Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-29 / 229. szám

/ ilKCYEl) 1984. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT 2 Megemlékezés a Parlamentben HNF-konferencián Ä kSrnyezet­TA SZSLkcmmon túr az amsrikai elnök beszédéről Más e retorika és a valóság (Folytatás a» 1. oldalról.) *zá?adparancsnolc, Vándor Kálmán munkásőr. A Vörös Csillag Érdemrend ki­tüntetést kapta: dr. Lapos Mihály vezérőrnagy, Tersztenyák András vezérőrnagy. Ballal István mun­kásőr ezredes, Balogh Sándor ha­tárőr ezredes, Czétényi Kálmán ezredes, Galovicz János ezredes, dr. Herczeg Ottó ezredes, Kovács István ezredes. Kovács József ez­redes, Major György ezredes, Me- gyaszai József munkásőr ezredes, dr. Neichel László rendőr ezredes, Pap József ezredes, Radnai Tamás ezredes, Rókusz József ezredes, dr. Szabó Sándor rendőr ezredes, Szentpéteri Gyula rendőr ezredes, Szécsényi József ezredes, Dávid Lajos alezredes, Gálos László rend­őr alezredes, Haypál Tibor mun­kásőr alezredes, Járfás István al­ezredes, Kocsis András rendőr al­ezredes, Leller Kálmán munkásőr alezredes, Molnár László munkás­őr alezredes, Sipos Lajos alezre­des, Szlávec György rendőr alez­redes, Tokai Gábor alezredes, Tóth Ferenc alezredes, Zentai Já­nos rendőr alezredes, dr. Szegő Tamás munkásőr egységparancs­nok-helyettes, Benkocs István munkások századparancsnok, Ka­nalas Sándor munkásőr század­parancsnok, Kiss László munkás­őr, Kovács János munkásőr, Ha- vay Sándor, a magyar néphadse­reg polgári alkalmazottja. A Kiváló Szolgálatért Érdemren­det 83-an kapták meg, ketten a Munka Érdemrend ezüst fokoza­tát, egy személy pedig a bronz fo­kozatát. Munkásőriinnepség Vácott Pest megye munkásőrei teg­nap Vácott tartották meg a fegyveres erők napja alkalmá­ból rendezett ünnepségüket. Az eseményen részt vett Ko­máromi János, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Olajos Mihály, a Vác városi pártbizottság első tit­kára. A kitüntetéseket és ju­talmakat dr. Varsányi György, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka adta át Az országos parancsnok szol­gálati tevékenységük megbe­csüléseként — a megyei pa­rancsnok javaslata alapján — a munkásőrség hivatásos állo­mányába és munkásőr had­nagynak kinevezte Détári Sán­dort (Cegléd), Szidlovszky Istr vánt (Ráckeve) és Martinál: Ferencet (Gödöllő). A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kap­ták négyen. E kitüntetésnek ezüst fokozatát vették át ket­ten, bronz fokozatát hárman. A megyei parancsnok dicsé­retét és jutalmát huszonegyen kapták meg. Elismerés rendőröknek A Pest megyei Rendőrfő­kapitányságon tegnap délután rendezett ünnepségen részt vett dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára, vala­mint a testületnek zászlót adományozott Csepel Autó­gyár munkáskollektívájának vezetői. Ott voltak a szovjet déli hadseregcsoport képvise­lői is. Dr. Szabolcsi János rendőr ezredes, a főkapitányság he­lyettes vezetője megnyitó szavai után, Gabányi Lajos, a Csepel Autógyár személy­zeti igazgatója mondott ün­nepi beszédet. A fegyveres erők napja al­kalmából Kiváló Szolgálatért Érdemrendet kapott Kele Andrásáé rendőr őrnagy (Pest megyei Rendőrkapitányság), valamint Molnár György törzszászlós (Dabasi Rendőr- kapitányság). A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát tí­zen, ezüst fokozatát heten, bronz fokozatát négyen vehet­ték át. Köszöntő két városban Már kora délelőtt elkez­dődtek tegnap azok a sport- versenyek, melyeket a fegyve­res erők napja alkalmából rendeztek Százhalombattán a DKV vízisportteilepán, miköz­ben a tűzoltóság és a honvéd­ség különböző bemutatókkal szórakoztatta az idesereglő kö­zönséget. ­A város fegyveres erőinek és testületéinek képviselőit délután 3 órakor Zimányi László, az MSZMP százhalom­battai Bizottságának titkára köszöntötte. Ezt követően kitüntetések és jutalmak átadására került sor. Itt vehette át a Haza Szolgála­táért Érdemrend bronz foko­zatát Steiman József tűzoltó törzszászlós, rajta kívül ketten kapták a Tűzbiztonsági Érem bronz fokozatát, hárman MHSZ Kiváló Munkáért bronzérmet, is többen részesül­tek dicséretben, valamint pénzjutalomban. Nagykőrösön, az Arany Já­nos Művelődési Központ ta­nácstermében tartották a fegy­veres erők napi ünnepséget. Ezen — többek között — megjelent Jant László, az MHSZ Pest megyei titkára, Lippai T. Pál, a polgári vé­delem megbízott megyei pa­rancsnoka, s a város számos vezetője. Simon János, a Pest megyei pártbizottság osztály­vezetője beszédében elemezte a nép és a fegyveres testüle­tek egybeforrottságát és egy­másrautaltságát. Az ünnepségen 75-en kaptak emlékérmet, kitüntetést, ki­emelkedő munkájuk elisme­réseként. Körösi Csorna Sándorról ne­vezték el tegnap délután Du­nakeszin a 4. számú általános iskolát. Az idestova hateszten­dős iskola négyszázhetven diákja ünnepelte az eseményt, amelyen részt vett Munkácsy Gyuláné, a Művelődési Minisz­térium főosztályvezetője, Ne- moda István, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munka­társa, dr. Novák István, a Pest megyei Tanács osztály- vezetője, dr. Térjék József, a Körösi Csorna Sándor orszá­gos emlékbizottság titkára, valamint a város állami és társadalmi szerveinek képvi­selői. védelem A Hazafias Népront 3. or­szágos környezetvédelmi kon­ferenciáját pénteken rendez­ték meg Gyulán, mintegy két­száz szakember részvételével. A tanácskozást S. Hegedűs László, a HNF Országos Ta­nácsának titkára nyitotta meg, majd V. Nagy Imre egyetemi tanár, a népfront környezet- védelmi munkabizottságának elnöke tartott beszámolót. A vitában felszólalt Ábrahám Kálmán, zz Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal elnöke is. Államfői találkozó Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke október 2-án nem hivatalos, baráti határmemti találkozót tart Az ünnepségen fellépett az iskola énekkara. Az irodalmi színpad pedig rövid műsorban tekintette át Körösi Csorna Sándor életútját, életrajzát, munkásságán keresztül bemu­tatva a nagy tudóst és utazót. Munkácsy Gyuláné, a Műve­lődési Minisztérium főosztály- vezetője köszöntő beszédében hangsúlyozta, mennyire fon­tos a mostani névadás az is­kola életében. Olyan példaké- pet választottak maguknak, akire méltán tekint büszkén az elkövetkezendő nemzedék. Végezetül átnyújtotta a név­adó képmását Kollár Albin is­kolaigazgatónak. Névadó Dunakeszin Körösi Csorna emlékére Az Egyesült Államok politi­káját elemezve szembeötlő, hogy az amerikai elnöknek a tárgyalásokra való állítólagos készségét hangoztató bókesze- rető retorikája csupán propa- giandafogás — írja Jurij Kor- nyilov, a TASZSZ hírmagya- razója. A szovjet hírügynökség ál­tal pénteken a kora délutáni órákban közzétett kommentár annak kapcsán íródott, hogy a The New York Times Reagan ENSZ-beszédére utalva feite szí a kérdést: vajon az elnök más emberré vált-e? Aki józa­nul szemléli a dolgokat — folytatja az amerikai lap — abban ilyen kérdés fel sem merülhet. A tények azt bizo­nyítják, hogy a washifiigtoni vezetők folytatják korábbi, a béke szempontjából rendkívül veszélyes politikájukat, arra törekszenek — főleg a válasz­tások előtt —, hogy „békete­remtőknek” tüntessék fel ma­gukat. A TASZSZ politikai hírma­gyarázója a továbbiakban fel­hívja a figyelmet: Washington az utóbbi időben különös elő­szeretettel reklámozza, hogy a kormány tevékenységében ál­lítólag valamiféle fordulat ta­pasztalható. Az elnök az ENSZ-ben azt fejtegette, hogy „a népeket meg kell menteni a nukleáris háború árnyéká­ban való élettől”. Ez csupán ürügy annak a propaganda hadjáratnak a további foko­zásához, amelynek célja mindenkiben elültetni, hogy Washington — amely tegnap még a Szovjetuniót a „gonosz­ság birodalmának” tüntette fel —; ma mindenáron együtt akar működni a Szovjetunió­val a fegyverzet-ellenőrzésiben, párbeszédre törekszik, kívánja a nemzetközi helyzet javulá­sát, ha pedig ez nem követ­keznék be, akkor emiatt kizá­rólag a Szovjetunió állítólagos további kemény álláspontja hibáztatható. Ezzei kapcsolatban csupán egyet lehet megállapítani, írja a szovjet kommentátor: nem újdonság, hogy Washington saját elképzeléseit azzal pró­bálja leplezni, hogy másokat vádol-. Ez a fogás azokban nem hoz eredményt Washing­tonnak. A Szovjetunió béke- szerető. az építő szándéktól és a realitás szellemétől áthatott kezdeményezései, amelyeket nemzetek fórumán vetett fel, önmagukért beszélnek. Szovjet műholdak a kozmoszban Föld körüli pályájukra bó- csátották csütörtökön a Szov­jetunióban a „Kozmosz 1600” és a „Kozmosz 1601” jelzésű műholdakat. A „Kozmosz 1600” pályaadatai: kezdeti keringési ideje 90,4 perc, a föld felszí­nétől mért legnagyobb távol­sága 404, a legkisebb 215 ki­lométer, a pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt szö­ge 70 fok, A „Kozmosz 1601” adatai a fenti sorrendben: 94,5 perc, 521 illetve 477 kilomé­ter és 65,8 fok. Merén yle tkísér le t a L'Unitá székházánál Folyik tovább a nyomozás Robbanóanyaggal megrakott gépkocsit találtak pénteken délelőtt a L’Unitá, az OKP lapjának székháza előtt. Bi­zonyára .merényletet akartak, elkövetni a szerkesztőség el­len, mert a régi típusú Alfa Romeo csomagtartójában je­lentős mennyiségű trotil volt elhelyezve. Egy rendőrjárőr figyelt fel arra, hogy a jármű első is hátsó rendszáma nem azonos, s hamisított. Ezután átkutat­ták az autót. Ülésterében ké­zigránátot, pisztolyt és egy fe­kete dobozt találtak, amely feltehetően az időzített robban­tást szolgálta volna. A római rendőrség tűzszeré­szek bevonásával folytatja a nyomozást. A magyar nép több mint ezeréves tör­ténelme bővelkedik korszakos események­ben, nagy évfordulókban. Hazánk a nemzeti lét első perceitől kezdve, végig, a történelmi lét viharos rryegpróbáltatósokka 1 teli útját járta. A histdriás események folyamatából is messze kiemelkedik azonban 1848. szeptem­ber 29., a pákozdi csata napja, a magyar sza­badságharc védelmére felkelt nép első kato­nai győzelmének dátuma. Százharminchat esztendővel ezelőtt a hiá­nyosan felszerelt, sebtében felfegyverzett, maroknyi honvédsereg Pákozd alatt fényes győzelmet aratott a szabadságunkra törő el­lenség felett. A magyar nép akkor a törté­nelmi haladás élvonalába került, mert ami­kor Európában már hanyatlóban volt a for­radalmi hullám, magasra emelte a független­ségi harc zászlaját. .A történetírók feljegyez­ték Kóssuth Lajos feledhetetlen szavait: Én békét akarok, de becsületest; békét, mély or­szágunk önállóságát, nemzetünk szabadságát biztosítja. A szolgaság békéjét nem akarom; mivel ezt nem, amazt pedig akarom, száz­szor meg ezerszer azt kiáltom a nemzetnek; harcra készüljön! Élet-halál harcra minden erővel. Ha készül, békéje lesz, ha nem ké­szül, béke helyett irtózatos háborúja lesz. A háborút mégsem lehetett elkerülni. A nemzetközi reakció összefogott, és a szabad­ságharcot végül vérbe fojtottáK. A véres üt­közetek immár történelemmé szelídült epo­szát, a neves és névtelen hősök emlékét, dicső tetteit, azóta is híven tükrözi a nemzeti öntu­dat, a haladó hagyományok krónikája. Egyál­talán nem véletlen, hogy a fegyveres erők napja éppen a pákozdi diadalhoz kapcsoló­dik. A Pákozdnál aratott győzelem nem csu­pán az ellenség feletti diadal volt, hanem győzelem a kétkedés, a kishitűség, a félszívű íorradalmiság felett is. Bebizonyosodott, hogy a haladás ügyéért, a forradalom vívmányaiért érzétt felelősség mélyen él a névtömegek szi­vében, és csak a népre támaszkodva lehet a haza védelmét biztosítani. A pákozdi győ­zelem egybekovácsolta a magyar népet hon­védseregével, a honvédelem ügye az egész nép ügye lett. Jól fejezi ki a dolgozó tömegek hangulatót az ózdi vasgyár munkásainak le­vele, amit a honvédsereg javára történő or­szágos gyűjtés alkalmából írtak: Mi csak sze­gény munkások vagyunk ___ám ha vagyont ne m is áldozhatunk, felajánljuk a hazának erős, edzett karjainkat és a szabadságért lán­goló vérünket, elhatározván, hogy valameny- niríen be^y-mk honvédnek. Pakozdnal a legszebb, legértékesebb kato­naerényekből adlak tömeges, hősi példát a szabadságharc katonái. A nép ügye, a fórra­dalom érdeke mellett végig kitartottak, és nem a honvédsereg katonai helytállásán, har­ci szellemén múlott a szabadságharc siker­telensége. Marx Károly, a bukás napján, ezt írta: A magyarok még nincsenek legyőzve. De ha elesnek, akkor dicsőséggel esnek el, mint a 48-as forradalom utolsó hősei, és csak rövid időre. De nemcsak a 136 évi örökség maradt ránk. Azt a történelmi művet, amit a 48-asok nem tudtak befejezni, az 1919-es Magyar Tanács- köztársaság harcosai — kommunisták és nem kommunisták — írták tovább a nemzet em­lékkönyvébe. A forradalmi proletariátus leg­jobb fiai álltak a szabadság vörös zászlói alá, hogy a kivívott szabadságot megvédjék a dél­ről és északról betörő intervenciós csapatok­kal szemben. A sebtében toborzott századok, ezredek, a munkások által épített páncélvo­natok megvédték a proletár hazát. fl legendás i2-es páncélvonat vasutas ka­tonái, a proletárhadsereg munkás és paraszt harcosai a 48-as szabadságharc hőseitől vet­ték ót a hitet. A nagy testvér, az orosz pro­letariátus győzelmei, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom adták a példát. A kommunisták az oroszországi példa nyo­mán hívták harcba a népet: Kövessük Szov- jet-Oroszország példáját, cselekedjünk mi is orosz módra! És a proletárok cselekedtek. Lékai János, az ifjú munkásmozgalom ve­zetője, a magyar fiatalok nevében így üdvö­zölte a győztes munlkásállamot: Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok! Lékai sza­vai egy nép akaratát fejezték ki, de az akarat csak újabb 26 év múltán válhatott valóra. A külső és belső reakció meg-megújuló tá­madásainak 133 napig állt ellen a magyar proletárok első állama. A nép forradal­mi hittel, szent elszánással válaszolt a táma­dásokra. Történelmünk második hadserege a semmiből lett, hogy védekezzen. A proletár hadsereg, a vörös őrség kemény csapásokkal fojtotta el a lázadási kísérleteket, de a két- frontos harc mégis meggyengítette a proletár- diktatúrát! Ismét győzött a túlerő 1919-ben, de a dicsőséges 133 nap története elevenen, elpusztíthatatlanul ott égett a nép fiainak VÍVMÁNYAINK VÉDELMEZŐI szívétien, gondolataiban. Várták, hitték, akar­ták az új hajnal, a végső győzelem kivívását. fi nép legjobb fiai 1936-ban ismét fegy­vert fogtak, távol hazánktól, spanyol földön. Szeptember 17-én a szabadságért harcoló spa­nyol nép oldalán már magyar önkéntes szá­zad harcolt. Lukács tábornok, Zalka Máté harcostársai fegyverrel is bizonyították, hogy bekapcsolódott a magyar proletariátus a vi- lágforradalom előhadába. Európára támadt a fasiszta fenevad 1939. szep­tember 1-én. A magyar proletárok ismét tud­ták, hová kell állniuk. A francia, belga ellenál­lók, a jugoszláv partizánok között, Szlovákiá­ban, a szovjet hadsereg oldalán hazájukat, né­püket védték. A nógrádi hegyek és Üjpest mun­kásházai adtak helyet a nemzetért harcoló p'artizánoknak. És 1944—45-ben a magyar munkások tömegei ismét fegyvert fogtak, hogy a dicsőséges szovjet Vörös Hadsereg ol­dalán végleg és visszavonhatatlanul megal­kothassák saját hazájukat, a proletárdiktatú­rát. Szeptember 29-én rájuk, az ismert és isme­retlen hősökre, a szabadságért mindig harcol­ni kész seregre emlékezünk. Ezen az ünnepen azokat köszöntjük, akik védik békés, alkotó hétköznapjainkat, munkánk gyümölcsét, sza­badságunkat — a fegyveres erők tagjai. Azo­kat köszöntjük, akik Arany Jánossal együtt vallják: „Nem elég csak emlegetni, / tudni is kell szeretni, I tudni bölcsen a hazát!” fi hülädss a forradalom nemzetközi erői­nek egykori küzdelmei és mai harca között a lényeges különbség abban van, hogy nem csupán az eszmék, a célok közösek, hanem közösek a megvalósításért tett erőfeszítések és még inkább közös ügy az elért vívmányok megvédése. A nemzetközi munkásosztály nemcsak a haladásért vívott küzdelmekben lép fel közösen, hanem egyesíti erőit az im­perializmus fegyveres fenyegetésével szem­ben is. Mindenekelőtt ez a magyarázata an­nak. hogy a társadalmi haladás, a társadalmi forradalom ügye még helyi küzdelmekben is egyre ritkábban szenved vert léget, világmé­retekben pedig feltartóztathatatlanul tör előre. Ez a század a szocialista eszmék előretörésé­nek százada, és nincs ma már olyan társadal­mi, gazdasági vagy katonai erő, amely a szo­cializmus előretörését, végleges győzelmét meggátolná. Népünknek, a fegyveres erők tagjainak van mit megvédeniük. Megtanultuk 136 év alatt, hogy mindig készen kell állnunk, mert az imperializmus stratégiájának éle ma is a szocialista világrendszer ellen irányul. Ebben a nemzetközi osztályharcban döntő szerepet játszik a Szovjetunió és a szocialista világ- rendszer országainak megbonthatatlan, örök barátsága. Legfőbb nemzeti és nemzetközi ér­dekeinknek megfelelően vállaltuk internacio­nalista kötelezettségeinket a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erőinek sorában is, amely legfőbb biztosítéka a szo­cialista országok békéjének, a nemzeti szu­verenitás fennmaradásának. Fegyveres erőink szent kötelessége hazánk védelme, a szocialista építőmunka zavarta­lan feltételeinek biztosítása, internacionalista kötelezettségeink teljesítése. Elsősorban ezek a tények határozzák meg pártunk és kormá­nyunk honvédelmi politikáját, fegyveres erőink fejlesztésének, harckészsége fokozásá­nak gyakorlatát. Ezen a napon a fegyveres erők tagjait ko- szöntjük. Néphadseregünk katonáit, határ­őröket, rendőröket, munkásőröket. A fegyveres erők gyűjtőfogalom egyúttal azt is kifejezi, hogy a haza belső és külső védelmében egy­aránt részt vevő testületek együttműködése mind szorosabbá válik, összefogva, egymást segítve, támogatva oldják meg feladataikat. A köszöntő szavak mellett szólni kell ar­ról is. hogy fegyveres erőink szinte naponta példák sokaságát adják abból a segítőkészseg- ből, ami összekapcsolja őket és az őket kö­rülvevő társadalmi, gazdasági, politikai vi­szonyokat. Örömmel szólhatunk megyénkben is e példás összefogásnak az eredményeiről, amellyel tanújelét adják munkásosztályunk megbecsülésének. Azok, akik katonai szolgálatnak tesznek eleget, s azok is. akik majd bevonulnak, le­gyenek tudatában annak, hogy a szó igazi értelmében történelmi időket élünk, felelős­ségünk meghatványozódott mind a tanulás­ban, mind a munkában, mind pedig a haza fegyveres szolgálatában. Sohase feledjék el az 1848-as és 1919-es elődök szellemi, eszmei hagyatékát, hősi küzdelmét és a felszabada- dulás nemzedékének erőfeszítéseit, helytállá­sát, mert amit az elmúlt 39 év alatt verejté- kes munkával felépítettünk, azt az idősebbek­kel vállvetve a fiataloknak is védelmezniük kell. A vérrel megszentelt örökséget a mai generáció sem adhatja ki kezéből. Ezt az örökséget oltalmazni jogunk és kötelessé­günk — ha a sors úgy hozná, akár életre- halálra. SIMON JÁNOS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője f \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom