Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

19S4. OKTOBER 20., SZOMBAT 3 Apró műszaki cikkeket a lakosság részére, komoly villanymo­torokat a nagyobb vállalatoknak, de tulajdonképpen bármiféle elektromos gépet megjavítanak a Gödöllő és Vidéke Áfész csö­möri elektromosgép-javító üzemében, A munka változó: egy­szer nagyon sok a sérült, de olykor kevesebb a javításra váró villanymotor és háztartási gép Trencsényi Zoltán felvétele Több mint 18 ezer lakás Jobb alapanyag-kínálat Története két pereken Hogyan lehet két perc­ben összefoglalni egy város felszabadulásának emlé­keit? Hogyan lehet oly drámaian felidézni azt a pillanatot, amikor a Horthy- proklamáció feletti örömöt, azt az érzést, hogy vége a háborúnak széttörte, sem­missé tette a Szálasi-ha- ialoniátvétel! Azután mégis eljött a végleges boldogság: új élet virradt a cívis vá­rosra. Elkezdődött valami szebb, jobb... Ennek éppen negyven esztendeje. Tegnap reggel a rádió Reggeli krónikájában Mé­nes János, Debrecen első polgármestere, a város díszpolgára nyilatkozott. Mennyire nem illik e szó ahhoz a szerény, halk sza­vú beszélgetéshez, amit milliók hallgathattak csak úgy, épp az öltözködés-, munkába indulás közben. A német fasiszták renge­teg élelmet, búzát elhordták a városból, de maradt tarta­lék —, élelmezhették a né­pet. A zsírt viszont jegyre tudták csak adni. A Jur- csek-féle reakciós törvény (a fiatal riporter megkérdez­te: mit. jelentett az), mely megnyomorította a terme­lőkét, érvényét vesztette. Várta az ember, hogy Ménes János majd mond valamit magáról, mi volt az érdeme, amiért rá esett a. választás, legyen polgár- mestér. Es későbbi tetteiről valamit, amiért ma e neves város-díszpolgára. A felidé­zett pillanatok azonban a város lakóiról, az élet meg­lódulásáról, a szovjet kato­nákról szóltak. A város díszpolgára magáról hall­gatott —, csak a környe­zete tudja és a hálás Deb­recen, milyen nagy része volt mindabban, ami ak­kor 1944. október 19-én el­indult. §. i. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése — az ÉVM gyorsjelentése szerint — ez év első kilenc hónapjában a múlt év azonos időszakához viszonyítva, a népgazdasági tervnek megfelelően, 7 száza­lékkal mérséklődött. Az épí­tési piac feszültsége lényege­sen enyhült azzal, hogy az egy évvel ezelőttinek mind­össze 20 százalékára csökkent a kapacitáshiány vagy egyéb okok miatt elutasított építési igények aránya. Továbbra is gondot okoz azonban az igé­nyek kielégítése Budapesten, vidéken pedig főként fig.r,anya és Hajdú-Bihar megyében. A lakásépítő vállalatok és szövetkezetek 18174 új ott­hont adtak át az országban szeptember végéig, s további mintegy 19 ezer lakás szere­lő- és szakipari munkáinak befejezése marad az év utol­só három hónapjára. Az építőanyag-ipar a ter­vezettet meghaladva, 1,6 szá­zalékkal bővítette termelését a múlt év azonos időszakához viszonyítva, ennél jóval na­gyobb arányban növelte kíná­latát a sajátház-építkezések- hez szükséges keresett anya­gokból, s a kereslet csökkené­sének megfelelően mérsékelte szállításait falburkoló csem­péből és más termékekből. A téglagyárak dolgozói jelentős erőfeszítésekkel, szombat-vz- sárnapi munkával 55 millió kisméretű téglának megfelelő falazóanyaggal többet állítot­tak elő, mint egy évvel koráb­ban. Tetőcserépből majdnem két és fél millió darabbal gyártottak többet, mint a múlt év azonos időszakában. A födémszerkezetek gyártá­sa . lényegesen bővült és nagy­mértékben javította az ellá­tást is. Vasbeton födémgeren­dából az egy ével korábbinál 26 százalékkal többet, össze­sen 6,9 millió méter terméket készítetlek, s ezen belül meg­dupláztak a lágyvasas födém­gerenda termelését. Födém­pallókból és panelből mintegy 25 százalékkal nagyobb kíná­lattal álltak az építtetők ren­delkezésére. Hazai termelés­sel és importbeszerzésekkel növekedett a kínálat ablakok­ból és ajtókból Is. E gy fltvenesztendős mezőgazdasági szakember, aki egyébként a pátyl Zsámbéki Medence Tsz elnöke, a közelmúltban Nyisator György-elijat kapott. Az emlékéremhez csatolt indoklásban an.v- nvl szerepelt, eredményes növénytermesztési és állattenyésztési, kor­szerű üzem- és munkaszervezési, valamint széles körű társadalmi mun­kájával érdemelte ki az elismerést. Aki valamennyire is ismeri a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek mai, nem éppen könnyű helyzetét, valószínűleg azt is tudja, hogy mostanában nehezebb sikert felmutat­ni. Szín néla azok közé tartozik, akik e szolgálatosaim időkben ér­tek el eredményt. Ahogy egy Idős asszony fogalmazta a közös gazda­ságban, amikor az elnökre tereltem a szót: — Amióta ö vezeti a tsz-t, hála istennek, nem voltunk ráfizetésesek — mondta a néniké, hozzá­téve, hogy az elnöküknek fogyhatatlan a türelme, s szinte mindenki becsüli, mert ő is embertisztelö, s bizony hogy ő csodálja, hiszen a pásztornak sem könnyű a nyájjal a dolga, de ennyi mindenfele embert egyben tartani mégiscsak nagy gond lehet. milyen szerepe volt a dolog­ban, egy bizonyos, 1956 no­vemberében a párt Békés me­gyei lapjának rovatvezetője lettem. Szörnyű körülmények között dolgoztunk. A konszo­lidáció után, 1957-ben aztán úgy gondoltam, többet hasz­nálok, ha erédeti szakmám­hoz térek vissza. O Békés megyét említette, feltehetőleg nem véletlenül érte ott 1956. © Mióta is tölti be ezt a pozíciót? — kérdezem az el­nököt. — A jogelőd zsámbéki Űj Élet Tsz-be 1964-ben kerül­tem azzal a bizonyos 3004-es rendelettel, ami gyermekbe­tegségein áteső szövetkezetek szakmai megsegítését volt hi­vatott szolgálni. Egyébként 1967-ben választottak meg el­nöknek. O Hogy lett az Üj Élet­ből Zsámbéki Medence? Hány egyesülést értek meg? — Mindössze egyet, 1974- ben, s ez a miénk a legsze­rencsésebbek közé tartozott. Néhány hónap után egybeko- vácsolódott a gárda, az 5400 hektáron gazdálkodó nagy­üzemben — s bár nem volt hozzá forgatókönyv —, zökke­nőmentesen kezdett működni aZ ilyenkor legtöbb bajt oko­zó szállítás és adminisztrá­ció. Persze voltak szép szám­mal vitáim is új kollégáim­mal. 9 Mire gondol? — Sokan a vezetők közül az ipari tevékenységet akarták fejleszteni, én az alap, a me­zőgazdaság, azon belül is a növénytermesztés jövője mel­lett voksoltam. © És a végeredmény? — Tíz év alatt megkétsze­reztük a búza és a kukorica hozamait, eközben 170 millió forintért vettünk gépeket. Ma már naponta ötven vagon ke­nyérnek valót tudunk betaka­rítani, annyit, mint egy ki­sebb tsz egész esztendő so­rán ... 9 Ha jól értettem, az iparpártiak vesztettek. — Mondjuk, kompromisz­szumra kényszerültek. Sze­lektáltunk a különböző tevé­kenységek között. A javát meghagytuk, de valóban a klasszikus értelemben vett mezőgazdaságból származik az árbevétel nagyobbik része. © Térjünk vissza az ön életének korábbi állomásai­hoz. Voltak-e komolyabb ki­térők? Megnyertem egy írásommá! a Szabad Föld pályázatát 1954-ben, a díj egy vízhatlan esőkabát volt. Nagyon büsz­ke voltam erre ... Nem tu­dom, ennek a körülménynek — Nagyszénáson születtem, gyermek- és ifjúkorom a bé­kési tájakhoz köt. Itt ért az első nagy csalódás is. Apám betegsége miatt le kellett mondanom arról, hogy tanul­mányaimat a Szovjetunióban folytathassam. De nem ez a legfontosabb. Inkább az, amit kaptam, amit hoztam erről a jó földű vidékről. Az apám­tól, akinek négy kataszteri holdja volt, s prímán gazdál­kodott. Aztán hogy a földosz­tás után kis birtokunk hét holddal gyarapodott, igazán elégedettek lehettünk. Ma is megfoghatatlannak tűnik, hogy bár a család negyvenki­lenc előtt sem nélkülözött, mégis az elsők között voltak a szövetkezetesítésben, Apám hu- szonhetedmagával megalakí­totta a nagyszénás!' tsz-t. 0 A Nyisztor-díj odaítélé­sének indoklásában közéleti tevékenysége is szerepel. , — Tagja vagyok a budaör­si városi jogú pártbizottság mellett működő gazdasági és szövetkezetpolitikai munka- bizottságnak, a zsámbéki IJfító katonák Tápíószccson Szükségből kovácsolt erény Néhány esztendővel ezelőtt történt az eset: új fegyvereket állí­tottak rendszerbe a néphadseregben. A régihez használt lő­szerből azonban egy meglehetősen nagy mennyiség volt még a raktárakban. A sorsuk Így megpecsételődött, hiszen ilyenkor jobb híján szét kell szerelni valamennyit, s ez nem kis költ­ség — lett volna! Am néhány tiszt összedugta a fejét, és kisü­tötte: jobban járnak, ha az új fegyverhez egy betétcsövet szer­kesztenek, s ezzel a gyakorlatok során elhasználják a régi tí­pusú lőszert. Az újítást az illetékes elbírálók elfogadták, mert ezzel a megoldással viszonylag nagy összeget lehetett megtaka­rítani. . Ez a történet Is jelzi, hogy a néphadseregben kiterjedt és J61 szervezett az újítómozgalom. Tavaly például összesen 1783 ja­vaslat érkezett be a különböző szintű alakulatokhoz, s ezekből több mint 1300-at fogadtak el. Az ötletek gazdái csaknem 5,5 millió forintnyi anyagi elismerést kaptak tevékenységükért. Igaz, újításaik haszna is nagy: 1983-ban a hadseregben összesen 132 millió forintot takarítottak meg az elfogadott Javaslatok se­gítségével. Az élethez igazítva Csaknem tíz esztendeje je­lent meg a honvédelmi mi­niszter utasítása az újítómoz- gaiom szervezésére. Ennek megfelelően valamennyi ala­kulat önálló gazdasági szerve­zetként működik. Rendszere­sen elkészítik a feladatterve­ket, amelyek jó támpontot adnak arra, hogy melyek ép­pen a legégetőbb tennivalók egy-egy területen. Ám nem­csak a hivatásos és sorkatonák vesznek részt a mozgalomban, hanem a polgári alkalmazot­tak is. A már említett miniszteri utasításban nagy hangsúlyt kapott az újítások elterjeszté­se. Ez minden parancsnoknak kötelessége is egyben. Az egy­más tevékenységének megis­merésére ötévenként országos kiállítást rendeznek, s ezzel egy időben tartják meg az újítók konferenciáját. Ezekre az eseményekre meghívják a Varsói Szerződésben együtt­működő testvéri hadseregek képviselőit is. S ezek a talál­kozók nem haszontalanok: a bevezetőben említett betétcsö­vet hazánkon kívül használ­ják már az NDK-ban, Cseh­szlovákiában és Jugoszláviá­ban is. Mint beszélgetéseink során megtudtuk, napokon belül mi­niszteri utasítás jelenik meg a néphadseregben folyó újító- mozgalom működésének kor­szerűsítésére. — Már .nagyon várjuk az új szabályozást — kezdi be­szélgetésünket Tóth Pál mű­szaki főelőadó, az MN tápió- szecsői technikai javító inté­zetének szakszervezeti bizott­sági titkára. — Nem mintha a nagyközségi tanács végrehaj­tó bizottságának és a TE- SZÖV ellenőrző bizottságának elnöki tisztében, szinte vete­ránnak számítok. © Milyen problémákat lát a mozgalmon belül? — Hibának tartom a szö­vetkezeti élettől idegen egyes vonások megjelenését, például, hogy igazgatókat, osztályveze­tőket neveznek ki. De nem­csak formai ügyekben akad­nak melléfogások. A tsz-szö- vetségnek szerintem egyes kérdésekben, gyakrabban le­hetne eltérő véleménye. Sok­szor úgy érzem, nem mond­ják meg nyíltan a munkában már elfáradt nyugdíjas korú elnöktársaimnak, hogy adja át a helyét a fiatalabbaknak Nem szabadna megvárni, amíg összecsapnak a feje felett a hullámok. Mindezeken felül komolyan aggaszt a terhek növekedése, a szabályozók megállás nélküli szigorodása. Hogy akár a mi esetünkben is másfél miliő veszteséget ter­me! a 10 millió árbevételű gyümölcsös ... © A gazdasági élet gondjai után, ejtsen néhány szót kedv­teléseiről. — Nem vadászom, nincs különösebb- szenvedélyem. Telket is Zsámbékon vettem, ahol utazás, autózás nélkül kapcsolódhatok ki. Ha időm van. olvasok. A történelem és a szociográfia érdeke!... Ahogy elnézem Szín Béla elnököt, kicsit tanárosnak tű­nik, az irodájában köpenyt viselő, haját gondosan fésülő férfi. Kis asztalán még a te­lefon sem fér meg Ha cseng, a készülék, inkább feláll, hogy felvegye... Valkó Béla régi nem lett volna megfelelő, de az élet manapság gyorsan változik, s nem árt a feltétele­ket ehhez igazítani. Bízom benne, hogy az új rendelkezé­sek még nagyobb aktivitásra ösztönzik majd a nálunk dol­gozó hivatásos katonákat és a polgári alkalmazottakat. Az alakulatnál, sajátos fel­adataiból adódóan, meglehető­sen sok a felsőfokú végzett­séggel rendelkező. Szükség is van a nagy szaktudásra, hi­szen esztendőnként több tíz millió forintnyi technika megy át a kezük alatt. A műhelyek felszereltsége átlagon felüli, ha szükséges, a különleges, spe­ciális gépeket is megvehetik. Ám ezek a drága masinák sem mindentudók. Sokszor egy egyszerű kis szerszám töb­bet ér minden automatánál. — A leginkább a szükség vi­szi rá az embereket, hogy újít­sanak — folytatja Tóth Pál. — Képzelje csak el, hogy egy új haditechnikát kapunk javítás­ra, s mondjuk, meg kellene la­zítani egy csavart, de nehéz hozzáférni.. Egy kis fejtörés után megszületik az ötlet, ho­gyan lehet egy alkalmas szer­számot készíteni. Egy-két na­pon belül egy másik-műhely­ben legyártják ezt, s máris mehet tovább a munka. Ennyi az egész... Ennyi? Tápiószecsőn tavaly összesen 101 javaslatot hasz­nosítottak, s így csaknem 3 millió forintot takarítottak meg. Eredményeik nem látvá­nyosak, de itt is igaz a régi bölcsesség: sok kicsi sokra megy! Ha a parancsnok is Már a témával való ismer­kedésünk során felhívták a figyelmünket: nagyon sok múlik az alakulatok parancs­nokain! Bár a miniszter uta­sítása parancs, mégsem mind­egy, ki mekkora energiát fek­tet az újítómozgalom szerve­zésébe. A tápiószecsői pa­rancsnok, dr. Nagy Sándor mérnök alezredes maga is ki­váló újító, s ez már jelzi, hogy náluk a kiemelt felada­tok között tartják számon a miniszteri utasítás végrehajtá­sát. — Mi a szocialista verseny­mozgalom segítségével igyek­szünk kiterjeszteni az újítási tevékenységet — mondja az al§zredes. — Dolgozóink már az év elején vállalják, hogy a terv ismeretében milyen fel­adat megoldására törekszenek majd. A benyújtott javaslatok nyolcvan százaléka ezekből kerül ki. Különösen a szocia­lista brigádok járnak az élen: ezek a közösségek a polgári alkalmazottak körében szerve­ződnek. Látva munkatársaim hozzáállását. felaiánlottuk hogy a vezetés az előírt hat­van helyett ötven nap alatt fejezi be az elbírálást. A parancsnok kiemelte: na­gyon fontosnak tartja, hogy az utóbbi időben alapvetően megváltozott a szemlélet az alakulatnál. Ma már szinte mindenki a mindennapi mun­ka részének tekinti az újitó- moznaiomban való részvételt A pénz ösztönző szerepe itt kevésbé érvényesül, hiszen egy-egy jő ötletért tavaly átla­gosan alig 1 i-O forintot fizet­tek ki. — Sikerült elérni, hogy az újítók és a tervezőtechnikusok még szorosabban együttmű­ködjenek — magyarázza Tóth Pál, miközben az egyik mű­helybe igyekszünk. — így ke­vesebb a fél .-értés, gyorsab­ban, pontosabban intézhetjük a dolgokat. Időnként, a na­gyobb horderejű javaslatok el­bírálásában kérjük más ala­kulatok és a Haditechnikai In­tézet segítségét is. Vállalják a brigádok Űjabb beszélgetőpartnerünk, Tímár Lajos őrnagy, aki im­már húsz esztendeje vesz részt az újítómozgalomban, s tevé­kenységéért többször kapott elismerést is. — Én is úgy vagyok ezzel, mint a többiek: szeretem a munkámat gyorsan és ponto­san elvégezni — mondja. — Gyakran előfordul viszont, hógy megakadok, mert hiány­zik egy fontos szerszám vagy műszer. A szükség kényszerít tehát, hogy megoldást keres­sek. Mint legutóbb is: az egyik haditechnikai eszközben alkalmanként cserélni kell elhasználódott részegységet. Az ember beteszi az újat, fá­radságos munkával összesze­reli, s aztán kiderül, hogy az új sem használható, mert eset­leg hibás. Kezdődhet minden elölről... Ezért az egyik mun­katársammal közösen építet­tünk egy olyan műszert, amelyben előzetesen kipróbál­juk a beszerelendő alkatrészt, s mert közben elképzelésünket tovább is fejlesztettük, az új részegység élettartama is alaposan megnövelhető. Varga Viktor polgári alkal­mazott, a Petőfi szocialista brigád vezetője. Az szb-titkár szerint ők a legjobbak közé tartoznak az alakulatnál. — Nálunk hagyományai vannak az újításoknak —■ mondja. — Tavaly összesen tíz javaslatot nyújtottunk be kö­zösen. Vállaltuk, hogy meg­szervezzük az elfogadott ötle­tek kivitelezését is, ezért szer­ződést kötöttünk a társműhe­lyekkel. Még így is sokszor munkaidő után kell bentma­radnunk ... Ám vállaljuk, mért ezzel a §aját tevékenysé­günket könnyíthetjük meg. Múlt évi újításaik között akad kettő, amelyek nagyobb horderejűek Ezek jelenleg csa­patpróbákon vannak, s majd az MN újítási bizottsága dönt sorsukról. Szeretnék, ha elfo­gadnák, mert a közösség célja, hogy immár nyolcadszor is el­nyerjék a vállalat kiváló bri­gádja címet. A tápiószecsői alakulatnál látottak nem takarnak külön­leges teljesítményt. Mint a már említett adatok is bizo­nyítják, a néphadsereg számos egységénél találhatnánk ha­sonló helyzetet. S ez bizonyít­ja: katonáink felelősséggel használják és tartják karban a reájuk bízott sok száz milliós haditechnikát. Furucz Zoltán Hazai adalékok impart helyett A vegyipar egyik legdinami­kusabban fejlődő ágazata a műanyag-feldolgozás, amely­nek vállalatai az év első felé­ben mintegy 11 százalékkal nö­velték termelésük értékét. A műanyagok alkalmazásának köre is évről évre szélesedik — tavaly péltjául 90-féle új­donsággal jelentkeztek a mű­anyag-feldolgozó vállalatok —, s míg korábban főként a ház­tartások számára kínálták ter­mékeiket. ma már legnagyobb felhasználójuk az ipar és a mezőgazdaság. A műanyagok e evors térhódítását segítik az Egyesült Vegyiművek szakem­berei is. akik mind több ed­dig külföldről vásárolt segéd-, illetve adalékanyaghoz juttat­ják hazai forrásból a vállala­tokat. Fejlesztéseik legnagvohb eredménye, hogy « é« máso­dik felétől két igen fontos •adalékanyagukból a műanyag­ipari lágyítókból és habosi- tókból hiánytalanul kielégítik a vállalatok igényeit. Ezzel a felhasználók évente több mil­lió dollár importot takaríta­nak meg. Szinte alig van olyan pvc-ből készült termék, amely­nek előállításához ne lenne szükség lágyítóra, s a habosí- tók is nélkülözhetetlenek. Sgifé lett a tsz-mozgalommsl Villanymotorok klinikája

Next

/
Oldalképek
Tartalom