Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-21 / 248. szám

2 1984. OKTOBER 21., VASÄRNAP SmaA hét viutPoíimAi kíkdíssi mámm Bizonyságra van feltétlenül szükség Ä Csernyeitko-ínlerjú visszhangja - Közel-keleti diplomám Ami keámyékdja a La Pálmában magkezdett tárgyalásokat Hiányzik a realista megközelítés TASZSI: Megalapozatlan vádak A héten a világsajtó első oldalait a szocialista közösség országainak diplomáciai kez­deményezései uralták. Rend­kívüli figyelmet keltett Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának kétnapos párizsi látogatása. A nyugat-európai vezető lapok kommentátorai is egyetértettek azzal, hogy a Szajna-parti magas szintű eszmecsere a jelenlegi bonyo­lult és kiélezett nemzetközi helyzetben, bizonyíték arra, hogy lehet és kell kutatni azo­kat az utakat-módokat. ame­lyek kivezethetik a világot eb­ből a veszélyes állapotból. Ha­sonló megjegyzéseket fűztek Erich Honecker finnországi és Nicolae Ceausescu NSZK-beli tárgyalásaihoz. A hét második felében rend­kívüli visszhangot keltett vi­lágszerte Konsztantyin Cser- nyenko interjúja, amelyet a The Washington Post című amerikai lapnak adott. Hang­súlyozottan irányult a figye­lem a Közel-Keletre, egyrészt Hafez Asszad szíriai államfő / moszkvai látogatása, valamint Caspar Weinberger ezzel egy időben történő izraeli és jor- dániai utazása nyomán. Nagy port vert fel az az első meg­beszélés is. amely a Salvador! La Pálmában zajlott le a Wa­shington által támogatott kor­mányzat és a szabadságharco­sok vezetői között. Ml VOLT, AMI OLY REND­KÍVÜLI MÉLY BENYOMÁST KELTETT NYUGATON CSERNYENKO INTERJÚJÁ­BAN? Valamennyi nyugati kom­mentár egyetért azzal, hogy a szovjet államfő — mjnt fogal­maznak — rendkívüli diplo­máciai érzékkel, a szinte leg­alkalmasabb időpontban olyan javaslatokat t^tt megegyezé­sekre, amelyek bármelyike, azonnal jótékonyan hatna nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyára, hanem az egész nemzetközi helyzetre is. Az SZKP KB fő­titkára négy ilyen megállapo­dás bármelyikére tett indít­ványt a Fehér Háznak. Ezek a következők: 1. Megállapodás az amerikai és szovjet nukleá­ris fegyvertár mennyiségi és minőségi befagyasztásáról; 2. Az Egyesült Államok ratifikál­ja a föld alatti nukleáris rob­bantásokról szóló. 1974-es és 1976-os szovjet—amerikai szer­ződéseket; 3. Washington vál­laljon kötelezettséget arra. hogy elsőnek ném alkalmaz nukleáris fegyvert; 4. Kezdőd­jenek tárgyalások a világűr militarizálásának megelőzésé­re vonatkozó egyezményről, amelyben benne foglaltatna a műholdromboló fegyverekről való teljes lemondás, s ame­lyet kölcsönös moratórium kí­sérne. Mint Csernyenko kifejtette; az Egyesült Államok, ha csak ezek közül egyetlen javaslatot elfogadna, bizonyságot szol­gáltatna arra, hogy valóban megállapodásra törekszik a fegyverzetek korlátozása ügyé­ben. S mi több. egy ilyen „kis lépés” olyan légkörváltozáshoz vezetne, amely előmozdíthat­ná a korábban megszakadt genfi tárgyalások folytatását is. HOGYAN FOGADTÁK A SZOVJET JAVASLATOKAT? Nyugati kommentárok meg­jegyzik, hogy különös szaka­dék tapasztalható a hivatalos és a nem hivatalos Washing­ton magatartásában. Speakes, a Fehér Ház szóvivője ugyan hasonlóan, mint más amerikai kommentárok, „elégedettségét” fejezte ki Csernyenko komp­romisszumos javaslatai miatt, és hangoztatta — úgymond — azok „pozitív elemeit”. De amint pontról pontra végigha­ladt megnyilatkozásában Cser­nyenko javaslatain, elutasítot­ta azokat. A nukleáris fegy­verzet befagyasztására vonat­kozó indítvány ügyében a ne­gatív , választ az ellenőrzés „valószínűleg lehetetlen voltá­val” igyekezett magyarázhatni. Ami a világűr demilitarizálá­sát illeti. Ismét a kitérő ame­rikai álláspontot erősítette meg, s hozzátette, hogy szó sem lehet a tárgyalások idejére e fegyverek kifejlesztésének és telepítésének bármiféle fel­függesztésére. A nukleáris rob­bantások korábbi szerződései­nek elmaradt washingtoni jó­váhagyását újra a korábbi, mondvacsinált ellenőrzési fel­tételekkel próbálta mentegetni. S ugyancsak elködösítette azt a tényt, hogy Washington nem hajlandó lemondani az atom­fegyver elsőnek való alkalma­zásáról. Ezzel szemben olyan nagy tekintélyű személyiség, mint John Steinbruner, az amerikai Brookings intézet magánszak­értője úgy vélekedett, hogy lehetséges volna Csernyenko legalább két javaslatára a wa­shingtoni kormányzatnak po­zitív választ adnia. Steinbru­ner szerint az Egyesült Álla­mokban „csupán, egy bősz ki­sebbség akadályozta meg a föld alatti atomkísérletekről és békés célú atomrobbantásokról szóló szerződés ratifikálását”. Sőt. szerinte van esély arra is. hogy a szovjet és az amerikai kormány meg tud egyezni a moratórium ügyében, ami a műholdromboló fegyvereket il­leti. „Nem kétséges — mon­dotta Steinbruner —, hogy Csernyenko interjúja előrevit­te a dolgokat. Államférfihoz méltó interjú volt. Alapvetően jó hír ez.” Más amerikai kommentárok azt emelik ki, hogy Reaganre kétségtelen nyomást gyakorol majd az a tény. hogy alig két és fél hét van az elnökválasz­tásig, s hogy demokrata párti riválisa. Mondale programjá­ban a Csernyenko-interjúban szereplő négy javaslatból há­rom szerepel... Valóban, az elnökválasztási hadjárat finise azt mutatja, hogy a Fehér Ház jelenlegi lakója, annak ellené­re, hogy a gyakorlatban nem változtat eddigi politikai irány­vonalán, szavakban mind töb­bet hangoztatja a Szovjetunió­val való tárgyalási szándékait. Ez azonban természetesen nem elég, hiszen az őszinte szándé­kok világos mércéi a tettek, ezek pedig egyelőre hiányoz­nak Washingtonban. MIÉRT VOLT JELENTŐS ASSZAD MOSZKVAI LÁTO­GATÁSA? ________________ Sz íria kulcsszerepet játszik a Közel-Keleten. Stratégiai helyzete, rendkívüli tekintélye az egész arab világban, a liba­noni megbékélési folyamatban való befolyásoló szerepe, a bé­kefenntartó csapataival való katonai jelenléte a szom­széd ország egy részében — mind-mind indokolja, hogy Washingtonban,, de Tel Aviv- ban is régóta felismerték: Da­maszkusz nélkül nem jöhet létre semmiféle további közel- keleti rendezés. Ráadásul a szíriai vezetés magatartása bi­zonyos hatással lehet a palesz­tin mozgalom további fejlődé­sére is. Asszad elnöknek a héten le­zajlott moszkvai tárgyalásai abba az irányba hatottak, hogy Szíria ezt a különleges sze- reovállalását a jövőben még inkább kibontakoztassa, és az események a Közel-Keleten olyan irányba terelődjenek, hogy megvalósulhassanak egy átfogó békés rendezés feltéte­lei. Asszad elnök látogatása során megállapították: a Szov­jetunió és Szíria együttműkö­dése folyamatosan fejlődik az 1980-ban aláírt szerződés óta. A legmagasabb szintű szovjet —szíriai találkozón tárgyaltak a Szíria védelmi kénességének megerősítéséhez való további szovjet hozzájárulásról — s mint a közlemény megállapít­ja — ennek megfelelő dönté­seket hoztak. Konsztantyin Csernyenkót szíriai látogatásra h’"vták meg, s a szovjet állam­fő elfogadta a meghívást. MILYEN VOLT A LA PAL- MA-I KEZDET? ___________ Duarte S alvadort elnök és Guillermo Ungo, a szabadság­harcos front vezetője először találkozott La Palma faluban, amely a hondurasi határ köze­lében fekszik. Már a megbe­szélés puszta létrejötte is ered­ménynek számított. Az egyik jobboldali halálbrigád ugyanis „hazűárulónak” bélyegezte meg Duarte elnököt, amiért tárgya­lásokba bocsátkozik a fegyve­res szabadságharcosok vezetői­vel, és azzal fenyegette meg, hogy meggyilkolja őt. Provo­kációs céllal robbantásos me­rényletek is lezajlottak a tár­gyalások előestéjén, csakhogy lehetetlenné tegyék a találko­zót. A párbeszéd azonban még­is elkezdődött. Az első eszmecsere négy órán át tartott, s La Palma környé­ke enre az időre a „béke szige­te” lett a polgárháborús Sal­vadorban. Hosszadalmas és nehéz tárgyalásokra lehet azonban számítani. A kezdet után a folytatás egy hónap múlva következik. A hadsereg jobboldali katonatisztjei ál­lamcsínnyel fenyegetőznek azonban, ha bármiféle komp­romisszum jön létre a szabad­ságharcosokkal. Washington tetszését sem nyeri el a La Paima-i nyitány, hiszen a sza­badságharcosok első számú kö­vetelése. hogy távozzanak az országból az amerikai katonai kiképzők. A háború tehát Salvadorban folytatódik, de közben — ha­csak a jobboldal nem teszi ezt lehetetlenné — a tárgyalás to­vábbi fordulóira is sor kerül­het. (Folytatás az 1. oldalról.) négy utasa, akik valamennyien meghaltak, „a Központi Hír­szerző Ügynökséggel állt szer­ződéses viszonyban”. A szenátus illetékes bizott­ságának tagjai közül többen elmondották: tudomásuk volt a kémrepülésekről, s azokhoz a bizottság annak idején — teljes titokban — jóváhagyá­sát adta. Nem nyilatkoztak azonban arról, hogy a gép és a többi hasonló felderítőgép végzett-e Nicaragua területe fölött is felderítéseket. A kémrepülőgép ügye a le­hető legrosszabbkor jött a Reagan-kormányzat számára, amely teljesen belebonyoló­dott a CXA egy másik közép­amerikai botrányába, a me­rényletekre, politikai gyilkos­ságokra oktató CIA-kézikönyv ügyébe. Reagan elnök tagad­ta, hogy tudomása lett volna az ügyről. Walter Mondale er­re haladéktalanul felvetette; vagy igaz az elnök állítása — s ez esetben az a kérdés, hogy valójában ki gyakorolja az ilyen rendkívül fontos ügyek­ben a hatalmat —, vagy nem igaz — akkor viszont Reagan­nak el kell ismernie, hogy tör­vénytelen eszközök felhasz­nálásával is a nicaraguai kor­mány megdöntésére törekszik. Mondale William Casey- nek, a CIA igazgatójának azonnali lemondását követel­te. s felszólította Reagant: fedje fel a nyilvánosság előtt, mit akar valójában Nicara­guában. Egy washingtoni külügymi- nisztériumi illetékes pénteken olyan okmányok kiadására kö­telezte az amerikai kémügy­nökséget, amelyekből kitűnik, hogy a CIA által kiképzett ügynökök nemcsak elméletben tanulták a politikai gyilkos­ságokat, hanem ilyen akció­kat már tavaly is végrehajtot­tak Nicaraguában. A CIA a bírósági döntés megfellebbe- zésére készül. ★ A Reagan-kormány bűnös háborút folytat Nicaragua és A szovjet televízió külpo­litikai híradójában, a Vrém- jában Tornász Kolesznyicsen- ko értékelte Konsztantyin Csernyenko szerdai interjújá­nak amerikai fogadtatását. Rámutatott, hogy már ma­guk a The Washington Post című amerikai napilap által feltett kérdések is arról ta­núskodnak, hogy az ameri­kai közvéleményt mélyen nyugtalanítja a béke sorsa, az amerikai—szovjet kapcso­latok alakulása. Ezt támaszt­ják alá az utóbbi időben vég­zett közvéleménykutatási ada­tok is, amelyek szerint az amerikaiak túlnyomó többsége a két ország kapcsolatainak normalizálása mellett van. A szovjet kommentátor sze­rint Washingtonban is elis­merik azt, ami Konsztantyin Csernyenko interjújának egyik fő motívuma volt: a szovjet— amerikai kapcsolatok konst­ruktív fejlesztésének egyálta­lán nincs ésszerű alternatívá­ja. Mindemellett egészében véve a Fehér Ház reagálását inkább jellemzi az interjú­ban felvetett konkrét kérdé­sek propagandisztikus. mint­sem realista megközelítése. A Fehér Ház Konsztantyin Csernyenko négy javaslatá­nak egyikét sem vetette el kategorikusan — állapította meg a szovjet televíziós hír- magyarázó. Washington azon­ban arra törekszik, hogy el­terelje a figyelmet a problé­ma lényegéről. Csak így lehet értékelni az általánosságban mozgó fejtegetéseket, az ame­rikai külpolitika már ismert tételeinek bőbeszédű ismétel­getését, ami a Fehér Ház hi­vatalos képviselőinek nyilat­kozataira jellemző. ★ A TASZSZ szovjet hírügy­nökség szombaton nyilatko­Salvador népe ellen. A CIA kémrepülőgépének pénteken, Salvadorban bekövetkezett ka­tasztrófája is újabb bizonyí­téka ann^k, hogy az Egyesült Államok katonailag beavatko­zik Közép-Amerika ügyeibe — hangoztatta egy managuai tömeggyűlésen Dániel Ortega, a Nicaraguai Kormányzó Ta­nács koordinátora. ★ A Farabundo Marti Nemze­ti Felszabadítási Front hiva­talos rádióadója szombaton kö­zölte, hogy a szervezet harco­sai lőtték le azt a kémrepülő­gépet, amelyen a CIA alkal­mazottai „dolgoztak”. A je­lentés szerint a gépen a négy amerikain kívül három Salva­dort személy is tartózkodott. A rádió közölte, hogy a re­pülőgép katonai felderítést végzett Morazan tartomány­ban, Salvador északkeleti ré­szén, és a kormányhadsereg tevékenységét segítette. Azt is közölték, hogy ugyanez a re­pülőgép csütörtökön egyszer már megjelent Morazan tarto­mány légterében: akkor Per- quin körzetében figyelte a kor­mányhadsereg egy sikertelen helikopteres deszant-hadműve- letét. A FEGYVERKEZÉSI hajsza megfékezéséért, a japán kon­zervatív kormány politikája ellen folytatott küzdelem fo­kozásával kapcsolatos kérdé­seket vitatott meg plenáris ülésén a Japárí Kommunista Párt Központi Bizottsága. NEW YORKBAN „A békéért és biztonságért” jelszóval meg­kezdődött az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió közéle­te képviselőinek találkozója. Carol Pendell, az amerikai küldöttség vezetője, a szovjet és az amerikai polgárok kö­zötti párbeszéd bizottságának elnöke kijelentette: a találko­zatban utasította vissza azo­kat az amerikai vádakat, me­lyek szerint a Szovjetunió megsérti a fegyverzetellenőr­zési megállapodásokat. A nyi­latkozat leszögezi: szovjet részről szigorúan és teljes mértékben betartják a nem­zetközi szerződésekben és megállapodásokban vállalt kö­telezettségeket. A Szovjetunió soha nem tett olyan lépést, amely ellentétes lenne a Salt—1 és Salt—2 megállapo­dásokkal. A nyilatkozat a továbbiak­ban rámutat, hogy az Egye­sült Államok olyan gyakorlati lépéseket tett és tesz, ame­lyekkel megkerüli, sőt nyíltan megszegi a vállalt nemzetközi kötelezettségeket, s amelyek a normális államközi kapcsola­tok szétzilálására irányulnak. Ezek a lépések összeegyeztet­hetetlenek az amerikai veze­tők azon kijelentéseivel, ame­lyek szerint a békére és konst­ruktív kapcsolatok kialakítá­sára törekednek a Szovjet­unióval, s készek megállapo­dások elérésére a fegyverzet korlátozásáról és csökkentésé­ről. A békére, az együttműkö­désre, az eredményes tárgya­lásokra való törekvés ezzel összhangban álló nyílt és be­csületes politikát kíván meg. A Szovjetunió politikája ilyen, s ilyet vár el az Egyesült Ál­lamoktól is. A szovjet hírügynökség nyi­latkozata rámutat, hogy ez év januárjában diplomáciai em­lékeztető útján a Szovjetunió már felhívta az Egyesült Ál­lamok figyelmét e politika megengedhetetlenségére. Mind­ezek ellenére egyre több jele van annak, hogy amerikai részről egyáltalán nem kíván­nak megegyezni a hadászati támadó fegyverek korlátozá­sáról. Washington évek óta foly­tatja egy másik fontos szov­jet—amerikai megállapodás, a rakétaelhárító rendszerekről 1972-ben megkötött, lejárati határidő nélküli megállapo­dás oláásásót. A megállapo­dással ellentétes lépések kö­zül a TASZSZ példaként az alábbiakat említi: amerikai részről folyik a rakétaelhárító rendszerekhez szükséges moz­gó rádiólokációs állomások építése, ellenrakéta-rendszer­A Német Szövetségi Köz­társaság egész területén — nem végleges adatok szerint — mintegy 300 ezer, legkü­lönbözőbb pártállású ember tüntetett szombaton a béke- mozgalom szervezésében, a fegyverkezési verseny és az amerikai rakéták nyugat­európai telepítése ellen. A legnagyobb megmozdulást a hasselbachi amerikai raké­tatámaszpont és a duisburgi munkaügyi hivatal között. 210 kilométeresre tervezett em­berién* jelentette, amelyben mintegy 150 ezren vettek A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága szomba­zónak különös fontossága van most, hogy Washington hibá­jából jelentősen romlottak a szovjet—amerikai kapcsola­tok. A LIBANONI Kommunista Párt magalakulásának 60. év­fordulója alkalmából a párt központi bizottsága kibővített ülést tartott, amslyen elhang­zott a politikai bizottság be­számolója. Ez egyebek között hangoztatja, hogy a libanoni párt egyik fő feladatának te­kinti az izraeli agresszió visz- szaverését, az amerikai ihle­tésű közel-keleti rendezési ter­vek meghiúsítását. ben való felhasználásra kí­sérletek folynak „Minute- man” rakétákkal, folytatódik az elhárító rakétákhoz szánt, több robbanótöltettel ellátott rakétafejrészek kidolgozása, olyan rádiólokációs rendszer telepítése kezdődött meg, amely alapját képezheti az Egyesült Államok egész terü­letét átfogó rakétaelhárító rendszer rádiólokációs bizto­sításának. Teljesen összeegyeztethetet­len az említett megállapodás­sal a nagyméretű rakétaelhá­rító rendszer létrehozására el­fogadott program. Ezt ■ jól tudják Washingtonban is, de a megállapodás figyelmen kí­vül hagyása közvetlenül ősz- szefügg azzal az amerikai tö­rekvéssel, hogy a fegyverke­zési hajszát kiterjesszék a vi­lágűrre is. Mint a szovjet hírügynökség nyilatkozata megállapítja, az Egyesült^ Ál­lamokban már megkezdődött a több célú támadó kozmikus eszközök — egyebek között az „ASAT”-rendszer — kialakí­tása. Ezeket műholdromboló és rakétaromboló eszközök­ként is fel lehet használni. Ez a valódi háttere annak, miért nem kíván az Egyesült Államok részt venni a világ­űr militarizálásának megaka­dályozására javasolt tárgyalá­son, s nem hajlandó kölcsö­nös moratóriumot bevezetni a kozmikus fegyverek kísérletei­re és telepítésére. Kitér a TASZSZ nyilatko­zata arra is, hogy a rágalmak ellenére tény marad: a Szov­jetunió soha nem alkalmazott — és nem is adott át másnak — vegyi fegyvereket. Ugyan­akkor tény az is, hogy ilyen fegyvereket alkalmaztak ame­rikai egységek Indokínában, s most ilyen eszközökkel látják el az afgán elleníorradalmáro- kat. Az Egyesült Államok poli­tikája már régóta ellentétes a helsinki záróokmány előírá­saival, az európai népek érde­keivel. Ezt semmiféle vádas­kodással nem lehet leplezni. Az amerikai, félnek fel kell is­mernie, milyen súlyos felelős­séget vállal magára az ilyen politikával — mutat rá a TASZSZ szovjet hírügynökség nyilatkozata. részt. Az emberláncot nem sikerült mindenütt hiánytala­nul felállítani (ehhez még mintegy 50 ezer tüntető kel­lett volna), de így is híven jelképezte a fegyverkezési ki­adások és a munkanélküliség közötti összefüggést. A szer­vezők azért választották Duisburgot a lánc egyik vég­pontjának, mert a Ruhr-vi- déki város 16 százalékos mun­kanélküliségi aránya kétsze­rese az országosan is magas munkanélküliségnek. A lánc­ban Bonn közelében részt vett Willy Brandt, a Szociál­demokrata Párt elnöke is. ton Pekingben megtartotta ple­náris ülését. A plénum egy­hangúlag két határozatot fo­gadott el. Az első a Kínai Kommunis­ta Párt KB határozata a gaz­dasági szerkezet reformjáról. Mint a szombati hivatalos köz­lemény hangsúlyózza, a hatá­rozat a marxizmus alapelvei­nek és Kína jelenlegi adott­ságai ötvözésének elvéből in­dul ki, s részletesed megindo­kolja, miért szükséges és ha­laszthatatlan az egész népgaz­daság szerkezeti reformja. A reformnak a városi gazdaság­ra kell összpontosulnia. A másik határozat értelmé­ben jövő év szeptemberében összehívják a pártküldöttek országos konferenciáját. Árkus István A Selvcdmbsn Iszuhznt kéiwepülőgép hátránya Téma lesz a tv-vitán? Csak röviden... Békztünietés a Német Szövetségi Köztársaságban „Emberién" a rakéták eilen Á Kínéi KommarJsta Pánt KB ülése Szükséges e gszdeséfi retem

Next

/
Oldalképek
Tartalom