Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-24 / 250. szám
6 lf)R4. OKTrtB]RR 34.. SZERDA Jogi TANÁCSOKHÍ ITíZ NAP Rendeletéiből i Lakáscsere folytán az albérlő bérlővé válhat A kiskorú gyermek akkor is a családhoz tartozik, ha nem laknak együtt akadálya, hogy egy másik üdülőtelek tulajdonjogát megszerezze. Az Építésügyi Értesítő múlt évi 12. számában megjelent ÉVM Tájékoztatóra hívjuk fel olvasónk figyelmét. Az állampolgárok telektulajdonának, illetve lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló rendelkezés szerint, ha a szülők házassága megszűnt, a kiskorú gyermeket annak a szülőnek a családjába tartozónak kell tekinteni, aki a gyermek, felett a szülői felügyeletet gyakorolja. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha az egyik házastárs meghal. Dr. M. J. A településfejlesztési hozzájárulásról az ez évi augusztus 17-i Magyar Közlönyben jelent meg az 1984. évi 12. tvr. és annak végrehajtásáról intézkedő 18/1984. (VIII. 17.) PM. számú rendelkezés. Ezzel kapcsolatban a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke a Tanácsok Közlönye most megjelent 22. számában 7004/1984. (TK. 22.) MT TH szám alatt irányelveket adott ki a lakossági hozzájárulás, illetve az előzetes egyetértés megszerzésének módjáról. Az adományozható kitüntetésekről a Magyar Közlöny október 14-én megjelent 42. száma egységes szerkezetben közölte az 1984. évi 18. tvr-t, és a 20/1984. NET-határozatot. A közműnyilvántartásról az Építésügyi Értesítő 26. száma tartalmazza a 3/1984. ÉVM- utasítást. Az üzemlátogatások szabályozásáról kiadott 115/1984. IpM. számú utasítást az Ipari Közlöny 14. száma tartalmazza. Önkéntes elhatározással A bérlőközösségbe csak az Vizek partján _ horgászbottal A reccsenő jég jelet ad { Bágyadtan ébred már az őszi nap, de a vizek part- ja talán most a legmozgalmasabb. Valamelyik reggel \ jég is reccsent a kint járó horgász talpa alatt, s ez a \ régi babona szerint a csukaszezon kezdetének jele. í Olyan, mint vadászaton az első puskalövés ... S hallani ; bizony már innen is, onnan is szép fogásokról érkező í híreket. A kis csatornák, keszeges vizek környékén i előrelátó kishalgyűjtő horgászok bóklásznak. A pergelj tés hívei rendszerezett villantókkal, csapágyas forgókapfá n 1 -fr\nA or/i l’neó'ni’í/If íinrnníílcfl.l IcSSZÍIIÓCITIGIC • • • # Egy lakásnak több lakásra történő elcscrélése esetén a lakásban lakó albérlő is bérlővé válhat. Legutóbbi cikkünkhöz — amelyben az albérletről írtunk •— több olvasónk hozzászólt, személyesen és telefonon is kerestek bennünket. Kérdésük lényege az volt — erről a múltkor nem írtunk —, hogy válhat-e, és milyen úton-módon az albérlő a lakásuk elcserélése folytán bérlővé. Igen, a lakáscsere folytán az albérlő bérlővé válhat. A lakásrendelet 90. §-a szerint, egy lakás több lakásra is elcserélhető. A rendelet végrehajtási utasítása pedig kimondja, a lakáscsere-szerződésben fel kell tüntetni több lakásra történő csere esetén, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője, és a lakáscsereszerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írniuk, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, valamint a csere folytán bérlővé válnak. K. Z. olvasónk — aki albérlőként lakott eddig —, most, a csere folytán önálló bérlővé válik. Veié nem íratták alá a csereszerződést, azért futott hozzánk, azt sejti, ki fogják játszani. Olvasónkat megnyugtatjuk, nyilván nem akarja őt senki sem kijátszani, mert hiszen a jogszabály azt is kimondja, hogy a lakáscsere-szerződést nem szükséges a lakásban jogcím nélkül lakó olyan személynek aláírnia, akinek az elhelyezését a bérlő a csere folytán megszerezni kívánt másik lakással biztosítja. Múltkori cikkünkben is írtuk már, hogy a jóhiszemű jogcím nélküli személy nem maradhat lakás nélkül, ilyen veszély csak a jogcím nélkül visszamaradt rosszhiszemű albérlőt fenyegeti. Jelen esetben — mint olvasónk nekünk is bemutatta —. külön írásbeli megállapodást is kötöttek, amelyben K. Z. elfogadta a csere folytán neki juttatott lakást. Olvasónk mégis kételkedik az írásbeli megállapodásuk jogilag való kikényszerít- hetőségében, mivel olyan tájékoztatást kapott, hogy lakáscsere folytán csupán a cserélő bérlő valamely családtagja lehet csak önálló bérlővé. A szocialista gazdálkodás ma már megszokott, dinamikus résztvevői a kisvállalkozások. A kis tőkeerejű cégek léte is attól függ, hatékony-e gazdálkodásuk, körültekintő-e az üzletpolitikájuk, vagyis attól, hogy jól mérték-e fel a fogyasztók igényeit, időben és megfelelő minőségben szállítanak-e a megrendelőiknek. Van még valami, ami létkérdés a kisszervezetek számára: időben és pontosan fizet-e a vevőjük? Ez még sokkal nagyobb tartalékokkal rendelkező közép- és nagy- vállalatok számára is fontos, hiszen ha néhány nagyvállalat nem tud fizetni a bedolgozóknak — márpedig ez gyakran előfordul —, akikor e vállalat fizetési zavara végiggyűrűzik az egész gazdaságon. Mások is nehéz anyagi helyzetbe kerülnek miatta, s nő azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek érkezési sorrendben várják a pénzüket a banknál. Válaszol a bank Minthogy a kisszervezeteknek nincs említésre méltó tartaléktőkéjük, igencsak nehéz, sőt kritikus helyzet alakul ki náluk, ha a velük partneri viszonyban álló közép-, Ez a tájékoztatás akárhonnan is származik, téves volt, az albérlő is válhat bérlővé. Feltételezve azt, hogy a csere jóváhagyásának egyéb törvényes előfeltételei is megvannak. Ebben az esetben a lakásügyi hatóság nem utasíthatja el a lakás kiutalását. C» A házastársak kiskorú gyermekei a telek, lakás, üdülő szempontjából akkor is a családba tartozónak tekintendők, ha a házastársakkal nem laknak együtt. Korábban már azzal is foglalkoztunk, hogy egy személy, illetve egy család lakás- és üdülőtulajdonának mértéke egy lakás, és egy üdülő. A jogszabály azt is kimondja, hogy a telektulajdon' mértéke egy személynek, illetve egy családnak egy lakótelek, és egy üdülőtelek. Több olvasónk bizonytalanságban van a tekintetben, helyesebben úgy értelmezi a jogszabályt, ha a nagyszülőnél vannak a kiskorú gyermekek, akkor rájuk nem vonatkoznak a fenti korlátozó rendelkezések. Ezek az olvasóink tévedésben vannak. A rendelet világosan kimondja, hogy alkalmazása szempontjából család: a házastársak és a kiskorú gyermekeik. Nem feltétel az együttlakás, a házastársak és a kiskorú gyermekek között. A kiskorú gyermekek akkor is a családba tartoznak, ha a házastársakkal nem laknak együtt, a gyerekek történetesen a nagyszülőknél élnek. Nem lehet viszont a családba számítani a házastársaknak olyan kiskorú gyermekét, aki nem házas ugyan, de magának is gyermeke van. Ebben az esetben ugyanis — hivatalos 'ánásfoglalás'“szerint- — már két külön családról van szó az állampolgárok lakás-, és üdülőtulajdonának, valamint a telekrendelet szempontjából is. Az. örökbe fogadott kiskorú gyermeket is a családhoz kell számítani. Itt válaszolunk N. S. olvasónknak is, akinek házassága felbomlott és a két kiskorú gyermekét a bíróság az elvált feleségénél helyezte el. Ő azt kérdezi, lehet-e neki önálló üdülőtelke, mivel házasságuk fennállása alatt egy üdülőtelket vásároltak a Velencei-tónál, amelynek tulajdonjogát a két kiskorú gyermekre íratták. Olvasónk esetében semmi vagy nagyvállalat az adósuk marad. Az elmúlt hónapok során több száz kisvállalkozás panaszkodott emiatt. Szóvá tették azt is — és joggal —, hogy a fizetési módok megválasztásában, a követelések behajtásában nem élveznek azonos jogokat az úgynevezett első szektorral, vagyis a közép- és nagyvállalatokkal. Látva a problémákat, az illetékesek megpróbálták legalább csökkenteni a kiszolgáltatottságot. Hiszen a nagyokéhoz hasonló jogokkal már a kisvállalkozók is jobban védhetik magukat a nem fizető cégekkel szemben. Első lépésként valamilyen módon információt kell szerezniük partnerük anyagi helyzetéről. Szerencsére a módszer már régóta ismert az első szektorban gazdálkodók körében. Az állami vállalatok és szövetkezetek a banktitok megőrzése mellett információt kérhetnek a Magyar Nemzeti Banktól leendő üzletfelük fizetési helyzetéről. A válaszlevélben a pénzintézet megírja, hogy az elmúlt egy év során a kérdéses cég rendben, időben eleget tett-e a fizetési kötelezettségeinek. Arról nem ad felvilágosítást, hogy a leendő üzletfélnek Mindennapi bosszúságaink közé tartozik a csöpögő vízcsap, a beázó tető, az elromlott liftek. Az állami bérlakásokban ilyenkor aztán szemrehányásainkkal az ingatlankezelőket illetjük. Ha nincs elég pénz, munkaerő, a tatarozásra szoruló ház csak vár a sorsára, és állaga romlik tovább. Az állami bérházakra egyre nagyobb összegeket irányoznak elő a költségvetésből. És a hiányzó munkáskezek pótlására is kitaláltak valamit. Megszületett a lehetőség a bérlőközösségek megalakítására. Még ezt is a nyakunkba akarják varrni? — kérdezték egyesek, amikor először hallottak a lehetőségről. Szó sincs arról, hogy a bérlőközösséget alakító állampolgárok rosszul ^járnápak, , Nem kötelező a részvétel, továbbá — bizonyos feltételek mellett — kifejezetten anyagi előnyökkel is járhat a tevékenység. Nézzük, mi a bérlőközösség. Olyan polgári jogi társaság vagy gazdasági munkaközösség, amelyet a bérlők gazdasági céljaik megvalósítására, önkéntes elhatározással hoznak létre. A helyi adottságok figyelembevételével a következő feladatokra szervezhetők bér- lőközössgek: üzemeltetési munkák ellátására, karbantartási feladatok elvégzésére és vegyes feladatcsoportot ellátó tevékenységre. mennyi pénz van a számláján, de információjából következtetni lehet a vállalat pénzügyi helyzetére. Hamarosan, talán már az év második felétől új bankári szolgáltatásként a kisvállalkozók is díjtalanul megkaphatják ezeket az információkat. Fontos záradék Ám, pusztán ezzel a lépéssel még nem szűnik meg az alárendelt helyzetük. Csak akkor lehetnek a közép- és nagyvállalatok egyenrangú partnerei, ha a szerződéskötések idején a fizetési feltételeket is meghatározhatják: milyen módon, s főleg, mikor köteles szánjukra a vevő a pénzt átutalni? Eddig a szerződésekbe ilyen záradékot nem írhattak, s megbízásaikat a pénz behajtására a bank nem fogadta el. A tervek szerint hamarosan már mód lesz erre. Tehát kérhetik például azt. hogy a vevő előre zárolt számlára utalja a pénzt, de a bank is kezeskedhet az időben fizetésért. A jogok mellett kötelezettségeket is tartalmaz az új szabályozás. Csak akkor kérheti a kisvállalkozó követeléseinek ilyenfajta biztosítékát, ha maga is vállalja ezeket. léphet be, aki az adott épület bérlője, bérlőtársa, társbérlője, albérlője, vagy ezek együtt lakó családtagja. Mivel gazdálkodhat a bérlő- közösség? Részben visszatartott lakbérekből, részint pedig az ingatlankezelő szervezet által beszedett lakbérekből a közösség rendelkezésére átadott hányaddal. Ezenkívül a közösségek vagyonát képezik az erre a célra átadott anyagok, eszközök, valamint helyiségek. A bérlőközösségek tagjai szakmai segítséget is várhatnak az ingatlankezelőtől. A bérlőközösség tevékenységéért harmadik személlyel szemben továbbra is az ingatlankezelőnek kell vállalni a kártérítési felelősséget, (Például az eltakarítatlan hő, miatt síkossá vált járdán balesetet szenvedett járókelő kártérítési ügyében.) Lesznek azonban olyan esetek, amelyekben a bérbeadó és a bérlőközösségek között úgy jön létre a szerződés, hogy aszerint az ingatlankeze'ő kárát a bérlőközösségre háríthatja. Célszerű az Állami Biztosítónál felelősségbiztosítást kötni. A tanácsok sem hagyják magukra a már megalakult bérlőközösségeket. Ellenőrzik és számon kérik az ingatlankezelőktől, hogy milyen módon és mértékben nyújtott segítséget a fentiek megvalósításához. Dr. K. É. A tervek szerint a kisvállalkozók az év második felében kapcsolódhatnak be a szállítók jogait érvényre juttató szabályozásba. Annak, aki él a jogokkal és vállalja a kötelezettségeket, külön számlát kell nyitnia az OTP-nél, mert csak ilyen módon lehet őt a többiektől megkülönböztetni. Másrészt csak a külön számla ad garanciát arra, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségének képes eleget tenni. Persze mondhatnánk, a két szerződő féltől függ, hogy megállapodnak-e a fizetés feltételeiben. És akárhogy vesz- szük, ez a mindenkori erőviszonyok függvénye. Ha a vállalat az erősebb, mert máshol is megrendelheti azt a munkát, csak jószándékától függ, ad-e biztosítékot a majdani fizetségre. Ha viszont a nagy cég termelése függ a filléres, de egyedi alkatrészt szállító kisiparostól vagy gmk-tól, minden valószínűség szerint a szerződésben szó lesz a fizetési kondíciókról. Új erőviszonyok Ezen a helyzeten semmiféle központi utasítással, szabályozássá] vagy az előírások módosításával változtatni nem lehet, de a piaci verseny kibontakozása, a vevők és a szállítók növekvő száma és konkurenciája minden bizonynyal kiegyensúlyozottabb erőviszonyokat teremt. Lakatos Mária Könnyű szerelésben Az utóbbiaknak, a perge- tőknek — főleg a kezdőknek — egy praktikus tanács: minél könnyebb menetszerelvényt állítsanak össze. A ruházatban is a célszerűségre kell törekedni. A gumicsizma általában alapkövetelmény, s nem árt a vízhatlan ruha sem, hiszen soha nem tudhatjuk előre, milyen terepen kell majd járnunk, milyen lesz az idő. A vízhatlan öltözék rendszerint testhőmérsékletünket is jól szigeteli, de egyébként is arra törekedjünk, hogy mozgékonyak tudjuk maradni, lobogó ruhadarabjaink miatt úgy ne járjunk, mint az a bizonyos nótabeli Varga Julcsa.... A többi felszerelés: egy megbízható, könnyű pergetőbot, oldaltáskában a villantok, halszájbilincsek, csukaszájfeszítő meg egy horogszabadító fogó. Szintén oldalszíjon az összecsukható merítőháló vagy a vágóhorog. Tilalom van... Jócskán a telepítési időszak derekán járunk már, s ilyenkor persze már nem minden vizen szabad a vásár. Az újabb hírek közé tartozik, hogy a Monor és Vidéke HE kezelésében levő gombai tavon 1985. január 31-ig általános tilalmat rendeltek el. Tilalom nincs Nincs viszont tilalom az Alagi Állami Tangazdaság horgászegyesületének Vác határában levő horgásztaván, ahol a múlt héten telepítettek a vízbe pontyokat. Dányi Miklós tudósítónknak Cser- nák Csaba tógazda elmondta, hogy évente 3—4 ezer horgász keresi fel a romantikus környezetben levő tavat. Igaz, az idén valamivel kevesebben jöttek, mert részben a kedvezőtlen időjárás miatt nem mindenkinek kedvezett a szerencse. Mint említettük, a múlt héten a hosszú, szép őszre számítva az egyesület vezetősége méretes pontyokat telepített a vízbe, így a hét végén odalátogatók bizonyára gazdag zsákmánnyal tértek haza. A jó fogáshoz persze — mondta Csernák Csaba — a halon kívül türelemre, ügyességre, szakértelemre is szükség van. A tógazda lelkesedését tudósítónk szerint csak az töri meg, hogy a horgászok között is mindig akad olyan, aki sem a horgászrendet, sem a környezet tisztaságára vonatkozó előírásokat nem hajlandó betartani. Emiatt sajnos gyakran kell eljárást indítaniuk. Lehet vitatkozni A tangazdaság horgászegyesületének gyakorlatával persze lehet, s nyilván akad, aki szeretne is vitatkozni. Hiszen a nevelőtavakból telepített gyanútlan, tapasztalatlan hal, amíg környezetét, s a reá leselkedő újabb veszélyeket meg nem ismeri, könnyű préda. Akad, aki az őszi telepítést vetésnek tekinti, ami majd jövő tavaszra, nyárra érik be, épp ezért oktalanság ma pusztítani. A horgászok igencsak jelentős tábora viszont azzal érvel, ő 12 hónapra váltott engedélyt, s jó, ha hetet horgászhat. Mi az érveknek, ellenérveknek szívesen helytadunk. Hozzátesszük azonban, mindenütt a közgyűlés határozata, a helyi horgászrend a mértékadó. (Ezeket természetesen a halászati törvényben előírtakra s a felsőbb szervek határozataira kell alapozni.) Fcketésügér Legutóbb a csuka és a süllő horgászatáról írtunk dióhéjban. A legtöbb horgász általában csak ezekre is vadászik ilyenkor, ősszel. Pedig van egy érdekes, igaz, kisebbre növő, ritkább halfajunk, amelynek a horgászata legalább olyan szórakoztató. A feketesügér az USA-ból került Európába, s a múlt század végefelé hazánkba. A díszsügérfélék családjának a tagja, de hamar elterjedt a szabadvizeken is. Ennek magyarázata nagyfokú alkalmazkodó képessége és igénytelen-, sége. Kiváló sporthal, jól védekezik. A megye — de talán az ország határain belül is — a Gyömrői Dolgozók HE taván nő meg a legnagyobbra. Harminc centiméteres méretkorlátozás védi. Akárcsak a süllőé Legjobban a-különböző villantókkal, műhalakkal fogható. Természetesen — mivel az egy kilogrammnál nagyobb példányok ritkák — a rövid, könnyű bot és a 20—25-ös zsinór kielégíti igényeinket. A feketesügér vízközt és a vízfelszínen egyformán jól fogható. Úszóval, élő csaliként az apró hal, a harmatgiliszta jöhet szóba, esetleg a halszelet. Kapása drasztikus, ritkán akad le, gyakoribb, hogy mélyen elnyeli a horgot. Húsa akárcsak a süllőé. Egyenlő feltételek a kisvállalkozóknak Végül a piaci verseny dönt
