Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-03 / 232. szám

Közügyek a bizottság előtt A Hazafias Népfront Vác városi Bizottsága legutóbbi ülésén — mint arról részle­tesen beszámoltunk — az időskorúak helyzetének a ja­vításával foglalkozott. Megál­lapította. hogy az e témában hozott városi intézkedési terv végrehajtása jó ütemben ha­lad. A következő népfrontbi­zottsági ülés novemberben lesz, amikor meghallgatják llrozina Józsefnek, az MHSZ városi titkárának tájékoztató­ját a város ifjúsági hazafias honvédelmi nevelésének ta­pasztalatairól. Két bizottsági ülés között is mozgalmas a HNF mun­kája, mint azt megtudtuk István Kálmán városi titkár­tól. A HNF körzeti bizottsá­gok és a községi bizottságok tisztségviselői számára tartot­tak értekezletet. Mindkét al­kalommal megvitatták a ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulója előkészületeit, a szolidaritási és a környezet- védelmi akciókat, a HNF me­gyei bizottsága által szerve­zett tanfolyamokra külden­dők javaslatait. A váci 3-as és a 9-es szá­mú, gyengén működő körzeti bizottságokból létrehozták a 3-as számú bizottságot, 17 taggal. Elnököt és titkárt is választottak. Vácról hatan vettek részt a Kiev—Leningrád —Moszkva útvonalon haladó barátságvonat programjában. Négy HNF-aktivistát delegál­tak a városszépítők baráti köre megalakításának elő­készületeihez. A Fogyasztók Tanácsa a vendéglátás helyze­téről árgyailt. A környezetvé­delmi bizottság — amely ki­bővült Kösd, Vácrátótl Vác- hartyán, Göd és Verőcemaros képviselőivel — összehangolta a kertbarátkörben tartandó előadások tematikáját. Vidéken is aktívak a nép­frontbizottságok. Csőváron a legutóbbi ülés alkalmával az első félévi társadalmi munkát értékelték. Letkésen, a felsza­badulási ünnepségekkel és a XIII. pártkongresszusra való felkészüléssel kapcsolatos fel­adatokat vitatták meg. Ugyan­itt a szülői munkaközösségek­kel megszervezték az iskola, az óvoda és a napközi otthon festését, takarítását. Sokan megkeresték az el­múlt hetekben is a . városi népfrontbizottságot, hogy vé­leményt nyilvánítsanak helyi eseményekről, várospolitikai kérdésekről. A szülők például elismeréssel szóltak az iskola- könyvek időbeni megérkezé­séről, ugyanakkor nem talál­ták megfelelőnek az iskola­köpenyek méretbeli, minőség­beli és árválasztékát. A korábbi bírálatok után a Földvári téren javult a szerződéses zöldségbolt és a húsbolt áruválasztéka, udva­riasabbak az eladók, tisztáb­bak az üzletek. Többen nem kapnak keresett hetilapokat, folyóiratokat az újságárusok­nál. Beszédtéma a Széchenyi utcai csomópontnál beveze­tett új forgalmi rend. He­lyeslik a bevezetését, de szük­ségesnek tartják a Beloian­nisz utca Marx téri szakaszán a parkírozás megtiltását. A labdarúgómérkőzésre utazók kisegítő járatokat kérnek a mérkőzések napján az alsóvá­rosi stadionhoz. P. R. A fal meg a borsó MÜLTAM egy rövid, de an­nál emlékezetesebb korsza­kát szeretnem feleleveníteni, s akkori tapasztalataimat megosztani az olvasóval. Nagykorúságom hajnaláról van szó, amikor az alkotmány értelmében választó és vá­lasztható lettem, s gyakorol­hattam számos más állampol­gári jogot. így például azt is, hogy beírtam a panasz­könyvbe. iE lehetőség magával rá­gódott, erősen hittem, hogy a panaszkönyvek demokra­tikus fórumán tehetek vala­mit a világért, az emberisé­gért. Ha rosszul mér vagy számol a kereskedő, udvariat­lan a vasúti kalauz, csalnak a vendéglőben, eldugják az árut az áruházban, bürokra­ták, érzéketlen irodakukacok intézik az ügyemet a tanács­nál, szóval minden olyan eset­ben, amikor állampolgári mi­voltomban bántanak meg, ész­revételeimet beírom a pa­naszkönyvbe, s a dolgok azon­nal jobbra fordulnak. Amit vállaltam, be is tar­tottam. Beírtam, ha többet számoltak a közértben, szóvá tettem, ha csak pohárnyi. volt a korsó sör. írásban tettem panaszt, ha időnként nem hozta a postás az újságot, nem voltam rest jegyző- k nyvezni, hogy a vonat hi­deg, nem. égnek a lámpák, s térdig járunk a koszban. Az igazság feltárásának ez a sajátságos módja nem maradt eredménytelen. Min­denekelőtt gazdagabb lettem egv gyűjteménnyel. Majdnem teljesen egyforma, gyakran indigóval sokszorosított rövid­ke válaszlevelekkel, amelyek­ben vagy azt hozták tudomá­somra, hogy a kereskedők, pincérek, vasutasok, ügyinté­zők stb. egyöntetű vélemé- szerint tévedtem, a dolog nem úgv történt., ahogy én állítom. S ha véletlenül ilyen körül­írt formában nem neveztek hazugnak, az értesítés arról szólt, hogy az illető dolgozót szóbeli figyelmeztetésben részesítették. Amíg fal és borsó van a világon, van értelme a pedagógiának — emlegette gyakran az oktatással hiva­tásszerűen foglalkozó apám, s én se adtam alább. Ha va­lami szúrta a szemem, újra és újra szóvá tettem. Leg­alábbis egy darabig. Közben ugyanis megválto­zott az életem. Egyre ritkáb­ban fogadták a köszönésemet. Az üzletben nekem valahogy mindig kőkemény kenyér ke­rült a kosaramba, hús helyett csontot kaptam, s már nem­csak ritkán, jóformán soha­sem kaptam újságot. A vona­ton — bár mindennapos utas voltam — alaposan, részlete­sen, lehetőleg többször is megvizsgálták a bérletemet. A büfében, ahol pedig egy pohár sörnél többet sohasem ittam, azt híresztelték, hogy alkoholista vagyok. MINDENNEK már vagy húsz esztendeje. Most szeret­nek az emberek. Az újságos néha szól, hogy van még egy eldugott lapja, a vonaton hó­napszámra nem kérik a jegye­met. A fűszeresnél német sört is kapok. Két évtizede nem volt a kezemben panaszkönyv. Egészen mostanáig, amikor is két helyen nyomtak a kezem­be ilyen füzetecskét. Az egyik azt bizonyította, hogy a Keleti pályaudvaron dolgozók, valamint az összes ideérkező vonat és személy­zetük munkája ellen mindösz- sze néhány kifogás merült fel idén. A másikat egy nagy élelmiszerüzletben hasonló megjegyzésekkel mutatták. E tényből két dologra következ­tethetek. Az egyik, hogy két évti­zed alatt olyan hatalmas fej­lődésen ment keresztül ez az ország, oly mértékben javul­tak a szolgáltatások, hogy pa­naszra igazán semmi okunk. A másik, hogy hozzám ha­sonlóan másoknál is működik a pavlovi reflex. Ügy tapasz­taltuk, hogy panaszainknak semmi foganatja, s leszok­tunk a beírásról. Azért néha még most is elábrándozom. Mi történ­ne, ha egyik napról a másik­ra én és vaiamehnyi fagyasz­tó társam visszanyernénk a régi tovatűnt virtust. Nem rettennénk meg a fűszerestől, a csapostól, a kalauztól, az ügyintézőtől. Ha sérelem ér, ha a dolgok nem a kívánt rendben folynak, valameny- nyien beírnánk a panasz­könyvbe. A TORNYOSULÓ kötegek, a töméntelen mennyiségben fogyó papír és írószer riasz­tó látványa talán mégis job­bá, emberibbé formálná kap­csolatainkat. Csulák András VÁCI *zJ€ímla A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM 1984. OKTÓBER 3., SZERDA Szürke felhők, régi gondok I. Mit ígér ma a cemeistipar? A téma az első naptól kezdve örökzöld, noha szürke porfelhő alatt folyik róla a vita. A dunai hajón utazó író elkeseredésének ad hangot a lap hasábjain a táj fölé magasodó hegy kopár oldalát látva. A képeslap riportere határozottan megállapítja: a. deákvári gyere­kek 30 százaléka a cementpor miatt bronchitises. A hí­rek, nem hivatalos