Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-21 / 248. szám
I Érmek, plakettek a tárlókban Kitüntetésekről leginkább az újságban olvas az ember. Látni legfeljebb csak jeles ünnepeinken lehet, amelyekre az elnökségbe szólító meghívó így invitál: „Kérjük, hogy kitüntetéseit eredeti formában viselje”. A ceglédi Kossuth .Múzeum jóvoltából most zavartalanul végigmustrálhatjuk a ma és az egykor adományozott érmeket, jelvényeket, érdemrendeket. Még ez a szerény válogatás is a sokféleség bőségét csillantja meg. Jó, hogy az érmek ismert és általunk becsült személyekhez kötődnek. A Budai úton élő Csala István tulajdonában levő Magyar Nép- köztársaság Zásziórendje, a Magyar Népköztársaság Érdemrend IV. osztálya, a Magyar Szabadság Érdemrend, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem épp úgy ott sorakozik a zöld posztós tárlóban, mint Tokaji Mihály partion emlékérmei, szovjet kitüntetései, az abonyi Slcultéti Béla alapító munkásőri emlékplakettje, a tápiószelei Nagy János Tanácsköztársasági Emlékérme, Szocialista Munkáért Érdemérme. Láthatjuk a szobrászművészek keze által formált Pest megyéért feliratú kétoldalas érmet a vármegyeházára felszálló pávával, a társadalmi és tömegszervezetek jelvényeit, a községfejlesztésért adományozott, kitűzhető színes fémlapocskákat, a törteli és a csemői tanács által 1 alapított bronzokat. Az alkotók sorában emlékplakettekkel szerepel Borsos Miklós, Osváth Mária (Tömörkény István, Kárpáti Aurél, dr. Zalai Károly arcmásával), a környékbeliek közül a ceglédi Kallós Elek és nagykőrösi Molnár Elek. Pataki Ferenc gyűjteményéből kerültek a közönség elé a magyar tűzoltóság érmei és jelvényei, amelyek szinte az idők során adományozott szövetségi, közgyűlési, emlék- és versenyérmek teljességét felölelik. A ceglédi őszi tárlat október 26-án, délután 15 órakor nyílik a Rákóczi úti pártszékház aulájában. Podmaniczki István, a városi pártbizottság titkára nyitja meg. A tárlatot az érdeklődők november 11-ig láthatják. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM 1984. OKTÓBER 21., VASÁRNAP Konferenciává! kezdődött Időszerű tárnákat koznak szóba Ervdjenek az eredményekkel A közelmúltban kezdetét vette az 1984/85-ös pártoktatási évad. Szokás szerint elméleti konferenciával kezdődött, majd egy gazdaságpolitikai film közös megtekintésével folytatódott. Mind a külpolitikai előadás, mind a Reformgondolatok című dokumentumfilm egy kicsit módszertani mintául is szolgált, mutatván, hogy színesen és sokoldalúan kell tájékoztatni az embereket napjaink időszerű belpolitikai és nemzetközi kérdéseiről. Tanul az oktató is Ez az összejövetel jó alkalom volt arra is, hogy köszönetét mondjanak az oktatásban hosszú ideje eredményesen munkálkodó propagandistáknak és üdvözöljék az újonnan belépő előadókat, akiket a sikeres tevékenység reményében köszöntöttek. Továbbra is az az alapvető cél, hogy a párttagság és a pártonkívü- liek biztosan eligazodjanak a világ dolgaiban, a legfontosabb ideológiai, politikai, gazdasági, s az élet valamennyi fontos területét átfogó kérdésekben. Ennek az évadnaik meghatározó sajátossága, hogy a párt XIII. kongresszusára készül, továbbá hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját ünnepli nemsokára az ország. A gazdasági életben várható széles körű változások sem érhetik meglepetésszerűen az embereket, tehát alaposan fel kell ¥érsdékat tüntettek ki Családias hangulatban ültek össze az ÉVIG ceglédi kisgépgyárának vöröskeresztes aktívái. — Az ÉVIG közel van a kórházhoz, véradói még sohasem mondták, hogy nem jönnek — ezekkel a szavakkal nyitotta meg az összejövetelt Veres L ászióné, a Ceglédi Vértranszfúziós Állomás munkatársa. A vérellátó központ nemcsak a helyi kórházat látja el az életmentő vérrel, hanem juttat súlyos, sok vércseréve! járó műtétekhez ritkán előforduló vércsoportú vért Szegedre, sőt az Országos Kardiológiai Intézetbe is. A vér olyan gyógyszer, amit semmi mással nem lehet pótolni! Sokat beszélünk mai rohanó világunkról, az emberi kapcsolatok csökkenéséről. A véradók önzetlenül adnak vért, mintegy ellensúlyozva az emberek emlegetett elhidegülé- sét. Horváth Józsefné, a Vörös- kereszt városi bizottságának titkára átadta a tízszeres, tizenötszörös és hússzoros véradóknak a kitüntetéseket. Ünnepélyes pillapat volt, amikor egy idősebb, pirospozsgás, kerek arcú férfi, az ÉVIG nyugdíjasa, Horváth János jelentkezett a hatvanszoros véradásért járó jutalomért. Retkes Valéria, a gyár vöröskeresztes titkára köszöntötte a kitüntetetteket, erőt, egészséget kívánt a véradóknak, külön szeretettel köszöntötte Horváth Jánost, kívánva neki, hogy egészségben érje meg a 75-ik véradását is — ugyanis a városban és vonzáskörzetében ilyen sokszoros véradó nincsen több! A gyár készenléti véradó brigádja már sokszor adott segítséget a kórháznak. A nap bármely szakában hívhatják őket, első szóra ott vannak, segítenek. Sz. Kell fiáié és félfa Cegléd határában és a városközeli kiskertekben jól haladnak az őszi munkákkal a hétvégi kiskertek gazdái. Az almát, körtét már leszedték, a szőlőszüretnek is a vége felé tartanak. Szinte kivétel nélkül minden kiskertes állítja: az év folyamán sok dolga akadt, ám hiába végzett el mindent, amit, kertje megkívánt, a termés nem annyi és nem olyan, mint amire számított volna. Az őszi idénymunkákhoz sorra hozzáláttak, beszerezték a szükséges eszközöket, vegyszerféléket. A fóliás kertész- kedők a fóliavázhoz borítóanyagot vennének, ám nem járnak mindig sikerrel a „gazdaboltokban” mert vagy a kapható méret hibádzik, vagy nincsen fólia. Ám beszerezhetnek máris zöldség- és virágmagvakat, kötözőfonalat, káziszerszámot. Keresett cikk volna emellett a fák törzse köré csavarható, vadtól védő háló, hogy a nyulak, őzek ne kóstolgassák a gyümölcsfák kérgét a télen. Kirándulás. A mozgássérültek egyesületének városunkbe- li csoportja, november 10-én a Dunakanyart keresi fel. Akik szeretnének részt venni a kiránduláson, november 1- ig jelezhetik szándékukat az egyesület Kozma Sándor utca 1. szám alatti irodájában. készülni minden munkahelyen a holnap feladataira. A felkészítők gárdája 245 személyt számlál. A városban és a községekben ennyi propagandista működik. Az évek során sokat fejlődött ez a csapat. Szinte kivétel nélkül jól és rendszeresen oktatnak. Közülük kilencen felsőfokú állami végzettségűek, középfokú politikai iskolai végzettsége van 193 személynek. Akik még nem végezték el a szükséges politikai iskolákat, azokat tervszerűen beiskolázzák. A propagandisták továbbképzésére nagy súlyt fektet a megyei oktatási igazgatóság is, amely az őszi hónapokban bennlakásos tanfolyamokat szervez. Cegléden tíz előadóból álló, hetenként egyszeri alkalommal sorra kerülő felkészítő sorozat szerepel a tervekben. Jól hasznosíthatók a havonkénti elméleti konferenciák, amelyeket a városi pártszékházban tartanak. Közérdekű kérdések Egy-egy kérdéskör legjobb ismerői foglalkoznak az adott témával. Publicisták, kutató intézeti vezetők, politikai főiskolai tanárok lesznek a meghívott előadók. Szó lesz a nemzetközi ideológiai harcról és a békés egymás mellett élésről, a történelemről és a közgondolkodásról, a szokásos szabad pártnap előkészítéséről. Hozzáértő előadó vázolja fel a szocializmusról alkotott mai képünket. Fontos témának ígérkezik a nemzeti kérdés és a nemzetköziség. A pártepítés tükrében tekinthetik á.t a szocializmus építésének hazánk- beli négy évtizedét. A sokrétű, az alapszervezetek tagságának érdeklődéséhez kapcsolódó előadások megtartásához jó vezérfonalat kínálnak azok a füzetek, amelyek egy-egy kérdéskör legfontosabb tudnivalóit tartalmazzák. Jó, ha a pedagógiai, módszertani erények mellett a szemléltetés lehetőségével is élnek az előadók. Az újonnan szerzett tudás elmélyítéséhez jó szolgálatot tehetnek az írásvetítők, diafilmak, ismerétterjesztő rövidfilmek, hangfelvételek, a közös múzeumlátogatások és adott még az ötletek egész sora, amelyet mindig a helybeli igényekhez, lehetőségekhez kell igazítani. Káderképzés Az oktatás a párttagok és a pártonkívüliek széles tömegeit érinti az idén is. Kihelyezett politikai gazdaságtani szakosító indult, első évfolyamán 24 diákkal. A filozófia szakosító a második évfolyammal folytatódik. Ugyancsak második évébe lépett a gazdaság- politikai speciális kollégium. A marxizmus—leninizmus esti egyetem első évfolyamának egy, második évfolyamának három osztálya van, közülük egy Abonyba kihelyezve. A harmadévesek két osztály hallgatóságát alkotják. A marxista—leninista esti középiskola elsőévesei öt osztály közösségéhez tartoznak, a másodévesek hat csoportot tesznek ki. Egy kihelyezett káderképző osztály indult Albertirsán. Miután a hallgatóság soraiban sok a fiatal, különösen fontos, hogy az oktatás minden szintjén elmélyülten foglalkozzanak hazánk felszabadulásának közelgő, negyvenedik évfordulójával, a múlt és a jelen eredményeivel. Általános cél, hogy az építőmunkában elért sikereinkkel jól politizálva, a végbement fejlődést széleskörűen ismertetve formálják az előadók az emberek szemléletét. Tamasi Tamás Három fajtát szüreteltek Ezen a vidámnak igazán nem mondható idei szüreten a nagyüzemekben is igyekeznek minél gyorsabban leszedni a termést. A Ceglédi Állami Tangazdaság Budai úti szőlőskertjében készült a felvételünk, ahol a cirfandlit, a furmintot és a rizlinget szüretelték az alkalmi segítőtársak Apáti-Tóth Sándor felvétele Tsvasszd majd megint Útra kelnek az autósok Év eleje óta számos szervezett úton járhattak már a Magyar Autóklub ceglédi csoportjának tagjai, családostul, baráti társaságostul, saját járművükön, vagy autóbusszal, repülőgéppel. A klub már hírül adta: időben, vagyis már most elkezdik szervezni a tavaszi utazásokat, az IBUSZ helybeli Irodája segítségével. Eszerint Drezdába a tavasz- szal repülőgéppel látogathatnak el a klub tagjai, Bécsbe autóbuszos utat szervez, háromnaposat az autóklub. "A busz Cegléd főteréről indul, szinte „háztól- házig” járatnak mondható. Emellett márciusban szervezetten autóval is útra kelhetnek Bécsbe azok, akik a másik, háromnapos túrán részt szeretnének majd venJugoszlávia határközeli városaiba viszi az utazást kedvelőket egy másik busz: Csan- tavóren disznótoros ebéd várja a vendégeket, lovasprogramot nézhetnek meg Zobna- tican. Mivel a ceglédiek szívesen ' látogatnak „szomszé- dolni” Vngvárra, így az ungvári buszos út sem marad ki a tavaszi lehetőségek közül. Az autóklub április végére, május elejére egy tíznapos törökországi utat szervez, lakossági valutakeret terhére. A Ceglédről induló autóbusz Jugoszláviát, Bulgáriát érintve megy Isztambulba és Bursba. Valamennyi turista- útról, bővebb felvilágosítást adnak a Petőfi utcai klubirodán, hivatali időben. Átotakulé szokásaink Dologra figyelmeztető iséwrap Mihály napján egyik ismerősömtől hallottam a tréfás versikébe foglalt kérdést: — Évenként visszatér, / Némelykor sokat ér, / Máskoron ráfizetsz, t S nélküle nem lehetsz — mi az? Többen is voltunk együtt, de csak a versike ismerője tudta a helyes választ, s ez a névnapot jelentette. Nyelvészkedő barátom nem akart elmaradni, így aztán ő is feltette a kérdést: — Hogy hívták a névnapot a nyelvújítás előtt? — Hallgatásunkra megmagyarázta, hogy azt bizony szente napja névvel illették korábban, s ez az elnevezés mindjárt meg is magyarázza az ünnep eredetét. A katolikus egyház a ke- resztség alkalmával valamelyik szentje nevét adja a megkereszteltnek, hogy az legyen a példaképe és pártfogója istennél, minden szentjének pedig megemlékezésül az év egy-egy napját rendelte. A megkeresztelt meg is emlékezett az évforduló védszentjé- ről, vagyis megünnepelte a szente napját. névnapot tartó személy felköszöntése. Napjainkban országszerte ünnepük a különböző névnapokat. Igen elterjedt — ám vitatható szokás — a munkaidőben rendezett munkahelyi névnapozás. A családi ünnep a mukahelyek ünnepévé bővült, de megőrizte régi tartalmát; köszöntések hangzanak el, sűrűn összeütődnek a borospoharak, itt-ott még táncra is perdülnek. Udvsri bál népségé természetesen nem hasonlított az úri rend tagjainak ünnepi lakomáihoz. Még a névnapok is a különböző munkák elvégzésére figyelmeztettek. A március 19-i József-napon — ez közismerten az esztendő első meleg napja — mindenkinek meg kellett kezdenie a szántást. Az április 24-i Szent György-napon, mely ősi tavaszkezdő ünnep, kihajtották a nyájat, megtartották a tavaszi cselédvásárt. Péter-Pál is fontos szerepet játszott a gazdasági életben, mert ilyenkor szakadt meg a búza töve. és kezdődhetett az aratás. Mi háhj-nap az őszi mezőgazdasápi évnegyed kezdő napja, eddig eleget kellett tenni a természetbeni szolgáltatásoknak. estéjén soha nem feküdt le, mert már hajnalban érkeztek a köszöntők, akiket terített asztal — kalács, pogácsa, kancsó bor, üveg pálinka — várt. Először azonban meg kellett hallgatni a rigmust, amit Réti Istvántól jegyeztem le, s bár ezt az István-napi köszöntés, mégis majdnem azonos a Jánost köszöntővel. — Eljöttem én jó reggel, / Istvánt köszönteni, / Az egek urától / Minden jókat kérni. / István, megérted a napodat, / Szent István áldja házadat. / Nem köszöntök én másért. / Csak egy kis pálinkáért. Szíves kívánság Lényeges dologra emlékszem: bármilyen népes volt a névnapi lakoma, arra nem hívtak senkit. A névnapozás msgtisztelés volt. — Ha jösz- tök, lesztek, s ha lesztek, esztek — mondogatta nagyapám, akinek a névnapja arról volt híres, hogy Mihály-napkor már mézes szőlőből leszűrt újborral kínálta vendégeit. A névnapi köszöntők máig sem múltak el. Gazdagodtak inkább. A jókívánságokat tolmácsoló rokonokhoz, komákhoz a munkatársak is csatlakoztak. Jó lenne, ha az új és ' kiszélesedő divat a régi köszöntők emberi melegségét is átvenné: — Amennyi fűszál van a tarka mezőben, / Amennyi csepp víz van a tenger medrében, / Annyi áldás szálljon barátunk fejére! / Szívesen kívánom! Tercsik Mihály Cfaládi lükoma Kezdetben tehát csak vallási jellege volt a megemlékezésnek, de aztán fokozatosan átalakult: a védszsntről való megemlékezésből az emlékező ünnepe lett. családi lakoma, vagyis a szente napot vagy Persze, a mai névnapok meg sern közelítik az olyan ünnepséget, amilyenről Bogdán István ír Régi magyar mulatságok című könyvében. — Mária Terézia 1749. október 15-én ilyen rendben ünnepelt: Dél- _ előtt fél 10-kor a palota tükör- KŐSÍOíO, kÖSZÖlitŐ termében fogadta a külföldi követek jókívánságait. Fél likőr a kihallgatásteremben kézcsókra járultak elé a tisztek. Fél 12-kor istentiszteleten vett részt. Ezt követően a főrangú hölgyek köszöntötték. Utána udvari ebéd, mintegy százszemélyes terítékkel. Egy kis pihenő következett. Ezután a huszonnégyezer lampionnal kivilágított vár nagy galériájában a meghívottak részére udvari bál volt, amelyet a császár nyitott meg a legidősebb főhercegnővel. A föld népének névnapi ünA tavasztól őszig terjedő időben, vagyis a jelentős munkák idején, nem rendeztek nagy névnapokat a falvakban. Márton napja már a munkák befejezésének idejére esett, így aztán lehetett ünnepelni. Sok családban vágtak ezen a napon hízott ludat és kóstolták meg a köszöntőkkel az újbort. András napjára mar disznót öltek. A legnagyobb mulatságot a karácsonyi István- és János- napokon rendezték Apám János volt, de névnapjának előISSN 0133—paoo (Ceglédi Hírlap
