Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-16 / 243. szám
VÁCI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1934. OKTOBER 16., KEDD Megérni a szőlőből Szüretelik - puttony nélkül '* "*>*■ s*fcS Klucsik Józsefné és Králik Józsefné ládákba válogatják az érett törtöket. Hancsovszkl János felvétele A barátság nemzetközi estfain Zöld csillagos lobogó ilitt á váci eszperantócseport kizgyiiése Valamikor, még századokkal ezelőtt honosodott meg itt, a várost övező dombok lankáin a szőlőművelés kultúrája. A csörögi és a penci szőlősgazdákat a múlt századi szüretek, idején még Morvaországból is megkeresték a bort vásárló kereskedők, sátras szekereiken. Dokumentumok bizonyítják, hogy az ezernyolcszázas években több mint ezarötszáz hold szőlő termését Szedték le a penoiek. A Menyecske-hegy, amely hét évszázadon keresztül a tüzes bor szülőanyja volt, ma parlagon hever. Csak a fiatalok idézik fel néha egv- egy rendezvényen a hajdani nagy szüreti mulatságok emlékét. Kertekben A községek és a város utcáit járva, azt tapasztalom, hogy mégsem pusztult ki a területről a szőlő. Csak bekerült a házi kertekbe, udvarokba, megadva az egy-két hektó bornak való termést és az ízletes gyümölcsöt. A nagyüzemi telepítésről pedig az Alagi Állar'i Tangazdaság szakemberei gondoskodtak. Miég 1958-ban kezdték a telepítést, és ma már mintegy száznyolcvanegy hektáron szüretelhetik a különböző fajtájú csemege- és borszőlőket. A máriaudvari völgyekből lassan felszállott a pára, de egyre ritkábban süt ki a nap. Pedig a napfényt most nagy becsben tartják a szőlőtermesztők. Nemcsak itt, a város közelében, hanem az országban mindenütt. — Sajnos, nem süt a nap — panaszkodik Horváth Gábor, a máriaudvari körzet szőlészeti ágazatának vezetője. — Pedig még három-négy cukorfok kívánatos lenne a szemekben. Ebben az esztendőben olyan későn tudtuk csák elkezdeni a szüretet, hogy a korábbi években ilyenkor már alig volt fürt a tőkéken. A két-három hetes csúszást, a kora tavaszi fagyok és a szemeket érlelő napfény hiánya okozta. A fagykárok miatt például mintegy negyvenszázalékos lesz a terméskiesésünk. Csemegeszőlőből és borszőlőből százötven-százötven tonnányit szedtünk le eddig. Ez valamivel nagyobb terület az ültetvényünk egyharmadánál. A csemegeszőlő szüretelését szeretnénk a héten befejezni. A jövő héten mindenki a borszőlőt szedi majd. Amíg kedvező az idő, felesleges elsietnünk a szüretet. Viszont a rothadás már nagyobb kárt okozna, mint amit a gyengébb cukortartalom jelent. — Napjainkban a nagyüzemi mezőgazdaság több területén születnek kimagasló eredmények. Vonatkozik ez a szőlő termelésére is? — Erről talán csak annyit, hogy a korszerű termesztési technológia és fajta széles körű elterjesztésével a mai napig adós a szakma. Akárcsak a gépgyártás az igazán jó talajművelő és szüretelőgépekkel. Nekünk úgynevezett Moser, magas művelésű telepítéseink vannak. Ez lehetővé teszi a gépi talajművelést, a gyomirtózást és a növényvédelmet. Ezeket a munkákat kézi erővel ma már nem győznénk, hiszen minden szőlővel foglalkozó tudja, hogy a tőkék között a munkát csak abbahagyni lehet, de befejezni nem. A metszés és a szedés kézzel történik. Ügy vélem, megtaláltuk azokat a szervezési módszereket, érdekeltségi rendszereket, amelyek kizárólag a jó és odaadó munkát díjazzák. ‘Csak a rengeteg törődést, a jé munkát honorálja igazán jó terméssel a szőlő. — A környékünkön élők szakértelmét kamatoztatja a gazdaság? — Igen. Harmincegy jelentkezővel alakítottunk egy szakcsoportot. A tizenegy hektárnyi közös telepítésen a gazdaság gépei elvégzik a talajművelést, a vegyszerezést. A többi munka a gazdákra vár. A termést majd fétvásároljúK, míg a különböző gépi munkáért fizetnek a szakcsoport tagjai. Mikor táröl meg ? — Szőlővel manapság igen kevesen foglalkoznak, nagyobb területen. Meg lehet ebből élni? — Tavaly például az ágazat egyedül több nyereséget hozott, mint a csaknem 4 ezer hektáros növénytermesztés összességében. A szőlőtelepítés azonban több tíz ezer forintba kerül hektáronként. A ráfordítás csak több jó termőév után térülne meg. A termő- éveket viszont négy-öt olyan esztendő előzi meg, amikor alig Ik« termést az ültetvény. Hosszú időre kell nagyobb ősz- szeget lekötni. Ezért nagyobb telepítésre ma csak az képes, akinek egyéb üzletág évről évre elegendő pénzt hoz a konyhára. — Hol értékesítik a termést? — A csemegeszőlőt többnyire a budapesti Zöldért és az áfé- szek vásárolják meg tőlünk. A ZOMBORKA MARTA múzeumigazgató, néprajzos muzeológus, huszonéves, kevés beszédű, rendszerető ember, nem rajzanak szét a gondolatai. Első kérdésemtől, hogy beszéljen önmagáról, elzárkózott. Annyit megtudtam, hogy Debrecenből jött, gyakorlatot a karcagi múzeumban szerzett, és amikor Vác- ra érkezett, megállt Tmgor Ignác szobra előtt, tele kétségekkel : Milyen örökséget vesz át, hogyan fogadják a városban ? A harmadik napon a Városi Tanács művelődési osztályán, a jövő évi kiállítási tervek egyeztetésekor, már találkozott a kulturális intézmények vezetőivel, az üzemek népművelődési előadóival. Egy hónapja múlt, hogy elfoglalta a váci múzeum igazgatói székét. — Olyan rövid ez az idő, hogy még mindig külső szemlélőként látja az itteni gondokat, eredményeket, de elég arra, hogy gondolatait kezdje tettekre váltani: — Hogyan ítéli meg a jelenlegi helyzetét? — Meglepetten tapasztalborszőlő értékesítésére hosszú távú együttműködési szerződésünk van a Móri Állami Gazdasággal. Évenként mintegy száz vagonnal vesznek át tő- I lünk., Mai képek — Milyen ma a szüreti hangulat? — Ha jó idő van és széip a termés, akkor a hangos, víg hőtáz'ás, kacagás, kiáltozás változatlanul hozzátartozik ma is a szürethez — mondja a fiatal szakember. De ma már hiába keresnénk a festményeken megörökített mulatságokat; a copfos lányokat, a csizmás, kalapos férfiakat, a szekéren kuporgó asszonyokat, a mezítlábas gyerekeket. Viszont amíg szőlő lesz, a hangulat mindig ugyanaz marad. Azonban a nagyüzemi szüret külsőségekben és méreteikben is más. Az étkezési szőlő ládákba, a borszőlő pedig a műanyag ládákból a szüretelő puttonyos kocsikba kerül. — Jelenleg Nézsa és Keszeg községből szerződtetett alkalmi munkások szedik a csemegeszőlőt — mondja Helembai Mihályné brigádvezető. Teljesítménybérben dolgoznak az asszonyok. A leszedett szőlő kilójáért hetvenöt fillért kapnak. A jövő héten egészen más lesz itt, a sorok között a hangulat, mert a váci középiskolák diákjai is segítenek szüretelni. tam — válaszolt —, a város lakosainak egészséges város- szeretetét, történelmi érdeklődését. Érről megfeledkezni nagy hiba lenne. Ezért jobban odafigyelünk a váci Múzeumi Egyesület kezdeményezéseire, mely egyesület hű tükre lehet a múltját becsülő lakosságnak, segítség a múzeum munkájában az igények felmérésében. Ezért még szélesebb körben külön rendezvényeket szervezünk a múzeumi és műemléki hónap keretében. így, díjtalan vezetés mellett „Történelmi séták a városban” címmel minden kedden délután 4 órakor, „Vác műemlékeinek és templomainak megtekintése” címmel, minden hétfőn délelőtt 9 órakor, minden csütörtökön délután két órakor. Mindkét esetben a múzeum előtt várjuk a vendégeinket. Díjtalan szakvezetés van a múzeum állandó kiállításán, minden pénteken két órakor. Meglepően sokféle külföldi kapcsolatokat teremtettek a váci közösségek. A testvérjárási együttműködés kapcsán gyakran érkeznek vendégek Csehszlovákia érsekújvári és lévai járásából, nemcsak látogatóba. A munkában is közösen kisegítik egymást a határ két oldalán működő szövetkezetek, gazdaságok. Gyakori a kapcsolat, csereüdültetésekre, kölcsönös tapasztalat- cserékre is gyakran kerül sor. A közel fél évszázados hagyományokat ápoló váci esz- perantisták Dunakanyar csoportja a legrégibb nemzetközi kapcsolatokkal dicsekedhet. Irattárukban a világ minden tájáról érkező baráti leveleket őriznek, emlékeikben pedig külföldi utakat, találkozásokat más utazással össze nem hasonlítható élményeket. Ez a magyarázata annak, hogy Vácott és a város körzetében egyre népszerűbbé válik a nemzetközi nyelv gondolata. Sárközi János, a váci Madách Imre Művelődési Központban működő Dunakanyar eszperantócsoport titkára egy esztendő szép eredményeiről számolt be a múlt hét végén megtartott közgyűlésen. Zöld csillagos zászló lobogott, bolgár vendégeket is fogadtak májusban a törökmezői békenapon. Vác eszperantistái ott voltak a pardubicei, a prágai béketalálkozóri, a gyulai eszperantó nyári egyetemen. A Vácrátóton lakó eszperantis- ták kisebb méretű humorfesztivált is rendeztek. Több résztvevője volt Váe- ról és Dunakesziről az idén Szófia megyébe látogatott esz- perantista delegációnak, akik szíves fogadtatásban részesültek, élmények gazdag terhén könnyítve mesélnek a bolgárok és magyarok közös barátságáról. E gyümölcsöző kancsolat eredményeként második éve kerül sor csereüdülésre bolgár és magyar úttörők között. A bolgár gyerekek már jól ismerik és megkedvelték a pokolszigeti úttörőtábort, s az idén a gödi táborral is megismerkedhettek. A CkT.2 csillaga Csehszlovákiából újabb kapcsolatfelvételre is érkezett ajánlat. Nyítra város eszperantistái javasolnak csereüdülést, közös találkozásokat. Az elmúlt évben két váci középiskola igazgatója és az idegenforgalmi hivatal vezetője is érdemesnek látta, hogy megtanulja az eszperantó nyelvet. Közülük Rátóti Jó- zsefné az idén már tanfolyamot is vezet a Művelődési Központban. A jelentkezőket most szervezik. Eszperantó tanfolyam zajlott a Sztáron Sándor Gimnáziumban, a gödi Duna- menti Mgtsz Dunaszolg. GT csoportjának dolgozói között, akik a Duna csillaga néven új csoportot alakítottak. A Hajós Alfréd ŰttörőházA HINCZ MÚZEUMBAN minden szerdán és pénteken délelőtt 9 órakor tárlatvezetés. Tervezzük az iskolák múzeumba kihelyezett történelemóráit. Képzőművészeti vetélkedőre készülődünk. Újabb múzeumi kiadványokat, levelezőlapokat szeretnénk árusítani. Természetesen emellett aprómunkával, szívós akarással, tematikusán feltárni rejlő kincseinket. Amíg sorolta terveit, új felfogás, új légkör kezdett kibontakozni előttem: Zombor- ka Márta nemcsak őrnek jött közénk, a múlt omladékáiból megmentett értékeinkre vigyázni, hanem kultúrát szolgálni és szolgáltatni. Kilépni az elzártságból, a múzeumi csendből az életbe, a fényre, ahol őseink örökségén nemcsak csodálkozni, de belőle tanulni is lehet. A váci Múzeumi Egyesületre tereltük szavainkat. ban szerzett nyelvtudásukkal eredményesen szerepeltek a váci lányok a bulgáriai Pisanicában működő eszperantó nyelviskolán. 1983 ősztől 1984 júniusáig eszperantó tanfolyam zajlott a Madách Imre Művelődési Központban és a sződligeti községi művelődési házban is. — Az idén nehezen indult be a klubélet, a csütörtöki klubestéken alig vettek részt néhányan — állapította meg Sárközi János, de mint a közgyűlés népes résztvevő tagsága bizonyítja, az érdeklődés ismét felélénkült. Csütörtök esténként előadásokat hallgatnak, társalgási esteket rendeznek, a klubtagok a különböző országokban kiadott eszperantó nyelvű folyóiratokat böngészhetik, s kölcsönözhetnek a csoport évtizedek óta gyarapítóit gazdag könyvállományából. Ät a tengeren A közgyűlésen részt vevő Bebesi József, a Magyar Eszperantó Szövetség Pest megyei Bizottsága titkára arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy Vác körzetén túl, a megyében is szépen gyarapodik a dr. Ludwig Za- menhof alkotta nemzetközi nyelvet beszélők tábora. Elsősorban eszmei céljai vonzóak, s a béke és barátság nyelve negyedannyi idő alatt tanulható meg, mint a nemzéti- nyelvek, s más idegen nyelvek mellett is megéri az elsajátítása. Másrészt azok tanulásához is jó alapnak bizonyult. Várható, hogy hamarosan tanfolyam kezdődik Foton, Zsámbékon, Aszódon, Dunakeszin. Kitűnő eredményeket értek el a szervezés és oktatás terén Vecsésen. Szóba került egy eszperantista utazási társaság létrehozása az országos szövetség közreműködésével. Ennek a feltételei reálisnak látszanak, mivel a Világszövetség útján megteremtődött, szervezett kapcsolatok elősegítik a különböző országokkal való együttműködést. Addig is, amíg egy ilyen társulás nem alakul, a megyebizottság maga is szervez utakat kialakított kapcsolatai révén Bulgáriába, Lengyel- országba, ahonnét pár napra Svédországba is át lehet utazni a tengeren. A törökországi utak érdekessége, hogy az eszperantót jól beszélők háVerőcemaroson, a Lugosi u. 15. szám alatt lakom. Négy hónapja az utcában nincs közvilágítás. Ez többször majdnem súlyos balesetet is okozott. Este nem merünk kimen— Az egyesület tagjait október 14-re, vasárnap délután négy órára hívtuk össze közgyűlésre, amikor a televízióból) jól ismert Ráday Mihály városvédő tartott előadást. — Mikor jelenik meg a Váci könyvek sorozat legújabb kiadványa? — Reméljük, hogy még októberben. Most kötik az Alföldi Nyomdában. Ez a múzeumunk fegyvergyűjteményéről szól. A következő kötet kéziratainak többsége elkészült. Ez egy gyűjtemény, mely városunk és környékén folyó régészeti kutatásokról, természet- és társadalomtudományról ad tájékoztatást. Így mondja: városunk, kincseink, múzeumunk... A HAZAI FÖLDNEK átalakító ereje van. Ez különösen érvényes Vácra, ahol minden Idegen rövid időn belül vácinak érzi magát, szémé- lyes sértésnek veszi, ha műemlékeinkben. muzeális értékeinkben, valaki kárt tesz. Zomborka Márta határozottan és tudatosan ezen az úton akar haladni. Mészáros Gyula rom utitárs szervezése ellenében díjtalan szállást és ellátást kaphatnak egy török utazási irodától. Sárközi János a mozgalom továbbfejlesztése érdekében szorgalmazta a csoportok közti nyelvi vetélkedők rendezését, s hangsúlyozta, a fejlődés alapfeltétele, hogy pedagógusokat nyerjenek meg « nyelv elsajátítására, akik aktív közreműködésükkel később emelnék az oktatás színvonalát. Szívesen látja A Dunakanyar eszperantócsoport továbbra is szívesen látja az érdeklődőket, a pártoló tagokat, s ajánlja a nemzetközi nyelv tanítását a környék művelődési házaiban. A közgyűlés résztvevői egyperces néma felállással adóztak elhunyt tagtársuk, Dom- bai Endre emlékének, s dísztáviratban kívántak gyógyulást a betegeskedő Bénik Gyula elnöknek; a váci eszperanf tisták veteránjának. Kovács T. István 'C&rszerííbb Takarékosabb A Sztáron Sándor Gimnáziumban befejeződött a fűtőberendezések korszerűsítése. A kazánház. a hőkö.zpont átadása és a radiátorok felszerelése után szeptember óta gázzal fűtik az épület helyiségeit.. Az átalakítás mintegy 2,7 millió forintjába került a városi tanácsnak. ÉDASZ, TSGÁZ, Rsmoviü Fof^aszfók fóruma A Hazafias Népfront Fogyasztók Tanácsa október 22- én (hétfőn) 15 ómkor a Madách Imre Művelődési Központ 8. számú termében a személyi szolgáltatásokról (fodrász, kozmetikus, cipő- és szabó-ja vitás, tv-rádió szerelés. Patyolat-szolgáltatás, AFIT, ÉDÁSZ, TIGÁZ. RA- MOVILL) rendez fórumot. A résztvevők kérdéseiket levélben, a váci Hazafias Népfront bizottságának (Lenin u. 45. Pf. 81.), vagy személyesein, a fórumon, a szolgáltatóegységek vezetőinek és szakemberei résziére tehetik fel. ni az utcára. Négy hónappal ezelőtt azt, hogy nincs az utcánkban villany, bejelentettük a tanácsnál legalább háromszor. Megígérték, hogy azonnal intézkedni fognak. Az ígéretet nem követte intézkedés. Végső kétségbeesésemben önökhöz fordulok. Rózsahegyi Gézáné Verőcemaros, Lugosi u. 15. Qrszágcs verseny lövészet A Honvéd Kupa lövészverseny országos, bajnokságát a napokban Kaposváron rendezték meg. Pest megyét az MHSZ városi lövészklub tagjai képviselték. ' A két kategóriában rendezett Versenyen Nagy Sándor (ifjúsági), Mezei Gáborné (női), Horváth Lóránt (felnőtt férfi), a légpuska-, míg Szabó Tibor (ifjúsági), Rehálc Etelka (női), és Kovács Péter (felnőtt, férfi szám) a kispuskalövészetben álltak rajthoz. Az összesítésben a húsz csapat közül 991 köregységgcl a tizennyolcadik helyen végzett a csapat. Az egyéni küzdelmekben a váciak közül az ifjúsági Szabó Tibor érte el a legjobb helyezést; a hatodik lett kispuskalövészetben. ÍSSN 01M-Í76J (Viel Hinan Surányi János Múltjukat becsülő emberekkel Gyarapítsa! az ©rökségot Vác, Pf. 32. Esténként setét az utca
