Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-07 / 210. szám

2 1984. SZEPTEMBER 7V PÉNTEK ■ J -­Tö bb mint hároméves előkészítés után Az Etióp Dolgozók Pártjának ülése Az SZKP KB PB ülése a Varsói Szerződésről A 30. évforduló előkészületei Addisz Abebában csütörtö­kön megnyílt az Etióp Dol­gozók Pártjának alapító kong­resszusa. A három és fél évi előkészítő munka, után meg­rendezett tanácskozás munká­jában 1472 küldött vesz részt, a fórumra öt világrész több mint ötven országából érkez­tek külföldi vendégek. A magyar párt- és állami küldöttséget dr. Korom Mi­hály, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, a szovjet delegá­ciót pedig Grigorij Romanov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára vezeti. A fórumon a térség több haladó országa, köztük Angola, Mozambik, Zimbabwe, Zambia, valamint a népi Jemen is képviselteti magát állam-, / illetve kor­mányfői, valamint pártvezetői szinten. A kongresszust Mengisztu Hátié Mariam államfő nyitot­ta meg. Ezután a résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek meg a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom, a forradalmi és nem­zeti-felszabadító mozgalmak nagy halottairól, köztük első helyen Jurij Andropovról. Az etióp vezető rövid megnyitó szavaiban megállapította, hogy a párt alapító kongresszusa egybeesik a forradalom tize­dik évfordulójának ünnepsé­geivel. A kongresszus ezután meg­Mitterrand elnök, aki csütör­tökön látogatást tett a délke- leit-franciaországi Mónimé­ban ban (a kerület ellenzéki képviselője hívta meg az ál­lamfőt), újságírókkal folyta­tott beszélgetés során nyilat­kozott a rmtlt héten Marok­kóban tett két látogatásáról. Kijelentette, hogy a látogatá­sok körül semmi „titokzajos dolog” sincsen; II. Hasszán királlyal a marokkói—líbiai szerződésről és annak lehetsé­ges kihatásairól folytatott esz­mecserét. A csádi kérdéssel kapcso­latban az elnök megismétel­te: Franciaországnak az az álláspontja, hogy minden külföldi haderő távozzék Csádból. Cheysson külügyminiszter is nyilatkozott a csádi kér­választotta szerveit és mun­kabizottságait, elfogadta a ta­nácskozás napirendjét. Ezt kö­vetően Mengisztu elnök a kongresszus elé terjesztette a szervező bizottság vezető tes­tületének beszámolóját. A program szerint a kong­resszus megvitatja a pártszer­vező bizottság vezető testüle­tének beszárholóját, felszólal­nak a hazai társadalmi szer­vezetek és a külföldi testvér­pártok képviselői. A résztve­vők a továbbiakban megvi­tatják és elfogadják a szerve­zeti szabályzatot, a pártprog­ramot és a tízéves onszágépí- tő tervet, megválasztják a párt vezető szerveit, elfogad­ják a kongresszusi határoza­tot. ★ Mengisztu Hailé Mariam, az ideiglenes katonai kormány­zótanács és az Etióp Dolgozók Pártja szervező bizottságának elnöke találkozott az Addisz Abebában tartózkodó magyar A lengyel kormány csütör­tökön szóvivőjének nyilatko­zata útján reagált hivatalosan désröl. A francia rádió kül­földi adásában közölte: „ma közelebb van a megoldás felé való előrehaladás lehetősége, mint néhány hónappal ez­előtt”. Készültségken a líbiai haderő Harckészültségbe helyezték a líbiai fegyveres erők egyes egységeit, mert a 6. amerikai flotta hajói nagyszabású had­gyakorlatot folytatnak líbiai területi vizek közelében. A líbiai fegyveres erők legfel­sőbb parancsnokságának köz­leményét a JANA líbiai hír- ügynökség hozta nyilvános­ságra. párt- és állami küldött­séggel, amelyet Korom Mi­hály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára vezet ★ Lapzártakor kezdte meg Mengisztu Halié Mariam el­nök beszámolóját a kongresz- szuson. „Köztársaságunk a béke és a szocializmus állama” cím­mel közli a Neues Deutschland csütörtöki száma Erich Ho- neckernek, az NSZEP KB fő­titkárának. az NDK Államta­nácsa elnökének cikkét abból az alkalomból, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ság megalakulása 35. évfor­dulójának megünneplésére ké­szül. arra a beszédre, amelyet Hel­muth Kohl nyugatnémet kan­cellár vasárnap tartott az „Elüldözöttek” braunschweigi találkozóján. A .kancellár a rendezvényen üdvözölte az európai határokat megkérdő­jelező „Elüldözöttek" szerve­zeteinek tevékenységét, és nyitottnak nevezte a „német kérdés”-t. , Jerzy Urban, a lengyel kor­mány szóvivője elgondolkoz- tatónak mondta, hogy Kohl kancellár a második világhá­ború kitörésének 45. évfordu­lóján nem vett részt az NSZK-ban; tartott háborúelle­nes rendezvényeken, de más­nap erre a revizionista talál­kozóra elment. Az NSZK-ba<n erősödő re- vansista törekvések, a máso­dik világháború nyomán ki­alakult status quot kétségbe vonó megnyilatkozások köze­pette, a lengyel kormány azt várta, hogy a bonni kancel­lár egyértelműen állást foglal a nyugatnémet—lengyel kap­csolatok fejlesztése mellett, a két ország viszonyát norma- lizáló, 1970-es szerződésnek megfelelően — mutatott rá Jerzy Urban. Sajnálkozással állapította meg, hogy Kohl beszédében nem találhatók konstruktív elemek a nyugat­német—lengyel viszony javí­tását illetően. ■EjaillllHHIIIIIIIIIIWMBS——a! A ezé/ György Havannában A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívá­sára hivatalos látogatásra csü­törtökön Havannába érkezett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Aczél Györgyöt a havannai nemzetközi repülőtéren Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai KP KB Politikai Bizottságának tagja, az álltam tanács elnöké­nek helyettese, miniszterel­nök-helyettes fogadta. Államunk — Írja Erich Honecker — visszavonhatat­lanul elfoglalta helyét a szo­cializmus világában, az igazi szabadság, demokrácia és em­beri méltóság világában. Mindörökre testvéri szálak kö­tik a Szovjetunióhoz, és szi­lárd része a szocialista közös­ségnek. „Ma minden eddiginél na­gyobb az a kötelességünk, hogy megtegyünk mindent a békéért — folytatja Erich Honecker. Ez vezérel bennün­ket az NDK és az NSZK kö­zötti kapcsolatok alakításában is. Ott ugyanis az amerikai Pershing—2 rakéták telepíté­sével ismét olyan veszély ke­letkezik, hogy újabb háború indul ki német földről. A te­lepítés jóváhagyásával az NSZK kormánya súlyos fele­lősséget vett magára. Erich Honecker cikkében megerősíti a Német Demok­ratikus Köztársaság egyetérté­sét az európai atomfegyver­mentes övezetek létrehozásá­val. Méltatja a Szovjetunió kezdeményezését a világűr militarizálásának megakadá­lyozására és kiemeli annak a prágai javaslatnak az idősze­rűségét, hogy a Varsói Szer­ződés és a NATO szerződés­ben mondjon le a katonai erő­szak alkalmazásáról. „Az NDK következetesen szembeszáll a nyugati, külö­nösen az NSZK-beli jobbol­dali erőknek arra irányuló kí­sérleteivel, hogy megkérdője­lezzék a második világháború és a háború utáni fejlődés eredményeit: Régóta nagy fon- tosságat-tulajdonítunk ennek a kérdésnek, mert a második vi­lágháború és a háború utáni fejlődés eredményei döntő je­lentőségűek a világbéke bizto­sításának megoldásában. Az NDK sikeres fejlődéséért vívott harc mindig a revansizmus visszaszorításáért vívott harc volt.. Legutóbbi ülésén az SZKP KB Politikai Bizottsága jóvá­hagyta annak a rendezvényso­rozatnak a tervét, amit jövő év májusában, a Varsói Szer­ződés szervezete megalakítá­sának harmincadik évforduló­ja alkalmából fognak tarta­ni a Szovjetunióban. A politikai bizottság ülésén hangsúlyozták: a Varsói Szer­ződés szervezetének tevékeny­sége elválaszthatatlan a szo­cialista országok egységének és összeforrottságának követ­kezetes erősítésétől, az Egye­sült Államok és NATO-szö- vetségesei agresszív és mili­tarista politikája elleni közös küzdelemtől, az európai és az egyetemes béke és bizton­ság garantálásától. A testület ülésén ezen kí­vül megtárgyaltak számos más, a testvéri szocialista or­A Szovjetunió a szocialista közösség más országaival együtt jelentős, a nukleáris há­ború elhárítását és az államok közötti bizalom megteremtését szolgáló javaslatokat kíván előterjeszteni az ENSZ-köz- gyűlés szeptember 18-án kez­dődő 39. ük szakán — mutat rá a nemzetközi fórum mun­kájával foglalkozó kommen­tárjában az APN szovjet saj­tóügynökség. Ezek a javaslatok olyan kéz­zelfogható intézkedések meg­tételére vonatkoznak, amelyek elősegítik a fegyverkezési haj­sza megállítását. Fontos pél­dául a Mongol Népköztársa­ságnak az az új indítványa, hogy az ENSZ határozatban erősítse meg: minden népnek joga van a békére, s ez nuk­leáris korunkban egyenlő az élethez valq„jflSgal. A határo­zat kimondaná azt is, hogy,a népek békéjének megóvása érdekében minden államnak, s elsősorban a nukleáris fegy­verrel rendelkező országoknak a nukleáris veszély kiküszö­bölésére kell törekedniük, s a nukleáris hatalmaknak egymás közötti kapcsolataikban bekell tartaniuk bizpnyos viselkedé­si normákat, Számottevően csökkentené a nukleáris há­Szerdán is heves összecsapá­sok voltak Santiagóban és Chi­le több más nagyvárosában a szágok politikai és gazdasági együttműködésével, valamint a Szovjetunió bel- és külpo­litikájával összefüggő kérdést. Ahrmejev az új vezérkari főnök A Szovjetunió Miniszterta­nácsa Szergej Ahromejevet, a Szovjetunió marsallját kine­vezte a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökévé, a honvé­delmi miniszter első helyette­sévé. Nyikolaj Ogarkovot. a Szov­jetunió marsallját felmentet­ték a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének, a hon­védelmi miniszter első helyet­tesének tisztségéből, mivel I más munkakörbe kerül. ború veszélyét az is, ha az ENSZ-közgyűlés két előző ülésszakának felhívásával össznangban a Szovjetunió példájára minden nukleáris hatalom vállalná, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert — írja az APN. A Szovjetunió véleménye szerint haladéktalanul dönté­seket kell hozni és szerződése­ket kell kötni a nukleáris fegyverzetek befagyasztásáról. Azt, hogy ennek szükségét más államok is mennyire ér­zik, jól bizonyítja Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország .és Tanzánia állam- és kormányfőinek a befagyasz­tásra és a nukleáris fegyver- készletek csökkentésére vonat­kozó közös nyilatkozata. Szov­jet részről különösen idősze­rűnek tartják azt a javasla­tot is, hogy akadályozzák meg a fegyverkezési hajsza kiter­jesztését a világűrre. A Szov­jetunió azt kívánja, hogy a világszervezet aktívan hasz­nálja ki tekintélyét és lehető­ségeit a Közel-Keleten, Közép- Amerikábhn és Afrika déli rér szén meglevő konfliktusok igazságos rendezésére, a tűz­fészkek felszámolására — hangsúlyozza az APN kom­mentárja. Pinochet tábornok-elnök távo­zását követelő tüntetők és az ellenük kivezényelt karhatal­mi alakulatok között. Folytatódnak a kanadai hékekezdeményezések Cél a független külpolitika Mitterrand nyilatkozata marokkói útjáról Tárgyalás ez államszövetségről Jerzy Urban sajtóértekezlete a revansizmusról Elgondolkodtatóak a jelek Erich Honecker cikke a Neues Deutschfondban Kulcskérdés a béke biztosítása APK-fwmmentár a szocialista országok javaslatairól Az EMSI tekintélye erősödjék A karhatalom brutális kilépése Chilében Barikádot emeltek a A kanadai békekezdeménye­zések folytatását ígérte a vá­lasztások utáni első beszédé­ben az ország jövendő minisz­terelnöke, Brian Mulroney. A Haladó Konzervatív Párt veze­tője egyúttal arról is szólt, hogy javítani kívánja kapcso­latait az Egyesült Államokkal, de utalt rá, hogy országa füg­getlen külpolitikát alakít ki. Mulroney várhatóan röviddel beiktatása után Washingtonba látogat. Korábban már találko­zott Reagan elnökkel és vá­lasztási kampánya idején azt mondotta: sürgette Reagant a szovjet—amerikai kapcsolatok javítására. A Szentendre és vidéke Áfész pályázat útján vállalkozásba adja a következő üzleteit: 170. sz. zöldségbolt, Szigetmonostor, Kossuth L. tér 8. 174. sz. zöldségbolt, Pócsmegyer, Dózsa György u. 179. sz. zöldségbolt, Budakalász, Béke sétány 512. sz. étterem és vendéglő, Pócsmegyer, Hunyadi u. 6. Az üzletek adatairól, valamint a versenytárgyalás helyéről és idejéről az áfész közgazdasági csoportjának vezetője ad felvilágosítást, hétfőn, szerdán és pénteken, 8 és 12 óra között a (26) 11-438-as vagy a 10-582-es telefonszámon. Az áfész címe: Szentendre, Római sánc u. 3. ma Jegyzet amiammiA CSŐN TU HVAN dél-ko­reai tábornok-elnök „történel­mi mérföldkőnek” elkeresztelt tokiói látogatása időzítésekor talán egyik fél sem törődött azzal, hogy augusztus 29-én volt a 74. évfordulója annak a Japán által Koreára kény- szerített szerződésnek, amely- a Japán Császárságra ruházja át Korea szuverenitását, s örökre japán gyarmattá tette az országot. Az „örökre” azon­ban csak harminchat évig tartott — a második világhá­borúban elszenvedett japán vereség véget vetett a szamu­rájok koreai uralmának. Csőn Tu Hvan útját Naka- szone Jaszuhiro japán minisz­terelnök, majd Abe Sintaro külügyminiszter szöuli látoga­tása készítette elő. Nyilvánva­lóan fontos szerepet játszott a két hagyományos ellenfél összehozásában az Egyesült Államok is, amely távol-keleti stratégiája pillérének tekinti a Washington—Tokió—Szöul háromszöget. Dél-Korea, ti­zennégy évig tartó huzavona után. 1965-ben rendezte kap­csolatait Japánnal, s bár ígé­retet tett, hogy „elfelejti” az egykori gyarmatosítókkal szemben táplált ellenséges ér­zelmeket, Tokió és Szöul ame­rikai közvetítéssel kötött há­zassága — kényszerházasság maradt. Szöuli látogatásakor Nakaszone japán miniszterel­nök „sajnálkozását” fejezte ki a múlt miatt, anélkül, hogy akár célzást tett volna a ja­pán szoldateszka Koreában elkövetett bűneire, egyebek között arra, hogy a második világháború éveiben koreaiak százezreit hurcolták kény­szermunkára Japánba, vagy sorozták be erőszakkal a ja­pán hadseregbe. Még nap­jainkban is 670 000 koreai él Japánban, ideiglenes tartóz­kodási engedéllyel, másodren­dű állampolgárként. Csőn Tu Hvant fogadja a 83 éves Hirohito császár, aki várhatóan igen gondosan megfogalmazott nyilatkozatot olvas majd fel, s ebben ki­nyilvánítja, hogy a japánok­nak — úgymond — el kell gondolkodniuk a múlt szo­morú eseményein. Ennél több aligha várható el az idős uralkodótól, aki talán már el is felejtette, hogy 1932. január 8-án egy koreai hazafi siker­télen fegyveres merényletet kísérelt meg ellene a tokiói császári palotában. Hirohito és Csőn Tu Hvan kézfogása ellen a közvéle­mény tüntetésekkel tiltakozik Tokióban és Szöulban egy­aránt. A szöuli egyetem diák­jai „a nemzeti árulás diplo­máciájának” minősítették a tábornok-elnök tokiói látoga­tását. Érthető tehát, hogy a japán kormány még a Reagan amerikai elnök tokiói látoga­tásakor foganatosított bizton­sági intézkedéseket is felül­múló lépéseket tett Csőn Tu Hvan védelmére. Az elnöki látogatás célja persze nem csupán az, hogy „elhallgattassák a múlt kísér­tő gonosz szellemeit”. Sokkal közelebb áll az igazsághoz a japán ellenzéki pártok véle­ménye, amely szerint a leg­magasabb szintű japán—dél­koreai közeledés célja az Egyesült Államok stratégiai elképzeléseit előmozdító kato­nai és gazdasági együttműkö­dés fokozása, a Távol-Kelet békéje és biztonsága ellen irányuló amerikai—japán— dél-koreai katonai szövetség megszilárdítása. A VILÁGGAZDASÁGI vál­ság által különösen sújtott Dél-Korea vezetői egyebek között azt remélik, hogy Ja­pán megemeli a korábban fel­ajánlott 4 milliárd dolláros hosszú lejáratú fejlesztési köl­csön összegét, nagyobb piacot biztosít a dél-koreai áruk szá­mára, s az Egyesült Államok mellett Dél-Koreának is haj­landó lesz eladni fejlett ka­tonai technológiát. é. b. A kétnapos országos tiltako­zó megmozdulásokon hatan éle­tüket vesztették és több mint 250 személy megsérült. A rendőrség adatai szerint 340 tüntetőt tartóztattak le. A tiltakozó akciókat a pol­gári pártokat tömörítő Pornók­ra tikus Szövetség hirdette meg a 11 éve tartó katonai diktatú­ra elleni tiltakozás jegyében. A karhatalmi alakulatok bru­tális fellépése azonban lehetet­lenné tettte a megmozdulások békés jellegének megérzését. Mexikóváros Megkezdődött b negyedik forduló A mexikói Manzanillo vá­rosban szerdán megkezdődött az amerikai—nicaraguai tár­gyalások . negyedik fordulója — jelentették be Mexikóvá­rosban. A nicaraguai tárgyaló küldöttséget Victor Hugo Ti- noco külügyminiszter-helyet­tes, az amerikai delegációt pedig Harry Shlaudeman, Reagan elnök közép-amerikai különmegbízott ja vezeti. Az amerikai—nicaraguai párbe­széd a mexikói államfő köz­vetítésével, kezdődött június­ban. A tárgyalások eddigi eredményeiről nem hoztak semmit nyilvánosságra, de ngv tűnik hosv a két ország közti ellentéteket nehéz a tárgyalóasztalnál elsimítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom