Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-25 / 251. szám
(tamoguk boSdogulásáérf vállalták Nagyon nehéz volt az indulás „Nem nekem találtak ki u tétlenséget' Amikor életünk valamely régebbi korszakát kutatjuk, arra törekszünk, hogy lehetőleg a szemtanúk, az átélők visszaemlékezései nyomán adjunk minél hitelesebb képet az eseményekről. Negyedszázadot visszaidézni könnyű a dolgunk, sokan segítségünkre lehetnek, igaz, az akkor erejük teljében levők többsége a munkában megfáradt, megérdemelt pihenésüket töltő emberek, kiknek friss emlékű múltja nekünk már történelem. A 25 év előtti idők elsősorban a parasztemberek számára mondanak legtöbbet, hiszen életük nagy változása kezdődött akkor, de tudom, e tartalmas múltat csak az tudja igazán reálisan értékelni, aki aktív részese a mának, annak a folyamatnak, ami akkor kezdődött a termelőszövetkezetek megalakulásával. Nos, sikerült találkoznom olyannal, aki jóval túl a 60-on sem vágyott még a pihenés után, ahogy hajdanán, ma éppúgy kint találja őt a kora reggel a földeken. Amikor megláttam emberemet a vontató tetején a sargarépás ládák gyűjtése közben, nehezen hittem róla, hogy egyike azoknak, akik az első lépéseket megtették, hogy közös gazdaságot hozzanak létre ezen a vidéken. Sípos János helyett másvalakiét vártam, de talán megbocsátható naivitás ez annál, aki jobbára csak elbeszélésekből ismeri az 59—60-as esztendőket, akinek az alapító szó valami különleges fogalmat, mi több valamiféle státust jelent. Pedig Sipos János hiába volt az alapítók között, neki nem jelentett ez helyzeti előnyt, ma Is az, aki volt: kétkezi munkás, csak arcán a ráncok árulják el, bizony régen volt fiatal. ■'■tCfBif SP-PTG trrtrrr Talpalatnyi sem Jót nevet az elismételt gondolaton: „Hát nem azért hoztuk mi létre a szövetkezeiét, hogy más dolgozzon helyettünk. Pedig eleinte a közösben még több is kijutott belőle néha, mint annak előtte, de legalább önmagunk boldogulásáért vállaltuk azt, amit az etet egykor jóval kevesebbért is ránk kényszerített. Sokat reméltünk az új körülményektől, mert tudtuk, bármily nehéz is az indulás, életünk csak könnyebb lehet, mint a múltban.’’ Elgondolkodtattak ezek a higgadt, megfontolt szavak, mégis felötlik bennem a kétkedés, ennyi idő után már könnyen lehet okos az ember, hisz beigazolódott a remény, ami talán nem is volt olyan erős akkor, mint ma hisszük. Do ahogy a Kustár utcai házban a fárasztó nap után felidézzük a múltat, mind jobban belátom Sipos János igazságát. Ak! gyerekkorától fogva cselédként, napszámosként tengette életét, nincs oka, hogy szépítgesse a valóságot. Szülei a nincstelen kommen- riósok mit adhattak volna számára örökségül? Csupán a 'öld, meg a munka szeretete jutott tulajdonául, csakhogy íz előbbiből nem birtokolhatott holdakat, de még talpalatnyi darabot sem, így hát az utóbbival is jobbára mást gazdagított. Még a felszabadulás után is a 10—20—50 holdas gazdákhoz járt napszámba, aratni, s bár ott is látástól vakulásig dolgozott, legalább megszűnt a kínzó létbizonyta lanság, s ha eljött Szent Mihály napja, nem kellett attól tartania, vajoh felfogadja-e valaki? Amit összehoztak — Csak az ötvenes évek vége felé lett három hold földünk, jó dohányt, kukoricát termett, igaz, azt is csak béreltük, így aztán valójában semmivel lettünk szövetkezeti tagok. Régen vártuk már ezt a fordulatot, az ötvenes évek elején még nehezen tudtuk elképzelni a szövetkezetek megalakítását, a gazdák olyan mérvű nyomást gyakoroltak a kisparasztokra, bérlőkre, szóval mindenkire, hogy akkor bizony még sokan visz- szariadtak nemcsak a kezdeményezéstől, de a csatlakozástól is. 1960-ra már sokat változtak a körülmények, sorban megalakultak nálunk is a szövetkezetek. — A kezdetre hogyan emlékezik vissza? — Mindenki tudja, nagyon nehéz volt az indulás, hiszen szegényesen álltunk mi földművelő eszközök dolgában is, eleinte azzal gazdálkodtunk, amit a tagok összehoztak. Rengeteget dolgoztunk, mint fogatos hajnalban keltem, sokszor az éjszaka is a bakon talált, főleg ha sürgetett a takarmány- vagy termeny- szállítás. Télen pótoltuk, amire nyáron nem értünk rá. Mit kaptunk érte? 30 forintot ért a munkaegység, ez volt a napi fizetség. Később a 60-as évek közepétől a gépesítés sok terhet levett az emberekről, s ahogy teltek az évek, a mi Petőfi téeszünk is gyarapodott, kezdtünk jobban élni, s azt bátran merem állítani, hogy ezt nemcsak a kor szükségszerű változásai, a technika hozta magával, hanem a tagság szívós, szorgalmas munkája vitte mindig előbbre a gazdaságot. Sipos János hosszú ideig az akkori Petőfi Termelőszövetkezet I-es üzemegységének gyümölcsösében, később a kőművesbrigádban dolgozott, 8 éven át pedig a kertészet megbecsült dolgozója volt. Felesége ugyancsak szövetkezeti tag, aktív munkásként élték meg az újabb nagy változást, amikor a 3—3 szövetkezet egyesült. Az a gazdaság, melyet Sípos János és a többiek létrehoztak, megszűnt létezni. Nem volt sérelmes számukra? — így volt ez rendjén, az idő túlhaladt a kis gazdaságok fölött, ésszerűen ma mái csak nagy területeken lehet gazdálkodni, éppen amiatt, hogy lassanként a gépeknek kell teljesen átvenniük a szerepet. Kevés az ember, a fiatalok, ha jönnek, legfeljebb csak gépre ülnek, a kétkezi munkát nem vállalják át tőlünk. Ki tudja, talán nekik van igazuk, négy gyerekünk közül sem jött egyikőjük se a téeszbe, de nem is erőltettem őket. Lám, ma már ilyen kevés létszám melett is megengedhetjük magunknak, hogy hétre járjunk. Régen erről álmodni sem mertünk. Aztán látjuk azt is, hogy a korszerű nagyüzemi gazdálkodás eredményei messze túlhaladják azt, amit a föld 25—30 éve Hétvégi orvosi ügyelet A rendelőintézet igazgató főorvosa értesíti Nagykőrös, Kocsér és Nyársapát lakosságát, hogy a hétvégi orvosi ügyelet mellett, amely a Magyar utca 2. szám alatti körzeti orvosi rendelőben URH-s kocsival működik, a telefonszám 216, szombat reggel 8 órától hétfőn reggel 8 óráig a Kalocsa Balázs úti szakorvosi rendelőin- tí/.etben gyermekorvosi rendelés van szombat és vasár- '-'p délelőtt és fogorvosi ügyeit szombat délelőtt. Az ügyeletes orvos szombat és vasárnap délelőtt 9—11-ig és délután 4—8-ig rendel is, és pedig nemcsak az injekciós kezelésre naponta bejáró betegeknek. Ugyanakkor ismételten kérik a lakosságot, hogy az ügyeletes orvost csak valóban sürgős esetben hívják ki, mert az URH-s kocsival nagv területet és távolságokat kell bejárnia. A gyermekorvosok készenléti kortziliáriusi szolgálatot adnak a hétvégi ügyeletet vezető orvosoknak. Ügyeletvezető orvos november 3—4-én dr. Bozlék Mihály, november 6—7-én, dr. Lengyel György, november 10—11-én, dr. Mikó Miklós, november 11 —18-án, dr. Bellér Ferenc és november 24—25-én dr. Kulin Sándor. produkált. Valamikor örültünk a 25 mázsa kukoricának is. ma duplája — háromszorosa terem meg ugyanott, de sorolhatnám. — Persze nehogy azt képzelje valaki, hogy most arany a parasztember élete, a feleségein is megmondhatja, menynyit fagyoskodnak télen a gyümölcsösben, a nehéz munka is mindennapos, de mondjon helyet az országban, ahol könnyű a pénzt megkeresni? De megvan mindenünk, amit kívánunk, s aki becsülettel dolgozik itt a szövetkezetben, nincs mit felhoznia panaszként. Kiváló deítjazó A szépen berendezett, tiszta, tágas oHhont látva elég bizonyíték lehet az elégedettségre. A kert amolyan kis gazdaság, igaz, városi mércével lehet csak szó állattartásról, de ami jószágra szükség van, azokat felneveli az udvar. Sipos bácsi már csak a kertnek, a szomszédos otthonban lakó két unokának élhetne, hisz egy éve nyugdíjas. Amikor eljött ez a nap, szép szóval köszöntötték, s a Szövetkezet kiváló dolgozója kitüntetéssel ismerték el a hosz- szú évek fáradságos munkáját, s közben hívták, maradjon még. Nem sokat gondolkodott, hogyan legyen tovább. Azóta is minden reggel kerékpárra ül, s a távoli dűlők felé veszi az irányt. „A tétlenséget nem nekem találták ki. Nem mondom, itthon is lenne mit csinálni, de hát az úgy nem az igazi, és persze nagyon hiányoznának a többiek is ...” Miklay Jenő Zenés esi Október 30-án 20 órai kezdettel, az Arany János Művelődési Központ színháztermében rendezik meg Galambos Erzsi és Haumann Péter Rivaldafény című műsorát. Az előadáson közreműködik még Makláry László. ÖRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1984. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK A mezőeirok résen állnak Érvényre jutnak a szabályok Nyilvántartás az egészségre ártalmas hisüsiékkrél Valójában régi keletű, de csak az utóbbi időben kezdjük komolyan venni azt az általános érvényű emberi törekvést, amit környezetvédelem néven emlegetünk. Az egyöntetűséget persze össztársadalmi szinten kell értenünk, mert szó sincs, hogy ezen belül mindenki egyformán felfogná ennek jelentőségét. Ellenkező esetben a hozzá fűződő törvények és szabályok életre hívására sem lenne szükség. Azt meg minduntalan tapasztaljuk, hogy a paragrafusok önmagukban még kevés hatást gyakorolnak az illetékes gazdasági egységekre, magánszemélyekre; kisebb-na- gyobb bírságok sorozata bizonyítja, hogy olykor csak kellő eréilyel sikerül érvényt szerez ni azoknak. Itt pedig nincsenek kiskapuk, amelyek utat engedhetnek a kényelmesebb megoldások felé, mert mind annyiunk egészsége, léte foroghat kockán. Kcüös oiunkűkör Az utóbbi időben az emberre es környezetére veszélyes (mérgező, fertőző) hulladékok kérdése kapott nagy hangsúlyt, ellenőrzésüket, ártalmatlanításukat az 56/1981 számú kormányrendelet szabályozza. A mi szűkebb viszonyaink között kevésbé érezzük ennek fontosságát, mint, mondjuk, egy vegyipari gyár esetében, még kevésbé egy mezőgazdasági nagyüzemben, ahol elenyésző Útépítés fii is, ©tt is Városunkban egyszerre több helyen is befejezéshez közeledik az útépítés. A Kecskeméti utcán az aszfaltozás már elkészült, jelenleg a leállósáv építése folyik. Ezt a képünkön is látható hatalmas Skoda teherautó segítségével végzik. Ezek közül az egyik nyergében Czira Balázs szállítja el a kitermelt földet Hancsovszki János felvétele $*• j /: , ’ - •. környezetszennyezést vélhetünk. De csak látszólag, mert manapság mindenhol indokolttá vált foglalkozni e témával. Az Arany János Termelő- szövetkezetben az év közepe óta ennek státust is adtak, a munkavédelmi előadó feladatkörébe a környezetvédelmi feladatok ellenőrzése, irányítása is bele tartozik. S, hogy ez nem puszta formalitás, azt azóta a helyi intézkedések is bizonyítják. Az említett kettős munkakörnek Valkai Dénes a gazdája, tőle kérdeztük, hogy milyen lépéseket tettek a környezetvédelem ügyében. Nysnton követik — Az 1934—85-ös esztendőre készítettük el az első részletes, átfogó környezetvédelmi intézkedési tervünket. Ebben mindazon munkaterületek számára, ahol a környezetre veszélyes hulladékok keletkeznek, meghatároztuk a szükséges tennivalókat kötött vagy folyamatos határidőre. A termelő és karbantartó egységek és ágazatok mindegyikére érvényes ez valamilyen formában, amit az adott tevékenység jellege szab meg. Hosszú lenne felsorolni, hogy éSetüfikbéft iffilk ..töffőzna k a veszélyes hulladékok fogalmába, de valamennyinek kezelésével, tárolásával egyértelműen foglalkozunk. A gyakorlatban már többé-kevésbé ismert kérdések ezek, az illetékesek be is tartották a szabályokat, de az ipari és javító tevékenységek a növényvédelem területén manapság annyi veszélyes használati és hulladékanyag halmozódik fel, hogy annak sorsát szigorú házi rendelkezésekkel is szabályoznunk kelL — Mindezt hogyan tudják adatszerűén is követni? — Tudjuk, a körülmények hozzávetőleges ismerete nem elég. A szövetkezet ágazataiban azon anyagokról, melyekből a technológiai folyamatok során veszélyes anyag keletkezik, nyilvántartást vezetünk, ebből minden hónapban nyomon követhetjük mennyiségi alakulásukat. Megakc'Jáfyozzák — A szövetkezet egészében hogyan szereznek érvényt az előírásoknak? — A rendészet környezetvédelmi feladatai is szorosan kapcsolódnak ezekhez. A mezőőrök működési körzetükben figyelik az illegális szemétlerakó helyeket, ezek létrejöttét megakadályozzák, illetve felszámoltatják. Ha szükséges, a rendészeti vezető bevonásával, vagy az illetékes hatóságok — KÖJÁL, tanács — segítségével, de betartják a mindenkire érvényes szabályokat. —miklay— Moz: Kóma. Színes .szinkronizált amerikai bűnügyi film. (16 éven felülieknek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdíómoziban Csatár a pácban. Színes francia szatirikus vígjáték. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor. Sporthír! Változatos eredmények jm A Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalat a Dózsa György úti lakótelep és a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola között csatornázási munkálatokat végzett. Képünkön Kelemen Sándor, Telek András és Varga Mihály már betemetik a gödröket, hogy előkészítsék a terepet az aszfaltozáshoz Mohácsi Marianna felvétele Cegléden megyei öregfiúk tekebajnokságot és találkozót rendeztek. Az aktív ceglédi, aszódi és gödöllői játékosok, valamint az egyetlen nagykőrösi mellett meghívták az egykori tekézőket és még 70 év feletti is volt közöttük. Tóth Sámuel (Volánbusz) nagyon jól helytállt a 120 vegyes do- básos viadalon és a 35 induló között 395 összfával az előkelő második helyen végzett. Kecskeméti MÁV—Nk. Mészáros Tsz SK 6:2 (2329—2167). Nagykőrösiek: Lóczy 385 (1), Kovács 381 (1), Farkas J. 380, Szabó B. 342, Kasza 341, Fekete 388. A temetőhegyi tekecsarnokban játszották első hazai NB III-as csapatbajnoki mérkőzésüket fiz 1984/85-ös verseny- idényben a körösiek. A sok éves NB I-es és II-es rutinnal rendelkező szomszéd városbeliek igen jó összfával biztosan győztek. Újítást vezettek be a mostani összevont megyei teke csapatbajnokságban, amelyre 8 egyesület nevezett. Négyfős felnőtt és kétfős ifjúsági csapatok vetélkednek és mindkét kategóriában az összfáért 2—2 egyéni pontot számítanak. A körösiek a rajtnál hazai pályán kettős győzelmet arattak. Nk. Mészáros Tsz SK B— DUTÉP (Kecskemét) B 4:2 (1400—1385 fa)., Ha szorosan is, de győzelem született. Egyéni pontszerzők: Farkas J. (371) és Pesti (350). Nk. Mészáros Tsz SK ifi— DUTÉP ifi 4:0 (729—664). E kategóriában NB Ill-ban szereplő fiatalok is játszhatnak. Az új körösi csapat bemutatkozása biztató. Egyéni pontok: Szabó T. (371) és Kasza (358). A Volánbusz (Nk.)—Tisza- kécskei KSK B, Ceglédre tervezett mérkőzés elmaradt. A fővárosi Volánbusz SC több szakosztályát megszüntette. A főleg körösi dolgozókból álló férfi tekecsapat is megszűnt. Kár, mert lelkesen sportoltak mindig autóbuszosaik. Cselgáncssiker Miskolcon ifjúsági II. kor- csoportos nemzetközi cselgáncsversenyt rendeztek, amelyen 24 egyesület 189 sportolója 5 ország képviselőivel együtt versenyzett. Cselőczki Attila remek sikert ért el: a 83 kilogrammosok 19 fős súlycsoportjában derekasan helytállt és a harmadik helyen végzett. Ezzel egy időben Budapesten rendezték az úttörő I. korcsoportos országos bajnokságot. Igen erős volt a mezőny. A két körösi cselgáncsozó (Utasi és Perlaki) jó küzdőképességről tett tanúbizonyságot, de a 38 kg-osok 39 fős csoportjában nem jutottak az első hat közé. Csütörtöki sportműsor Kézilabda Petőfi-tornacsarnok és Petőfi iskolai pálya, 14 órától: a körzeti úttörő leány bajnokság őszi fordulója. Toldi-pálya, 14.30: Nk. Toldi DSK—Ceglédi Szakmunkásképző, diák fiú megyei bajnoki mérkőzés. S. Z. ISSN 0133—5708 (Nagykörösi Hfelapi
