Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-13 / 241. szám

1984. OKTÓBER 13., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN A közrend és a közbiztonság szolgálata Az ország fővárosában és az közWtleHíil’'ŐVbeő Pest megyében él Magyarország lakosságának egyhar- mada. Itt koncentrálódik a politi­,gazdasági, tudományos, kultu­rális élet irányítása és a tevékeny­ség jelentős része. Ebből adódóan alakult ki az út-, vasúthálózat, va­lamint a vízi közlekedés Budapest- centrikussága, ami párosulva a fő­varos és környéke természeti szép­ségével es adottságaival, az ország legnagyobb idegenforgalmi központ­ja is lett. A főváros és a megye élete min­den területen szorosan összefonó­dott. Kétszázezerre tehető a buda­pesti munkahelyekre naponta beuta­zók száma, ugyanakkor több tízezer a megyében munkát vállaló és na­ponta utazó budapesti lakos. A me­gye területén található az ország tíz legnagyobb mezőgazdasági termelő- szövetkezetéből hét. Jelentőségük az országos igényeket képező tömegter­melésen __ túl igen nagy és meghatá­rozó a főváros napi szükségleteit ké­pező hús-, tej-, zöldségellátásában. Megyénk központi fekvése és adottságai alapján az ország egyik legnagyobb üdülő- és pihenőkörze­tévé vált. Évente több százezer em­ber keresi fel hosszabb-rövidebb időre pihenés és kikapcsolódás cél­jából. Pest megyének az országban egye­dülálló sajátossága a Budapestet kö­rülvevő agglomerációs gyűrű. Ez a sajátos települési képződmény a me­gye területének 25 százalékát, lako­sainak 40;—45 százalékát foglalja magába. Az átlagos négyzetkilomé­terenként! 152-vel szemben 327-es népsűrűséget eredményezve. A megye ipari termelésben betöl­tött szerepe jelentősebb nagyságá­nál, illetve lakosainak számánál. Az ipari dolgozók az ország ipari dol­gozóinak 5—6 százalékát, az általuk termelt értékek az országos érték' 8—10 százalékát teszik ki. Egyes iparágak tekintetében ennél jelentő­sen'nagyobb a részesedése és. kiemelt szerepet tölt be az export-import egyensúly javításában. A pihenő- és üdülőkörzeti jelleg­ből eredően közel százezerre tehető az üdülést és pihenést szolgáló sze­mélyi tulajdonú épületek száma. Az energiahordozók és a tömegközleke­dési ■ szolgáltatások költségeinek emelkedése várhatóan még növelni fogja a közeli területek iránti igé­nyeket, , A megye és ezen belül az agglo­merációs övezet lakosainak szama az elmúlt évek országos átlagát mesz- sze meghaladva növekedett, aminek nagyobb részét bevándorlás adta. A lakosság összetételében a nagyfokú iparosodás ellenére számottevő a fa­lun élő cs falusias életmódot folyta­tó ipari munkás. Jelentős részük kö­tődése gyenge, mivel az ország más területéről, megszokott környezetük­ből kiszakadva kerültek területünk­re. Az átlagot meghaladó népesség- növekedéssel nem minden esetben tudott lépést tartani , a szociális és kulturális ellátás fejlődése, illetve a megteremtett lehetőséget sem veszik esetenként kellő mértékben igény­be. A szorosan összefüggő és együtt­élő két közigazgatási egység köz­rendje és közbiztonsága, erkölcsi és morális helyzete, az írott és íratlan normák betartása vagy be nem tar­tása meghatározó az egész ország helyzetére nézve. A megye morális helyzete — rend­őri aspektusból — elsősorban az el­követett jogsértések számából, a la­kosságot ért hatásokból, illetve a.la­kosság jogsértésekhez való viszonyá­ból ítélhető meg. Magában foglalja az írott és íratlan törvények, a szo­cialista együttélés szabályainak ön­kéntes betartását, vagy annak hiá­nyát. A széles tömegek, kisebb kö­zösségek vagy egyes személyek ön­magukkal, közvetlen környezetükkel, a szélesebb társadalommal szemben támasztott követelményeit, előírá­sait, magában foglalja a rend fenn­tartása érdekében való aktív cselek­vést vagy közömbösséget, kisebb há­nyadnál a normákkal való tudatos szemoehelyezkedést. Az említett normák érvényesülését figyelembe véve megállapítható, hogy szükébb környezetünk közrend­je és közbiztonsága — a meglévő gondok és problémák ellenére — kielégítő. A békés, nyugodt építő­murika ' feltételei adottak. A morális helyzet Vizsgálatát a ne­gatív oldal tanulmányozásával es ' értékelésével célszerű végezni. Vagyis felmérni és számba venni, hogy a becsületesen élő és dolgozó nagy többség mellett mekkora az a réteg, amely semmibe veszi az alap­vető normákat is, és milyen cselek­ményekkel és magatartással zavarja meg békés tevékenységünket, dolgos hétköznapjainkat, nyugalmunkat. A megye bűnügyi fertőzöttsége,— tízezer. lakosra jutó elkövetett bűn- cselekménye száma — arányos az országos átlaggal, tehát közepes. Az elkövetett bűncselekmények abszolút számát tekintve azonban a megyék között első. Arányaiban az elkövetett cselekmények száma is rhegegyezik a lakosságnak az ország lakosságá­hoz viszonyított arányával. Kedve­zőtlen tendenciaként volt értékel­hető az évenkénti 8—10 százalékos emelkedés, ami az összbűncselekmé- nyek számát tekintve 1983 végére elérte a 13 000-es számot. A folya­matos emelkedés a folyó év első fe­lének adatai alapján úgy tűnik, megállt, illetve 7—8 százalékos .csök­kenés tapasztalható. A tendencia az agglomerációra is vonatkoztatható, ahol a bűncselekmények aránya azo­nos a területen lakók számának ará­nyával. Ez jelentős változásként ér­tékelhető, mivel a 80-as évek elején azt 10—15 százalékkal is meghalad­ta. Jelenleg megállapítható, hogy az agglomerációs övezet közbiztonsági helyzete nem romlott, inkább a me­gyei átlaghoz egyenlítődött. - A csök­kenés valamennyi kiemelt bűncse­lekmény-kategóriában tapasztalható, bár a cselekmények száma még rendkívül magas. A bűncselekmények nagyobb há­nyadát, mintegy 58—60 százalékát a vagyon elleni bűncselekmények ké­pezik. A társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett bűncselekmények sa>'.ma összességében 20 százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy e ka­tegórián belül 3 százalékkal emelke­dett a betöréses lopások száma. A személyi tulajdon sérelmére elköve­tett cselekmények sZáma az összes bűncselekményeknek megfelelően 8 százalékkal kevesebb. Nem követke-' zett be a kívánt -csökkenés az e kar tegóriába -sorolt gépjárműlopások számában, melyek 119-ről 156-ra emelkedtek. Társadalmi veszélyessé­ge jelentős, mivel az ideiglenesen birtokolt járművei való más bűncse­lekmény elkövetésének, vagy közle­kedési baleset okozásának veszélye is fennáll. Súlyos gondot jelent hogy a ked­vező tendenciák ellenére tovább romlott a közlekedési fegyelem. Az egyébként is magas közlekedési bűn­cselekmények száma 4 százalékkal, 893-ról 925-re emelkedett. Ezen be­lül 2 százalékkal nőtt az ittas veze­tésért felelősségre vontak száma. A gondok ellenére örvendetes, hogy az agglomerációban e bűncselekmények száma is 25—30 százalékkal csök­kent. A közrend és közbiztonság értéke­lésének jelentős tényezője a rendőr­ségi hatáskörbe tartozó szabálysérté­sek számának alakulása,-mivel azok zöme a bűncselekményekkel azonos magatartásban, nyilvánul meg, csu­pán a társadalomra veszélyessége kisebb súlyú. A szabálysértési felje­lentések száma 837Ó-ről 8210-re, 2 százalékkal kevesebb. Ezen belül azonban 7 százalékkal több az elzá­rással is sújtható, tehát a társada­lomra fokozott veszélyt jelentő sza­bály sértések száma. Külön figyel­met érdemel a közúti közlekedési szabálysértések alakulása, összessé­gében csökkenő abszolút szám mel­lett 1470-fől 1896-ra nőtt a kiemelt közlekedési balesetek száma. A köz­lekedési. bűncselekmények és sza­bálysértésekkel szoros összefüggést mutat a személyi sérüléssel járó köz­úti balesetek 725-ről 754-re való emel­kedése, melyek következtében a sé­rültek száma 987-ről 1136^-ra emel­kedett. Közülük 79-en életüket vesz­tették. A megye közrendjének és közbiz­tonságának értékelése során meg kell állapítani, hogy az utolsó félév, ja­vuló tendenciája ellenére nem lehe­tünk elégedettek. Csak a rendőrségi hatáskörbe tartozó jogsértések szá­ma a harmincezres nagyságrendet is eléri évenként. Az elmúlt évek so­rán több szervezeti és egyéb intéz­kedést tettünk az egyre) károsabb 'tendencia megállítására, majd csök­kentésére, illetve visszafordítására. Bízunk benne, és teszünk is azért, hogy a bekövetkezett csökkenés ered­ményei stabilizálódjanak, majd to­vább javuljanak. Az eredmények további javulását szolgálja propagandatevékenységünk is, mely során évenként a közleke­désbiztonságot erősítő rendezvé­nyeinket százezren, bűnmegelőző előadásainkat és kiállításainkat negy­ven-negyvenöt ezren látogatják. Rendezvényeink adta lehetőséggel és az ötezer főre tehető önkéntes és társadalmi segítőink segítségével szeretnénk a lakosság mind széle­sebb rétegére hatni a szemlélet ja­vítás g, bűnmegelőző munka elő­segítése érdekébén. Bűnüldöző feladataink ellátása so­rán -, a már elkövetett cselekménye­ket előidéző és lehetővé tevő okokat és körülményeket is feltárjuk. Ész­revételeinket az érintett intézmé­nyekkel, felügyeleti szerveikkel kö­zöljük. A lakosságot érintő észrevé­teleinkről, . javaslatainkról propa­gandatevékenység keretében a lehe­tő legszélesebb tömegeket tájékoz­tatjuk. Okfeltáró munkánk ered- ménveként megállapítható, hogy a száraznak tűnő statisztikai adatóink mögött valós társadalmi és egyéni­motivációk, morális jegyek húzód­nak meg. A, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cseíekmények jelentős ré­szénél. még mindig tapasztalható a szükséges őrzési és biztonsági felté­telek hiánya, az ellenőrzési tevé­kenység formalitása vagy elmulasz­tása. Jelentősebb értéket őrző és tá­roló intézetek, • főként kereskedelmi egységek biztonsági, technikai esz­közökkel való ellátásában, azok fel­szerelésében és alkalmazásában rej­lő lehetőségek nincsenek kellő mér­tékben kihasználva. A felszerelt be­rendezések karbantartása, üzembiz­tonságának ellenőrzése sem mindig kielégítő. A tulajdon elleni bűncselekmé­nyek és szabálysértések megítélése a lakosság jelentős részénél nem egyértelmű. Mélyen elítélik a szemé­lyi tulajdon kis mértékű megkáro­sítóit, míg a társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett cselekmények je­lentős részét huszáros csínynek te­kintik. Főként a mező- és erdőgaz­dasági üzemek sérelmére elkövetett kis értékű lopások vagy szábálysérté- sek esetén tapasztalható ez az elné­zés, cinkos egyetértés. A személyi tulajdont károsító cselekmények je­lentős része megelőzhető lenne, ha a tulajdonosok nagyobb figyelmet szen­telnének javaik biztonságos őrzésére és tárolására. Főként falvamkra jel­lemző a? értékes bútorokkal és tár­gyakkal berendezett nagy lakóházak mellett létesített nyári tartózkodást szolgáló kis építmények sokasága. Tulajdonosaik ottlétük vagy rövid időre való eltávozásuk esetén az ép­pen nem használt helyiségek bizton­ságos lezárását rendszerint elmu­lasztják, ezzel lehetőséget biztosítva a besurranásos lopások elkövetői­nek. Külön problémát jelent a közel százezer hétvégi ház és üdülő védel­mének megoldatlansága. A személyi tulajt ,n sérelmére elkövetett betö­réses lopások nagyobb hányadát ezen a területen követik el. E kategória kiugró hányadot képvisel az agglo­merációs övezetben is. A nem kellően őrzött épületekben tulajdonosaik je­lentős értékű műszaki Ciliket, nem egy esetben értékes festményeket és más műalkotásokat is tárolnak meg­felelő erősségű zárak, rácsok hiá­nyával. A téli időszakra lezárt épü­letek kedvelt célpontjai a bűnözők­nek, úgy is mint búvóhely, úgy is mint illegális ' éfi'ekíszéífesi '''lehető­ség. A problémát súlyosbítja, hogy a tulajdonosok több nap, hét, eset­leg hónap elteltével észlelik és je­lentik a sérelmükre elkövetett cse­lekményt, nehéz, esetenként meg­oldhatatlan feladat elé állítva az el­járó nyomozókat, rendőröket. A fläjj) SZÁmÚ, nagy kiterjedésű te­rület védelmét a rendőrség ellátni nem tudja, nem is feladata. Kezde­ményezés történt arra, hogy a tulaj­donosok csekély összegű befizetése mellett tanácsi alkalmazású mező­őrök látnák el az üdülőterületek őr­zését. A kezdeményezés helyességét igazolja, hogy a Szigetmonostori Köz­ségi Tanács által rendeletben sza­bályozott őrzés megszervezése óta a horányi üdülőtelepen jelentősen visz- szaesett a bűncselekmények száma. Értek el eredményeket a szentendrei terület más településein, illetve a Ráckevei Duna-ágban is. A jó tapasz­Virág kompozíció- - y t- x 4*- sj Szilágyi Ildikó alkotása falatok birtokában érthetetlen, hogy a hasonló védelem metjszervezese más területeken miért nehézkes, gyakorlatilag alig halad előre. Felte­hető, hogy ebben szerepet játszik az üdülőkre vonatkozó korrekt bizto­sítási felelősségvállalás, így a tulaj­donos nem kellő mértékben erdekelt javai védelmében. . , A személy elleni buncsGiGKmé'" nyéknél mind több esetben játszik közre a túlzott mértékű alkoholfo­gyasztás, az ehhez kapcsolódó mun­kakerülő életmód és garázda ■maga­tartás. Az érőszákos, garázda jelle­gű bűncselekményeknél, főként a rablás, kifosztás és erőszakos nemi közösülés esetén az elkövetőkön kí­vül a sértettek oldaláról is egy.e több esetben lép be a mértéktelen italozás. Gátlásaik felszabadulnak, súlyosabb esetben védtelenné vad­nak, magukat vagy értékeiket eset­leg mindkettőt felkínálva valnak a cselekmény sértettjeivé. Az ittas járművezetés nagy mér­tékű emelkedése egyaránt utal a túl­zott alkoholfogyasztásra és a lakos­ság részéről tapasztalható közönyre is. Vendéglátó egységek mellett számtalan gépkocsi parkol, melynek vezetői nem feltétlenül csak üdítő italt fogyasztanak. A többi vendég, illetve vendéglátóipari alkalmazott emellett eltekint, tudomásul vészi, holott lehetséges, hogy legközelebb ő yagy hozzátartozója lehet az ál­dozat. , , Az alkoholisták, ezen túl a fiatal­korú bűnelkövetők utánpótlása lehet az a sok gyermek és fiatalkorú, akit egy-egy akciónk alkalmával külön­böző italmérő helyeken találunk. Jóindulatú figyelmeztetésünk is na­gyon sok esetben dühödt reakciót vált ki a többi vendégből. A túlzott alkoholfogyasztással és más morális problémákkal hozható összefüggésbe a fiatalkorú elkövetők nagy száma is. Az egyébként is veszélyeztetett környezetben élő gyermekeken túl igen nagy a becsületesen dolgozo csalástek száma, ahol nem fordíta- ' nák keUÓ figyelmet serdülő^ korú gyermekeik nevelésére, ellenőrzese- re. így a megfelelő környezetben élő fiatalok-is könnyen kerülnek bűnö­zésre hajlamos csoportokba, közös­ségekbe. Kisebb mértékben rendőri téma, de külön figyelemmel kísérjük o kör­nyezet . .és természet védelmének helyzetét. Az ipari és egyéb létesít­mények szennyező hatása mellett igen jetbP-tős az illegális szemétlera­kók és gondatlan szemetelők által okozott kár. Egyedülálló temeszeti szépséggel rendelkező kiránduló- helyeinkét rendszeresen csúfítja é* károsítja az a . nagyfokú közömbös- ség, ami e téren tapasztalható. A természet további szennyezése már közvetlen veszélyt jelent, aminek el­hárítása igen jelentős, a jelenlegi gazdasági helyzetben az életszínvo­nalat negatív irányban befolyásoló anyagi megterhelést jelent. _ A megyei rendőr-főkapitánysag az ismertetett problémákat folyamato­san figyelemmel kíséri, a szükséges intézkedéseket lehetősége szabta ha­tárokon belül megteszi. Erre példa az agglomerációs övezet rendőri szer­vezetének korszerűsítése, mely so­rán jelentős erő- és eszkozkoncent- ráció részeként került létrehozásra, az érdi, valamint a dunakeszi rend­őrkapitányság. Működésük tovább erősíti az agglomerációs övezeten be­lüli közrendet és közbiztonságot. Ezt célozza az ez évben létrehozott mo­bil kis egység, ami szinte állandó rendőri jelenlétet biztosít az agglo­merációban. Feladataink csak a más rendőri szervekkel való együttműködéssel, a lakosság mind szélesebb rétegeinek bevonásával tudjuk eredményesen ellátni. Együttműködésünk szép pél­dája volt a Szépművészeti Múzeum sérelmére elkövetett betöréses lopás elkövetőinek felderítése, ami csak a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal kialakított közvetlen munkakapcso­lattal volt lehetséges. A lakossági tá­mogatást az ötezer főre tehető ön­kéntes rendőr segítségén kívül az ál­lampolgári felelősségre apellálva to­vább szeretnénk szélesíteni. Ezt cé­lozzák a már említett különböző rendezvényeink, propagandamun­kaBízunk abban, hogy törekvéseink mind szélesebb egyetértéssel _ talál­koznak valamennyiünk érdekeben a közrend és közbiztonság megőrzésé­ben és erősítésében. dr. ilcsik Sándor rendőr ezredes, megyei főkapitány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom