Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-08 / 211. szám

1984. SZEPTEMBER 8., SZOMBAT +E*r Az Interferonról Nem csodaszer Az Interferon kutatásának és _ gyártásának legújabb ered­ményeiről rendezett nemzetkö­zi tudományos tanácskozás be­fejeződött Dobogókőn. A kon­ferencián á szocialista orszá­gok. szakemberei vettek részt. Orvosok, biológusok és vegyé- szék számoltak be arról, hogy országukban hol tart az Inter­feron előállítása, milyen újabb felismerésekre jutottak hatás- mechanizmusának vizsgálata során. Az Interferont huszonhét évvel ezelőtt fedezték fel. Megállapították, hogy ez a biológiai anyag — amelyet egyébként a szervezet sejtjei termelnek ellenállóvá teszi a szervezetet a legkülönbö­zőbb vírusfertőzésekkel szem­ben, de csakhamar kiderült, hogy fontos szerepet tölt be az életfolyamatok szabályozásá­ban. s alkalmas nemcsak ví­rusbetegségek. hanem bizonyos fajta daganatok és immunoló­giai betegségek gyógykezelé­sére is. Az Interferonoknak három fő- és csaknem 20 altí­pusa ismeretes, ezek hatás- mechanizmusa kisebb-nagyobb mértékben eltér egymástól. Meghatározásukra világszerte nagy erőfeszítéseket tesznek a kutatók. A tapasztalatok szerint a magyar Interferon felveszi a versenyt a hasonló külföldi gyártmányokkal. Az Interfe­re alkalmazásának előmozdí­tására bizottság alakult, s ha­marosan megkezdődnek a kli­nikai alkalmazáshoz szükséges vizsgálatok A kis tavak birodalmában Ha rápillantunk hazánk térképére, kevés kék foltot — állóvi­zet jelző kicsi ábrát — találunk. Az egészen vázlatos föld­abroszok jószerivel csak a Balatont, a Fertő-tavat, a Kiskörei- víztározót és a Velencei-tó oválisát mutatják. Ám ha a Mai gyarország autóatlaszának lapjait kezdjük forgatni, mind­járt más a látvány: ennek a majd minden autós kocsijában ott lapuló kiadványnak az oldalain itt is. ott is szemünkbe tűnik egy-egy kék foltocska: jelzése annak, országunk azért nem olyan szegény tavakban. Ez a tömérdek tó és tározó még a legóvatosabb becslések alapján is százon felüli nagy­ságrendbe sorolható, ám ha fi­gyelembe vesszük, hogy pél­dául Délegyházán, egész álló­víz-rendszer emlékeztet a ka­vicsbányászatra, nos, így a kék jelzésre érdemes mélye­dések száma megközelíti a kétszázat. Délegyházi állóvíz Budapesten és környékén tizenkilenc tó és tórendszer várja a fürdőzőket meg a hor­gászokat, az Északi-Közép- hegységbfn harmincegy álló­víz van; a tiszántúli tavak száma tizenegy; a Duna—Tisza közén tíz: a Mecsek táján öt; Nyugat-Magyarországon tizen­kettő; a Dunántúlon pedig huszonhárom jelzésre és meg­tekintésre érdemes mélyedés­ben ringat hullámokat a szél. Átadás után Októberben nyitnak Augusztus húszadikán adták át Szigetszentmiklóson az öregek új nap­közi otthonát. Az igazi beiktatás azonban —' mivel az alkotmánynapi műszaki csak készenlétről tett tanúbizonyságot — október elsején lesz. Ekkor veszik birtokba a nagyközség hajlottabb korú lakói a létesít­ményt. Vajon mi minden történik ez alatt a másfél hónap alatt az ott­honban? . >fi .-■»•áZÖÍaiaS JüS Az őr maradt Hatalmas fa nyújt árnyékot 1 a Kossuui .Lajos utca leg- szebD épületére. Tárva min­den kapu, ajtó. Hátul az ud­varban két ember egy teher­autóra deszkákat rak. Tehát ezért van nyitva a kapui Az epületbe vezető ajtók, abla­kok sincsenek bezárva. Es ha a kíváncsiskodó benéz, látja, ; hol fogják napjaikat eltölteni Szigetszentmiklós öregei. Hó­fehér faiak, kellemes, meleg­barna, nagy öblű fotelek, csil­logó asztalok. Szemet nyugta­tó látvány .., Fehér ajtók mö­gött a vizeshelyiségek, mos­dó, zuhanyozó. Tiszta, akar a patyolat. Az udvaron be is fejezték a rakodást, és elment a teher­autó. Csak egy ember maradt ott. — Most már csak ez van hátra — mutat a kibetono­zott gödörre a porta őre, tiu- nya Gyula. — Ha megvan a teteje, mehetek én is. A Ter­minál szövetkezetnél dolgo­zom, kőműves vagyok. Mi csináltuk az építkezés nagy részét, főleg a kőműves mun­kákat. Aztán ahogy kész lett az épület, a többiek elmen­tek más területekre dolgozni, csak én maradtam itt őrköd­ni. de már nem sokáig, csak addig, amíg a szennyvíztáro­ló elkészül. — Mikorra várható ez? — Hamarosan meglesz. — Mégis. Két hét, három hét? — Már a hét végére rend­ben lesz itt minden! Műszaki kérdések Hunya Gyula egymaga kép­viseli a kivitelezőket, s mint mondotta, már nem sokáig. És mi jön utána? Erről Reich Károly, a nagyközségi tanács fejlesztési főelőadója beszél: — Az augusztusi műszaki átadás az épületre vonatko­zott, a közművek készenléti állapota határozza meg az egész létesítmény megnyitásá­nak időpontját. Gondolok itt. olyan dolgokra,, mint a szennyvíztároló elkészítése, amelynek ..építését eszközhiány akadályozta. — Mire gondol? — Mivel a tervezettnél na­gyobb tárolót kellett építeni, ezert annyival nagyobb zsalu­zódeszkákra volit szükség. Azt pedig nem egyszerű be­szerezni. Az aremties is bele­szólt a munkánkba. A fűtési rendszert péidaul olajra ter­veztük, de változtatni kellett a terven, és olcsóbb vegyes­tüzelésű kazánokat helyez­tünk el. Amint kész a szennyvíztároló és a íedőszer- kezete, elkezdjük az elektro­mos hálózat ellenőrzését is, meg a víz- és fűtőrendszer feltoltését, nyomáspróbáját, a víz minőségének vizsgálatát. Ezek műszaki kérdések. Va­lójában azonban nem ilyen jellegű dolgok fogják megha­tározni az otthon életét, ha­nem az, hogy mennyire érzik majd sajátjuknak az idős em­berek a napközit? Nem nyo­masztja-e őket a régi, meg­szokott környezetből való ki­szakadás, nem hiányoznak-e majd az otthoni ízek, a régi kert, a lóca a ház előtt, vagy az udvar és a jószágok? Segítő kezek Nehéz lesz olyan napközit kialakítani, amely mindenki­nek kedvére való. Éppen ezért a kert, az udvar belső ren­dezése később következik és úgy, ahogy az ott élők sze­retnék. Lehet, hogy vetemé­nyes lesz, az is, hogy nyírott, ápolt pázsit paddal... Ki tudja még? Egy biztos: már most több intézmény, válla­lat, szövetkezet jelentkezett, hogy segíteni szeretne a nap­közi , hangulatosabbá tételé­ben, az ott élők mindennap­jainak megkönnyítésében. Van olyan brigád, amelyik a ha­zánk felszabadulásának év­fordulójára meghirdetett, 40 év — 40 óra társadalmi mun­kaakció keretében jelentkezett segítő szándékkal. Hogy kik, hosszadalmas lenne felsorolni. Ma, amikor minden forint­nak száz helye van, öregek napközi otthona épül, s ez bizonyítja, hogy a legkriti­kusabb helyzetijén is első az emberekről, a rászorulókról való gondoskodás. Fiedler Anna Mária Duna-ági varázs Ami Budapestet és vonzás- körzetét illeti, itt is annyi a pecázóknak meg a csónaká- zóknak való hely, hogy igen­csak meg kell fontolni: me­lyikről essen szó. A budai Feneketlen-tóról szóljon a legelső beszámoló. Már csak azért is, mert ez a kis tengerszem igencsak szem előtt van, hiszen a szomszéd­ságában száguldanak el a Ba­latonra, illetőleg az északi meg a nyugati határ felé igyekvő gépkocsik. A Kosz­tolányi Dezső tér melletti vi­zecskéről valóban sokan azt hiszik,- hogy-,feneketlen, tehát igen mély. Sajnos ki kell áb­rándítani azokat, akik így Vé­lekednek: a Feneketlen-tó — lévén egy megtelt téglagyári gödör — átlagosan csak négy­méteres; ahol a legtovább ereszkedik le egy horgász-zsi­nór, ott is (alig> hat—hét mé­teres. Nyilván ez a parányiság az oka annakf hogy nem tud megújulni; vize, amelyben a halak oly jól érezték haj^ dán magukat, a közelmúltban már-már alkalmatlanná vált élőlények táplálására. Csak egy ötletes oxigéndúsftó-be- rendezés élesztette fel ismét ezt a körülbelül egy hektár­nyi tavat. Pest megye és a főváros legnagyobb állóvize azonban a Ráckevei- (Soroksári-) Du- na-ág. Ez nem kevesebb mint 58 kilométernyi hosszan em­lékeztet a régi időkre, ami­kor még nem szabályozták a folyamot. Ez a Duna-ág a múlt század hetvenes éveiben alakult állóvízzé, amikor a vi- ziút kisebbik ágát árvízvédel­mi okokból gáttal zárták el. Azóta mind többen és töb­ben szerették meg e Csepel- szigethez csatlakozó tájat; ma már szinte megszámlálhatat­lanul sok nyaralóház, horgász­tanya jelzi, hogy milyen jó al­kalom nyílik a kikapcsolódás­ra arrafelé. ílőségbsn száraz A Törökbálinti-horgásztó az M7-es és az Ml-es autópálya elágazásánál terjeszkedik, 24 hektárnyi területen. Szintén ezt a vidéket gazdagítja a Biai-horgásztó, valamint a Garancsi-tó. Ez utóbbi a ne­vezetesebb és a kedveltebb; a Természetvédelmi Hivatal 1977-ben védetté is nyilvání­totta: immár nem szabad építkezni a dombok karéjá­ban elterülő tó környékén. Az örbottyáni-tó Veresegy- háztól alig három kilométer­nyire van északnyugatra, a Martonvásári-tó délnyugatra díszíti a hajdani Brunschwick- kastély ősparkját. A 2-es számú főútvonal mentén — attól egy kis ugrás­ra — terpeszkedik a Bánki-tó. Ez az állóvíz a Cserhát maga­sai közé ékelődik, és egyre népszerűbb; már csak azért is, mert igen jól lehet ott a halak­ra vadászni. Szinten hazánk északi vidé­két ékesíti a mátrai Szent An- na-tó. Ez az állóvíz viszonylag magasan — a tengerszint fö­lött 352 méternyire — tölt ki egy mélyedést. Hibája azon­ban, hogy olykor kiszárad: csak akkor mutatja meg ma­gát, ha elegendő csapadék esik. Hevesből át kell ruccanni Borsodba, hogy a kelemén Mo­hos-tavakat is lássuk. Ezek a volt ózdi járásban sorakoznak, és arról híresek, hogy úgyne­vezett magashegyi tőzegmoha- láp fedi sokfelé azokat. Az ot­tani tölgyerdőkben rejtekező növénykék a jégkorszakot idé­zik; a tóíanék iszapjából kide­rült, hogy évezredek óta nem változott a növényzet összeté­tele arrafelé. Az Alföld tavai kevésbé ti­tokzatos eredetűek és termé­szetűek. A Kiskörei-tárolóról nyilván igen sokan tudják, hogy mesterséges képződmény: 1973 óta gyűjti magába és osztja szét — egy kellőképpen ki nem használt csatornarend­szer segítségével — az öntöző­vizet. Az Orosháza környéki Gyopárosfürdő pedig a szike­sek talajvízéből gyarapodott tóvá. Különös növények A Dunapatajhoz közeid Sze- lidi-tó immár idegenforgalmi központ; a szegedi Fehér-tó­ról szinte mindenki tudja, hogy milyen jól érzik ott ma­gukat a vándormadarak; a Szolnokhoz közeli Tőserdő ál­lóvize pedig mint a vízinövé­nyek legszebbjeinek gyűjtőhe­lye vált méltán ismeretessé. A dunántúli tavak többsége Pécs környékén alkot láncot. Ez a mecseki tóvidék valósá­gos csodája az emberi igyeke­zetnek az Éger völgyében, Abaliget táján, amihez fogható nincs az egész országban. Leg­följebb, ha a szombathelyiek — 1983 óta épített — tórend­szerét hasonlíthatjuk emehhez a vállalkozáshoz, mivel azt is mesterségesen teremtették meg a horgászok és a csónaká- zók kedvére... Magyarország ilyenformán nemcsak a puszták, a népmű­vészetek, a vendéghívó és -vá­ró kedveskedések, hanem a ta­vak és tórendszerek birodalma is. A. L. A cím feletti képen: Gödöllő ha­tárában a Babati-tavak egy rész- letét látjuk az M3-as autópályáról. r Számvetés az Árpád Tsz-ben A búzára büszkék A tsz-gazdák az idén talán a gabonáról beszélnek a leg­szívesebben. Arra joggal büsz­kék, hiszen Jászkarajenő és Kőröstetétlen búzatábláiról át­lagosan 53,6 mázsa termést ta­karítottak be. Még frissen él az augusztus huszadiki ün­nepség résztvevőinek emléke­zetében dr. Lakos László tsz- elnök bejelentése, aki elmon­dotta, hogy az idén 7 millió kilogramm életet termett ez a határ. Bizony, nagyon kell az effé­le sikerélmény, mert mással nem sok dicsekedndvalója van a növénytermesztésnek. Ta­vasszal még olyan gyönyörű képet mutatott például a cu­korrépa, hogy rekordtermés távoli reménye csillant meg. Ez az óhaj mára a múlté, mint ahogy a kukorica várha­tó mennyisége is elmarad a tervezettől. Tejből több Ez a kíméletlen szárazság áthúzta az Árpád Tsz egyéb­ként megalapozott számításait. A dinnyeeladás a vége felé jár. Az árára nincsen panasz, de a kedvelt gyümölcsök nem híztak meg a kívánt méretűre, s ez megint csak pénzt vett ki a zsebükből. A paradicsom száz hektárja gyengén fizet. A réti- és a lucernaszéna első kaszálása kedvezett, ám a többi azóta is sínyli a kedve­zőtlen időjárást. A silókukori­ca betakarításával megkezdő­dött az őszi munkák időszaka. Most a felénél járnak, és vár­hatóan meglesz az állatállo­mány számára szükséges téli takarmány. Az állattenyésztés túlteljesí­ti tervét. Szép a tejtermelés. Az év végére megközelítik , a tehenenként fejt hatezer literi1 A marhahizlalás eredeti el­gondolásuknak megfelelően alakul. A háztáji gazdaságok­ba további húsz tehenet heT lyeznek ki tartásra, tenyész­tésre. Néhány éve prémes kis­állatokkal is foglalkoznak. Nutriatelepükről Franciaor­szágba exportáltak tenyészál­latokat. Most készítik elő a következő szállítmányt A háztáji tenyésztőktől is átve­szik a prémeket, az idén ed­dig több mint háromezer da­rabot adtak tovább. Kifizető­dő ez a foglalatosság is. A szövetkezet telepén ötszáz anyaállat van. Felfutóban az ágazat. Egymást követik A növénytermesztés csalfa reményeinél biztosabb bevé­telnek ígérkezik az a pénz. ami az ipari tevékenységből származik. Az ekék műanyag kormánylemeze kisebb tét'' • lekben eljut a nyugati orszá­gokba is. Itthon fél év alatt ezer darab talált gazdára. Nemrégiben a Borsod-Abaúj­Barackosban A Törökbálinti Állami Gazdaság zsámbéki gyümölcsösében a szedés mostani stádiumában már a kon­zervgyárak részére szállítják az őszibarackot. A befőttnek va­ló gyümölcsöt 70 hektárról gyűjtik a gazdaság dolgozói. Kerekes Tamás felvétele Zemplén megyei szántóverse- nyen kiemelkedő eredményi értek el a műanyag kormány­lemezzel szerelt ekékkel. Re­mélik, hogy ez a siker . is gyártmányuk népszerűsítését, széles körű elterjedését szol­gálja. Másik nyereséges ágazatuk az építőrészleg, amely nagy­szerűen felismerte a jelen szükségletét. Olyan időszak­ban, amikor megcsappant a beruházásokra fordítható ösz- szeg, különös jelentősége van annak, hogy sikerült jó meg­rendelésekre szert tenniük, amelyek hosszabb időre ellát­ják őket munkával. Ügy kez­dődött, hogy a Pécsi Hőerőmű Vállalat részére 1982-ben el­vállalták egy nagy széntároló műanyaggal való burkolását Ez a referenciamunka olyan nagyszerűen sikerült, hog? egymást követik az újabb és újabb megbízatások az ország különböző részeiből. Azóta otthonosan mozognak a hő­erőművek széntárolóinál, fo- gadógaratai és vagonbuktatói körül. Szorgalmas és jó mun­kájukkal húsz százalékkal túl­teljesítik tervüket. Dr. Lakos László tsz-el nők elmondotta, hogy az Árpád Tsz-ben igyekeznek minden lehetséges módon ellensúlyoz­ni az aszályból származó ki­eséseket.. Az állattenyésztés, és az ipari ágazat sokat tesz en­nek érdekében. Természetesen a növénytermesztők is igénye­sen és igyekezettel látják e! feladatukat. Közepes kilátások A vezetőség legutóbbi ülé­sén, ahol az év első hét hó­napjának eredményeit vizs­gálták, arra a megállapításra jutottak, hogy összességében jó közepes gazdasági esztendői zárhatnak. Pillanatnyilag húsz­millió.forintos, nyereségre szá­míthatnak, ami ugyan valam:- vel kevesebb a célul tűzött összegnél, de a nehé2 körül­ményekhez képest nem lebe­csülendő eredmény. t. r. Takarékos berendezések gépek Energiatakarékos mezőgaz­dasági feldolgozó gépek kiala­kításán munkálkodnak a Me­zőgazdasági Fejlesztő Intézet munkatársai. Közreműködésükkel a szol­noki Mezőgép Vállalat a közel­múltban új referenciaüzemei épített fel Jászkiséren. Az úgynevezett bioterm üzembm a bálázott szalmát és a külön­böző nyesedékeket új techno­lógiával elégetik, s az így nyert meleg levegőt a palái i- tázó, növénytermesztő terüle­teken energiaként hasznosít­ják. A MEFI mérnökei most ennek továbbfeilesztéseként olyan rendszert alakítanak ki. amely nagy mennyiségű víz folyamatos melegítésére is al­kalmas. A jászkisérihez hason­ló kísérleti üzemet a Kunba­jai Állami Gazdaságba is tele­pítenek. a nyesedékfelszedő cs -aprítógének már elkészültek, az égetőkazánokat a Láng Géogyárban állítják elő a kö­vetkező hetekben. Ezek az újfajta biotermüze­mi gépek felkeltették a mező- gépőpar külföldi partnerei­nek érdeklődését is, sőt az NSZK-beli Claas-céggel már gyártási kooperáció is létre­jött a brikettáló berendezések közös gyártására. Az intézet közreműködésével más Mezőgép vállalatoknál ugyancsak gyártanak energia- takarékos berendezéseket. Kecskeméten például olyan gé­peket készítenek, amelyek megoldják a csöves kukorica hideg levegővel való szárítását. A szárítóban egyidejűleg 130— 150 tonna terményt tárolnak. Az első ilyen technológiát az Agárdi Mezőgazdasági Kombi­nát felsőcikorai telepén állítot­ták munkába. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom