Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-04 / 207. szám
Változó ügyfélfogadás A Gödöllői Rendőrkapitányság ügyfélfogadási rendje szeptember 10-től megváltozik. Útlevelek, személyigazolványok kérése, érvényesítése, hosszabbítása, valamint közlekedésigazgatási ügyekben hétfői napokon 9-től 18 óráig, kedden, csütörtökön és pénteken 8-tól 12 óráig, szerdán pedig 12-től 16 óráig tartanak ügyfélfogadást. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: A korona a legújabb kutatások jegyében, dokumentum- kiállitás, megtekinthető 15— 19 óráig. Nagytaresa, falumúzeum: Onódi Béla festőművész kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Emléktáblát avattak Ha élne, most volna hetvenéves az ismert termeszetíiimek világhírű rendezője, Homoki Nagy István. Ebből az alkalomból tegnap megemlékező ünnepséget tartottak Budapesten a MAFILM Könyves Kálmán körúti stúdiójában, ahol szobrot is avattak. Ezt követően a gödöllői MAFILM-te- lepen, munkássága egykori színhelyén, műterme falánál emléktáblát lepleztek le. A filmitelepre vezető útszakasz a Homoki köz, míg a régi Liget utca Homoki Nagy István utca lett. LUOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 4.. KEDD Kereskedelmi őrjárat Az őstermelőknél árhiány van? A várost járva ezúttal a János utcai lakónegyed magánkereskedőit néztük meg. A többszintes házak alatt levő, garázsoknak épült helyiségekben a János utcában már öt kis üzletet nyitottak az elmúlt hónapokban. Mindezek jó szolgálatot tesznek a lakosság ellátásában. Sok papíráru A sort Kovács Petemé zöld- ség-gyümölcsboltja kezdi, a János utca 1-es számú házban. Három gyerek mellett vágtak bele az üzleti életbe, az áprilisban nyílt zöldségbolt vevőköre lassan már kialakul, ebben szerepe van a viszonylag jó kínálatnak. A J&nos utca túlsó végén, a 36-os szám alatt találjuk Nemecz Jánosné virágkereskedő üzletét, amelyben a sok szép élő és művirág mellett csokrok és koszorúk Csak jövőre lesz használható A csöveket lefektették Az Aulich és a Valentin utcai lakók gáztársulásának szervezése már tavaly megkezdődött. A felkeresettek többsége aláírta a társulási papírt, páran maradtak ki, jóformán csak az idősebb nemzedék. Mindenki ismeri a gázhasznosítás előnyeit. Megbeszéléseiket az Illés István úti iskolában tartották a lakók. Első lépésként minden tag-, nak be kellett fizetnie kétezer forintot. Ez volt az indulási alap. Az OTP-kölcsönt már a. megbízott vezetőség intézte, a tagok 25 ezer forintos összeget vettek fel a pénzintézettől. Volt, aki a második befizetési összeget — közel tizenhatezer forintot — készpénzben fizette be. Az első kapavágás július 23- án történt, de csak képletesen szólva, hiszen markológéppel ásták az árkot először a Valentin, majd — némi késéssel — az Aulich- utcában. Időközben ugyanis meghibásodott a gép. Azokban a napokban a társulás tagjai újabb megbeszélésre gyűltek össze, s a felmerült gondokat őszintén megtárgyalták. Műszaki szakember és ellenőr ismertette a gázzal kapcsolatos szabályokat, melyeket kötelezően be kell tartani. A gáz áldás, de életveszélyes is lehet, ha nem megfelelően körültekintően használják. A házakhoz való beágazás is szabályhoz kötött. Az árok- ásásnál figyelemmel kell lenni a vízvezeték nyomócsöveire, a telefonhálózatra, az esetleges csapadékvíz-elvezető rendszerekre. Mindkét utcában vannak ilyen átereszek. A közösség tagjai azt is megtudták, hogy'az idén még senki se számítson a gáztüzelésre, hiszen az országban hiánycikk a gázkészülék, de főleg a nyomáscsökkentő. Ha valaki tudja, szerezze be maga. Az ismertetésen több szakmai előírásról is szó esett, így a kémények méreteiről. Mindenki megtudhatta, hogy a kémény üzemeltetéséhez is , engedély szükséges. A belső tervezést csak szakember végezheti el. A tagoknak kellett gondoskodni arról, hogy a baágazá- sok árkait időben, kellő módon elkészítsék, A több hetes szárazság miatt igencsak kemény volt a föld. Néhány helyen közel száz méterre, belső telekre kellett kiásni az árkot. Mégsem volt kósert riem sehol sem, csupán az. ideérkező szakemberekre kellett várni. Ez általános dolog hazánkban. Mivel több helyen szinte egy időben dolgoztak, a pár emberből álló brigád csak fokozatosan tudta fektetni, szerelni, leágaz^ tatni a csöveket. Az idő azonban ráijesztett az iltlakó emberekre, mert a kiásást követő hetekben bizony komoly esőt zúdított a tájra az ég, s hömpölygőit a vízár az egy méter negyvencenti mély árkokban, alámosva itt-ott az oldalát. A Valentin utcai árokban még meg is ült a hordalék, újabb munkát adva a lakóknak. Egy hónappal a földmunkák elvégzése után helyére került a 110-es csőrendszer és a házakhoz való elágazások vékonyabb csövei is. Sok idő telik azonban még el addig, amíg megkezdi szolgálatát a lakásokban a gáz. Szántai Sándor is kaphatók. Az éppen egy hónapja, augusztus 1-én nyitott üzletet még meg kell ismerniük a vevőknek. Nyáron valamennyi virágosnak nehezebb az élete, amikor sok a kerti virág. Nemeczné szomszédságában találjuk Szlávik Kálmánná papír- és írószerboltját. Ó ugyancsak augusztus 1-én nyitott és ez számára igen szerencsés időben történt, hiszen a diákok és szülők ezután kezdték meg a tanszerek bevásárlását. Ebben a boltban azonban sok egyéb papíráru is kapható, amint az a bolt nevéből is kiderül; egyebek közt tapéta és poszter. Olcsóbban kínálta Egy lépcsőházzal távolabb, a ,3d-as számú házban újabb zöldségüzletet találunk, ez Lengyel Karolyé. Az ízléslesen, szépen berendezett, tiszta üzlet két ember jó szakmai fel- készültségét igazolja: Lengyel Károly és társa, Schneifer im- re. Korábban mindketten vezetőként dolgoztak a Batthyány téri nagyáruházban, de úgy tűnik, meg mondják is, belefáradtak egy kissé, így aztán felváltották a nagyot a kis, garázsbéli áruházra. Felfigyelhetünk rá, hogy náluk jó néhány áru olcsóbban fogy, mint a piacon, és most is van elegendő sóskájuk, spenótjuk, lecsónak való paprikájuk és patisszon is. . i A János utcai kis üzletek sorát Bogár Istvánná háztartási boltja zárja, amelyet március 19-én nyitott meg. Nála is jellemző, amit már említettünk, a tisztaság, az áruk szakszerű elhelyezése, a rend szinte csábítja a vevőket. Bőséges a választéka, mosószerekből, mindaz megtalálható, ami az egyéb kereskedelmi egységekben, aznap csupán festékekből volt némi hiánya, de hát ez máshol is előfordult A város egyetlen piacán a megszokott kép fogadott. A meglepő csupán annyi vdlt, hogy a Gödöllő és Vidéke Áfész zöldség-gyümölcsboltja előtt nagyobb sorban álltak az emberek. Ennek oka, hogy a fejeskáposztát 2 forintért mérték kilónként, míg a többi árusnál 6 forint volt. Az áfész árusa a dinnyét is 2 forinttal olcsóbban kínálta, tehát 8 forintért. Nem igazodnak Tapasztaltuk újra azt is. hogy amíg az állami, a szövetkezeti és a hivatásos magánkereskedők az árakat szinte hiánytalanul feltüntetik, az őstermelők ehhez nem igazodnak, nem írják ki, hogy mi mennyibe kerül. Piaci őrjáratunk napján a következő árakat jegyezhettük fel: a burgonya kilója 8, a paprikáé 26, a kelkáposztáé 8, a paradicsomé 12, az uborkáé 22, a szőlőé 38, a fokhagymáé 35 és a vöröshagymáé 12—14 forintba került. A zeller darabja 8, a tojásé 2,60 forint. Os. J. Munkásgyűlés a Ganz Árammérőgyárban A lét s nemiét kérdése R égi tapasztalat, hogy a vállalatoknál papírról felolvasott 'beszédek többnyire csak mérsékelt érdeklődést váltanak ki.' A múlt hét végén a gödöllői Ganz Áfam- mérőgyár munkásgyűlésén Madarászi László közművelődési előadó felolvasta beszédét. Szavai mégis drámai csendben, feszült érdeklődést kiváltban hangzottak el. Miről beszélt? A lét s nemlét nagy kérdéséről, a békéről. Nem nélkülözte ez a beszéd az • emelkedetten szárnyaló, nemes szenvedélytől fűtött költői idézeteket sem, a döbbenetét és elszántságot azonban láthatóan az értelemre apelláló rideg tények idézték elő. Az Amerikai Űrhajózási Hivatal a múlt év végén nemzetközi tanácskozást rendezett, s azon a szakemberek arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy ha felrobbanna a világon létező nukleáris rakétatölteteknek a fele bárhol — akár a Pápua-Üj-Guinea lakatlan őserdei felett is —, a radioaktivitás, a levegőben felhalmozódó szénmonoxid. az ózon pusztulása' miatt előidé- ződő üvegházhatás miatt fél év múlva már nem lenne élőlény a földön. Ehhez a pontos számításokon alapuló megállapításhoz csak annyit lehet hozzátenni, hogy egy nukleáris háború esetén aligha maradna atomtöltet fekobbantatlanul. S mégis, mint jól tudjuk, vannak az Amerikai Egyesült Államokban rettenetesen nagy hatáskörrel bíró emberek, akik korlátozott atomháború, má több: megnyerhető atomháború lehetőségével ámítják a közvéleményt, s megtörténhet mikrofonpróba közben, hogy Keni mosdatják Valójában szeretem. Igaz, mentői több van belőle — már úgy értem: viszonylag .több, nem pedig elegendő — annál nagyobb gondot is okoz. Ha oda nem figyelünk rá, át is vernek minket vele egyes helyeken. Például ott, ahol már masnikat lehet kötni a pénztárgépekből kifolyó blokkszalagból, mert a kisasszony elfelejti letépni azt a négy-öt vagy nyolctíz centis darabot, ami a fizetnivalónkat mutatná. Arra is vigyázni kell, ha ezressel fizetünk. Most hallottam a harmadik olyan esetről, amikor valaki ezressel fizetett, de ötszázasból adtak vissza neki. Vigyázni kell természetesen a pénzzel azért is, mert akár papírból, akár fémből van, fertőz. Neki ugyanis az a szokása, hogy nem tisztálkodik, hiába öregedett ... Valami közVfifíndás ugyan ban a pénz mosdatár sáról, ezt azonban csak az általam mélyen tisztelt tudós kollégám tudná pontosan idézni. Ami tény: az ajtókilincseken, a szerszám- nyeleken, a járművek kapaszkodóin kivül V semmi sem olyan mosdatlan, mint őfelsége. Nyilvánvalóan észrevették: a pénzről volt szó. Talán hosszasan is. De azt gondolom, manapság, általában érte is többet kell beszélni, dolgozni. —fi— Évek óta figyelemmel kísérem a zsámboki úttörő táncosok életét, s adok hírt próbálkozásaikról, sikereikről, gondjaikról egyaránt. Az elmúlt év őszén már-már úgy látszott, hogy a hosszú időn át sikert sikerre halmozó pajtásod szakítanak a néptánccal Aggódtak a község vezetői, a pedagógusok, a szülők, ám végül sikerült megoldást találni. Az eltávozott vezető, Széphalmi Pálné helyére állt Sku- czi László egyetemista, a Bartók együttes táncosa, s nagy elhatározással, még nagyobb akarással megpróbálta a gyermek táncosok országos hírét megőrizni, a néptánc segítségével kialakított közösséget megmenteni, s a táncot a gyerekek mindennapjának részévé tenni. Zsámboki együttes Mennyi fáradozást, hány órán át tartó elkeseredett és ismétlődő próbálkozást kívánt az új siker, azt nem számolta senki, csak azt látták a táncot szeretők; a zsámboki gyermekegyüttesért aggódók, a sikert éveken át kovácsolok, hogy a lányok és fiúk ismét örömmel mennek a próbákra, s amikor a felkészülés úgy kívánja. még a késő esti órákban is hangos a tanterem a táncosok dalától. A nyár elején l^vél érkezett a zánkai úttörovárosból. — Szeretnénk, ha az augusztusban rendezendő nemzetközi táborozáson a zsámboki gyerekek együttese képviselné a magyar gyermekfolklór.t — írták. A zsámbokiak pedig öt világrész gyerekei előtt Megőrzött jó hírnév nem1 késtek a válasszal: Megyünk, ott leszünk. Örömmel vállaljuk a munkát, a szolgálatot, mindazt, amit a magyar néptánc megismertetéséért, megszerettetéséért tennünk kell. A májusi meghívást követően még keményebbek lettek a próbák, fegyelmezettebbek a felkészülés órái. A készülődés izgalma szinte az egész falut lázba hozta. Nemcsak a gyerekek. de a szülők, nagyszülők is készülődtek. Keményítették a fehér alsószoknyákat, ráncoltak, hímeztek, újra és újra ismételgették gyerekeikkel, unokáikkal együtt a régi zsámboki dalokat, próbálták a tánc- léosseket, felelevenítették az elfelejtett gyerekjátékokat. Skuczl László rjagy szeretettel idézi a készülődés heteit. Hagyományos gazdaság — Való igaz, hogy a parasztság hagyományos életformájának megváltozása szükségképpen változtatja kultúráját — mondta. — Ha . nincs fonó, nem lehet fonóbeli játékot játszani. Ha nem rendeznek hagyományos lakodalmakat, értelmüket vesztik a lakodalmi szokások. A készülődés idején mintha ez a törvény- szerűségnek ható folyamat megállt volna. A gyerekek közvetlen környezete és rokonsága egy rövid időre szinte visszafogta az időt. Valami jót, értékeset, szépet akartak az utódoknak megmutatni azok, akik annak valamikori megteremtői, élvezői voltak. SkiJczi László dicséri a szülőket, köztük Bajnóczi Jószef- nét és Makádi lstvánnét, akik elkísérték a gyerekeket Zón- kára, hogy ott is vigyázzák népviseletük hagyományos gazdagságát, dalaik tisztaságát, táncaik lányokhoz, legényekhez illő virtusát. A hattagú Búzavirág gyermek népi zenekar Rónai Lajos zenepedagógus vezetésével szolgáltatta a kíséretet. Népművészeti nap Az autóbuszon együtt utaztam Zánkára a gyerekekkel. A tizenkilenc táncos érezte a felelősséget, s azt is tudták a gyerekek, amit Polgár Aranka így fogalmazott meg: — Nagyon ki kell tenni magunkért, mert igaz ugyan, hogy Zánkán táncolunk, de öt vVáarész gyerekeivel ismertetjük meg falunfc nevét. — Nem volt könnyű a Zánkán töltött két hét — emlékezik a csoport vezetője —, de soha nem panaszkodott egyetlen gyerek sem. Megpróbáltuk sorra őerini a fellépéseket. a legérdekesebbekkel megismeri,etjük olvasóinkat. A nemzetközi tábornak mintegy három és fél ezer résztvevője vnt. A külföldi csoportok vezetőinek mutatták be legelőször műsorukat, majd tánctanítás következett. Rövid idő alatt kubai, kambodzsai, koreai, francia, jemeni, szovjet és más nemzetiségű fiatalok, a zsám- böklaktál ' tanulták el s járták velük együtt a Galga menti csárdást. Felléptek Ba- latonfüred szabadtéri színpadán. Táncházat vezettek az ötös tábor közel háromszáz külföldi lakójának. Egyórás műsort adtak a nagyszínpadon, a tábor főterén rendezett népművészeti nap keretében. Parancsnoki dicséret Meghívták őket a felnőtt úttörővezetők tanácskozására, s itt három táncházat is vezettek. A tihanyi pártüdülő vendégeinek ajándékműsorral kedveskedtek. Lénárt Béla, Tóth József, Schneider Eva és Lapu Marianna azUjs elmondta, hogy a sok fellépés mellett pihenhettek is. Többször megmártóztak a Balaton vizében. Az ifjú zenészek közül Mezei Piroska és Aszódi Csaba társai nevében is nagyon elégedetten nyilatkoztak. Az volt a jó, hogy a pihenés, a táncolás tulajdonképpen az új esztendőre való felkészülést! is següette. Érdemes volt Zánkára jönni — állították a gyerekek, s ezt az állításukat a táborparancsnokság dicsérete is bizonyítja, mely szerint a zsámboki pajtások ,jó szolgálatot tettek a néphagyományok megismertetésével, a magyar néptánc megszerettetésével az úttörők hagyományőrző mozgalmának. Fercsik Mihály egy szuper nagyhatalom vezetője „viccesen" bejelenti a Szovjetnió bombázását, mit sen} törődve azzal, hogy e „Pice” saját hazájának az elpusztulását is kilátásba helyezi a csapásra adandó ellencsapás logikája szerint. Mit lehet az ilyen ördögien elvakult ötletekkel szembe szegezni? Tudtára kell adni a világégés minden apostolának, hogy a dolgozó emberek száz- és százmilliói között nem találnak terveikkel rokonszenvező, terveiket támogató, segédcsapatokra. A munkás, a paraszt, az alkotó értelmiségi, minden ember, aki dolgozik, anyagi és szellemi javakat hoz létre, a- békés holnapra gondol. Munkájával, alkotásaival a késői utókornak is jelet hagy1 maga után, s azt nem a nukleáris háború martalékának szánja. Ezért természetes minden egyetértő és támogató reagálása a Szovjetunió tárgyalási és leszerelési kezdeményezéseire, hiszen azokban saját vágyainak és akaratának kifejeződését ismeri fel. Madarászi László is elmondta: egy közepes nagyságú atombombában annyi energia halmozódik fel, amennyi — villamos energiává átalakítva — Gödöllő fél évi energia- szükségletét fedezné. Egy szuperszonikus vadászbombázó arából egy kisebb kórházat fel lehetne építeni. Az USA egynapi hadikiadásaiból a főid egymilliárd éhezőjét, egy hónapon át lehetne jóllakatni. Ezek a tények állásfoglalásra késztetnek minden gondolkodó, önmagáért és utódaiért felelősséget érző embert. A háború és egyben az emberiség pusztulása az egyik, a béke, az emberi civilizáció áldásainak kiteljesedése a másik lehetőség. A dolgozó ember Gödöllőn is a béke pártján áll. Augusztus 29-én Mogyoródon, a Dózsa György utca 40. szám alatti ház padlásáról — Madarászi László ebben-—a házban lakik — egy második világháborúból visszamaradt bombát távolítottak el a tűzszerészek. Ez is egy emléke az immár csaknem negyven éve véget ért, s ötvenmillió halottat követelő borzalomnők'. Egy nukleáris háborúnak már nem lennének emlékei, mert hiányoznának a földről az emlókezők. Ezért van hát értelme a békeakarat megismétlődő, tömeges kinyilvánításának. Ezért van értelme annak, hogy népünk a békenagygyűlésekkel, a béke követelésével példát mutat azoknak a népeknek is, amelyek kormányai ma még a szocialista országokkal szem- ben elérhető katonai fölény megszerzésének illúziójában ringatóznak, vagy a büntetlenül elkövethető nukleáris agresszió ábrándjával áltatják önmagukat. Elhangzott egy beszéd a Ganz Árammérőgyárban - mint az ország oly sok műhelyén is —, s végül a munkástenyerek hatalmas tapsra verődtek össze, hiszen a lényege — a költői szóképek e? a tudományos argumentumok mellőzésével — ilyen egyszerűen foglalható össze: holnap is élni akarunk. r zt a gondolatot fejezte k: ^ aiz a távirat is, amelynek szövegét a munkásgyűlt’s végén Almássy Sándorné vszb- titkár olvasta fel, s amely a jelen levők teljes egyetértésével találkozott. A Béke-világ- tanácshoz szóló sorok tarta ma így hangzott: a Ganz Árammérőgyár dolgozói elítélik az USA és szövetségesed által kik ényszerí tett fegyverkezési ha jszáit, vágyuk és egy ■ ben követelésük a béke. Cseri Sándor Alkotmány Kupa Második forduló Lejátszották a városi kispályás labdarúgók Alkotmány Kupáért kiírt tornájának második fordulóját. Szada—Ganz Technológia 3-1, Áfész I—Fän- ta 5-1. Topi—Áfész II. 4-1, öregfiúk—Kun Béla KISZ- szervezet 9-3, Viktória—Spidó 2-5. Gelka—Gyeptipró 4-4 (hétméteresekkel 5-3). ISSN 0133-19C? gtJfldmtö! Hír: /