információk valamennyiünket ide­gesítenek. Magam is jobban odafigyelek reggeli köhé- cscléseimre, s hangosan ki is mondom: biztosan a cementpor... gyermekgyógyász főorvos vé­leménye szerint a poros leve­gő ártalmas a légutakra, men­nél több jut a szervezetbe, annál inkább. Azt persze nem lehetne bebizonyítani, hogy pont Deákváron nagyobb ará­nyú a szennyeződés. Máshol is előfordul. Nagymaroson például a Börzsöny aljáig hú­zódó utcákon jobban beszorul a levegő. A por ellen tehát védekez­ni kell. Elsősorban a már meglevő eszközökkel. Sokan állítják viszont, hogy megfi­gyeléseik szerint éjszaka vagy hajnalban sűrűbb a kémé­nyekből, meg az épületek mellől felszálló porfelhő. Tud­ni vélik, hogy az ott dolgozók ilyenkor kikapcsolnak vala­milyen berendezést, hogy a felhalmozódott pormennyisé­get fölengedjék. Feltételezések Fehér lepedők rakódott a gyümölcsök héjára, szürkévé lett a piros háztető. Tudjuk. Évtizedek óta szóbeszéd tár­gya az is: hogy kár volt ide építeni1 a cementgyárat, pon­tosabban a cement- és rnész- üzemet. Telepíthették volna a hegy mögé is, de valaki bele­szólt: akkor többe kerül az építkezés, hosszabb méllékvá- gányt kell építeni. A lénye­gen ez persze már akkor sem változtatna semmit, ha ez a gondolat valóban szóba ke­rült volna annak idején. Ami viszont biztos: az épít­kezés hírét a legtöbb yáci örömmel fogadta, mert mun­kát várt tőle, a város fejlődé­sének meggyorsítását, új laká­sokat. Ezek a remények be is teljesültek, csupán a fejünk fölött szálló porfelhő terem­tette meg az ellentmondást. Erre talán maguk a beruhá­zók sem számítottak. — Milyen lelkiállapotban indul naponta munkába, ha tudja, hogy fölénk bocsátja a gyár porát? — kérdezték Pin­tér Sándor gyárigazgatótól egy fórumon. Az akkori vá­laszát most is megismétli. *— Megtehetem, hogy fel­mondom az állásomat, s egy másik helyen beállók én is a kérdezők sorába. Ettől azon­ban még nem változik meg a helyzet. Tárcsázom a KÖJÁL váci telefonszámát, s közlöm dr. Nagy Magdolnával, mi érde­kelne. — A porszennyezés mérési eredményeit a megyeiek gyűj­tik össze — közli —, s onnan küldik meg hivatalosan a megyei tanácsnak. Később Koltai Imre vezér- igazgatótól tudom meg, hogy hozzájuk nem érkeznek meg az adatok. Ha meg akarják is­merni azokat, hivatalosan ké­rik a KÖJAL-tól. Azaz a DCM maga is felállított kü­lön mérőállomásokat, hogy is­merje a helyzetet. — A gyermekek bronchitise és náthája? — Ilyen megállapításaink nincsenek — mondja a dok­tornő. — Ehhez más terüle­tek adataival összehasonlító vizsgálat kellene, ami most nincs napirenden. Az ilyen­fajta vizsgálat nálunk egyéb­ként is gyerekcipőben jár. Pintér Sándor igazgató ké­résére dr. Okolicsányi János, a váci tüdőbeteggondozó in­tézet főorvosa azt írta hiva­talos levelében az év elején, hogy friss szilikózis megbete­gedésről nem tudnak. A szá­mon tartott nyolc beteg más településről került a városba, s nem is a cementiparban dolgozik. Dr, Kampós Katalin városi éíméi Mozim«» Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): október 4-től 10-ig, egy hétig vetítik — mindhá­rom előadáson, kiemelt hely­árakkal — A Jedi visszatér című színes, amerikai tudo­mányos. fantasztikus filmet. Rendezte: Richard Marquand. Főszereplők: Mark Hamili. Hamison Ford, Carrie Fisher és Billy Dee Williams. Madách Filmszínház (a mű­velődési központ nagytermé­ben): október 5-én felújítják A Tű a szénakazalban című színes, szinkronizált angol kalandfilmet, III-as helyáron. — Október 10-én ismét vetítik a Bombanő című amerikai filmvígjátékot, III-as hely­áron, csak 16 éven felüliek­nek! Mint egy porszívó — Egyedül a 4-es számú kemence berendezése olyan, ami kikapcsolható « mondja Pintér Sándor. — Ha ezt meg­tennénk, ebből semmiféle technológiai előnyünk nem származna. A portalanító berendezé­sekről szemléltető ábrát raj­zol az előtte fekvő papírlapra. — Úgy működnek, mint egy porszívó gép. A 360 darab szűrőzsák egyenként 2 méter hosszú, 80 centiméter széles. A berendezéseket kikapcsolni csak úgy lehet, ha ezeket a zsákokat kiszedik. Ezek tar­talmát sűrített levegővel jut­tatják vissza a technológiai rendszeribe, ahol aztán vég­termékként a cementszállít­mányokba kerül. Ha ilyen komoly berende­zéseket alkalmaznak, mégis miért ontanak olyan kövér felhőket a kémények? — A porforrás 70 százaléka a három kémény, amiken át a technológiai rendszerbe vissza nem juttatható por tá­vozik. Vajon mennyit kell napon­ta észrevétlenül beszívnunk? Nézzünk néhány adatot. Tonnák és milliók A rekonstrukció megkezdé­se előtti évben a DCM mint­egy 17 ezer tonna port bocsá­tott ki. A jelenlegi termelés mellett évi 10 ezer tonnáról beszélnek. A rekonstrukció eredményeként az úgynevezect imissziós — ülepedő — érté­kek, a város átlagát tekintve, a megengedett alatt vannak. Viszont a Gombási úti lakó­telepen meghaladják a meg­engedett szintet. A portalaní­tás első és második üteme meghaladta a 200 millió fo­rintot. A berendezések üzemkölt­sége évi 8—9 millió forint. A gyári kiadások közé évente három és fél millió forint légszennyezési bírság is tar­tozik, s porkár címén másfél millió forint, amelyet vállala­toknak szövetkezeteknek, s többek között magánszemé­lyeknek fizetnek ki. A gyár idei árbevétele elő­re láthatólag 1,7 milliárd, a nyeresége 280—300 millió fo­rint körül alakul. A várqs_ különböző pontjain mért adatok változó képet mutatnak. A levegő ülepedő porszennyezettségének havi átlaga az úgynevezett 12,5 gramm per négyzetméterhez viszonyítva, 1981-ben 8,3; 1982-ben 8,2 volt, 1983-ban 10,85-re emelkedett. Számon tartják, s felhívják a figyelmet a Magyar Statisz­tikai Zsebkönyv 1984. évi ada­taira is, mintegy összehason­lításul. E szerint az évi 150 tonna négyzetkilométerenkénti nor­mához viszonyítva Ózdon pél­dául 330,0, Tatabányán 332,4 értéket mérnek. Budapesten 114,0-et míg Vácott 99,6-ot. A por ettől persze még por. Az emberek tisztább levegőre vágynak. Kovács T. István (Folytatjuk.) Két mp a múieumban A XX. századi nagy magyar­festőművész, Szőnyi István lakóháza, műtermei és park­ja ma már múzeum. Ennek’ munkáját segíti a múzeum baráti köre, amely jövőre is szeretné lehetővé tenni az ország bármelyik részén élő fiatalok számára, hogy e ha­talmas életmű közelében két vagy több napot tölthessenek, ismerkedve a képzőművé­szetekkel, zenével, irodalom­mal. Két nap a múzeumban cím­mel április 15-től október 15-ig szervezik a zebegényi ifjúsági kirándulásokat. Az első nap programjába tarto­zik Verőcemaroson a Gorka kerámiamúzeum megtekintése Másnap Zebegényben ismer­kednek a Szőnyi István Emr lékmúzeummal, színes filmet tekintenek meg a művészről és részt vesznek a Játék a mű­vészetek körül cím alatt ren­dezett műsorban. A vendégek számára kirán­dulási lehetőséget is biztosí­tanak — több napos ott-tar- tózkodás esetében — Hegyes­tetőre, Törökmezőre, Viseg- rádr-a s más, szép környékbe­li helyre. $ági kívánság felfesuit Sok helyi járatú autóbusz megáll Vácott, a Rákóczi té­ren. Régi kívánság teljesült azzal, hogy az utasok a jövő­ben tető alatt, váróban tölt­hetik el eső vagy hóesés al-. kaiméval az indulásig hátrale­vő időt. Rendhagyó éra TSrténeleniből Október 3-án 14 órakor ® váchartyáni művelődési ház­ban rendhagyó történelemórát tartanak, melynek címe; Ro­hanunk a forradalomba. Este 7 órakor Vallomás a szerelemről címmel Kovács Margit és Dékány Sándor színművészek Petőfi, Adj», Juhász Gyula, Tóth Árpád, József Attila, Radnóti Miklós és Nagy László verseiből ösz- szeállított zenés , műsorral szórakoztatják a közönséget. Szobrászat IfiáSiíiés Szókon A múzeumi és műemléki hónap keretében a szobi Bör­zsöny Múzeumban október 2- án nyílt meg Lóránt Zsuzsa szobrászművész kiállítása. A tárlatot Golovics Lajos, a Pest megyei Tanács művelő­dési osztályának munkatársa nyitotta meg. Az érdeklődők november 30-ig tekinthetik meg az alkotásokat. Aranydiploimi Fényes szelik nemzedéke A múlt hét végén úttörőkül­döttség kereste fel Köztársa­ság úti, barátságos otthonában Kováts Sándor nyugdíjas is­kolaigazgatót. Egykori taninté­zetéből, a mai Juhász Gyula Általános Iskolából jöttek a pajtások és piros szegfűvel köszöntötték őt abból az alka­lomból, hogy a közelmúltban vette át az aranydiplomát. — Hogyan emlékszik vissza az indulás éveire? — kérdez­tük. — A Pápai Tanítóképzőben végeztem, fél évszázaddal ez­előtt, A tanítói oklevél mellé, a felszabadulás után tanári diplomát szereztem. Ez a ket­tős alap segített a gyermekek nevelésénél, gondolat- és ér- zelemvilágu'k megismerésében, s abban, hogy mindig sikerült közel kerülnöm tanítványaim­hoz. Őrzöm A valóság pedagó­giája című dokumentumgyűj­teményt, amely a népi kollé­giumok közösségi nevelését mutatja be, a „fényes szelek" nemzedékének örökségét. Én is ehhez a nemzedékhez tarto­zom, részt vettem az iskolák állainosításában, s az elsők között szerveztem a ceglédi Dózsa György népi kollégiu­mot, amelynek azután igazga­tója lettem. , — A Vácott töltött évek? — Itt is először kollégiumi vezető voltam, majd 21 évig a Báthori utcai (mai Juhász Gyula) iskola igazgatója. Ne­velőtársaimmal együtt sokszor felkértek bennünket országos pedagógiai kísérletek alkalma­zására, alsó tagozati új tanítási formáknál, matematikai okta­tásnál. Magyar- és történe­lemszakos tanárként sok szak­cikkem megjelent. Tanmene­teimet a Pest megyei Tanács művelődési osztálya a terüle­téhez tartozó iskolákban átvé­telre ajánlotta, s jelentkezett hasonló szándékkal Szolnok megye is. — Az emlékalbumba ragasz­tott kép, újságcikkek szép múltat tükröznek. — Mi hivatásunknak tekin­tettük a pedagóguspályát. Elé­gedett voltam az említett be­osztásokban, s tanulmányi fel­ügyelőként, vagy szakszerve­zetünk elnökeként is mindig igyekeztem tenni a közössé­gért. Ma is vallom, hogy ne­velni csak közösségben, a kö­zösség által lehet. A közösségi élet a pedagógusok sok apró munkáján keresztül valósítha­tó meg. Közben alkalmazkod­ni kell az egyénhez.- meg kel! becsülni, egyéni képességeihez mért feladatot kell adni. A nevelés művészet. Ha valaki a kölcsönhatások sokaságának érvényesülése közben tud ve­zető lenni, jól végzi a munká­ját. — A pedagógus munkáját mi őrzi meg az utókornak? — A nyomtatásban megje­lent szakcikkeim mellett ta­nítványaim, akiket jó alappal indítottunk az életbe. Kiváló tanuló érdemérmet szerzett az iskolában — ezt is bizonyítja az emlékalbum — s Pornói Anna orvos, Kenéz Tibor ügyvéd, Makiári A.drienn tanár. Rudolf Péter színész lett. Mások ki­váló szakmunkások, mezőgaz­dászok, de az indítást tőlünk kapták. Több erkölcsi elisme­rést kaptam működésem évei­ben. Ha tanítványaim rám kö­szönnek az utcán, beszámol­nak munkasikereikről, tudom, hogy fáradozásom nem volt hiábavaló. Papp Rezső ISSN 0131—Stí? (Vád Hírt«)*

Next

/
Oldalképek
Tartalom