Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-29 / 229. szám

v-*' vy ' •• ülést tartott a Pest megyei pártbizottság Kedvező feltételek a gödöllői tudományos központ megteremtéséhez A Maizes Wéms Zászló Érdemrendjével tüntették ki a nyugállományba vonuló Bar inkai Oszkárnét A megyei pártbizottság új titkára: Nagy Sándorné Tegnap a megyei pártszékházban — Krasz- nai Lajos első titkár elnökletével — ki­bővített ülést tartott az MSZMP Pest me­gyei Bizottsága. A tanácskozáson a má­sodik napirend tárgyalásától megjelent Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, részt vett a testület munkájában ár. Tétényi Pál, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a KB osztályvezetője és Kovács Péter, a KB alosztályvezetője. Az első napirend tárgyalásán ott volt Borsos János, a MÉM főosztályvezető-he­lyettese. Az ülésen a testület tagjain kí­vül meghívottként részt vettek a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának tag­jai, a városi és városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkárai, a megyei párt- bizottság osztályvezetői és a gödöllői tu­dományos intézetek képviselői. Az ülés első napirendjeként jelentés hangzott el a gödöllői tudományos inté­zetek szerepéről és további feladatairól a tudománypolitikai irányelvek megvalósí­tásában, dr, Biró Ferencnek, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjának, a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem rektorá­nak előadásában. A vitában felszólaltak: Hcrczenik Gyula, az MSZMP Gödöllő Vá­rosi Bizottságának első titkára, dr. Magya­rt András, a GATE tanszékvezető egyete­DR. BÍRÓ FERENC: mi tanára, dr. Keserű János, az Állat­tenyésztési és Takarmányozási Kutató- központ főigazgatója, dr. Tétényi Pál, Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke, és Ba­lázs Ferenc, a MÉM Műszaki Intézetének igazgatóhelyettese. Dr. Bíró Ferenc vita­összefoglalója után a megyei pártbizott­ság egyhangúlag elfogadta a jelentést, a határozati javaslatot és a vita-összefog­lalót. Ezután a pártbizottság zárt ülésen sze­mélyi kérdésekben határozott Óvári Mik­lós előterjesztése alapján. Barinkai Osz­kárnét — a megyében végzett két évtize­des alkotómunkája elismerésével — nyug­állományba vonulása miatt — felmentette megyei pártbizottsági titkári funkciójából, illetve a megyei párt-végrehajtóbizottsági tagságából. A Központi Bizottság titkára ez alkalomból átadta Barinkai Oszkárnénak a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitün­tetést. Ugyancsak óvári Miklós tett javaslatot a megyei pártbizottsági titkári funkció betöltésére. Ennek alapján a megyei párt- bizottság Nagy Sándornét, a Pest megyei Tanács eddigi elnökhelyettesét egyhangú­lag megválasztotta a megyei pártbizottság titkárának. (A napirendekről a továbbiakban rész­letesen tudósítunk.) Az Elnöki Tanács ülése \\ \ Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, pénteken ülést tartott. Az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést október 18-án, csütörtökön 10 órára össze­hívta. A Minisztertanács javasolta, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a tisztességtelen gazdasági tevékeny­ség tilalmáról szóló törvényjavaslatot, valamint a külügymi­niszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének előterjeszté­sét a tanácstörvény végrehajtásáról. Az Elnöki Tanács módosította az állami kitüntetésekről szóló 1976. évi 6. számú törvényerejű rendeletet. A kitünteté­sek adományozásának differenciáltabb lehetősége érdekében a Magyar Népköztársaság Csillagrendje és az Április negyediké Érdemrend kitüntetéseket alapította. Az új kitüntetések ado­mányozására vonatkozó jogi szabályozás 1985, január 1-én lép hatályba. A testület a továbbiakban tábornokokat nevezett ki, bírá­kat mentett fel és választott meg. Ma: i. oldal: Közös kassza egy fádéi alatt 6. oldal: Elítélték a hanyag szülőket 7. oldal: Ilyen élet ritkán adatik 12. oldal: Lefülelt üzér A fegyveres erek napjára Megemlékezés a Parlamentben Á kutatók felkészültek a nagyobb feladatokra Dr. Bíró Ferenc, az első na­pirend előadója bevezetőjé­ben rámutatott, hogy a ma­gyar mezőgazdaság nemzet­közileg is elismert sikereiben jelentős szerepet játszanak a szakemberképzésben, a kuta­tásban, illetve annak gyakor­lati alkalmazásában elért eredmények. Mindez bizonyít­ja, hogy a párt tudománypo­litikai irányelvei, majd az azt követő politikai bizottsági ha­tározatok jól szolgálták a me­zőgazdasági kutatások széles körű kibontakozását. A párthatározatokkal össz­hangban a megyei pártbizott­ság már a 70-es évek elején javasolta, hogy a kedvező adottságokat kihasználva, Gö­döllő térségében összpontosít­suk a mezőgazdasági szakem­berképzés és kutatás erőit. A szakminisztérium támo­gatásával a kezdeményezés nyomán az elmúlt években a tudományos kapacitás nagyfo­kú koncentrációja valósult meg Gödöllőn. A kutató-fej­lesztő és felsőfokú oktatási szakemberek mintegy negyede a város három intézményé­ben, az egyetemen, a MÉM Műszaki Intézetében és az Állattenyésztési Kutató Inté­zetben dolgozik. Felkészültsé­gükre utal, hogy százhúszan rendelkeznek közülük maga­sabb tudományos fokozattal, 250-en birtokosai az egyete­mi doktori címnek, 380-an pedig állami nyelvvizsgát tet­tek. Ezekből az intézmények­ből kerül ki a mezőgazdasági mérnökök több mint harma­da, csaknem valamennyi gé­pész, több ezer szakmérnök. A mezőgazdasági tudomá­nyokkal foglalkozó könyvek, szakcikkek mintegy fele gö­döllői szerző műve. Az előadó a továbbiakban hangsúlyozta: noha nem min­den kutatás végződik sikerrel — hiszen sokan azt tartják, hogy a kísérletezés „termé­szetes eredménye” a kudarc is —, számos újítás, talál­mány. technológiai, technikai szabadalom tette ismertté nemzetközi szinten is a Gö­döllőn dolgozó tudományos' munkások nevét. A három említett intéz­mény több száz nagyüzemmel, termelési rendszerrel ájl kap­csolatban. így biztosított a kutatási eredmény gyakorlati alka'mazása. Szólt a továbbiakban arról, hogy az intézmények közötti sokoldalú kapcsolatok kedve­zően hatnak mind az oktatás színvonalára, mind a kutatá­sok eredményességére. Lehe­tővé válik az összehangoltabb munka, a nagy értékű beren­dezések, az objektumok kö­zös használata, gyorsabb az információáramlás, ésszerű tere van a szakemberek mo­bilitásának. A fejlesztéseket ugyancsak gazdaságossá te§zi a koncentráció. Arra is mó­dot nyújt, hogy minden szak­ember ott dolgozzon, ahol a legtöbbet tudja nyújtani, il­letve ahol a munkájára a legnagyobb szükség van. Ezt követően 'beszélt az előadó a tudományos kutatá­sok hatékonyságának javítását szolgáló team-rendszerek (egy célfeladat megoldására szer­vezett csoportok) széles körű alkalmazásának akadályaival, majd a kutatások társadalmi egyesületi fórumainak (TIT, MTESZ, MAE) dinamikus fej­lődéséről. Majd kitért arra, hogyan teremtik meg az után­pótlás nevelésének, a szakem­berek továbbképzésének fel­tételeit. Leszögezte, hogy az elmondottak is bizonyítják: helyes volt a megyei és a vá­rosi pártszervek azon kezde­ményezése és törekvése, hogy Gödöllő térségében alakuljon ki a mezőgazdasági kutatás és oktatás legjelentősebb regio­nális központja. Ezután dr. Bíró Ferenc a további fejlődést akadályozó problémákról szólt, hozzátéve, hogy ezek többsége az egész magyar agrár kutatásra jel­lemző, s nem csupán Gödöl­lőn jelentkezik. A gondok kö­zött említette például, hogy a növekvő követelményekkel nincs összhangban az oktatás és a kutatás felszereltsége műszerekkel, laboratóriumi berendezésekkel, s ez rontja a hatékonyságot, veszélyezteti versenyképességünket. Jelenleg a pénzügyi forrá­sok szűkülése kezd kritikussá válni, mivel nagymértékben fékezi a fejlesztések lendüle­tét. Csökkenti a feszültsége­ket, hogy a kutatóhelyeket érdekeltté tették közvetlenül is az eredmények gazdaságos hasznosításában, abban, hogy a tényleges igényeknek meg­felelőbben alakítsák ki stra­tégiájukat, szelektálják a ku­tatási témájukat. Az új gaz­dálkodási formákban rejlő le­hetőségeket igyekeznek ki­használni az intézmények, n fejlesztési eredmények hasz­nosítására szervezett társasá gok révén. Nem érvényesül’ viszont kielégítően az a tö rekvés, mely az egyetemi ku­tatóhelyek fokozott fejlesztő sét tűzte ki célul. Ezt követően az előadó ar ról szólt, hogy az elmúl1 években 15—15 százalékka' kellett csökkentenie létszá­mát a Műszaki Intézetnek illetve az egyetem kutatási részlegeinek, s 8 százalékos csökkentést írtak elő az Al. lattenyésztési Kutatóintézet- számára — egyidejűleg a fel­adatok növekedésével. Ebben az időszakban sok képzett ér­tékes szakember hagyta ott az intézményeket, illetve vonult nyugállományba. A tudomá­nyos munkába» részt vevők aránya azóta sem javult szá­mottevően. Mindenütt kevés a tudományos segéderő, ami égyancsak visszahat a szelle­mi potenciál hasznosítására Amellett, hogy a kutatók szakmai összetétele megfelelő, elmarad a kívánatostól kép­zésük, nyelvismeretük, törek­vésük a tudományos fokoza­tok megszerzésére. Baj van az ösztönző rendszerrel is. hiszen a nagytudású kutatók leterhelése növekszik, ugyan­akkor jóval kisebb a jövedel­mük a termelő szférában dol­gozókénál. Az anyagi elismerés javítá­sát szolgálják például a mű­szaki intézetben szervezett gazdasági munkaközösségek Ezek a szervezetek kétségte­lenül bővítik a kapacitást, .növelik a kutatók jövedelmét, de ellene hatnak a tudomá­nyos továbbképzésnek. Dr. Bíró Ferenc ezután ar­ról beszélt, hogy a hetedik ötéves tervidőszak kutatási feladatainak megfogalmazása, ismét jó alkalom arra, hogy a gödöllői intézmények össze­hangolt stratégiát alakítsanak ki a lehetőségek maximális kihasználására. Végezetül rámutatott: az újabb szintáttörést, a minősé­A fegyveres erők napja al­kalmából pénteken a Parla­ment kupolacsarnokában ün­nepséget rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, és a Minisztertanácsa Az ünnepségen részt vett: Lázár György, a Minisztertanács el­nöke; Korom Mihály, az MSZMP KB titkára, a Politi­kai Bizottság tagja; Borbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese; Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára; Ba­ranyai Tibor és Varga Péter, a'KB osztályvezetői; Czinege Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter; Bor­bély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka. Pontosan 12 órakor kürtszó harsant, majd Farkas Mihály vezérőrnagy, Budapest helyőr­ségparancsnoka jelentést tett Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának. Ezután Losonczi Pál ünnepi köszöntőt mondott, majd át­adta a kinevezési okiratokat és kitüntetéseket. Kinevezések, kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa dr. Doró György ve­zérőrnagyot altábomaggyá; Ba­logh Béla ezredest, dr. Földes Ist­ván rendőrorvos ezredest, dr. Ge­lencsér István rendőr ezredest, dr. Hideg János orvos ezredest, Kele­men Győző munkásőr ezredest, Kun István határőr ezredest, Mé­száros Ferenc , ezredest, Nagy György munkásőr ezredest, Palla- gl Ferenc rendőr ezredest. Polgár Ervin ezredest. Szabó Béla ezre­dest, dr. Szabó József ezredest ve­zérőrnaggyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács a fegyveres erők napja alkalmából, a haza vé­delmében rájuk /háruló, feladatok ellátásában, a közrend biztosítá­sában, valamint a szolgálat telje­sítésében elért kimagasló eredmé­nyeik elismeréseként kitüntetése­ket adományozott: A Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetésben/ része­sült: dr. Mórocz Lajos altábor­Andrej Gromiko, a Szov­jetunió első miniszterelnök- helyettese és külügyminiszte­re pénteken délelőtt Wa­shingtonban megkezdte tár­gyalásait Ronald Reagan amerikai elnökkel. Gromiko helyi idő szerint röviddel tíz óra előtt érkezett a Fehér Házba. A szovjet külügyminiszter, aki az ENSZ közgyűlése 39. ülésszakának alkalmából tartózkodik az Egyesült Államokban, már csütörtökön este New York­ból Washingtonba utazott. A tárgyalásokon szovjet részről jelen volt Georgij Kornyijenko, a külügyminisz­ter első helyettese és Anato­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Szene­gáli Függetlenségi és Munka­párt jelenleg Dakarban ülése­ző kongresszusát. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken hiva­talában fogadta Gerhard Schürert, az NDK miniszter­elnök-helyettesét, az állami tervbizottság elnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Fa­nagy, Bogye János rendőr vezér­őrnagy, Szathmáry Miklós vezér­őrnagy, Tóth Ferenc rendőr ve­zérőrnagy, Bodrogi László rendőr ezredes, dr. Cserháti László mun­kásőr ezredes, Fövényesi Károly munkásőr ezredes. Kárpáti Rudolf ezredes, Jelics László munkásőr (Folytatás a 2. oldalon.) lij Dobrinyin, washihgtcni szovjet nagykövet. Amerikai részről George Bush alelnök, George Shultz külügyminisz­ter, Robert McFarlane, nem­zetbiztonsági tanácsadó, Ar­thur Hartmann, moszkvai nagykövet és Jack Matlock, a nemzetbiztonsági tanács szov­jet szakértője. Andrej Gromiko és Ronald Reagan találkozójára a Fe­hér Ház ún. ovális termé­ben, az elnök dolgozószobá­jában került sor. A találko­zó elején jelen lehetett több fotó-, film- és televíziós ri­porter, valamint néhány új­ságíró. luvégi Lajos miniszterelnök­helyettes, az Országos Tervhi­vatal elnöke, és jelen volt Siegfried Körner, az NDK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Veress Péter külkereskedel­mi miniszter — Hriszto Hrisz- tov bolgár külkereskedelmi miniszter meghívására — pén­teken Szófiába utazott. Veress Péter tárgyalásokat folytat partnerével és megtekinti a plovdivi gépipari vásárt is. A washingtoni Fehér Házban Gromiko és Reagan tárgyalása Közélet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom