Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-02 / 206. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 2., VASÁRNAP Vifimos huppan m üvegbe isfőtte! telt meg az udvar Száműzték es megerőltető fizlkssl nounkát i/ A lakótelepen különösképpen ötvöződnek a szagok. A nyitott ablakból paradicsomillat árad, majd a lenge déli szellő a hagyma illóanyagának hullámait hozza, és érzékeink délibábja jófajta lecsó képzetét kelti. Befőz a háziasszony, különösképpen akkor, ha saját telkén terem a gyümölcs- és a zöldségféle, mert a piaci árak szigorúbbra szabják a családi költségvetést. Sok.an számolnak, és azt mondják; még mindig jobban járok, ha a boltból hozom a konzervet. Jóllehet az sem olcsóbb, de legalább nem kell dolgoznom vele. Kcrt&műszsk A konzervgyár ma már a városbeli ipar szerves része. Látványos lépések nélkül, folyamatos, sérény munkával, belső fejlesztéssel vált azzá. Igaz, a messze szálló hagyma- szagot ingyen reklámként szippantjuk be, de foglalkoznak ott mással is. Néhány éve meghonosodott a konzervgyártás, és azóta télen-nyáron egyenletes az ott dolgozók foglalkoztatása. Példának lehet, nem a legjobb az idei szűk esztendő, de Hajagos József igazgató sorolja a nagyüzemi befőzés menetrendjét. Azzal kezdi, hogy az idén késett a gyümölcsérés, a cseresznye csak június végén érkezett, akkor is kevés, de a meggyel sem vigasztalódhattak, mert abból sem volt több. A piros csonthéjasokat a sárga-, majd az őszibarack követte, most meg éppen vagon- számra teszik el a körtét. A tágas teremben nap mint nap két műszakban megy a gépsor. Mossák, hámozzák a gyümölcsöt, egészben huppan Vilmos az üvegekbe — mert most éppen ez a fajta van soron. Targonca surran a fortyogó üstök mellé, megrakva a sziruphoz kellő kristálycukor feli papírzsákjaival. Az ötliteres dunsztosüvegek elszántan masíroznak a pasztőrözőbe. ahol száz CeZswis-fokig hevítik á befőtteket. Ezzel azonban még nem lesz „piacképes” a termék. Majd ha a munkacsúcs alábbhagy, konzervgyári kezek pattintják le áz üvegkupakokat, és akkor tisztítják, magozzák, felezik a termést. A gyárudvaron afféle szabadtéri kiállítás látható a sokféle termékből. Színes üveghegyek magasodnak. Barack- velő meg másféle gyártmányok sora kelt ámulatot. Sokaknak jut ezekből a finomságokból. A körte után más műfaj következik. Várhatóan paprikacsíkot szeletelnek tőkés megrendelésre. A próbagyártás más rendben lezajlott. Jön majd az almapaprika, meg másfajta savanyúság. A receptek kialakultak az évek során, azokon nem változtatnak. Ismerik a vevők ízlését. Ami az alapanyagokat illeti, a kiváló minőséggel, nem di-. csekedhetnek különösebben Átvételi áraki nem tudnak versenyt tartani a szabadpiaccal, s ennek hátrányát minden tekintetben megsínylik. Ami hozzájuk kerül, az rendszerint apróbb szemű, törő- döttebb, s művészet belőle gusztusos, szép, kirakatba illő árut készíteni. Hagyma, hámozva A két szárítóberendezés most íolyamatos-Jiárom műszakban falja a makói vöröshagymát. Az ottani termelő- szövetkezet hámozva küldi, s naponta 300—350 mázsa veszíti el nedvességtartalmát Szeptemberben jön el a szárító igazi időszaka, amikor a gyökérzöldségek hatalmas mennyisége bezúdul. Számítanak vagy ezerkétszáz vagonra. Ennek egy részét feldolgozzák, a többit tisztítva küldik tovább. Mosó-, hámozó-, aprítógépeiket addigra rendbe teszi a tmk-műhely. Elképzelhetetlen a komolyabb fennakadás. Tőkés körökben a levélzöldeken kívül a vöröshagyma és a paradicsompaprika keresett. Fokhagymát és vöröshagymát porítva is szállítanak. A delikát készítményekhez is őrleményt küldenek Szegedre. A vöröshagymából van még némi tavalyi készlet, a többi már mind elment. A szárítmé- nyokat a megbízható, jó minőség jellemzi, sem 1983-ban Horgászok, másképpen Dobnak sálba, távolságra Cegléden májusban megalakult a cél- és távdobó horgászok együttese, a CVSE színeiben működő casting szakosztály, Horváth György és Nagy István vezetésével. A tizenkét versenyző szorgalmasan edzett, indultak is az országos vasutasbajnokságon, ahonnan jó eredményekkel tértek haza, három arany-, két ezüst- és három bronzérmet hoztak. A ceglédi helyezettek a következők lettek: felnőtt háromtusában 1. Nagy István, ifjúsági I. korcsoportban 1. ifjú Nagy István, 3. Halmai Attila. Ifjúsági II. korcsoportban .2. Laki Attila,1 3. Lukács Pál. Serdülő I. korosztályban 2. Smiri István és 3. Smiri Tibor. A szakosztály a CVSE-pá- lyán hétfőn, szerdán és pénteken délután öt órától tartja edzéseit. Szívesen látnak ezeken újabb ifjú érdeklődőket. 10—14 éves fiúk és lányok jelentkezhetnek. ★ Asztalitenisz: Szolnokon a tiszaligeti sportcsarnokban megtartották a II. osztályú felnőtt, ifjúsági és serdülő egyéni versenyt. A ceglédiek közül, felnőtt korcsoportban Orosz és Iván jutott a legtovább. Mindketten a legjobb nyolc közt szenvedjek vereséget. Orosz itt nagy csatát vívott Somossyval (Fővárosi Vízművek) és nem sok hiányzott, hogy végül éremért játszhasson: Nagy M. és Szily Gy. egy fordulóval hamarabb kényszerült búcsúra. Kellemetlen meglepetést jelentett Gyura gyenge játéka, akinek ilyen erős mezőnyben az élén kellene végeznie. Az ifjúságiaknál 1. lett Orosz Tamás. A Vasutas fiatalja itt is bizonyította jó formáját, sorra verte meg ellenfeleit, s játszmát így csak egyet vesztett, a döntőben a BVSC-s Kormos ellen. Halmi a legjobb nyolc közé jutott, ótt a BVSC-s Zsarnóczitól kapott ki két szoros szettben, 22-20 és 24-22-re. . U. U sem az idén nem reklamáltak a vevők. A technológiai fe- yelmet betartják, a laboratórium rendszeresen mintákat vesz, gyorsan kiderülne a rendellenesség. Az első félév kimutatásai szerint a termelési érték 38 millió, az árbevétel 23 millió forint volt. Dollárexport keretében adtak el 1.7 millió forint értékű terméket. Jönnsk a fialaíok Az első negyedévben átlagosan 4500 forint körül mozgott a havi bér. Ezért a pénzért Pilisről, Albertirsáról, Abony- ból, Szentmártonból és Cse- mőből is eljönnek hozzájuk dolgozni a nők. Az az öröm, hogy egyre több fiatal szegődik el hozzájuk, közöttük pályakezdő konzervipari szakmunkások, akiket végzettségüknek megfelelően tudnak foglalkoztatni. Egy év alatt a nyugdíjazások ellenére negyven fővel emelkedett a létszám. Kialakultak a normális üzemi körülmények, száműzték a megerőltető fizikai munkát. Méltányolják, hogy a körültekintő vállalati szervezés ebben a nyersanyagszegény esztendőben is annyi alapanyagot juttatott nekik, amennyi lehetővé tette a zökkenőmentes, folyamatos munkát, s ezáltal a biztos megélhetést. Tamasi Tamás Tavasszal tucatnyi lapja volt a PEVD1 ceglédi gyáregységénél a munkaverseny-dosz- sziiénak, most ívektől dagad. Értékelték rég az első félévet, tárgyi valóság lett a jutalom- pénzekből, mivel annak is rég megtalálták a helyét. Bár van feladat bőven az esztendő hátralevő részére, mégis új oldalak új vállalások születnek. A munkaverseny-felhíváshoz a párt XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére sorra csatlakoznak a ceglédi gyáregység részlegei is. üj partnerekkel Szocialista brigádok a szalagokról, irodisták, műszakiak, raktárosok akarják ezzel megtisztelni a neves történelmi eseményeket, úgy, hogy tetteikkel egyben a cés érdekét, szolgálják, eredményességét segítsék. Kell is, mert nem könnyű az esztendő. A gyáregység idei árbevételi terve az eredeti terv szerint 120 millió forint volt. Vállalták, hogy ezt 135—137 millió forintra teljesítik, a tervezettnél kevesebb létszámmal. Ráadásul az év során az export módosulásával is számolni kell. Májusban történt, hogy szinte egyik napról a másikra módosult az export, mivel egyik nyugati megrendelőjük csődöt mondott. Tetemes ősz- szegtől esett el így, a feladat híján a PEVDI. A ceglédi részleg úgy döntött, hogy nem hagyja futni az exportárbevételt. hanem új partnert keresve tartja, ha csak lenet kiegészíti, feltomáztatja, azt a tervezett 50 millióról 55 millió forintra. Arra törekszenek, hogy a műhelyekben tétlenségre senki ne kényszerüljön. Rögtön megoldást kerestek, munkákat csoportosítottak át, előbbre hozták a belföldi megrendelések teljesítését. Bslíc’ái bslioknsk A Déli úti szabászat két szocialista brigádja ebben az évben egyesült. A szabászat is egyműszakos lett, a 40 órás munkahéthez és a többiekhez Rendszeresen ellenőrzik, figyelemmel kísérik járműveik fogyasztását a Volán 20. számú Vállalat ceglédi üzem- igazgatósága műszaki telepén. A buszok motorjainak beállítását és mérését korszerű diagnosztikai berendezések segítik. Fent: Boda Sándor előbefecs- kendezési szögállítást végez az Elkon 102 típusú berendezés segítségével. Lent: Morvái Zoltán csuklós gépkocsijával az ellenőrző mérések után indul szolgálatba Apáti-Tóth Sándor felvételei * ! A -4 igazodva igyekeznek a feladataikat megoldani. A varrodáknak fontos, hogy a szaoványo- kat időben megkapják, a szállítóautóknak ne kelljen naponta töboször is elmenniük a varmivaioval. A brigád szigorú az önmeozással, Kifogástalan munkát igyekeznek kiadni a' kezükből. A beiföldi üzletek számára készülő ruhadarabok bizony épp ezért próbára is tették a szabászokat, mivel több ízben olyan anyagot kaptak kézhez, amit csak egyesével szabhattak, nem pedig rétegelve, egy metszéssel tucatnyit. A Kossuth Ferenc utcai szalag szocialista brigádjai és hozzájuk hasonlóan sorra a többiek Ahányból, Monorról, Dabasról, Nagykátaról mind arra törekszenek, hogy az új megrendelő, partnerekkel jó kapcsolatot alakítsanak ki jó minőségű és határidőre kész munkájukkal. Ha kell, vállalják a túlórát, terveznek emellett kommunista műszakot. Fontos szempont marad az anyagtakarékosság, a cérnától a szabászathoz kerülő anyagig. Szeptemberi szállítás Most, hogy az őszi idény elkezdődik a művelődési házakban. fellendül a kollektívák kulturális igénye is. Részt vesznek szívesen vetélkedőkön, irodalmi találkozókon, megnéznek színi- és mozielö- adásokat, pódiumműsorokat, ott lesznek író—olvasó találkozókon. hangversenyen. Figyelnek a kongresszus és az évforduló jegyében zajló eseményekre. Ügy mondják: együtt élnek az országgal, a várossal. Az esztendő hátra levő hónapjai még sok feladatot tartogatnak a számukra, elsődlegesein az éves tervvel kapcsolatosakat. Most a belkereskedelem számára készült kabátok kerülnek sorra kezük alól jó minőségben a boltokba. A naigykereskedelmi cégek szeptemberben, illetve október elejére szabták meg a határidőt. Hét évtized története lizeltékrél szél írás Megjelent Pataki Ferenc új kötete Küllemét tekintve formás, belbecsét nézve figyelemre méltó könyvecske jelent meg a napokban Cegléden, amely méltán kívánkozik a jeles helytörténeti munkákat őrző könyvespolcra. Pataki Ferenc nyugalmazott ceglédi szakfelügyelő, jeles történelemtanár ezúttal a városbeli tűzoltóság történetét dolgozta fel Akik a tűzvészeket vigyázzak címmel. Hivatásos kiadók pártfogása nélkül, társadalmi összefogással sokszorosították a Lenin Tsz nyomdájában, készítették a szeimre- való borítót, fűzték össze az íveket. * p-ric, Ez a mű már megméretett, hiszen azon a Pest megyei pályázaton kapta a második díjat ahol az elsőt ki sem adták. A , tűzoltók vették pártfogásba a kéziiratot és teremtették meg a megjelenés feltételeit. Dicséret illeti őket buzgalmukért, élükön Pásztor József parancsnokkal. A kutató a kezdetek kezdetétől felgombolyította a történeti előzmények szálait. Számos forrásra, szóbeli visszaemlékezésre, hírlapi közlésre alapozva alkotta meg tanulmányát, amely érdekes és tanulságos új ismereteket nyújtó olvasmány számunkra. 1871-től, amikor megalakult városunkban a Torna-, Tűzoltó- és Lövész Egylet, egészen napjainkig végigkísérhetjük e fontos intézmény fejlődésének útját. Megtudhatjuk, hogy a vörös kakas réme hosszú századokon át mindig kísértette a város polgárait. Az egyik legnagyobb tűzvész 1834-ben pusztított, akkoriban még a toronyban volt a tűzőrség, mígnem 1936 augusztusában a nagytemplom kupolája is kigyulladt. Cegléden 1911. augusztus 1. óta működik hivatásos tűzoltóság. A helytörténész munkája az azóta eltelt hét évtized tűzrendészet! eseményeiről szól bővebben. Feltárja a változó személyi és tárgyi feltételeket, amelyek alapvetően megszabták a tűzoltók tevékenységének hatékonyságát. Részletes leírást ad a jelentősebb tűzesetekről. Az utóbbi negyven évben gyökeres változás következe tt be a fontos testület életében, munkája hatékonyságának növekedésében is, A szervezeti élet és a felszerelés korszerűsödése, a folyamatos elméleti továbbképzés fokozatosain alkalmassá tette a tűzoltóparancsnokságot mind nagyobb feladatai sikeres ellátására. Adatokban gazdag, érdekes és tanulságos mű látott napvilágot Pataki Ferenc tollából. Az idős helytörténész már új feladattal foglalkozik: hozzálátott az ÉVIG üzemtörténetének folytatásához. (tamasi) Számlamacjyarázat Tökéletes e az égés? Rikító aránytalanság mutatkozik Jött a gázszerelő. Azt mondja: kötelező ellenőrzés. Áhá, elég baj az. öregszünk, nem? Mert hogy az ilyesmit ötévenként tartják. A gázszerelő addig ügyeskedik kézzel, lábbal, mígnem egyszerre lobog neki a láng a gáztűzhely mindhárom égőfején. — Nem kormai ez véletlenül? — bök rá az egyikre. Dehogynem, kormod az rendesen. Nahát, hogy miből jött rá, rejtély. Sebaj: csavarint egyet valamin a csavarható kulccsal. Kész. És akkor már semmi sem áldhatja útját annak. hogy átnyújtsa a számlát. Hatvanhat forint. Ennek a né hány sornk a megírása, sőt az elolvasása is több időbe tellett, mint a mester ténykedése. Zavar, még mindig zavar, ha a szolgáltatás és annak ára között rikító aránytalanság mutatkozik. Kérdésünkkel Szűcs Tiborhoz, a TIGÁZ ceglédi üzemének művezetőjéhez fordultunk. — ön nyugodt szívvel adna ki hatvanhat forintot ezért a soványka munkáért? — Nyugodt szívvel, mert látom a szükségességét. Egyébként a kötelező ellenőrzés ellenértékét nem mi alakítottuk ki, hanem a TIGÁZ Hajdúszoboszlói központja. — Mit kell tenme a szerelőnek, mielőtt a számláért nyúl? — Ellenőrizni a lakásban futó gázvezetéket szemrevételezéssel, a kötéseket szappanos vizsgálattal, és arról is meggyőződik, hogy maga a készülék biztonságosan működik-e. — De mégis, ha mindezt az idő rövidsége miatt nem sikerül elvégeznie, mint azt a tapasztalatok mutatják, melyik a legfontosabb mozzanat? — Az égőfejek meggyújtása, mert csak így dérülhet ki, vajon kormol-e a láng, tökéletes-e az égés, s hogy rendben vannak-e a tartozékok, a csap a termoszál. — A számla végösszegé két részből tevődik össze. Melyik mit jelent? — Az 51 forint a kiszállás, az adminisztráció és az említett vezetékszakasz ellenőrzésének a díja. A 15 forint pedig a készülék után jár. V. S. nSSN 0133—3600 (Ceglédi Hfrtóc I r C/ Útra készüljek a buszok FeHenrfSilő munlsteversesiyhen Nem hagyták futni az exportot Év végéig raág sok es feladna
