Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-13 / 241. szám

»'VWC / PEST MEGYE i VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK í •AZ MSZMP PEST MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A Mf GYEI TANÁCS LAPJA ■■ XXVIII. ÉVFOLYAM, 241. SZÄM Ara- 1,80 foriní 1984. OKTOBER 13., SZOMBAT —i i — Ma: 4. oldal: Tehetséges diákok kerestetnek 6. oldal: Az éjszaka királynője volt 7. oldal: A közrend és a közbiztonság szolgálata 8. oldal: Nagykőrösön fél évvel később 10. oldal: Családban — ház körül 11. oldal Évek óta naponta fut 12 oldal Elfogták a sikkasztókat Vasszöget szúrt a szívébe Országos megnyitó Dabason Őszi megyei könyvhetek A megnyitó elnöksége. Balfól jobbra: Drucker Tibor, az Állami KÖnyv- értékesiiö Vállalat igazgatója, Ihász! József, a TESZOV elnöke, Tuza Sándorné dr., Szilvasán Pál, Balogh László, Adori Károly és Fekete Gyula. Az olvasás népszerűsítését, az új olvasók megnyerését, a kortárs irodalom színvonalas alkotásainak megkedvelteté- sét szolgálja a szövetkezeti könyvterjesztés legrangosabb eseménye, az őszi megyei, könyvhetek, amelynek orszá- gos és Pest megyei- megnyitó ünnepségét tartották tagnap Dabason, a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsa, a MÉSZÖV, a KISZÖV és a TESZÖV, valamint a Dabas és Vidéke Afész rendezésé­ben. A megnyitói! részt vett Ba­logh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titká­ra; a megye és á vendéglátó dabasi körzet politikai, gaz­dasági, társadalmi és kultu­rális életének számos vezető­je. Adori Károly, az MSZMP Marjai József mondott beszédet ünnepélyes avatás Pakson Pénteken ünnepélyesen fel­avatták a paltsi atomerőmű második rcaktorblokkját, ha­zánk legújabb villamosener­gia-termelő bázisát. Az ország legnagyobb beruházásán az egyik üzemcsarnokban tartott munkásgyűlésen megjelentek az építő és szerelő vállalatok ■munkásai, műszaki dolgozói, s a már üzemelő két reaktor- blokk irányító és ellenőrző '.szakembered. A munkásgyűlés elnökségében foglalt helyet Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Kapolyi László ipari, Somogyi László építési és városfejlesztési mi­niszter, Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe, ott voltak továbbá a testvérországok képviselői, Tolna megye párt- és állami vezetői. Pónya József, a Paksi Atomr erőmű Vállalat vezérigazgatója jelentette a kormány elnökhe­lyettesének, hogy a szeptember 6 óta energiát szolgáltató má­sodik reaktorblokk működése kifogástalan, és a 440 mega­watt teljesítményű berendezé­(Folytatás a 2. oldalon.) dabasi városi jogú nagyköz­ségi Bizottságának első titká­ra üdvözlő beszéde ütán dr. Szilvasárt Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese megnyitójá­ban arról szólt, hogy egy or­szág, egy nép arculatának mi­lyen fontos ‘meghatározói az írók, s az általuk alkotott művek. A könyv, az olvasás megszerettetésével azonban még vannak tennivalóink. El kell juttatni a szépirodalmat, a lírát a legkisebb tanyára is. Ezért olyan fontos, hogy még (Folyt-tás a 2. oldalon.) Új elnökhelyettes A Pest megyei Tanács ülése Hosszú távú program a vizgazdáBkc-dásra Pénteken délelőtt a megye­háza dísztermében tartott ülésén a Pest megyei Tanács egyperces néma felállással emlékezett meg elhunyt tag­járól, Ipacs Lászlóról, Érd la­kossága egyik képviselőjéről. A kegyeletes aktus után. na­pirend előtt dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke tett jelentést a március 18-i ülé­sen elhangzott interpelláció nyomán hozott intézkedések­ről, amit a testület tudomásul vett. Ugyancsak egyhangúlag tudomásul vette a testület a végrehajtó bizottságnak azt a döntését, amellyel megyei ta­nácstagi helyet csoportosított át, lehetővé téve így, hogy Százhalombatta várost hár­man képviseljék a megyei ta­nácsban. A megyei tanács ügyrendi és jogi bizottsága ezt követően jelentést ter­jesztett be arról, hogy Száz­halombatta város Tanácsa ok­tóber 11-1 ülésén — a törvé­nyes előírások között — a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága elnöksége ja­vaslata alapján Balázs Gézá- nét, megyei tanácstagnak megválasztotta. A testület a választás törvényességét és érvényességét megállapította. Áldozatkészség A napirendre tett javaslat elfogadása után a résztvevők rátértek Pest megye hosszú távú vízgazdálkodási koncep­ciójának megvitatására. A ta­gokhoz előzetesen írásban el­juttatott javaslathoz a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága építési és vízügyi osztá­lyának vezetője, Doszpod Bé­la fűzött szóbeli kiegészítést. Elsőként dr. Madár János, Kerepestarcsa megyei, tanáps­Háramezer résztvevővel Békenagygyulés Dunakeszin A két hét múlva sorra kerülő országos békekonferencia elő­készületeinek sorában tegnap a MÁV Járműjavító Üzemének nagycsarnokában. Dunakeszin békenagygyűlést rendeztek, amelyen megjelentek a megye és a város politikai, állami, társádalmi életéhek vezető személyiségei. Köztük Nagy Sándorné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Rabóczi László, á Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának titkára is. Az Országos Béketanács el­nöke, Sebestyén Nándorné volt a nagygyűlés szóripka. Beszé­dében hangsúlyozta, hogv a magyar békémozgalom számít a társadalom széles rétegeinek támogatására, párttagokra és pártonkívüliekre, az ifjúság: mozgalomra,- a társadalmi szervezetekre, valamint a ma­gyarországi egyházak közre­működésére is. Rendkívül fon­tos — emelte ki —, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet­ben zavartalan legyen a ma­gyar békeharcosok együttmű­ködése a világ valamennyi haladó békemozgalmának kép­viselőivel, tekintet nélkül ar­ra, hogy olyan országokban élnek-e, amelyeknek társadal­mi rendszere olyan, mint a mi hazánké, vagy merőben különbözik attól. A nagygyűlés mintegy há­romezer résztvevője egyhangú­lag csatlakozott az elhang­zottakhoz, demonstrálva, azt, hogy békés építőmunkánk legfontosabb feltétele maga a béke, amelyet mindenképpen meg akarunk őrizni. H a héíágra süt a nap, ha fütyül az októberi szél, vagy ónos eső csap­kodja az üvegtáblákat, ak­kor is kell, hogy a vihar szaggatta vezetékek he­lyükre kerüljenek. A fény a lehető legrövidebb időre hunyjon csak ki a lakások­ban, az elektromos művek szerelői mielőbb kiküszö­böljék az áramkimaradás okát. A vasúti forgalom- irányítónak. a váltókezelő­nek,'a rend őrének helyén kell maradnia akkor is, ha a hőmérő higanyszála ne­tán mínusz tíz vagy tizen­öt, fok alá süllyed. Hisz arra vállalkoztak, hogy a szabad ég alatt, ott, hol az üzemcsarnoknak kalapja sincs, helytállnak posztju­kon. Ügy, ahogy a szán­tó-vétő- , ' etriber dacol a traktor vezetőfülkéjén át­dudáló». széllel, esővel. Ahogy a betakarításban segédkező gyalogmunká­sok kezét pirosra csípi már most, kora hajnalban a hideg. Szakmák, munkák, hi­vatások, melyeknek műve­lői fölé se öt, se nyolc, se. tíz órán át nem borul te­tő. Nincs mesterséges meg­világítás, gyengén vagy rosszul működő radiátor, A SZABAD ÉG ALATT füstölgő vaskályha. Csak a melegedő — ha egyáltalán van! — s a védőital — ami persze nem féldeci! —, a forró, citromos tea dukál. No, meg a végtagok egy­re gyakoribb mozgatása a gémbe red és, a hideg ellen. Már most, s egyre gyak­rabban, pedig messze még a tél, nincs is foga az időnek. A munkásellátási felelő­söknek a villanyszerelők­nél, az építőknél, a szüne­telőknél. a- csővezetékeket, a telefonhuzalokat lefek- tetőknél, már készülniük kell a télre. Itt,, Pest me­gyében is, ahol több tíz­ezer védőruha, kesztyű, me­leg pufajka, vattakabát, té­li lábbeli vár kiosztásra. A kobakot védő sisak, a szemre ártalmas ívfényt ..szelídítő” szemüveggel együtt gazdára lel. A fel­szerelések vizsgálatára, pótlására ősszel, s legkö­zelebb tavasszal kerítenek majd sort. Az őszi helyzet- felmérésnek most. ezekben a hetekben jött cl az ide­je. Mint mindig, most is lesz, aki zavarba jön, nem tud elszámolni a tavaly még újdonatúj puf aj ká­val, vattanadrággal, me­leg csizmával, bekeccsel, fü­les sapkával. Elhordta a ház körüli hólapátoláshoz, munkákhoz. S most főhet a feje, hogyan mentse mindazt, ami veszendőbe ment? Egészsége látja kárát, ha a szabad ég alatt nyári szerelésben próbál, akar dolgozni. Az egészség pe­dig törékeny dolog, külö­nösen ott, ahol nem ritka a nyolc-tíz-tizenkét órás műszak sem a szabad ég alatt. Nem most. október­ben jelent ez majd meg­próbáltatást, , hanem ami­kor fütyül-dudái a hideg szél, s zimankóyal köszönt ránk a reggel, majd köve­ti az a fergeteg, amikor jó érzésű ember a kutyá1- ját sem küldi ki, szíve­sen ... A kutyát nem, de,5 .ma­gát kötelességből, elhiva­tottságból útnak Indítja. Munkába s azokba a köz­ségekbe tör majd utat, sár- ban.-iatyakban, majd ké­sőbb hóban-fagyban, ahol kidöntött a Vihar egy te­lefonpóznát vagy villany- oszlopot. Vagy utat vág buszoknak, kamionoknak, munkába indulóknak, az ellátást biztosítóknak mun­kagépével úttalan utakon,' fagyott betonon. S nincs megállás. A bolt hajnalban kinyit, s nyitásra a tejnek, a ke­nyérnek, a kiflinek, a zsemlének ptt kell lennie. Akkor is, ha foga van az időnek. Az éjjeliőrnek, a portásnak körbejárnia bi­rodalmát, kaput nyitni a befutó gépkocsiknak, sza­kadó esőben, hóban épp­úgy, mint tavasz táján, amikor kifejezetten jól­esik a füstös fülkéből ki­mozdulni. Amikor szinte keressük az okot, az ürü­gyet a sétálásra, helyünk elhagyására. Most azon­ban; helyünkön maradni — bármit is hoz nyakunkra az időjárás —, önként vállalt kötelesség. Abban a nagy üzemben, több tízez­res „munkahelyen”, mely­nek nincs födele, oldala, s nyáron a kánikula, télen meg a dermesztő fagy, a tomboló hóvihar teszi pró­bára azt, ki posztján ma­rad. ... Varga Edit tagja kárt szót a vitában. Az egészséges ivóvíz, a vízminő­ség és a betegségek összefüg­géseivel foglalkozott, majd rámutatott azokra a feszült­ségekre, amelyek az agglo­merációs övezetben halmo­zódtak fel ezen a területen. Dr. Kovács Ferenc (örboty- tyán), a település vízellátásá­nak múltját és jelenét ele­mezte, rámutatva, a lakosság áldozatkészsége találkozott a hivatalos szervek segíteni akarásával, és ennek eredmé­nye a jelentős haladás, amely­nek ma tanúi lehetnek az ott élők. Kitért arra is, hogy a vízvezeték-hálózat bővítése és a csatornarendszer létrehozá­sa között ésszerű kompro­misszumra nyílik csak lehe­tőség. Belvizes terület Nagykáta és környéke, így érthető, hogy Farsang István, a váro­si jogú nagyközségi tanács, ilyen irányú erőfeszítéseit taglalta, hiszen tavaly is tíz családi ház lett a belvízkárok következtében rommá. Fon­tosnak tartotta, például a strandfürdő esetében, a tár­sadalmi munka kínálta lehe­tőségek kamatoztatását. Ez utóbbi nyomatékosan szere­pelt Gáspár Ferenc (Perbál, Piliscsaba),, felszólalásában is, aki a továbbiakban a lakás­építés és a közművek fejleszté­sének kölcsönhatásaival, gond­jaival kapcsolatban fejtette ki véleményét. Hangsúlyozta, nem szabad azokról sem el­feledkezni, akik egyáltalán nem jutnak hozzá a jövőben sem közműves vízhez, illetve, akiknek napjainkban nem le­het része ebben a fontos szol­gáltatásban. öt községet érint az a tér­ségi, regionális vízmű, amely­nek beruházási helyzetével Záboji Attila (Gyál), aggodal­mának hangot adva foglalko­zott. A megoldás — amint az a későbbiekben elhangzott — a munka kellő folytatására kialakulóban van, és rövide­sen meghozzák a döntéseket, hiszen valóban rendkívül fon­tos fejlesztésről van szó. Kö­kény József (Göd), a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tevékenységét vázol­ta, a többi között hangsúlyoz­va, 3,5 milliárd forint értékű állóeszközt kezelnek. Ezt a kezelést nem véletlenül tette hangsúlyossá, mert mint mon­dotta, gyakran a lakosság a fejlesztést, a bővítést is raj­tuk kéri számon. Lényeges mozzanatát érintette az ellá­tásnak, amikor megállapítot­ta. sajnos, azok sem használ­ják öntözésre a saját kútjuk vizét, akiknek Ott van -a por­táján. Igaz, erre a vízdíjak sem ösztönöznek. Eesziiltségsk Sok esztendős gond, tete­messé halmozódott feszültsé­gek adták a témáját V, Bu­dai János (Tahitótfalu, Kis­oroszi, Pócsmegyer, Szigetmo­nostor), véleményének. Mint mondotta, a Szentendrei-szi­geten élők megértik, hogy védeni kell a főváros vízellá­tását szolgáló kutakat, ám csupán tiltásokkal, korláto­zásokkal nem jutni előre, mert már-már lehetetlenné válik családok sokasága szá­mára az élet. A lakosság is hozzájárulna a csatornázás, a szennyvíztisztítás nehéz gondjának megoldásához, de ehhez az kell — húzta alá —. hogy a főváros és a megye elnyerje a kormányzat támo­gatását a szükséges anyagiak előteremtéséhez. Tóth Sándor (Főt), a vizek nitrátosodását jelentős veszélynek minősí­tette, de úgy vélte, fokozot­tan kell keresni annak lehe­tőségeit, ne ivóvizet, hanem annál gyengébb minőségűi használjanak a kerttulajdono,- sok locsolásra. Ebbe az irány­ba vezetne az is, ha a vízdíj, amint erre vannak tervek, a fogyasztás arányában prog­resszív lenne. Dr. Köllner Fe­renc (Tárnok), furcsa ellent­mondásnak tartotta, hogy a lakosság hozzájárulása a víz­hez kapcsolódó közművek­hez, az országos állagot jóval meghaladja, az ellátottság vi­szont alatta van szintén jóval ennek az átlagnak, ami a szennyvizek sorsát illeti. Jelentős veszélyhelyzetet rejtenek a mai tendenciák, állapította meg dr. Madas László (Dunabogdány, Leány­falu, Visegrádi, amit a megye a maga erejéből képtelen megállítani. Konkoly János, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese, azt hangsúlyozta, hogy a hivatal megítélése szerint, a koncep­ció jó, a megye országosan is kiemelkedő munkát tudhat magáénak a tervezés társa­dalmi megalapozottságában. Ügy vélte, jogi, gazdasági szabályozásra is szükség van a kedvezőtlen hatások meg­állítására, s mind ebben, mind a fejlesztési tervek vég­rehajtásában, a hivatal igyek­szik kellő támogatást nyújta­ni a megyének. Köszönet A vitában elhangzottakat Doszpod Béla foglalta össze, választ adva a kérdésekre is, majd dr. Mondok Pál muta­tott rá a tárgyalt téma szer­teágazó voltára, annak fon­tosságára, hogy a lakosság is észlelje a környezetet fenye­gető veszedelmeket, és ami rajta múlik, azt tegye meg. Javaslatára a megyei tanács köszönetét fejezte ki, a me­gye lakosságának a vízgazdál­kodási fejlesztésekhez nyúj­tott áldozatos támogatásért, ét egyben kéri a további segít­séget is. A testület az írásos anyagot, a szóbeli kiegészí­tést, a feszólalásokban el­hangzottakra adott választ egyhangúlag elfogadta. (A na­pirendnek erről a. részéről la­punk harmadik oldalán olvas­ható részletes beszámoló.) Személyi ügyek A jóváhagyott tárgysorozat­nak megfelelően a testület a következőkben személyi ügyekben hozott- döntéseket. Nagy Sándornét — akit a .közelmúltban az MSZMP Pest megyei Bizottsága titká­rának választott —, felmen­tette tanácselnök-helyettesi funkciójából, ebből követke­zően végrehajtó bizottsági tagságából, és két tanácsi bi­zottság elnöki tisztségéből. Nagy Sándorné munkáját dr. Mondok Pál köszönte meg. Ezt követően Rabóczi László, a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságának titkára terjesztette elő az elnökség javaslatát — egyetértésben a megyei párt-végrehajtóbizott­sággal —, hogy a testűiét el­nökhelyettessé Balázs Gézá- nét, a százhalombattai váro­si pártbizottság első titkárát válassza meg. A tanácstör­vény előírásainak megfelelően lezajlott titkos szavazáson, a jelölt a leadott kilencvenegy szavazatot, egyhangúlag meg­kapta. Tisztéből következően Balázs Gezáné tagja lett a -Végrehajtó bizottságnak, s el­nöke a tanács művelődésügyi, illetve egészségügyi és szo­ciálpolitikai bizottságának. A megyei tanács a továb­biakban — munkahelyváltoz­tatás miatt —, felmentette LőrincZ Andrásnét, a szent­endrei és Upgedüs Ferencet, a Monori Népi Ellenőrzési Bi­zottságban viselt tagsága alól, majd úgy döntött, hogy te­kintettel az idő.- előrehalad­tára, a tanácstagok interpel­lációira a szakigazgatási szer­vek vezetői írásban adják meg a választ. Tegnap ülést tartott a száz­halombattai városi pártbizott­ság. A testület dr. Arató And­rásnak, a megyei pártbizott­ság titkárának előterjesztése alapján Balázs Gézánét mun­kája elismerése mellett fel­mentette a városi pártbizott­sági és a végrehajtó bizottsági tagsága, valamint első titkári funkciója alól, tekintettel ar­ra, hogy tegnap a Pest me­gyei Tanács elnökhelyettesévé választották meg. A pártbizottság első titkárá­vá Zimányi Lászlót — a párt- bizottság eddigi titkárát — választotta meg. Ugyanakkor a végrehajtó bizottság tagjai so­rába, valamint a pártbizottság titkárává választotta a testület Károlyi Józsefet. Az ülésen részt vett Komáromi János, a megyei pártbizottság tagja, a párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom