Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-16 / 243. szám

1984. OKTOBER 16., KEDD Sarlós Istvánnál a bolgár pátriárka Makszim bolgár pátriárka vezetésével hazánkban tartóz­kodik a bolgár ortodox egy­ház küldöttsége. A pátriárka és kísérete vasárnap megláto­gatta a budapesti bolgár orto­dox egyházközséget, ezt köve­tően pedig a magyar egyházak vezető személyiségeivel talál­kozott. Ez alkalommal tett nyilatkozátában bejelentette, hogy a bolgár ortodox egyház csatlakozik ahhoz a békefelhí- váshoz, melyet a magyarorszá­gi egyházak és vallásfelekeze­tek képviselői ez év március 29-én Budapesten, az Ország­házban tartott tanácskozásu­kon fogadtak el. Sarlós István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese hétfőn a Parlamentben fogadta Mak­szim pátriárkát, a bolgár or­todox egyház vezetőjét és kí­séretét. A szívélyes légkörű ta­lálkozón megbeszélést folytat­tak az egyházaknak az embe­riséget érintő fontos kérdések megoldásában, a béke megőr­zésében játszott szerepéről. A találkozón jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Ljubomir Popov külügymi­niszter-helyettes, a Bolgár Egyházügyi Bizottság elnöke és Boncso Miien, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Beköltöztsk az idős lakók Ünnepség Szigetszentmiklóson Óvodások virággal köszCntöiték az otthon lakóit. Fotó: Erdős! Agnes Tegnap délelőtt költöztek be a lakók Szigetszentmiklóson az öregek napközi otthonába, ahol Fodor Antalné, a városi jogú nagyközségi tanács vb-titkára üdvözölte őket, majd vi­rágcsokrot nyújtott át Szalai Nándornak, aki e napon töltötte be 95. évét. A titkárasszony rövid megemlékezésében felidéz­te a megvalósítás állomásait. Felhívásban kérték szocialista brigádok, kollektívák köz­reműködését, s mint annyiszor, most is kiderült, nem pusztá­ba kiáltott szó az, ami társadalmi munkára hívja a közössé­geket. Hosszú lenne felsorolni, hogy kik jelentkeztek. Dolgoz­tak itt a Terminál Szövetkezet emberei, a Szigetfő Tsz, a 2. sz. Bölcsőde, a Pest Vidéki Gépgyár, a Megyei Beruházási Vál­lalat, a Ráckevei KÖJÁL és még ki tudja, hány intézmény szakemberei. Tevékenységük „honorálandó”, bár ezt igazából megfizet­ni nem lehet, emléklapot nyújtottak át a társadalmi munká­soknak. Az idős emberek nevében Szabó József, az otthon egyik lakója, a tanács egykori' műszaki főelőadója mondott köszönetét. A BCM Ifjúsági parlamentje Lakások lettek az irodaházakból Föifokozódoitt az ifjúság iránti érdeklődés: egymást érik a KISZ-rendezvények, a párt Központi Bizottsága éppen a napokban tekintette át a fiatalok helyzetét, megyeszerte ifjúsági parlamenteket tartanak. A 1)0! » árt gyárában .1, bét végén ült össze e Sórum, s ott is megfogalmazódott: az ifjúság gondjait nem lehet kívül­állóként szemlélni. A (harminc év alatti fiatalok adják a gyár dolgozóinak negyedét, ezért nem mellékes, mi­lyen a közérzetük, hogyan dolgoznak. hét manapság azzal, hogy úgy tudja segíteni az otthonterem­tést, mint a DCM váci gyára. A legutóbbi parlament óta negyvenöt fiatal jutott lakás­hoz, a sajáterős építkezések­hez pedig több mint 2 és fél millió forintos támogatást ad­tak. Elismerést váltott ki, hogy a CEMÜ irodaépületé­ből 23 lakást alakítottak ki. Az írásbeli beszámoló és Pintér Sándor igazgató is hangsúlyozta, hogy a fiatalok megérdemlik a támogatást, hi­szen többségük becsülettel dol­gozik, tesz eleget vállalt és vá­lasztott megbízatásának. Külö­nösen a munkaversenyben je­leskedő ifjúsági brigádokat illeti dicséret. Jó volna, ha több ilyen közösség alakulna, mint ahogy a kiválóan mű­ködő FMKT-t is tovább kel­lene szélesíteni. Előnyt szereztek A gazdasági folyamiatoktól nem lehet elválasztani a gyár, a fiatalok sorsát — mondot­ta Pintér Sándor igazgató az írásbeli beszámoló szóbeli ki­egészítésében. Szólt arról, hogy a főváros és környéké­nek ellátásában meghatározó szerepű vállalatoknak meg­változott körülmények között kellett mind jobban igazod­nia a piaci igényekhez. A be­ruházások visszafogása és az egyre avuló technika ellenére is sikerült megfelelniük az elvárásoknak. Dr. Rab János vezérigazga­tó-helyettes hangsúlyozta: volt, van és lesz munkája a kollektívának. Elmondotta, hogy időarányosan túlteljesí­tették a terveket, az előnyt szeretnék az év végéig meg­tartani, s újabb munlcasike- rekkel köszönteni az MSZMP közelgő XIII. kongresszusát, felszabadulásunk negyvene­dik évfordulóját. A követke­ző ötéves tervben valószínű­leg sor kerülhet a DCM re­konstrukciójára, amely nagy próbát, feladatot jelent a fia­taloknak is. Annál is inkább, mert ők élvezhetik majd a gyümölcseit. A beszámolókból kitűnik, hogy ebben, a gazdaságilag nehéz időszakban is intézke­dések sora született a fiata­lok érdekében. Korszerűsítet­ték a. tanműhelyeket, a szo­ciális helyiségeket, a hónap végén százhúsz személyes öl­tözőt. fürdőt adnak át. Emel­kedett a tanulmányi ösztön­díj és a pótlék, az üzemekbe kihelyezett harmadikos tanu­lók kezdő szakmunkásórabért kapnak. A végzősök mellé úgynevezett szórványfelelöst állítottak, aki továbbítja az információkat a szakoktatók­nak és a tanműhely vezető­jének. Mindezek eredménye­ként több fiatallal kötettek tanulmányi szerződést, mint korábban. A munkába állás­kor mindenki kézhez kanja a Belévéstől a törzsgárdáig cí­mű kiadványt, amely a gyár­ral kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazza. Kevés vállalat büszkélked­Kevesebb a por A fiatalok társadalmi mun­kával is segítik a vállalati feladatok megoldását: 1932- ben 3 ezer, tavaly 3 ezer 800, míg idén félévig 2 ezer 900 órát teljesítettek. A tekintélyt parancsoló eredmények ellenére a vitá­ban elhangzott, hogy egyéb társadalmi tevékenységre ne­hezen mozgathatók. Lőrinc Imre, a karbantartó üzem párialapszervezetáne'k titkára például elmondotta, hogy hosszú ideje nőm sikerül be­vonni őket az alapszervezet vezetőségének munkájába. A felszólalók többsége — az ad­minisztrátoroktól a munká­sokig — a bérezési gondokról beszélt. Ifjabb Sáros Bálint, a bányaüzem fiatalja szerint a zaj- és időjárási ártalmak nem érvényesülnek az ott dolgozók keresetében. Csugá- nyi Antal, a karbantartó mű­hely KISZ-titkára szóvá tette, hogy a kezdő szakmunkáso­kat olyan vállalatok csábítják el, amelyek képzéssel nem foglalkoznak. Azt is rosszal- lotta, hogy a külső cégek dol­gozói gyakran silányabb mun­káért is magasabb bért kap­nak, ezért inkább a helyi gazdasági munkaközösségekre kellene építeni. Rozmaring Sándor, a gép­műhely portalanító csoportjá­nak vezetője elmondotta, hogy a berendezések napi karban­tartásával csökkentették a kör­nyezet szennyezését. Ugyan­akkor gondot okoz, hogy a nyugati importból származó porzsákökat nem sikerül meg­felelő hazaival helyettesíteni. Pintér Sándor igazgató hozzá­tette, hogy a környezetszeny- nyezés radikális megoldásá­hoz olyan hatalmas beruhá­zásra volna szükség, amelyre egyelőre nincs lehetőség. Jog­gal elvárható azonban, s min­dent meg is tesznek érte, hogy a meglevő berendezések kifcgásta-lan állapotban, maxi­mális hatásfokkal működje­nek. Válasz — írásiján A felszólalások után a vitát összefoglaló Pintér Sándor igazgató a fiatalok helytállá­sát megköszönve, további jó munkát kért és kívánt. A •DCM váci gyárában immár negyedszer tartottak ifjúsági parlamentet. s mint koráb­ban, ezúttal is kevés meg­válaszolatlan kérdés maradt. Ezekre — az ifjúságii törvény előírásai szerint — harminc napon belül, írásban kapnak feleletet az érdekeltek. K. U A gazdasági kaptsofafok a stabilitás alapjai A párbeszédet feni kell tartani Beszélgetés Csikós Nagy Bélával, az Itö&T ekekével A kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok volt a központi témája annak a tanácskozássorozatnak, amelyet a Ma­gyar Közgazdasági Társaság az osztrák szervezettel kö­zösen rendezett. A résztvevők az első három napon Bu­dapesten, a zárónapon pedig Bécsben tartották rtieg a szekcióüléseket. A múlt pénteken befejeződött konferen­ciának magyar részről Csikós-Nagy Béla, az MKT elnö­ke volt a fő szervezője. Néhány perccel hazaérkezése után kértünk tőle választ kérdéseinkre. tem meg, hogy a konferencia anyagát kiadó angol cég is HongKongaan késznetti -majd a könyveket.) Magyarorszag azonban bizonyos mértékig szerencsés helyzetben van. A súlypont eltolódását ellensú­lyozza, hogy az utóbbi évti­zedben felvettük a közvetlen gazdasági kapcsolatokat az Európán kívüli országokkal is, s a jövőben ezt szélesíteni sze­retnénk. Ám az egyre élese­dő piaci verseny nekünk is gondokat okoz, mert a korsze­rű technikával és az olcsó munkaerővel gyártott termé­kek nagy konkurenciát je­lentenék számunkra. Apró, da fontos lépés Q Az utóbbi időben a köz­vélemény — íélig-meddig tré­fásan — Budapestet a konfe­renciák városaként emlegeti. Meglehetősen sokan kételked­nek abban, hogy valóban hasz­nos a sok tanácskozás, mások szerint viszont, ha nem is lát­ványos és mérhető előrehala- üitot, ue ramuettkeppen érté­kelhető eredményeket hoznak ezek a találkozók, ön melyik tábor véleményét osztja? — Jó néhány konferencián vettem már részt meghívott­ként vagy éppen szervező­ként. Azt tapasztaltam, hogy minden párbeszédnek, ha azt megfelelően előkészítették, van értelme. Nam hiába ál­doznak a világ számos orszá­gában rengeteg pénzt külön­böző központok felépítésére! Ausztriában például egy ENSZ-léteSítményt adtak át, s hazánk is élenjár a nemzetkö­zi találkozók szervezésében, rendezésében. Ennek különö­sen most érezhető a jelentősé­ge, hiszen tagadhatatlan tény, hogy a világpolitikában meglehetősen hűvössé váltak a kelet—nyugati kapcsolatok. A magyar gazdaság nyitottsá­ga, s az a tény, hogy majdnem azonos az értéke a KGST-n belüli és kívüli kereskedel­münknek, érdekeltté tesz min­ket a párbeszéd fenntartásá­ban. A mostani négynapos ta­nácskozássorozat jól szolgálta ezt a célt. Olyan nagy tekin­télyű közgazdászokat kértünk fel a részvételre, akik a köz­vélemény alakításában, a kor­mányzati döntésekben fontos szerepet játszanak. A témák megválasztása sem volt vélet­len: szó esett egyebek között a pénzügyi és a kereskedelmi kapcsolatokról, a technológiák cseréjét akadályozó tényezők­ről is. Ügy érzem, egy apró, de fontos lépést tettünk a kap­csolatok erősítésében. <■> A négynapos tanácskozás- sorozat egyik új megállapítása az volt, hogy a világkereske­delem súlypontja Európáról egyre Inkább .az Egyesült Álla­mokra és Ázsiára tolódik át.. Ez az új helyzet milyen gon­dolta t okozhat a magyar Gaz­daság további fejlődésében? — Az amerikai kaliforniali- zálódás’ként emlegetik ezt a folyamatot, amelynek az a lé­nyege, hogy a nagy tőkés cé­gek az elmúlt évtizedben ha­talmas pénzeket fektettek be Ázsia egyes országaiban, mint például Hongkongban. Az onnan kikerülő termékek az­után konkurrenciát jelentenek a hagyományos európai piaco­kon is. (Csaik zárójelben emlí­tkj&nk múlik O ön a bécsi előadásában olvasóink előtt még meglehető­sen ismeretlen fogalomról, az öndiszkrlminációról is bes :é,t. Tulajdonképpen mit jelent ez a meghatározás? — Akkor beszélünk erről, ha egy ország ilyen vagy olyan okból rtem tesz meg egy fon­tos és nélkülözhetetlen lépést, pedig enélkül fejlődése nem lesz megfelelő. Hogy példát is említsek: amikor még nem voltunk tagjai a Világbank­nak és a Valutaalapnak, szin­te magunkat zártuk ki a har­madik világbeli országok pia­cairól, hiszen azok — tagjai lévén az előbb említett két szervezetnek — csak rajtuk keresztül tudnak vásárolni. Szerencsére, ezen már túl va­gyunk. Ám még mindig szorít minket egy gond, nevezetesen az. hogy úgy értékelem: kül­földön dolgozó menedzsereink korántsem állnak megfelelően helyt. Sokszor a lassú és körül­ményes tevékenységük miatt nem vagyunk versenyképesek, öndiszkrimináció? Persze, hogy az! Viszont ez az a terü­let — s még említhettem vol­na más példákat is —, ame­lyen nem kell másra várnunk, hanem mi javíthatunk a hely­zetünkön. Lassú kibontakozás • A mostani tanácskozásso­rozaton tizennyolc ország csak­nem hatvan közgazdásza vett részt. Az előadásokból kitűnt, hogy számos nehézség akadá­lyozza a kelet—nyugati keres­kedelmet. Sikerült-e valamely kérdésben mégis azonos állás­pontra jutni? — Az alapvető megállapítá­sokban igen. Mindenki egyet­értett például azzal, hogy a kelet—nyugati kereskedelem fejlődése nélkül Európában nem lehet stabilizálni a lassan kibontakozó fellendülési folya­matot. A közgazdászok döntő többsége vallotta most is azt, hogy téved, aki azt jósolja, nem lehet újraindítaná és fej­leszteni kontinensünk két pó­lusa között a normális gazda­sági kapcsolatokat. Az értéke­lések szerint a világgazdaság túl van a recesszió mélypont­ján, s ennek előbb-utóbb ha­tást kell gyakorolnia Európá­ra is. Ügy érzem, elmúlt az a pánik, amely eddig beárnyé­kolta a kelet—nyugati kapcso­latokat. Ma már nyugati part­nereink is elismerik azt a gyors alkalmazkodókészséget, amelyet a szocialista országok tanúsítottak az elmúlt évek­ben. Ennek egyebek között az lett az eredménye, hogy a KGST-országok mintegy 5 milliárd dollárral csökkentet­ték adósságállományukat, s ez nem kis szó. Persze, akad még bőven tennivalónk. Az egyik angol előadó felhívta a figyel­münket arra, hogy a Kelet- Európából Nyugatra exportált gépek súlya kétszer akkora, mint a Nyugatról importálta­ké. Azután az alkalmazkodó­képességünkön is lehet még javítani, hiszen jószerével ezen múlik minden. © Milyen távlatai vannak Je­lenleg a kelet—nyugati gazda­sági kapcsolatoknak? — Jóslásra nem vállalkoz­tunk, de a konferencia szüne­teiben sok közgazdásszal be­szélgettem. Csaknem minden­ki egyetértett velem abban, hogy az elkövetkező eszten­dőkben a lassú kibontakozás tanúi lehetünk majd — mon­dotta befejezésül Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnök“. Furucz Zoltán Egymás kazalt is csrrá-inak Házgyári újítási tanácskozás Az ország tíz házgyárával rendelkező hat építőipari vál­lalat újítási előadói, műszaki vezetői újítási tanácskozást rendeztek, amelynek kétnapos programját hétfőn nyitotta meg Bársony János, a 43-as Állami Építőipari Vállalat ve­Műsk&í átadás: Kiág ez é&sa Zsíroshegyi mrlmmlwam zérigazga'.ója az Építők Szak­szervezetinek sz jknázában. A tanácskozáson megálla­pították, hogy a házgyárak­ban esztendőnként több mint ötszáz újítást hasznosítanak, ezek évente mintegy 109 mil­lió forint értékű megtakarí­tással járnak. Az eredmé­nyekhez hozzájárult a ház­gyárak közötti újítási tapasz­talatcsere erősítése, amelyről két évvel ezelőtt kötött együttműködési szerződést az érdekelt hat vállalat. Amíg az építésügyi ágazatban az ösz- szes hasznosítható újításnak 1—1,5 százalékát veszi át más testvérvállalat, addig a ház­gyárak közötti átvétel aránya 4—5 százalék körül mozog. A vitából azonban az is egyér­telműen kitűnt, hogy még mindig sok a tennivaló a ki­váló ötletek, szabadalmak el­terjesztésében. Egyebek kö­zött a megrepedt panelek ki­javításában másutt is jól hasznosíthatnák a budapes­tiek ragasztásos eljárását, vagy a gyártásban a győriek korrózióálló acélbetéteit, s mindenképpen kívánatos len­ne az épületek egyhangúságát feloldó homlokzatszínezési és díszítési módszerek szélesebb körű átvétele. A tanácskozás alkalmából az építők székházában ren­dezett kiállításon bemutat­ták a kiterjedtebb hasznosí­tásra alkalmas jelentős újí­tásokat és találmányokat. A tanácskozás kedden Siófokon folytatja munkáját. / sában megvoltak a nyomás­próbák, ezekben a hetekben pedig az elkészült vezetékhá­lózatot helyezzük 100—200 méteres szakaszonként nyo­más alá. Bár a tervek sze­rint szeptember 30-ig le kel­lett volna vonulnunk a terü­letről, az anyagbeszerzési és egyéb gondok miatti késedel­met én elfogadhatónak tar­tom. Az építésvezető arról is be­számolt, hogy a teljes műsza­ki átadás még szilveszter előtt megtörténik. A tározó és a csővezetékek fertőtlenítése és a szerelvények ellenőrzése jelentik majd az utolsó fel­adatokat. Ha újabb zavaró körülmény nem jön közbe, úgy a vízszolgáltatásba már idén ősszel bekapcsolt Bocs­kai. Cseresznye, Kert, Homok és Pilisszentiváni utcák után 1985 tavaszán a többi, kijelölt utcában is kinyithatják a víz­csapokat a tulajdonosok. A solymári kertekben ilyenkor mondhatni menetrend ^ szerint megjelennek a vakondtúrások, a talajjavítás tár- sadalmi munkásai szorgalmasan dolgoznak. Alii ezek- Jí ben e hetekben ellátogat a solymári üdülőterületre, sok ^ helyütt jóval nagyobb földhányásokkal is szembe talál- ^ ja magát. Az ok egyszerű: megkezdődött a vízbekötés f. ezen a területen is. méghozzá csak minimális késéssel. akadálya. Amíg azonban idáig eljutottak, számos feladattal megbirkóztak. — Különösen a tározók épí­tésénél kellett minden tudá­sunkat latbavetni — folytatta Horváth Tibor. — A Főváro­si Vízművek egy közelmúlt­ban elfogadott szabadalmát — melynek lényege, hogy kiik­tatja a helyszíni zsaluzást és betonozást — nálunk is alkal­mazták: az előregyártott 100 köbméteres vasbetonmeden­céket — két darabot — akro­batákat meghazudtoló ügyes­séggel feltornászták a Zsíros­hegy oldalába. Felállításuk után már minden gyerekjá­téknak tűnt: ez év augusztu­— Csaknem két éve kezd­tük el a földmunkákat — tá­jékoztatott Horváth Tibor, a solymári tanács költségvetési üzemének építésvezetője. — Eddig több, mint nyolcezer köbméternyi földmunkát vé­geztek el munkatársaink, amelynek eredményeként, mintegy hét kilométeres sza­kaszon már helyükre is kerül­tek a vezetékek. A szakember azt is el­mondta, hegy a vízhálózat bő­vítése mintegy 800 ingatlant érint; a tulajdonosok döntő többsége tagja a helyi víz­társulásnak, így ingatlanaik bekapcsolásának nincs semmi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom