korcso­lyával közlekedik. Ottawán átfolyik egy csatorna, me­lyen a fagyos időszakban olyan élet van, mint nálunk a Körúton. Csecsemőket tolnak kocsiban, nagyma­rtiák unbkákkal. A diákok és tanárok többsége korcso­lyával jár be az egyetemre. Vannak országok, ahol az emberek félni kezdtek a ro­hamosan terjedő civilizá­ciós betegségektől, és sok tíz százalékkal csökkent a dohányosok száma. Mi még nem tartunk ott. Miért tar­tunk itt? Elfogadhatatlan az a vélekedés, hogy egye­dül a fejletlenebb gazdaság az oka mindennek. Hiszen nagyszerűen lehet(ne) spor­tolni ingyen, vagy kicsiny befektetéssel is. Halljuk, hogy a magyar- országi sportolók kilenc­venöt százaléka klasszikus értelemben vett amatőr. Már csak azt nem tudom, mi a klasszikus értelemben vett amatőr. Itt a megyei első osztályú labdarúgócsa­patok között, sőt, alacso­nyabb szinten is mindenki másra mutogat: ők kapnak munkaidő-kedvezményt, meccspénzt, sőt állást is, mi nem, mi igazán amatőrök vagyunk. Egyszerűen: már mindenkit körbekérdeztem, s mindenkinek nem lehet igaza. A sport nevében itt-ott más urat is szolgálnak és nemcsak az zavar, ha ide­genlégiósokkal kívánnak ideig-óráig magasabb szin­ten küszködni végül is he­lyi utánpótlás nélküli csa­patok, hanem az is, ha Pi­patanszéket csinálunk a sport helyi fellegváraiból. Sokkal inkább tetszik az, hogy Aszódon vívópalán­tákkal foglalkoznak, Túrán kisdobos és úttörő torná­szokkal. Verzegen pedig jobb híján a kultúrház nagytermét használják tor­nateremnek. Az így felnö­vekvő gyerekekből, fiata­lokból nem lesz olimpiai bajnok talán egy sem, ám a maguk versenyét mégis megnyerik és leckeköny­vükbe nem kerül be az a bejegyzés, hogy egészség alól felmentve. Balázs Gusztáv ISSN WW-tsar fHfldöUCi Hírlap) Az alvég példája • • Összefogással épült szauna Kézilabda Az ötödik hely jutott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom