Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-14 / 242. szám

évfordulós megeuiléksiés A 125 éve, Patay Sámuel alapítványából létrehozott, s ma a Kossuth Lajos nevét viselő általános iskolában tegnap tartot­ták az évfordulós megemlékezést. Ekkor avatták fel a névadó domborművét, amely Molnár Elek nagykőrösi szobrászművész alkotása. Hancsovszlii János felvétele Labdarúgó vl'láaitoma A KISZ Nagykőrös városi Bizottsága, a Szakszervezetek . Szakmaközi Bizottsága, vala­mint a Nagykőrösi Konzerv­gyár üzemi KISZ-bizottsága, november 7-e tiszteletére, kispályás labdarúgó-villám- tornát rendez, hogy a sport eszközeivel is emlékezzünk városunk felszabadulásának 40. évfordulójára, és a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomra. ■ A mérkőzésekre a Kinizsi-, az Ifjúsági, valamint a Végi István lakótelepi pályán ke­rül sor, november 3-án, 9 ófától. Azok a fiatalok ve­hetnek részt ezen, akik 14. életévüket már betöltötték, és ez év augusztusától nem játszottak járási vagy maga­sabb osztályban bajnoki mér­kőzést. A nevezéseket a vá­rosi KISZ-bizottságra kell le­adni, október 31-ig. A sorso­lásra ugyanezen nap délután 3 órakor kerül sor. Ezen a csapatok vezetői feltétlenül jelenjenek' meg. Az elsőségért körmérkőzé­ses rendszerben 2x15 perces meccseket vívnak majd a csa­patok. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM . 1984. OKTÓBER 14., VASÁRNAP Oktatóterem feszi teljessé Az embernek nincs még egy olyan tápláléka, aminek sorsáért jobban aggódna, mint a mindennapi kenyér. Mérgelődünk, ha csak egyet­len napon is sületlen vagy keletien, versengünk a ma­szek pék meg a boltos ke­gyeiért, hogy mindig szépet, frisset, ropogósát vihessünk haza a családnak. Ha nincs a polcon zsemle, pogácsa vagy mákos kalács, legyintünk: majd holnap. De ha a kenyér niányzik, illetlenül korán, rögtön kifakadunk. S mind­annyiszor igazunk van, ősi ételünk ügye ma sem tréfa­dolog. Vsn ideje Néha azért jólesik arra gondolnunk, hogy városunk kenyérellátása minőségileg, mennyiségileg messze az élen jár a környékbeli helységek­hez viszonyítva. Mert ez a valós helyzet, sőt még orszá­gos viszonylatban is kevés hely van, atiol ennyire jól áll a lakosság kenyérminőség dolgában. Ez utóbbi megálla­pítás eddig csak sejtés volt részemről, most olyan szak­ember tette hitemmé, akinek jócskán volt már alkalma messze tájakon megkóstolni a péktársak készítményeit. Althammer Károly, a Toldi iskola II, számú, vagy köze­lebbről a Szolnoki úti — sü­tős tanműhelyének vezetője. Már a tavaszra készülnek Az egyre szaporábban hul­ló falevelek látványa az el­múlást juttatja eszünkbe, s közben arra sarkall,'hogy te­gyünk - ellene valamit. Sxáiszorszép A Városgazdálkodási Válla­lat kertészei tulajdonképpen már a következő tavaszra ké­szülnek. A központi helyeken — Hősök tere, Széchenyi tér — október közepe után meg­kezdik az árvácska, százszor­szép, s a többi évelő kerti vi­rág kiültetését, de addig, még egy utolsó fűnyírás, sövény- nyesés, a talaj tápanyag-után­pótlása ad jócskán tennivalót számukra. Ahogy minden őszön a fon­tosabb terülé’tek fásítására is sor kerül, a Ceglédi utat sze­gélyező madárbirs-bokrok el­pusztult egyedeit pótolják. E témához érve óhatatlanul eszünkbe jut, és sajnálkozva gondolunk a Kalamáris étte­rem előtti díszes papíreperfa pusztulására. A három törzsből álló nö­vény korhadásnak indult, nem bírt ellenállni az erős szél­nek, és széthasadt. Sajnos, a talpon maradt két törzs sem volt ép, a . balesetveszély miatt teljesen el kellett távo­lítani. Azóta szemet idegesítő a helyén maradt kopaszság, de állítólag nemsokára kiala­kul a régi — vagy legalábbis hasonló — kép. — Nem vitás, érzékeny veszteség érte a környezetet, de legjobban az embereket. S hogy mihamarabb helyrehoz­zuk a bajt, mintegy 15 éves, 8—-10 méter magas kőrisfát ültetünk helyére — mondja Falfai Józsefné, a kertészet vezetője.­— A több mázsás, földkon- ténerrel áthelyezett növény elültetése után még néhány évig fokozott védelemre szo­rul, reméljük, egészségesen kap erőre az új helyen, s visszaállítja a park megszo­kott harmóniáját. Kint a virágkertészetiben ilyentájt már inkább az üvegházi munkálatokra irá­nyul a figyelem. Erzsébet- és Katalin-napra készítik elő a változatos cserepes virágokat, az őszi névnapok előtt álta­lában 2—3 ezer darab fogy el belőlük. Mennyiségben, fajta- választékban idén sem lesz hiány, ez mindenképpen ör­vendetes, az utóbbi évek ta­pasztalatai szerint a vidékiek is előszeretettel látogatják a kertészetet, főleg a gyakoribb névnapok tájékán. — A vágott virágokból — szegfű, kála — ugyancsak lesz elegendő, itt helyben mindig nagyobb a keresletük, mint az üzletben, ez érthető, hiszen mindenkor friss virághoz jut­hatnak a vevők. Megkezdtük a muskátlik dugványozását, a krizantém — mintegy 3 ezer tő van belőle — november elsejére nyílni fog. — Díszfákat, bokrokat kap­hatunk-e? — Munkaerőgondok miatt ezek tárolására, árusítására nem vállalkozhatunk, de ha igény merül fel, a kertészet részére érkező faféleségekkel együtt bárkinek meghozatjuk a kért csemetét. 5zobafenyS — Általában ritkaságok be­szerzésére kémek meg ben­nünket, volt, aki selyemfe­nyőt keresett — megkapta. Igen keresett növény lett a cserepes szobafenyő, ebből most is van elegendő. Nagy előnye, hogy semmilyen be­tegsége nincs, kellő öntözés mellett, huzatmentes helyi­ségben tartva, egész télen örökzöldje a lakásnak. Élő vagy száraz virágokból kom­pozíciókat is készítünk, szü­letés- és névnapok egyre ke­resettebb, szép ajándékai ezek. (miklay) JELENTES A hét végén gazdag piac volt. A kocsis piacon a bor­szőlő minőség szerint 7—8 fo­rintért kelt, de volt aki ezerjó fehér szőlőért 9 forintot kért. A baromfipiacon sok volt a csirke, egy pár ára 100 forint­nál kezdődött és 160 forintig ment. Több kiskereskedő a vö­röshagymát 8, a fokhagymát 20 forintért árulta. A háztáji szemestermény- piacon a búza literje 5—5,50, az árpa 6, a morzsolt kukori­ca 7, a napraforgómag 12—15 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con a csemegeszőlőt 16—20, az almát 8—15, a birset 12, a kör­tét 10—26, a burgonyát 6, a fehérkáposztát 6, a kelkáposz­tát 8, a karalábét 8, a karfiolt 16, a paradicsomot 10—12, az uborkát 12—20, a sóskát 16, a száraz fehérbabot 50, a zöld­babot 10—20, a zöldpaprikát 10—32, a petrezselyemgyökeret 25, a zöldség csomóját 6—8 fo­rintért árulták. A baromfipiacon a tyúk párja 190—250, a lúd 400—450, a pulyka 380—400, a kacsa 190—240, a csirke kilója 50, a gyögytyúk 140—150, a tyúkto­jás 2,70—2,80 forint volt. immár 17 év óta ismeri a he- ' lyi körülményeket. Korábban a Kalocsai Sütőipari Vállalat­nál dolgozott, mígnem visz- szahívták oktatónak, ugyanis a legrégebbi előzmények is Nagykőrösre nyúlnak vissza: itt tanulta ki a mesterséget. A kérdésen nem lepődik meg, sokszor elhangzott már ha­sonló: — Mi a titka, hogy a ke­nyerek közül a tanműhelyit kedvelik legjobban? — Pontosítsunk, mert ez •sem egyértelmű, vannak kik szívesebben veszik a kenyér­gyárit, míg mások a maszek sütésű kenyeret, de meg kell hagyni, a többség a miénkhez ragaszkodik. Pedig semmi ör­döngösség nincs a technoló­giában, csakhogy nekünk még szabad azt tennünk, amire másutt már nincs lehetőség. Valójában nagyobb teljesít­ményre volnánk képesek, de nem ez a cél, sokkal inkább, hogy a jövendő szakemberek precízen, nagy odafigyelés mellett sajátítsák el a tudni­valókat. így hát a kenyérnek is van ideje jól megkelni, szépre, ropogósra sülni. Az egykori maszek pékség minden igényt kielégítő, ko­moly tanműhellyé fejlődött az évek folyamán, a termelőüze­met kulturált szociális léte­sítmények, oktatóterem teszi teljessé. A három évfolyamon összesen 98 tanuló kezdte meg a gyakorlatokat, az iskolában lévő tágasabb műhelyben en­nél is többen megfordulnak, ott elsősorban a szakközépis­kolások ismerkednek a pék- mesterség fortélyaival, miköz­ben jelentős mennyiségű árut megtermelnek. Szakkörben — Nem mondok sokait, a város kenyérellátásából leg­alább 30 százalék erejéig ré­szesedik az iskola. Az ezer­személyes iskolai éttermen kívül 8 kereskedelmi egység­nek és néhány konyhának szállítunk. Háromfelé kenye­ret — burgonyásat, fehéret, rozsosat —, változatos pék­süteményeket, összesen 40-féle terméket sütünk. Igen ked­veltek a kiflijeink, briósok, finom fonott kalácsok, most pedig, hogy minden gyerek visszajött a közhasznú mun­kákról, rövidesen a leveles omlós készítmények gyártását is megkezdjük. A forró levegőjű pékmű­helyben illatosán, pirospozsgá- san sorakoznak elő az első vetés kenyerei, kisültek a for­más kiflik is, Gilicz Éva büsz' keségei, maga sodorta vala­mennyit. A másodikos kis­lány Tompa községből jött Nagykőrösre tanulni, Kicsit furcsállom, hogy lány létére ezt a szakmát választotta, de úgy mondja, náluk ez csalá­di hagyomány, s ha végez, fa­lujába szeretné vinni tudomá­nyát. Kecskeméti István, a név­adó szomszéd város szülötte, ő meg általános iskolás korá­ban a pékszakkörben jött rá. hogy kedvére való ez a mun­ka. — Reggel 6-kor kezdünk, s fél egyig dolgozunk, addig minenki elvégzi a rá kisza­bott feladatot. Ma a kenyér mellett fonott kalácsot, kif­lit. kakaós kalácsot, tepertős pogácsát sütöttünk. Hogyan készül a jó kenyér? A lényeg, hogy minden technológiai fá­zist rendesen betartson az ember. A legfontosabb talán mégis az, hogy jól megsüs­sük készítményünket. Ha ki­csit pirultabb is a kelleténél, azért még nem érte a péket szemrehányás, de a fordított­ja már szégyen. Persze, könnyű lenne a pé­kek helyzete, ha minden ilyen egyszerűen menne, miként azt néhány szóban összefoglal­tuk. Három esztendő elméleti és gyakorlati munka keli, hogy megállják majdan he­lyüket a szakmában. Arány, lag jól felszerelt tanműhe­lyek, jól képzett oktatók se­gítik őket a boldogulásban, de azzal mindannyian tisztá­ban vannak, hogy hiába a kenyérgyárak modern techni­kája, ma sem a legkényelme­sebb munka az övék. Ksmatozíat’ák Korán ébreszt a kötelesség, nemegyszer éjszakázni kell. Talán ezért íjan a látszat el­lenére is országosan hiány a sütőipari szakemberekből. Pe­dig az ő munkájukat soha nem nélkülözhetjük, viga­szunk egyelőre csak annyi, hogy akik kikerülnek az is­kolából, bőven kamatoztatni fogják az itt szerzett szakmai tudást, és szorgalmat. Mert nincsenek híjával e jó tulaj­donságoknak, finom készítmé­nyeikkel nap mint nap, bi­zonyságát adják. Miklay Jenő Grafikák Színpampa Kedden délután nyílt meg a KISZ-galéria újabb kiállítása. Erről szólva idézzünk két ko­rábbi bemutató vendégkönyv­véleményből. Az első: „voltak szebb rajzok is” hm... A kö­vetkező oldalon a válasz: „a szemlélőt is tanítani kell, ho­gyan lássa meg a rajz kifejező értékét, látni és láttatni a leg­fontosabb teendője az alkotó­nak. Aki nem látja a tiszta­ságot és a rendet, az ne ke­resse másban ennek okát: for­duljon önmagába és ott ke­ressen magyarázatot. Szegé-; nyes, sivár lelkű embernek még a virág színpompája is kevés.” Hm, hm ... Az, hogy a mostani kiállítás után nincs könnyű dolgunk, többek között a fenti két idé­zet mellett a megnyitót tartó dr. Hann Ferenc művészettör­ténész kissé tanácstalannak tű­nő szavai is bizonyítják. Mást nem tudott ugyanis elmondani az alkotókról, mint hogy S Szentendrei Grafikai Műhely tagjaiként négy éve dolgoznak együtt, s e műhelynek bárki tagja lehet, ez mintegy a nyi­tottságot szimbolizálja. Aztán említette még, hogy a kiállítók bejárták már Amerika, Euró­pa kiállítótermeit. Hm, hm, hm... Nos, mindenütt van művé-* szetkedvelő közönség, és a mű­vészet az bizony nehezen megfogható valami. Mégsem hiszem, hogy második idéze­tünk helyes véleményt, vagyis igazságot hordoz. Ugyanis mit kezdjünk a Szűcsvirágok, á Kollázsnyomat parafrázis blöffjéveí? Vagy a Szférák és a Harmadik úgynevezett grafi­kájával? Válaszoljunk mind­ezekre Marx-idé2ettel: „A mű­vészet funkciója szerint harc a szép, teljes értékű, harmo­nikus emberért.” Jelen kiállítást szemlélve úgy tűnik, még a csatamezőt is keressük... (ballal) KlSZ-íi'mstúdió Bérleti előadás-sorozat A KISZ Nagykőrös városi Bizottsága, valamint az Arany János Filmszínház KISZ film­stúdió elnevezéssel bérleti előadás-sorozatot tart. Az első vetítésre október 25-én a stúdióteremben este fél 8-kor kerül sor. A további filme­ket is csütörtökönként ebben az időben lehet majd meg­nézni. A hat filmre érvényes bérleteket a KISZ városi bi­zottságán lehet átvenni. Sporthírek’ Újabb atlétikai sikerek Vácott rendezték a megyei gyermek atlétikai bajnokságot, amely főleg a legtávolabbról érkező körösieknek volt hát­rányos. Több száz induló volt, s a Nagykőrösi Kinizsi fiatal­jai közül a következők értek el versenyszámukiban jó ered­ményt. 1972res születésű fiúk, távol- ugrásban: 3. Karsay Zsolt 413 centiméter. Kislabdadobás: 3. Karsay 47 méter. 1973-as fiúk. távol: 3. TJgi- Rácz Tibor 392 cm. Kisiabda: 1. Kőműves István 45 m. 1973- as leányok, távol: 1. Gál Henriett 378 cm, 5. Szalai Beáta 352 cm. 1974- es leányok, távol: 1. Pörge Rita 398 cm. Kisiabda: 1. Pörge 50 m. ★ Kaposvárott igen népes me­zőny vett részt a serdülő B- korcsoportos országos bajnok­ságon, ahol a Kinizsit két spor­toló képviselte. Fiú gerelyha­jításban (29 induló volt): 9. Lajter Sándor 45,34 m (mind­össze 8 cm-rel szorult ki a 8- as döntőből). Fiú távolugrás­ban (20): 10. Szeményei István 503 cm. * Utóbbival egy időben Gödöl­lőn rendezték Pest és Nósrád megyék összevont felnőtt baj­nokságát, ahol a szakadó eső­ben viszonylag gyengébb ered­mények születtek. Férfi ge­relyhajításban (11 fő): 1. Palo­tai László 62,80: 2. Szűcs Amb­rus 60,50; 4. Palotai János 54,52 m. Női gerelyhajítás (10): 1. Szűcs Ágnes 37,70 m. ★ Az élelmiszeripari dolgozók munkahelyi olimpiájának at­létikai döntőjét a fővárosban rendezték. Pest megyét a Nagykőrösi Konzervgyár ki­lencfős gárdája képviselte. Női távolugrásban 498 cm-rel és 100 méteren is Horváthné Hanny Judit bizonyult a leg­jobbnak. A futótávok nem vol­tak pontosak. így az időered­mény nem mérvadó. Tovább’, körösi vonatkozású eredmé­nyek : Férfiak, 100 m: 2. Farkas József. Távol: 4. Orbán István. Súly: Dávid Géza. Nők, 400 m: 6. dr. Abrahám Tiborné. Súly: 6. dr. Ábrahám- né. Egyéni számítás szerint a szolnokiak mögött Pest megye végzett a második helyen a nem hivatalos pontversenyben. HÉTFŐI SPORTMŰSOR Atlétika Ifjúsági sporttelep, 14 óra: a városkörzeti kisdobos három- próba-viadal őszi fordulója. S. Z. Színház jgg A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban este 7 órakor, Faustus doktor boldogságos pokoljárása. Mozi k ==== Átváltozás I—II. Színes ma­gyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás csak 5 órakor. A stúdiómoziban Kacsakórus. Színes magyar mesefilmsorozat, fél 4-kor. Bronco Billy. Színes, szink­ronizált amerikai film, fél 6- kor. ISSN 01SJ—2708 (Nagyköröst Hfaiap

Next

/
Oldalképek
Tartalom